39 VÍZKÉMIAI v iz s g a l a t o k a k e v é l y -c s o p o r t n é h á n y b a r l a n g j á b a n KORDOS L. A Kevély-csoport /Pilis hg./ barlangjainak részletes kutatását 1965-ben a S z a b ó O ó z s e f Geológiai Technikum barlangkutató csoportja inditotta el* A munkát 1969-től 1971- ig a "Szpeleológiai" barlangkutató csoport tagjai folytatták, melynek során az alapvető kataszterezési munka mellett kísérleti jelleggel földtani# klimatológiai, biológiai, hidrológiai, illetve vízkémiai vizsgálatokat végeztek a Kevély-csoport barlangjaiban. /13, 14, 18, 19/. A Kevély-csoport /Fehér-hegy, Kévély-vonulat Csobánkától Ürömig, Csúcs-hegy, Oszoly, Majdánplató, Harapovács /mintegy 5o barlangja közül kilencben /l.ábra/ vízkémiai vizsgálatok történtek összesen 15 mintavételi pont felhasználásával. A vizsgált vizek mindegyike a fedőkőzeten átszivárgóit barlangi viz volt, ezen belül D u d i c h E. /7/ felosztása szerint az alábbiak : 1. cseppkövek belsejéből csepegő vizek 2. cseppkő lefolyásokról csepegő vizek 3. falakról, mennyezetekről csepegő vizek 4. cseppkövek alatt Összegyűlt talajtócsák 5. cseppkőmedencékben összegyűlt vizek A barlangok jellege miatt a patakos barlangokra vonatkozó 6. - 8. tipusokat természetesen nem lehetett vizsgálni. Az a- zonos kategóriába tartozó vizek még egy barlangon belül sem voltak teljesen azonosak a megadott típusokkal, mert a vizmin-
40 tavételek különböző földtani körülmények között történtek. A D u d i c h - féle felosztás elsősorban biológiai szempontok alapján készült. Mintavételi és vizsgálati módszerek A tócsákból, illetve csepegőhelyekről gyűjtött vízmintákat Kevély D en e véres - barlang (a) Pénzes-barlang ( b ) Dcia*p. CSOBANKA Kevély-nyergi-rókalyuk (f Szódás-barlang (g NAGY-KEVÉLY (535m) / E Csúcshegyi-barlang (c) Kevély-nyergi-zsomboly ( d ) Zöld-barlang (e) Szabó József-bg- (h ) Arany-lyuk (i) PIUSB0R0SJEN 0 0 1 2 3 km l.ábra: A Kevély-csoport vázlatos térképe a vizsgált barlangok helyének feltüntetésével. Abb. 1. Kartenskizze der Kevély-Gruppe mit Anführung der Stellen der untersuchten Höhlen, a: Denevéres-Höhle, b: Pénzes-Höhle. c: Csücshegyi-Höhle. d: Kevély-nyergi- -Schacht, e: Zöld-Höhle, f: K e v é ly -n y e rgi-fuchsloch g: Szódás-Höhle, h: Szabó Dózsef-Höhle, i: Arany-lyuk- -Höhle.
légmentesen lezárt műanyag flakonban és üvegdugós epruvettában szállítottuk Budapestre, ahol vízkémiai laboratóriumban 48 órán belül elemezésre kerültek. A vizelemzések a már nagyrészt klasszikusnak számitó félmikró térfogatos módszerrel történtek, M a u c h a R. /15/ D o n á s z i E. /6/ valamint H o l l y F. /11/ leirásai alapján. Az egyes jellemzők meghatározásának módszertani leírása az idézett dolgozatokban találhatók meg, melyet röviden az alábbiakban foglalhatunk össze : A ph meghatározását tizedes fokozatú ph papirral végeztük, a lugosság meghatározását n/lo sósavas titrálással végeztük metilorange indikátor jelenlétében. Az összes keménységet Komplexon III. mérőoldattal határoztuk meg, eriokróm fekete T indikátorral és Puffer I. alkalmazásával. A karbonát változó keménységét úgy határoztuk meg, hogy lugosság értékét megszoroztuk 2,8-del /nk0/. Az állandó keménységet az összes keménység és a karbonát keménység különbségéből számítottuk ki /пк /. A kalcium keménységét Komplexon III. mérőoldattal határoztuk meg Puffer II. kezeléssel, murexid indikátor jelenlétében. A magnézium keménységét az összes keménység és a kalcium keménység különbségéből számítottuk ki /nk0/. A Ca-ion tartalmat a kalcium keménység vizsgálatánál fogyott Komplexon III. ml-ek számából o,4oo8 értékkel való szorzással határoztuk meg looo ml-re vonatkoztatva a fogyott mennyiséget. A Mg-ion koncentrációt a magnézium keménység értékéből 4,337-tel való szorzással számítottuk ki /mg/1/. A HCO^-ion koncentrációt a lugossági fok értékéből számítottuk 61,ol-dal való szorzás utján. A' SiC>2 koncentráció meghatározását ammoniummolibdát hozzáadásával kolorimetrikus utón végeztük. A S04-ion koncentráció meghatározását lo %-os sósavas kezeléssel és lo %-os báriumklorid adagolással végeztük el a csapadék keletkezési idejének meghatározásával. A Cl-ion koncentráció meghatározásához a vizsgálandó vizet lo %-os káliumkromát jelenlétében titráltuk ezüstnitrát alkoholos oldatával. A szabad C02 meghatározását az 1 %-os glicerines fenolftaleines viz tartós rózsaszínig való titrálásával végeztük el. A mérőoldat n/loo nátriumkarbonát oldat volt. 41
42 A kötött CO^-ot a lugossági-fokból számítottuk ki 22,o-vel való szorzással. Az összes C02 mennyiségét a kötött CO^ és a szabad C02 összegéből számítottuk ki. A járulékos C02~ot a Tillmans-féle táblázat alapján határoztuk meg. A fentiek alapján 8 mérésből 17 lényeges vízkémiai adatot lehetett nyerni. Nem határoztunk meg olyan fontos összetevőket, mint a vizek oldott oxigén tartalma, illetve az ammónia mennyisége. Az elemzéseket W e h o v s z k y E r z s é b e t és K o r d o s L á s z l ó végezték a "Szpeleológia" barlang- kutató csoport tagjainak anyagi segítségével és közreműködésével. A mintavételi pontok jellemzése C z á j l i k I. és F e j é r d y I. /4/ által ajánlott környezeti faktorokat figyelembe véve az alábbiakban jellemezzük a vizsgált barlangokat és a mintavételi helyeket : A Kevély-nyergi-zsomboly a kevélynyergi turistaháztól K-re 5oo méterre, ligetes lomberdőben nyilik 396 m.t.sz.f. magasságban /l.ábra/. Az alapkőzetet 3o-6o cm vastag barna erdei talaj fedi, amely néhol baritos hárshegyi homokkő törmeléket tartalmaz. A zsomboly teljes egészében a felső triász dachs- teini mészkőben keletkezett valószinüleg hévizes utón. A barlang vastag /4-6 m/ agyagos kitöltésében kimutatható a fel- szinről már lepusztult kiscelli-agyag /Szenthe I. /21/. A zsomboly alsó szakaszának átlaghőmérséklete 9,5 C. S z a b- 1 y á r P. és H a a s Э. /lo, 18/ műszeres beszivárgás vizsgálatokat kezdtek, de a beépitett műszereket idegenek hamarosan tönkretették. Többéves tapasztalat alapján megállapítható volt, hogy napokig tartó esőzés után és hóolvadás e- setén az inaktiv cseppkövek aktivakká válnak, az agyagos kitöltés felső 2o-3o cm-es része vizzel telítődik és igen hig lesz. Ez az állapot 2-3 hetes viszonylag csapadékmentes időszakban megszűnik, a viz elszivárog. Az egyes mérési pontok helyét a 2. ábra tartalmazza. A Nagyterem tócsája a tágas terem agyagos mélyedésében gyűlt
