TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE az Európai Unió Tanácsa által kiadott 1259/1999/EK rendelet, az Európai Unió Bizottsága által kiadott 2199/2003/EK rendelet, az Egységes területalapú támogatásokról szóló 86/2004 (V. 15.) FVM rendelet, a Kiegészítő nemzeti támogatásokról szóló 87/2004 (V. 15.) FVM rendelet, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok értelmezéséhez 2004/2005-ös támogatási év
2
Tisztelt Gazdálkodó! Mindenekelőtt engedje meg, hogy üdvözöljem Önt abból az alkalomból, hogy 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió tagjává vált. Úgy gondolom nagy pillanat ez mindannyiunk számára, azzal együtt, hogy a csatlakozás mind a gazdálkodók, mind a Hivatal számára új kihívásokat, feladatokat jelent. Alig múltak el az uniós tagság első napjai, a mezőgazdaságot tekintve azonnali és mélyreható változások kezdődtek el. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy taggá válásunkkal együtt részesei leszünk az Unió ún. Közös Agrárpolitikájának, mely alapjaiban változtatja meg a hazai mezőgazdaság szabályozását és ezáltal a mezőgazdaságból élők élet- és munkakörülményeit. A mezőgazdaság és a vele elválaszthatatlanul összefonódó vidékfejlesztés kétségtelenül az Unió egyik legnagyobb hangsúllyal kezelt területe, amit mutat a vonatkozó szabályok, előírások és természetesen támogatási lehetőségek rendkívül széles köre is. Ahhoz, hogy élni tudjunk ennek az új szabályrendszernek az előnyeivel, természetesen számos új követelménynek kell közösen megfelelnünk, azonban meg vagyok győződve arról, hogy a mérleg végső soron pozitív lesz. Magam és munkatársaim nevében ígérhetem, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal minden erőfeszítésével ezen eredmény szolgálatában áll majd. Szolgálatkészségünket szeretnénk tanúsítani e bevallottan kissé vaskosra sikerült tájékoztató anyaggal is, mely az ún. területalapú támogatások feltételrendszerét igyekszik Önnek bemutatni. A tájékoztató összeállításakor az a cél vezérelt bennünket, hogy a támogatások feltételrendszere minden gazdálkodó számára átlátható, kiismerhető legyen. Talán nehezen hihető, de kevesen vannak azok, akik a Hivatal munkatársainál jobban értenék, hogy Ön és gazdálkodó társai milyen nehéz helyzetben is vannak, amikor a különféle uniós és hazai jogszabályok szövevényében kell eligazodniuk. Bár e tájékoztató anyag magukat a jogszabályokat nem helyettesítheti, sorvezető lehet az egyes előírások és a közöttük lévő összefüggések megértéséhez, értelmezéséhez. Terjedelmi okokból nem állt módunkban minden egyes szabály gyakorlati alkalmazását szemléltetni, de biztosak vagyunk abban, hogy a példák így is sok segítséget nyújtanak az Ön számára. Abban a reményben bocsátom útjára e tájékoztatót, hogy az Önben felmerülő kérdések döntő többségére választ lel benne. Amennyiben akár egyetlen kérdés is megválaszolatlan maradna, kérem, keresse fel a legközelebbi falugazdászt, kamarai tanácsadót vagy a Hivatal munkatársait, akiknek a segítéségére minden körülmények között számíthat. Eredményekben gazdag, kölcsönösen sikeres együttműködést kívánva: Dr. Szőke Miklós mb. elnök Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Budapest, 2004. május 19. 3
4
1. HOGYAN ÉPÜL FEL A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER? Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk során az EU közös politikái, így a Közös Agrárpolitika (KAP) alkalmazói lettünk. Ennek értelmében, hazánkban is kizárólag az unióban bevezetett vagy az unió által engedélyezett mezőgazdasági támogatási formákat lehet alkalmazni. A közvetlen támogatások tekintetében az újonnan csatlakozó országok átmenetileg nem kötelesek alkalmazni az unióban már évek óta alkalmazott bonyolult támogatási rendszert, hanem egyszerűbb formában hívhatják le az uniós forrásokat. Az unióval kötött megállapodás alapján a közvetlen támogatásként igénybe vehető támogatási összeg 2004-ben az uniós támogatottsági szint 25%-át éri el, ez meghatározott ágazatokban nemzeti forrásból 55%-os mértékig kiegészíthető. A területalapú támogatási rendszer keretében a fenti 25%-os uniós és az azt kiegészítő nemzeti támogatást a mezőgazdasági parcella (más szóval tábla) alapján lehet igényelni. A támogatás mértéke a terület hasznosításától függően változik, ennek oka, hogy a támogatást két forrásból, két különböző célterületre lehet igényelni. A két célterület támogatásait Egységes területalapú támogatásnak és Kiegészítő nemzeti támogatásnak nevezzük. Az Európai Unió által finanszírozott Egységes Területalapú támogatást (SAPS) minden hasznosított mezőgazdasági területre (parcellára) lehet igényelni. Azok a termelők, akik meghatározott kultúrákat termesztenek, további Kiegészítő nemzeti támogatást (ún. top-up) igényelhetnek. Mindkét esetben azonban csak olyan terület jogosult támogatásra, amely 2003. június 30-án megfelelt a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban kritériumainak. A Kiegészítő nemzeti támogatás a 2004/2005. támogatási évre vonatkozóan nemzeti támogatási keretösszegek, ún. nemzeti borítékok alapján kerül kiosztásra. Az egyes borítékok fő jellemzője, hogy más és más növényi kört fognak át, és más és más hektáronkénti támogatási összeget tartalmaznak. A 2004/2005-ös gazdasági évre vonatkozó nemzeti támogatási borítékok a következők: Dohány (Virginia); Dohány (Burley); Rizs ; Szántóföldi növények (gabona, olaj-, fehérje, rostnövények, vagyis az ún. GOFR növények, hüvelyesek, bizonyos vetőmagvak). A hektáronkénti támogatási összeget minden borítékra vonatkozóan jogszabály határozza meg, azonban ezt a támogatási összeget a kifizetésig két dolog befolyásolhatja: egyrészt az euróban meghatározott támogatási összeg átváltási árfolyama; másrészt az a tény, hogy a támogatási alapösszeget csak egy előre rögzített országos összterületnagyságra (bázisterület) lehet folyósítani. Az árfolyamot az EU Bizottság rögzíti. Amennyiben a kérelmek által lefedett terület meghaladja a bázisterületet (maximális támogatási összegben részesíthető országos területnagyságot), a túllépés arányában csökken minden gazdálkodó jogosult támogatható területének nagysága és ennek következtében a támogatási összeg mértéke is. Kapcsolódó pontok: 6., 10., 11., 31. PÉLDA: Ha egy termelő búzát, cukorrépát, rizst és pázsitfű vetőmagot termel, és ezekre a területekre benyújtja támogatási kérelmét, akkor a következő táblázatban megjelölt jogcímeken és ezen belüli támogatási borítékok tekintetében jogosult területalapú támogatásra: Termelt növény Egységes területalapú Kiegészítő nemzeti támogatás támogatás Dohány Rizs Szántóföldi növények Búza X X Cukorrépa Rizs X X X Angol perje vetőmag X X 5
2. HOGYAN TÖRTÉNIK A BRÜSSZELI FORRÁSOK ELOSZTÁSA AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS ESETÉN? Magyarország számára közvetlen támogatási jogcímen hozzáférhető összeget a standard (az EU-15 országaiban jelenleg érvényben lévő) rendszer alapján rögzített kvóták (pl. anyajuh), bázisterületek (pl. GOFR = gabona-, olajos, fehérje- és rost- növények) és támogatási összegek alapján határozták meg. Ennek megfelelően a magyar termelők részére 2004-ben az Egységes területalapú támogatásként kifizethető brüsszeli források összesen megközelítőleg 305 millió eurót tesznek ki. Ezen összeget a 2003. június 30-i állapot szerint helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartott mezőgazdasági területre vetítették, így kaptuk meg a hektáronkénti maximális támogatási összeget. Az EU-pénztárcából fizetendő Egységes területalapú támogatás minden támogatott növény és hasznosítás esetében azonos mértékű, 70,22 EUR/ha (megközelítőleg 17.900 Ft/ha, 255 Ft = 1 