Berhida Város Önkormányzat Képviselő Testülete 8181Berhida, Veszprémi utca 1-3. Tisztelt Képviselő Testület! Tárgy: Támogató Szolgáltatás felajánlása Engedjék meg, hogy tájékoztassam Tisztelt Képviselő-Testületet Szolgálatunk működéséről, céljáról, a szociális alapellátó rendszerben betöltött szerepéről és nem utolsó sorban településükön fennálló létjogosultságáról. A Szociális és Munkaügyi Miniszter a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII.30.) kormányrendelet alapján 2008. július 31.-én A Támogató szolgáltatás és közösségi ellátások beleértve az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat állami finanszírozási rendszerbe történő befogadására és működésének támogatására címmel pályázatot írt ki, melyre intézményünk sikeresen pályázott. A támogató szolgáltatás finanszírozására elsősorban a pályázati támogatás nyújt fedezetet. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény alapján rendelkezésre álló források, valamint a bizottság véleményének figyelembevételével a 2010. évre, a TNGK Támogató Szolgálata esetében 3933 feladategységet fogadott be, valamint az alább részletezett működési támogatást ítélte meg: alaptámogatás: 3.000.000.-Ft teljesítménytámogatás 3000 feladategység alatt: 4.500.000.-Ft teljesítménytámogatás 3000 feladategység felett:1.679.400.-ft Összes működési támogatás: 9.179.400.-Ft. Az év folyamán, a 2009. év gyakorlatához hasonlóan, lehetőség lesz többlettámogatás iránti igényt benyújtani a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz, ezzel növelve a működési támogatásunk összegét. 2009-től a normatívától eltérő finanszírozási háttér miatt a támogató szolgáltatások csak a pályázati szerződésben meghatározott területekre kaphatnak támogatást, mely intézményünk esetében Várpalota és kistérsége közigazgatási területét öleli fel. Szolgálatunk az alakulásától, 2005. évtől 2009.december 31.-ig, működési engedély alapján ellátta Berhida település igénnyel fellépő, fogyatékossággal élő lakosságát. Fenntartóváltás miatt, 2010. évtől, Várpalota Többcélú Kistérségi Társulása által létrehozott Intézmény, a Térségi Népjóléti Gondozási Központ tagintézményeként, a fenntartásában részt vevő települések - mely települések soraihoz Berhida település nem kívánt csatlakozni- közigazgatási területeihez igazodva, működési engedélyünk módosulása okán berhidai ellátottaink részére szolgáltatásunk elérhetetlenné vált.
Ezúton szeretnénk, szolgáltatásunkat felajánlva, felkérni a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy szíveskedjenek megtárgyalni egy esetleges megállapodás megkötésének lehetőségét, mellyel biztosítva lakosaiknak a személyes gondoskodás egyik formáját magába foglaló szociális alapszolgáltatást, a támogató szolgáltatást. A Támogató Szolgálat látja el azt az egyedül, vagy családban élő, önmaga ellátására nem, vagy csak részben képes fogyatékossággal élő látás-, hallás-, mozgás-, értelmi-, és halmozottan sérült, vagy autista személyt, aki a működési engedélye alapján meghatározott közigazgatási területen életvitelszerűen tartózkodik. 2008. január 01-től az 1993.III. törvény módosításának megfelelően csak a szociálisan rászorult személyek vehetik igénybe a szolgáltatást. E szerint a támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül az a súlyosan fogyatékos személy, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. A szolgáltatás igénybevételéhez a súlyos fogyatékossági állapotot igazolni lehet: 1. az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más 2. okirattal, 3. az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. [továbbiakban: Szt]. 65./ C. (4)-(6) bekezdése alapján). Szolgálatunk tehát a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítását végzi. Klienseink igényeinek kielégítése érdekében személyi segítő, valamint szállító szolgáltatásunk munkaidőben érhető el. Ellátottak száma a Berhida (Peremarton gyártelep) vetítve 2009. évben 0-5 év 1 fő 6-13 év 2 fő 14-17 év 18-39 év 40-59 év 1 fő 60-64 év 65-69 év 70-74 év 75-79 év 2 fő Összesen: 8 fő ebből óvodaköteles: 1 fő tanköteles: 2 fő felnőttkorú: 3 fő
