20 éves az Alkotó Muzsikusok Társasága

1 Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék 20 éves az Alkotó Muzsikusok Társasága The 20th anniversary of the Society of Creative Musicians - szakdolgozat - Konzulens: dr. Dombi Józsefné dr. Kemény Erzsébet főiskolai tanár Szerző: Luty Johanna 2012. Szeged

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Az Alkotó Muzsikusok Társasága... 4 2.1 Az AMT megalakulása... 4 2.2 Előzmények... 4 2.3 Az AMT története... 5 2.4 Az AMT feladatai... 6 2.5 Fellépő művészek, együttesek... 6 3. Az Alkotó Muzsikusok Társaságának tagjai [2]... 8 3.1 Az elnök, Gallai Attila zeneszerző, klarinétművész... 8 3.2 Vezetőségi tagok... 9 3.3 Rendes tagok, pártoló tagok... 10 4. Koncertek az AMT szervezésében... 16 4.1 Őszi hangversenyek az AMT keretében... 16 4.2 Karácsony előtti hangversenyek... 17 4.3 Az AMT napok... 18 4.3.1 Az AMT jubileumi CD kiadványa... 22 4.3.2 A jubileumi CD-n helyet kapott kompozíciók... 22 5. Jelenlét a médiában, interjúk... 27 5.1 Médiajelenlét... 27 5.2 Interjúk... 28 6. Az AMT jövőképe... 29 Függelék I. Képek az AMT koncertjeiről... 30 Függelék II. Interjúk... 33 Melléklet... 52 Forrásanyagok... 53

3 1. Bevezetés Jelen dolgozatomban napjaink egyik időszerű kérdésével foglalkozom, nevezetesen a kortárs alkotóművészek kibontakozásának lehetőségeiről, műveik népszerűsítésének problémáiról. Speciális helyzete, szegedi kötődése 1, és nem utolsó sorban személyes ismeretségem okán az Alkotó Muzsikusok Társaságának első húsz évét, az 1991 és 2011 közötti időszakát dolgoztam fel munkámban. Kutatási módszerem elsődlegesen a hozzáférhető publikációk feldolgozására irányult, de viszonylag kevés nyomtatott, illetve interneten közzétett anyagot találtam. Emiatt szükség volt Szendi Ágnes történeti kéziratának módszeres feldolgozására, valamint fel kellett használnom a néprajzosok alapvető módszerét, az oral historyt a közvetlen rákérdezést is. A dolgozat függelékében felhasználtam mások által készített interjúkat is. 2009 óta rendszeresen volt lehetőségem AMT hangversenyeken részt venni, legtöbbször nézőként, néhány alkalommal orgonista előadóként. A műsor mindig színvonalas, sokszínű, különböző stílusú szerzők nem egymással rivalizálva, hanem egymást erősítve, Gallai Attila elnök szavait idézve egymás fényében vannak jelen egy-egy hangverseny kereti között. Időnként kortárs képzőművészeti és irodalmi alkotások is láthatók, hallhatók a koncerteken. A dolgozatban a Társaság megalakulásának kiváltó okait, megszervezését, programjait, és nem utolsó sorban tagjait mutatom be. Az Alkotó Muzsikusok Társasága művészeinek közös vonása, hogy közülük mindenki aktív muzsikusként foglalkozik, (vagy életének korábbi szakaszában foglalkozott) a zenével, s emellett zeneszerzői, képzőművészeti vagy irodalmi alkotásaival van jelen az egyesület életében. Munkám végén néhány fotóval is szeretném közvetíteni a hangversenyek hangulatát, bár igazi élményt csak a hangversenyeken való jelenlét adhat. Célom a dolgozattal a fennállásának huszadik évfordulóját 2011-ben ünneplő AMT hírének terjesztése, és annak a ténynek bizonyítása, hogy igenis van létjogosultsága a kortárs művészetnek, ezen belül a kortárs zenének, nemcsak egy szűk szakmai réteg, de a szélesebb közönség szempontjából is. A mellékletként csatolt CD az AMT fennállásának 20. évfordulójára készült. A CD-n a Társaság szerzőinek műveiből hallhatunk válogatást, amiből kiderül, hogy különböző zeneszerzői stílusokat preferáló, különböző életkorú alkotók művei nemcsak békésen megférnek egymás mellett, de az összművészeti csoport révén szintézisre jutnak, egységet alkotnak. 1 Weninger Richárd és az általa irányított Weiner Leó Kamarazenekar rendszeresen műsorára tűzte az AMT zeneszerzőinek műveit. A tavaszi AMT Napok részeként, az elmúlt években több alkalommal (pl. 1998-ban, a Szegedi Konzervatóriumban, vagy 2003-ban, a DÉMÁSZ dísztermében) Szegeden is felcsendültek a Társaság zeneszerzőinek művei Weninger Richárd és a kamarazenekar tolmácsolásában.

