1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9

Tartalomjegyzék 1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9 1.2.1. Az európai zászló 9 1.2.2. Az európai himnusz 10 1.2.3. Európa Nap, május 9. 10 1.3. Az Európai Unió fô intézményei 11 1.3.1. Európai Parlament 11 1.3.2. Európai Unió Tanácsa 12 1.3.3. Európai Bizottság 12 1.3.4. Európai Közösségek Bírósága 13 1.3.5. Európai Számvevôszék 13 1.4. A Lisszaboni Szerzôdés 14 1.4.1. Min változtat a Lisszaboni Szerzôdés? 15 2. Az Európai Parlament 16 2.1. Az EP hármas hatásköre 16 2.1.1. A Parlament mint jogalkotó 16 2.1.2. A Parlament mint az európai pénzek elosztója 17 2.1.3. A Parlament mint a Bizottság és a Tanács ellenôre 19 2.2. Az Európai Parlament tagjai 20 2.2.1. A képviselôk 20 2.2.2. A képviselôcsoportok listája 21 2.2.3. Az Európai Parlament elnöke 22 2.2.4. A képviselôk megválasztása 22

Tartalomjegyzék 2.3. Az EP és a Lisszaboni Szerzôdés 27 2.4. Az EP díjai 29 2.4.1. Szaharov-díj a gondolat szabadságáért 29 2.4.2. Lux-díj az európai filmek díja 30 2.4.3. Európai Ifjúsági Károly-díj 31 2.4.4. Újságírói-Díj 34 2.5. A háromlaki intézmény és épületei 36 3. Az Európai Parlament itthon Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája 38 3.1. Az EP sajtókapcsolatai 41 4. Mit tegyen, ha... 42 4.1....panasza van? 42 4.1.1. Petíció 42 4.1.2. Ombudsman 46 4.1.3. Emberi Jogok Európai Bírósága 49 4.1.4. Az Európai Közösségek Bírósága 53 4.1.4.1. Elsôfokú Bíróság 55 4.1.4.2. Közszolgálati Törvényszék 57 4.2....jogi tanácsra van szüksége? 59 4.2.1. EUROJUS ingyenes jogi tanácsadó 59 4.2.2. Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata 59 4.3....kérdése van? 60 4.3.1. Állampolgári levelek 60 4.3.2. Europe Direct 61

Tartalomjegyzék 4.4....dokumentumot szeretne megtekinteni? 64 4.4.1. EU Bookshop ingyenes kiadványaink 64 4.4.2. EURLEX 65 4.4.3. Központi Levéltár 66 4.4.3.1. A dokumentumok 66 4.4.3.2. Irattári és Dokumentációs Központ 68 4.4.4. Nyilvános dokumentumtár 70 4.4.4.1. Az Európai Parlament dokumentumtára 70 4.4.4.2. A Nyilvános Dokomentumtáron keresztûl hozzáférhetô egyéb dokumentumok 72 4.5....bepillantást szeretne nyerni az EP munkájába? 73 4.5.1. EP Live 73 4.5.2. EuroparlTV 75 4.5.3. Tevékenységek Minden, ami a parlamenti munkáról írásban elérhetô 77 4.5.4. Az EP testközelbôl Látogatás a Parlamentben 78 4.5.5. Euroscola program 82 4.6....munkahelyet keres Európában? 84 4.6.1. EPSO karrier az EU-intézményeknél 84 4.6.2. Pályakezdôként az EP-nél szakmai gyakorlat 86 4.6.2.1. Általános szakmai gyakorlatok vagy újságírói szakmai gyakorlatok (Schuman-ösztöndíj) 93 4.6.2.2. Nem fizetett szakmai gyakorlatok 87 4.6.2.3. Gyakornoki program fogyatékkal élôk számára 88 4.6.2.4. Fizetett fordítói szakmai gyakorlatok 89

Tartalomjegyzék 4.6.2.5. Nem fizetett fordítói szakmai gyakorlatok 90 4.6.2.6. Szakmai gyakorlatok konferenciatolmácsok számára 91 4.6.2.7. Gyakorlatok más intézményeknél 91 4.6.3. EURES munkakeresés Európában 92 4.6.3.1. Munkakeresôként Európában 92 4.6.3.2. Munkaadóként Európában 93 Az EP tájékoztatási irodái 94 Kulcsszavak 97

1. Az Európai Unió A mai terebélyes Európai Unióhoz képest gyönge facsemete volt az 50 évvel ezelôtt létrejött, 6 országot összefogó, laza nemzetközi együttmûködés. Az uniós fa azóta megnôtt, megerôsödött és egy egyedi, 27 országot összefogó közösséggé cseperedett. Az Európai Unió nem hasonlítható egyetlen nemzetközi együttmûködéshez sem, hiszen elôször fordult elô a történelemben, hogy nemzetállamok döntési jogosítványuk és önállóságuk egy részét közös intézmények hatáskörébe helyezték. Mindezt azért tették, mivel bizonyos közös ügyekben hatékonyabban és demokratikusabban lehet európai szinten dönteni. Az Alapszerzôdések határozzák meg, hogy az EU-nak mely területeken milyen hatásköre van. Mivel azonban az Unió folyamatosan bôvül, változik, a régi szerzôdések mellé idônként újabbak, korszerûbbek születnek. A Lisszaboni Szerzôdés a legfrissebb, mely a 27 tagú, 500 millió lakosúra duzzadt, 23 hivatalos nyelvet használó Európai Uniót szabályozza. Az EU gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. A II. világháborúban megtört országok békére és stabilitásra vágytak. A politikusok rájöttek, hogy csak akkor virágozhat fel Európa, ha a korábban egymással háborúzó országok összefognak, és egyenlô félként kezelik egymást. Robert Schuman francia külügyminiszter elôterjesztette elképzelését: ha a hadiipari felszerelések elôállítását az országok közösen ellenôrzik, megakadályozhatják az újabb háborúskodást. Elhatározta, hogy Franciaország és egykori ellensége Németország szén- és acélforrásait egy olyan szövetségben egyesíti, amelyhez a késôbbiekben más európai államok is csatlakozhatnak. Schuman 1950. május 9-i beszédében nyilvánosságra hozta tervét, aminek köszönhetôen olyan nemzetközi összefogás kezdôdött meg, melynek eredménye a mai Európai Unió. 7

1.1. Az Európai Unió tagállamai 1952 Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 1973 Dánia, Egyesült Királyság, Írország 1981 Görögország 1986 Portugália, Spanyolország 1995 Ausztria, Finnország, Svédország 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2007 Bulgária, Románia 8

1.2. Az Európai Unió JELKÉPEI 1.2.1. Az európai zászló Sokan tévesen kapcsolatba hozzák az EU-zászlón szereplô csillagok számát a tagországok számával. Valójában azonban a lobogón szereplô 12 csillag állandó, ugyanis ez a szám a tökéletesség, teljesség, egység jelképe. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi. 9