43 ábra - Abb felszín ( j )
44 L- * c i 4-» c c 1 > H rh H -. 0 CD C < 0 > 4-» rf» < c % 0 CD) JD CO 4-» JD s sz C Ю Q. SZ 0 % CD) Ю JZ» 0 :0 O) 4-» * C *H Г i O 4-* H rh 0 H 3 rh SD * JJ 4 4-» N О JD rh O C I- L. 0 TD O rh 4-* м SD SD 3 : SD O GL JD L. C rh > ü Cü TD O CO C c <0 SD SD C 3 4- U 0 +-» 4-» > % LU a CO c E b* С rh n T ) Z 0 E H O «H i_ E w «2 : 4 4 rh «H O Q 3 L. c > 0 3 4-* rh 4-» CO E L. N N 4-» % O 0 4J > 50 rh L. H rh > CO 4-» с SD JJ < JZ 3 SD E Q. 4-» -J «0 SZ > Q. 4-» rh TD ü г-н - 0 H E SD CD L. H E rh O) c N ü 4-» 1 O 3 4-» 0 H L. H > * : 4-» H rh t ч Q. O) rh «rh JJ E O 4-» N 4-» E SD SD TD ih C O) SZ rh > > 4-* JD 3 E 4-» H L. O) s JZ 3 a 3 rh H O O E 4- C O n : -J -C 3 4-i H E rh 4-J L > H _c SZ H CO 4-* rh O) c Q 4J 0 E JD 4-» H TD c 3 Ю -O Z 4-» «4- L. % П rh E 4-* 3 4-» JJ O. 3 C JD TD 3 D SD O 4-» H O M- N rh 4-» t_ N U CO 4 «50 Л H Z ÛL TD H CM % * E 0 O) 3 c O JJ rh L. c «rh % 50 :0 J= CD) JJ 4- «> rh JD rh 4-» 0 "O C O JD JJ H 0 SD SD 50 < 0 rh 0 _Q O JD 4J 0 rh O) - i L_ -Q C SD L. 3 J= I E O JJ e SD L. Ö) 4 0 4- P O 0 O) TD O O 4-» rh 4 > H SD N E > SZ H 3 N a E 4-» 3 H 0 CO 4-> TD 4-» 1 3 N c JJ H 50 E : JZ rh rh JZ O) 0 JJ O 3 u O) 0 a» O t- Q. CD) JO rh c CL - a rh 3 «E Q > c > H rh O) rh L. O) :D c H O) O 4- CO rh c ш C H > N 0 0 :3 TD m rh * i. 4- O) 0 c SD O)»» 50 a 0 4- c c C 1 * > SD E JJ 3 H O O) c L. N O) CD) < Ш L. > H SD i. c C sz c TD «SD : 0 O < rh 1 4-» E _J 0 sz U. CM TD U CD 1» JD SD CM CM ) ) <
Ö9sze, a H-járóból és a Jubileumi-teremből, agyagos cseppkőmedencéből származik a viz- A Nagyteremben aktiv cseppkőről, a Magazinból oldott mészkő felszínéről származik a csöpögésből összegyűjtött viz. A Kevély-nyergi-zsombolyban H a a s О. /1/ végzett először vízkémiai méréseket /I. táblázat/. 1969 áprilisában K o r d o s L. a hóolvadást követően ph papirral vizsgálta a Magazin, a Nagyterem, a Nagyc9eppkő és a Jubileumi-terem csepegő vizeit, és annak ph értéke mindenhol 6, volt. A részletes vizsgálatok 197o első felében történtek /lásd I. táblázatot/. Az ezüsthegyi S z a b ó J ó z s e f - barlang 336 m.t. sz.f. magasságban a Tölgyfa, v. Nagy-kőfejtőben nyilt meg a hárshegyi homokkő bányászása során 1965-ben /l.ábra/. S z a b l y á r P. /18/ /19/ vizsgálatai alapján a barlang fedőjét a hárshegyi homokkő összetöredezett padjai alkotják. Néhány cm-e9 márgás réteg alatt a barlang dachsteini mészkőben képződött, minden valószinüség szerint hévizes utón. /3. ábra/. S z a b l y á r P. mérései alapján a dachsteini mészkő 98,33 %-ban, a Nagyterem mállott fala 81,66 %-ban, a hárshegyi homokkő alatti márga 8,33 %-ban tartalmaz CaCO^-ot. A vizkémiai vizsgálatok mind S z a b l y á r P. /18/, mind a "Szpeleológia" barlangkutató csoport a barlang legtávolabbi pontján lévő /3. ábra/ 1,5 m2 alapterületű "Csobogó" nevű pocsolyából végezte. A kis tó egy kb. 8-lo m тадаэ, dachsteini mészkőből álló borsóköves kürtő alján, a hárshegyi homokkő agyagos törmelékében található. A tó felduzzadt vizét időszakosan a Nagyterem mélyebb szintjén lévő kőtörmelék nyeli el. A barlang léghőmérsékletének átlaga lo,5 C. A vizkémiai mérések eredményét а II.sz. táblázat tartalmazza. Az Ezüsthegy gerincén 4oo m t.sz.f. magasságban nyiló 4o m mély és 75 m hosszú hévizes eredetű Arany-lyuk /1. és 4. ábra/ földtani felépitése hasonló a Szabó-József-barlanghoz. Eltérés a kőzetrétegek vastagságában van. A fedő kb. 1,5 m \ vastag hárshegyi homokkő, alatta 3-4 m tarka agyag következik, majd a barlang nagyrésze dachsteini mészkőben alakult 45
46 I га У- я га СП *» ra *ч Е Е в ra o E га га га га га а en S3 Ф и в L. с с_ Ф ra U - га «я Q. ra Ф *-* *-«*-> *-* *-* и и ы *-* Ф o *-* rh ra *4 o Е Е Е в в Е н н и o «o *- 4 Ф Е Е Е Ф c_ E ra L. L. с- 1» 1_ 1-3 э 3 c Ю я 3 > в - H JC o Ф ш * *-> *» *-> U.-с га гн га rh Œ N а O) r-c ra *- > > > > > > > -га 40 н я н га -.4 га ra Q ra И ra c th О»» О) О)» СП 4 > * > ) ) en Ф >* o и «га га га га га га 1 1 э - э - 3 - а Ol 3 o Z Z Z Z Z Z Z О 4- П 4-* п *- z CJ CO П 4- N h oi О E 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 r 1 Л CO o CD o 1 4} \ 1 1 1 CD 1 rs 1 см см rs o CD Л o *-н *-н en e ni г* 41 Гч л ю 0» а» СО Ю О \ с см CD см н л»4 гч H и О * 1 1 1 1 1 1 с е ст» CD rs CD см с см см CM Г-Н Н н Н H см 4J л (О S О 1 л 0) л 4Х rs СО *4 CD Л CO \ ЧП 1 1 Ol О) 4Т 1 см rs 1 л CD o Л CO *-> N е О О) г-4 0» а см л o o Ol Ol c (П г 4 см H (Л E Ю N > СМ 0) см Ol 4Í 4Т 0) Л *-> *H О гн гч с л СО rs rs o 41 CM CO *-» О \ 1 1 «««1 * 1 я» «% в) > О см см 0) Ol 0» 4Т H 4J Л Л c S3 Е Г-4 г-н Г-Н гч H H - E га N -o TJ га S3 0) > u 0) л (0 4? N л rs см л Ю o 0) О О ю см см (S л см л CO 1 Л ^ -O О N fs л 0» rs fs СП СО rs с л с E я О 41 CD (О 3 rs с см н с *ч см Ol О Ф Е см н см см л см см см см NE л л CM N 1 и r4 О» o> -га с m см rs CD О) л CD CD с CO CM «4Î 0» H л rs СО л Г-Н л CD o> CO rs О S % c СП 4* л 4Í л CO 4J л л 4* СО с Л Л Л H 4) > * + Н CD н л л CD rs + S 1 1 1 1 1 1 О) 4J 4J rs *-н IS л 4J 0» Z Е гн гч + гн н см см CM л л 4J CM + 's 1 1 1 га О см см 4J 4J m 1 1 1 О Ё CD л» 4 л 00 СО CD CM o н г-н н гч н CM *4 Е - О (О н л CD см 0» с m (0 CM Л «o - 4» 0» ю н н с гч N л rs Ю CO CO rs г-1 С 1 н ю л с с Г-Н с л см m H CO rs rs 40 н н H. CD 00 н CD o CM CO Л r-h N 00 л л 4? 4J а CD CO r4 CO CD гч Е О га «- СО см 0) rs CD CD с с СО Л Ю rs rs CD го - с н н н н н см гч н см Л гч гч H H О О 00 Л Ю CM % 1 1 1 1 1 1 1. rs rs с rs rs rs rs \ н л 4 см 0» СО ю СО rs л СО S U) (O в О О см см н гч o o <* *-> *-> c га *-> см л л л 41 4J 4Í с см 4J с 4J > с О О o o \ га е а. o o (O с «rs rs rs N rs rs rs rs rs rs rs rs CO И ) О» 01»» О) О) oi > 0» СП Ol Ol Ol Z -н н» 4 н г-4 г-н гч гч гч гн гч H r4 гч HAAS 0. /1966/ méréseinél ez első minta vizhflmérséklete 8,o-8#2 C. Az agyagos tóból vett minta zavaros. A másik kettőnél vett minta átlátszó. Az ellenállás értéke a cseppkőről származó mintánál 2ooo Ohmcm, az agyagos tóból származó mintánál 1973 Ohmcm.
