ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2018. évi ellátásáról 1

Tartalom I. Jogszabályi háttér:...3 II. A település demográfiai mutatói:...4 III. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása:...24 IV. Az önkormányzat által gyermekek részére biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása...36 V. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések:...58 VI. Járási Gyámhivatali (Esztergom) hatáskörben tett hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatok:...59 VII. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések:...59 VIII. Jövőre vonatkozó javaslatok:...59 IX. Települési bűnmegelőzési program:...61 X. Települési önkormányzat és a civil szervezetek, alapítványok együttműködése:...61 2

I. Jogszabályi háttér: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96..(6) bekezdése értelmében az önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést készít. Az önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményeit jogszabály írja elő. 1 A helyi önkormányzat a fenti jogszabály alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig -a külön jogszabályban meghatározott tartalommal- átfogó értékelést készít, melyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazgatási Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálynak. Esztergom Város Önkormányzat az előírt feladatának eleget téve, az értékelésben bemutatja az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátásokat, a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket, valamint a gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módjáról, működésének tapasztalatairól a HID Szociális, Család -és Gyermekjóléti Központ és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2018. évről készített Szakmai Beszámolója, valamint az Aprófalva Bölcsőde beszámolója, védőnői szolgálat tájékoztatása, valamint a helyi Önkormányzat Közjóléti -és Köznevelési Csoport munkatársainak értékes tájékoztatása és hasznos információi alapján. A beszámolóhoz összegyűjtött adatok, illetve statisztikai mutatók révén a város lakosságának demográfiai, ellátottsági mutatója válik ismertté. Az adatok, illetve a szolgáltatásokat nyújtó intézmények javaslatai alapján az igényekhez legjobban igazodó szolgáltatási struktúra kialakítása és a jelenlegi szolgáltatások fejlesztése a legfőbb feladatunk. Célunk az is, hogy ösztönözzük a szociális és gyermekjóléti szakma helyi települési és térségi résztvevőt, elkerülve és kiküszöbölve a párhuzamosságokat. Együttgondolkodásra ajánlom a lakosságnak, az egyházi és-civil szervezeteknek, hisz számos kihasználatlan erőforrás rejtőzködik még városunkban. Maga a beszámoló azzal is hat közvetlenül a szakmai munkára, hogy évente összefoglalva bemutatásra kerül a korábbi évben elvégzett munka minden gyermekvédelmi területen. Év közben a gyermekvédelmi intézményrendszer képviselőivel, a jelzőrendszer tagjaival elemezzük az elvégzett feladatokat és a még ránk váró, meg nem valósult tennivalókat, terveket, ami ösztönző hatással van a gyermekvédelmi munka minőségi színvonalon történő elvégzésére. A beszámolóhoz az intézmények által adott összefoglaló tájékoztatók elkészítése olyanfajta rendszerességet visz a munkánkba, melyre még ezen a nagyon egyedi feladat megoldásból összetevődő munkafolyamatban is szükség van. A beszámolónak nincs közvetlen gazdasági hatása, a gyermekvédelmi munkában előírt feladatok költségkihatása egyedileg került egyeztetésre. 1 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. -ának (6) bekezdése határozza meg a helyi önkormányzatok számára az elmúlt év gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelés készítésének, valamint képviselő-testület, illetve közgyűlés általi, minden év május 31-ig történő megtárgyalásának kötelezettségét. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza, melynek figyelembe vételével a jegyző és a Gyermekjóléti szolgálat együttműködésében készült el az alábbi beszámoló. 3

II. A település demográfiai mutatói: A magyarországi szuburbanizáció, a városból vidékre vándorlás a nyugat-európaihoz viszonyítva speciális időszakban indult meg. A szuburbanizáció megindulása Magyarországon a természetes fogyás időszakára esik, illetve akkor kezdődött, amikor a gazdaságban jelentős visszaesés következett be, és a lakosság széles rétegeinek megélhetési körülményei romlottak. A 1990-es évek lakásprivatizációja jelentős motivációs tényezőként jelent meg a városi lakosság vándorlásában, ugyanakkor a különböző társadalmi státuszú csoportokat eltérően érintette. A bérlakásprivatizáció a költözés lehetőségét és kényszerét egyaránt megnövelte. A kedvezőbb pozíciójú budapesti lakásokból a magasabb státuszú Budapest környéki településekre lehetett költözni, míg azok, akik számára a kiköltözés a lakásterhektől való menekülést jelentette, a Budapesttől távolabbi településekre költöztek. A városiak megjelenése jelentős változásokat eredményez a város környéki vidéki települések társadalmában, térbeli gyakorlatában. A lokalitások szintjén a városból kiköltöző középosztály jelentős mértékben átalakítja a települések térbeli, társadalmi gyakorlatait. A tér átalakulásának jellemző elemei a lakóterület növekedése, a földhasználat funkcióváltása és a táj átalakulása. A lakóterület növekedése, függetlenül az eltérő vidékreprezentációktól és mindennapi gyakorlatoktól a városi fogyasztás növekvő mértékének eredménye, melynek két eltérő típusa figyelhető meg, az egyik a külterület, döntően üdülőövezet spontán benépesülése, a másik pedig a szervezett lakóparképítés. A lakóterület növekedéséhez kapcsolódóan a föld használata is átalakul, a mezőgazdaság helyét, a földhasználat termelő funkcióját a lakó és szolgáltató funkció váltja fel. Mindezek pedig a táj- és településképben is jól megragadható változásokat eredményeznek. A városi fogyasztók hatására a városkörnyéki vidéki tér egy multifunkcionális térré alakult, ahol a városi igényekhez igazodva a lakó, szolgáltató és termelő funkciók keverednek. A lakóparkok és különálló településrészek a városból kiköltözők térbeli-társadalmi elkülönülését, szegregálódását jelzik. Az épített környezet átalakulása, magas státuszú, sajátos stílusú lakóházak sora pedig a vidék dzsentrifikációjának szembetűnő bizonyítéka. A városból vidékre vándorlás a jelenkori vidék egyik meghatározó tér- és társadalom-átalakító folyamata. A város környéki vidéki tér olyan, egymástól is különböző funkciókkal rendelkezik, mint például a mezőgazdaság, a turizmus, a rekreáció, vagy a kereskedelem. A város környéki területek dinamikus térként definiálhatók, ahol a városi funkciók sorozata összeütközik a vidéki funkciókkal. A város környéke a vidéki tér egy sajátos típusa, ahol a városi szereplők, a kiköltözők fogyasztóként használják a vidéki teret, és ez hatással van a vidék átalakulására. A lakóterület növekedése, a zöldterület csökkenése, a táj átalakulása pedig a városi nyomás jellemző mutatói. A városkörnyéki vidék térbeli átalakulása, a földhasználat funkcióváltása alátámasztja a poszt-produktivista vidék kialakulásának tézisét, melynek lényege, hogy az agrártermelés térvesztésének következményeként a vidék fő funkciójává a termeléssel szemben a fogyasztás válik. A települések, a város környéki vidéki lokalitások, pedig alapvetően nyitottak az új igények kiszolgálására, a funkcióváltásra, mert az alapvető termelési formák megváltozása, az agrártermelés térvesztése miatt új megélhetési forrásokra van szükségük. A lokalitások szintjén jelentős változásként értelmezhető, hogy a településeken állandó jelleggel magas társadalmi státuszú csoportok jelennek meg, amelynek nem csupán a korábban már tárgyalt térszerkezeti következményei vannak, de jelentős változást hoznak a falvak társadalmában is. A közép- és felső osztályok életstílusbeli és fogyasztási szokásai megváltoztatják a falvakra jellemző korábbi társadalmi gyakorlatokat. 4

