CSEHI ÁGOTA 20 ÉVES A SZLOVÁKIAI MAGYAR ZENEBARÁTOK TÁRSASÁGA 1
A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Megjelentette a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága Csemadok Szerző: Fotó: Lektorálta: Kiadó: Dr. univ. Csehi Ágota, PhD., habil. egyetemi docens Görföl Jenő Mézes Bota Csilla (66. oldal) Dr. Duka-Zólyomi Emese Csemadok Országos Tanácsa, Pozsony 2
CSEHI ÁGOTA 20 ÉVES A SZLOVÁKIAI MAGYAR ZENEBARÁTOK TÁRSASÁGA Emlékkönyv (áttekintés) a társaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából Pozsony 2010 3
Őszinte köszönetem fejezem ki mindenekelőtt Duka-Zólyomi Emesének a sok hasznos információért és tanácsért, továbbá Józsa Mónikának, Alena Čiernanak, Bakos Anitának, Horváth Gézának és Görföl Jenőnek a segítségükért. 4
KÖSZÖNTŐ Mindenkit, akinek kezébe jut ez az emlékkönyv, nagy szeretettel és tisztelettel üdvözlök. A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága nevében külön köszönetemet fejezem ki azoknak, akik az elmúlt években valamilyen módon kifejezték, hogy számukra fontos a szlovákiai magyar zeneélet. A kórusvezetőknek, a szervezőknek, természetesen a kórustagoknak, családjaiknak és nem utolsósorban a közönségnek. Köszönöm az odaadó pedagógusoknak, a zongoratanároknak, akik nélkül rendezvényeink elképzelhetetlenek, és a hivatásos zenészeknek, akik rendezvényeinket értékesebbé és színesebbé tették. 20 év után feltehetjük a kérdést. Azon az úton haladtunk és haladunk, amelyet a kezdetnél elképzeltünk? Valóra váltottuk elképzeléseinket? Olvasgatva terveinket megállapíthatjuk, hogy a kezdet kezdetén nagyon magasra tettük a mércét. A társaság előirányozott tevékenységének fő feladatait és a rendezvényeket társrendezőkkel együttműködve sikeresen megoldottuk. A már elismert kórusversenyek (Csengő Énekszó és a Kodály Napok) rendezője, illetve társrendezője lettünk. Emellett elsősorban az amatőr zenebarátoknak, diákoknak és felnőtteknek szántuk és szánjuk azóta már ismertté vált rendszeres rendezvényeinket. Öröm figyelemmel kísérni a versenyre elszánt zongoristáinkat a lévai Kadosa Zongoraversenyen, a hivatásos zenészeket, akik különböző hangversenyeinken ízelítőt adnak a magasabb művészetből, de emlékezetesek az Utam Bartókhoz zenei vetélkedő jókedvű, de néha szorongó, vagy tudatosan helyezésre törekvő fiataljai is. A rendezvényeinken kívül viszont a zenebarátok körét sajnos nem sikerült eléggé kiépíteni. Ez lesz a jövő egyik legfontosabb feladata. Az évek hosszú során folytatott munkáért köszönet a társrendezőknek. Megküzdöttünk kis létszámú, sok áldozatot hozó szervezőcsoportok problémáival, valamint anyagi nehézségekkel is. Ezért nagy köszönet jár a Csemadok Országos Tanácsának, területi választmányainak (Érsekújvár, Galánta) és városi alapszervezetének (Érsekújvár), további intézményeknek és társaságoknak, az érsekújvári Regionális Művelődési Központnak, a lévai Művészeti Alapiskolának, a Reviczky Társulásnak (Léva), a lévai Városi Művelődési Központnak, a különböző támogatók- 5
nak, elsősorban a Szlovák Köztásaság Kulturális Minisztériumának és a magyaroszági alapítványoknak. Hiszünk abban, hogy a rendezvényeinknek köszönhetően sokan, a legkisebbektől a felnőttekig, felfedezték és fokozatosan fedezik fel a zene varázslatos világát, és a következő generációknak is tolmácsolják majd annak szépségét. Hiszünk továbbá abban, hogy a jövőben a szlovákiai magyar zeneélet elkötelezettjeivel közösen továbbra is megóvjuk és gazdagítjuk kultúrális életünknek ezt a gazdag forrását. Dr. Duka-Zólyomi Emese a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke 6
Előszó Megtiszteltetés és öröm számomra, hogy állandó és aktív zenebarátként köszönthetem a jubiláló húsz éves Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságát. Aki a zeneművészet és a zenepedagógia területein tevékenykedik, minden bizonnyal sejti, hogy nem éppen zökkenőmentes pályafutásra tekintünk vissza. A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága húsz éves exisztenciája alatt nem mindennapi értékeket adott át a zeneszerető hazai közönségnek. Kulturális, művészi, zenei, zenenevelői rendezvényeivel jelentős mértékben befolyásolta és befolyásolja a szlovákiai, ill. a szlovákiai magyar zenei élet fejlődését. Őszinte köszönet és tisztelet jár minden kedves