A dallam a Beethoven IX. szimfóniájában szereplô Örömóda. Ha európai himnuszként csendül fel, szöveg nélkül adják elô. 1.2.2. Az európai himnusz 1.2.3. Európa Nap, május 9. Május 9-én az Európai Unió minden tagja az európai egység megszületésének elsô napját, vagyis az EU születésnapját ünnepli. 1950-ben ugyanis ezen a napon mondta el Robert Schuman francia külügyminiszter az európai országok közötti együttmûködésrôl szóló beszédét. Ez a felszólalás volt az elsô lépés az Európai Unió létrejötte érdekében. Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája az Európai Bizottság Budapesti Képviseletével közösen minden évben utcafesztivált szervez az Európa Nap alkalmából. Az EU születésnapi ünnepségét a május 9-hez legközelebb esô szombaton Budapest központjában rendezik meg. Színes kulturális programok várják a látogatókat, valamint lehetôség nyílik arra is, hogy az érdeklôdôk az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseikre választ kapjanak. Kreatív feladatokat, kvízjátékokat, gyermekfoglalkozásokat és színpadi mûsorokat kínál a rendezvény azoknak, akik szórakozva szeretnék megismerni az Európai Uniót. jelképek, zászló, himnusz, Európa Nap, utcafesztivál, május 9. 10

1.3. Az Európai Unió fô intézményei 1.3.1. Az Európai Parlament Az Európai Parlament (EP) egyedülálló a világon, hiszen ez az egyetlen olyan nemzetközi intézmény, melynek tagjait közvetlenül a polgárok választják. Az EP-képviselôk feladata, hogy megbízóik, az állampolgárok érdekeit képviseljék a döntéshozatalban. Az EP felépítése hasonlít a magyar parlamentéhez, azonban mûködésük eltér egymástól. Az EP-képviselôk akárcsak nemzeti parlamentbeli kollégáik a polgárok szavazatai alapján kerülnek be a parlamentbe, ahol politikai nézeteik szerint tömörülnek képviselôcsoportokba. Az EP-képviselôket azonban 5 évre választják, majd a tagok maguk közül jelölnek ki egy elnököt két és fél évre. A képviselôk frakciókba, ún. politikai csoportokba tömörülhetnek a hasonló elveket valló más nemzeti pártok képviselôivel közösen. Az Európai Parlamentnek nincs önálló jogalkotó hatásköre, hanem a Tanáccsal együtt társdöntéshozóként határoz számos olyan összeurópai ügyben, melyek mindannyiunk életét befolyásolják. Az Európai Parlament székhelyei: Strasbourg, Brüsszel (Az Európai Parlament c. fejezetben többet megtudhat az EP-rôl.) www.europarl.europa.eu Európai Parlament, székhely 11

1.3.2. Az Európai Unió Tanácsa A Tanács a tagállamokat képviseli, tehát minden tagja a saját nemzeti érdekeiért lép fel. Ülésein az Unió nemzeti kormányaiból egy-egy miniszter vesz részt (ezért Miniszterek Tanácsának is nevezik). általános politikáját, és olyan problémákat oldanak meg, melyeket alacsonyabb szinten (vagyis a hagyományos tanácsi ülések miniszterei által) nem lehetne megoldani. A napirendi pontoktól függôen mindig az adott témáért felelôs miniszterek képviselik saját országuk érdekeit a tanácsülésen. Ha például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik. Az Európai Bizottság elnöke, valamint az EU országainak állam- és/vagy kormányfôi évente legfeljebb négyszer együtt üléseznek: ezt hívjuk Európai Tanácsnak. E csúcstalálkozók határozzák meg az EU Az Európai Unió Tanácsának székhelye: Brüsszel www.consilium.europa.eu Európai Unió Tanácsa, Tanács, Európai Tanács 1.3.3. Az Európai Bizottság A Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül mûködik, ugyanis feladata az Unió egészének képviselete és érdekeinek szem elôtt tartása. A Bizottság egyrészt új európai jogszabályokat javasol, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. Másrészt felelôs azért is, hogy a Parlament és a Tanács döntéseit az Unió tagállamaiban maradéktalanul végrehajtsák, és megfelelôen alkalmazzák (ezért a szerzôdések ôrének is nevezik). A Bizottság testületébe a jelenleg érvényes szabályok szerint minden EU-ország egy biztost delegál. Új Bizottságot ötévente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül. A Bizottság székhelye: Brüsszel www.ec.europa.eu Bizottság, Európai Bizottság 12

1.3.4. Európai Közösségek Bírósága A Bíróság feladata biztosítani, hogy az EU-jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, tehát, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérô határozatokat. A Bíróság székhelye: Luxembourg curia.europa.eu Európai Közösségek Bírósága, Bíróság A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az EU tagállamai és intézményei a törvényi elôírásoknak megfelelôen mûködjenek. A Bíróság testületébe minden ország egy bírót delegál. 1.3.5. Európai Számvevôszék A Számvevôszék az EU ellenôre. Ez az intézmény vizsgálja meg, hogy az EU az adófizetôktôl származó bevételeket jogszerûen, gazdaságosan használta-e fel, és a megfelelô célra fordította-e. A Számvevôszék székhelye: Luxembourg A Számvevôszéknek joga van bármely, a közösségi alapokból részesülô szervezet vagy vállalkozás könyvelését átvizsgálni. Az Európai Számvevôszék testületébe minden tagállam egy fôt delegál. www.eca.europa.eu Európai Számvevôszék, Számvevôszék 13

1.4. A Lisszaboni Szerzôdés A z Európai Unió döntéseit mindig az ún. Alapszerzôdésekre alapozza, hiszen ezek tartalmát a tagállamok demokratikus úton határozták meg, és fogadták el. Az elsô ilyen szerzôdés az 1957-es Római Szerzôdés volt, melyet egy kisebb csupán 6 tagállamot összefogó Európai Közösségre dolgoztak ki. Az EU folyamatos bôvülésével azonban újabbakra, korszerûbbekre volt szükség, melyek alkalmazkodnak a társadalmi változásokhoz. A 27 tagúra duzzadt EU egy olyan reformot dolgozott ki, ami gördülékenyebbé teszi a döntéshozatalt, valamint átláthatóbbá és demokratikusabbá az Európai Uniót. 2007. december 13-án írták alá a Lisszaboni Szerzôdést, amely a mai követelményekhez formálja az EU-t. A Lisszaboni Szerzôdést a tagállamok kormányainak képviselôibôl álló kormányközi konferencia dolgozta ki. Az Európai Bizottság és a Parlament is részt vett a konferencia munkájában. A szerzôdést mind a 27 tagállam ratifikálta. Minden tagállamnak jogában állt, hogy alkotmányos szabályai alapján válassza meg a ratifikáció módját. A Lisszaboni Szerzôdés 6. cikke értelmében a szerzôdés 2009. december 1-jén lépett hatályba. 14

