Oszlopokkal díszített, nyolcszögletű kupolás építmény, oszlopos pergolával körülvéve, téglából, műkőből és márványból építve.

NEVEZETES SZEMÉLYEK SÍREMLÉKEINEK NYILVÁNTARTÁSA Az elhunyt neve Foglalkozása, érdemei, síremlék leírása Születés, elhalálozás éve Andaházi-Szilágyi család Fehér kő obeliszk A család nevéhez fűződik az un. Andaházy-Szilágyi Mihály nevelőintézet 1843-ban történt alapítása. 15/2007.(XII. 17.) EB határozat 1. számú melléklete: Sírhely adatai V.tábla, Boks 69. sír Megjegyzés miatt kapott védelmet B. Szűcs Ferenc Nagy múltú énektanár, Debrecen jelentős zenei intézményeiben,?-1972 XXVII.A.tábla iskoláiban dolgozott (Tanítóképző, Református Kollégium) Babos Károly Nyugalmazott miniszteri tanácsos?-1942 I.B.liget Bacsó család Vörös márvány díszesen faragott sírkő III.tábla Balogh Péter Református püspök. Oszlopfővel díszített gránit obeliszk, keret nélküli sírhalom. Bán Imre dr. A debreceni régi magyar irodalomtörténeti iskola megteremtője. 1905-1990 Bángyörgyi Károly Jászai-díjas színművész 1916-1980 Baranyi György A Baranyi család debreceni ágának utolsó tagja VII. tábla 14. sor Barta János dr. Irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus 1901-1987 Bartalis Sándor, Csíksomlyói család sírboltja Oszlopokkal díszített, nyolcszögletű kupolás építmény, oszlopos pergolával körülvéve, téglából, műkőből és márványból építve. 1792-1970 VI.liget VI.liget Bartha György Főjegyző 1891-1962 XV-2.C oldal Bartha István 1848-as honvédtiszt 1817-1894 II.C.oldal Bartha Károly dr. Nagyborosnyói tanár, etnográfus, egyetemi magántanár 1889-1956 XII.tábla 12. sor 8. sír Béber László újságíró, helytörténész. Két évtizedet dolgozott a debreceni Független Újságnál segédszerk.- ként, majd szerk.-ként. Közben munkatársa volt a FKgP lapjának a Debreceni Polgárnak, 1942-ig a Tiszántúlnak. Az Ady Társaság egyik alapító tagja. Színházi, irodalmi, művészeti kritikái és cikkei jelentek 1899-1974 IX. tábla C oldal 2. sor 53. sír

meg a debreceni és a fővárosi lapokban. 1960-ig a Debreceni Megyei Könyvtár ig.-h.-e volt. 1968-tól jelentek meg helytörténeti és kultúrtörténeti érdekességű írásai a Naplóban, az Alföldben, a Szabad Földben. Benczi Gyula Csokonai-díjas hegedűművész, a Debreceni Néptánc Együttes?-1990 néptánczene mestere. Béres András dr. Etnográfus, néprajzkutató, a Déri Múzeum igazgatója 1928-? Blaskovics Mihály A síremlék: műkő kereten fedlap, felette posztamentesen női szoborral IX. tábla é-i sarkán Blattner Géza bábművész, festő. 1893-1967 Blattner az elsők között szakított a hagyományos, verbális, naturalista stílussal, és hozott létre a modern kifejezőeszközökkel dolgozó, vizuális felnőtt bábszínházat. Számos technikai újítása volt pl. billentyűs marionett, színházának több mint hetven, hosszabb-rövidebb Bodnár János és családja síremléke produkciója során valamennyi bábtechnikát alkalmazta és alakította. A síremlék: műkő kereten fedlap, rajta kényelmesen ülő női alak fehér márványszobra. XVII. tábla délkeleti sarkánál Bodogh Sándor Szürke márvány síremlék IV. tábla Bognár Rezső dr. Vegyész professzor, egyetemi tanár, akadémikus, Kossuth-díjas 1913-1990 Boka Károly Cigányprímás 1808-1860 VI. tábla Aoks.10.sír Bordás Tibor A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar gordonkása, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.?-1985 IX. Usk. 2.sor 27. Borsos József Debrecen város építésze, a debreceni Köztemető ravatalozó- és 1875-1952 Park 1. krematórium épületének tervezője. Borossy család Műkő sírkeret, fedlap nélkül, a keret sarkain virágtartók. A sír fejének közepén posztamensen álló angyal szobor. XI. tábla Boks 10.sír Buckner család Romantikus, rózsaszín márványdíszítésű síremlék. 1.B. liget Budaházy család Műkő keret és fedél, rajta klinkertéglából falazott, műkőfedésű fal, benne két íves betét, a falon helyezték el a vörös márványlapokat a nevekkel, felettük kör alakú betétben vörös márványlapba faragott családi címer. I. B. liget Budaházy Jenő Debrecen rendőrkapitánya 1881-1919 I. liget