A mindennapi élet szintjén az aktív természet- és környezetvédelmi civil tevékenység mellett jellemző tevékenységek a kertészkedés, természetjárás, kapcsolódva a vidékreprezentációkban megjelenő individuális értékekhez (nyugalom, egészséges élet), ami az egyének számára a rekreálódás lehetőségét biztosítja. A természet és vidék összekapcsolódása tehát két eltérő mindennapi viselkedésformát eredményez, egyrészt társas, közösségi cselekvésre ösztönöz (civil szerveződések), másrészt pedig az egyének számára individuális tevékenységek számos formáját kínálja, kapcsolódva a rekreációhoz. A vidék és közösség összekapcsolása talán az egyik legmarkánsabb eleme a vidék várossal szemben meghatározott definíciójának. A társadalmi kapcsolatoknak a mindennapi gyakorlatokban azonban nagyon eltérő formái jelennek meg. A kiköltöző városiak az integrálódás és a teljes érdektelenség közötti széles skálán helyezkednek el. A városi kiköltözők egy csoportja számára a helyi közösségbe való bekapcsolódást a szomszédsági kapcsolataik jelentik. Vidékképüknek megfelelően fontosnak tartják a szomszédokkal való intenzívebb kapcsolattartást. Egy másik csoport a közösségi életbe való intenzív bekapcsolódással éli meg a vidéki közösség érzését. Sajnálatosan kevésbé jellemző, hogy a kiköltözök között többen aktív civil társadalmi életet élnek. Míg a harmadik csoport számára a vidéki lakóhely nem jár együtt a közösségi aktivitással, városi életformájukkal nem szakítva, jellemzően elzárkóznak a mindennapi érintkezéstől, bezárkóznak otthonaikba, ahová csak aludni járnak haza. A kiköltözés okaként is központi helyet foglal el a vidék, mint a természetes, zöld lakókörnyezet vonzása, szemben a város taszító hatásával. A természet, a zöld tehát központi eleme a városból kiköltözők vidékreprezentációjának, ami kulcsfontosságú a kiköltözés motivációjában, és jellegzetes mindennapi gyakorlatokat eredményez. A társadalom átalakulása szempontjából a népesség növekedése és a népesség társadalmi összetételének változása mellett és annak eredményeként hangsúlyos elem a város környéki vidék társadalmi gyakorlatában a társadalmi együttélés és közösségi élet megváltozása. A városból kiköltözők hatására átalakulnak a mindennapi társadalmi együttélés szabályai. A város környéki vidéki tér jellemző sajátossága, hogy két egymással ellentétes társadalmikulturális folyamat, a városiasodás és a retradicionalizáció verseng egymással, jelentős változásokat és konfliktusokat eredményezve a helyi társadalmi-, gazdasági-, és kulturális életben. A város környéki vidék tehát a vidéki területek egy sajátos, a városi fogyasztás hatására kialakuló típusa. Mindennapi életét, társadalmi-, gazdasági-, és kulturális viszonyait tekintve város és vidék között helyezkedik el. Jellegadó társadalmi rétege a városból kiköltöző középosztály. Ehhez kapcsolódva fő funkciója a lakófunkció és a szolgáltatás. Jellemző sajátossága, hogy a vidék és város elemei keverednek, ütköznek egymással, ezáltal létrehozva a vidéki tér egy dinamikusan fejlődő, de konfliktusokkal, feszültségekkel teli típusát. A kistérség (Bajót, Dömös, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát) szellemi, kulturális, oktatási és ipari kereskedelmi központja Esztergom. A régies hangulatú kisváros, természetes forrásaival, a Duna, a Duna-kanyar és a pilisi hegyek nyújtotta lehetőségekkel, a királyi várral, a Bazilikával, a történelmi egyházi szerepköréből eredő tekintélyével és vonzásával, műemlék épületeivel igencsak vonzó idegenforgalmi központ. A város földrajzi fekvése kedvező és egyben ellentmondásos. Nincs a közvetlen közelében sem autópálya, sem pedig nagy forgalmú vasútvonal. Ugyanakkor jelentős hajózási útvonalat és fontos átkelőhelyet jelent számára a Duna. Az újjáépült Mária Valéria híd nem csupán Párkány városával köti újra össze, hanem gazdasági és szimbolikus jelentőségét is megnövelte 5

a településnek. A város állandó élénk határforgalmat bonyolít le a szomszédos egyébként testvérváros Párkány településsel. A híd újjáépítése és az Uniós csatlakozás óta a kapcsolatok mindennapossá és magától értetődővé váltak. Már egyre több gyakorlati együttműködési lehetőség sejlik föl a határon átnyúló térségi kapcsolatokban. A város és a kistérség foglalkoztatási helyzetére jelenős hatást gyakorol egyrészt Budapest közelsége, másrészt pedig az a tény, hogy a kilencvenes évektől erőteljesen megélénkült a gazdaság, elsősorban a külföldi tőkebefektetéseknek és az ipari parkok kialakításának köszönhetően. A városban elsősorban az autó- és elektronikai iparban találnak munkát a munkavállalók. Sőt Esztergom már jelentős munkaerőt képes mozgósítani és foglalkoztatni a határon túlról, Párkány körzetéből is. A 90-es évektől folyamatosan betelepülő külföldi beruházók enyhítettek a gazdasági szerkezetváltás következtében meglendülő munkanélküliségen, sőt felszabadult munkaerő ismételt foglalkoztatását jelentős mértékben meg is oldották. A helyi önkormányzatok általános felelősséggel biztosítják az alapvető helyi közszolgáltatásokat. 2 A szociális és gyermekvédelmi tevékenység szignifikáns kapcsolata kimutatható a munkanélküliségi mutatókkal. A lakosság foglalkoztatottságát a munkaerőigény a térségben csekély, elsősorban idénymunkákhoz köthető, ill. csak bérjárulék-támogatás esetén tud megvalósulni. Pozitív fejlemény, hogy a településen az intézmények korszerűsödtek, bővültek, amelynek folyamodványaként csekély számú foglalkoztatotti létszámnövelést eredményezett. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a segélyezettek alkalmazkodóképessége hiányzik, az alacsony iskolai végzettségük miatt szerény munkalehetőséget tudnának biztosítani számukra, amit nem mindig fogadnak el. A helyi foglalkoztatottságra jellemző, hogy a cégek kevés munkalehetőséget tudnak biztosítani az alacsonyabb (8 általános iskola alatti, és 8 általános) képesítéssel rendelkezők, illetve szakképesítéssel nem rendelkezők számára. Az önkormányzat az utóbbi években egyre több munkanélkülit igyekezett munkához juttatni. Bár a foglalkoztatás csak átmeneti, de értékteremtő és biztosítja a munkaképes korúak munkaképességének megőrzését remélhetőleg az átmeneti válság időszakára. Problémát okoz az is, hogy a településen az üzemek bezárásával még inkább szűkült az elhelyezkedési lehetőség, főleg a nők számára. Vállalkozások mentek tönkre, ahonnét az embereket elbocsátották. Az álláskeresők részben alkalmazkodtak az új helyzethez, azaz alkalmi munkavégzés keretében próbálják pótolni a kieső jövedelmet. Térségünk a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik. E három megye (Fejér, Komárom- Esztergom és Veszprém) népessége népszámlálási adatok alapján 1,7-szeresére emelkedett a századelőhöz képest. A növekedés a század első felében egyenletes volt, a II. világháború okozta veszteséget is csak stagnálás jelezte, az 1949.évi népszámláláskor. Ettől kezdve 1980- ig lendületes növekedés, majd pedig lassú fogyás következett. A város lakosainak a száma 1990-ben 29841 fő, 2001-ben 29448 fő, 2005-ben 30031 fő, míg 2008-ban 30539 fő. 2009-ben 30463 fő. 2009-től lassú csökkenési folyamat indult el. A 2 Amelyek körébe az alábbi tevékenységek tartoznak: településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, óvodáról, alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás, egészségügyi, szociális ellátásról való gondoskodás, gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, egyéb önként vállalt feladatok. 6