EUR). PÉLDA: A termelő 12,35 hektáron rozst, 8,25 hektáron rizst termel és 23,10 hektár legelővel is rendelkezik. Ezekre a területekre benyújtotta területalapú támogatási kérelmét. A termelő az egységes területalapú támogatási jogcímen a következő támogatási összegre jogosult (255Ft = 1 EUR): 12,35 ha + 8,25 ha + 23,10 ha = 43,70 ha 43,70 ha 70,22 EUR/ha = 3068,61 EUR (782 496 Ft) 3. HOGYAN TÖRTÉNIK A NEMZETI FORRÁSOK ELOSZTÁSA? A 2004. évre kalkulált EU- boríték nemzeti kiegészítése összesen maximum 361,4 millió euró nemzeti költségvetési forrást jelenthet, azonban ebből le kell vonni a csatlakozásunk előtt, közvetlen támogatási igénylésekkel (pl. földhasználói támogatás) lekötött forrásokat. Kiegészítő nemzeti támogatás a növénytermesztési ágazatban a dohány, rizs és egyes szántóföldi növények termesztése után az alábbiak szerint jár. Növényi kör Támogatási összeg (Ft/ha) Dohány (Burley) 580 000 Dohány (Virginia) 740 000 Rizs 59 000 Szántóföldi növények 11 000 A táblázatban feltüntetett támogatási összegek a hektáronkénti maximális támogatási összegek. Ettől a ténylegesen kifizetett támogatási összeg az árfolyam és a bázisterületek túllépésének függvényében változhat. PÉLDA: Maradva a 2. pontban megadott példában megadott adatoknál, a termelő a Nemzeti kiegészítő támogatási jogcímen legfeljebb a következő támogatási összegre jogosult: Szántóföldi boríték (rozs): 12,35 ha 11 000 Ft/ ha = 135 800 Ft Rizs boríték: 8,25 ha 59 000 Ft/ha = 501 500 Ft A legelőre nem jár Nemzeti kiegészítő támogatás. Kapcsolódó pontok: 1. 4. KI IGÉNYELHET TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁST? Támogatást a támogatás alapjául szolgáló területet hasznosító mezőgazdasági termelő igényelhet. Ez azt jelenti, hogy a támogatás kedvezményezettje az a mezőgazdasági termelő, aki ténylegesen hasznosítja (műveli) az adott parcellát, és aki az általa hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli. 6
A mezőgazdasági termelő lehet: természetes személy; jogi személy; jogi személyiség nélküli gazdasági társaság; illetve természetes vagy jogi személyek csoportja tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak jogállására. A termelőnek a támogatás igényléséhez rendelkeznie kell egy ügyfélregisztrációs számmal is, melyhez a 141/2003 Korm. rendelet alapján az Ügyfélregiszterbe történő bejelentkezéssel lehet hozzájutni. A regisztrációs szám állandó, tehát nem kell évről-évre megújítani, elég csak a bejelentett adatok változását bejelenteni. Bármely mezőgazdasági támogatást ezzel az életre szóló számmal kell igényelni. A regisztrációs szám használata abban segíti az termelőt és a hivatalt, hogy nem kell minden kérelmen az azonosításhoz és a folyósításhoz szükséges összes adatot újból és újból feltüntetni, hiszen a regisztrációs szám alapján ezek már nyilván vannak tartva. Fontos viszont, hogy emiatt a regisztrációs számot mindig pontosan kell megadni! A regisztrációt a termelő a MVH-hoz történő bejelentkezéssel folyamatosan kezdeményezheti. Ha a termelő a támogatási kérelem benyújtásakor nem rendelkezik regisztrációs számmal, akkor a regisztrációs kérelmét legkésőbb a támogatási kérelemmel együtt is benyújthatja. 5. HÁNY KÉRELMET LEHET BENYÚJTANI EGY ÉVBEN EGY PARCELLÁRA? Egy adott támogatási évben bármely mezőgazdasági parcellára csak egy területalapú támogatási kérelem nyújtható be. Tehát nem lehetséges, hogy ugyanaz a termelő egy évben ugyanazt a parcellát kétszer jelölje meg támogatási kérelemben. Ugyanakkor két vagy több termelő sem kérhet támogatást ugyanarra a parcellára egy évben. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyéb célú támogatásokban mint például agrárkörnyezetvédelmi célprogram, vagy kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatása a későbbiekben a parcella egyáltalán nem vehet részt. Abban az esetben, ha egy parcellára vonatkozóan azonos jogcímen egy gazdasági évben több területalapú támogatási kérelmet nyújtanak be, vagyis többszörös igénylés történik, akkor a mezőgazdasági parcellára csak egyszer folyósítható támogatás. Ha több termelő érintett a többszörös igénylésben, akkor a jogosult támogatást igénylő személyének meghatározásáig a támogatási összeg visszatartására kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy az összes, az adott parcellára kérelmet benyújtó gazdálkodó tekintetében a szóban forgó terület jogosulatlan igénylésnek számít, így esetükben a parcellára jutó támogatási összegen túl még szankcióval is csökkenhet az odaítélhető támogatási összeg! Egy termelő egy évben csak egy Területalapú támogatások formanyomtatványt nyújthat be. Ezt a benyújtott kérelmet a termelő az év során meghatározott szabályok szerint módosíthatja, kiegészítheti és vissza is vonhatja. PÉLDA: A terület tulajdonosa egy adott parcellára vonatkozóan benyújtja támogatási kérelmét. A bérlő szintén benyújtja kérelmét e parcella tekintetében. Ekkor többszörös igénylésről beszélünk. Amennyiben nem egyértelmű hogy ki vállalja a hasznosítással összefüggő költségeket, illetve kockázatot, mind a két ügyfél tekintetében vissza kell tartani a parcellára jutó támogatási összeget az arra jutó szankció összegével együtt. Amennyiben a jogosultságot az ügyfelek tisztázzák a parcellára jutó támogatási összeg a szankció összegével együtt a jogosult igénylőnek kifizethető. Kapcsolódó pontok: 7., 26., 29., 30. 6. MI A BÁZISTERÜLET ÉS A JOGOSULT TERÜLET? Az első tisztázandó általános feltétel, hogy mely területekre lehet támogatást igényelni. Ennek megértéséhez két alapfogalommal kell megismerkedni: támogatás alapjául szolgáló terület és bázisterület. 7
A támogatás alapjául szolgáló terület a támogatási feltételeknek megfelelő kérelmenkénti terület, melyet az MVH állapít meg a kérelmeken feltüntetett területek ellenőrzése után. A bázisterület egy országos szintű keretet ad, melynél nagyobb területre összességében nem lehet a maximális támogatási összeget kifizetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet nagyobb terület után igényelni támogatást, illetve, hogy bizonyos termelők ezáltal teljesen elesnek a támogatástól. Tehát a kérelem alapjául szolgáló területek összege lehet nagyobb a bázisterületnél. Ha ugyanis a támogatási kérelmek alapjául szolgáló területek összege meghaladja a bázisterület nagyságát, országos szinten megállapítják a túllépés százalékos arányát, és minden termelő támogatás alapjául szolgáló területét, illetve az arra jutó támogatási összeget csökkenteni kell a megállapított százalékkal. Ezt arányos visszaosztásnak nevezzük. Tehát a beérkezett kérelmek egyenlő elbánásban részesülnek, arányosan csökkentik a területet minden gazdálkodó esetében függetlenül attól, hogy mikor és mekkora területre nyújtotta be a kérelmét. Ez a visszaosztás mind az Egységes területalapú támogatásra, mind a Kiegészítő nemzeti támogatásokra vonatkozik, az ott megállapított bázisterületek figyelembe vételével. Az egységes területalapú támogatásra és a kiegészítő nemzeti támogatásokra vonatkozó országos bázisterületek nagysága: Jogcím Bázisterület (ha) Egységes területalapú támogatás 4 355 000 Dohány - Burley 2 000 Dohány - Virginia 3 483 Rizs 3 222 Szántóföldi növények 3 520 790 PÉLDA: Arányos visszaosztás A termelő 35.00 hektár kukoricával hasznosított terület után jogosult támogatásra. Az Egységes területalapú támogatás esetén a bázisterület túllépés 3%, a Nemzeti kiegészítő támogatás szántóföldi borítékja esetén a bázisterület túllépés 5%. Egységes területalapú támogatás tekintetében 35.00 ha / 1,03 = 33,98 ha, és Kiegészítő nemzeti támogatás tekintetében 35.00 ha / 1,05 = 33,33 ha lesznek a támogatás alapjául szolgáló területek az adott jogcímeken