47 ábra - Abb
48 CL I. 'ГО >» г-4 ю - - N СО Е \ О Ф > С 4D > рч Ф N ОТ *Н С м *н Ö) > О) т ' н > О) Е х Ю т 4-» х 4 х Ш % с "О н Г-) :0 ч- н М 4-» М Ф 4-» < г ) Ф Ч Н - м и 1 ч- н с и 4-» ОТ х N Ю П Ю -Q ГО N СО ) ОТ 40 О) СО * с J с * < с н 4-1 т ph с н 4-» т * гн. Е % 4-» т - н fh т с О) с Z т 4-» :ГО»H 0_» О) Ф О с гн Н с и ч- ш О ОТ Ф % ю т Н О) О т _Q < с с рч h- 4-» т О) * с с с -О О) с О) S Е О) э ph О чсп CL СО н т 4-* э N ОТ 4Ü Е L- к * ГО * 40 \ N С Е СО 'ГО 4-» < э О N СО 0. х с \ гн х :0 Ю П p 50 - О) N с «О н «% 4-» -Q ОУ 1 Н ч- ) N ОТ Ф т т ОТ N :0 ю гн ) Ф \ т т 40 > H ГО ч> О) ih Е т Е «* 40 ph II гн с 1- с ш
F 49 и да О) *-> да * 1 1 1 1 1 1 1 1,, > п - : : г : г г : : : = да СП 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4-< > - С гн да да и да да S г N да да ОТ О да *н - Н rv т. 1 Л т т т с г Ч СП 1 1 1 1 1 1 1 1» * % О Е т г-4 т l-н т т Г-Н г 4 *-> Г Ч \ О! О сп 1 1 1 1 1 1 1 т т ОТ Е т ч г 4 N да I N 40 гм j h Ч ОТ см н N т f-h т см н ч да ы СП г-н От Е CD Г4 h- т т с т с 01 да Г-Н N н ГМ г-н О -ч т СТ) а H \ ОТ г* с i-н N т см 01 N О) *» *» * * * P Ш Е CD т см 1 1 т см т т гн да Ч т т ч ч ч т N Г'' S3 TJ да N аз и тз г-н H см гн \ да гч CÛ CD см 01 см т О О) -да О V ГМ и т т rv 01 т ч- Е N О) «* * * 1 1 * * %» е ) 6 Ч Ч Ч Ol н Г-- ч т с ОТ да гн Г-4 г-н -Н да Г-Н И N СП * да да с г > - Ч CD ОТ с rv т ч г-4 т О) см да 1 ОТ гн ОТ О) m rv т ( ) см N т с с S *н да О сп СП т Ч н т г- т ч н н т п I е гм ч т т ч т т т - г 4 гч г-н 1 1 гч *ч г-4 н г-н гн т * СП» О 01 Ä J СП да да да 8 О да см т н т т ч т Г-Н т т т ; Ï г-4 т см гн т т ч см т т f-н О) * «* % - г-н О) э см см см см см н гч н см см см да с н да да 1- СП L. + Е да да + гн 01 т ч ч т Ol т т см гч да да еда \ * * * *» % * * да 1 en см т см см т. с т т N т ч N Ol ч- Е н г-4 г-4 н э да > Н да + N +,4 Г-Н ^н н ^н Г-Н г-н Г-Н * ч п см m CD СП т m ч см - Е т Ч ч ч ч т т т т т т *-> С да х> -О «гч N Е «сл да т -if «-* < - см т О) т см СП см г-н ч с с и «1 с СП и см ч а т т т О! н г-4 * * Е Е да см н Г-Н н т т т г-н г-н Ф 4-«- 4-* С а 9 / да > Ф N Е г 4 да да да да - ) да - т т CD CD Q с т да N С СТ) т см см т g т Ol ч О) * да «да да N Is' N Г- CD О) Is- ) О да г-н н С- да О > N а 1 1 1 1 1 t 1 1 1 * т «N т т а. с < >- «Н * -J да н m гм г-н CD н» Ol N ш см см см н Г-Н т < да *-< N > с см т т т т ч ч т т (О ш Ч с да т и -О N N г- Гч N ГЧ N 0«т -Н 0) СП 0) Ol 01 Ol а> О! 01 01 О! «н н пн Г-Н н»-h н г 4 г-н и Г-Н г-ч да да
50 F e lm é rte * Kordos László 1969. 4. ábra: Az Aranylyuk vetületi alaprajza. 1 = mintavételi pont. Abb. 4.: Grundriss der Aranylyuk-Höhle. 1 = Probenahmepunkt. a: Eingangsschacht, b: Endpunkt, c: Grosser Saal.
ki. A zsomboly felső szakaszát kőtörmelék, alját vastag agyagos homok tölti ki. A barlang végpontja előtt kb. 35 m mélységben a dachsteini-mészkő falon állandó csepegés mellett cseppkőlefolyás keletkezett. A viz a végponton az agyagos kitöltésen keresztül szivárog el. A vegyvizsgálatra vett minták a cseppkőről lecsöpögő vizből származnak. A barlang léghőmérsékletének átlaga lo,5 C. Az elemzési eredményeket a III. táblázat tartalmazza. A Csúcshegyi-barlang /Csobánka/ dachsteini mészkőből képződött 22 m hosszú üreg. Lefelé tartó szűk járatában barna agyagkitöltés található. Mindkét minta ez utóbbi barlangszakaszból agyagtócsából és csepegőhelyekről származik. A mintavétel idején és helyén a léghőmérséklet 5,2 C volt. A Pénzes-barlang az Oszoly É-i letörésének sziklás oldalában nyiló két bejáratú, 16 m hosszú üreg. Eredetét tekintve valószinüleg roncsbarlang. Dachsteini-mészkőben keletkezett éppúgy, mint a tőle néhány méterre lévő Denevéres-barlang. A minták a hóolvadást követően a menyezet csepegőhelyeiről szármeznak. Az előzőben 5,4 C, az utóbbiakban 5,7 C volt a léghőmérséklet a mintavétel idején. A Kevély-nyergi-rókalyuk két bejáratát összekötő rövid, dachsteini-mészkőben kialakult folyósójának csepegőhelyéről származik a következő minta. A mintavétel időpontjában a léghőmérséklet 2,2 C volt. A Zöld-barlang másfél méter mély kutatóárkában a hóolvadás, majd az esőzések révén összegyűlt viz került elemzésre. A barlangot bezáró kőzet dachsteini mészkő, az árok szelvényében felül növényi kőtörmelékes humusz, alul barnásvörös, óholocén korú agyagos kitöltés található. A vizsgált viz hőmérséklete 5,o C volt. A felső triász dolomitban keletkezett a 6 m hosszú és széles Szódás-barlangból /Havasi Gyopár-sziklaüreg/ egyidőben történt mintavétel a barlang hátulsó részén a dolomitról csepegő vizből, valamint a bejárat feletti párkányon képződött jégcsapból. 51
52 III. Táblázat с л 1 л 1 1 * 1 О СП Ф с «СП : ш «a и *-> 1. СП a» «. 1. - л СП О) я СП СП 1 я * > ) х> л 1- H х> ) я О) н и 1 1 N ч 1 1 и -Q О) 4-г н *н 1 *-> 4-1 j é н н L. > >- н - 3 > > OJ Я Ф О) % О) СП гн я > > СП СП -О Ф > ) х> я Я О <0 0) f 4 s 1 ш 1 4- С 1 1 СП х т - Е 4-> > 1 > : -С л Ф > л л х> О - «О) гн О ) Ф c H > rh 1 л л > н -с 40 1 гн *-г Н и H c aj и - N Ф -Ж О "О О Е ( Е. >. a 4-г Ф x '3 О ) 'О С С > 3 ^4 СП N i- =o л л - Ф > N N :0 N > N л л Л < O). 0- Q * гн (Л (О N с Ь4 СО и 2 О rh 4 CD fs 1 \ О 01 с H O) 1 * 1 1 1 1 1 1 1 CJ E О г 4 с fs СМ 1 H ю CD л 1 ю u cn i 1 1 1 1 гн О) 0 ) (О с is N с E г-ч Н _СМг< л CD ч Н Ч гн см м О 1 1 1 1 1 1» н О) с с 01 N О) см * Л а> с Е г 4 гн - Е см Н с г-4 с л 00 см с > \ л (О Ч 01 Ч С с СО СП 1 1 1 1 * 1 1 40 N Е с 00 с IS N Ю Я с» СО с CD ч ю ч Ф а Н гн С 4-> С н см CD л с н см н Е н г-н CD Ю Ч ч с fs СП 00 Œ \» 1 1 I 1 1 1 гн 1 4-1 О) с Ч с с" 01 с с ÍN Ф Е г-н с > а N я л» CD N 1 4 ч ч ч Ч IS N с (О Гч с см с -* 'Н (О О с Ч ч 41 с с СО О с с CD с с я 1 СО<-* СП О \ с CD с см см см см гн г-н л N ч 00 с с N О О) fs Ю с с fs с с СО с 00 гн с ю н я Е Е с СМ гн см «н см см гн г-4 см н гн н см О ) я СП см с 01 н см г-ч 1 4 л л см с л н с л Í5 гч см гн СО CD с с 5 * СО с с л fs см л 1Л О) (О Ч см с CVJ с с см см гн с гн см см с _) ч. + н с л Ч см (D *0 н гч rs Е + \» 1 О) СП ю Ч см 1 IS см см СП см IS СП >. Z Е н н см гн г 4 с + <Н см см см н Г-Н 1 4 гн с гн г 4 н гн + \ 1 О) (О с см 1 CD CD с ч см ч ч см Е н с с CD СП с ч ч СП 00 CD СП гн 1 4 гн с Е 01 ч Г-Ч с О) 01 IS ш Г-Н 01 л см н с 01 с ч 01 ч fs 01 01 л» 1» см (О см с л гч гн ч л ч см IS IS с 0) с с ч л с см œ с с - с ч л fs г-ч с ч с N с 01 л О) ч ч г-ч см см см CD см см ч л см г 4 г 4 г 4 i-ч гч гч гч н гн :0 н г 4 гн г 4 г-н Л с с * I * Л CD U3 н см см см см см ю л л л 01 ai ю см н см см см см Г-Ч Г) п -м см <м ч с с с ч ч ч ч ч ч IN > с а с * +->. с ' О IS N г- IS IS IS IS rs IS IS rv IS г» IS IS н х> Ol Ol О) 01 01 01 01 01 01 01 01 01 01 О) О) Z н г 4 гн гч гч гн гч Г-Ч гч н н н гч гч г-ч гч tócsa 1970.08.08. 7,2 10,80 4,61 64,12 7,9 2,21 134,83 23,21 71,80 7,0 63 21,65 Oszt remos,rákóczi b g., csepegés
