Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi
ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag fogadta el az Egyezményt és a Jegyzőkönyvet. A világon közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint. Magyarországon közel 577 000 él közülük. Egyfajta kódex, mely átfogó módon gyűjti össze a fogyatékos embereket érintő alapvető jogokat. Hazánk a világon elsőként ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel
ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól A Fakultatív Jegyzőkönyv által bevezetett ún. egyéni panaszmechanizmus minden részes államban élő fogyatékos ember számára lehetővé teszi, hogy jogsérelem esetén az Egyezmény által létrehozott, független nemzetközi szakértői testülethez: a Fogyatékos Emberek Jogainak Bizottságához forduljon. Az Egyezmény sorsát hazánk évek óta megkülönböztetett figyelemmel kíséri: a magyar kormány képviselője már a kezdetektől részt vett a szöveget kidolgozó ad-hoc bizottság munkájában, itthon pedig folyamatos, az érintettek aktív közreműködésével történő szakmai előkészítő munka zajlott, hogy a ratifikáció zökkenőmentes legyen.
2007. évi XCII. tv. A JOGSZABÁLY TELJES SZÖVEGE ÉS AZ EGYEZMÉNY LANGA JUDIT ÁLTAL ELKÜLDVE!!!
1998. évi XXVI. tv A fogyatékos személyek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai Jogaikkal nehézségek árán tudnak élni Társadalmi paradigma váltás szükséges Cél: a fogyatékos személyek jogainak, a számukra nyújtandó komplex rehabilitációnak a szabályozása, az esélyegyenlőség, a társadalomban való aktív részvétel, az önálló életvitel biztosítása
Alapelvek a fogyatékos emberek teljesebb életét és a fogyatékosságból fakadó terhek csökkentését segítő környezet kialakítása, az állapot rosszabbodás megelőzése, illetve következményeinek enyhítése, a fogyatékos személyek sajátos szükségleteinek, speciális megoldások alkalmazásának figyelembe vétele, a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, meg kell teremteni a társadalmi életben való részvételt, gondoskodni kell a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről, a fogyatékos személyek jogaikkal, állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek.
Környezet: Akadálymentes, biztonságos épített környezet Kommunikáció: Egyenlő esélyű hozzáférés az információkhoz A kommunikációban jelentősen akadályozottak részére a közszolgáltatások igénybevételéhez a tájékozódás lehetővé tétele, személyi segítés Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés: Speciális szükségletek szerint kell biztosítani, a közszolgáltatások engedélyeztetése során e követelménynek érvényesülnie kell Közlekedés: Indulási helytől a célállomásig akadálymentes Támogató szolgálat, segédeszköz
Az esélyegyenlőség célterületei Egészségügy Állapota javítása, rendszeres és hatékony egészségügyi ellátás biztosítása az állapotromlás, rehabilitáció, társ-i beilleszkedés érdekében Oktatás, képzés Joga van óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz, neveléshez, képességfejlesztéshez, szakképzéshez, felnőttképzéshez Lehetőség szerint integrált intézményekben ha lehetséges Foglalkoztatás Munkához való jog Integrált vagy védett foglalkozás Munkahelyek átalakítása Fogyatékos személy munkához segítése Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel Lakhatási forma megválasztásának joga (családi, lakóotthoni, támogatott lakhatás), 50 fh-nél nagyobb intézmények kiváltása Sport, kultúra Lehetővé kell tenni a szabadidős tevékenységeket, közösségi célú épületek látogatását, a sportolást
Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézmények kiváltására kerül sor. 2013. december 31-éig legalább 1500 fő fogyatékos és pszichiátriai beteg személynek ellátást nyújtó intézményi férőhely kiváltásához az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok nyújtanak támogatást. A férőhelyek kiváltására a Kormány által meghatározott rendben kerül sor. A kiváltást a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 19. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell végrehajtani.
Fogyatékos személyt megillető speciális jogok Akadálymentes, biztonságos közlekedés (akadálymentes épített környezet) Akadálymentes hozzáférés az információkhoz, különösen a jogokkal, közszolgáltatások igénybevételével kapcsolatban (akadálymentes kommunikáció, információs esélyegyenlőség) Akadálymentes társadalmi részvétel, társadalmi integráció Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés Közlekedés (indulástól a célállomásig akadálymentes) Támogató szolgálat és segédeszköz, támogató eszköz igénybevétele Rehabilitációhoz való jog
Rehabilitációhoz való jog A fogyatékos személyek meglévő, illetve fejleszthető képességeinek fejlesztése, A rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése, A rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, figyelemmel kísérés, A segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása, A segítő szolgálatok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása, Szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása, A szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.
Ki a fogyatékos? Fogyatékos személy az, aki érzékszervei, így különösen látás, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg kommunikációjában számottevően korlátozott és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során
Fogyatékossági támogatás Súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget segítő, havi, rendszeres pénzbeli juttatás Célja az esélyegyenlőtlenség kiegyenlítése, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése Jogosultság 18. életévet betöltött Nem korrigálható látássérülés, aliglátó vagy nemlátó, tapintó, halló életmód Hallásvesztés, beszédértésre segédeszközzel sem képes, a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad 25. évét megelőzően keletkezett Középsúlyos vagy súlyos, veleszületett vagy szülési trauma következtében vagy 14 év alatt bekövetkezett károsodás Mozgásszervi károsodás, helyváltoztatásra nem képes
Fogyatékossági támogatás Fogyatékossági támogatásra nem jogosult a vakok személyi járadékával és magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező Megszűnik a támogatás, ha a súlyos fogyatékosság már nem áll fenn, illetve igazolatlanul távol marad a felülvizsgálatról A támogatás mértéke a fogyatékosság mértéke szerint: 19.500; 24.000.-Ft A nyugellátás emelésének mértéke szerint, évenként emelni kell.
Fogyatékossági támogatás megállapítása, folyósítása Kérelemre indul, a Kincstár hatásköre Orvosszakértői szerv szakhatóságként jár el Öt évenkénti felülvizsgálat Költségmente eljárás Súlyos fogyatékos, bentlakásos int-ben élő cselekvőképtelen személy támogatását az int. vezetőjének kell utalni, aki ezt elkülönítetten kezeli Központi költségvetés biztosítja Nyilvántartás, adatvédelem (törlés 5 év után)
Országos Fogyatékosügyi Program Országgyűlés fogadja el, előkészítéséről a Kormány gondoskodik Érvényre kell juttatni a következő célterületeken: egészségügy, foglalkoztatás, szociálpolitika, oktatás, közlekedés tervezés, településfejlesztés Tartalma: A fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatása, Rehabilitációs célok, Társadalmi szemléletváltozással kapcsolatos teendők, Életminőség változtatás feladatai, Társadalmi aktivitást elősegítő tervek, Közlekedési rendszerek, Közszolgáltatások egyenlő eséllyel történő igénybevétele, Megvalósításhoz rendelt eszközök bemutatása.