1.4.1. Min változtat a Lisszaboni Szerzôdés? A Lisszaboni Szerzôdés korszerûsíti az európai intézményrendszert, valamint felgyorsítja a döntéshozatalt. Mindemellett Európa az eddiginél nagyobb területen válik önálló döntéshozóvá és alkalmassá a közös fellépésre. A szerzôdés ugyan módosítja az Európai Unió két alapszerzôdését, az EU-, és EK-szerzôdést, de nem lép azok helyébe. 1. Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerôsödik. A polgárok nagyobb lehetôséget kapnak arra, hogy érvényesítsék elképzeléseiket. Világosabbá válik, kinek mi a feladata európai, illetve nemzeti szinten. A szerzôdés lehetôséget biztosít arra, hogy a tagállamok kilépjenek az Unióból. 2. Európa hatékonyabbá válik Egyszerûbbé válnak az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok, így gyorsabb és hatékonyabb lesz a döntéshozatal. Az intézményrendszer - a 27 tagúra bôvült Unió igényeinek megfelelôen - korszerûbbé válik. Az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelten fontosak az Unió és polgárai számára (pl. szabadság, biztonság, jogérvényesülés). 3. Fontosabbá válnak a jogok, az értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Elôsegíti az Unióra jellemzô értékek érvényesülését a közösségen belül és kívül egyaránt. Az Európai Unió Alapjogi Chartáját beemeli az elsôdleges európai jogba: megôrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenôen új jogokat is létrehoz. Nô a tagállamok közösségvállalása: az Unió és a tagállamok közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországnak szüksége van erre (pl. terrortámadás, természeti csapás, ember által okozott katasztrófa). Hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. Mindez magában foglalja a bûnözés és terrorizmus elleni fellépés erôsítését, valamint a polgári védelemmel, humanitárius segítségnyújtással és a közegészségügyekkel kapcsolatos új rendelkezéseket is. 4. Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplôként Az EU külsô fellépése hatásosabbá és következetesebbé válik, ugyanis a szerzôdés létrehozza a külügyi és biztonságpolitikai fôképviselôi tisztséget. A szerzôdés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az Európai Uniót. Ennek következtében az EU nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban szerepel nemzetközi színtéren, valamint az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek is egyszerûbben válnak partnereivé. Nem szünteti meg a jelenlegi döntéshozatali rendszert, viszont lehetôvé teszi, hogy szorosabb együttmûködés jöjjön létre kisebb csupán néhány tagállamot összefogó csoportok tagjai között. (Az Európai Parlament fejezetben többet megtudhat arról, hogy a Lisszaboni Szerzôdésnek milyen hatása van az EP-re.) www.europa.eu/lisbon_treaty Lisszaboni Szerzôdés 15

Az Európai Parlament az egyetlen olyan nemzetközi intézmény a világon, melynek tagjait általános választójog alapján közvetlenül a polgárok választják. Míg a tagállamok érdekeit a Tanács, a közösségi érdekeket pedig a Bizottság képviseli, az Európai Parlament a polgárok ügyeiben lép fel az európai döntéshozatalban. A Parlament hatékonyan képviseli megbízóit, a polgárokat, hiszen mára jelentôs befolyást vívott ki magának az EU irányításában, hatalmát pedig a Lisszaboni Szerzôdés még tovább erôsíti. 2. Az Európai PARLAMENT Már 1952-ben létrejött az ún. Közgyûlés, melynek tagjait az akkor 6 államot egyesítô közösség nemzeti parlamentjeibôl delegálták. Ezt a testületet tekintjük az Európai Parlament ôsének, melyet 1962-ben kereszteltek a maival azonos nevûre. Az EP kezdetben csak tanácsadói és felügyeleti jogokat kapott, azonban befolyása egyre növekedett, így ma már a Tanáccsal közösen hoz döntéseket, és együtt fogadják el az EU költségvetését is. Az EP hagyja jóvá az Európai Bizottság kinevezését, és felügyeli a testület munkáját, továbbá javaslatokat tehet a meglévô közösségi programok módosítására, vagy újak meghozatalára. Az Európai Parlamentnek tehát meghatározó szerepe van azokban az európai döntésekben, melyek állampolgárságtól függetlenül minden európai uniós polgárra vonatkoznak, és mindennapjaikat befolyásolják. Mivel az Európai Parlament célja, hogy a jogalkotásban az európai polgárok érdekeit érvényesítse, ma már természetes, hogy azok nevezik ki az EP tagjait, akikért a képviselôk fellépnek. Elôször 1979-ben választhatták meg közvetlenül az állampolgárok az EP-képviselôket. Azóta minden ötödik évben lehetôséget kapnak az Unió tagállamaiban élô polgárok arra, hogy voksoljanak saját nemzetük EP delegáltjaira. 2.1. Az EP hármas hatásköre 2.1.1. A Parlament mint jogalkotó Az Európai Parlament szerepe 1952 óta folyamatosan növekedett, így mára elérte, hogy a Tanács társ-jogalkotójaként erôs befolyása legyen az európai uniós döntéshozatalra. Ugyan a Parlamentnek még napjainkban sincs önálló döntéshozó hatásköre, de nélküle számos és egyre bôvülô területen már nem lehet döntéseket hozni. Együttdöntés A Parlament az európai jogszabályok nagy többségében a Tanáccsal egyenrangú félként dönt. Ezt nevezzük együttdöntésnek. Elsôsorban azok a döntések születnek ezzel az eljárással, amelyek közvetlenül érintik az uniós polgárok érdekeit. Együttdöntéssel határoznak például az áruk, a szolgáltatások, a tôke és a személyek szabad áramlásáról. Egyebek mellett a környezetvédelemmel, a fogyasztói jogokkal és a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben is közösen dönt a Tanács és a Parlament. Konzultáció Bizonyos, úgynevezett érzékeny kérdésekben, mint például az adóügy, ipar- és mezôgazdaságpolitika, a Parlamentnek csak tanácsadói szerepe van. Ilyen esetekben a Tanácsnak mindenképp ki kell kérnie a Parlament véleményét, de nem szükséges annak megfelelôen döntenie. 16