4 2.1 Az AMT megalakulása 2. Az Alkotó Muzsikusok Társasága 1991 májusában hét kreatív művész találkozott a budapesti Vörösmarty téren, a Gerbeaud Cukrászdában. Dr. Balla László, Bujtás József, Gallai Attila, Hajdu Lóránt, Papp János, Rékai Iván és Tóth Armand azért jöttek össze, hogy megvitassák és lehetőség szerint meg is oldják a kortárs művészek közös problémáját, hangversenyek, kiállítások szervezését, a műveiknek köztudatba való bekerülését. A beszélgetés eredményesnek bizonyult, elhatározták az Alkotó Muzsikusok Társaságának röviden AMT megalakulásának helyét és idejét. A közhasznú Társaság 1991. június 1-én megalakult az Állami Hangversenyzenekar egyik hangolójában. Gallai Attila így emlékezik a megalakulás időszakára: "Így történt... 1990 végén, '91 elején Bujtás József többször javasolta, hogy szervezzünk egy zeneszerző társaságot. Azzal utasítottam el, hogy zeneszerző társaságból elég egy az országban és az már van. Az egyik MÁV zenekari próbán azonban megakadt a szemem a nagybőgősgrafikus Bolba Gáboron. Ez az!!! Nem zeneszerző, hanem összművészeti társaság lesz. Képzőművészetekkel, irodalommal és természetesen zeneszerzéssel foglalkozó muzsikusokat tömörítő egyesület.... heten voltunk. Az alapítókhoz hamarosan Bolba Gábor, Büky Géza, és Hajdu Lóránt és Mérész Ignác is csatlakozott, valamint nem sokkal később Fehér György Miklóssal, Szánthó Lajossal, Ütő Endrével és Hermann Jánossal egészült ki a Társaság. Az AMT tagok összetétele az elmúlt két évtized alatt némileg megváltozott és a létszám jelentősen megnőtt; 2011-re 23 fő aktív tagot számlálhatunk. A tagok hivatásos zenészek, akik zenei előadóművész pályafutásuk mellett zenét szereznek, illetve irodalommal vagy képzőművészettel foglalkoznak. Az Alkotó Muzsikus Társasága a Magyar Zenei Tanács teljes jogú tagja. 2.2 Előzmények A rendszerváltás előtt természetesen az összes művészeti ág erősen centralizálva, és a hatalom ideológiájával áthatva működött, civil kezdeményezésnek ekkoriban nem lehetett fóruma. A zenészeket a szerzőket, előadókat, zenetudósokat és jelentős zenetanárokat a Magyar Zeneművészek Szövetsége tömörítette. Aki ide bekerült, az viszonylag jó infrastruktúrát rendszeres kottakiadási, rádió, TV és lemezfelvételi lehetőséget, gyakori koncertlehetőségeket vehetett igénybe. Aki viszont nem került ide be, annak gyakorlatilag alkotóművészként a teljes ellehetetlenítés, elhallgatás juthatott csak osztályrészül. 1990-ben, a Magyar Zeneművészek Szövetsége helyébe szakmákra szakosodott, civil egyesületek jöttek létre. Ezek erejük egyesítésére létrehozták a Magyar Zenei Tanácsot, mint ernyőszervezetet, amely a korábbi Zeneművész Szövetség általános

5 jogutódja lett. Nem sokkal ezt követően egy kisebb ernyőszervezet, a Magyar Zenei Kamara is létrejött, amely ma Magyar Muzsikus Fórum néven működik. A harmadik nagyjelentőségű egyesület a Magyar Zeneszerzők Egyesülete lett, amelyik egyik nagy gyűjtőszervezethez sem csatlakozott. A mindenkori kormányzat illetve az önkormányzatok azóta is erre a három pillérre támaszkodnak olyan esetekben, amikor a zenei közélet véleményét, javaslatát kívánják megismerni. A három szervezet a legfontosabb kérdésekben rendszeresen sikeresen működik együtt a szakma érdekeiben. Az Alkotó Muzsikusok Társasága a Magyar Zenei Tanács tagja, azonban az AMT tagjai egyénenként tartozhatnak más szervezetekhez is. A zeneszerző tagok többsége tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, de sokan tagjai a szerzői jogvédelem legfontosabb szervezetének, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek is. Az Artisjus ha szerzői jogdíjat akarnak kapni, akkor a zeneszerzők