Csanak József Nagykereskedő?-1900 I.tábla 128. sor 26. sír Csanak család A Csanak-család Debrecen egyik régi kereskedő és polgár családja. I.B. liget Csatári Illés síremlék Csíkborozsvai Demeter Jenő Csobán Endre Csobán József Csóka Sámuel Debreczeni Barna dr. Debreczeni Ferenc Demjén Család A síremlék bronz nőalakját Debreczeny Tivadar(Beregszász, 1890.IV.20.-Budapest, 1976.VIII.26.) szobrász készítette. Bronzból készült bronz nőalak. Ügyvédként működött Debrecenben. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak. A Városi Takarék és Hitelintézet ügyésze. Debrecen város jogtanácsosaként kormányfőtanácsosi rangot kapott. Katonai érdemeiért I. osztályú vitézségi érdemérmet kapott. 1918-tól Debrecen város főlevéltárosa. A debreceni Csokonai Kör főtitkára volt. Tudományos munkásságának fő tárgya Debrecen város története volt. A Tiszántúli Református Egyházkerület pénztárnoka, a Függetlenségi Kör választmányi tagja volt. 1915-ben főjegyzőként állt a város szolgálatában. Később Debrecen város alpolgármestere lett. A Polgári Takarék- és Segélyszövetkezet igazgatósági tagja is volt. A Debreceni Polgári Kör, a Debreceni Dalegylet választmányi tagja volt. Kírályi ítélőtáblai bíróként tevékenykedett az 1900-as években. A Debreceni Első Takarékpénztár jogtanácsosaként is dolgozott. Érdemeiért kormányfőtanácsosi címet kapott. Síremléket Csanak József műépítész tervezte és mintázta meg, a Debreceni Műkőgyár készítette el. A mű egy cserkészfiút jelenít meg, aki koszorút helyez a sírhantra Műkő alépítményen fedlap és három műkő virágváza, a sír fejénél faragott kompozíció, fehér márványlap betétekkel és domborműves díszítéssel. I.B. liget 1876-1940 1.B.liget 1882-1959 XV/2.tábla Bo.2. 23.sír 1853-1935 I.liget 1873-1931 2-C.oldal 1875-1939 I.A.liget 1892-1931 V.tábla B-C sarok II.tábla Detki Károly Főjegyző 1861-1959 IV. liget C. oldal Dezső Jánosné Síremléke vasból készült, rajta fényképpel. A debreceni Köztemetőben ritka az ilyen síremlék! 1885-1933 I.liget Diószegi Sámuel református lelkész, botanikus Fő műve az 1807-ben Fazekas Mihállyal 1760-1813 VI.liget 22. közösen írt Magyar Füvészkönyv. Dombrády Szobrász. Jelentősebb köztéri munkái: a Kereskedelmi Akadémia hősi 1880-1963 XXV.tábla

Némethy László halottai a Megyei Könyvtár lépcsőházában, a debreceni 3-as Boks 62.sír gyalogezred hősi emléktáblája, Krisztus emberpárral a debreceni Köztemetőben. Ecsedi János dr. lelkész?-1924 VI. tábla Aoks Egey család Égerházi Imre Endes Pongrác dr. Erdész Mihály Erdész Mihályné Erdődy Lajos Erdős József dr. Simai Erdős Károly dr. Klinkertéglából készült, fémlemezes kupolás fedéssel, vasajtóval, két oldalán kővázákkal. Anyaga megegyezik a Krematórium tégláival. Festőművész. 1963-1993 között a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep és 1982-től a Hortobágyi alkotótábor vezetője, tiszteletbeli elnöke a St. Micheli Művésztelepnek. Több jelentős kitüntetés és elismerés birtokosa volt: Debrecen város művészeti ösztöndíja, Bocskai-emlékérem, Bessenyei-emlékérem, Káplár Miklós-díj, Kölcsey Ferenc-díj, Holló László-díj. orvos, patológus, egyetemi tanár 1954-től a debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének igazgató professzora. gordonkaművész, zenetanár A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola gordonka tanára volt 33 éven át. Elismert hangszeres művész (Debreceni Trio). zenetanár A debreceni zenei élet kimagasló muzsikusa. 1952-1955 között a debreceni Simonffy Emil Zeneiskolát igazgatta Műkő keret és fedél, sarkain fedeles vázák. A sír fejénél kőből készült klasszikus formájú, oszlopos, timpanonos fal, közepén kapu alakú nyílással, benne helyezték el a fekete márványlapot. 1888-ban a debreceni Teológiai Akadémia tanára lett az Újszövetségi Tudományok Tanszékén. 1914-ben a debreceni egyetem tanára. 1891-ben a bécsi teológia doktora lett, amely 1941-ben aranydiplomát küldött számára. Számos bibliai tárgyú művet írt. Lefordította a Heidelbergi Kátét, mely 1884 óta több mint 20 kiadást ért meg. református hittanár, egyetemi tanár Szerkesztette a Debreceni Protestáns lap és a Lelkészegyesület című egyházi lapokat. Munkásságában kiemelkedő jelentőségűek a hazai protestantizmus és az Újszövetség kapcsolataival foglalkozó írásai, az Újszövetség magyar fordításairól és debreceni kiadásairól szóló 1925-2001 19.sír I. falmelletti sor a főkapunál 1907-1992 A oldal 6.?-1980 XI.tábla Co.2. sor 36-37. sír?-1975 XI.tábla Co.2. sor 36-37. sír I.B.liget út mellett 1856-1946 I.B.liget 52.sír 1887-1971 I.B.liget 52.sír

tanulmányai. Fancsovics család Műkő sírkeret és fedlap, a sír körül alacsony műkő kerítés, padokkal és virágvázákkal. A sír fejénél műkő keretben díszes, fehér, márvány sírkő. VIII.tábla Aoks. Fazekas Mihály Költő, botanikus. Fő műve a Lúdas Matyi, egy eredeti magyar rege négy 1766-1828 VI.liget levonásban címmel. Sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki a 20. Magyar Füvész Könyvet, 1807-ben. 1819-től haláláig szerkesztette a Debreceni Magyar Kalendáriumot. Ferenczy Jenő Síremlékét bronzból készült angyal szobor díszíti. XI.tábla Ao.1.sor 51.sír Galánffy Lajos zongoraművész, zenepedagógus 1905-1973 IV-B.tábla 1931-1951 között a debreceni Városi Zeneiskolában tanított, 1938-tól 4.sor 30-31 az intézmény igazgatója volt.1957-1966 között a Debrecen-trió tagja. Gallé Jenő dr. Műkő sírkeret és fedlap, rajta márványból készült, kör alakú mezőben VIII.tábla Sárosi domborművel díszített sírkő. Két oldalán virágtartó vázák. Aoks. Gáthy Bálint Műkő kereten fedlappal, a sír fejénél díszesen faragott fekete gránit I.A liget sírkő. Geréby Pál A síremléket Némethy László debreceni szobrászművész készítette el XI.liget 1935-ben. Pucsitai márványból alkotta meg a kősziklát mozdító férfi alakját. Gerbár Tibor Színművész 1960-tól a debreceni Csokonai Színház tagja, 1923-1995 karakterszínész. Emlékezetes alakítások fűződnek nevéhez, többek közt Géresi Kálmán Greiner Mihály Gulyás György Gulyás István dr. Móricz és Dürrenmatt színdarabokban tanár, történész 1874-től a debreceni Református Főiskola magyar irodalom tanára, a Nagykönyvtár felügyelője.1896-tól debreceni tankerületi főigazgatóként működött.. tanár, iskolaigazgató A debreceni Kereskedelmi Tanintézet, a debreceni négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola, a Debreceni Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója volt. zenetanár, karnagy, Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló művész Pályáját a debreceni Dóczi Tanítóképző Intézet zenetanáraként kezdte. 1946-1954-ig a Békéstarhosi Zenegimnázium alapító igazgatója volt. 1954-től a debreceni Zeneművészeti Szakközépiskolát, majd 1966-tól a Zenetanárképző Intézetet vezette. királyi járásbíró A Debreceni Műpártoló Egyesület, a Csokonai-kör választmányi tagja volt. 1841-1921 I.tábla 96. sor 7.sír 1876-1955 I.A.liget 1916-1993 1897-1933 I.liget