zenebarátnak, résztvevőnek, versenyzőnek, pedagógusnak, karvezetőnek önfeláldozó munkájáért, a versenyeken és fesztiválokon értékelő zsűritagok szakmai bírálatáért, a támogatók anyagi és erkölcsi segítségéért és nem utolsósorban minden szervező eddigi erőfeszítéséért, akik kitartó és áldozatkész munkája nélkül a társaság nem tudhatna maga mögött két sikeres évtizedet. A húsz éves jubileum alkalmából (is) tisztelettel köszöntünk minden kedves zenebarátot és egyben szeretettel nyújtjuk át e publikációt, mely segítségével kis ízelítőt, rövid betekintést adunk a társaság működésébe és eddig elért eredményeibe. Legyen e tömör összefoglaló, áttekintés egyben motiváció, inspiráció, ösztönzőerő és nem utolsósorban vonzerő minden kedves zenekedvelő, zeneszerető és zeneművelő számára. Ezzel is követve zenei életünk egyik legnagyobb példaképének, Kodály Zoltánnak eszméjét: Legyen a zene mindenkié! Csehi Ágota a SZMZT Országos Tanácsának tagja 7
1. A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának múltja, jelene, célja és küldetése 8 1990 2010 Húsz évvel ezelőtt, pontosan 1990. december 9-én alakult meg Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága (SZMZT) 1, és immár két évtizede működik sikeresen Dr. Duka-Zólyomi Emese elnökletével, kitartó irányításával. 2 A társaság megalakulása óta napjainkig, tehát 1990 és 2010 között összességében 28 országos, ill. nemzetközi részvételű zenei rendezvény szervezője, rendezője, ill. társrendezője volt. Ezek között említjük a Kadosa Pál Zongoraverseny kilenc évfolyamát, amely egyben a társaság eddigi működésében a legtöbb évfolyamot megélt rendezvénye, a Bartók Béla Zenei Találkozó öt évfolyamát, a Csengő Énekszó gyermek- és ifjúsági kórusok országos fesztiváljának hét évfolyamát (a tizennégyből), a galántai Kodály Napok a szlovákiai magyar felnőtt énekkarok országos minősítési versenyének hat évfolyamát (az eddigi tizennégyből), valamint a 2006-ban Pozsonyban megrendezett Hommage à Bartók konferencia és emlékhangversenyt. 3 A társaság a Csemadok keretében működik. E ténynek társadalmi vonatkozású előzménye, háttere van. A politikai változások következtében 1989 után a Csemadok bizonyos értelemben korszerűsödött, és a különböző belső átszervezések következtében jöttek létre az egyes társaságok. A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága az ének-zene szakbizottság munkáját karolta fel, és azt folytatva fogalmazta újra feladatait. 4 A társaság fő feladatai: szimpóziumok, konferenciák szervezése; országos zenei fesztiválok és kultúrális rendezvények támogatása és szervezése, szakmai programok propagációja, kapcsolattartás hazai és külföldi intézményekkel, társulásokkal, személyiségekkel. A társaság célja és küldetése: a szlovákiai, ill. szlovákiai magyar zenekultúra ápolása és a hazai kórusmozgalom terjesztése, valamint népszerűsíteni azon kiemelkedő magyar zenei személyiségek művészetét és zenei üzenetét, akik élete és alkotómunkássága Szlovákia egyes régiói-
hoz, helységeihez kötődött. E célt követve jöttek létre a társaság rendezvényei, mint a Kadosa Pál Zongoraverseny, a Bartók Béla Zenei Találkozó, a Hommage à Bartók konferencia és emlékhangverseny. Továbbá a társaság az ének-zene szakbizottság megszűnését követően átvette a Csengő Énekszó főszervezői szerepét és mint társszervező bekapcsolódott a Kodály Napok kórusfesztivál szervezésébe. Ezek a rendezvények (kivéve a Hommage à Bartók rendezvényt) állandó jelleggel kerülnek megrendezésre, így Szlovákiában mára már hagyományőrzővé váltak. Jegyzetek 1 Eredeti nevén az akkori politikai, ill. társadalmi körülményekhez mérten, Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága. 2 A Szlovákiai Társadalmi és Közművelődési Szövetség Csemadok Országos Tanácsának Elnöksége Duka-Zólyomi Emesének a Szövetségben végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Csemadok emlékérmet adományozott. A kitüntetést Hrubík Béla orzszágos elnök adta át, 2009. szeptember 19-i keltezéssel Pereden, a Csemadok országos közgyűlésén. 3 A felsorolt rendezvényekről sajtóvisszhangok és további információk, részletek a következő publikációkban találhatók: Duka-Zólyomi, E.: A (cseh)szlovákiai magyarok zeneélete 1918 1998. In: Tóth, L. Filep, T. G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918 1998, (irodalom, tudomány, könyvkiadás, színház, képzőművészet, ének, zene, tánc), 3. kötet. Budapest: ISTER, 1999. ISBN 963 85953 2 9; Duka-Zólyomi, E.: Zenei élet. In: Csanda, G. Tóth, K: 2006. Magyarok Szlovákiában, Kultúra (1989 2006), III. kötet. Šamorín: Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006. ISBN 80-89249-05-1; Sedlický, T. Pazúrik, M.: K dejinám zborového spevu na Slovensku 6. Univerzita Mateja Bela v Banskej Bystrici: Akademická Banská Bystrica, 2003. ISBN 80-8055-796-6. 4 Duka-Zólyomi, E.: Bemutatjuk a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságát. In: Mentronóm. 1995. augusztus 3 4. sz. 9