53 A vizsgált minták vizkémiai jellemzése Több hónapra terjedő vizsgálati sorozatot a Kevély-nyergi- -zsombolyban és a Szabó Oózsef-barlang "Csobogólyában" végeztünk. Ez a két barlang reprezentálja a Kevély-csoport két különböző földtani felépitésü területét, ahol a dachsteini mészkőben és a hárshegyi homokkő fedő alatt kialakult barlangok fordulnak elő. Ez a különbözőség megmutatkozik a hóolvadás alátt bekövetkezett vizkémiai változások jellegében is /5.ábra/. A többi barlangból származó mérések egyediek, tájékoztató jellegűek voltak. a./ A hóolvadás hatása a barlangi vizek vegyi összetételére A felszint 1969 december vége óta takaró 8 -lo cm vastag összefüggő hótakaró, /amely néhány kisebb olvadást követően már megroggyant és firnesedett/ 197o február 22-24 között olvadt el. A barlangi tócsákba beszivárgás utján jutó olvadékviz /alfa-karsztviz/ a fedőkőzet repedésein 5-6 nap alatt került le a mélybe. A vizhozam maximuma a Kevély-nyergi-zsombolyban az olvadást követő 22.-23. napon, a Szabó Gózsef-barlangban a 29.-3o. napon következett be. Az olvadékviz barlangi megjelenését követő 28. napon /márc.28./ és az 5o. napon /április 19./ csökkent le számottevően a csepegés a Kévé ly-nye rgi-zsombolyban, illetve a Szabó Oózsef-barlangbar.. A hóolvadást megelőző időszak, az olvadékviz barlangi jelentkezése alatti időtartam és annak megszűnése utáni időszak figyelembe vételével érdemes három részre bontani az elemzési adatok vizsgálatát: 1./ A hóval fedett időszakban a beszivárgás értéke alacsony volt. Az 5. ábráról leolvasható, hogy az összes keménység, lugosság és a SiC^ tartalom ebben az időszakban csökken. A vizkeménység téli csökkenését C z á j l i k I. /4/ is hasonlóképpen regisztrálta a Vass-Imre-barlangban, igy ez a megfigyelés általánosabb érvényűnek tűnik. Ezt a jelenséget C z á j -
54 5 ábra - Abb. 5
5. ábra: A Kevélynyergi-z9ombolyban /ábra baloldala/ ée a Szabó Dózsef-barlangban /ábra jobboldala/ mért vízkémiai adatok grafikonja. A görbék alapján jól követhető a hóolvadás barlangi vizekre gyakorolt hatása. /Részletesen lásd a szövegben/. A nyíl a hóolvadás kezdetét jelöli* A = összes keménység, В = szabad C02, F = összes C02, G = Si02, H = SO I = Cl". 55 Abb. 5: Graphische Darstellung der im Kar9 t9 chacht des Kevély-Sattels /Linkseite der Abbildung/ und in der Szabó Dózsef-Höhle /Recht9eite der Abbildung/ gemessenen hydrochemischen Angaben. Aufgrund der Kurven läset sich der Einflu99 der Schneeschmelze auf die Höhlenwässer 9ehr gut verfolgen. /Siehe ausführlich im Text/. Der Pfeil zeigt den Beginn der Schneeechmelze. A = Gesamthärte, В = Alkalinität, C = Mg + +, D = Ca++, E = freies C02, F = C02 insgesamt, G = Si02, H = SO", I = CI".
56 1 i к az átfagyott talajban élő mikroorganizmusok lecsökkent életműködésével, s ezzel együtt a vizbe jutó széndioxid kisebb mennyiségével magyarázza. E mellett a téli időszakban összegyűlt viz jelentősebb utánpótlást nem kap, ebben az időszakban karbonát keménységük is csökkenő tendenciájú. C z á j - 1 i к I. /5/ szerint, ha az állóviz karbonát keménysége barlangi körülmények között az 5 nk -ot meghaladja és kristályosodási mag is jelen van, akkor lehetőség van CaCO^ kiválására. A fentieknek megfelelően a téli időszakban a Kevély-nyergi- -zsomboly tócsáiban csökkenő intenzitású CaCO^ kiválás történt, mig a Szabó Oózsef-barlang Csobogójában valószinüleg egyensúlyi helyzet volt. A karbonát keménység értéke ugyanis o,9-l, 6 nk -kal haladta meg az elméleti 5 nk -ot, amely érték fölött karbonát kiválás, alatta oldás van. C z á j 1 i к kísérletei szerint 8 nk -nál kisebb keménységű vizeknél kiválás nem tapasztalható 2./ A hóolvadás során viszonylag gyorsan nagymennyiségű alfa-karsztviz került a vizsgált barlangokba. Ennek következtében mindkét barlang vizében jelentősen megnőtt az összes keménység értéke. A többi összetevőkben viszont már éles különbség jelentkezett a két barlang között, a fedőkőzet eltérő volta miatt. A Kevély-nyergi-zsombolyban az összes keménységgel párhuzamosan nőtt a lugosság és a karbonát-keménység értéke, valamint a Ca- és Mg-ion mennyisége is. A Szabó Dózsef-barlangban az összes keménység növekedésével megnőtt a Mg-ion tartalom, és kismértékben a szabad széndioxid mennyisége. Csökkent viszont a viz lugossága, karbonát-keménysége, Ca-ion és összes CC>2 tartalma. Feltűnő mindkét barlang esetében a vizsgált vizek SiO^ tartalmának jelentős emelkedése, majd az olvadékviz beszivárgásának megszűnése után következő csökkenése. Hasonló jelenség figyelhető meg a szulfát tartalomnál is, bár itt az adatok hiányosak. A hóolvadás okozta beszivárgás során a vizek ösz- szetételében történő változásokat a következőkkel értelmezhetjük :
Hóolvadáskor a hideg /7-8 C-os/ lágyviz, aránylag rövid idő alatt jut be a barlangba. Mint a betonkorróziós vizsgálatokból ismert, a lágyviznek minősülő hóolvadék nagy oldóképességgel rendelkezik /В i d 1 ó G. /3/. így a barlangba jutó viz oldottanyag tartalma dúsul, összes keménysége növekszik. A Kevély-nyergi-zsombolynál a viz vastag és tiszta mészkőrétegen szivárgott át, ezért érthető, hogy a Ca- és Mg-ion tartalma, lugossága és karbonát keménysége egyaránt megnövekedett. A Szabó üózsef-barlangban a hárshegyi homokkő repedésein leszivárgó hóolvadék összes keménysége csak 2 nk -kal, mig a Kevély-nyergi-zsombolyban 7 nk -kal növekedett meg. Az olvadás ideje alatt a szabad széndioxid mennyisége alig növekedett meg, mivel a talajban élő mikroorganizmusok működése még alacsony szintű volt. A fedő kőzet csaknem CaCOg mentes volta miatt az olvadás kezdetén az olvadékviz lényeges oldott anyag dúsulás nélkül jutott a barlangi tócsába és annak vizét felhi- gitotta. Ezért annak vizében erősen lecsökkent a Ca-ion és az összes széndioxid tartalom, továbbá a lugosság és a karbonátkeménység értéke. Az olvadékviz további része, amely már lassabban szivárgott le a márgás, majd mészköves rétegeken át, szintén lejutott a Csobogóba és az addig csökkenő alkotórészek mennyiségét megnövelte. A Szabó Dózsef-barlangban a hóolvadás kezdeti szakaszában szokatlanul megnőtt a vizek Mg-ion mennyisége, amely később az olvadás végén lecsökkent. Ugyancsak szokatlanul magas volt a hóolvadás alatt a szulfát-ion értéke /7o-8o mg/1/, majd annak jelentős csökkenését figyeltük meg az olvadékviz levonulása után. A SO^-ion tartalom ilyen formában való jelentkezését valószinüleg a légköri szennyeződésnek kell tulajdonítani. A Kevély-csoport Magyarország központi iparvidékén helyezkedik el. Budapest, a váci DCM, a Dorog- Tokod környéki bányavidék mind igen jelentős mennyiségű szeny- nyeződést juttathat a légkörbe a téli periódus alatt. Valószínűnek látszik, hogy a kéthónapos hóréteg a szennyeződéseket abszorbeálta és az akkumulálódott anyagok az olvadáskor egyszerre jutottak le a barlangba. E folyamatnak kell tulajdoni- 57