minimális csökkenés, illetve részben stagnálás (különösen, ha figyelembe vesszük az országos népmozgalmi adatokat, amely a népességfogyás felgyorsulását jelzi) a település viszonylag kedvező helyzetét mutatja. A 2000 es évhez képest 0,55%-kal növekedett az összes esztergomi lakónépesség a mostani időszakhoz viszonyítva. Lakónépesség száma évenként / nemek szerinti bontásban Időszak Állandó népesség száma változás %-ban Állandó népesség, férfiak összesen Állandó népesség, nők összesen és %-ban 2000. év 29312 14046 15266 (52,1%) 2001. év 29448 (100,5%) 14103 15345 (52,1%) 2002. év 29490 (100,1%) 14126 15364 (52,1%) 2003. év 29564 (100,2%) 14148 15416 (52,1%) 2004. év 29666 (100,3%) 14202 15464 (52,1%) 2005. év 30031 (101,2%) 14441 15590 (51,9%) 2006. év 30129 (100,3%) 14549 15580 (51,7%) 2007. év 30387 (100,8%) 14695 15692 (51,6%) 2008. év 30539 (100,5%) 14774 15765 (51,6%) 2009. év 30463 (99,7%) 14735 15728 (51,6%) 2010. év 30351 (99,6) 14685 15666 (51,6%) 2011. év 30129 (99,3%) 14570 15559 (51,6%) 2012. év 30062 (99,8%) 14553 15509 (51,6%) 2013. év 29946 (99,6%) 14517 15429 (51,5%) 2014. év 29863 (99,7%) 14461 15402 (51,6%) 2015. év 29819 (99,8%) 14436 15383 (51,6%) 2016. év 29768 (99,8%) 14400 15368 (51,6%) 2017. év 29520 (99,2%) 14280 15240 (51,6%) 2018. évi 29476 (99,8%) 14249 15227 (51,6%) (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) A nemek közötti arány kapcsán elmondható, hogy a nők nagyobb számban vannak jelen a településen, de a férfiak száma a nőkhöz viszonyítottan a településen a 2000-es évekhez képest minimálisan növekedett. (lásd: később) A településen a férfiak létszáma a 2000-es évekhez képest a mostani időszakhoz viszonyítottan +1,44%-kal növekedett, ellenben a nők száma esetében -0,25%-os csökkenés volt tapasztalható. A településen 65 évnél idősebb férfiak száma növekedett (3,21%) a korábbi évhez képest. A 65 év feletti férfiak települési számának növekedése a nőkhöz viszonyítva folyamatosan látható, A férfiak halálozási életkora valamelyest kitolódott, jobbak lettek az életbenmaradási esélyeik. A településen a 65 évesnél idősebb férfiak létszáma a 2005-ös évekhez képest a mostani időszakhoz viszonyítottan +41,89%-kal növekedett. Mindez azért is kimagaslónak mondható mivel a település lakosságszáma viszont lassan csökken. A településen a nők létszáma a 2000-es évekhez képest a mostani időszakhoz viszonyítottan 0,25%-kal csökkent. A korábban említett létszámnövekedés leállt, és a 2009-es évtől folyamatos csökkenés valósult meg. Viszont a településen a 65 évesnél idősebb nők létszáma a 2005-ös évekhez képest a mostani időszakhoz viszonyítottan +29,35%-kal növekedett. Mára a férfiak és a nők közötti létszámkülönbségből adódó olló egyre kevesebb. (zárójelben a korábbi évhez történő változás százalékban). A 65 évesnél idősebb férfiak létszámnövekedése nagyobb százalékban valósul meg mint a nőké. 7

A 2007-2008 évek közötti időszakban a magasabb lakónépesség száma a megemelkedett bevándorlásnak köszönhető. Ezen időszak alatt a természetes szaporodás negatív volt, valamint a terhességmegszakítások száma is a legmagasabb volt. A lakónépességen belül a gyermekkorúak (0-17 éves) aránya 18,3%, az idősek (60 éves és idősebb) aránya 26,13%. A 60 éveseknél idősebbek aránya a településen folyamatosan emelkedik. Míg a fiatalok aránya a térségen belül átlagosnak mondható, addig az idősek aránya magas. A nemek szerinti bontásban összehasonlítva a korcsoportokkal a férfiak létszáma 0-49 éves korosztályban magasabb a nőkénél. Ellenben 50- feletti korosztályban már lényegesen magasabb számban vannak jelen a nők. A férfiak a 60-64 év közötti korosztálya tekintetén a létszám csak 5,51%-kal csökkent a korábbi évhez képest. A nők ugyanezen (60-64 év közötti) korosztálya tekintetében a létszám ugyancsak -7%-kal csökkent a korábbi évhez viszonyítottan. A fentiekből is jól látható, hogy korosztályonként a nemek létszámarányainak változása nagyon voltozó képet mutat. Állandó Állandó Állandó népességből anépességből anépességből a 0-14 éves 15-17 éves 18-29 éves Időszak férfiak számaférfiak számaférfiak száma férfiak évenként / korcsoportos bontásba Állandó népességből a 30-39 éves férfiak száma Állandó népességből a 40-49 éves férfiak száma Állandó népességből a 50-59 éves férfiak száma Állandó népességből a 60-64 éves férfiak száma Állandó népességből a 65- X éves férfiak száma 2005. év 2458 562 2690 2482 1758 2075 831 1585 2006. év 2468 548 2648 2555 1761 2066 859 1644 2007. év 2439 525 2655 2652 1794 2057 872 1701 2008. év 2461 502 2644 2665 1869 1995 868 1770 2009. év 2484 506 2520 2659 1936 1965 841 1824 2010. év 2494 518 2436 2609 2035 1854 869 1870 2011. év 2442 526 2312 2606 2078 1825 865 1916 2012. év 2450 500 2245 2576 2176 1798 844 1973 2013. év 2397 472 2262 2520 2216 1785 872 1993 2014. év 2355 484 2240 2373 2314 1709 932 2054 2015. év 2349 487 2188 2231 2452 1669 945 2115 2016. év 2369 466 2129 2173 2497 1661 966 2139 2017. év 2306 461 2080 2074 2555 1680 945 2179 2018. év 2298 469 2019 2023 2535 1763 893 2249 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) A férfiak korcsoport szerinti összehasonlításában (2005 év és 2018 év között) kimagaslóan szembetűnő növekedés a 65 év fölöttiek esetében (41,89%) valamint a 40-49 éves korosztály esetében (44,19%) és a 60-64 éves korosztály esetében (7,46%) következett be. A férfiak egyéb korosztályiban csak csökkenés volt tapasztalható. A nők korcsoport szerinti összehasonlításában (2005 év és 2018 év között) kimagaslóan szembetűnő növekedés a 65 év fölöttiek esetében (29,35%) valamint a 40-49 éves korosztály esetében (32,64%) és a 60-64 éves korosztály esetében (5,21%) következett be. A nők egyéb korosztályiban a férfiakhoz hasonlóan ugyancsak csökkenés volt tapasztalható. A 40-49 éves korosztályban mindkét nem esetében folyamatos növekedés tapasztalható. Majd az is megállapítható, hogy az 50-x, feletti korosztályban férfiak és a nők esetében ismételten csökkenés tapasztalható a létszámok tekintetében. 8