számára megkerülhetetlen, így azok a szerzők, akik nem tagjai az Artisjusnak, mindenképpen szerződésben állnak vele. Van még az AMT-nek olyan zeneszerzője is, aki a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja (pl. zeneszerzőként Szendi Ágnes, képzőművészként Csepregi György), de van, aki a Magyar Jazz Szövetségnek (pl. Laczó Zoltán Vince). Az AMT-be, a Magyar Zeneszerzők Egyesületébe szigorú szakmai követelmények teljesítése során lehet bekerülni, az Artisjus tagsághoz mindössze bizonyos összegű évi rendszeres jogdíj szükséges. A MAOE leginkább a képzőművészek érdekvédelmét látja el, de kisebb létszámban vannak zeneszerző tagjai is. A MAOE egyrészt önkéntes nyugdíjpénztárként is működik, másrészt segélyezi a rászorulókat. Erre azért van szükség, mert a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete inkább az előadók érdekvédelmére szakosodott, a szellemi szabadfoglalkozásúak nyugdíj-kérdése pedig már a rendszerváltás előtt sem volt államilag megoldott. Az AMT irodalmár tagjai pedig a Magyar Írószövetségnek (pl. Bátki Fazekas Zoltán), vagy különféle újságíró szövetségeknek lehetnek tagjai AMT-s tagságuk mellett. Minden ma létező, fent említett szervezet ellát bizonyos nélkülözhetetlen funkciókat. A MZE például a kottakiadás területén tud évről-évre jelentős eredményeket felmutatni, de nagyon fontos az Artisjus és a MAOE érdekvédő tevékenysége is. Az Alkotó Muzsikusok Társaságának fő profilja a hangversenyszervezés. Ha áttekintjük a Társaság elmúlt húsz évét, megállapíthatjuk, hogy az AMT eddigi tevékenysége ebben a tekintetben országos viszonylatban is egyedülálló. 2.3 Az AMT története Tagadhatatlan, hogy megalakulása idején az AMT alapító tagjaiban volt egyfajta sértettség és dac, ami az elmúlt évek-évtizedek mellőzöttsége következtében alakult ki. A zeneszerző szakma hivatalos, céhbeli része is sokáig úgy tekintett a Társaságra, mint egy amatőrökből álló gyülekezetre, ami gyakorlatilag szóra sem érdemes. Érdekes módon, a képzőművész és irodalmár muzsikus tagok esetében ez az elutasítás a profi képzőművészek, vagy irodalmárok részéről sokkal kevésbé volt érezhető. Az évek folyamán a zeneszerző tagok is bizonyították létjogosultságukat, rátermettségüket, ma más Erkel-díjas és Junior Príma-díjas taggal is büszkélkedhet a Társaság. Mindenesetre hosszú időnek kellett eltelnie, sok színvonalas hangversenynek kellett megvalósulnia, míg az AMT tagjainak sorába lépett Lukin László, Legány Dénes, vagy szakcikkek jelentek meg a hangversenyekről például Solymosi-Tari Emőke zenetörténész tollából.

6 A Társaság első 4 évének történéseit Forgács Éva ügyvezető titkárnő jegyezte le, majd ezt a feladatot Szendi Ágnes, a Társaság sajtófelelőse vette át. Nyolc éven keresztül, 1991 és 1999 között az Alkotó Muzsikusok Társaságának a Lágymányosi Közösségi Ház adott otthont, mivel fontosnak tartotta az intézmény a környezetében levő egyesületekkel való együttműködést. Sajnálatos módon 2000. január 1-től a Közösségi Ház megszüntette eredeti tevékenységét, így az AMT-nek új székhelyre kellett költöznie. Ez a XI. kerületi Karinthy Szalon lett, mely azóta nemcsak a Társaság fogadóóráinak, hanem hangversenyeinek, kiállításainak is helyet biztosít. A kezdeti időszakban a tagság folyamatos bővülése jellemezte a Társaságot. A megalakulás után pár évvel csatlakozott Oromszegi Ottó, Hukváry Jenő, Bátki Fazekas Zoltán és Szendi Ágnes. Nem kerülte el az AMT-t bizonyos mértékű lemorzsolódás sem. Az alapítók közül Tóth Armand elhagyta a Társaságot, Papp János és a később csatlakozottak közül Büky Géza, Lukin László és Legány Dénes pedig elhunyt. Önszántából vett búcsút az AMT-től