58 tani a Mg-ion tartalom mennyiségének a hóolvadás első hullámban történő növekedését, mivel ezeknek az alkotóknak átlagon felüli mennyiségét a kőzettani felépités nem indokolja. Budapest környékén a légköri szulfát-ion tartalom jelenlétét a nyáreleji záporok és csendes esőzések idején is észlelni lehetett. 197o áprilisában Albertfalván /Budapest, I./ Csepel közelében a nyári zápor vizében is 80 mg/1 értékű szulfát-ion tartalmat mértünk. 197o április 19-én a Szemlőhegyi- -barlang Ivó-tavának /III.táblázat/, valamint a Föld szive-te- rem csepegő vizének szulfát-ion tartalma 60 és 75 mg/1 volt, bár ezt a fedőkőzet nem indokolja /bryozoás márga/. Viszont a légköri szennyeződésektől mentes Baradlából M a u c h a R. /16/ hat mérési pont vizmintájában 17,3-9,5 mg/1 SO^-ion koncentrációt mért 1929. őszén. G e b h a r d t A. /9/ a Mánfai Kőlyukbarlang /Mecsek-hg./ két vízmintájában lo,9-9,7 mg/1 SOg koncentrációt talált. C s a j á g h y G.ésVen- k V i t s I. /lásd J a s к ó S /12/ vízkémiai adatokat közöltek két budai barlangról. 1947-ben a Pálvölgyi-barlang egyik csepegő vízmedencéjében 14,7 mg/l# 1948 áprilisában a Mátyáshegyi-barlang tavában 12-4o mg/1 volt a szulfát-ion mennyisége. A közölt összehasonlitó adatok tükrében barlangi vizeink normális átlagos szulfát-ion tartalma lo-2 o mg/1, ezzel szemben a Kevély-csoport barlangjainak vizében 7o-8o mg/1 «értékű szulfát-ion tartalmat találtunk. A Kevély-csoport barlangjaiban tehát jelentkezett a légköri szennyeződés hatása is, a sok más antropogén, - nagyrészt romboló - tényező mellett. A két vizsgált barlang vizének SiO^-tartalma igen jellegzetesen megemelkedett az olvadékviz hatására. A maximum a szivárgás befejező fázisában jelentkezett a Kevély-nyergi- zsombolyban, mig a Szabó Oózsef-barlangban ezt megelőzte egy kisebb maximum, amely egybeesik az olvadékviz első barlangi megjelenésével. A SiO^ oldhatósága közismerten a viz ph értékének növekedésével emelkedik. A Kevély-nyergi-zsombolyban a felszinről csak 8-9 mg/1 Si02-tartalmú viz jutott az olvadással. A vizsgált viz a maximumot adó 12 mg/1 Si02 értékét
a barlangi tócsa növekvő karbonát keménységével párhuzamosan később vette föl. A ph növekedésével a viz újabb SiO^ mennyiséget oldott ki a barlangi agyagból. A Szabó Dózsef-barlang fedőjét alkotó hárshegyi homokkő sok helyen csaknem tisztán kvarchomokkő, igy érthető, hogy a hóolvadás előfázisában is történt kisebb mértékű Si02 oldás. A második csúcs maximuma a Kevély-nyergi-zsombolyban megfigyelt folyamat eredménye. 3./ Az olvadékviz utánpótlásának megszűntével mindkét barlang esetében egyöntetűen megállapit ható, hogy a rövid ideig tartó /8-lo nap/ oldott anyag csökkenést követően a talajban élő mikroorganizmusok anyagcseréjének erőteljes megindulása megsokszorozta a talaj széndioxid tartalmát. Ezzel párhuzamosan megnőtt a barlangi vizek összes széndioxid tartalma, öszszes és karbonát keménysége és Ca-ion tartalma, egyértelműen csökkent a vizek SiO^, SO^ és Cl-ion koncentrációja. A fentiekben a Kevély-csoport két, földtani felépitésében különböző barlangjának agyagos kitöltésében keletkezett tócsa egyidejű vizsgálatával sikerült rögziteni a hóolvadás hatását a barlangi vizek kémizmusára. A mérések eredményei a karsztkorrózió általános kémiai kérdéseihez kiegészitő vizsgálatok nélkül nem adhatnak további felvilágosit ást. 59 b./ A Kevély-nyergi-zsomboly vizeinek összehasonlitó vizsgálata A zsomboly két csepegőhelyének és három tócsájának összehasonlitó vizsgálata alapján jelentős eltéréseket lehetett találni a vizek kémizmusában /I. táblázat/. Az összehasonlításra legalkalmasabb nap 197o. április 5-e volt, amikor mindegyik pontról történt mintavétel. A Magazin csepegő vize a zsomboly bejárati aknáján és a felszinközeli kőzet repedéseken átszivárgó csapadékvízből származik. Összes keménysége 15,1 nk volt, szabad széndioxidot alig tartalmazott. A Nagyterem csepegése a vastag dachsteini mészkő repedésein leszivárgó
60 v íz b ő l t á p l á l k o z i k, összes keménysége 8,4 nk v o l t. M indkét cse pe gő he ly v iz é b ő l h iá n y z ik a m agnézium -ion t a r t a lo m, a t ó csák v iz é b e n v is z o n t t a l á l t u n k magnézium t a r t a lm a t. Az o lva d é k v iz e k k e l szemben a ta v a s z i esőzések b e s z iv á rg ó része /1-1 2 C -os v i z e k / nem, vagy csak ig e n k is mennyiségben ta r ta lm a z m a g n é z iu m -io n t, m in t p l. a K e v é ly - n y e r g i- r ó k a lyukb an / 2, 4 m g /1 / A tó c s á k m agnézium -ion ta r ta lm a v a ló s z ín ű le g hóo lva dá s során j u t o t t a b a rla n g b a, vagy a tóm edencét a lk o tó a g ya g b ó l o ld ó d o tt k i. Á p r i l i s 5.-é n mindhárom tó csa v iz e igen kemény v o l t. A cseppkő és m észtufa medencékben ö s s z e g y ű lt v iz összes keménysége a H - já r ó n á l és a O u b ile u m i-te re m n é 1 2 6,8 nk v o l t, mig az agyagban ö s s z e g y ű lt tó c s á n á l a Nagy-terem ben ez az é r té k 18,4 nk v o l t. Az e lő b b ie k b e n az o ld o t t anyag mennyisége minden mérés esetében magasabb v o l t, m int az u tó b b in á l. Ez a kü lö nb ség a m últban is e l ő f o r d u l h a t o t t, mert a cseppkő és m é s z tu fa k é p z ő dés is ezeken a pontokon j ö t t l é t r e, v a g y is régebben is i t t j u t o t t be keményebb v iz a b a rla n g b a. A szabad s z é n d io x id t a r ta lo m mindhárom medencében azonos v o l t, te h á t nem a cseppkőmedencék o ld á s á b ó l szá rm a zik a v iz e k keménysége. A k ü lö n b s é g e ket ig y a f e l s z í n i t a la jr é t e g e k e lt é r ő s z é n d io x id k o n c e n tr á c i ó já b a n, a bezáró kőzet re p e d e z e tts é g é n e k különbségében és a b a r la n g já r a to k e l t é r ő m éretében és s z e llő z ő tts é g é b e n k e l l k é ké r e s n i. A N agy-terem tó c s á já n a k ö s s z e té te lé h e z nagyon h a s o n lít az A r a n y - ly u k cseppkőképző v iz e. c. / A kis e b b b a rla n g o k v iz e in e k k é m ia i elemzése A C súcshegyi és az O s z o ly i- b a r la n g o k b ó l a h ó o lv a d á s t kö ve tő en m árcius 3.