Fogyatékossági csoport szerint Értelmi sérült : 2 fő Mozgássérült : 2 fő Halmozottan sérült : 2 fő A kistérségben, így Berhidán, 2009. évben a szállító szolgáltatásra mutatkozott nagyobb igény, ezen belül is a fogyatékos gyermekek megyén belüli, illetőleg a fővárosban található közoktatási intézménybe szállítása dominált. A gyermekek szállítása napi rendszerességgel, két alkalommal (reggel-oda és délben-vissza), illetőleg Pétfürdőről egy kisgyermek vonatkozásában heti két alkalommal (hétfőn-oda és pénteken-vissza) realizálódott, hozzájárulván ezzel az integráció elvének megvalósulásához, mely feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. Meggyőződésünk, hogy a fogyatékos személyek társadalmi integrációjának esélyét, illetve életminőségét elsősorban a család általános társadalmi helyzete határozza meg. Kiemelt fontosságú, hogy a fogyatékos gyermek nevelése, gondozása és ápolása, valamint a fogyatékos felnőtt támogatása mellett a szülőknek, más családtagoknak marad-e lehetősége munkavállalásra. Ez pedig befolyásolja az esélyek kiegyenlítéséhez szükséges szolgáltatások és segédeszközök elérhetőségét. A fogyatékos gyermekek (sok esetben felnőttek) szülei részben a megfelelő ellátást nyújtó nappali és bentlakásos intézmények, szolgáltatások elérésének nehézsége okán, részben a családtagért érzett felelősség miatt gyakran vállalkoznak, akár a munkapiactól való távolmaradás és ezzel jövedelemkiesés árán is, a fogyatékos családtag otthoni ápolására. Ez pedig a családi élet minőségének romlását eredményezi. Ennek megakadályozását hivatott biztosítani a közoktatási, a szociális és a speciális gyermekvédelmi alapellátások kínálta lehetőség, a gyermekek napközbeni ellátása. Ilyen pl. a speciális óvoda, az iskolai napközi otthon, a bölcsőde, a fogyatékos személyek nappali intézménye. Azonban segítség nélkül ezeknek csak egy része hozzáférhető fogyatékos gyermekek számára. A fogyatékos különösen az értelmileg akadályozott, az autizmussal élő, a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket, illetve felnőttet ellátó szülők számára az alkalmankénti külső segítség igénybevételének lehetőségét szükséges biztosítani. Ezért meg kell vizsgálni speciális támogatást nyújtó szolgálat, azaz a támogató szolgálat fenntarthatóságának a lehetőségét. A fogyatékos személyeket a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjaiként ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más állampolgárt. Ugyanakkor egy-egy feladat vagy cselekvés végrehajtásához, élethelyzetben való közreműködéshez másképpen a jogok érvényesítéséhez a testi funkciók és/vagy a testi struktúrák sérülése(i) miatt az esélyek kiegyenlítését szolgáló, másképpen a tevékenység akadályozottságát, a részvétel korlátozottságát megszüntető intézkedésekre van szükség. Biztosítani kell, hogy a fogyatékos személyek a