Arányi-Aschner György, Hukváry Jenő, Oromszegi Ottó, Ütő Endre és Zsigrai László, de sajnos az egyik alapítót, aki civil foglalkozása mellett költőként, képzőművészként és zeneszerzőként egyaránt működött, az alapszabály durva megszegése miatt kellett a közgyűlésnek kizárni. Bolba Gábor közben Spanyolországba költözött, a földrajzi távolság nem tette lehetővé a további közös munkát. [2] [1] Az utóbbi évek fiatalítási törekvéseinek köszönhetően csatlakozott az AMT-hez Csepregi György, Kárpáti Attila, Laczó Zoltán Vince, Magala Ronnie és Virágh András Gábor. 2.4 Az AMT feladatai Az Alkotó Muzsikusok Társaságának egyik legfontosabb feladata a koncertszervezés, mely nemcsak a kortárs szerzők zeneműveinek megszólaltatására irányul, hanem általában egy-egy vers, irodalmi írás is tarkítja a műsort. Emellett képzőművészeti kiállításokat is szervez a Társaság saját tagjai számára. A Társaság igyekszik saját tevékenységét kiadványokban dokumentálni, emellett a koncerteken felhangzó zeneműveket rádióműsorokban, kottakiadványok formájában és CD antológiákon közkinccsé tenni. A 90-es évek elején a mai viszonyokhoz képest még könnyebb volt támogatáshoz, ingyenes koncertterem lehetőséghez jutni. A tagok célja az volt, hogy a közönség tagjai érdekes, színes hangversenyeket, képzőművészeti kiállításokat látogathassanak. Az előadók már a kezdeti időkben is szívesen játszották a különböző stílusú kortárs művészek alkotásait a publikumnak. 1994 óta minden év tavaszán megrendezésre kerülnek az AMT-napok. Ennek keretében minden év áprilisában és májusában több koncertre, kiállításra is sor kerül. 2.5 Fellépő művészek, együttesek Az AMT zeneszerzőinek műveit kiváló zenészek tanulják meg, és adják elő a koncerteken. Szerencsére a Társaság előadóművészei is fontosnak tartják a mai zene ügyét, így a pályázati pénzekből kifizethető csekély honorárium ellenére is lelkesen

7 sajátítják el az alkotásokat. Az előadók sorában a nemzetközi hírű előadóművészek mellett kiváló zenekari művészek, de időnként a zeneiskolák, szakiskolák és zeneművészeti főiskolák tehetséges diákjai, hallgatói, illetve zenetanárok, amatőr kórusok és zenei együttesek is helyet kapnak. A teljesség igénye nélkül következzen néhány név azok közül, akik az elmúlt két évtizedben szereplést vállaltak az AMT hangversenyein: [2] a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa Hutyra Ferenc, Matúz István, Matúz Gergely, Nagy Katalin fuvola, Vajda Szilárd blockflőte Klenyán Csaba, Galavics Gábor, Tötös Krisztina klarinét Almásy László Attila, Horváth Márton Levente orgona, Czentnár Judit, Németh Eszter, Bálint Alexandra, Kárpáti Attila, Láng Gabriella, N. Hutka Katalin, Horváth Ildikó, Szabó Ferenc János zongora Huszár Anita, Gion Zsuzsanna, Korpás Ferenc, Basky István ének Kiss-Domonkos Judit, Jánosa Rozália, Simonova Jaroszlava gordonka Weiner Leó Kamarazenekar, Új Haydn Vonósnégyes, Pentaerophonia Fúvósötös Mivel a tagok között sok előadóművész is található, ezért nem ritka, hogy a saját vagy kollégájuk darabjait adják elő. Többször hallhatta a közönség Arányi-Aschner György, Bátki Fazekas Zoltán, Büky Géza, Gallai Attila, Csepregi György, Fehér György Miklós, Kárpáti Attila, Legány Dénes, Magala Ronnie, Szánthó Lajos és Szendi Ágnes előadásában a műveket. Időnként előfordul, hogy az AMT hangversenyek műsorvezetője a felcsendülő művekkel kapcsolatban beszélget a szerzőkkel, így bepillantást nyerhet a közönség a szerzemények születésének folyamatába. Néhány név az AMT rendezvények műsorvezetői közül: Varga Károly, Lukin László, Solymosi-Tari Emőke, Hűvösvölgyi Ildikó, Tarján Tamás, Czigány György, Boros Attila, Lázár Csaba.