Gulyás Pál költő 1899-1944 1927-ben alapító tagja a debreceni Ady Társaságnak, amelyben később vezető tisztséget töltött be. Fülep Lajossal és Németh Lászlóval együtt szervezője, főszerkesztőjeje a népi írók lapjának, a Válasznak. Hacker Károly A sírhanton műkő tömbbe rögzített díszes kovácsoltvas kereszt található, melynek közepébe építették be a sírtáblát. X.tábla északi felén Hapák József Debreceni fotóművész. 1909-1973 VII.tábla Haraszty Árpád biológus, egyetemi tanár 1907-1987 I.fal mellett dr. 1957-től a KLTE Növénytani Tanszékének professzora. Fő kutatási területe a rostnövények rostképződésének fokozására irányult. Hódy család Öt fokból álló márvány lépcsősor tetején szintén öt oszlopon álló VII.liget timpanon fehér márványból, két virágtartóval, művészi kiképzésű síremlék. Holló Lászlóné Holló László festőművész felesége. Hrabéczy Ernő festőművész?-1956 IX.tábla testvére volt. Bold 1. 4.sír Horváth József A 3. Gyalogezred főhadnagya volt. Márvány obeliszt. 1889-1916 I.B.liget Huber Ferenc Magyar királyi pénzügyi számvizsgálóként dolgozott. Tagja volt a római I.liget katolikus egyháztanácsnak és az iskolaszéknek. Imre János állampénztári főtanácsos 1864-1926 I.B.liget Imre Lajos dr. Állami-díjas kémikus, egyetemi tanár 1900-1974 1950-ben ő szervezte meg a debreceni egyetemen a Fizikai-Kémiai Tanszéket, neki köszönhető az Izotóp Laboratórium létrehozása. 1970- ben kimagasló tudományos és oktató munkásságáért Állami-díjban részesült. Iratosi Jánosné Balogh Julianna Irinyi Károly dr. Jakucs Pál dr. Eredetét vette Debreczen sz. kir.városban Balogh Mihály és Szoboszlai Sára szülőktől1833-1898 házasságra lépett férjével Iratosi Jánossal 1860.január 25. nyertünk az úrtól négy magzatot kik közzül életben van Eszter férjével Török Jánossal és gyermekeivel. Feliratozása miatt igen ritka, a fekete márvány obeliszket Boros I. debreceni sírköves készítette. történész, egyetemi tanár Tudományos és oktató munkáját igaz magyarságtudat, Debrecen várostörténetére vonatkozó kutatómunkáját elfogultság nélküli lokálpatriotizmus jellemezte. Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, akadémikus 1971-től a KLTE Növénytani Tanszékén egyetemi tanár, az Ökológiai Tanszék 1931-1988 1928-2000 III.B.oldal

megalapítója, a síkfőkúti és rejteki kísérleti telepek létrehozója. Jeney László és felesége Műkő alépítmény sarkain pillérek és virágtartók műkőből, közöttük kovácsoltvas rács. Márvány sírkőlappal. Díszesen kiképzett, művészi I.tábla hatást keltő síremlék. Jeney László királyi főügyészhelyettes 1864-1917 I.tábla Síremlékét kő örökmécses és Krisztus arc díszíti, a sírt szép kovácsoltvas kerítés övezi Jónás János Műkő sírkeret és fedlap. A sír fejénél alacsony posztamensen fehér márványból faragott ülő női alakot ábrázoló domborművel. A sír XXVII.tábla keretén és a fedlapon két-két virágváza és virágtál. Jószay Antal id. tanár, iskolaigazgató 1851-1941 I.A.liget Julow Viktor dr. irodalomtörténész, egyetemi tanár 1919-1982 XII.B 1952-től a KLTE Magyar Irodalmi Intézetének tanára. 1957-1962 között a Déri Múzeum munkatársa volt.különösen nagy jelentőségűek a Fazekas Mihályról és Csokonai Vitéz Mihályról alkotott művei. Debrecen városa irodalomtörténeti munkásságáért elsők között Csokonai-díjban részesítette. Kádár László dr. geográfus, egyetemi tanár 1908-1989 1945-ben lett a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetének igazgatója. Biogeográfia című főműve a szakma kézikönyveként használatos. Kaffka Ignác és Kaffka Károly honvédhuszár tábornok 1866-ban, mint alhadnagy került a 13.sz. huszárezredbe. Részt vett az 1866-os hadjáratban, majd Galiciába vezényelték, ahol főhadnagy lett. Eredményeiért 1879-ben századossá, 1890-ben őrnaggyá léptették elő. 1902-ben vezérőrnagyi kinevezést vehetett át és Debrecenbe helyezték, mint dandárparancsnok és állomásparancsnok. Vele egy sírban nyugszik 1874- I.liget 39. sír KAFFKA KÁROLY római katolikus prépost. Kaffkáné A síremléken lévő szobrot FÜREDI RICHÁRD (Budapest, 1873.VII.18.-Budapest, 1947.XI.17.) készítette el. Kaffkáné sírjára elkészített szobra is az akadémizmus szép példája. Halál, asszonyfigura Kalenda Lóránd építészmérnök, műszaki tanácsnok Nevéhez fűződik Debrecen városának a II. Világháború utáni szabályozási terve. A tervet sohasem hagyták jóvá, bár elemeit felhasználták. A város újjáépítésben, mint az Állami Építő Vállalat VII.A.liget