A nők esetében ugyanezen korosztályban a növekedés mértéke jelöntősen kisebb volt mint a férfiaké. A nők esetében az 50 év feletti korosztályokban ugyancsak csökkenés volt tapasztalható a létszámok kapcsán. Időszak Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Állandó népességből a 15-17 éves nők száma Állandó népességből a 18-29 éves nők száma Nők évenként / korcsoportos bontásba Állandó népességből a 30-39 éves nők száma Állandó népességből a 40-49 éves nők száma Állandó népességből a 50-59 éves nők száma Állandó népességből a 60-64 éves nők száma Állandó népességből a 65- X éves nők száma 2005. év 2309 545 2516 2307 1844 2357 997 2715 2006. év 2263 538 2463 2380 1800 2389 998 2749 2007. év 2271 539 2436 2483 1813 2367 986 2797 2008. év 2313 523 2403 2517 1873 2273 1017 2846 2009. év 2279 511 2332 2527 1920 2208 1015 2936 2010. év 2291 488 2305 2433 1991 2152 1030 2976 2011. év 2279 471 2198 2404 2040 2081 1067 3019 2012. év 2262 448 2156 2376 2070 2022 1122 3053 2013. év 2235 431 2126 2307 2114 1953 1121 3142 2014. év 2229 434 2105 2198 2205 1852 1151 3228 2015. év 2218 450 2026 2158 2346 1766 1206 3243 2016. év 2234 457 1953 2085 2354 1730 1199 3356 2017. év 2198 462 1893 1984 2418 1745 1128 3412 2018. év 2187 442 1868 1920 2446 1803 1049 3512 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) A fiatalkorú lányok száma folyamatosan csökken. A lányok (0-14) korcsoport szerinti összehasonlításában (2005 év és 2018 év között) csökkenés a gyermekkorúak (-5,28%) és a 15-17 éves korosztályban (-18,89%) valamint 18-29 éves korosztályban (-25,75%) következett be. A fiatalkorú fiuk száma ugyancsak folyamatosan csökken. A fiuk (0-14) korcsoport szerinti összehasonlításában (2005 év és 2018 év között) csökkenés a gyermekkorúak (-6,5%) és a 15-17 éves korosztályban (-16,54%) valamint a 18-29 éves korosztályban (-24,94%) következett be. Összességében megállapítható, hogy a fiatalkorúak esetében a nemek szerinti bontásban a létszámcsökkenés közel azonos, illetve a fiúk esetében a csökkenés mértéke 0-14 éves korosztályban minimálisan magasabb, ellenben 15-17 éves korosztályban már alacsonyabb. Vélhetően a fiuk 15-17 éves korosztályában jelen lévő magasabb csökkenés az iskolaválasztással hozható összefüggésben. Egyrészről a fiuk nagyobb számban tanulnak máshol, illetve a lányok gyakrabban választják középiskolai tanulmányaiknak a települést. Ez a felvetés vélhetően a 18-29 éves korosztály számára is helytálló lehet. Jelenleg a 15-17 éves és a 18-29 éves korosztályok esetében a településen a férfiak létszáma magasabb mint a nőké. A nemek szerinti létszám összehasonlításból az is látható, hogy a férfiak 15-49 éves korosztályában magasabb számban vannak jelen a nőknél. 50 éves kortól a tendencia megfordul. A fenti két táblázatból látható, hogy 50 éves kor felett a nők létszáma hirtelen növekszik. 50 éves kor felett a férfiak halálozási mutatói már lényegesen rosszabban a nőknél, a különbség nemek szerinti vizsgálat során látható tovább nő. Ma hazánkban 5 férfi közül csak 3 éli túl a 65. életévét. Míg térségünkben az 1960-as években viszonylag jók voltak az egészségi mutatók, addig ma a középkorú férfiak halálozása magasabb, mint az 1930-as években volt! Annak a valószínűsége, hogy egy férfi hazánkban túléli a 65. életévét, ma csupán 59%. Ez az arány Ausztriában például 80%. A középkorú nők 9

idő előtti halálozása is háromszor magasabb, mint az európai átlag. (http://mentsukmegaferfiakat.hu/) A 0-14 éves korosztályhoz hasonlóan 2009/2010 évekig a 30-39 éves korosztály létszáma ugyancsak növekedett, majd ettől kezdve lassú csökkenés kimutatható. A 40-49 éves és a 60 év feletti korosztályokban folyamatos létszámnövekedés látható. Fentiek alapján szignifikáns kapcsolat lehet a gyermekkorúak növekedése és a 30-49 éves korosztály létszámnövekedése között, tekintettel arra, hogy ezen korosztály rendelkezik az iskoláskorú gyermekkel is. Vélhetően a gyermekek esztergomi iskolai, illetve intézményi ellátása a szülők számára kellő relevanciával bír, ennek érdekében akár a lakcímváltozásra, illetve esztergomi bevándorlásra is hajlandóak. A 2008-as évig erőteljes belföldi bevándorlás is jellemző volt a településre. Időszak Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Lakónépesség száma évenként / korcsoportos bontásban Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-17 évesek száma Állandó népességből a 18-59 évesek száma Állandó népességből a 60-x évesek száma 2000. év 29312 861 904 3024 1082 17830 5611 2001. év 29448 871 894 3028 1096 17830 5729 2002. év 29490 874 884 2981 1098 17849 5804 2003. év 29564 872 903 2949 1074 17866 5900 2004. év 29666 917 886 2927 1107 17815 6020 2005. év 30031 968 905 2894 1107 18029 6128 2006. év 30129 991 890 2850 1086 18062 6250 2007. év 30387 972 916 2822 1064 18257 6356 2008. év 30539 966 974 2834 1025 18239 6501 2009. év 30463 966 994 2803 1017 18067 6616 2010. év 30351 1023 965 2797 1006 17815 6745 2011. év 30129 962 951 2808 997 17544 6867 2012. év 30062 945 941 2826 948 17410 6992 2013. év 29946 893 975 2764 903 17283 7128 2014. év 29863 880 926 2778 918 16996 7365 2015. év 29819 836 929 2802 937 16806 7509 2016. év 29768 849 903 2851 923 16582 7760 2017. év 29520 791 907 2806 923 16429 7664 2018. év 29476 792 856 2837 911 16377 7703 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) A gyermek és a fiatalkorúak (0-17) tekintetében a fiuk (2767 fő) létszáma ugyancsak magasabb a lányokénál (2629 fő). A 0-17 éves korosztály létszáma a 2005-es évhez képest mindkét nem esetében 8,38% illetve lányok tekintetében 7,89%-kal csökkent. A gyermekek korosztályát lebontva látható, hogy a 2000-es évhez képest a 3-5 éves korosztály létszáma csökkent (-5,4%), valamint a 0-2 éves korosztály száma (összehasonlításban a 2000 év és 2018. év) az utóbbi években csökkent (-8,02%). Ezen korosztály létszáma először 2015. évben csökkent le a 2000-es évhez képest, vélhetősen a születések számának csökkenésével kapcsolatba hozható. (lásd: később) A 6-14 éves korosztály száma (összehasonlításban a 2000 év és 2018 év) ugyancsak csökkent (-6,2%) Ezen korosztályban 2002-2010 év között folyamatos csökkenés volt tapasztalható a létszámban. A korosztályban a gyermeklétszám 2016-os évben érte el a 2009-es évben 10