8 3. Az Alkotó Muzsikusok Társaságának tagjai [2] 3.1 Az elnök, Gallai Attila zeneszerző, klarinétművész Gallai Attila 1943-ban született Győrben, majd 1946-tól Budapesten élt. 1996-ban Csévharasztra költözött, s jelenleg is ott él. Szülei sokat jelentettek pályaválasztásában. Hegedülni, csellózni, majd klarinétozni tanult. Az Úttörővasutas Zenekarban többek között együtt játszott Haumann Péterrel, Pásztori Zoltánnal és Elekes Erzsébettel is. Édesapja 1957-ben katonazenésznek adta, bekerült az Egyesített Tiszti Iskola zenekarába. Ezt követően felvételt nyert a Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol három évig Váczi Károly klarinétművész növendéke volt, majd Váczi Gyula tanította. Közben megalakult a Zenész Tiszthelyettesképző Iskola, katonazenész tanulmányait itt fejezte be. Ekkoriban már rengeteg művet írt, közülük egy igazán jelentős, a Karácsonyi Szimfónia, mely 1963 szeptemberében Budapesten, az Ecseri úti Szent Kereszt templomban került bemutatásra, még a II. Vatikáni Zsinatot megelőző mise keretei között. A művet egy katonazenészekből! álló zenekar adta elő. 1967 nyarán hivatásos őrmesterként leszerelt, és új életet kezdett. A következő évben 9 hónapig nem volt állása, helyettesként tanított klarinétot, furulyát, szolfézst, amatőr zenekarokban játszott. 1968 szeptemberében felvették a Debreceni Filharmonikus Zenekarba. A Zeneakadémiára zeneszerzés és klarinét szakra felvételizett, klarinétművészként 1973-ban végzett, jeles minősítéssel. Közben a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar tagja lett, innen ment nyugdíjba 1994-ben. A zenekari zenészi pálya mellett folyamatosan tanított klarinétot több helyen is. Huzamosabb ideig a budapesti VI. kerületi zeneiskolában, majd a Szilágyi Erzsébet Nevelőotthonban. Ez utóbbi munkahelye hasznos volt mind pedagógiai, mind metodikai szempontból. 1979 és 1991 között Szegeden, a főiskolai tanárként oktatott. Csévharasztra történő költözése után a monori zeneiskola klarinéttanára lett, itt előbb tanszékvezetőként, majd igazgatóként dolgozott. Mandátuma lejárta után nyugalomba vonulásáig még pár évig tanított. Zeneszerzést Kiszely Gyulától, majd Kistétényi Melindától tanult. Néhány kivételtől eltekintve az 1968 után írt műveit tartja ma is vállalhatónak. Legsikeresebb műve a nagybőgőre írt, Montag Lajosnak dedikált Szólószonáta, melyet Primo segnalato oklevéllel díjazott egy nemzetközi zsűri Rómában, később a Nemzetközi Nagybőgős Társaság sok kortárs mű közül a legkiválóbb darabnak titulálta. A nagybőgő irodalmát számos egyéb darabbal is bővítette, melyek több rangos hazai és nemzetközi versenyen kötelező anyagként szerepelnek. Ezen kívül zenekari, oratórikus műveket, versenyműveket, dalokat és kamaraműveket írt, továbbá pedagógiai célzatú alkotások is kikerültek a keze alól.

9 3.2 Vezetőségi tagok a) Hermann János képzőművész, zongoratanár 1941-ben született. A Bartók Béla Szakiskola Tanárképző tagozatán szerezte zongoratanári végzettségét. 1985 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Több mint 3 évtizede foglalkozik csontfaragással és barackmag miniatűrök készítésével. Ezen kívül a grafika, a linómetszés, a szitanyomás, a kerámia, a porcelán, a tűzzománcfestés és a drágakőfaragás területén is készültek alkotásai. Legkedvesebb tevékenysége azonban a barackmagfaragás, több mint 3000 miniatűrt készített már el. Mitológiai alakok, népi motívumok, nemzetünk nagyjainak, régi idők nagy művészeinek portréi domborulnak a magokon. b) Mérész Ignác zeneszerző, zenekari művész 1966-ban hegedűtanári végzettséget szerzett a pécsi Konzervatóriumban, ahol a zeneszerzés szakot is elvégezte. Dunaújvárosban, Pécsen és Kecskeméten zenekari muzsikusként és zenetanárként dolgozott. 1979 óta a MÁV Szimfonikus zenekar tagja, 1987-től nyugalomba vonulásáig a brácsaszólam vezetője volt. A zenekari munka mellett a zeneszerzés is meghatározó fontosságú számára. Kamaradarabjait időről időre bemutatják itthon és külföldön is. Nagyobb együttesre írt művei közül a Brácsakoncert, a Szimfónia, a Concerto marimbára és zenekarra és az Énekek Szent László királyról című oratórium már professzionális együttesek előadásában, illusztris helyszíneken bemutatásra került. c) Szendi Ágnes zeneszerző, zongoratanár, bölcsész 1963-ban született Esztergomban. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Szabó Csillánál zongora, Soproni Józsefnél zeneszerzés szakon tanult. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett diplomát ének-zene tanár és karvezető szakon, illetve újságírásból és szociológiából. Később Miskolcon zongoratanár és kamaraművész szakot is végzett. 1988-tól a dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola zongora- és szolfézstanára. Legtöbb szerzeménye hangszeres kamaramű. Alkotásai időről-időre elhangzanak az AMT koncertjein, a Komárom-Esztergom Megyei Zeneiskolák Kamarazene Fesztiváljain. Szerzői estjeinek időről-időre az Óbudai Társaskör ad helyet. Arabeszk című oboaműve szerepel Lencsés Lajos Saltus Hungaricus című CD-jén. 2006-ban zeneszerzői III. díjat nyert a MAOE Gyermek-játék pályázatán.