2. Kadosa Pál Szlovákia és a Kadosa Pál Zongoraverseny Kadosa Pál (1903 1983) zongoraművész, zenepedagógus, zeneszerző, az 1945 utáni magyar zeneélet egyik vezető személyisége 1903. szeptember 6-án született Léván. Itt nyolc évet töltött, majd nyolc évesen édesanyjával és öccsével a nagyszüleihez költözött Nagyszombatba, ahol magánúton tanult zongorázni. A Kadosa család 1918-ban költözött végleg Budapestre. 5 E jelentős zenészegyéniség szellemét, akit többek között olyan nemzetközi hírű tanítványok fémjeleznek, mint Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Rados Ferenc, mára szinte az egész világ ismeri. Kadosa Pál neve és alkotómunkássága Szlovákiában döntő mértékben 1993-tól került a köztudatba. Ebben az évben, Kadosa Pál születésének 90. és halálának 10. évfordulója alkalmából hirdette meg ugyanis a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága első alkalommal a Kadosa Pál Zongoraversenyt. A kétévente megrendezésre kerülő verseny színhelye Léva, Kadosa szülővárosa. A főrendezők a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség a Csemadok Országos Tanácsa és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, társrendezők a lévai Művészeti Alapiskola, a lévai Városi Művelődési Központ, a Csemadok Lévai Területi Választmánya (az 1. és 2. évfolyamban) és Alapszervezete (az 1. évfolyamban). A 4. évfolyamtól a Reviczky Társulás is csatlakozott társrendezőként. A versenyen részt vehet minden tehetséges szlovákiai zongorista diák vagy foglalkozásbeli, kivéve a konzervatórium és a zeneművészeti főiskola hallgatóit, valamint ezen iskolák végzett növendékeit. A zongoraverseny egy fordulóban zajlik. A résztvevők felső korhatára 25 év, az alsó korhatár 1997-ig 11 12 év volt, 1999-től nincs megszabva. A repertoár átfogja a zongorairodalom egyes stíluskorszakait barokk, klasszika, romantika, 20. századi zene, továbbá a szlovák és a magyar zongorairodalmat, ill. kötelező Kadosa művet. A Kadosa Pál Zongoraverseny 1. évfolyama 1993. november 12 14-én került megrendezésre Kadosa kettős évfordulója alkalmából. A verseny első évfolyamán 24 versenyző mérte össze tudását három 10
kategóriában. Léva (3), Komárom (3), Pozsony (2), Vágsellye (2), Nagymegyer (2), Pelsőc (2), Nyitra (2), Királyhelmec (2), Párkány (1), Ipolyság (1), Zselíz (1), Pered (1), Tornalja (1), Rozsnyó (1) zeneiskolái képviselték magukat. 6 A versenyzők teljesítményét szakmai zsűri értékelte, a következő felállításban: Ábrahám Mariann zongoraművész és zongoratanár, Kadosa Pál növendéke, a magyarországi EMCY 7 elnöke (Magyarország), Becht Erika zongoratanár (Magyarország) és Igor Berger zenekritikus (Szlovákia). A Kadosa Pál Zongoraverseny 1. évfolyama legsikeresebb iskolájának, elért helyezetteivel a komáromi MAI bizonyult. 8 A zongoraverseny 2. évfolyama Kadosa Bartók Zongoraversenyként lett meghirdetve, Bartók Béla halálának 50. évfordulója tiszteletére. A versenyre 1995. november 17 18-án került sor 39 versenyző részvételével négy kategóriában. A benevezett iskolák és diákjaik a következő városokból képviselték magukat: Léva (8), Pozsony (5), Komárom (5), Nyitra (5), Kassa (5), Galánta (3), Ipolyság (2), Rozsnyó (2), Pelsőc (2), Zselíz (1), Rimaszombat (1). 9 A 2. évfolyam szakmai zsűrijét Falvai Sándor zongoraművész és zongoratanár, Keveházy Gyöngyi zongoraművész és zongoratanár, Ábrahám Mariann és Becht Erika képviselték Magyarországról, valamint a hazai zenészek közül Csehi Ágota zongorista, zongoratanár és Karol Lipták karmester. A második évfolyamon a pozsonyi és a kassai versenyzők értek el kiemelkedő sikereket. 