a visszaosztás után. 7. MI A MEZŐGAZDASÁGI PARCELLA FOGALMA? A mezőgazdasági parcella egy olyan összefüggő mezőgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelő egyetlen növényfajt vagy fajtát termeszt. Mezőgazdasági parcellának minősül azonban az egy gazdálkodó által hasznosított összefüggő gyep-, legelő hasznosítású terület, kevert vetés és konyhakert is. Konyhakerten az elsősorban saját fogyasztásra és nem értékesítési célból történő növénytermesztést kell érteni. (Az unió definíciója szerint a konyhakert az üzem többi részétől elválasztott, konyhakertnek tekinthető föld, amelyen a rendeltetése szerint főként az üzem területén élő emberek fogyasztási szükségleteit kielégítő termékeket állítanak elő és nem értékesítési célra termelnek.) A mezőgazdasági parcella fontos tulajdonsága, hogy a ténylegesen művelt terület alapján határozható csak meg. A parcella területébe nem számítható bele pl. a facsoportok, a művelt terület és az út közötti nem hasznosított terület, kivéve az ültetvények megműveléséhez szükséges művelő út. A mezőgazdasági parcella a földterülethez kapcsolódó támogatások esetében a kérelmezési alapegység. Ez azt jelenti, hogy minden gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellákat kell a támogatási kérelem Igénylő betétlapjának (K0002) egy-egy sorában feltüntetnie. A mezőgazdasági parcella legfontosabb jellemzője, hogy a föld hasznosítójához, megművelőjéhez kötődik, nem pedig a tulajdonoshoz. Természetesen, ha valaki tulajdonosként műveli földjét, ő egyben hasznosító is. Kapcsolódó pontok: 39., 40., 41. 8
8. MILYEN HASZNOSÍTÁST KELL FIGYELEMBE VENNI A PARCELLA MEGHATÁROZÁSAKOR? A támogatásra való jogosultság szempontjából az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ág helyett a termőföld tényleges hasznosítási állapotát kell figyelembe venni. Tehát, ha egy földterület az ingatlan-nyilvántartásban mint szántó művelési ágú terület szerepel, viszont a valós használata gyep, a termelő a gyepre vonatkozó támogatási feltételek mellett igényelhet támogatást. 9. MEKKORA TERÜLET UTÁN LEHET TÁMOGATÁST IGÉNYELNI? A támogatás alapjául kizárólag a minimum 0,3 hektár méretű mezőgazdasági parcellák szolgálnak. Ezen felül előírás, hogy egy kérelem által lefedett terület érje el az 1 hektárt. A szőlő- és gyümölcsültetvények esetében az egy kérelem által lefedett területnagyság minimálisan 0,3 hektár. Abban az esetben, ha a kérelem által lefedett terület nem éri el az 1 hektárt, de a kérelem tartalmaz minimálisan 0,3 hektár szőlő- és/vagy gyümölcsültetvényt, a kérelem jogosult a támogatásra. PÉLDA: Támogatásra jogosult kérelmek: 1. 0,31 ha búza és 0,82 ha napraforgó (Az összes támogatható terület meghaladja az 1 hektárt és a parcellák területei egyenként a 0,3 hektárt) 2. 1,14 ha kukorica (Az összes támogatható terület meghaladja az 1 hektárt és a parcella területe a 0,3 hektárt) 3. 0,38 ha szőlő és 0,51 ha zab (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt de a kérelem tartalmaz 0,3 hektár szőlőültetvényt) 4. 0,53 ha őszibarack (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt de a kérelem tartalmaz több mint 0,3 hektár gyümölcsültetvényt) PÉLDA: Támogatásra nem jogosult kérelmek: 1. 0,32 ha zab és 0,64 ha lencse (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt) 2. 0,87 ha tritikálé (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt) 3. 0,25 ha alma 0,91 ha pohánka (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt, illetve az almaültetvény parcellája is kevesebb, mint 0,3 hektár,) 4. 0,23 ha mandula (A parcella mérete nem éri el a 0,3 hektárt) Kapcsolódó pontok: 31. 10. MIT JELENT A HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT? Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatásra jogosult az a terület, amelyet Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartanak. Az Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatások igényléséhez a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelete 1. számú melléklete alapján a következő feltételek betartása szükséges: Szempont Talajerózió (a talaj védelme megfelelő intézkedések révén) Feltétel - Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények előtt talajvédelmet szolgáló talajfedettség biztosítása - Erózióval veszélyeztetett területen rétegvonalas talajművelés alkalmazása - Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése - 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos - Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése 9
Talaj szerves anyag tartalma (a talaj szerves anyag tartalom szintjének fenntartása megfelelő módszerekkel) Talajszerkezet (a talajszerkezet fenntartása megfelelő gépek használatával) Művelés minimális szintje (a művelés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek rongálásának megakadályozása) - Vetésváltás alkalmazása a térség agro- ökológiai adottságainak figyelembevételével - Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása - A tarló égetése tilos, kivéve növény-egészségügyi hatósági elrendelés esetén - Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása - Periodikus mélyművelés alkalmazása - Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása - A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése - A természetes gyepterületek megőrzését biztosítani kell - Nem kívánatos lágy- és fás szárú növények mezőgazdasági területeken történő megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni - A gyeptípusnak megfelelő kaszálással vagy állatlétszámmal történő hasznosítás, illetve legalább évente egyszeri tisztító kaszálás végzése - A gyepterületek természetes termőképességéhez igazodó legeltetést kell folytatni Fontos megjegyezni, hogy a fent említett négy szempont be nem tartása a támogatási összeg csökkentését vonja maga után. A támogatási év során alkalmazandó fenti előírásokon túl a területnek egy múltbeli állapotát is figyelembe kell venni a jogosultság vizsgálatakor. Azon területek ugyanis, amelyek 2003. június 30-án bizonyíthatóan nem feleltek meg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény bizonyos rendelkezéseinek, a további években egyáltalán nem részesülhetnek támogatásban. A támogatás alapjául szolgáló területek azok lehetnek, amelyek a fenti időpontban az alábbi feltételeknek megfeleltek: A táj alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeit, így különösen a domborzatot és a jellegzetes felszíni alakzatokat, a természetes vízfelületeket, a nádasokat és vizes élőhelyeket (tavak, vízfolyások, holt medrek, források), a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát, a kulturális vagy történeti szempontból jelentőséggel bíró tájértékeket (kunhalmok, földvárak, rommezők stb.) a termőföld hasznosítása, a meliorációs tervek készítése és végrehajtása, valamint egyéb tevékenységek végzése során megőrizték. A termőföldnek nem minősülő földön a növényzet gondozását rendszeresen elvégezték, ha ez a föld más célú hasznosításának megfelelő terület felhasználást nem akadályozta, illetőleg nem korlátozta (mellékhasznosítás). A termőföld termékenységét és minőségét megóvták, fizikai, kémiai és biológiai romlását megelőzték, illetőleg elhárították. A víz- és szélerózió (a továbbiakban együtt: erózió), a szélsőséges vízháztartási helyzetek, a szikesedés, a savanyodás és egyéb fizikai, kémiai és biológiai romlást, illetve szennyezést előidéző beavatkozások, folyamatok megelőzésére, valamint a talaj termékenységének fenntartására alkalmas, szakszerű talajvédő művelési eljárásokkal, talajvédelmi beavatkozásokkal és létesítményekkel biztosították. Erodált vagy erózióra hajlamos területen az erózió által talajpusztulásnak kitett