10 3.3 Rendes tagok, pártoló tagok A Társaság rendes tagjai szavazati, a pártoló tagok csak tanácskozási joggal rendelkeznek. Az aktív tagok közül zeneszerzéssel foglalkoznak: a) Bujtás József zeneszerző, zenetanár, zenekari művész Az AMT alapító tagja. Zeneszerzést Székely Endrétől, Maros Rudolftól, Durkó Zsolttól, Szokolay Sándortól és Bozay Attilától tanult. Az AMT koncertjei mellett egyéb magyar kortárszenei hangversenyeken is például a szegedi Vántus István Napokon rendszeresen elhangzanak művei. b) Csepregi György zeneszerző, képzőművész, bölcsész 1966-ban született Budapesten. A zene szeretetét már gyerekkorában megérezte, nagyapja népzenész, édesapja klasszikus zenész volt. Gimnáziumi tanulmányai mellett rajziskolába is járt, valamint a templomi orgonálásba is bepillantott. A középiskola után világot látott: járt Párizsban, Amsterdamban, Londonban, Prágában. Fizikai munkásként, bolti eladóként, karikaturistaként kereste kenyerét. A kilencvenes évek elején több kollektív tárlaton is bemutatkozott, Franciaországban, Brazíliában, Tarragonában, Firenzében. Szakirányú diploma nélkül vették fel a Képzőművészeti Alapba. Rajzai, írásai több lapban is megjelentek. Zeneművei 2000 óta kerülnek bemutatásra, kórusműveket, liturgikus és világi alkotásokat kamarazenét, zongoradarabokat, színpadi zenét ír. c) Fehér György Miklós zeneszerző, zenetanár Budapesten született 1951-ben. A miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolában zongora és oboa szakon tanult. Zeneszerzői tehetsége fiatalon megnyilvánult: tizenhat éves korában, 1967-ben zeneszerzői különdíjat kapott fúvószenekari művéért. Ettől kezdve rendszeresen tanult zeneszerzést. A Zeneakadémiát zeneszerzés szakon 1976-ban végezte el, ahol Sugár Rezső, Maros Rudolf és Durkó Zsolt is tanította. Szegeden, majd a miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1977 és 1984 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán tanított. Ezt követően két évig Nyíregyházán egyházzenészként működött. Ezen időszak alatt számos egyházzenei műve született, itt írta többek között a János-passiót, a Requiemet, és a Misét is. 1994-től 2011-es nyugdíjba vonulásáig a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt. Alkotásai több helyen felhangzottak, kórusversenyeken, fesztiválokon, a Magyar Rádióban, a Zeneakadémián, az AMT koncertjein és külföldön is.

11 d) Hajdu Lóránt zeneszerző, zenetanár 1937-ben született Bukarestben, de még gyermekkorában Budapestre költöztek. Zongorát és zeneszerzést tanult a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre növendékeként diplomázott. 1966-ban első zongoraversenyével első díjat nyert Svájcban. Nyugalomba vonulásáig a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés- és zongoratanára volt. Egykori növendékei közül Kárpáti Attila és Magala Ronnie szintén tagjai az Alkotó Muzsikusok Társaságának. e) Kárpáti Attila zeneszerző, zongoraművész 1979-ben született. A budapesti Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában zongorát és zeneszerzést tanult. A Zeneakadémiát zongoraszakon végezte el Kemenes András növendékeként. Jelenleg zongoratanárként dolgozik a VII. kerületi Molnár Antal Zeneiskolában. f) Laczó Zoltán Vince zeneszerző, zenei szerkesztő, zenei rendező 1964-ben született Győrben. 1991-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakán jazz-előadóművészként végzett. Fontosabb tanárai Berkes Balázs, Gonda János és Friedrich Károly voltak. Ezt 1999-ben Marosi László és Bogár István irányításával fúvószenekari karmesteri végzettséggel egészítette ki. Zeneszerzés tanulmányait Bogár István vezetésével végezte. 2007-ben teológia tanári diplomát is szerzett. 1984 és 1994 között zenekari és színházi zenészként dolgozott. 1995 és 1997 között filmzenéket komponált. 1997 és 2004 között a veresegyházi Lisznyay Szabó Gábor Zeneiskola tanára volt. 2004-től a Magyar Katolikus Rádió munkatársa. Művei között zenekari és versenyművek, kamara és szólóhangszerre írt kompozíciók, egyházzenei darabok, több mesemusical, színpadi és rádiós kísérőzenék, valamint pedagógiai tárgyú alkotások szerepelnek. Variációk és improvizációk egy régi magyar dallamra című művét 2010 májusában Sydney-ben, az ISCM World New Music Days fesztiválon mutatták be, ahol az Új Zene Nemzetközi Társaságának éves konferenciáján Laczó Zoltán Vince a Magyar Zeneszerzők Egyesületének delegáltjaként Magyarországot képviselte.