főmérnöke nagy lendülettel dolgozott Kállay Kálmán dr. református lelkész, egyetemi tanár 1923-tól a debreceni Lelkészképző tanára, 1928-tól a Tisza István 1890-1959 V.tábla 15.sor 42.sír Tudományegyetem Theológiai Karának Ószövetség professzora volt. Kálmán Béla dr. nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus 1913-1997 Tudományos munkájának tárgya a finn-ugor népek nyelvének összehasonlító vizsgálata valamint a magyar nyelvjárások kutatása volt. Könyvei és tanulmányai magyar és idegen nyelveken jelentek meg. Kimagasló tudományos munkássága és Debrecen nemzetközi ismertetésében szerzett érdemei elismeréseként a város díszpolgárává választották. Kálmán József Műkő sírkeret és fedlap, a sír fejénél két oszlopos timpanon, az oszlopok közt fekete gránit, díszes kialakítású sírkő. Mellettük XII.tábla nyugati sarka virágtartók. körül Kálmánchely család Modern stílusban kialakított sírhely szegély és hant nélkül. A sírhely fejénél természetes formájú kőtömb, rajta bronz plakett, a síron nyitott VI.liget út mellett könyv alakú felirattal. Kardos László Síremléke fekete márvány obeliszk, kovácsoltvas kerítéssel.?-1928 I.B.liget Kaszanyitzky Endre és családja Kereskedő A család többi tagja a város társadalmi életében több, magas pozíciót is betöltöttek. Kaszanyitzky Andor például a Debreceni Ipar- és Kereskedelmi Bank felügyelőbizottságának is tagja volt. Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának választott tagja volt.?-1905 I.B.liget 5.41 Kegyes Ferenc Kemény János Kerékgyártó Sándor Kertész Gyula sírkőgyáros és kereskedő A városszerte ismert és elismert Kispipa szálloda és vendéglő tulajdonosa volt. Kemény János a Debreceni Szállodások, Vendéglősök, Korcsmárosok és Kávésok Ipartársulatának, a Debreceni Pincérszakiskolának választmányi tagja is volt. 1862-1938 I.Ks. 135. sír Sírján térdeplő női alak szobra látható. 1866-1937 IV.liget A oldal operarendező, Erkel-díjas, Érdemes művész 1931-1991 I.B.liget 1956-tól a szegedi Nemzeti Színház, 1960-tól az Operaház, 1964-től a debreceni Csokonai Színház rendezője. Elsősorban Mozart, Verdi és magyar operaszerzők műveinek színpadra állításával szerzett országos hírnevet.

Kertész család Kertész család sírjában Tikos Sára Kis-Orbán és Simonffy család Koczka Tamás Konrád Teréz Műkő alépítmény és fedél virágtartókkal. Rajta kettős pillér, mely egyiptomi kaput formáz. A pilléreken és köztük fekete márványlapok és obeliszk a feliratokkal. színművésznő 1952-től a debreceni Csokonai Színház tagja. Kezdetben a tánckarban szerepelt, 1956 után naiva és karakterszerepeket játszott. A Kis Orbánok több más kereskedőcsaládhoz hasonlóan, városba települt nemesek voltak.. Kis Orbán István a város tekintélyes polgára, a kalmártársaság másodgazdája, városi esküdt, a polgári őrság lovasságának őrnagya volt. A Simonffy család nemesi levelét 1596-ban nyerte el. Nemességüket 1750-ben Zala, majd 1808-ban Bihar vármegye is igazolta. A család tagjai között találhatunk Debrecen életében meghatározó személyiségeket, ügyészek, táblabírák, szenátorok, Simonffy Imre személyében polgármester, Simonffy Emil Zenede igazgató, katonatisztek, jogászok személyében. 3 rózsaszín sírkő. Kovácsoltvas sírkereszt egy gyermek sírján, a ráerősített tábla már leesett. tanár, igazgatónő Előbb a debreceni Református Leányiskolában tanárnő, majd az első női igazgatója a Református Polgári iskolának. A síremléke márvány obeliszk, melynek felső része ledőlt! A sír kultúrtörténeti és művészi értéke miatt is védendő. I.B.liget 1930-1989 I.B.liget I. tábla VIII/3.tábla 1870-1938 I.liget Konstek Kornél Debrecen egyik legrégebbi kereskedő családjának tagja VI.liget 2. Korbély József vízépítő mérnök 1895-től a Berettyó Vízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke Nagyváradon, majd Debrecenben. 1864-1939 I. B. liget Nevéhez fűződik a Társulat árvédelmi rendszerének és belvízrendezésének kiépítése. Árvizekről c. műve ma is alapműnek számít. Kováts Andor dr. Polgár Kovács István jogász, egyetemi tanár 1923-tól a debreceni Tisza István Tudományegyetem büntetőjogi egyetemi tanára volt és az egyetem kisebbségkutató intézetét vezette. Itt nyugszik néhai Polgár Kovács István volt a nevem 1848. dec. 23. születtem Major Julianna szül. 1857. ápr.22. megh. 1934. aug.10. volt a 1884-1942 V.tábla Boks. 59. sír I.A.liget