szántóterületeken a talajfedettséget jól szolgáló növényeket termesztettek, illetőleg szükség szerint talajvédő erdősávot telepítettek, és olyan művelési módot alkalmaztak, amely elősegítette a csapadékvizek talajba jutását, a legelőterületeken fokozott gondot fordítottak a talajt kímélő legeltetésre, és ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felelt meg, azt felújítással helyreállították. A savanyú vagy a savanyodásra hajlamos talajokon o nem savanyító hatású műtrágyákat, illetve szerves trágyát juttattak ki, vagy a savanyító hatású műtrágyát megfelelő mésztrágyázással kiegészítették; o a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kalcium mennyiségét pótolták, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából meszezést talajtani szakvélemény alapján végezték el. 10
A szikes vagy a szikesedésre hajlamos talajokon o olyan vízgazdálkodást folytattak, és olyan minőségű öntözővizet alkalmaztak, amely másodlagos szikesedést nem idézett elő; o szikesedés elleni talajjavítást talajtani szakvélemény alapján végezték. A talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról gondoskodtak, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő - műtrágyák használata esetén - vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytattak. Kapcsolódó pontok: 30. 11. MELY NÖVÉNYEK ÉS HASZNOSÍTÁSOK TÁMOGATOTTAK A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER KERETÉBEN? Az Egységes területalapú támogatás minden hasznosított mezőgazdasági területre folyósítható. Ezeken a területeken a termelés nem kötelező, azonban a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotot be kell tartani. A Kiegészítő nemzeti támogatások igénylése azonban növénykultúrához kötött. Kizárólag meghatározott növények részesülhetnek támogatásban, ezek jórészt azok a kultúrák melyek a csatlakozásunkat megelőzően az Európai Unióban is támogatott növények voltak (pl. gabonafélék). A támogatásban részesülő növényeket és hasznosítási típusokat a hozzájuk rendelhető támogatási formával együtt a Kitöltési Útmutató tartalmazza. 12. MILYEN SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK VONATKOZNAK A ROSTKENDER TERMESZTÉS TÁMOGATÁSÁRA? Rostkender termesztése esetén az Egységes területalapú és a Kiegészítő nemzeti támogatás is az alábbi feltételekhez kötött: - a feldolgozóval kötött termeltetési szerződés, illetve kötelezettségvállalás egy példánya, valamint a vetőmagcímkék területalapú támogatási kérelemhez történő csatolása; - az elvetett rostkenderfajta THC tartalma nem haladhatja meg a 0,2%-ot; - kizárólag a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajták jelenthetők be támogatásra. A feldolgozóval kötött termeltetési szerződés benyújtásának határideje 2004. június 15. A vetőmagcímkéket 2004. június 30-ig kell az MVH Megyei Kirendeltségeihez benyújtani, azonban a könnyebb feldolgozhatóság érdekében javasolt a vetőmagcímkék területalapú támogatási kérelemhez történő csatolása. Rostkender termesztése esetében a támogatási kérelemben minden esetben meg kell adni a termesztett fajták hasznosítási kódját, ezen fajták kódjait a Kitöltési Útmutató tartalmazza. A rostkender esetén a szigorúbb feltételeket szigorúbban is kell ellenőrizni, ezért a rostkender terület 30%-át helyszíni ellenőrzés alá vonják. A rostkendert a helyszíni ellenőrzések végrehajtása céljából a virágzás végétől számított legalább 10 napig kell a helyi normák szerint rendes növekedési feltételek között tartani. Kapcsolódó pontok: 1. számú melléklet 13. MILYEN FELTÉTELEI VANNAK A VETŐMAG KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK? A vetőmag termesztés esetén a támogatás igénybevételének feltétele: a vetőmagtermesztésnek az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézethez (OMMI) történő bejelentése (a termőhely minősítése), valamint a vetőmag minősítésre való bejelentése; a vetőmag termeltetési szerződés, termelési nyilatkozat regisztráltatása az OMMI-nál; 11