-á n v e ttü n k m in tá k a t. A C s ú c s h e g y i-b a rla n g c s e pegő v iz e keményebb, m in t az e b b ő l tá p lá lk o z ó tó c s á é, a m e lyben m é s z k iv á lá s f ig y e lh e t ő meg / I I I. t á b l á z a t /. A Pénzes- és D e n e v é ré s -b a rla n g csepegő v iz é n e k ö s s z e té te le g y a k o r la t ila g azonos. E lté r é s a m agnézium -ion ta r ta lo m m ennyiségében v a n, mert a D e n e v é ré s -b a rla n g csepegő v iz e ib e n e z t az ö s s z e te v ő t nem l e h e t e t t k im u t a t n i. A K e vé lyn ye re g és N ag ykevé ly b a r la n g ja in a k v iz s g á la t a áp
61 rilis 5.-én történt. A Kevélynyergi rókalyuk csepegő vize és a Zöld-barlang tócsája közel azonos összetételűnek mutatkozott A Zöld-barlangban a viz nagy felületen érintkezik a felszini levegővel és mivel a tócsa a széndioxidban gazdag humuszos talaj mélyedésében van, igy magasabb a vizben a hidrogénkarbonát mennyisége. A dolomitban képződött Szódás-barlang vizének összes kemény sége azonos a dachsteini mészkőből származókéval. Ennek megfelelően a viz magnézium-ion tartalma tízszerese, mig kalcium- -ion tartalma fele a többi barlangi vizben mért értéknek. A vizsgált vizek morfogenetikai hatása A Kevély-nyergi-zsombolyban a vizsgált vizek barlangmorfológiai és üledékföldtani hatásukat tekintve három csoportra oszt hatók : 1. bejárati akna korróziós vizei 2. cseppkőképző vizek 3. a vizek hatása a barlangi agyagra 1. A zsomboly lo méteres bejárati aknájának falán végigcsur gó viz agresszív, az eredeti gömbüstös falat erősen átalakította. A lecsorgó víznek nemcsak oldó, hanem gyér cseppkőképző hatása is megfigyelhető. A kürtő állandó nedvessége lehetőséget ad a bejárati szakasz kőzeteinek téli fagyhatásra történő aprózódásához. E szakaszban tehát elsősorban kifagyásos aprózódás, másodsorban oldásos korrózió tapasztalható, ha a lepusztulás mértékét vizsgáljuk. A kürtő alján a behullott kőzet és szerves törmelék a lejutó víznek további széndioxid dúsulási lehetőséget ad, igy a Kerepesi-ágba lejutó vizek szintén erősen agresszívek. A hóolvadással a barlangba jutott szerves anyag széndioxid dúsító hatását a Létrástetői-viz- nyelő-barlangban is ki lehetett mutatni / S z a b ó L. /2/. Ez a tényező jelentős szerepet kap a S á r v á r y - M ü l - 1 e r féle zsombolygenetikai elméletben is /S á r v á г у I. /17/.
62 2. A m észkőrétegen á t s z i v á r g ó i t v iz e k b izo n yo s pontokon - a már is m e r t e t e t t okok m ia tt - erősen cseppkőképző h a tá sú a k, p l. a H -já ró b a n és a O u b ile u m i-te re m b e n. 3. Az e lő z ő pont a l a t t e m l í t e t t h elye ke n k iv é v e a b a rla n g nagy részében a cseppkőképződés igen g y é r. Ennek v a ló s z in ü oka a z, hogy a v iz ű t á n p ó tlá s gyakran hosszú id e ig erősen l e csökken, ennek k ö v e tk e z té b e n a cseppkövek k is z á ra d n a k. Ez a körülm ény v is z o n t a v a sta g b a r la n g i agyag le ü le p e d é s é re is ha tá s s a l v o l t. M int a h óolvadás egyes fá z is a in a k e lem zésénél k i t ű n t, a mész le ra k ó d á s - o ld á s fo ly a m a ta p e rio d ik u s a n v á l t o z o t t a b a rla n g b a n. A l e j u t ó v iz e k je lle g é n e k v á lto z á s a e gyr é s z t ig e n p la s z t ik u s, m ásrészt mészben gazdag agyag le r a k ó dáshoz v e z e t e t t. Az agyagásványosodást a tó csákb an tö r té n ő SiO^ m o b iliz á c ió is e l ő s e g í t h e t i. A d ia g e n e z is pontosabb megism eréséhez k ie g é s z ítő üledék f ö l d t a n i v iz s g á la to k r a lenne s z ü k s é g. A Szabó D ó z s e f-b a rla n g b a n a s a já to s f ö l d t a n i f e lé p ít é s köv e tk e z té b e n a h ó o lv a d á s k o r az e s ő v iz e k nagy a g r e s s z iv it á s s a l érke zne k a b a rla n g b a, a h o l a m észkő falo n v é g ig c s u ro g v a, vagy a rra fü gg őle ge sen h u llv a lé t r e h o z tá k az un. ''o ld á s c s ö v e k e t". E je lle g z e t e s képződmények lo - 5 o cm á tm é rő jű, 1-12 m magas csö vek, amelyek hosszukban nem záródnak t e lje s e n. H a s o n líta nak a fü g g ő le g e s re á l l i t o t t, hosszában f e l h a s i t o t t k á ly h a c s ö v e k re. Ezek a képződmények a Szabó 3 ó z s e f-b a rlá n g b a n kise b b m éretűek / 1-4 m h o s s z ú /, mig az E z ü s th e g y i I I I. s z. /Papp Fere n c /-b a rla n g b a n 8-12 m. hosszú o ld á scsö ve k képződésének l e hetünk t a n ú i. Az o ld á s c s ö v e k e t tu la jd o n k é p p e n a b a r la n g i ka - n e llu r á k s a já to s, m é re te ib e n t u l f e j l e t t típ u s á n a k le h e t t e k i n t e n i. B a l á z s D. / 1, 2 / s z e r in t a M am m oth-o nyx-barlan g hatalm as vak k ü r t ő i is egy homokkő fedő a l a t t k i a l a k u l t f e l s z in a l a t t i k a r s z t k o r r ó z ió e re dm én yei. Mig ezen a t e r ü l e te n a homokkő d o lin á s o d á s a m e lle t t lap os b a rla n g o k a la k u lta k k i, m elyek to v á b b fe jlő d é s é v e l zsom boly k e le t k e z e t t, a d d ig a Szabó D ó z s e f-b a rla n g esetében a homokkő a l a t t adva v o lt egy h é vize s e re d e tű b a r la n g, amelynek m ásodlagos á ta la k ítá s á b a n