2.1.2. A Parlament mint az európai pénzek elosztója Az európai képviselôk az Európai Bizottság javaslatai alapján minden évben hosszú hónapokon keresztül tárgyalnak a Miniszterek Tanácsával (az EU tagállamainak képviselôivel), hogy határozzanak az Unió következô évre tervezett bevételeinek és kiadásainak összegérôl. Az így kialakított költségvetés meghatározza azt a támogatást, amelyet az Európai Unió juttat egyes tevékenységi területeinek a szolidaritás, a fenntartható gazdasági fejlôdés és a társadalmi kohézió biztosítása érdekében. A Parlament hatásköre kiterjed arra is, hogy elutasítsa a költségvetést, és új tervezetet kérjen, ha úgy véli, prioritásait nem vették eléggé figyelembe. Honnan folyik be a pénz az EU pénztárcájába? A vámok, melyeket az EU-n kívüli országoktól szednek be a tagállamok, az összbevételek mintegy 10%-át teszik ki. A mezôgazdasági lefölözések, amelyeket az Európai Unióhoz nem tartozó országokból származó mezôgazdasági termékek behozatala után vetnek ki, az összbevételek mintegy 1%-át teszik ki. A HÉA-forrás, amely az egyes tagállamok által szolgáltatott, az általuk behajtott hozzáadottérték-adó 1%-a. Az összbevételek mintegy 14%-át teszi ki. A GNP-forrás (bruttó nemzeti termék), melyet az egyes tagállamok adnak, a közösségi GNP-ben képviselt részarányuk szerint. Az összbevételek mintegy 75%-át teszi ki. GNP forrás : 75% vámok: 10% mezôgazdasági lefölözések: 1% HÉA-forrás : 14% 17

Mire költi pénzét az EU? Az EU pénzügyi kerete, 2007 2013 (kerekített számok): Az EU szerepe a világban: külsô fellépések, fejlesztési politika, humanitárius segítségnyújtás 49 Mrd EUR (6%) Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése: a polgárok jogainak védelme, a személyek szabad mozgása, rendôrségi és igazságügyi együttmûködés, terrorizmus elleni küzdelem 11 Mrd EUR (1%) A természeti erôforrások megôrzése és kezelése: mezôgazdaság, fenntartható fejlôdés és környezetvédelem 371 Mrd EUR (43%) Egyéb kiadások, az igazgatási költségekkel együtt 51 Mrd EUR (6%) Fenntartható növekedés: regionális gazdasági fejlesztés, fellépés a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás érdekében 382 Mrd EUR (44%) Fenntartható növekedés: 382 Mrd EUR - 44% Az EU szerepe a világban: 49 Mrd EUR - 6% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése: 1 Mrd EUR - 1% Egyéb kiadások: 51 Mrd EUR - 6% A természeti erôforrások megôrzése és kezelése: 371 Mrd EUR - 43% 18

2.1.3. A Parlament mint a Bizottság és a Tanács ellenôre A Bizottság ellenôrzése Az Európai Parlament beleegyezése szükséges az Európai Bizottság elnökének és tagjainak kinevezéséhez. A képviselôk a döntés elôtt ellenôrzik a biztos-jelöltek hozzáértését, azaz megbizonyosodnak arról, hogy megfelelnek-e a tisztségre. Ha alkalmatlannak találják valamelyik jelöltet, el is utasíthatják a kinevezését. A Bizottságot mint testületet a Parlament bizalmi szavazással nevezi ki. Bizalmatlansági indítvány elfogadásával a testületet le is mondathatja, azonban az ilyen eljárást végsô fegyvernek tekintik, alkalmazására még sosem került sor. 1999-ben a Santer-féle bizottsággal szemben a Parlament bizalmatlansági szavazást helyezett kilátásba egy feltételezett csalás miatt ami a Bizottság lemondásához vezetett. A Parlament folyamatosan felügyeli a Bizottság tevékenységét is, górcsô alá véve a közösségi politikákról, a jogalkotásról és a költségvetésrôl szóló jelentések tartalmát. Az európai biztosok rendszeresen megjelennek a képviselôk elôtt bizottsági vagy plenáris üléseken, hogy megvédjék politikájukat, elmagyarázzák a meghozni kívánt intézkedéseket, és válaszoljanak a parlamenti képviselôk kérdéseire. országok vezetôi általános politikai iránymutatásokat fogadnak el a Parlament elnöke is ismerteti saját stratégiai ajánlásait. A képviselôk plenáris ülésen vagy írásban bármilyen témával kapcsolatban kérdést intézhetnek az EU Tanácsának elnökségéhez, beleértve az olyan sürgôs intézkedések szükségességét is, amelyek az emberi jogok, a demokrácia vagy a jogállamiság megsértését orvosolják. A Tanács ellenôrzése Az Európai Parlament bizonyos mértékben a Tanács tevékenységét is ellenôrzi. A Tanács elnöksége rendszeresen találkozik az Európai Parlament képviselôcsoportjainak elnökeivel, illetve megjelenik a plenáris ülésen, hogy ismertesse a Tanács programját, számot adjon az eredményekrôl, és vitát folytasson a képviselôkkel. Az elnökség gyakran a parlamenti bizottságok ülésein is részt vesz. Minden egyes európai csúcstalálkozó (Európai Tanács) elején amikor az Az EP hatásköre, Európai Parlament, bizottság 19

2.2. Az Európai Parlament tagjai A képviselôk Európa lakosai az Európai Parlament képviselôin keresztül hatással lehetnek az uniós döntéshozatalra. Ötévente minden polgár megszavazhatja, hogy saját országában kit tart arra alkalmasnak, hogy európai színtéren harcoljon az érdekeiért. Az egyes tagálla mokban megválasztott képviselôk politikai hovatartozás szerint alkotnak csoportokat, és közös erôvel lépnek fel az európai polgárok érdekeiért. Jelenleg 736 képviselô valamint elnökük mun kál kodik azon, hogy az európai döntések az állampolgárok érdekeinek megfelelôen alakuljanak. A Liszszaboni Szerzôdés érvénybe lépésével a képviselôk száma ugyan csökkenni fog, de az EP hatalma még tovább erôsödik. Az európai képviselôk idejük nagy részét Brüsszelben töltik, azonban havonta egyszer a parlamenti ülések idejére Strasbourgba utaznak. Az üléseken a képviselôk politikai és nem nemzeti hovatartozásuk szerint alkotnak csoportokat. Jelenleg 7 képviselôcsoport van az Európai Parlamentben. Az egyik képviselôcsoporthoz sem tartozók az ún. független képviselôk. A képviselôcsoportok saját személyzettel, a képviselôk pedig parlamenti asszisztensekkel rendelkeznek. A képviselôcsoportok listája: 1. Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselôcsoport (EPP) 2. Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselôcsoportja (S&D) 3. Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselôcsoport (ALDE) 4. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselôcsoportja (Greens/EFA) 5. Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 6. Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselôcsoportja (GUE/NGL) 7. A Szabadság és Demokrácia Európája képviselôcsoport (EFD) 20