tapasztalható gyermeklétszámot. A gyermeklétszám ezen korosztályi csökkenéséhez a külső gazdasági tényezők játszhattak szerepet az érintettek között. A gyermekek létszámában minden korosztályban csökkenés volt tapasztalható. A 15-17 éves korosztály száma (összehasonlításban a 2000 év és 2018 év) ugyancsak csökkent (-8,32%) Ezen korosztály létszáma 2000-2006 év között folyamatosan növekedett, 2007-es évtől csökkenés volt tapasztalható a létszámban. Összességében megállapítható, hogy a 6-14 éves és a 15-17 éves korosztály létszáma folyamatosan csökken, vélhetően a fentieknek megfelelő hasonló indokok alapján. Tekintettel arra, hogy a férfiak kedvező életesélyei következtében várhatóan csökken a halálozások száma, így a természetes szaporodás akár pozitívumba is átlendülhet. Pozitív mutató csak 2005 évben volt. Vélhetően ebben is a gazdasági tényezők döntő szerepet játszottak. 3 A felnőtt lakosság között a 2000-es évhez viszonyítva a 18-59 év közötti korosztály létszáma ugyancsak csökkent (-8,2%). A felnőtt lakosság között a 60 év feletti korosztály létszáma jelentősen növekedett (+37,28%). A két mutató között szignifikáns kapcsolat nem feltételezhető. A fent említett pozitív és negatív mutatók kapcsán szerepet játszott/játszik az intézményi struktúra (helyi bölcsőde, óvoda, iskola egyéb szolgáltatások (posta, orvosi rendelő, központ, sportolási, kulturális, művelődési lehetőségek, stb.). Lakónépesség száma évenként / korcsoportos bontásban /százalékban Időszak 0-14. év 15-17. év 18-59. év 60-. év 2014. év lakónépesség száma + (%) 2015. év lakónépesség száma + (%) 2016. év lakónépesség száma + (%) 2017. év lakónépesség száma + (%) 4584 (15,35%) 4567 (15,31%) 4603 (15,46%) 4505 (15,26%) 918 937 923 923 (3,07%) (3,15%) (3,10%) (3,09%) 16996 16806 16582 16429 (56,91%) (56,36%) (55,7%) (55,65%) 7356 7509 7660 7664 (24,63%) (25,18%) (25,73%) (25,96%) (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) 2018. év lakónépesség száma + (% 4485 (15,21%) 911 (3,09%) 16377 (55,56%) 7703 (26,13%) A fenti táblázatból látható, hogy a 0-14 év és a 60 év felettiek közötti korosztályok létszámában az előző évhez képest jelentős változás nem történt. Minimális változás (csökkenés) a 15-17 év közötti korosztályokban bekövetkezett. Jelentősebb csökkenés a 18-59 év közöttiek esetében mutatkozik, vélhetően a férfiak magasabb halandósági mutatója miatt. Időszak Állandó népesség száma Lakónépesség száma évenként / korcsoportos bontásban / év Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-13 évesek száma Állandó népességből a 14-17 évesek száma Állandó népességből a kiskorúak száma + % 2014. év 29863 880 926 2467 1220 5493 (18,39%) 2015. év 29819 836 929 2503 1236 5494 (18,42%) 2016. év 29768 849 903 2533 1241 5526 (18,56%) 2017. év 29520 791 907 2516 1213 5427 (18,38%) 2018. év 29476 792 856 2512 1236 5396 (18,3%) (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) 3 Még a gazdasági válság előtti időszak, továbbá az Esztergomba költőzőek nem a kedvezőbb munkaerő-piaci lehetőséggel bíró személyek voltak. Gyermekvállalási kedvük az átlagos volt, tekintettel a magasabb biztonságérzetükre. 11

A településen a kiskorúak létszáma az elmúlt néhány évben közel azonos, de a tendencia csökkenő. A kiskorúak a település lakosságának majd 18,3%-át teszik ki. Neme A település családi állapot (15 évesnél idősebb) szerinti részletes demográfiai mutatói 2011-ben: Hajadon/ nőtlen Házas Özvegy Elvált / házassága megszűnt együtt Közülük élettársi kapcsoltban él Nő 3485 5356 2192 1825 12858 1399 Férfi 4496 5296 418 1217 11427 1430 Összesen 7981 10652 2610 3042 24285 2829 (Forrás: KSH népszámlálási adatok) A fenti táblázat alapján a családi állapot szerinti mutatók jelzik, hogy a hajadon/nőtlen családi állapotúak száma kiegészítve az özvegy családi állapotú személyekkel majdnem közel azonos a házas családi állapottal rendelkezőkkel. Az özvegy családi állapotú személyek között nemi bontás szerinti csoportosításban a nők száma lényegesen magasabb. Feltételezhető egyrészről, hogy a férfiak halálozási mutatói lényegesen rosszabbak a nőknél, másrészről a megözvegyült nők újabb házasságot már nem nagyon kötnek. A nemek szerinti bontásban a hajadon és nőtlen családi állapotúak esetében a férfiak száma magasabb, ez feltételezhető a korábban leírt nemi sajátosság alapján, azaz a fiatalkorúak között magasabb a férfiak/fiúk száma. A férfiak település családi állapot szerinti részletes demográfiai mutatói Időszak Nőtlen Házas Özvegy Elvált / házassága megszűnt Nem ismert 2014. év 7293 5182 378 1420 188 2015. év 7282 5129 390 1447 188 2016. év 7320 5113 368 1419 180 2017. év 7248 5033 362 1433 204 2018. év 7258 5008 361 1412 210 (Forrás: KEM Kormányhivatal adatok) A nők település családi állapot szerinti részletes demográfiai mutatói Időszak Hajadon Házas Özvegy Elvált / házassága megszűnt Nem ismert 2014. év 6105 5298 1997 1846 156 2015.év 6132 5236 1961 1893 170 2016. év 6110 5196 1957 1906 199 2017. év 6053 5134 1921 1918 214 2018. év 6051 5129 1890 1922 235 (Forrás: KEM Kormányhivatal adatok) Időszak Hajadon/ nőtlen A település családi állapot szerinti részletes demográfiai mutatói Házas Özvegy Elvált / házassága megszűnt Nem ismert 2014. év 13398 10480 2375 3266 344 2015. év 13405 10365 2351 3340 358 2016. év 13430 10309 2325 3325 379 2017. év 2018. év 13301 10167 2283 3351 418 13309 10137 2251 3334 445 (Forrás: KEM Kormányhivatal adatok) 12

A 2011. évi népszámlálás óta a tendenciák a férfiak és a nők viszonyában/bontásában a családi állapot tekintetében a korábban leírtaknak megfelelően alakult. A családi állapot vizsgálat kapcsán a 2018. évet összehasonlítva a 2011-es évvel, látható az, hogy az özvegyek száma csökkent (-12,1%), a házasok száma ugyancsak csökkent (-3,9%). Az elvált családi állapotú személyek száma a 2011-es évhez képest viszont 10,5%-kal növekedett. A természetes szaporodás kapcsán elmondható, hogy az élveszületések száma minimálisan hullámzó, de egyébként közel azonos számokat mutat. A születések száma 2009-es évekig megnövekedett, ebben valószínű gazdasági okok és lakosságszám játszottak szerepet. Ezt követő évben csökkenés tapasztalható, majd azóta a születések száma közel azonos. A halálozások száma ugyancsak hullámzó képet mutat. A 2007-es évekig a halálozások száma folyamatosan nőtt, ez vélhetően a lakosságszám emelkedésével hozható összefüggésbe. Azaz minél többen laktak a településen, a halálozások száma is vele párhuzamosan emelkedett. A 2008-as évektől viszont csökkent a halálozások száma a településen, amely ugyancsak kapcsolatba hozható a lakosságszám csökkenéssel. A természetes szaporodás negatív tendenciát mutat kivéve a 2005-ös évet. A negatív tendencia különösen szembetűnő a 2002-2003, valamint 2007-es években. Vélhetően a gazdasági válság hatására is az élveszületések száma csökkent, a gyermekvállalási tendencia megtorpant. Időszak Élveszűletések száma Természetes szaporodás Halálozások száma Természetes szaporodás 2000. év 308 340-32 2001. év 297 358-61 2002. év 304 391-87 2003. év 293 399-106 2004. év 326 375-49 2005. év 355 346 9 2006. év 332 356-24 2007. év 298 385-87 2008. év 341 362-21 2009. év 350 356-6 2010. év 334 363-29 2011. év 289 359-70 2012. év 299 345-46 2013. év 272 364-92 2014. év 290 362-72 2015. év 240 430-190 2016. év 253 359-106 2017. év 228 412-184 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) A korábbi táblázattal összevetve kitűnik, hogy az élveszületések száma összességében eléri a 0-2 éves korosztály számát, így feltételezhető, hogy a korosztályban jelentkező különbség a bevándorlással nem magyarázható. A negatív tendencia különösen kiugró viszont a 2015-ös évben, az eddigi legalacsonyabb születésszám realizálódott, valamint a legmagasabb volt 13