63 - j á t s z i k s z e re p e t az o ld á scső -ké p ző d é s. E képződményeket a v i z - v iz s g á la to k e lv é g z é s é ig könnyen a h é v iz f e l t ö r é s i p o n tja in a k le h e t e t t t a r t a n i. A K e v é ly -c s o p o rt b a r la n g ja ib a n r e g i s z t r á l t és h ó o lv a d á s b ó l eredő b e s z iv á rg á s te h á t ige n je le n t ő s b a r la n g a la k it ó té n y e z ő nek b iz o n y u lt. Nagyon v a ló s z in ü, hogy a j e l e n l e g i k lim a v is z o - nyok m e lle t t a Magyar Középhegységben a k a rs z tb a rla n g o k f e j l ő désében d ön tő je le n tő s é g e van a h ó o lv a d á s k o r b e s z iv á rg ó v iz n e k. A b a r la n g i v iz e k b i o l ó g i a i hatása A b a r la n g i v iz e k k é m ia i elemzése nyomán számos tá jé k o z t a t ó a d a to t n y e rh e tü n k a b a rla n g o k b i o l ó g i a i v iz s g á la tá h o z. M iv e l ez u tó b b ia k csak próba j e l l e g g e l t ö r t é n t e k, ig y az eredmények összeka pcso lá sa e v iz s g á la ts o r o z a t a la p já n még nem tö r t é n h e t e t t meg. A h id r o b io l ó g iá i v i z - j e l l e g bem utatásához a 6. ábrán m e g s z e rk e z te ttü k a v iz s g á lt v iz e k M a u c h a - fé le c s i l l a g d ia g r a m m ja it. A diagrammok j ó l lá th a tó a n s z e m lé lt e t ik, hogy az elem zésre k e r ü lt b a r la n g i v iz e k k a lc iu m - h id ró k a r b o n á - t o t, i l l e t v e k a lc iu m -h id ro g é n k a rb o n á to t és s z u lf á t o t t a r t a l maznak je le n tő s e b b m ennyiségben. A v iz e k a tr o g lo x é n és t r o g l o - f i l é lő lé n y e k számára m e g fe le lő e k, em beri fo g y a s z tá s ra sze rve s s z e n n ye ze ttsé g ü k m ia tt n a g y ré s z t a lk a lm a tla n o k. A v iz s g á lt b a r la n g i v iz e k és az é lő v ilá g k a p c so la tá b a n az a lá b b i je le n s é g e k e t le h e t e t t m e g f ig y e ln i: 1. A v iz s g á lt b a rla n g o k esetében a v iz b e n, sze rve s anyagban és s z é n d io x id b a n gazdag b e j á r a t i szakaszoknak egyben ige n gazdag a r o v a r v ilá g a i s. Ezekben a b io to p o k b a n fő le g szúnyog f é l é k, k é ts z á rn y ú a k, le p k é k, te gze sek és pókok fo rd u ln a k e lő. Ez a je le n s é g a v iz s g á lt b a rla n g o k k ö z ü l e ls ő s o rb a n a K e v é ly - n y e r - g i-z s o m b o ly M agazinjában f e j l ő d ö t t k i. 2. A Szabó O ó z s e f-b a rla n g Csobogójában és a K e rü lő -á g á l landó tó c s á já b a n u g r ó v illá s o k / C o lle m b o la / é ln e k. 3. Az A ra n y -ly u k I I. s z. a k n á já t kö ve tő b a rla n g s z a k a s z b a n, v a la m in t a N agyterem ből n y il ó O ld alág ba n n in c s á lla n d ó a n á l l ó - v iz vagy v i z f o ly á s, ennek e lle n é r e s z in té n nagymennyiségű ug-
64 ábra - Abb
65 1 1 0 % > 1 1 L. 1 CD J* rh > H 0 J L. 0 D 0 SD rh CD JD rh 0 > SO > SD I. 1 Ю 0 H rh 0 > 0 4 N 0 rh Ë > SD H 0 > 0 :0 0 0 C N CO C CD I Q. 0 CO Г-Э I > N 0 E C L. E I ph 'O SD C O 0 < I (0 CM SD П CD) 0 h- 4- L. 00 > % 0 H Q_ I 00 O) % 0 Ю > Q. Л % O (0 CO» JD rh 0 O O) l_ CD H CD CO CO 0 0 D C H r-h J O a) I N -C O 0 0 * 0 CD) SD и C 50 L. O E SD CL CO M 'O sf CD) 0» O CD E ph 4-» I 0 CD H > O O ph % % CL C C JD h - H 'O % CO Ю 0 D * * O CO E CD 0 rh rh rh 0 % U 40 0 O CD L. L- 0 0 O 0 «-) L_ SD H 0 0 H H ph CD 1 0 H ÎO % JD J 4-«4-J» Л ph 4-» JD J* 1 0 0 0 Ю SD 1 % CD D 0 0 CO CO ih 4- > H E SD > SO E 1 * Л ( ph E 0 CD) rh J E > > :0 0 CO O D L_ 0 > SD 0 rh rh C Л JD 0 0 Q_ C N i- '0 '0 1 O O E rh 4-» 0 0 CO ü) > > 4 L. D O H >* CD L. 0 0 0 0 O 0 CO CD JD CD O < I H 0 rh N D CO N I rh 1 D Z C CO c»» SD 0 H H CD l_ 4-» +-» П N 4-» 0 CD > > N 0 Л Л 0 N l_ H rh 0 * 0 H O O 'O C H 0 O O CD SD 0 CO 0 0 JD 0 0 > > JD JD 0 CD O Л Л 0 rh 4 c E E O SD 0 O O N rh Q. M > O O JD H Л 0 0 CO 0 O rh H CD <n > O O H H 4-» L. 'CO '0 N N rh 0 % 0 0 0 I 0 f CF) > 1 1 O O CD) % f_ L. C CD 0 H H JD C 0 0 0 LO 0» N CD CD E % 0 Л 4-0 H L. L. O O) rh O % Q. ih > I 0 0 0 c 1. D I I C O Л > > N 0 0 0 H L_ :<D < 1 1 C C 1 rh JD rh CM 0 h- с l- CD JD '(О JD JD CD <
66 r ó v illá s t g y ű jtö tt ebben a barlangban F o r g á c s C J e n ő form alinos csapdákkal. Az eredmények összegezése A Kevély-csoport két e lté rő fö ld ta n i fe lé p íté s ű b a rla n g já ban félm ik ró té rfo g a to s elemzéssel s ik e r ü lt k im u ta tn i a h ó o l vadásnak a b a rla n g i vizek kémizmusára k i f e j t e t t hatását. A b a rla n g i v ize kb ő l kim utatható v o lt a h ó fe ls z in lé g k ö ri szennyeződéséből származó magnézium- és s z u lfá t- io n ta rtalom. A barlangok különböző szakaszaiból v e tt vizm inták összehas o n lítá s a alapján adatokat kaptunk a b e já r a ti szakaszok f e j l ő désének dinamizmusára vonatkozóan. A v iz s g á lt barlangok belső részében a cseppkőképző és a sajátos ü le d é ká ta la ku lá si fo ly a matok megértéséhez is közelebb ju to ttu n k a vizek kémiai v iz s gálata a la p já n. A Szabó Dózsef-barlang fö ld ta n i fe lé p íté s é b ő l adódó o ld áscsövek keletkezésének körülm ényeit is a vízkém iai vizsg á la to k alapján le h e te tt tis z t á z n i. A b a rla n g i vizek különböző típ u sa in a k meghatározása a la p ján a továbbiakban mód n y il i k a részletes b io ló g ia i és biocön o ló g ia i vizsg á la to k elvégzésére. K öszönetnyilvánítás A dolgozat a la p já t képező v iz s g á la to k a t és az a d a tg yű j té s t a S zp e le o ló g ia i-b a rla n g ku ta tó csoport t a g ja i: D u n a i S á n d o r, F o r g á c s O e n ő, N a g y L á s z l ó, S t u r m L á s z l ó, W e h o v s z k y E r z s é b e t, és W e l k e r P é t e r végezték a szerző irá n y ítá s á v a l. Áldozatkész munkájukért ezen a helyen is köszönetét mondok.
67 IRODALOM 1. BALÁZS DÉNES /1965/: A karsztkorrózió általános kémiai vonatkozásai e Karszt- és Barlang 1965. II. p. 51-6o. Bp. 2. BALÁZS DÉNES /197o/: Zsombolyok a Central Kentucky karszton = Karszt és Barlang 197o. I.p.21-24. Bp. 3. BIDLÓ GÁBOR /1961/: A geológiai adottságok szerepe a betonkorrózióban я Emlékfüzet ÉKME Ásvány- és Földtani Tanszéke. p. 13-27. Bp.-3ósvafő. 4. CZÁ3LIK I. - FE3ÉRDY I. /1959/: Cseppkövekről csepegő vizek vizsgálata a Vass Imre-barlangban = Karszt- és Barlangkutatás. I. k. p. 97-192. Bp. 5. CZÁDLIK ISTVÁN /1961/: A Vass Imre-barlang részletes hidrológiai vizsgálatának újabb eredményei = Karszt- és Barlangkutatás. III. к. P. 3-19. Bp. 6. DONÁSZI ERNŐ /1955/: Helyszini vizvizsgálat. Mezőgazdasági. Kiadó. Bp. 7. DUDICH ENDRE /1959/: A barlangbiológia és problémái = M.T.A. Bioi. csop. közi. III.k. 3-4.-f. p, 328. Bp. 8. GÁNTI TIBOR:/1957/: A naszályi karszt = Hidr. Közi. 37. k. 4. sz. p. 3 8 0-3 8 4. Bp. 9. GEBHARDT ANTAL /1933/: A Mánfai-barlang fiziográfiája = Baré langvilág III. к. 1. f. p. 1-13. Bp. 10. HAAS DÁNOS /1966/: A kevélynyergi Természetbarát Zsomboly 2 Képesitő szakdolg. a Szabó Dózsef Geológiai Technikumban. Kézirat. Bp. 11. HOLLY FERENC /1956/: Maucha Rezső helyszini kémiai vizvizsgáló módszereinek alkalmazása a spaeleológiában = M.H.T. Karszthidr. - és Barlangkut. Biz. kiadványa. Bp. 12. OASKÓ SÁNDOR /1948/: A Mátyás-hegyi-barlang = MAFI. Évi Del. B. Beszámoló a vitaülésekről, p. 13o-l55. Bp.
