TV története Magyarországon

TV története Magyarországon 1426. Zsigmond király az erdők védelmére hívja fel a figyelmet I. Előtörténet: 1829-79- mozgósítás II. Kezdeti szakasz 1879-1919 erdészet és ornitológusok: 1879. I. Erdőtörvény-véderdő fogalma 1894. Mezőgazdasági tv. A mg. számára hasznos madarak védelme III. Előkészítő szakasz 1919-61 1935. II. Erdőtv. Természetvédelmi rész 1939. Országos Természetvédelmi

TV története Magyarországon 2. 1939. debreceni Nagyerdő védett 1950. Bátorliget védett 1945-ig 2000 ha védett terület 1961. Első törvényerejű rendelet a természetvédelemről- 1962. Orsz. Természetvédelmi Hivatal létrejötte IV. Kibontakozási szakasz 1962-75 - 15000 ha védett terület, HNP 1972-73. KNP 1975.

TV története Magyarországon V. 1976-1990 3. - 1976. Törvény az emberi környezet védelméről - 1976-77. BNP, 1985.ANP, VI. Rendszerváltozástól -1991-94 FHNP -1996 DDNP; LIII. TV a természet védelméről - 1997: BFNP, KMNP, DINP - 2002. ŐNP

TIR

TIR (TV-i Inform.Rendszer) Komplex természeti állapotfelmérési program Feladta: egységes adatgyűjtő és feldolgozó rendszer kialakítása, biodiverzitás monitorizálás

TIR célja Adatbázisok egységes térinformatikai szervezése Természetvédelmi stratégiai tervezés kiszolgálása Természeti értékek (földtani, víztani ) nyilvántartása Kárelhárítás, kutatás, oktatás, népszerűsítés támogatási rendszerének kialakítása

TIR főbb moduljai Biotikai modul Erdészeti modul Vagyongazdálkodá si modul Kezelési modul Kataszterinyilvántartási modul

A TIR felhasználói környezete Irányító a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Természetvédelmi szervezeteknek) Természetvédelmi Hivatala (TvH) Középirányító az Országos Környezetvédelmi. Természetvédelmi, Vízügyi Főigazgatóság Természetvédelmi Igazgatósága Területi szervek a nemzeti park igazgatóságok A felhasználói adatok kezelői a TIR rendszergazdák

A Tétényi-fennsík és a TIR modulrendszere

A Tétényi-fennsík adataival feltöltött táblázat

Biotikai modul Biológiai, ökológiai jellemzők (növénytársulások, növények, állatok) Pannóniai flóratartomány Dunántúli középhegységi flóravidékének Pilisense flórajárásához tartozik, pusztafüves- és sziklafüves lejtősztyeppel Domináns gyeptípusok: Természetközeli gyepek; Erősen stresszelt, egyedi élőhelyi tulajdonságokkal rendelkező típusok; o Lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek o Sziklagyepek, o Kikopások, o Északias lejtőgyepek A terület nagy kiterjedésű, egykor fő gyeptípusai: Szegélygyepek Platógyepek: Féltermészetes, és zavart gyepek, Széthullott közösségek, ruderáliák Védett növényfajok: tavaszi hérics, budai imola, bunkós hagyma, tarka imola, magyar repcsény, homoki nőszirom, bozontos árvalányhaj, csinos árvalányhaj, pusztai meténg. Védett állatfajok: magyar futrinka, a magyar ősziaraszoló és a magyar tavaszifésűsbagoly jelölő élőhely, jelölő faj éghajlat jelölő élőhely a szubpannon sztyeppek, jelölő faj a magyar futrinka, Szubmediterrán talajtan Talajtan:1. A mészkő felszíneket vékony rendzina talaj borítja. 2. Az agyagos, homokos üledékekkel fedett peremeken barna erdőtalaj alakult ki 3. A lösztakarókon pedig mészlepedékes csernozjom talaj képződött Biotikai modulhoz tartozó növények, növénytársulások, állatok nevei, éghajlat, alapkőzet, alapkőzet, vegetáció törzsadatok: szarmata mészkő, talajtani pusztafüves meghatározások lejtőssztyepp (pl.: vegetáció barna erdőtalaj, csernozjom)

Erdészeti modul Erdőgazdálkodási tervek A Budapest Körzeti Erdőterv szerint elsődleges rendeltetése honvédelmi érdekeket szolgáló véderdő,termelési cél pedig mennyiségi fatermelés Vadgazdálkodási tervek Az arra kijelölt területeken a Kamaraerdei Diana Vadásztársaság vadgazdálkodási terv alapján gazdálkodik, ezen terület vadgazdálkodási rendeltetésű vadászterület Erdészeti modulhoz tartozó törzsadatok: terület rendeltetése (pl.: véderdő, gazdasági erdő), az illetékes erdészeti hatóság

Vagyongazdálkodási modul Nemzeti Park vagyontárgyai, vagyonkezelésében álló földek gazdálkodásra vonatkozó adatai (bérbe van-e adva, hány hektár, milyen gazdálkodási tevékenység folyik, agrár támogatásban részesült-e, stb...) Duna - Ipoly Nemzeti Park: Tétényi-fennsík jelenleg gazdasági tevékenység nem folyik a területen Vagyongazdálkodási modulhoz tartozó törzsadatok: területhasználat, gazdálkodásra vonatkozó adatok (pl.: mezőgazdasági művelés, legeltetés) és a hozzá tartozó terület nagysága, támogatás (ha van) és annak fajtája