12 g) Magala Ronnie zeneszerző, korrepetitor Ugandai édesapa és magyar édesanya gyermekeként 1978-ban született Budapesten. Zongorázni 1988-ban kezdett tanulni, majd 1993-tól zeneszerzés tanulmányokat folytatott a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában Hajdu Lórántnál és Legány Dénesnél. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Orbán Györgynél szerzett zeneszerzői diplomát. Több zeneiskola korrepetitoraként dolgozik. A zeneszerzés kisgyermek kora óta foglalkoztatja. Zenéje stílusát tekintve igen változatos képet mutat, zenei nyelvezete pedig a bővülés jeleit mutatja. A szórakoztató és komikus elemek és a zeneszerzés objektív elemei mellett fontosnak tartja, hogy a mű egésze katarzishoz vezessen hatásvadász elemek alkalmazása nélkül. h) Nógrádi Péter zeneszerző, zongoratanár 1952-ben született. 1973-ban magasépítés szakon szerzett diplomát, majd ezt követően folytatott intenzív zenei tanulmányokat. A Zeneakadémiát 1983-ban végezte el zeneszerzés szakon Soproni József növendékeként. A diploma megszerzése után a Bartók Rádió zenei szerkesztője lett, majd zenei könyvtárosként dolgozott az Országos Széchenyi Könyvtárban. 1985-től a váci Bartók Béla Zeneiskolában tanított zongorát, a Zeneművészeti Szakközépiskolában pedig zeneirodalmat. Ez idő alatt a Zeneműkiadónál is volt szerkesztő. 1995 óta Törökbálinton tanít zongorát. 1987 és 1992 között Soros-, Kodály- és Eötvös-ösztöndíjban is részesült. Több művét díjazták. Az Esztergomi kantáta című alkotása 2001-ben hangzott el az esztergomi bazilikában. Eddigi legsikeresebb művét Magyar requiem címmel 2006-ban mutatták be a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére. 2007-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. 2008-ban Erkel-díjban részesült. i) Rékai Iván zeneszerző, zeneelmélet tanár Zeneszerzői tanulmányait Viski Jánosnál és Sugár Rezsőnél végezte, ezzel párhuzamosan gordon tanszakra járt Montag Lajoshoz. 8 éven keresztül a Magyar Rádió zenei rendezője volt. Ezalatt az idő alatt zeneelméletet, zeneirodalmat és szolfézst is tanított. 1964-ben mutatták be először szerzeményét, a Négy korai dal című művét. Alkotásai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kis és nagytermében, művelődési házakban, itthon és külföldön egyaránt elhangzottak. A Magyar Rádió eddig 6 darabját mutatta be, és egy teljes szerzői estjét közvetítette.