Ország Pártok összesen NI 5 5 5 4 1 2 22 6 4 5 2 17 2 7 9 4 22 1 4 3 2 1 2 13 42 23 12 14 8 99 1 1 3 1 6 4 3 4 1 12 8 8 1 3 2 22 23 21 2 2 1 1 50 29 14 6 14 5 1 3 72 35 21 7 9 72 2 2 2 6 3 1 1 1 1 1 8 4 3 2 1 2 12 3 1 1 1 6 14 4 1 3 22 2 3 5 5 3 6 3 1 2 1 4 25 6 4 2 5 17 28 7 15 50 10 7 5 22 14 11 5 3 33 3 2 2 7 6 5 1 1 13 4 2 4 2 1 13 5 5 4 3 1 18 13 11 5 25 1 13 4 72 Összesen 265 184 84 55 54 35 32 27 736 21

Az Európai Parlament elnöke Az Európai Parlamenti képviselôk elnökét két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, aki azonban tisztségében megújítható, így hosszabb ideig is elláthatja az elnöki feladatokat. Az elnök képviseli az Európai Parlamentet a külvilág elôtt és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban. Elnököl a Parlament plenáris ülésein, az elnökségi üléseken (14 alelnökével együtt) és a Képviselôcsoportok Elnökeinek Értekezletén. A képviselôk megválasztása Az Európai Parlament képviselôi közvetlenül az uniós polgárokat reprezentálják. Képviselôik ötévenkénti megválasztásával a polgárok részt vehetnek az ôket közvetlenül érintô jogszabályok megalkotásában. Az európai választásokon minden választókorú uniós polgár a lakóhelye szerinti országban, állampolgárságától függetlenül választhat és választható (Magyarországon a 18. életév betöltésével). A tagállamok képviselô-választásának nincs egységes rendszere, minden országban külön szabályozzák a voksolás menetét. Magyarországon 2004 júniusától az európai parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A Magyar Köztársaság területe egyetlen választókerületet alkot, ahonnan 22 magyar európai parlamenti képviselôt választunk. Az egyfordulós választáson csak jelöltlistás pártok indulnak. A listán a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben szerepelnek. A választópolgárok érvényesen csak egyetlen pártlistára szavazhatnak, a listán belül a jelöltek sorrendjét nem változtathatják meg. Az öt százalékot elért listák közül a leadott szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. Az európai képviselôi mandátum öt évre szól. A következô választásokat 2014 júniusában tartják. A listákról az Európai Parlamentbe bejutó képviselôk nem nemzeti hovatartozásuk, hanem politikai beállítottságuk szerint csatlakoznak valamelyik politikai csoporthoz. Az európai parlamenti választások kimenetele ennek következtében Magyarországon sem csak a hazai párt-erôviszonyoktól függ: a pártok kampányát valamennyi országban közvetve és közvetlenül is segíthetik az európai uniós pártcsoportosulások. A választásokon bármely tagállamban leadhatja voksát minden EU-állampolgár, aki az adott tagország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és jelzi szavazási szándékát. Ekkor az európai politikai csoportnak megfelelô színekben induló, de az adott tagállamban szereplô pártra szavaz. képviselôk, választás, az EP elnöke, Európai Parlament 22

ÁDER János Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tag Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E165 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45102 janos.ader@europarl.europa.eu BALCZÓ Zoltán Jobbik Magyarországért Mozgalom Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tag Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttag Parlement européen ASP 02F265 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45789 zoltan.balczo@europarl.europa.eu BOKROS Lajos Magyar Demokrata Fórum Költségvetési Bizottság tag Gazdasági és Monetáris Bizottság póttag Parlement européen WIB 04M115 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45707 lajos.bokros@europarl.europa.eu DEUTSCH Tamás Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Költségvetési Ellenôrzô Bizottság alelnök, Regionális Fejlesztési Bizottság tag, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttag, Petíciós Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E157 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45156 tamas.deutsch@europarl.europa.eu GÁL Kinga Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnök Emberi Jogi Albizottság tag Külügyi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E154 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45599 kinga.gal@europarl.europa.eu GLATTFELDER Béla Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tag Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E254 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45889 bela.glattfelder@europarl.europa.eu 23

GÖNCZ Kinga Magyar Szocialista Párt Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnök Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttag Petíciós Bizottság póttag Parlement européen ASP 13G114 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45451 kinga.goencz@europarl.europa.eu GURMAI Zita Magyar Szocialista Párt Alkotmányügyi Bizottság alelnök Nôjogi és Esélyegyenlôségi Bizottság tag Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 13G153 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45819 zita.gurmai@europarl.europa.eu GYÔRI Enikô Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Gazdasági és Monetáris Bizottság tag Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E169 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45189 eniko.gyori@europarl.europa.eu GYÜRK András Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Fejlesztési Bizottság tag Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E209 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45727 andras.gyurk@europarl.europa.eu HANKISS Ágnes Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Petíciós Bizottság alelnök, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tag, Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság tag Költségvetési Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E210 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45190 agnes.hankiss@europarl.europa.eu HERCZOG Edit Magyar Szocialista Párt Költségvetési Bizottság tag Költségvetési Ellenôrzô Bizottság póttag Jogi Bizottság póttag Parlement européen ASP 13G107 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45596 edit.herczog@europarl.europa.eu 24

JÁRÓKA Lívia Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Nôjogi és Esélyegyenlôségi Bizottság alelnök, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tag, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttag, Emberi Jogi Albizottság póttag Parlement européen ASP 12E253 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45218 livia.jaroka@europarl.europa.eu KÓSA Ádám Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tag Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E158 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45208 adam.kosa@europarl.europa.eu MORVAI Krisztina Jobbik Magyarországért Mozgalom Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tag Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság póttag Parlement européen ASP 02F255 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45786 krisztina.morvai@europarl.europa.eu ÔRY Csaba Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tag Fejlesztési Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E242 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45833 csaba.ory@europarl.europa.eu SCHMITT Pál Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Az Európai Parlament alelnöke, Kulturális és Oktatási Bizottság tag Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttag Petíciós Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E130 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45544 pal.schmitt@europarl.europa.eu SCHÖPFLIN György Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Alkotmányügyi Bizottság tag Külügyi Bizottság póttag Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság póttag Parlement européen ASP 12E218 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45884 gyorgy.schopflin@europarl.europa.eu 25

SURJÁN László Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Költségvetési Bizottság tag Regionális Fejlesztési Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E246 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45835 laszlo.surjan@europarl.europa.eu SZÁJER József Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Alkotmányügyi Bizottság tag Jogi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E258 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45871 jozsef.szajer@europarl.europa.eu SZEGEDI Csanád Jobbik Magyarországért Mozgalom Regionális Fejlesztési Bizottság tag Belsô Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 02F259 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45787 csanad.szegedi@europarl.europa.eu TABAJDI Csaba Sándor Magyar Szocialista Párt Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tag, Petíciós Bizottság tag, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttag Parlement européen ASP 13G103 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45821 csaba.tabajdi@europarl.europa.eu 26