68 13. KORDOS LÁSZLÓ /1970/: Az ezüethegyi, Ezüstnyereg, Nagy- Kevély, Kevélynyereg, Kis-kevély, Csúcshegy, Oszoly Vonulat barlangjainak katasztere /Kevély csoport/ = Szpeleológia bkut. csop. 1970. évi jelentésének mellék lete. Kézirat. Bp. 14. KORDOS LÁSZLÓ /1972/: Barlangtani vizsgálatok a Kevélycsoport barlangjaiban «Studium III. /Acta. IUv.Univ. Debr. de Ludovico Kossuth Nom./ p. 95-lo8. Debrecen. 15. MAUCHA REZSŐ /193o/a/s Winkler Lajos vízvizsgáló módszere inek alkalmazása a limnológiában Bp. 16. MAUCHA REZSŐ /193o/b/: Az Aggteleki-cseppkőbarlang vizeinek kémiai vizsgálat = Hidr. Közi. I. k. p. 2ol-2o7. Bp. 17. SÁRVÁRY ISTVÁN /197o/: A zsombolygenetika kérdéseiről = Karszt- és Barlang 1970 I. p. 5-14. Bp. 18. SZABLYÁR PÉTER /1966/: Az ezüsthegyi Szabó Dózsef-barlang = Képesitő szakdolgozat a Szabó József Geológiai Technikumban. Kézirat. Bp. 19. SZABLYÁR PÉTER /1965/: Az ezüsthegyi Szabó üózsef-barlang leirása = Karszt- és Barlangkut. Táj. 1965. 5-6. sz. p. 98-loo. Bp. 20. SZABÓ LÁSZLÓ /1966/: összefoglaló jelentés a felsőanizuszi mészkőréteg Lillafüred-Jávorkút közötti szakaszának karszthidrológiai kutatásáról = Kézirat. M.H.T. Borsodi. Csop. Karszt- és Karsztvizkut. Szakosztálya p. 1-43. Miskolc. 21. SZENTHE ISTVÁN /1969/: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén = ELTE szakdolgozat. Kézirat. Bp.
69 HIDROCHEMISCHE UNTERSUCHUNGEN IN MANCHEN HÖHLEN DER KEVÉLY-GRUPPE von L. KORDOS Zusammenfassung In 9 von den ca. 5o Höhlen der Kevély-Gruppe /Pilis-Gebirge/ wurden hydrochemische Untersuchungen vorgenommen. Die untersuchten Proben wurden von 15 Punkten in der ersten Hälfte von 1970 entnommen. /Abb. 1, 2, 3, 4/. Von den, mit der volumetrischen Halbmikro-Methode durchgeführten 8 Grundmessungen konnten 17 Angaben berechnet werden. Der Karst schacht am Kevély-Sattel und die kleineren Höhlen sind in Dachsteinkalk, die Szabó Oózsef-Höhle und Aranylyuk- Höhle in Hárshegyer Sandstein /Quarzsandstein/ Deckgebirge, die Szódás-Höhle in Dolomit entstanden. Mit dem Erscheinen der Schneeschmelzwassers in den Höhlen /Alfa-Karstwasser/ ist die Härte und der Gehalt an gelösten Salzen /Abb.5./ angestiegen. Das Maximum des Si02-Gehaltes trat nicht beim Eintritt des Schmelzwassers, sondern erst später auf, so dass die Auflösung dieses Komponenten grösstenteils auf Kosten des Höhlenmaterials erfolgte. Die hohe Konzentration von Mg + + und SO ist durch den geologischen Bau nicht berechtigt, so dass diese Komponenten eher auf Absorbtion der Atmosphärischen Verunreinigung der Schneeoberfläche zurückzu führen sind. Im Karstschacht am Kevély-Sattel wurden Proben gleichzeitig von mehreren Punkten entnommen. So ist das Wasser im Eingangsschacht agressiv, an einigen Punkten der inneren Höhlenstrecke tropfsteinbildend, anderwo liess sich eine eigentümliche Umwandlung des Höhlentones, ihre Anreicherung mit Kalkspat und Si02-Mobilisation beobachten. In der Szabó Dózsef-HÖhle werden im Kalkstein durch das, durch den hängenden Hárshegyer Sandstein in agressivem Zustand
70 versickernde Wasser charakteristische, den Ofenröhren änliche Bildungen aufgelöst- Diese werden "Lösungsröhren" genannt. Die Untersuchungen fürchten zur Schlussfolgerung, dass bei den gegenwärtig existierenden klimatischen Verhältnissen in Ungarn das Effekt der Schneeschmelze von entscheidender Bedeutung für die Entwicklung von Karsthöhlen ist. Die Messungsangaben sind in Tabellen 1, 2, 3 angeführt. Die Messungen wurden durch die Mitglieder der Höhlenforschergruppe "Szpeleolögia" im Rahmen der umfassenden katasterialen und speläolögischen Untersuchung der Höhlen der Kevély-Gruppe durchgeführt. HIDROKEMIAJ ESPLOROJ EN KELKA3 GROTOD DE LA MONTOGRUPO KEVÉLY L. KORDOS Resumo Oni faris hidrokemiajn esplorojn en 9 grotoj el la 5o de la montogrupo Kevély /m- Pilis/, en 15 analizejo, en unua duono de 197o. /fig. 1.-2.-3.-4./ Sur baze de la per la metodo "duonmikro volumena" faritaj 8 analizoj estis kalkuleblaj 17 indikoj. La gufro Kevély-nyergi kaj la malgrandaj grotoj en kalkpetro Dachstein, la groto Szabó József kaj la kaverno Arany sub sablopetro Hárshegy /kvarcosablopet/, la groto Szódás en dolomito elformigis. Je la alveno de la negodegelajo /karstakvo alfa/ kreskis la malmoleco kaj la solvata substancenhavo de la akvo. /fig. 5./ La maksimumo de la SiO^-enhavo ne aperis je la alveno de la negodegelajo sed poste, do gi estas elsolvita cefe el la grota argilo. La grandan koncentritecon de Mg++ kaj SO~~ la geologiaj kondicoj ne motivas, di tiuj komponantoj origines per la absorbo de la atmosfera malpurajo. En la gufro Kevély-nyergi oni analizis en kelkaj lokoj samtempe. La akvo en la enireja sakto estis solvokapabla.
en kelkaj karakterizaj lokoj de la interna grota parto gutstonon-faranta, aliloke la speciala sangigo de la argilo, la к resko de gia kalcioenhavo kaj la mobiligo de la SiO^ estis ob9ervebla. En la groto Szabó József la solvokapabla akvo, veninta tra la kovranta sablopetro Hárshegy, karakterizajn vertikalajn kamentuboformajn elformajojn, "solvotubojn" kavigas. Sur baze de la observoj oni konstatis, ke morfogenetika en Hungarlando je la nuntempaj klimatoj kondicoj la influo de la negodegelo havas decidan gravecon por la evoluo de la karstaj grotoj. La mezuritajn indikojn la l.-2.-3.-aj tabeloj enhavas. La mezuradon faris la anoj de la grotesplora grupo Szpeleológia, en la kadro de ciorilata katastra kaj speleologia esploro pri la grotoj de la montogrupo Kevély. 71 ГИДРОХИМИЧЕСКИЕ ИССЛЕДОВАНИЯ, ПРОВЕДЕННЫЕ В НЕСКОЛЬКИХ ПЕЩЕРАХ ГРУППЫ "КЕВЕЙ" Л. КОРДОШ РЕЗТ u'iie Примерн из 50-ти пещер группы Кевей /рный массив Пилит/ в 9-ти пещерах в первй плвине 1970 да были прведены гидрхимические исследвания, с взятием бразцв с 15-ти различных мест /Рис. I, 2, 3, 4/. Из всьми снвных измерений, прведенных плу-микрбъем- ным метдм, мжн был вычислить семнадцать данных. На этй территрии,!пнри в седлвине РСевей и пещеры меньших размерв бразвались в дахштейнскм известняке, в т время как пещера имени Йжеа Саб и Араньйюк - пд крышей из харшхедьск песчаника /кварцев песчаника/, а пещера
72 Сдаш - в длмите. С пявлением талых вд в пещерах /альа-карствая вда/ пвысилась жестксть вды и сдержание раствренн вещества /Рис. 5/. Максимальне сдержание SjO^ бнаруживалсь не при спуске талых вд, а пзже, так чт выделение значительн кличества Sf0^ присхдил из глин пещеры. Выская кнцентрация S 0 " не бъясняется гелгическй структурй, а пявляется в результате абсрбирвания эт кмпнента пверхнстью снега из загрязненнй вздушнй среды. В пнре седлвины Кевей днвременне взятие бразца был прведен с нескльких мест. Так в вхднй шахте наблюдалась агрессивнсть вды, в нектрых характерных тчках внутренне участка пещеры вда тличалась спсбнстью бразвания сталактитв; в других местах наблюдалсь свебразне пребразвание глины пещеры, бгащение ее кальцием, а также мбилизация -Si0r>. В пещере им. Йжеа Саб вда, агрессивн пступающая через пкрытие из харшхедьск песчаника, призвдит вымывание в известняке так называемых труб растврения, представляющих сбй характерные бразвания, пдбные вертикальным печным трубам. Ка снвании прведенных исследваний мжн был устанвить, чт с тчки зрения пещернй мргенетики в Венгрии наряду с свременными климатическими услвиями, таяние снев казывает решающее влияние на развитие карствых пещер. Данные измерений привдятся в таблицах I, 2, 3. Измерения првдились членами группы Спелелгия в рамках ширк кадастрв и спелелгическ исследвания пещер группы Кевеи