13 j) Szánthó Lajos zeneszerző, zongoratanár 1935-ben született Szentesen. 10 éves korától zongorázni tanult, később a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. A Zeneakadémián Szervánszky Endrétől zeneszerzést, Ferenczy Györgynél pedig zongorázni tanult. Zongoratanári végzettségét Szirányi János irányításával szerezte. 1960-tól nyugalomba vonulásáig zongoratanítással, kóruskíséréssel foglalkozott. k) Virágh András Gábor zeneszerző, orgonaművész 1984-ben született Budapesten. Első orgonatanára nagyapja, Virágh Endre, később édesapja Virágh András, neves orgonaművészek voltak. Koloss István zeneszerzőtől, a budapesti Szent István Bazilika korábbi orgonaművészétől pedig zeneszerzést tanult. Édesapja mellett 1998-tól a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom orgonistája és korrepetitora. 1999-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Elekes Zsuzsától tanult orgonálni, zeneszerzés tanára Fekete Győr István volt. A bécsi Zeneakadémián 1 évet tanult Peter Planyavskynál, a bécsi Stephansdom akkori orgonistájánál. 2010 májusa óta a Szt. István Bazilika orgonistája, valamint 2010 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar zeneelmélet tanszakának óraadó tanára, ahol zeneszerzést, valamint formatant és analízist tanít. Eddigi szakmai tevékenységét két hazai orgona-, valamint három hazai, ill. két nemzetközi zeneszerzés versenygyőzelem fémjelzi, amelyek közül kiemelkedik a 2006-ban Los Angelesben kiírt nemzetközi zeneszerző pályázaton elért I. helyezése, ahol a zsűri további díjakat nem adott ki. 2007/08-as tanévben Köztársasági Ösztöndíjas, valamint a 2010/11-es évadra elnyerte a Fischer Annie előadóművészi ösztöndíjat. Eddigi művészi tevékenységét 2009-ben a Debreceni Egyetem a Tudományegyetemi Karok Kiváló Hallgatója kitűntetéssel jutalmazta, amely elismerésben az Egyetem közel harmincezer hallgatója közül nyolcan részesülhettek. Zeneszerzőként és orgonaművészként Európa számos országában, ill. a tengerentúlon is fellépett. 2011-ben Junior Príma-díjat kapott. Irodalommal, képzőművészettel foglalkozó tagok: a) Bátki Fazekas Zoltán költő, operaénekes 1968-ban született Szegeden. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tagozatán szerzett énektanári diplomát 1991-ben. Ebben az évben első díjat és közönségdíjat is nyert Mozart: A varázsfuvola szerepeire kiírt énekversenyen, ahol Papageno-t alakította. Ezt a szerepet Szegeden, Hollandiában és Magyar Állami Operaházban is énekelte. 1993-ig a Szegedi Nemzeti Színház kórusának tagja volt. 1995-ben énekművész-tanári diplomát vett át Szegeden. 1997-ben Köztársasági ösztöndíjas volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operaszakán, ahol kitüntetéses operaénekesi

14 diplomát kapott. A debreceni Csokonai színház, majd a Szegedi Nemzeti Színház énekese is volt. A Sarasotai Operaház meghívására nagy sikerrel mutatkozott be az USA-ban. 1993 óta publikál verseket, első verseskötete 1996-ban jelent meg. Verseskötetei: Eladott országban (1996), Fényben születő (2000) Könnycseppek (2010). b) Forgács Éva meseíró, operaénekes A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában énekelni tanult. Tanulmányai befejezése után a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, majd 1966-ban a Linzi Operaház magánénekese lett. Később itthon az Országos Filharmónia szólistájaként koncertező művész lett. Nyugdíjba vonulása után férjével, Rékai Ivánnal Majosházára költöztek, itt írta meg a mintegy 50 meséből álló Majosházi mesék című kötetét. 1991 és 2008 között az AMT ügyvezető titkára volt, lemondása után a Társaság teljes jogú tagja lett. c) Hiti Katalin festő, zenekari művész 1957-ben született. Zenei tanulmányait Miskolcon végezte Gál Károly osztályában. A Főiskolai Zenekar koncertmestere volt és állandó kisegítőként dolgozott a Miskolci Szimfonikus Zenekarban. Diplomázása után a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja lett. 2005 óta a Weiner Leó Kamarazenekar koncertmestere. A Hangok és színek címmel megtartott rendezvények keretében képzőművészként és hegedűs szólistaként egyaránt többször bemutatkozott Szegeden. 2009 óta Pataki Ferenc festőművész rajzstúdiójának is tagja. d) Horváth Zoltán üvegfestő, zenekari művész (ex) 1962-ben született Győrben. Először zongorázni, később harsonázni tanult. A Győri Konzervatóriumban második osztálytól tubára váltott, és ezen a hangszeren érettségizett. Már ekkor sokat rajzolt irodalmi és zeneművek hatására és illusztrálására. 1985-ben diplomázott. 1983-tól a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar tagja volt, de megélhetési problémák miatt felhagyott a zenekari tagsággal és vállalkozóként dolgozik. Képzőművészeti alkotásait minden évben, az AMT napok keretében szokta kiállítani. e) Réti Zoltán képzőművész, szakíró, nyugalmazott zeneiskola igazgató 1923-ban született Nagyorosziban. 1942-ben kántor-tanítói oklevelet szerzett, majd zenetanári diplomát kapott. Budapesten elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát is. Nyugdíjba vonulásáig a balassagyarmati zeneiskola igazgatója volt, 30 éven át vezette a Balassagyarmati Dalárda Vegyeskarát. 1975-ben jelent meg Rózsavölgyi-monográfiájának első kiadása. Képei többfelé szerepeltek kiállításokon itthon és külföldön egyaránt. Akvarellalbumokat készített Madách, Mikszáth, Komjáthy műveihez. Zenei, képzőművészeti, pedagógiai munkásságát számos elismerés, díj igazolja.