2.3. Az EP és a Lisszaboni Szerzôdés A Lisszaboni Szerzôdés minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában. A nagyobb hatáskör a polgárok, a nemzeti parlamentek és az Európai Unió iránti nagyobb felelôsséggel is jár. Minden új EU-szerzôdés megnövelte az Európai Parlament jogalkotói hatáskörét. A Lisszaboni Szerzôdés most az uniós jogszabályok túlnyomó többsége esetében a Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá emeli a Parlamentet. Nagyobb hatáskör A Lisszaboni Szerzôdés erôsebb jogalkotóvá teszi az Európai Parlamentet, azáltal, hogy több, mint 40 új területre terjeszti ki az együttdöntési eljárást, amelynek értelmében a Parlament a Tanáccsal egyenlô jogokkal bír. Ilyen új területek a mezôgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel-és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok. A Parlament nagyobb szerephez jut a költségvetés tervezésénél, mivel megszûnik a különbségtétel a kötelezô és a nem kötelezô kiadások között. A Parlament a Tanáccsal együtt dönt majd az EU költségvetésének egészérôl. Több felelôsség A nagyobb hatáskör több felelôsséggel is jár. A Parlament döntései eddig soha nem látott mértékben, közvetlenül érintik majd az európai polgárok mindennapi életét. A Parlament ellátja majd az uniós polgárok jogainak védelmét, a Lisszaboni Szerzôdésben foglalt Alapjogi Chartával összhangban. Új szerepük lesz az EP-képviselôknek az EU-val és intézményeinek egészével kapcsolatban: mostantól a Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét, és a Parlament hozzájárulásához lesz szükség a külügyi és biztonságpolitikai fôképviselô kinevezéséhez. Végül, a Lisszaboni Szerzôdés értelmében a Parlament javaslatot tehet a szerzôdések módosítására is. http://europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm Lisszaboni Szerzôdés 27

Az Európai Parlament és a Lisszaboni Szerzôdés 5 pontban 1. Új EP: jobban felvértezve a mai kihívásokkal szemben A Lisszaboni Szerzôdés javítja az EU és a Parlament cselekvési és teljesítô képességét. Európa és a világ többi része olyan új kihívásokkal néz szembe, mint a globalizáció, a demográfiai változások, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a terrorizmus, melyeket egyetlen állam sem képes önmagában hatékonyan kezelni. Európa csak együttmûködve, hatékonyabb, elszámoltatható, átlátható és következetes módon, egységes fellépéssel képes reagálni a polgárai által megfogalmazott aggodalmakra. A reformszerzôdés jobban felvértezi a Parlamentet a ma és a holnap kihívásaival szemben a növekvô EU-ban. Ezen kívül a Lisszaboni Szerzôdés a Parlamentet felruházza egy új joggal is: a jövôben javaslatot tehet a szerzôdések módosítására. 2. Új EP: nagyobb befolyás Európa alakításában A Lisszaboni Szerzôdés minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában. Azáltal, hogy jogalkotói hatáskörét több mint 40 új területre terjesztik ki, a Parlament a tagállamok kormányait képviselô Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá válik. A mezôgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel-és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok csak néhány olyan terület, ahol a Parlament teljes jogkört szerez. Döntéseinek egyre nagyobb és nagyobb hatása lesz a mindennapi életre. 3. Új EP: szigorúbb felügyelet az EU költségvetése felett Mostantól kezdve a Parlament a Miniszterek Tanácsával együtt dönt majd a teljes EU költségvetésrôl. Mostanáig nem a Parlamentet illette meg az utolsó szó joga az olyan kötelezô kiadások kapcsán (az EU-költségvetés kb. 45%-a), mint például a mezôgazdasággal vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos kiadások. Ez megváltozik, mivel ezentúl a Parlament, illetve az EU-tagállamok kormányai felelnek majd a teljes EU-költségvetésért. Az Ön Parlamentje nagyobb beleszólással fog rendelkezni abban, hogy mire fordítsák a kiadásokat, továbbá az EU költségvetése felett is szigorúbb ellenôrzést gyakorol majd. 4. Új EP: nagyobb beleszólás az EU vezetôinek kiválasztásába A lisszaboni korszakban, a Parlament nem csak arról fog dönteni, hogy mit történik, és mire fordítják a pénzt, hanem abba is nagyobb beleszólása lesz, hogy kik vezessék az EU-t. A Parlament fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, akit az EU állam- és kormányfôi elôzetesen kijelölnek. A jelölés során figyelembe kell venni az európai választások és az Ön választása eredményeit. A Parlament hozzájárulása szükséges lesz az EU új külügyi és biztonságpolitikai fôképviselôjének kinevezéséhez, aki egyben a Bizottság alelnöki teendôit is ellátja majd. 5. Új EP: az európai polgárok erôsebb hangja Az új hatáskör nagyobb felelôsséget is jelent. Az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézményként a Parlamentnek új eszközei lesznek, hogy erôsebb hangot biztosítson az általa képviselt 500 millió állampolgárnak, és elszámoltathatóvá tegye feléjük az EU t. A Parlamentnek gondoskodnia kell arról, hogy a Lisszaboni Szerzôdésbe foglalt, az uniós polgárok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait tömörítô Alapjogi Chartát, valamint az állampolgári kezdeményezésre vonatkozó új jogot (amely lehetôvé teszi az emberek számára, hogy 1 millió aláírással kezdeményezzenek új szakpolitikai javaslatokat), hatékonyan végrehajtsák. A Parlament ezen kívül biztosítani fogja a nemzeti parlamentek jogainak védelmét, hogy azok kifogást emelhessenek olyan jogalkotási javaslatok ügyében, amelyeket megítélésük szerint nemzeti szinten jobban tudnának kezelni. Táblázatot lásd az 1. számú függelékben a 99. oldalon. 28