Jelenlegi területhasználat jellemzése: hidrológia, mezőgazdaság, ipar, stb, természetvédelmi kezelés szervezete(i) Szükséges kezelési beavatkozások adatai (kezelési térképlap és adattábla) Megvalósított kezelési beavatkozások dokumentációja Kezelési modul Egykori vízfolyás medre kiszáradt, csak időszakosan fordulhat elő benne vízfolyás, A Tétényi-fennsíkon jelenleg mezőgazdasági használat nem folyik, A védelemre tervezett területen belül jelenleg ipari és bányászati tevékenység nem folyik. A terület keleti oldalán a BM használatában álló katonai célú infrastruktúra helyezkedik el (gyakorló lőtér), sem idegenforgalmi infrastruktúra, sem jelzett turistautak nem találhatók. A terület kezelője a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, Természetvédelmi Őrszolgálat tekintetében a Budai Természetvédelmi Tájegység jár el A cserjésedés megakadályozására szükséges például állandó legeltetés. Jelenleg megvalósított kezelési beavatkozások ezen a területen nincsenek Kezelési modulhoz tartozó törzsadatok: Vízfolyás, mezőgazdasági művelés vagy ipari tevékenység és ezzel kapcsolatos kezelési előírások (pl: legeltetés, kaszálás)

Kataszteri nyilvántartási modul Földhivatali térkép és adatok A terület érvényes helyrajzi számai: Törökbálint 0152/9, Budapest XXII. ker. 239932/1-2, 239924/3, 239923, 239922a-c, 239925, 239926., Budapest XXII. ker. 239923 hrszú ingatlan kivett vízfolyás művelési ágban található Kataszteri nyilvántartási modulhoz tartozó törzsadatok Az erdészet illetve a földhivatal nyilvántartásából beemelt térképek és ahhoz kapcsolódó helyrajzi számok. A területe [ha], tengerszint feletti magasság [m] a térképekről leolvasható.

Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer

A biodiverzitás monitorozása A monitorozás rendszeres időközönként ismételt szabványos módszerekkel történő megfigyelést jelent. A biodiverzitás-monitorozás kiválasztott élőlények, életközösségek bizonyos sajátosságainak hosszú időn keresztül való nyomon követése. A monitorozás célja lehet valamilyen ismert vagy előrebecsült környezeti változás élővilágra gyakorolt várható hatásának vizsgálata is, mint pl. a talajvízszint süllyedése vagy a klímaváltozás. Tekintettel a fajok és élőhelyek rendkívül nagy számára, mindent mindenütt monitorozni lehetetlen és egyben értelmetlen is.

A biodiverzitás monitorozás célja védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotának nyomon követése, Magyarország élővilágának, életközösségeinek általános állapotát jelző elemek megfigyelése, valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező közvetlen vagy közvetett hatásának vizsgálata.

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szervezeti felépítése

A Nemzeti Biodiverzitás - monitorozó rendszer projektjei I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése II. PROJEKT. Felszíni vizek és vizes területek életközösségei II/a. ALPROJEKT. Folyók és tavak élővilága II/b. ALPROJEKT. Vizes élőhelyek III. PROJEKT. Magyarország élőhelyei IV. PROJEKT. Invázív fajok V. PROJEKT. Erdőrezervátumok

A Nemzeti Biodiverzitás - monitorozó rendszer projektjei VI. PROJEKT. Kis-Balaton II. ütem élővilága VII. PROJEKT. Szigetköz VIII. PROJEKT. Szikes élőhelyek IX. PROJEKT. Száraz gyepek X. PROJEKT. Hegyi rétek

A biodiverzitásmonitorozás gyakorlata 5x5 km 2 -es mintaterületek kijelölése

I. A biodiverzitás-monitorozás elméleti megalapozása Informatikai alapozás II. Magyarországi élőhelyek leírása és osztályozása III. Növénytársulások IV. Növényfajok V. Rákok, szitakötők, egyenesszárnyúak VI. Bogarak VII. VIII. IX. Madarak Lepkék Kétéltűek és hüllők X. Emlősök és a genetikai sokféleség XI. Élőhely-térképezés

Kik vesznek részt a programban? Nemzeti park szakemberei Kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák szakemberei, diákjai NGO-k (pl. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; Értékeinkért Alapítvány; Zöld-Zala Természetvédő Egyesület) Amatőrök (általános és középiskolák)

NATURA 2000

Az Európai Unió biogeográfiai régiói

Natura 2000 A védendő élőhelyek 21%-a 19 500 km 2 területen Magyarország része Natura 2000 összefüggő európai ökológiai hálózat madárvédelmi elv ter.: 13 559 km 2 Madárvédelmi élőhely-védelmi és természet-megőrzési elv ter.: 14 023 területek km 2 együtt Különleges madárvédelmi területek Különleges természet-megőrzési területek

A felvételezés módszere EU által elfogadott kvadrát-felvételezést alkalmaztuk 1. Mintaterületeket választottunk 2. Valamennyi növényfajt meghatároztuk 3. Két 25 m²-es terület Cönológia i fajcsoport A területen megtalálható társulásalkotó növényfajok % 4. Mikrokvadrát cönológiai felvételezése %-os borításbecsléssel Csarabos Csarab 14,39 Vérontófű 10,55 Csabaíre vérfű 0,48 Göcsös görvélyfű 0,96 Fehérszőrű zanót 0,96 Ezüstös hölgymál 12,95 Egynyári seprence 0,24