10 A Kadosa Pál Zongoraverseny 3. évfolyama 1997. október 24 25- én volt. A verseny a 3. évfolyamtól a 8. évfolyamig párhuzamosan folyt a lévai MAI hangversenytermében, valamint a Pedagógiai és Szociális Akadémia épületében. Ezen az évfolyamon összesen 44 diák versenyzett négy kategóriában. Az egyes iskolák versenyzői a következő városokból jelentkeztek: Pozsony (12), Kassa (7), Érsekújvár (5), Léva (4), Nyitra (3), Nagykapos (3), Komárom (2), Feled (2), Rozsnyó (2), Galánta (1), Somorja (1), Dunaszerdahely (1), Párkány (1). 11 A zsűrit Falvai Sándor, Ábrahám Mariann, Keveházy Gyöngyi, Becht Erika képviselték Magyarországról, továbbá Silvia Čápová-Vizváry szlovákiai zongoraművész, zongoratanár és Csehi Ágota. A Kadosa Pál Zongoraverseny harmadik évfolyamán ismét a pozsonyi és kassai versenyzők nyerték el a legtöbb elismerést, ill. díjat. 12 11
A Kadosa Pál Zongoraverseny 4. évfolyamára 1999. november 12 14-én került sor, és a szervezőkhöz csatlakozott a Reviczky Társulás. A versenyen 31 versenyző mérte össze tudását négy kategóriában. 13 A képviselt városok, ill. iskolák a következők voltak: Pozsony (11), Komárom (4), Érsekújvár (4), Léva (4), Dunaszerdahely (3), Kassa (3), Zselíz (1), Rimaszombat (1). A zsűri tagjai: Ábrahám Mariann, Becht Erika, Esztó Zsuzsanna, Belák Erzsébet (Magyarország), valamint Silvia Čápová-Vizváry és Csehi Ágota voltak. A legeredményesebbeknek a pozsonyi, dunaszerdahelyi és a kassai iskolák növendékei bizonyultak. 14 A zongoraverseny 5. évfolyama Kadosa Bartók Zongoraversenyként lett meghirdetve, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából. A verseny már az új ezredforduló után, 2001. november 9 10-én valósult meg. Érdekessége, hogy tekintettel az aktuális tematikára a verseny repertoárja minden kategóriában egy vagy több szabadon választott Bartók művel bővült. A Kadosa Bartók Zongoraverseny e évfolyamán 48 versenyző vett részt négy kategóriában. A verseny rendezői első alkalommal nem szabták meg az alsó korhatárt. A versenyző fiatal tehetségek a következő városokat, iskolákat képviselték: Pozsony (14), Komárom (9), Érsekújvár (6), Ipolyság (4), Ógyalla (2), Léva (3), Galánta (2), Vágsellye (2), Somorja (1), Dunaszerdahely (1), Nagymegyer (1), Zselíz (1), Pelsőc (1), Kassa (1). 15 A szakmai zsűri elnöke Ábrahám Mariann volt, további tagjai pedig Szokolay Balázs zongoraművész és zongoratanár, Kadosa Pál növendéke (Magyarország), Becht Erika, Belák Erzsébet, Szlovákia képviseletében pedig Csehi Ágota és Kalina Zsuzsanna zongoratanár. Kiemelkedő eredményeket a pozsonyi és a komáromi zeneiskola növendékei értek el. 16 A Kadosa Zongoraverseny 5. évfolyamának műsora egy érdekességgel bővült. A péntek este Kadosa Pál emlékének adózott a lévai Reviczky Társulás rendezésében és gondozásában. A mester növendéke és egyben a Kadosa Zongoraverseny zsűrijének elnöke, Ábrahám Mariann emlékezett tanárára. Előbb élményeit, tapasztalatait mondta el a közönségnek, ezt követően pedig Kadosa zongoraműveiből tolmácsolt néhényat. Az est további feledhetetlen élményéről Szokolay Balázs gondoskodott, aki az idősebb Kadosa tanár úrról mesélt, majd szintén Kadosa műveket adott elő. A jelenlévő versenyzők, pedagógusok, vendégek így e két zongoraművésznek köszönhetően autentikus előadásmódban kaptak ízelítőt Kadosa Pál zongorairodalmából. 12
2003. november 21 22-én került megrendezésre A Kadosa Pál Zongoraverseny 6. évfolyama. A verseny résztvevői ebben az évben a kiváló zeneszerző, zongoraművész és pedagógus, Kadosa Pál születésének 100. és halálának 20. évfordulójára emlékeztek. A verseny 6. évfolyamán 50 versenyző versenyzett négy kategóriában. A képviselt városok, ill. iskolák a következők voltak: Pozsony (13), Kassa (7), Érsekújvár (7), Léva (5), Komárom (5), Királyhelmec (4), Galánta (3), Galgóc (2), Dunaszerdahely (1), Somorja (1), Ógyalla (1), Zselíz (1). 17 A zsűri a következő összetételben értékelt: Magyarországról Esztó Zsuzsanna zongoratanár (Kadosa Pál növendéke), Belák Erzsébet, Becht Erika és Hamar Judit zongoratanár, Szlovákiából pedig Eva Martvoňová- Fischerová zongoratanár, a szlovákiai EPTA elnökasszonya és Csehi Ágota. Kiemelkedő eredményeket a pozsonyi versenyzők értek el. 18 A verseny szakmai megfigyelőjeként Nancy Li Harper zongoraművész, a portugal EPTA elnökasszonya volt jelen. A Kadosa Pál Zongoraverseny 6. évfolyamát a Kadosa család két lánya Orbán Júlia és Szabó Márta is megtisztelte részvételével. A 7. évfolyam ismét Kadosa Bartók Zongoraversenyként folyt 2005. november 25 26-án. A rendezők ez alkalommal Bartók Béla halálának 60. évfordulójára emlékeztek. E zongoraversenyen 34 versenyző indult ismét négy kategóriában. A versenyzők Pozsonyt (13), Komáromot (4), Lévát (4), Vágsellyét (3), Dunaszerdahelyet (2), Királyhelmecet (2), Somorját (1), Érsekújvárt (1), Ipolyságot (1), Rozsnyót (1), Galgócot (1), Kékkőt (1) képviselték. 