2.4. Az EP díjai Az Európai Parlament Andrej Dimitrijevics Szaharovról nevezte el 1988- ban alapított díját, mellyel azokat a kivételes személyeket vagy csoportokat tünteti ki, akik védik az emberi jogokat, a demokráciát és a szólásszabadságot, továbbá az egész világon küzdenek az intolerancia és az elnyomás ellen. Az EP a díjjal azt a meggyôzôdését juttatja kifejezésre, hogy az alapvetô szabadságjogokhoz nemcsak az élethez és integritáshoz való jog tartozik, hanem a vélemény- és sajtószabadság joga is. Ez az egyik legerôsebb védôbástya az elnyomás ellen, és egyben a demokratikus és nyílt társadalom fokmérôje. 2.4.1. Szaharov-díj a gondolat szabadságáért A Szaharov-díjat minden évben az Európai Parlament adja át Strasbourgban az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulójához (december 10.) lehetô legközelebbi idôpontban. A díj névadója, Andrej Dimitrijevics Szaharov (1921-1989) orosz fizikus egész életében aktívan harcolt a politikai elnyomás áldozatai és az emberi jogok védelme érdekében. 1975-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták erôfeszítéseit. Szaharov szakmájában is kiemelkedôen teljesített, hiszen 32 évesen feltalálta a hidrogénbombát, azonban munkájának pusztító ereje rendkívül nyugtalanította. Igyekezett ezért ráébreszteni az embereket a nukleáris robbanás óriási veszélyeire. Szaharov mindemellett szívügyének tekintette a politikai elnyomás elleni küzdelmet, így 1970-ben bizottságot hozott létre az emberi jogok és politikai áldozatok védelmében. Szaharov soha nem titkolta a Szovjetunió politikája elleni kifogásait, így 1980-ban hat évre számûzetésbe került, melybôl visszatérve haláláig folytatta a harcot az emberi jogok érvényesüléséért. A díjat többek között a következôk kapták: Nelson Mandela (Dél-Afrika), Alexander Dubček (Csehszlovákia), Las Madres dela Plaza de Mayo (Május téri anyák Argentína), Wei Jing Sheng (Kína), Ibrahim Rugova (Koszovó), az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ volt fôtitkára, Kofi Annan, Memorial orosz emberi jogvédô csoport (Oleg Orlov, Szergej Kovalev és Ljudmila Alekszejeva - 2009). http://www.europarl.europa.eu/sakharov/default_hu.htm díjak, Szaharov-díj 29

2.4.2. Lux-díj az európai filmek díja Pedro Almodovar, Fatih Akin és Hajdu Szabolcs csak néhány rendezô azok közül, akiknek filmjeire Európa-szerte kíváncsiak az emberek, azonban az Unió nyelvi sokszínûsége miatt bemutatásuk nehézkessé válhat. Az Európai Parlament ezért 2007-ben úgy döntött, minden évben felkarol egy európai mozifilmet, és támogatja azt a bábeli zûrzavar áthidalásában. Az EP finanszírozza a gyôztes film feliratozását az EU 23 hivatalos nyelvén, illetve a mozivetítéshez szükséges technikai átalakítását. A díj célja tehát, hogy az Európai Unióban mindenki számára a saját nyelvén legyen elérhetô egy-egy kiemelkedô filmalkotás, ezzel is segítve az európai filmek mind szélesebb körû megismerését. A csillogó díjátadó ünnepséget minden év ôszén Strasbourgban tartják, ahol az Európai Parlament elnöke a bibliai Bábel tornyát ábrázoló szobrot adja át a gyôztesnek. A Lux-díjjal jutalmazott filmet az EPképviselôi választják ki egy szakértôi bizottság segítségével. A 12 tagú szakmai zsûri kijelöli azt a három alkotást, melyeket bemutatnak az EP-képviselôknek, akik a filmek megtekintése után kiválasztják az év Lux-díjazottját. A Lux-díj a fény mértékegységérôl kapta a nevét, ami egyben utalás a Lumière fivérekre, akik kifejlesztették a filmgyártáshoz nélkülözhetetlen színes képrögzítési eljárást. A Lux-díj elsô (2007-es) díjazottja a török származású rendezô, Fatih Akin, "A másik oldalon" (Auf der anderen Seite) címû filmje volt. 2008-ban a Lux díjat Jean Pierre és Luc Dardenne alkotása, a Lorna csendje nyerte. A három döntôbe került film között szerepelt Mundruczó Kornél filmje, a Delta. 2009-ben a Welcome címû francia film nyerte az Európai Parlament Lux díját (rendezte: Philippe Lioret). Lux-díj 2008 http://www.lux-prize.eu díjak, Lux-díj 30

2.4.3. Európai Ifjúsági Károly-díj Az Európai Unió különbözô országaiban élô fiatalok eltérô nyelveken beszélnek, más a kultúrájuk, történelmük és különbözô szokásaik vannak. Mindez azonban nem akadályozza ôket egymás megismerésében, hanem sokkal inkább jó lehetôség a nemzetközi barátságok és kapcsolatok kialakítására. Az Európai Ifjúsági Károly-díj olyan csereprogramok, nemzetközi ifjúsági események, projektek megszervezését támogatja, melyek az európai fiatalokat együttmûködésre, egymás megértésére és megismerésére ösztönzik, valamint tudatosítják bennük az európai azonosságtudatot. Az Európai Ifjúsági Károly-díjjal nem megvalósítandó ötleteket, hanem már futó programokat jutalmaz a zsûri, hogy támogassa a projekt további menetét, fejlôdését. Európai Ifjúsági Károly-díjra pályázhat bármely olyan fiatal vagy ifjúsági csoport, melynek tagjai 17 és 30 év közöttiek, akik az Európai Unió valamelyik tagországának állampolgárai. A pályázók a jelentkezési lapot az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodájának internetes oldaláról tölthetik le. Az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány (www.karlspreis. de) közösen jutalmazza a legjobb programot nyújtó pályázókat. A gyôztes kiválasztása két lépésben történik. Elsôként a nemzeti zsûrik mind a 27 tagállamban kiválasztanak egy-egy gyôztest, majd a 27 projektbôl az európai zsûri jelöli ki a három dobogóst. A három legjobb projektnek járó pénzjutalmat az Európai Parlament elnöke és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány képviselôje nyújtja át. A 27 nemzeti projekt részvevôi meghívást kapnak az aacheni (Németország) díjkiosztó ünnepségre, a három legjobb pályázó pedig ellátogathat az Európai Parlamentbe. 2008-ban osztották ki elsô ízben az Európai Ifjúsági Károly-díjat, melynek nyertese egy magyar projekt, a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány Diákok Határok Nélkül programja volt. A jutalmat az alapítvány képviselôje, Korzenszky Emôke egy nagyszabású európai díjátadó ceremónián vette át Aachenben. Interjúnkban Emôke óriási lelkesedéssel számol be arról, hogyan zajlott a díjátadó ünnepség, valamint megtudhatjuk azt is, hogy milyen változást hozott az alapítvány - és a saját - életébe a rangos elismerés. 2009- ben a YOUrope needs YOU elnevezésû lengyel projekt nyerte az Európai Ifjúsági Károly-díjat. 31

