KÜLÖNFÉLÉK. Az Erdő" ez. lap kiadóhivatala 1908 november hó 1-től kezdve az Országos Erdészeti Egyesület helyiségeibe, Budapest, V., Alkotmány utcza 6. sz. alá helyeztetett át. A nevezett lapra vonatkozó előfizetési dijak, a lakváltozást illető bejelentések és reklamácziók tehát ezentúl a jelzett uj czimre küldendők. A szerkesztőség ezentúl is Budapest, V., Zoltán-u. 16. sz. a. marad. Az állami erdőtisztek ügye. Az állami erdőtisztek létszámrendezése ügyében a földmivelésügyi minisztérium 1909. évi költségvetésének ismertetése kapcsán a következő, nyilván hivatalos forrásból eredő közlemény volt a napilapokban olvasható: Az erdészeti tisztviselők létszámemelése sem tekinthető még véglegesnek, miután azonban ezen szolgálati ágazatnál a többi főiskolai előképzettséget feltételező szakmával egyenlő elbánást, kizárólag pénzügyi szempontokból az a körülmény hátráltatta, hogy ez a személyzet a rendszeresített s más állami tisztviselők által is élvezett fizetésén, pótlékon és létszámon felül fa- és földjárandóságot, illetőleg ezek megváltási árát is élvezi s az érdekelt tisztikar közgyűlése ezen mellékjárandóságokat a teljes létszámrendezés engedélyezése elleniben felajánlotta, a miniszter az indokolásban a tisztikar megnyugtatásául megjegyzi, hogy mihelyt az emiitett mellékjárandóságok megszüntetésére nézve oly módozatot talál, amely ugy az államkincstár, mint a tisztviselők érdekeit egyaránt megvédi, azonnal, még pedig lehetőleg az 1910. évi állami költségvetés során fogja oly irányú előterjesztéseit megtenni, amelylyel az erdészeti tisztviselők létszáma, a többi hasonló elméleti előképzettséget feltételező tisztviselői létszámokkal, minden tekintetben egyenlősittetik. Ez megfelel annak a válasznak, amelyet Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter az erdőtisztek küldöttségének adott és örvendetes tndomásul szolgálhat.*) Mindazonáltal éppenséggel nem volna helyénlévő, ha az állami erdőtisztek most már összetett kézzel várnák a jövendőket, mert még ezek után sem tartjuk kizártnak, hogy kísérlet tétetik más oldalról arra, hogy a földmivelésügyi miniszter ur igazságos jóakaratának érvényesülése elé akadályokat gördítsenek. Ismételten szükségesnek tartjuk tehát, hogy az állami erdőtisztek az országgyűlési képviselőket ügyüknek megnyerni és hathatós közbenjárásukat kieszközölni igyekezzenek. Hogy *) Az 1909. évi állami költségveíésnek lapunk zártakor kézhez vett indokolása nem fedi egészen az idézett hivatalos híradást, hanem a mellékjárandóságok megtartására keres módot. Az ügyre visszatérünk. Szerk.
ez egyes esetekben már meg is történt, arról tudomásunk van. így pl. tudjuk, hogy Földes János m. kir. erdőtanácsos mint a Köztelek" munkatársa az agrárius képviselőket és még más 6 7 képviselőt keresett fel soraival, de van tudomásunk hasonló agilitásról már tisztviselők részéről is. A Köztelek", a gazdák lapja e hó 3-án megjelent számában rokonszenvesen emlékszik meg az állami erdőtisztek mozgalmáról. Az erdőőri személyzet egyenruhája a gyakorlati követelményeknek sok tekintetben nem felel meg és sok kifogás tárgyát képezte már. Minthogy ebben az esetben nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, amely a még kevésbbé gyakorlatias erdőtiszti egyenruhával szemben jogosult lehet, hogy t. i. hagyjuk azt szép csöndesen a divatból kimenni, érdemes e kérdéssel foglalkozni. Teszszük ezt abból az alkalomból, hogy több kincstári erdőhatóságnál az erdőőri személyzet az egyenruha ügyében gyűlést tartott és mert tudomást szereztünk egyik középhegységi kincstári erdőgondnokságnak hivatalos javaslatáról az egyenruha megváltoztatására nézve. A gyakorlati életből fakadt javaslat a következő: A jelenlegi egyenruha semmi tekintetben sem megfelelő. Elsősorban a merev magas gallér és kemény sapka egyenesen emberkinzó alkotmány. Télen hideg, nyáron pedig tikkasztó s embert fojtogató s mindenre jó, csak arra nem, hogy a viselője benne kedvvel járja a hegyeket az idő viszontagságai között. A sötétbarna szine sem megfelelő. Viselője benne valóságos felkiáltójel az erdő csendjében