a termőhely MePAR szerinti azonosítójának (fizikai blokk azonosítója, parcella sorszáma, területadat) bejelentése az OMMI-hoz. Az OMMI igazolja az MVH felé, hogy adott területen valóban vetőmagtermesztés folyt és az a vonatkozó szabályoknak megfelelt. A Kiegészítő nemzeti támogatás csak ezen igazolás megléte esetén folyósítható. PÉLDA: Az igénylő 10 hektáron Angol perjét termeszt vetőmagnak. A vetőmagtermesztőnek meg kell felelnie a vetőmagtermesztés esetén érvényes szabályoknak, tehát a vetőmagtermesztést és az előállított vetőmagot minősítésre az OMMI-hoz be kell jelenteni. Továbbá a területalapú támogatás rendszerében használt MePAR területazonosító adatokat is be kell jelenteni az OMMI-hoz. Ezen adatok alapján az OMMI tájékoztatja az MVH-t a támogatás feltételeinek megfelelt területekről. 14. MILYEN FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNI A DOHÁNYTERMELŐKNEK, HA NEMZETI TÁMOGATÁST IGÉNYELNEK? A dohány Kiegészítő nemzeti támogatásban részesülni kívánó termelőknek a területre vonatkozóan fermentálóval/elsődleges feldolgozóval kötött termeltetési szerződéssel kell rendelkezniük. Ezt a szerződést az MVH-hoz a kérelem benyújtásával egyidőben kell benyújtani. A termeltetési szerződésben minimálisan szerepelnie kell a szerződő felek adatainak, a termelő (vagy termelői csoport, amennyiben ő köt szerződést) és a fermentáló ügyfél-regisztrációs számának, a dohánytermelésbe vont összterületnek (ha), valamint a termelt dohány fajtájának. Ha a termelői csoport köt termeltetési szerződést a fermentálóval, akkor a termelőnek a termelői csoporttal kötött szerződését is a kérelemmel együtt kell benyújtania. Ebben mindenképpen szerepelnie kell a termelő és a termelői csoport ügyfél-regisztrációs számának, a dohányfajtának és a dohánytermesztésbe vont összterületnek (ha). Ebben az esetben 2004. június 15-ig a fermentálónak kell benyújtania az MVH-hoz a termelői csoporttal kötött termeltetési szerződést, melynek tartalmaznia kell a termelői csoporthoz tartozó termelők ügyfél-regisztrációs számát; a dohánytermesztésbe vont terület nagyságát (ha) dohány fajtánként és termelőnként. Kiegészítő nemzeti támogatásban csak a fermentálóval/elsődleges feldolgozóval kötött termeltetési szerződésben szereplő terület mértékéig jogosult a termelő. Kapcsolódó pontok: 1. számú melléklet PÉLDA: Az igénylő dohány kiegészítő nemzeti támogatást igényel, de a kérelemmel együtt nem nyújtja be a termeltetési szerződést. Ebben az esetben az MVH felszólítja az igénylőt, hogy 15 napon belül pótolja hiányosságát. Amennyiben az igénylő a hiányt nem pótolja, kérelmének a hiányosságot érintő része elutasításra kerül, ebben az esetben dohány kiegészítő nemzeti támogatásban nem részesül. Az igénylő termelői csoport tagja. Az igénylő a termelői csoporttal 50 hektár területre kötött szerződést és kérelmébe is 50 hektárra igényel támogatást. Viszont a termelői csoport az igénylő nevében az elsődleges feldolgozóval csak 40 hektár területre kötött termeltetési szerződést. Ebben az esetben dohány kiegészítő nemzeti támogatásra 40 hektár terület jogosult. 15. MIT TARTALMAZ A TÁMOGATÁSI KÉRELEMCSOMAG? A termelők közvetlenül a falugazdászoktól, a kamarai tanácsadóktól, az MVH megyei kirendeltségeitől, illetve az Interneten (www.mvh.gov.hu) keresztül juthatnak a kérelemcsomagokhoz. A kérelemcsomag tartalma: Formanyomtatványok o Területlapú támogatás Főlap (K0001) o Területalapú támogatás Igénylő betétlap (K0002) Kitöltési útmutató A gazdáknak a támogatási kérelemhez benyújtáskor csatolniuk kell az Egyedi blokktérkép(ek)et, melyeken a Kitöltési útmutatóban meghatározott módon azonosítaniuk kell az adott fizikai blokkban elhelyezkedő mezőgazdasági parcelláikat. 12