Interjú Korzenszky Emôkével Elôször is gratulálok a díjhoz. Áruld el nekünk, milyen 2008-ban Európa legjobb ifjúsági projektje! A Diákok Határok Nélkül program keretében minden évben 135, a Kárpát-medencében élô, magyar diákot látunk vendégül egy 16 napos táborban. A találkozó lényege, hogy a fiatalok olyan vezetôképzô foglalkozásokon vegyenek részt, amelyek elôsegítik a nemzetközi európai közösségek szervezôdését. Mindemellett jól szórakoznak, megismerik egymást és Magyarországot, valamint határokon átívelô barátságokat kötnek. Kik vehetnek részt a táborokban? Két szempont szerint válogatjuk ki a résztvevô fiatalokat: tehetség és szociális háttér alapján. Minden évben régiónként hirdetjük meg a pályázatot középiskolás diákok körében. A beérkezô pályamûveket, valamint a jelentkezôk önéletrajzát és motivációs levelét vesszük figyelembe a résztvevôk kiválasztása során. Mindig vegyes a csapat, vannak a fiatalok között olyanok is, akik kevésbé fejlett régiókból származnak, de nem kizárólag a szociális rászorultság alapján válogatunk. Sok tehetséges fiatal pályázik minden évben, és elmondhatjuk, hogy a 135 hely is korlátozottnak tûnik a nagy érdeklôdéshez és a pályázatok minôségéhez képest. A pályázati kiírás minden évben aktuális témakört fed le. Az idei évben például az egyik pályázati téma az Európai Unió által meghirdetett 2008: a kultúrák közötti párbeszéd éve volt. Kik dolgoznak az alapítványnál? Mindannyian önkéntesek vagyunk. A szervezôk között több volt táborozó is van, akik egyszer kipróbálták, megszerették és úgy döntöttek, a késôbbiekben ôk is részt vesznek a rendezésben. Ki finanszírozza a táborokat? Fôképp tengerentúli, kanadai, amerikai adományokból finanszírozzuk a táborokat. Magyarországról is sok segítséget kapunk, hiszen többen felajánlanak kedvezményes szolgáltatásokat a tábor lakói részére. Honnan értesültetek az Európai Ifjúsági Károly-díjról? Egy ismerôs hívta fel a figyelmemet arra, hogy mi is megpályázhatnánk ezt a díjat. Amikor elolvastam a feltételeket, tudtam, hogy minden feltételnek megfelelünk, de a pályázat megírása komoly odafigyelést és sok munkát igényelt. Azt a részt, ahol néhány mondatban be kellett mutatni a projektet, különös figyelemmel írtam, mert tudtam, hogy a zsûri azt olvassa el elôször, tehát azon áll vagy bukik a sikerünk. Megérte. Mit vártál a pályázattól, sejtetted, hogy mennyire jó programmal indultok? Természetesen, mint minden pályázó, én is bizakodtam a sikerben, de fogalmam sem volt arról, milyen lehet a többi projekt, így nem tudtam felmérni az esélyeinket. Óriási öröm volt, mikor kiderült, hogy a magyar mezônybôl a mi programunkat választották ki az európai megmérettetésre. Minden ország gyôztes pályázatának egy-egy képviselôjét meghívták az aacheni díjátadó ünnepségre, csak ott derült ki, hogy a miénk Európa legjobb projektje. 32

Milyen volt a díjátadó ünnepség? Hatalmas médiafigyelem kísérte a rendezvényt. Amikor kiszálltam Aachenben a vonatból, azonnal kamerák fogadtak a pályaudvaron. Elôre felkészítettek minket arra, hogy a sajtó képviselôi mindenhol ott lesznek, de nem számítottam ekkora érdeklôdésre. Több német csatorna készített velünk interjút, kattogtak a fényképezôgépek, forogtak a kamerák. A ceremóniát némi túlzással egy Oscar-gálához hasonlították a szervezôk. A jelölteket beültették az elsô sorokba és az ünnepélyes megnyitó után elkezdôdött a show. Az elsô három helyezett felkonferálása közben táncos-zenés mûsorok, filmek szórakoztatták a közönséget, és növelték a feszültséget az ujjaikat tördelô jelöltekben. Hans Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke hirdette ki az elsô helyezettet, és mondta a laudációt. Tôle hallottam elsôként azt a hírt, ami azóta megváltoztatta a projekt jövôjét: a Diákok Határok Nélkül program nyerte az elsô Európai Ifjúsági Károly-díjat. Mit éreztél, mikor megtudtad, hogy a ti projektetek nyert? Fantasztikus élmény és nagy megtiszteltetés volt. A ceremónia elôtt volt idôm megismerkedni a többi jelölttel is, és tudtam, hogy erôs a mezôny, bárki nyerhet. Óriási büszkeség tudni, hogy minket találtak a legérdemesebbnek erre a díjra. Hatalmas megtiszteltetés volt kezet fogni Pöttering elnök úrral és a késôbbiekben megtapasztalni, hogy mennyire kellemes, közvetlen ember. Mi volt a díj? 5000 eurót kapott a projektünk, de ez csak egy része annak a számos elônynek, amivel a díj jár. Mint már említettem, óriási médiafigyelem kísérte a rendezvényt Németországban, rengeteg emberhez eljutott a hírünk. Az Aachenben töltött napok alatt fontos kapcsolatokat építhettem. Hogy reagáltak a hírre Magyarországon? Itthon sincs túl sok szabadidôm a díjátadó óta. Tévé- és rádióinterjúkat adok, nap mint nap megkeresnek újságírók, és országszerte viszik a programunk hírét. Többen ajánlották fel azóta személyes segítségüket, anyagi támogatásukat vagy adójuk egy százalékát az alapítványnak. Mit értesz személyes segítségen? Például az egyik rádióadó neves mûsorvezetôje az interjúnk után felajánlotta, hogy szívesen tartana egy kommunikációs tréninget a tábor fiataljainak. Ismeretlenül is megkeresnek minket jó szándékú emberek, hogy hallottak a díjról, és szívesen segítenének a tábor szervezésében. Schmitt Pál EP-képviselô meghívott a Kulturális és Oktatási Bizottság ülésére Brüsszelbe, ami szintén egy olyan lehetôség, amelyet kamatoztathat a projektünk. Mit üzensz azoknak, akik a sikereiteket látva jövôre szeretnének pályázni a díjra? A Károly-díj mutatta meg, hogy fontos figyelni a kínálkozó lehetôségekre és élni azokkal. Kitartással egészen aprónak tûnô próbálkozásokból is lehet hatalmas eredményt elérni. Nagy dolog, hogy az Európai Parlament gondolt az ifjúságra. Szerencsések a fiatalok, hiszen most érdemes Európa felé nyitni, mert támogatja az ifjúságot. Készült: 2008 áprilisa Nemzetközi Károly-díj Alapítvány: www.karlspreis.de Az Európai Ifjúsági Károly-díj honlapja: http://cyp.adagio4.eu díjak, Károly-díj, ifjúság 33