19 A zsűri elnöki tisztségét Ábrahám Mariann töltötte be, további tagok Belák Erzsébet, Dr. Dombi Józsefné Kemény Erzsébet zongoraművész és zongoratanár, valamint Silvia Čápová-Vizváry és Csehi Ágota voltak. Kiváló helyezéseket a pozsonyi, dunaszerdahelyi és komáromi versenyzők kaptak. 20 A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség Csemadok és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága további intézményekkel közösen rendezték meg 2007. november 23 24-én a Kadosa Pál Zongoraverseny 8. évfolyamát. A szervezők tisztelettel emlékeztek meg Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulójáról, ezért ebből az alkalomból a hagyományos zongoraversenyt Kadosa Kodály Zongoraversenyként hirdették meg. A verseny két különlegességgel bővült. Az első, hogy az elnevezéssel karöltve a repertoár Kodály Zoltán 13
szabadon választható műveivel gazdagodott. A verseny további innovatív vonása a kategóriák bővítése volt, így a bejelentkező 26 versenyző öt kategóriában versenyzett. 21 A versenyen résztvevő iskolák: Komárom (12), Pozsony (6), Érsekújvár (2), Somorja (1), Léva (1), Gúta (1), Muzsla (1), Nyitra (1), Tapolcsány (1). A zsűri elnöke Ábrahám Mariann volt, további tagok pedig Esztó Zsuzsa, Belák Erzsébet, Becht Erika, Silvia Čápová-Vizváry és Csehi Ágota. Kiemelkedő sikereket a komáromi és a pozsonyi zeneiskola növendékei értek el. 22 2009. november 13 14-én folyt a Kadosa Pál Zongoraverseny 9. és eddigi utolsó évfolyama. Négy kategáriában versenyzett 20 versenyző. A versenyen résztvevő iskolák, ill. növendékei: Komárom (10), Pozsony (4), Léva (3), Nagymegyer (2), Somorja (1). 23 A zsűri a következő összetételben értékelt: immár hagyományosan Magyarországról Ábrahám Mariann (elnök), Belák Erzsébet, Bonnyai Apolka és a hazai zsűritagokat Ghillány Tibor zongoratanár és Csehi Ágota képviselték. A legtöbb díjat és a zsűri különdíját a kiemelkedő részvételért a komáromi MAI kapta, de a pozsonyi és a somorjai versenyzők is szép eredménnyel végeztek. 24 A Kadosa Pál Zongoraversenynek a kezdetektől, tehát 1993-tól napjainkig Szlovákiában, ill. Léván, Kadosa Pál szülővárosában, összesen kilenc évfolyama valósult meg állandó periodicitással kétévenként. A versenyre döntő többségében Szlovákia déli és keleti régióiból neveztek be versenyzők. Összességében 316 diák. A legnagyobb prezentációt Pozsony mutatja (78 résztvevővel), majd következik Komárom (54) és Léva (35). Kiemelendő tény egyben, hogy e három város versenyzői a zongoraverseny mind a kilenc évfolyamán jelen voltak. Gazdag részvételről tanúskodnak továbbá Érsekújvár (28), Kassa (22), Nyitra (11), Dunaszerdahely (9), Galánta, (9), Ipolyság (8), Somorja (8) művészeti alapiskolái. Külön említést érdemelnek viszont azok a régiók, amelyek távolabb esnek Lévától, mégis többszöri résztvevői voltak a versenynek, így pl. Kassa (22), Királyhelmec (8), Rozsnyó (6), Pelsőc (5). Az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján konstatálható, hogy a Kadosa Pál Zongoraversenynek Szlovákiában fontos szakmai és társadalmi küldetése van. Egyrészt tehetséggondozó küldetése, vagyis feltérképezi és támogatja a hazai zenei tehetségeket, emellett lehetőséget nyújt a hazai pedagógusok szakmai találkozására is. Másrészt közelebb hozza egymás- 14