s egyenes árulója annak, aki hivatva volna észrevétlenül az erdőn történő dolgokat megfigyelni. Éppen ezért nem is alkalmas a kihágók üldözésénél és elfogásánál sem, teljesen használhatlan pedig a cserkészeteknél, mert sötét szine valósággal vadriasztó. Ez okból az erdőgondnokság területén magas vadászvendégeinek szarvascserkészeteinél vezetőül beosztott erdőőrök nem is az előírásos egyenruhát, hanem csak szürkés lodenruhát viselhetnek. A külső szolgálatnál alkalmazott erdőőr szolgálatteljesitése már csak a táborba szállott katonáéval hasonlítható össze. Ő későn-korán, jó vagy rossz időben egyaránt köteles védkerületének terepnehézségeivel megküzdeni, neki tehát olyan ruházat kell, amely elsősorban kényelmes, nem feszélyez, könnyű s az idő viszontagságai ellen kellő védelmet nyújt és amellett oly szinü, hogy a terephez simuljon és attól el ne üssön. Ezen feltételek legtöbbjének, mint fent kifejtettem, a kincstári erdőőrök egyenruhája meg nem felel és ha a katonaságnál is már azzal foglalkoznak, hogy a kinzó kemény gallért lehajtott, kényelmes gallérral felcseréljék, sőt tudtommal az Alpenjáger" zászlóaljaknál ezt már meg is tették, ugy egye-
r.esen a szolgálat érdekében fekvőnek gondolom, hogy ez a kincstári erdőőrök egyenruhájánál is megtörténjék. Legyen az uj egyenruha minden czifraságtól mentes, kényelmes ruházat, gyenge olívzöld-árnyalattal biró világos barnásszürke lodenszövetből s álljon egy lehajtott széles gallérral, duplasoros át- és visszagombolható mellel biró s a hátoldalon kényelmesen, tehát nem derékba szabott, hanem egyenesen eső kabátból, a lehajtott gallérján az erdőőri rangjelvénynyel, fénytelen csontliszt-gombjain a kipréselt magyar koronával. Hozzá ugyanazon szövetből való nadrág, a hajtásán mindkét száron vékony zöld zsinórral és pedig a szolgálatban alól szűk nadrág, melyhez disznó- vagy marhabőr lábszárvédő hordandó, disz vagy ünnepi alkalmakra pedig pantallón. A csizma, mint hegyjárásra alkalmatlan lábbeli, teljesen kiküszöbölendő s helyébe az egyenruhához bakancs viselése volna rendelendő. Az egyenruhához puha, inkább könnyű, nem magas és mérsékelt karimájú, leirt szinü lodenkalap volna szabványozandó, zöld zsinórral és rajta nyirfajd farktoll, diszszel, mely disz a magyar koronát jelző, már feljebb leirt minőségű gombbal volna a kalaphoz baloldalt felerősítendő. Ezen egyenruhát leirt szinü, de vízhatlanná avatott esőköpeny volna hivatva kiegészíteni és pedig a most dívó s térden alul egy araszszal leérő s kámzsával ellátott praktikus kivitelben. Az ormótlan és Ízléstelen, inkább czégérnek való eddigi sárgarézjelvény teijesen beszüntetendő volna, mert ezt pótolja teljesen az egyenruha ; hogy azonban az erdőőr ugy a fegyverviselés tekintetében, mint hatóságok előtt szükség esetén, teljesen igazolhassa magát, azt ajánlanám, hogy a közigazgatási eskütétel alkalmával, az eddigi, rövid időn belül elrongyolódó eskübizonyitvány helyett állíttatnék ki a közigazgatási hatóság által vászonpapiron vadászjegyalakú és nagyságú igazolvány, mely névre szól és bizonyítja, hogy az illető felesketett kincstári erdőőr s mint ilyen, vadász- és fegyveradómentes fegyverviselésre jogosított hatósági közeg. Ez alkalommal egyúttal az u. n. szolgálati fegyver kérdését is felülvizsgálandónak véleményezem. A kincstári erdőterületeken ugyanis a vadászat kezelése immár belterjes, az összes bérleti szerződésekben biztosítva van tudtommal a bérlőknek, hogy az erdészeti védszemélyzet a ragadozó vadat pusztítani köteles, sőt a személyzetnek rendeletileg a ragadozó vad után lődijak is vannak biztosítva. Ragadozó vadat pusztítani azonban az ezidőszertnt előirt s idejét régen mult Werndl" golyós szolgálati fegyverrel csak részben és nagyon csekély esélylyel lehet, használata bizonyos körülmények között mások életét veszélyezteti s a végeredményében czéljának többé meg nem felel. Helyébe kétc=övü vadászfegyver volna szabványozandó, mely az erdőőrnek szintén megadja a kellő tekintélyt és szükség esetén önvédelemre szolgál. Ily seiétes fegyvetrel aztán ugy a szárnyas, mint a lábas ragadozó vadat is pusztíthatja s az e tekintetben fennálló kötelezettségének is megfelelhet; amit eddig csak ugy tehet, ha a különben is nehéz, esetlen Werndl-fegyvert a fogason hagyja szolgálni s magának serétes fegyvert szerezve, ezzel jár. Az 1906. évi vadászati statisztikáról a földmivelésügyi miniszter a következő adatokat tette közzé:
,,, Horvát-Szlavon- A. Magyarország o r s zág Összesen A vadászterületek száma 23.548 kiterjedése 44,573.370 k. h. Ebből erdő 11,898.575 k. h. /. Elejtett hasznos vad: Darab Darab Darab Szarvas...... 10.319 365 11.084 Dámvad.... 3.030 197 3.227 Őz 26.590 2.925 29.515 Zerge.............. 238 10 248 Muflon _. 83 10 93 Vaddisznó.......... 8.143 47 8.190 Mezei nyul _......... _ 1,448.017 54.239 1,502.256 Üregi nyul....... 76.829 1.806 78.635 Vadpulyka.... - 240 24 264 Siketfajd....... 472 35 507 Nyirfajd............ - 299 299 Császármadár... - 8.159 8.159 Fáczán........ _... 183.565 17.494 201.059 Fogoly... L, -- - 1,222.568 26.928 1,249.496 Fürj..........-_ - 217.574 14.407 231.981 Haris...... - 13.617 467 14.084 Vadlúd. 17.091 707 17.798 Vadrucza.......... ;'. 90.087 7.377 97.464 Szárcsa............... 30.234 30.234 Vizi csibe..; 3.413 3.413 Tuzok.......... - 1.238 (?) 90 1.328 Reznek......... --... 65 13 78 Daru....... -_- 274 4 278 Erdei szalonka.... 40.075 6.761 46.836 Mocsári szalonka........ 18.489 644 19.133 Vadgalamb...... _. 4JD.187 5.499 45.686 Fenyves- és hurosrigó 24.446 24.446 Hasznos vad összesen..... 3,485.342 140.649 3,625.991
//. Elejtett kártékony vad: Magyarország nrszáo- Összesen Darab Darab Darab Medve _._......... 243 2 245 Borz 3.152 1.016 4.168 Vidra 1.120 116 1.236 Hiúz............... 59 59 Farkas................ 546 35 581 Vadmacska _...... 4.061 984 5.045 Róka 47.899 6.521 54.420 Nyest 4.898 1.108 6.006 Görény................ 16.642 2.377 19.019 Menyét............ 38.132 7.421 45.553 Sas................... 8.039 872 8.911 Keselyű......... 1.603 (?) 4.737 6.340 Sólyom... _......... 9.009 2.918 11.927 Kánya............... 48.635 971 49.606 Ölyv 18.717 18.717 Vércse.................. 50.883 5.357 56.240 Örvöly........... 2.715 2.715 Héja.............. 19.861 19.861 Füles bagoly.^............ 10.998 (?) 595 11.593 Egyéb bagoly...... 14.101 4.637 18.738 Sirály 1.682 107 1.795 Kormorán.^......... 915 (?) 915 Holló 14.045 (?) 4.927 18.972 Varjúfélék...... _. 426.685 43.347 470.032 Szarka............... 203.192 23.255 226447 Szajkófélék.......... 23.635 6.598 38.233 Őrgébics.......... 19.868 19.868 Gémfélék......... 5.739 828 6.567 Búvárfélék......... 3.221 385 3.606 Vöcsök................ 3.347 3.347 Gólya........ ' 3.546 239 3.785 Kártékony vad összesen 1,007.194 119.353 1,126.547 Kóbor eb és macska...... 96.096 18.667 116.763
A statisztika egyes tételei kételyt támasztanak bennünk helyességükre nézve. így határozottan kétségbe vonjuk, hogy manapság egy évben több mint 1200 túzok essék hazánkban, hogy a lőtt keselyük száma 1603, a sásoké 8039 legyen. Utóbbiak között bizonyára számos kisebb ragadozó szerepel. A 10.998 füles bagoly is feltűnő s a hollóknak 14.045-tel kimutatott számában is bizonyára több a varjú, mint a holló. Halálozások. Báró Majthényi László v. b. t. t. cs. és k. kamarás, főrendiházi tag, az Országos Erdészeti Egyesület alapitó tagja 88. évében Lukanényén f. hó 7-én elhunyt. Nevlczky Miklós m. k. főerdész, az Országos Erdészeti Egyesület rendes tagja, hosszas szenvedés után f. hó 4-én Budapesten elhunyt. Czlbulka Soma urad. erdőmester (Polhora), az Országos Erdészeti Egyesület rendes tagja, elhunyt. Béke hamvaikra! ú% Ú% c>? VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK AZ ERDÉSZETI SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Dietl Ágost m. kir. főerdészt saját kérelmére állandó nyugalomba helyezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Koschatzky Rezső m. kir. erdészt Szepesófaluból (Libetbánya helyett) Turóczszentmártonba (erdőgondnoknak) cs Asbóth István m. kir. erdészt Beszterczebányáról (Turóczszentmárton helyett) Libetbányára (erdőgondnoknak) helyezte át. ú c>t ú