szükséges szolgáltatásokhoz a lakóhelyükön vagy ahhoz a lehető legközelebbi településen jussanak hozzá, illetve, hogy a fogyatékos személyekkel kapcsolatos döntések és intézkedések helyi szinten kerüljenek megfogalmazásra és megvalósításra. A fogyatékos személyek mindennapi életének minőségét olyan körülmények határozzák meg, amelyek befolyásolására magának a fogyatékos személynek egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kis mértékben van lehetősége, hatalma. E körülmények egyik lényegi alkotóeleme a fogyatékos személy egészségügyi állapota, fizikai, szellemi realitásai, maga a fogyaték, míg a másik oldalon a családi, és tágabb társadalmi feltételrendszer áll. E két, a fogyatékos személy által szinte alakíthatatlan tényező szövedéke határozza meg létezésének minőségét. Ha a fogyatékkal élő személyeket érintő feltételrendszert nem egyéni problémának tekintjük, hanem társadalmi felelősséggel, közelítjük meg, akkor eljutunk e személyek jogaihoz, azaz ahhoz a feltételrendszerhez, amelyet a társadalomnak biztosítani kell ahhoz, hogy a fogyatékkal élő személyek ugyanolyan, vagy hasonló mértékben képesek legyenek élvezni és használni a társadalmi előnyöket, szolgáltatásokat, ugyanúgy, mint bármely más átlagos állampolgár. A mi tevékenységünk alapvetően egy szolgáltatás (a mi szervezetünkben szolgálat). Természetesen feladatunk, hogy felkutassuk a klienst, azonban úgy véljük, hogy a települési, kistérségi jelzőrendszernek is felelőssége van a saját lakosai felé. Jelzőrendszer alatt azokat a kapcsolódási pontokat értjük, ahol az adott problémával rendelkező kliens felbukkan (orvos, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, önkormányzat). Felelősségük, hogy tájékozottak legyenek a szolgáltatásokat illetően, a hozzájuk fordulókat hozzánk tudják irányítani. Nagyon fontos, hogy teljes mértékben feltérképezzük a településeken fellelhető klienseket, de ugyanolyan fontos, hogy a települések használják ki az általunk kínált lehetőségeket. A szolgálatnak vannak állandó, 2005. óta meglévő kis kliensei, akikre nézve folytatni kívánjuk a megkezdett munkát, hiszen ahogyan azt az igénylőink levelei is alátámasztják, segítségünk nélkül, aránytalan terhet róva a családra tudják megszokott életvitelüket, gyermekeik speciális közoktatási intézményben való részvételét biztosítani. Tisztelt Képviselő Testület, a közös munka során keletkező problémák több irányúak. Vannak köztük kommunikációs jellegűek, vannak, melyek a sajátos kistérségi szerkezetből adódnak. Ami nehézzé teszi a folyamatos munkát az a bizonytalanság. A bizonytalanságokat csak közös erővel szüntethetjük meg, ha biztosak vagyunk abban, hogy együtt akarunk dolgozni. Nem elég az ellenőrzés szempontjait kialakítani, hanem a munka megkezdésekor világos iránymutatást kell kapnunk arról, hogy a szerződő partnerünk mikor tekinti sikeresnek és elvégzettnek a munkánkat. Nagyon fontos lenne ráébreszteni a települési jelzőrendszer tagjait, hogy az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem kizárólag az intézmény ügye, hanem egy kliensre figyelő, az ő igényeit tudó jelzőrendszer közvetítésével létrejövő partnerkapcsolat, mely fontos a település, az intézmény és a kliens számára egyaránt. Egyik sem tud hosszútávú jó eredményre jutni a másik két partner nélkül.
Engedjék meg Tisztelt Képviselők, hogy figyelmükbe ajánljam az FSZH által közreadott statisztikát, melyből kitűnik, hogy 2008. évben a kistérségben a potenciális rászorulók száma 605 fő, ez a szám még ahhoz viszonyítva is magas, hogy jelenleg a térségben 2 Támogató Szolgálat (ebből 1 csak Várpalota közigazgatási területén) működik. Szolgálatunk a 605 főből jelenleg 46 főt lát el, melyből 6 fő berhidai lakos. Segítő együttműködésüket megköszönve tisztelettel: Várpalota, 2010.02.02. sk. Dávidné dr. Szikszai Tünde mb. szolgálatvezető Jóváhagyta: sk.balogh-ádám Szilvia TNGK vezető