hoz a szlovákiai magyar és szlovák zongoratanárokat és fiatal zenésztehetségeket, hangsúlyozva ezzel is a zene internacionális szerepét. Jegyzetek 5 Ábrahám Mariann elmondása alapján (lévai előadásából, 2001-ben). 6 I. kategória (11 15 év) 15 versenyző, II. kategória (15 18 év) 5 versenyző, III. kategória (18 25 év) 4 versenyző. 7 European Union of Music Competitions for Youth 8 Komárom: I. kat.: 3. helyezett, II. kat.: 1., 2. helyezett. 9 I. A kategória (11 12 év) 13 versenyző, I.B kategória (13 14 év) 12 versenyző, II. kategória (15 17 év) 8 versenyző, III. kategória (18 25 év) 6 versenyző. 10 Pozsony: I. A kat.: 1. helyezett, I. B kat.: 2., 3. helyezett, III. kat.: 1. helyezett, I. A kat.: különdíj, Kassa: I. A kat.: 1. helyezett, I. B kat.: 1. helyezett, II. kat.: 3. helyezett, 1. A kat.: különdíj. 11 I. A kategória (10 11 év) 11 versenyző, I. B kategória (12 13 év) 16 versenyző, II. kategória (14 15 év) 5 versenyző, III. kategória (16 17 év) 6 versenyző, IV. kategória (18 25 év) 6 versenyző. 12 Pozsony: I. kat: 1. helyezett, III. kat.: 1. és 3. helyezett, IV. kat.: 1. és 2. helyezett, valamint 2 különdíj, Kassa: I. kat.: 3. helyezett, II. kat.: 1. helyezett, III. kat.: 1. helyezett 13 I. kategória (10 12 év) 17 versenyző, II. kategória: (13 14 év) 6 versenyző, III. kategória: (15 17 év) 5 versenyző, IV. kategória: (18 25 év) 3 versenyző. 14 Pozsony: I. kat.: 1. helyezett, 3. helyezett, Dunaszerdahely: II. kat.: 2 x 2. helyezett, Kassa: II. kat.: 3. helyezett, I. kat.: különdíj. 15 I. kategória: (... 12 év) 24 versenyző, II. kategória: (13 14 év) 15 versenyző, III. kategória: (15 17 év) 5 versenyző, IV. kategória: (18 25 év) 4 versenyző. 16 Pozsony: I. kat.: 1. helyezett, II. kat.: 3. helyezett és különdíj, IV. kat.: 1. helyezett, Komárom: II. kat.: 3. helyezett, különdíj, III. kat.: 3. helyezett és a Csemadok különdíja 17 I. kategória: (... 12 év) 32 versenyző, II. kategória: (13 14 év) 10 versenyző, III. kategória: (15 17 év) 6 versenyző, IV. kategória: (18 25 év) 2 versenyző. 18 I. kat.: 1. helyezett, 2 x 2. helyezett, 3. helyezett, II. kat.: 1. helyezett, 2. helyezett, III. kat.: 2 x 2. helyezett, IV. kat.: 2. helyezett, valamint 3 különdíj. 19 I. kategória (...-12 évig) 19 versenyző, II. kategória (13 14 év) 5 versenyző, III. kategória (15 17 év) 7 versenyző, IV. kategória (18 25 év) 3 versenyző. 20 Pozsony: I. kat.: 1. helyezett, 3. helyezett, III. kat.: 2. helyezett, IV. kat.: 2 x 2. helyezett, valamint 2 különdíj, Dunaszerdahely: I. kat.: 2. helyezett, III. kat.: 1. helyezett, Komárom: I. kat.: 2. helyezett, II. kat.: 3. helyezett. 21 I. kategória: (... 10 év) 2 versenyző, II. kategória: (11 12 év) 7 versenyző, III. kategória: (13 14 év) 10 versenyző, IV. kategória: (15 17 év) 4 versenyző, V. kategória: (18 25 év) 3 versenyző. 15
22 Komárom: I. kat.: 2 x 1. helyezett, II. kat.: 1. helyezett, 2. helyezett, III. kat.: 3. helyezett, valamint 4 különdíj, Pozsony: III. kat.: 1. helyezett, 2. helyezett, valamint 3 különdíj. 23 I. kategória: (... 10 év) 6 versenyző, II. kategória: (11 12 év) 8 versenyző, III. kategória: (13 14 év) 4 versenyző, IV. kategória: (15 17 év) 2 versenyző, V. kategória: (18 25 év) 2 versenyző, akik viszont a versenyen nem jelentek meg, minek következtében e kategória versenye elmaradt. 24 Komárom: I. kat.: 3. helyezett, II. kat.: 2 x 1. helyezett, 2. helyezett, 3. helyezett, továbbá az EMCY különdíja, III. kat.: 2. helyezett, Pozsony: I. kat: 1. helyezett, 2. helyezett, III. kat.: 1. helyezett, továbbá az EMCY különdíja, IV. kat.: 2. helyezett, Somorja: IV. kat.: 1. helyezett és a Reviczky Társulat különdíja. 16
3. Bartók Béla Szlovákia és a Bartók Béla Zenei Találkozó Bartók Bélát (1881 1945) Szlovákiához számos kapcsolat fűzte családi, baráti, művészi és népzenekutatói szempontból egyaránt. Édesanyja Bartók Béláné, született Voit Paula családja a régi pozsonyi családok közé tartozott, valamint második felesége, Pásztory Ditta rimaszombati származású volt. A Bartók család Pozsonyban először 1892-ben telepedett le, majd egy év megszakítás után 1894-ben. Bartók a pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium diákjaként folytatta középiskolai tanulmányait, itt érettségizett 1899-ben. Zongoraművészként nagy sikerrel szerepelt kilenc alkalommal Pozsonyban, ötször Kassán, kétszer Eperjesen, egy-egy alkalommal pedig Losoncon, Rimaszombatban, Komáromban. A Liszt Ferenc Zeneakadémián szlovákiai tanítványokkal is foglalkozott, ők: Albrecht Sándor, Gáfforné Magyar Ilonka, Németh István László (1945 után Németh-Šamorínsky) 25 és Pásztory Ditta. Bartók életének 64 évéből és alkotómunkásságának csaknem fél évszázadából megközelítőleg húsz évet töltött a szlovák népzene gyűjtésével, további éveket pedig annak tanulmányozásával, rendszerezésével, feldolgozásával. A mai Szlovákia területén 1904 1918 között több mint negyven községben, Nyitra, Komárom, Hont, Zólyom megyében, illetve a Garam folyó folyásának északi részén jegyzett le magyar és szlovák népdalokat, jelentős részüket fonográffal is. Rendszeres és módszeres szlovákiai gyűjtéseit 1906-ban kezdte meg kisebb gömöri községekben. 