A környezetvédelmi kármentesítés Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu
kutak Felszín alatti közegek védelme Ivóvízbeszerzés 95%-a felszín alatti vizekből történik! A 100% megoszlása: 10% talajvíz 30% parti szűrésű víz 40 % rétegvíz 20% karsztvíz KARSZTOS TÁROLÓKİZETEK nyílt karszt szabad tükrő karsztvíz fedett karszt nyomás alatti karsztvíz PORÓZUS TÁROLÓKİZETEK parti szőréső víz talajvíz víztartó réteg vízrekesztı réteg
Határérték-rendszerrendszer
A kármentesítés szakaszai tényfeltárás műszaki beavatkozás, kármentesítési monitoring 219/2004. (VI. 21.) Kormány rendelete: A felszín alatti vizek védelméről A SORREND FELCSERÉLHETŐ!!!
Adatgyűjtés A tényfeltárás lépései Mintavétel, mintavizsgálat Akkreditált analitikai mintaelemzés Földtani, vízföldtani és kioldódási vizsgálatok Érzékenységi besorolás Terjedési modellezés Kockázatelemzés Ökotoxikológiai vizsgálatok Kármentesítési célállapot (D-érték) meghatározás és a műszaki beavatkozás előkészítése
Adatgyűjtés a gyakorlatban
Az egykori Csepel Autógyár
Az egykori Csepel Autógyár -Területe: 241, 5 ha (80,5 ha bel-és 161 ha külterület) -Története: 1941-től ipari terület -Környéke: iskola, óvoda, orvosi rendelő, lakó- és üdülő ingatlanok, ipari ingatlanok
Az egykori Csepel Autógyár Fémmegmunkálás (forgácsolás, préselés, hegesztés) Felületkezelés, -előkészítés, zsírtalanítás, rozsdaeltávolítás Festés Foszfátozás Ónozás Krómozásos technológiák Ciánozás, sóolvadékban történő kezelés Akkumlátorsavazás és töltés Galvanizálás Különböző vegyi anyagok raktározása elkülönülten Méregraktár : Cr, hígítószerek, galvántechnikai anyagok Üzemanyag tárolás
A Csepel Autógyár ma Fémmegmunkálás (forgácsolás, préselés, hegesztés) Néhány épületben felületelőkezelést-előkészítést, zsírtalanítást, rozsdaeltávolítást a mai napig végeznek. Több épületben most is folynak festési munkálatok. Foszfátozást manapság már csak egy épületben végeznek. Új elemként említhető, hogy az egykori autógyár területén ma egy épületben műanyagalkatrészek előállítása zajlik. Sóolvadékbantörténőkezelés ill. ciános edzés jelenleg nem folyik a gyár területén, de a technológiai elemek használható állapotban vannak, ezért az esetlegesen beinduló termelés esetén környezeti kockázatával számolni kell. Az egykor festéktározóként használt épület ma veszélyes hulladéktároló. Szintén új technológia jelent meg, amikor alumínium öntödét alakítottak ki a területen.
A terület bombázása során a nem sokkal a világháború után készült légi felvételek tanulságai szerint kb. 250 kisebb és nagyobb légibomba becsapódás érte a területet és környékét Kb. 180 db bomba esett a mai CSA FA területére. A Légiprojekt2000 légifotókalapján 130 található olyan területen, ami ma épülettel nem beépített Néhány pár méter átmérőjű, míg van, amelyik embernyi mélységű. Aháború vége után ezeket a bombák által ütött krátereket az épületek törmelékeivel töltötték fel. Lehetséges környezeti szennyezőket sejtetett a bombatölcsérekben és környékén
Bombatölcsérek (GPS) A Bombatölcsérek GPS-szes felkutatása Helyszíni adatfelvétel Csoportosítás Méret szerint: Hulladék minőség: -kicsi -közepes -nagy - építési törmelék - kommunális hulladék - veszélyes hulladék Hulladék mennyiség: helyszínen, nem pontosan Új, légi felvételen nem látható bombatölcsérek felvétele A felvett adatok kiértékelése
Mintavételezés és -vizsgálat
Toxikus fémszennyezettség(surfer 8.0)
Egészségkockázat Cél: a környezetbe került vegyi anyagok milyen valószínűséggel okoznak egészségkárosodást vagy esetleg halált Veszélyazonosítás (Mi?) Az expozíció felmérése (Hol?, Hogyan? Mikor?) Kockázatszámítás (Milyen mértékben?) Kockázati mérőszámok értékelése (Az, ott mit okoz?)
Ökotoxikológiai vizsgálatok Kevert szennyezések hatásai Összegzett biológiai hatásaik kimutatása Különböző fejlettségű szervezeteken végzett akut toxicitási tesztek Pseudomonas putida Vibrio fischeri Csíranövény teszt (Sinapis alba) Daphnia teszt Halteszt (Lebistes reticula) Oxi Top
D-érték meghatározás A fent említett munkafázisok eredményeinek tükrében eldönthető, hogy mi a következő feladat a szennyezéssel kapcsolatosan A kármentesítési célállapot érték (ha szükséges) Megállapítható a begyűjtött adatok és eredmények tükrében A Felügyelőség értékeli
Műszaki beavatkozás előkészítése Ha beavatkozás szükséges Állásfoglalás a szükségességről Lehetséges beavatkozási módozatok (elemzéssel) BAT (Best Available Technology) kiválasztása Költség-haszon elemzés Javaslattétel Kármentesítési monitoring terv Ha beavatkozás nem szükséges Utóellenőrzési (monitoring) terv A mintavételi kutak sorsának eldöntése
(Műszaki) beavatkozás Hatósági határozat alapján rendelik el Műszaki beavatkozási terv (tényfeltárás) Műszaki beavatkozási záródokumentáció Elvárás Cél: a szennyezés mértékét csökkenteni További szennyezés lehetőségét kizárni Igazolható, ellenőrizhető folyamat
Fizikai Kémiai Termikus Szigeteléses Biológiai Kármentesítési technológiák