halálozások száma, így összességében a a természetes szaporodás nagyon nagy mértékben csökkent. Mivel egyfelől csökken az élveszületések száma így nagyon meggondolandó egy esetleges bölcsődei intézmény vagy egyéb ilyen jellegű intézmény bővítése. Másrészt viszont a nők munkaerő-piaci pozíciója miatt, és a felmerülhető igény okán is indokolt lehet új intézmény kialakítása. A 0-5 éves korosztály 2010- évtől csökken, vélhetően a beköltözések és a születések csökkenése miatt (jellemzően gyermekes családok) intézményi (óvoda) bővítés eshetősége vizsgálandó. 4 Érdemes lenne azt vizsgálni, hogy 2010-es évtől a 0-2 éves korosztály csökkenő tendenciája és a 3-5 éves korosztály ugyancsak szignifikánsan csökkenő tendenciája mögött egyéb tényezők fennállnak-e? Vélelmezhető, hogy ezen folyamatot az is befolyásolhatja, hogy azon szülök akik munkaerő-piaci sajátosságaik miatt a gyermekük számára bölcsődei elhelyezést keresnek, csak saját (Esztergom) településen tudják az intézményi ellátást igénybe venni. 5 Az ellátás igénybevételének egyik feltétele az adott településre való lakcímszintű bejelentkezés. Miután a bölcsődei ellátás a család számára nem időszerű, ezt követően a gyermeket az óvodai ellátás igénybevétel miatt ugyancsak a településen tartják. Ezért is feltételezhető a 0-5 éves korosztály a születésekhez képest magas létszáma. A szaporodási mutatókat összevetve a lakosságszámmal feltűnő az is, hogy voltak évek mikor kiugróan magas volt a szaporodási negatívum, ennek ellenére a lakosságszám növekedett a bevándorlás miatt. Ha mindezeket a változókat korcsoportos bontásban szemléljük, akkor látszik, hogy 0-2 éves korosztály száma és a 3-5 éves korosztály létszáma a 2000-es évhez képest 2009/20010 évig növekedett. A 2009/2010 évtől csökkenés oka a gazdasági változások okozta tényezőkben kereshető. A mélyszegénységben élők körében mindig is sokkal több gyerek született, és nincs ez ma sem máshogy. A gyerekek egyáltalán nem olyan stratégiai megfontolásból születnek, hogy esetleg általuk több állami juttatáshoz lehet jutni. (az ilyen vélekedéseket semmilyen kutatás nem igazolta). Ez a fajta stratégiai gyermekvállalás egyre kevésbé érné meg. Egyébként összességében e térségekben is csökken a népesség, egyrészt az elvándorlás, másrészt az ezekben is azért csökkenő gyerekszám miatt. A családok gyerekszáma szorosan összekapcsolódik az első gyermek vállalásának anyai életkorával. A Demográfia portré 2018 arról számol be, hogy a gyerekvállalási kedv összességében növekszik az országban, de ez aránytalanul oszlott el a korcsoportok között. Arányát tekintve igen nagy, 25 százalékot meghaladó növekedés a 15 19 éves (!) és a 35 éves és idősebb korcsoportokban következett be. (http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2741/2638) Ez a jelenség, és elsősorban olyan országokban (USA, egyes dél-amerikai országok) figyelhető meg, ahol nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, és/vagy valamilyen (pl. etnikai, migrációs) okból kifolyólag egy korai és egy kései gyermekvállalási mintával jellemezhető demográfiai rezsim él párhuzamosan egymás mellett. A korai (18 éves kor előtti) szülések aránya ugyanakkor ellentétben a közhiedelemmel nem csak a romákra jellemző. Igazán radikális baby boom a 8 osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte a 2011 2016-os időszakban. 4 3 éves korú gyermekek tekintetében 2015. szeptember 01-től kötelező az óvodai ellátás. 5 Bölcsőde működtetése csak 10.000 fő feletti települések esetében kötelező. A térségében Esztergom, kapcsán jelenik meg kötelező jelleggel a bölcsődei ellátás. 14

A gyerekek száma a roma családokban több, mint a nem roma családokban, de ezek a különbségek a kutatás szerint is eltűnnek, ha figyelembe vesszük az anyák iskolai végzettségét is. Minél alacsonyabb az anya iskolai végzettsége, annál inkább valószínű a több gyerek (roma és nem roma édesanyák esetén is). A gyermekvállalás különbségei nem kulturális (még kevésbé anyagi) okokkal magyarázhatóak: az iskolai integráció erősödésével, a továbbtanulási esélyek növelésével a roma fiatalok gyerekvállalása sem tér el nem roma társaikétól A korai gyerekvállalás okai meglehetősen összetettek. Az egyik magyarázat a már említett stratégiai gyerekvállalás, de ezt, semmi nem igazolja, tehát nagyjából kizárhatjuk. Ennél sokkal inkább probléma a szexuális felvilágosítás hiánya és a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférés nehézsége. Nincs tudatos családtervezés, fogamzásgátlás, erre se tudás, se pénz nincs. A szegregátumokban nem kapható óvszer, nincs patika sem. Utazni kellene érte ami pénzbe kerül. Amikor a megélhetésre sem elég a jövedelem, ott nem szánnak fogamzásgátló szerekre Ez biztosan szerepet játszik a korai gyermekvállalás kérdésében. A szegény cigánylányok számára a felnőtté válás egyetlen lehetősége a korai gyermekvállalás. Ennek révén kitörhetnek a régi családban betöltött nagylány szerepből, és ezzel együtt megtalálhatják saját helyüket az adott közösségben. Amíg otthon vannak, ezeknek a tinilányoknak a munkájára ugyanis nagy szükség van. Ők vigyáznak a kisebbekre, míg az anyjuk intézi a dolgát: orvoshoz viszi valamelyik gyerekét, vagy akár gombászni, somozni megy az erdőbe. (Mindez többórás távollétet jelent.) Nagyjából tízéves koruktól befogják őket a házimunkába is. Segíteniük kell a főzésben, a takarításban, illetve az egyéb, ház körüli teendők elvégzésében. Ebből az anyának engedelmességgel tartozó nagylány szerepből kitörni, felnőtté válni csakis egy módon lehet: ha a lány gyermeket szülve új családot alapít. Ez az önállóság, és ami még fontosabb: a tisztelet és az azzal járó önbecsülés megszerzésének egyetlen, számukra is elérhető módja. Tehát a mélyszegénységben jóval több baba születik. Igaz, ott is csökkennek a számok. Bármilyen okból is vállalják be a gyereket túl korán a fiatal édesanyák, annak következtében szinte bizonyos, hogy a család egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerül. Ezekben a családokban általában később is sok gyerek születik, a szülők nem tudnak megfelelő végzettséget szerezni. A kiskorú édesanyák pszichés érettsége sokszor nem megfelelő a gyermek optimális fejlesztéséhez, neveléséhez. És mindemellett ezek a gyerekek olyan környezetben nőnek fel, ahol a lakásban sokszor nincs víz, villany sem, ahol nincs megfelelő óvodai, iskolai ellátás, ahol nem férnek hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Ahol a napi egyszeri meleg étel is sokszor gond, télen pedig a fűtés nehezíti tovább a családok életét. A szülőknek az esetleges közmunkát leszámítva nincs munkalehetősége, úgyhogy a gyerekek úgy nőnek fel, hogy nem is látják a szüleiket, nagyszüleiket dolgozni menni. Helyi szinten a természetes szaporodás hullámzó képet mutat a csökkenés mértéke tekintetében. A negatív a 2003-as és 2015-ös évben volt tapasztalható az élveszületés alacsony és kiugróan magas halálozási szám miatt. A halálozások száma a kezdeti változó, hullámzó számok mára már inkább csökkenő tendenciát mutatnak. A halálozások száma a legmagasabb a településen 2003-as és a 2015-ös évben volt, feltehető a bevándorlások magasabb számával, valamint a gazdasági tényezők egyéb okaival magyarázható. Az élveszületések száma ugyancsak a legmagasabb a településen 2005-ös évben volt. A belföldi vándorlás ugyancsak hullámzó képet mutat. A 2007-2008 közötti időszakban a településen jelentősen megnövekedett (+29%) a belföldi bevándorlás. Bár ezen időszak alatt 15