26 1906 és 1910 között főleg Nyitra megyében gyűjtött. 27 1914 és 1918 között Bartók kizárólag szlovák népdalokra összpontosított, előbb Hont megyében, majd Zólyom megyében, valamint Besztercebányáról elindulva a Garam völgyének falvaiban, követve a szlovák népi hagyományok és ősi kultúra irányvonalát. 28 Szlovákia területén Bartók 1906 1918-ig összességében több mint 3400 szlovák népdalt gyűjtött megközelítőleg 4500 szöveggel. A szlovákiai népdalgyűjtésének eredményeit tudományosan mindenekelőtt a Szlovák népdalok három kötetében dolgozta fel. E terjedelmes tanulmány a szerző élete folyamán sajnos nem lelt kiadóra. Az első kötet 1959-ben látott napvilágot a Szlovák Tudományos Akadémia Népzenei Osztályának kiadásában, megközelítőleg 1000 17
dallammal, 29 míg a második kötet 1970-ben 1350 dallammal. A harmadik kötet több mint fél évszázaddal a szerző halála után, 2009 tavaszán jelent meg. 30 Az összegyűjtött népdalok Bartók kompozíciós munkájában is fontos szerepet kaptak. Szlovák népdalok forrásaira lelhetünk a Négy szlovák népdalban (1907, 1917-ből) a Tizennégy zongoradarabban (1908), a Tíz könnyű zongoradarabban (1908), a Gyermekeknek 3. és 4. kötetében (1908 1909), a Falun című kórusműben (1924), a 44 Duóban két hegedűre (1931), szlovákiai magyar dallamok pedig a Tizenöt magyar parasztdalban(1914 1918), a Gyermekeknek 1. és 2. kötetében (1908 1909), a Mikrokozmoszban (1926 1939), a Húsz magyar népdalban (1929) azonosíthatóak. Bartók művészetét, az imént felvázolt szlovákiai kapcsolatait és egyben zenei üzenetét szándékozta felidézni a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága a szerző nevéhez, alkotómunkásságához fűződő rendezvényeivel. Ezt a szándékot képviseli a Bartók Béla Zenei Találkozó eddig megvalósult öt évfolyama és a Hommage à Bartók konferencia és emlékhangverseny (2006). A Bartók Béla Zenei Találkozót (BBZT) a társaság első alkalommal Bartók Béla születésének 110. évfordulója alkalmából szervezte meg. E többnapos rendezvény célja felidézni Bartók Béla szellemét, azokat a szlovákiai utakat követve, amelyeket maga Bartók is személyesen meglátogatott. A találkozó gazdag és sokrétű programjával jelentős zeneművészi és zenepedagógiai küldetéssel bír, és a lehető legszélesebb zenei tábort mozgósítja. A rendezvény minden évfolyama az ünnepélyes nyitóhangversennyel kezdődik, hazai és külföldi előadók, művészek, kórusok, együttesek közreműködésével. A Fiatal Tehetségek Pódiuma a fiatal tehetségekre fókuszáló hangverseny, amely keretén belül hazai tehetséges zenésznövendékek kapnak lehetőséget bemutatkozásra az iskolai oktatás elementáris fokától kezdve a középiskolai, illetve egyetemi szintet végig követve. A többnapos rendezvény elmaradhatatlan zenenevelői része az Utam Bartókhoz, középiskolások zenei vetélkedője, melyet a társaság a szlovákiai magyar tannyelvű középiskolák számára hirdet meg. A vetélkedőben háromtagú csapatok vesznek részt két körben, vagyis a területi fordulóban és egyben selejtezőben, valamint az országos döntőben, 31 melybe a legtöbb pontszámot elért csapatok kerülnek be. A vetélkedőnek minden alkalommal egy előre meghatározott központi témája van, a zenei élet aktualitásaihoz, évfordulóihoz alkalmaz- 18
kodva. A versenyzők elméleti tudásról tesznek tanúbizonyságot írásbeli és szóbeli feladatokban, továbbá zenehallgatási ismeretekből, valamint vokális, instrumentális, ill. különböző vokális-instrumentális interpretációból, gyakorlati zenélésből. A résztvevők a szervezők által ajánlott irodalomból, elkészített zenehallgatási anyagokból és rádió-felvételek segítségével készülnek fel. A vetélkedő színvonalát és a versenyzők felkészültségét, ismereteit, készségeit elismert zenészekből, pedagógusokból álló nemzetközi szakmai zsűri felügyeli és bírálja. A többnapos zenei találkozó szerves része a zenei szimpózium, ill. konferencia is, melyen a zenei élet elismert személyiségei tartanak előadásokat az aktuális témákhoz, jubileumokhoz kötődő problematikákban. A Bartók Béla Zenei Találkozó 1. évfolyamára 1991. november 29. és december 1. között került sor Rév-Komáromban, abban a városban, ahol Bartók 1924-ben hangversenyezett. 