Kovács János ifj. Kovács Kálmán dr. Kovács Sándor Kozma család Könyves Tóth Mihály Letényi Árpád dr. Ludmányi család Lutter Béla dr. nejem, kivel 52 évet boldogságban eltöltöttem, mikor 80 éves lettem akkor jött a halál értem. Akkor mentem nyugalomra, a meghaltaknak sorába:1928. okt.07. Az ilyen jellegű verses felirat igen ritka, ezért és művészeti értéke miatt is védelmet érdemelt. festő 1929után kezdte el a 100x7m-es hortobágyi körkép elkészítését, melyet először a budapesti Nemzetközi Vásáron mutattak be 1934, majd a debreceni Víztorony mellett. Jelentős debreceni alkotása a Köztemető üvegablakai és freskói, melyeket 1931-32-ben készített el. irodalomtörténész, egyetemi tanár A II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék professzora. Tíz éven át szerkesztette az Alföld című irodalmi folyóiratot. mérnök A TIVIZIG műszaki igazgatója volt. Szakértelme elismeréseként Állami-díjban részesült. Halvány vörös műkő kompozíció, igen díszes kivitelben, közvetlenül a Köztemető főbejárata mellett. református lelkész, lelkes hitszónok A szabadságharcban, mint a debreceni nemzetőrök tábori lelkésze vett részt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején tartott hazafias beszédei miatt 1849.XI.30-án halálra, majd kegyelemből 20 évi várfogságra ítélték. A debreceni Kossuth-szobor egyik mellékalakja. Kossuth papjaként is emlegetik. építészmérnök, jogász Hajdú-Bihar megye első főépítésze. A város rendezési terveinek elkészítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az Építési Tröszt tervosztályának vezetője, a Hajdú-Bihar megyei TÉV főmérnöke. A MTESZ Hajdú-Bihar megyei alelnöke. A megyei Műemléki Bizottság titkára is volt. A sírhanton műkő lábazatba állított különös formájú kopjafa, melyet rézszegekkel vertek ki. vegyész, egyetemi tanár 1953-tól a KLTE Alkalmazott Kémiai Intézetét vezette, a tiszántúli 1886-1957 VI.tábla Boks. 7. sír 1930-1983 1931-1992 II.tábla 1809-1895 VI.tábla 1915-1988 XI.tábla 1908-1967 XII.tábla

Magoss György dr. élelmiszeripar minőségellenőrzésében kiemelkedő szerepe volt. Tudományos munkásságát az élelmiszeranalitika és az enzimológia területén fejtette ki. Debrecen város polgármester, várospolitikus. 1923-ban Debrecen polgármesterévé választották, ezt a tisztségét 1928- ig viselte. Debrecen képviseletében tagja volt a felsőháznak. A Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet igazgatótanácsának tagja, a Debreceni Vadásztársulat elnöke, a Debreceni Dalegylet alelnöke volt. Ügyésze volt a Debreceni Lelencházzal Kapcsolatos Gyermekvédő 1858-1949 I.B.liget Egyesületnek és a Debreceni Műpártoló Egyesületnek. Magyari Béla Népi zenekarvezető?-1962 VI.tábla Aoks. 8. sír Magyari Gyula Népzenész?-1957 VI.tábla Aoks.10. sír Magyari Gyula Zenész?-1967 VI.tábla Aoks. 9. sír Magyari Imre Népzenész?-1957 VI.tábla Aoks. 8. sír Magyari Kálmán Népzenész?-1908 XXII.tábla 34. sor 45.sír Marchart József vízépítő mérnök Részt vett a tiszalöki öntözőrendszer tervezésében.1956-1960 között a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője volt. 1896-1964 Matolcsi Ferenc Honvéd századosként szolgált az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban?-1908 III.tábla 6. sor 40. sír Medgyessy Ferenc Id. Medgyessy Ferenc portré I. tábla 105. sor 13. sír Medgyessy Piroska Guggoló női alak?-1933 I. tábla 105. sor 13. sír Megyery László főjegyző Síremlékét sírkőre hajló, álló női alak díszíti. 1883-1937 III.C.oldal Mészáros Ede dr. klasszika-filológus, egyetemi tanár 1940-ben nevezték ki a debreceni Tisza István Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Tanszékére egyetemi tanárnak. Görög és latin filológiával, főleg a középkori latinság problémáival foglalkozott. 1889-1964 I.fal mellett 153.sír Mezey Géza dr. egyetemi tanár 1939-2001 Veterán sírkert

Mihalovics család A DOTE Gyógyszertani Intézetében dolgozott tanszékvezető egyetemi tanárként. Kőből készült építmény, felette kőpillérek és közöttük kovácsoltvas kerítés. A sír fejénél fal, melyen fehér márványlapok találhatók. A fal közepénél önálló posztamensen fehér márvány kereszt áll. 4. sor bal old. 19. X.tábla nyugati sarkánál Mihályi és Török család Mikecz Miklósné A család síremléke két támaszos, fekete márvány obeliszk, mely művészi megoldása érdemelt védelmet Vitéz Poroszlai /Preisler/ János a debreceni Műkőgyár tervezője volt, aki később önállósodott. Sírszobrászatának szép példája Mikecz Miklósné síremléke. Ezen a kor divatos öltözetében, megnyerő szépségében ábrázolja a fiatalon elhunyt nőt. A sír műkő alapkeret fedéllel, a sír fejénél fehér márvány sírkő, feliratra hajló, lepelbe burkolt női alakkal. V.liget B. oldal 1885-1919 II.A.oldal Molnár Endre Fából készült sírkeret, melyet szintén fából készült, szoborfaragásos kopjafa díszít. Egyedi, igen ritka megoldású sírjel. XV/2.tábla Muraközi László gyógyszerész I.B.liget Régi debreceni gyógyszerész família tagja. A Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet igazgatósági tagja, a Debreceni Ipar- és Kereskedelmi Bank elnöke, a Debreceni Dalegylet, a Debrecen Városi Rabsegélyző Egylet választmányi tagja is volt Nagy Frigyes Felsővályi tábornok. A bronz síremléket Debreczeny Tivadar ( Beregszász, 1890.IV.20.- VII.A.liget 3 Budapest, 1976.VIII.26. ) szobrász készítette. Debreczeny Tivadar Vályi Nagy síremlékének urnára hajló női aktja a debreceni Déri téren elhelyezett Merengő tartózkodóbb testhelyzetű párja. Síremlék bronzból készült, finoman cizellált alkotás. Nagy Gyula állami anyakönyvvezető 1907-ben a debreceni Állami Anyakönyvi Hivatalban dolgozott, mint 1849-1924 X.C.oldal helyettes anyakönyvvezető, majd állami anyakönyvvezető lett. Síremléke két oszlop között elhelyezett fekete márványlap, mely különösen szép emlékmű. Nagy Sándor Műkő sírkeret, alacsony peremmel, fedlappal, a sír fejénél fekete, íves záródású gránit sírkő. VII.liget 2. sorban Nánássy család Díszesen faragott fehér márvány síremlék a családi címerrel. I.B.liget