az elvándorlás is kiugró volt a korábbi évekhez képest. A gazdasági válság okozta bizonytalanság a a nagyobb települések felé irányította az embereket a kedvezőbb munkaerőpiaci várakozások miatt. 2015-ben viszont legalacsonyabb volt az elvándorlások száma, és a korábbi évekhez képest nagyon magas volt a bevándorlások száma. Vélhetően a bevándorlások növekedésének munkaerőpiaci okai vannak, valamint az is feltételezhető, hogy az elvándorlások csökkenése mögött szintén gazdasági tényezők állnak, azaz az itt élők megtalálták gazdasági számításaikat. A bevándorlás száma a kezdeti időszakhoz képest csökkenő tendenciát mutatnak. Ezen összességek alapján vándorlási egyenleg 2008-ota mindig negatív, azaz mindig magasabbak az elvándorlás esetei. Feltételezhető, hogy a településnek 2008-ig volt egy népességmegtartó ereje. A 2008 és a 2009-es években a bevándorlási számok alakulása miatt a lakosságszám is megnövekedett. Időszak Állandó odavándorlások száma (eset) Belföldi vándorlás Állandó elvándorlások száma (eset) Egyenleg 2002. év 756 615 +141 2003. év 786 639 +147 2004. év 687 598 +89 2005. év 698 630 +68 2006. év 805 809-4 2007. év 1038 908 +130 2008. év 1053 903 +150 2009. év 661 719-58 2010. év 617 685-68 2011. év 583 768-185 2012. év 521 544-23 2013. év 484 538-54 2014. év 540 632-92 2015. év 619 522 +97 2016. év 758 726 +32 2017. év 716 844-128 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) Itt szeretném megemlíteni, hogy világon jellemző tendencia az, hogy a nagyvárosi lakosok száma folyamatosan növekszik a belföldi bevándorlások miatt is. A városi életforma vonzóbb az emberek számára. A népességnövekedés többek között a városok számának és nagyságának növekedésével is jár. Mára már a föld lakóinak több mint a fele városban lakik. Az össznépesség növekedésének a városi népesség növekedési üteme több mint kétszerese! A városok a közelebbi és távolabbi településükre gyakorolt elszívóhatása következtében jelentőssé vált az ingaforgalom, ingázás. Ma már több tíz, sőt száz kilométeres távolságokról utaznak az emberek a munkát adó településekre dolgozni. Gyakorlatilag a települések és környezetük ökológiai egyensúlya napjainkra felbomlott. A város-falu települési rend már régen nem tudja megteremteni azokat a feltételeket, amelyeket a fejlődő emberi társadalom mesterséges művi környezetével szemben támaszt. A város egyre inkább elveszíti organikus egységét, szervezete bizonytalanná, áttekinthetetlenné válik, határai elmosódnak. Helyenként a város szinte teljesen feloldódik a 16

tájban, kialakul az urbanizált táj. Egyrészről azért, mert a falu város közötti korábbi előítéletek kezdenek megdőlni. A falusi életről korábban az a vélemény alakult ki, hogy nagyobb biztonságot nyújt, emberközelibb, kiszámíthatóbb, nagyobb a bizalom, személyesség. A városokról éppen az ellenkezője alakult ki a köztudatban. Időközben a vélemények/előítéletek megváltoztak. A falusi élet bizonyos területei kiürültek. A városi élet vonzóbb lett, mivel mentálisan is életminőségi változások következtek be, valamint a gazdasági biztonság nagyobb lett a városban. Másrészről a minőségi szolgáltatások zömmel a városokban érhetőek el. Ezen szolgáltatások hozzájárulnak az életminőség javulásához. Az emberek számára fontos választási szempont lett a szolgáltatások mihamarabbi elérhetősége. Már a vidék nem tekinthető egységes és elkülönült társadalmi-térbeli kategóriának, nem azonosítható az agrártermelés és a parasztság tereként, a város és vidék közötti különbségek rendkívül összetetté váltak. A vidéki területek egyre növekvő mértékben fogyasztás-központú használata megváltoztatta a vidék társadalmi definícióját is. A vidék jelenkori átalakulásában meghatározó szerepet játszanak a vidéken fogyasztóként megjelenő városi szereplők (turisták, kiköltözők) Magyarországon a fenti tendencia sajátságosan alakul. A 100.000 főnél nagyobb települések lakossági létszáma éppen folyamatosan csökken, kivéve Győr város lakosságszáma. Kérdés az, hogy a szolgáltatósok növelésével és azok minőségi javítása önmagában növeli a lakosság létszámát a beköltözésekkel? Ez mennyire van hatással a gyermekek mindennapjaira. Feltételezhető, hogy ha a szülőknek jobb, akkor a gyermekeiknek is jobb lesz? A terhességmegszakítások száma korábbi évekhez képest a 2006-os évben hirtelen megugrott, majd az ezt követő években nagyon alacsony szintre süllyedt vissza. Ellenben 2015 évben ismét emelkedett a terhességmegszakítások száma. Vélhetően a gazdasági tényezők befolyása állhat a radikális változások mögött. Magyarországon általánosságban is csökkent a terhességmegszakítások száma a korszerű és tudatos fogamzásgátlás alkalmazása miatt. Terhességmegszakítások Időszak Terhességmegszakítások száma 2005. év 123 2006. év 138 2007. év 114 2008. év 107 2009. év 96 2010. év 104 2011. év 98 2012. év 107 2013. év 63 2014. év 56 2015. év 75 2016. év 72 2017. év 55 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) Az öregedési folyamat egyik lehetséges kezelési módja a belső bevándorlás elősegítése, vonzó településfejlesztési stratégia kidolgozásával. A belső bevándorlási folyamatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a 2000-es évek elején viszonylag magas volt a bevándorlási egyenlegmutató, viszont ezt követően (2009) kisebb megszakítással de 17

csökkenő tendencia tapasztalható. A 2002-es évhez képest a mostani időszakban nagymértékben csökkent a belső bevándorlási egyenleg. Ezen tendencia alól kivétel a 2008-as év, amikor magas volt az odavándorlók száma. Az is megállapítható, hogy a belső elvándorlás száma növekedett. Az öregedési index az időskorú népességnek (65-X éves) a gyermekkorú népességhez (0-14 éves) viszonyított arányszámát fejezi ki. A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. Másként: 100 fő 14 év alatti lakosra jutó 65 év feletti lakos száma. Az öregedési index praktikus mutatószám, mert időben, térben könnyen összehasonlíthatóan fejezi ki a népességben történő változást. Ugyanakkor a változások okait további elemzésekkel kell feltárni. Így például az öregedési index növekszik, ha az össznépességen belül emelkedik az időskorúak száma, az index csökken, ha emelkedik a születések száma és a 14 év alatti korosztály száma, például a termékenység növekedésével. Egy adott területi egység népességének korösszetételében, és így az öregedési indexében is, változást okoznak a ki- és beköltözések, a lakóhely változtatások is. Többnyire a fiatal, magasabb termékenységű korosztály költözik el, és az idősebbek maradnak. A társadalmi öregedés jelensége európai és hazai szinten is jól dokumentált jelenség. Magyarországon 1990-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya 13,2 százalékot tett ki, és ez 2009-re 15,4 százalékra növekedett. Öregedési index férfiak Időszak Állandó népességből a 0- Állandó népességből a 65-X 14 éves férfiak száma éves férfiak száma Öregedési index (%) 2005. év 2458 1585 64,48% 2006. év 2468 1644 66,61% 2007. év 2439 1701 69,74% 2008. év 2461 1770 50,45% 2009. év 2484 1824 73,42% 2010. év 2494 1870 74,97% 2011. év 2442 1916 78,46% 2012. év 2450 1973 80,53% 2013. év 2397 1993 83,14% 2014. év 2355 2054 87,21% 2015. év 2349 2115 90,03% 2016. év 2369 2139 90,29% 2017. év 2306 2179 94,49% 2018. év 2298 2249 97,86% (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) Az is jól látható, hogy az öregedési index nemek szerinti bontás alapján a férfiak és a nők esetében növekedést mutat. A férfiak esetében a 65 év felettiek mindig kisebb létszámban vannak, mint a 0-14 éves korosztály, vélhetően a magasabb halálozási mutató miatt. A nők öregedési indexe kapcsán meglapítható, hogy a 65 év felettek mindig nagyobb létszámban vannak jelen, mint a 0-14 éves korosztály, vélhetően a jobb, illetve alacsonyabb halálozási mutató miatt. 18