32 Az ünnepi nyitóhangversenyre a Dunamenti Múzeum nagytermében került sor Pásztor István mérnök, Komárom polgármesterének és Dr. Duka-Zólyomi Emese, a SZMZT elnökének ünnepi beszédével és köszöntőjével. A hangverseny bevezető részét a komáromi MAI növendékei biztosították, kiknek fellépését Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház színművészének szavalata követte, valamint Vass Rózsa (ének), Csehi Ágota (zongora), Rácz Zoltán (gordonka) és a Concordia vegyeskar előadása. A találkozó második napja a Bartók gyermekeknek c. műsorával indult, melyen a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás művészeti alapiskoláinak növendékei, valamint a Béke utcai AI Kicsinyek Kórusa léptek fel szintén a Dunamenti Múzeum nagytermében. A délutáni programnak a komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium adott otthont, ahol az Utam Bartókhoz középiskolások zenei vetélkedőjének döntője zajlott, Vajda Géza, Németh Imre, Duka- Zólyomi Emese és Csehi Ágota bírálatával, zsűrizésével. A háromnapos rendezvény fénypontja a szombat esti Bartók-hangverseny volt, melyen olyan előadóművészek nyújtottak a közönségnek felejthetetlen zenei élményt, mint Gáfforné Magyar Ilonka, 33 Bukoveczky Erzsébet, Zlatica Poulová, Szlanicska Eleonóra, Anna és Quido Hölbling, Török Ferenc és Skuta Miklós. Az est ünnepi hangulatát a Dunamenti Múzeum festői környezete emelte. A találkozó harmadik napja kórusmuzsikával folytatódott a 20. század zenéje cím alatt a komáromi VMK nagytermében. Felléptek a komáromi Béke utcai AI gyermekkórusa, a kassai Csengetytyű gyermekkar, a Galántai MTNY Gimnázium Leánykara, a Zselízi Ka- 19
marakórus, a dunaszerdahelyi Vox Camerata, a Concordia Vegyeskar, az Ifjú Szívek Művészegyüttes zenekara és a budapesti 8+8 kamarakórus. A Bartók Béla Zenei Találkozó Rév-Komáromban tartott 1. évfolyama Bartók Béla emléktáblájának ünnepélyes megkoszorúzásával ért véget. 34 A Bartók zarándokolás következő állomása Ipolyságra vezetett, ahol a SZMZT közösen a Csemadok Országos és a Lévai Választmányával, az ipolysági Városi Önkormányzattal és az ipolysági Városi Művelődési Központtal, Művészeti Alapiskolával, Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolával és Gimnáziummal, valamint a Szlovákiai Magyar Folklórszövetséggel 1994. május 27 29-én rendezte meg a Bartók Béla Zenei Találkozó 2. évfolyamát. 35 Az ismét háromnapos rendezvénysorozatot a városháza színháztermében tartott esti Nyitóhangverseny vezette be, amely egyben az ipolysági Művészeti Alapiskola megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi műsorát is képviselte. A második nap élő zenében bővelkedett. A délelőtti Bartók gyermekeknek c. műsor a fiatal tehetségeknek adott lehetőséget bemutatkozásra. Az ipolysági MAI koncerttermében a lévai, a zselízi, a párkányi, a kékkői a helyi MAI és a Balassagyarmati Zeneiskola ifjú növendékei szerepeltek. Közreműködtek továbbá az ipolysági Magyar Tannyelvű Alapiskola népdalversenyének győztesei és helyi gyermekkórusok is. A rendezvénysorozat az Utam Bartókhoz középiskolások vetélkedőjével folytatódott. A döntőben a komáromi, a somorjai és az ipolysági gimnázium, valamint a losonci Padagógiai és Szociális Akadémia csoportjai versenyeztek. 36 A vetélkedőt Kis délutáni zene címmel a Balassagyarmati Zeneiskola kamaraegyüttesének műsora követte a gimnázium épületében. A második napot az esti Kórushangverseny zárta a városháza színháztermében, a peredi Pitypang kórus, a galántai MTNY Gimnázium Leánykara, a komáromi Concordia Vegyeskar, a kassai MTNY Gimnázium Leánykara, a Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium Vegyeskara és az ipolysági MTNYG kórusainak közreműködésével, valamint a Kadosa Pál Zongoraverseny győzteseinek szereplésével. A találkozó harmadik napja dudamuzsikával kezdődött, azaz a Dudások üdvözletével a városháza előtti téren, majd folytatódott a Bartók szemináriummal a városháza dísztermében. Az előadók között köszönthettük: Vikárius Lászlót, a MTA Zenetudományi Intézete Bartók Archívumának tudományos munkatársát, Fodor András Kossuth-díjas költőt, Csáky Károly helytörténészt és Csehi Ágotát, a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanárát. A BBZT 2. évfolyama 20