Néma polgár Némethy László Neubauer-Maier- Nánássy- Huttelesz család Novák István Oláh György Osterlmann Ernő Pallay Miklós dr. Pap Károly dr. Papp Lajosné Nagy Ilona Régi debreceni polgárok Néma Polgár kezdősorú, magas fekete márvány obeliszkjei mérnök A TIVIZIG főmérnöke, jeles szakíró, a vízellátás térségi biztosításának és a vízgazdálkodás kiemelt jelentőségének szakértője. Műkő alépítmény fedéllel, felette díszesen faragott fehér márvány sírkő családi címerekkel színművész, Jászai-díjas 1947-től 1977-ig a debreceni Csokonai Színház művésze volt. Sokoldalú, realista szerepfelfogású karakterszínész volt. színművész, Jászai-díjas 1944-ben szerződött először a debreceni Csokonai Színházhoz, 1956- tól 1981-ig a debreceni színtársulat táncoskomikusa, megbecsült karakterszínésze. tanár A debreceni Református Kollégium tanára volt. Németet és bölcseletet tanított. orvos Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban honvéd főhadnagyként vett részt. irodalomtörténész, egyetemi tanár 1909-től a debreceni Református Kollégium bölcsészeti akadémiájának tanára. 1914-től tanszékvezető egyetemi tanár a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Konzervatív szellemű munkáiban az esztétika, az irodalom és művészet összefüggéseit elemezte. Nemzeti klasszikusaink kiadásával foglalkozott. zongoraművész, tanár 1943-tól a debreceni Városi Zeneiskola, majd a debreceni Zeneművészeti Szakiskola tanára. 1966-1977 között a Zeneművészeti 1919-1987 1920-? 1923-? I.B.liget 1823-1893 I.tábla 96. sor 7. sír 1828-1901 IV.liget A oldal 1872-1954 I.B.liget 33.sír?-2002 miatt kapott védelmet Főiskola Debreceni Tagozatának főiskolai docense, később tanára. Papp Margit Különleges, egyedi formájú sírjel látható a keret nélküli sírhanton. XVII.tábla Petrikás Árpád egyetemi tanár 1928-1999

Péczely József 1964-től a KLTE Neveléstudományi Tanszékének oktatója volt, 1982- től egyetemi tanár. 1974-től ő vezette a MTA debreceni Pedagógiai Kutató Csoportját. Munkásságának főbb területei: nevelőtestületi és tanulói önkormányzat, helyi nevelési rendszerek, önfejlesztés módszerei, autonómia az oktatás rendszerében, a tervezés szerepe az oktató-nevelő munkában. tanár, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A Magyar Tudományos Akadémián alapítványt létesített szépirodalmi és történettudományi művek jutalmazására. A Kisfaludy Társaság alapító tagja. Történetírói tevékenysége mellett esztétikai és kritikai munkásságot is folytatott 1789-1849 VI.liget Pfamschwiedt Károly városi tanácsnok. 1854-ben a Birtokrendező Választmány elnöke volt.?-1859 VIII.tábla 16. sor 51. sír Pohl Ferenc kertész 1883-1961 VI.liget 1920 végén vette át Debrecenben a városi kertészet vezetését. Javaslatára készült el a hazánkban egyedülálló temető kertépítészeti munkái a debreceni Nagyerdőben és a debreceni Déri Múzeum előtti süllyesztett kert. Polgár Sándor agrármérnök A Hortobágyi Állami Gazdaság vezetője volt évtizedeken át. Munkája során a Hortobágyon őshonos növények és állatok kiemelt védelmének megvalósításáért tett sokat. Polgáry Bálint 1907-ben Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. 1858-1920 I.A.liget A Debreceni Gazdasági Egyesület alelnöke volt. A Debreceni Közgazdasági Bank RT. igazgatótanácsának is tagja volt. Kegyes Ferenc márvány obeliszkje. Poroszlay Fridrik polgármester 1787-1857 II.C.oldal (Frigyes) Debrecen város főbírája, majd első polgármestere volt. Poroszlay László vezérigazgató 1866-1944 I.fal mellett (Tóti) Az Alföldi Takarékpénztár vezérigazgatója volt. Érdemei elismeréseként magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Síremléke családi címeres, művészi megoldású. Rácz Lajos A cigányprímás sírkövét figurális alkotás díszíti. V.tábla Bol. 70. sír Raics Palkó A síremléket egy kisfiú műkő szobra díszíti. 1938-1943 I.B.liget

Rásó Sándor dr. Révész Bálint Révész Imre és neje Révész Imre Hajdú vármegye tiszteletbeli főügyésze volt. Érdemeiért magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Fehér márvány, családi címeres síremléket állítottak sírjára. református lelkész, püspök 1855-től debreceni lelkipásztor és a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője volt. 1871-ben megválasztották a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé. A síremléken lévő bronz dombormű TÓTH ANDRÁS debreceni szobrász alkotása. püspök 1938-ban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé választották.1946-tól az MTA rendes tagja. A magyarországi protestantizmus történetének legismertebb tudósa. református lelkész Debrecenben volt lelkész és egyházi levéltárnok. Munkásságában kiemelkedő jelentőségűek a magyar egyháztörténet és egyházjog tárgyában írott tanulmányai. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Fia Révész Kálmán (1860-1931) református püspök, unokája 1871-1942 IX.B.oldal 1816-1891 VI.liget 1889-1967 VI.tábla Aoks 13. sír 1826-1881 VI.tábla Révész Imre (1889-1967) református püspök. Révész Imre Szürke gránit obeliszk III. tábla é-k-i részén az út mellett Rostás István Rothscnek Jenő dr. Rugonfalvi Kiss István Salamon Ferenc rendőrfőkapitány Debrecenben rendőrfőkapitány 1910-től 1923-ig. A Debreceni Polgári Lövész egylet I. főlövészmestere, azaz elnöke volt. magyar királyi fővegyész A Rotschnek család birtokában volt az egyik legrégibb alapítású debreceni gyógyszertár, az Arany Egyszarvúhoz. történész, egyetemi tanár Debreceni Református Kollégium Akadémiai tagozatára a magyar történeti tanszék tanárának, majd az egyetem alapítását követően a Magyar Történeti Tanszék első professzora lett.1932-33-as tanévben a debreceni Tisza István Tudományegyetem rektora volt. Tudományos érdeklődése elsősorban Erdély és a székelység történetére vonatkozott. agrármérnök 1869-1915 I.B.liget III.tábla 27.sor 13. sír 1881-1957 V.tábla Boks 52.

Magyarország első nemzeti parkjának, a Hortobágyi Nemzeti Parknak volt az első igazgatója. Munkája során megmentette az enyészettől a kadarcsi és a Meggyes csárdákat.a csárdamúzeum létrehozója. Sallay Géza dr. főjegyző 1884-1944 XV-2-C.oldal miatt kapott védelmet Sápi Lajos építészmérnök 1909-1993 Debrecen megyei jogú város építésze volt. Munkásságában kiemelkedő szerepet kapott a történelmi város és műemlékeinek védelme. Erről írt munkái alapműnek számítanak a város építészettörténeti megismeréséhez. Sárosdy Dezső színművész, Jászai-díjas 1926-? 1961-1986-ig a debreceni Csokonai Színház tagja volt. Drámai, hős és jellemszerepeket alakított. Schubert Ferenc kéményseprő mester Síremléke műkő márványlappal, rajta öntöttvas díszek. 1877-1934 I.liget Schlachta család Műkő alépítmény és fedlap, rajta díszesen faragott fehér márvány II.tábla Sebetic család Sebők család Selmeczi Mihály sírkővel és virágtartókat helyeztek el a sírkeret sarkain. Sírjukat Kegyes Ferenc debreceni sírkőgyáros által készített márvány obeliszk ékesíti. A család tagja volt egy magyar királyi testőr alezredes. Műkő sírkeret, a sír fejénél egy obeliszk és egy félbetört oszlop, közöttük egy szobor, mely anyát ábrázol gyermekével. színész, Érdemes Művész 1945-től haláláig Debrecenben szerepelt. Igazi területe a humor volt, elsősorban karakter- és epizódszerepeket, paraszti szerepeket alakított. I.B.liget X.tábla nyugati oldala 1898-1966 I.tábla Kcs. liget Serly család A család sírboltján vörös műkövön márványlap látható. I.B.liget Sesztina sírbolt A sírbolton SOMOGYI SÁNDOR bronz szoborkompozíciója látható. Somogyi Sándor Sesztina síremléke a Köztemető méretben és hatásában is legmonumentálisabb alkotása. A művész a derékba tört hatalmas tölgyfa törzséhez támaszkodó jelképes női alakban testesíti meg a belülről jövő gyászt. A derékba tört fa a családfő halála jelentette veszteséget szemlélteti. A sír körül családtagok vas és márvány síremlékei. SOMOGYI korai művei az érett szecesszió remekei, ebbe a korszakába tartozik a debreceni SESZTINA síremlék is. I.B.liget Siket Andor Miniszteri tanácsos I.fal mellett

Siket Traján Siket Trajánné Harcsavik Ilona Simonffy Emil Simonffy Imre Síró Zsolt Slepkovics János Smurák József A nagyváradi magyar királyi Posta és Távírda igazgatósági kerület utolsó magyar postaigazgatója. zenetanár, igazgató Több mint 30 éven át a debreceni Zenede zenetanára és igazgatója volt. Kezdeményezésére megalakult a Zenekedvelők Köre. Határozott célja volt a magyar szerzők műveinek bemutatása. Igazgatósági ideje alatt kezdődött el a szervezett énekkari oktatás. polgármester Részt vett az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. A szabadságharc után jegyző, majd tanácsnok Debrecenben. 1867-1875 között a város főkapitánya. Mint tanácsnok sokat tett a városi nyomda újjászervezéséért.1875-től több mint 25 éven át Debrecen város polgármestere.1878-ban megkapta a királyi tanácsosi címet. Fából készült sírkeret és fedél, a fejfa széles fatörzsből faragott, domborművel díszített, egyedi alkotás. görögkeleti áldozópap, püspöki titkár Vértanúhalált halt a magyar nemzeti eszméért a debreceni bombamerénylet alkalmával 1914.II.23-án. építész, iparművész Magyaros szecessziós jellegű síremléke művészi értéke miatt kapott védelmet. 1855-1937 I.fal mellett?-1926 I.fal mellett 1847-1919 V.tábla Aoks felső 16. 1824-1910 VII.liget Kcs. 1/a XXII.tábla északi oldalánál 1881-1914 VI.tábla 1883-1943 XI.liget Sohajda János A debreceni dohánygyár igazgatója volt. 1877-1951 IV.B.oldal Svetits Mátyás és családja síemléke Műkő keret, a sír fejénél posztamensen álló, gyönyörű női szobor. I.B.liget Szabó Dezső dr. történész egyetemi tanár, MTA levelező tagja 1882-1966 Ravatalozó 1925-től a debreceni Tisza István Tudományegyetem árkádsor Bölcsészettudományi Karán a közép és újkori történeti tanszék professzorává nevezték ki. Tudományos munkájában a XVI-XVII. századi magyar történelem fontos kérdéseivel foglalkozott. Szabó Emil zenetanár, zeneszerző 1944-től a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar vezetője és a Debreceni Zenede tanára. Debrecenben ő mutatta be Kodály: Mátrai 1898-1969 IX.tábla Boks 34.

képek c. művét. Ismertebb művei: Az égigérő fa, Hajlik csodafának zöldleveles ága, Szépen szóló szőlő c. gyermekoperák. Szabó Ernő dr. Szabó István dr. Szabó István Héczey Szabó József Szabó József Szikszói Szalacsi Rácz Imre dr. Szarvas Pál dr. Szekerák család Székely János zenetanár A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola zenetanára, majd a Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának tanára. Később szakfelügyelő. Érdemei elismeréseként több magas kitüntetést kapott. történész, egyetemi tanár, a MTA tagja 1943-tól a debreceni Tisza István, utóbb Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének professzora volt 1959-ig.Meghatározó jellegűek agrártörténeti, településtörténeti és történeti demográfiai tanulmányai. A magyar parasztság történetének legavatottabb tudósa volt. Szerkesztésében jelent meg a Szabadságharc fővárosa Debrecen című kitűnő munka 1948-ban. A sírhanton műkő lábazatba rögzített acélcsőből és kovácsoltvas kiegészítőkkel készített kereszt áll. jogász, bíró, ítélőtáblai tanácselnök Debrecenben 1914-től királyi ítélőtáblai bíró, majd 1922-től kúriai bírói címmel felruházott bíró, majd királyi ítélőtáblai tanácselnök volt. Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. Műkő sírkeret és fedlap, gránit sírkövekkel és fehér márvány, álló női alakkal, mely Füredi Richárd szobrászművész alkotása. tanár, író, újságíró A Debreczen című napilap belső munkatársa volt, az 1930-as évek elejétől szociológiai riportokat írt a hajdúsági falvak életéről. A két világháború között Erdélyben és Magyarországon jelentek meg verseskötetei és történelmi regényei vegyész, egyetemi tanár Hazai és nemzetközi hírnevét elsősorban a wolfram izopolisavak szerkezetének kutatásában elért eredményei alapozták meg. Műkő sírkeret, a sír fejénél klasszikus formájú négy oszlopos timpanon. A timpanon alatti gerendára kerültek a márvány sírkövek. nyomdai szakember 1950-től a Kelet- Magyarországi Nyomdaipari Egyesülés, majd a debreceni Alföldi Nyomdaműszaki vezetője volt.1962-1965 között a debreceni Alföldi Nyomda igazgatójaként dolgozott.?-1982 XIV.B.oldal 1.sor 23.sír 1898-1969 Col.A.Usk X.tábla északi felén 1859-1941 I.A.liget VII.liget közepén 1900-1956 XII.liget 1910-1986 XV/2.tábla 14.sor 13. sír 1924-1965 IX.tábla közepén

Székely Sándor Síremlékét álló, fekete márványlap díszíti, alatta elesett katona domborműve látható. 1857-1940 III.C.oldal Szénássy Barna matematikus, egyetemi tanár 1913-1995 dr. Kutatómunkája elsősorban a magyarországi matematika története és a Bólyaiak munkássága volt. Szendy Tihamér zenetanár 1931-től Debrecenben hegedűtanár és koncertező hegedűművész. A 11 éven át működő Debreceni Vonósnégyes tagjaként is számos koncertet 1906-1973 II.tábla Coks 41-42- 43. sír adott. Az Ady Társaság Zenei Szakosztályának titkára volt. Szikszay Lajos építész, téglagyáros Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. IV. liget A.oldal A Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet igazgatóságának tagja volt. Szikszay- Tóth család Klinkertéglából készült sírbolt, fémlemezes kupolás fedéssel, vasajtóval, melyhez néhány lépcsőn lehet feljutni. Anyaghasználata megegyezik a I.fal mellett Krematórium anyagaival. Szoboszlai Pap István református lelkész, püspök 1816-tól debreceni lelkész volt. Országgyűlési papként részt vett az 1786-1855 I.B.liget Ks. 7. sír 1825-27-i reformországgyűlésen. 1841-ben a tiszántúli református egyházkerület püspökévé választották. Szűcs István Síremléke öntött műkő alapon fekete márványlap. 1878-1959 V.liget B. oldal Tamássy Károly gyógyszerész, pomológus Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőr kapitányként vett részt. Jelentős munkát fejtett ki a pomológia terén. A hazai népi termesztésben elterjedt gyümölcsfajtákat írta le. 1806-1885 V.liget A oldal Tar József Thurzó Jenő dr. Tikos Imre Harkányi Ede és fia számos síremléket készített a debreceni Köztemetőbe. Közülük egy a Tar József síremlék, mely magyaros szecessziós vonásokat mutat. orvos, egyetemi tanár 1929-től a debreceni egyetem ideg- és elmeklinikájának címzetes egyetemi tanára volt. Fő kutatási területe az agydaganatok pathológiai vizsgálata volt. mérnök Az 1900-as évektől a debreceni Mérnöki Hivatalban dolgozott mérnökként 1916-ig. XI.liget 1896-1936 I.liget?-1921 II.C.oldal

Troján Margit dr. Tóth István Tüdős Kálmán dr. Uray György az Auguszta szanatórium főorvosa Síremléke műkő keret, fedéllel. A sír fejénél fehér márvány pillérek között fehér márványból készített női alak álló szobra látható. Szentgyörgyi István márványszobra portrészerű hűséggel ábrázolja a fiatalon elhunyt doktornőt. városi tisztviselő Fekete márvány obeliszk síremléke művészi értéke miatt kapott védelmet. orvos, Debrecen város tiszti főorvosa 1924-ben egészségügyi főtanácsos címet kapott munkássága elismeréseként. A Debreceni Jótékony Nőegylet ügyésze is volt. A Debreceni Műpártoló Egyesület, a Csokonai-kör, a Debreceni Orvosgyógyszerész Egylet választmányának is tagja volt. huszár őrnagy Kölcsey Anna fiaként a Himnusz költő családjának vérszerinti leszármazottja volt. 1902-1933 I.fal melletti sor 2. sír 1861-1917 III.C.oldal 1861-1928 I.liget Uzonyi Barna Hajdú vármegyei főjegyző?-1947 II.C.oldal Uzonyi Péter rendőrkapitány?-1925 II.C.oldal Váradi Szabó család I.B.liget Váradi Szabó János Varga Zoltán dr. A család őse Várady Szabó Mihály 1687-ben kapott nemesi oklevelet I. Lipóttól. 1693-ban költözött Bihar-váradról Debrecenbe. Váradi Szabó Lajos sógorával, Csanak Józseffel együtt készíttette el az emlékkert díszes vaskerítését, de ők voltak az István-gőzmalom második megalapítói is. pedagógiai szakíró, Pestalozzi magyar követője Széleskörű szervező munkával, levelezésével terjesztette itthon Pestalozzi nevelési elveit, amelynek fontos tétele volt a munkára nevelés megvalósítása. A debreceni salétromgyár felügyelőjeként fontos szerepe volt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a honvéd hadsereg lőszerellátásának biztosításában. történész, egyetemi tanár Számos tankönyvet írt, tudományos érdeklődésének előterében a reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei álltak. Megírta a Debreceni Tudományegyetem első korszakának történetét. 1783-1864 XI.liget 1907-1982 Várkonyi Károly Grafikusművész 1913-2001