Időszak Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Öregedési index nők Állandó népességből a 65-X éves nők száma Öregedési index (%) 2005. év 2309 2715 117,58% 2006. év 2263 2749 121,47% 2007. év 2271 2797 123,16% 2008. év 2313 2846 123,04% 2009. év 2279 2936 128,82% 2010. év 2291 2976 129,89% 2011. év 2279 3019 132,47% 2012. év 2262 3053 134,96% 2013. év 2235 3142 140,58% 2014. év 2229 3228 144,81% 2015. év 2218 3243 146,21% 2016. év 2234 3356 150,22% 2017. év 2198 3412 155,23% 2018. év 2187 3512 160,58% (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) A korábbi táblázatból (korcsoportos bontás / nemek szerint), hogy a 65 év felettiek esetében az életesélyük a nők tekintetében jobb mutatókkal rendelkeznek. Öregedési index Állandó népességből a 0-14 Állandó népességből a 65-X Időszak éves állandó lakosok száma éves állandó lakosok száma Öregedési index (%) 2005. év 4767 4300 90,2% 2006. év 4731 4393 92,85% 2007. év 4710 4498 95,49% 2008. év 4774 4616 96,69% 2009. év 4763 4760 99,93% 2010. év 4785 4846 101,27% 2011. év 4721 4935 104,53% 2012. év 4712 5026 106,66% 2013. év 4632 5135 110,85% 2014. év 4584 5282 108,14% 2015. év 4567 5358 117,31% 2016. év 4603 5495 119,38% 2017. év 4504 5591 124,13% 2018. év 4485 5761 128,45% (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) A fenti táblázatokból kiindulva a 2005-2018. év közötti időszakot vizsgálva megállapítható, hogy a településen növekszik a 65 év feletti állandó lakosok létszáma, azaz az öregedési index kisebb (2014. év) megszakítással növekszik. A 0-14 éves korosztály 2009-ig minden évben nagyobb létszámmal bír, mint a 65 év felettiek létszáma. 2010-től ez a tendencia megfordult. Összességében elmondható, hogy a település korfája egyre öregedő képet mutat. A népesség előreszámítások szerint 2050-re 29,4 százalék, 2060-ra 31,9 százalék lesz az idősebb korosztályok aránya, ami hasonló az Európai Unióban összesített számarányokhoz. 19

Az EU tagállamaiban 2008-ban 17,1 százalék volt a 65 éves és idősebb népesség aránya, 2050-re 28,8 százalékra, 2060-ra pedig 30 százalékra becsülik azt. Magyarország öregedési indexe az EU országaihoz viszonyítva átlagosnak mondható, szélsőséges értékeket Írország és Olaszország esetében figyelhetünk meg. Anyakönyvi események kapcsán látható, hogy a házasságkötések száma látványosan hullámzó, a válások száma ugyancsak hol csökkenő, hol növekvő tendenciát mutat. Sajátságos mutató, hogy a gazdasági válságot követően megnövekedett a válások száma a településen, mára már viszont lecsökkent. Feltételezhető, hogy a családokban jelentkező gazdasági nehézségek felerősítették a konfliktusokat, melyet az érintettek nehezen tudtak érdemben kezelni. 6 Időszak Anyakönyvi események Házasságkötések száma (eset) Válások száma (eset) 2000. év 151 45 2001. év 123 93 2002. év 128 65 2003. év 155 77 2004. év 140 87 2005. év 126 67 2006. év 148 98 2007. év 150 70 2008. év 135 77 2009. év 148 89 2010. év 130 71 2011. év 121 73 2012. év 120 74 2013. év 91 68 2014. év 130 42 2015. év 138 60 2016. év 144 56 2017. év 151 53 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) A település lakóinak nemzetiségi kötödése nem releváns. Vizsgálva a 2001. évi és a 2011. évi népszámlálás adatait megállapítható, hogy túlnyomó részben továbbra is magukat magyarnak való személyek laknak a településen. Ellenben a nemzetiségi kérdésre nem válaszolók, illetve ismeretlenek száma majdnem háromszorosára emelkedett. (Pl.:Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát) Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (pl: roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lsd. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). A településen nincsen jelentős nemzeti vagy etnikai kisebbség. 6 A HID Szociális Család -és Gyermekjóléti Központ beszámolója ugyancsak kitér arra, hogy a településen megnövekedett a segítő beszélgetések, illetve tanácsadások esetszáma. Továbbá a beszámoló szerint a kliensszámok (szolgáltatás igénybe vevők) 2006 és 2017 közötti időszakban emelkedett. A kliensek összetételében tapasztalható az is, hogy a fiatal korosztályhoz tartozó személyek nagymértékben (2,5-szeres emelkedés) megjelentek Családsegítő Szolgálatnál, mint a segítséget kérők. (lásd: később) 20

A település lakóinak nemzetiségi kötődése Időszak Magyar Német Román Szlovák Cigány Lengyel Ismeretlen nem válaszolt 2011. év 83,5% 1,8 % 0,3% 0,8% 2,52% 0,1% 16,3% (Forrás: KSH népszámlálási adatok 2011) Az eddigi népszámlálások során minden kérdésre, így a nemzeti kötődést tudakolókra is kötelező volt a válaszadás. A 2001. évi népszámlálás kérdőíveinek kialakításakor a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI., az adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvények rendelkezéseit is szem előtt tartva a korábbiaknál is körültekintőbben kellett eljárni. Az erősödő demokrácia egyben a statisztikai célú adatgyűjtések fokozódó társadalmi ellenőrzésével is jár. Az adatvédelmi törvény bizonyos személyes adatokat, így a nemzeti, etnikai hovatartozásra vonatkozót különleges védelemben részesít. A nemzetiségi összetételt tekintve megállapítható, hogy Esztergomban a legnagyobb etnikai csoportot a cigány (romani, beás) népesség teszi ki, arányuk a népszámlálási kérdőívek alapján 2011 ben 2,52% volt (országos arány: 3,2%). A valós arány azonban ennél magasabbra becsülhető. A többi hazai nemzetiségi kisebbség (német és szlovák) aránya együttesen 2,66% megegyezik az országos átlaggal (2,66%). A településen jelenleg cigány, német, lengyel nemzetiségi önkormányzat működik. A település lakóinak vallási összetétele részben igazodik az országos tendenciához. A két népszámlálás közötti időszakban a nagyobb felekezetek (Római Katolikus, Református) létszáma jelentősen csökkent. A többi felekezet kapcsán a változás nem jelentős. Időszak Római katolikus református A település lakóinak vallási összetétele evangélikus Görög katolikus Nem tartozik egyházhoz, felekezethez más egyházhoz felekezethez tartozik Ismeretlen nem válaszolt 2001. év 65,75% 7,41% 1,19% 0,87% 11,88% 0,87% 11,97% 2011. év 45,4% 5,7% 0,7% 0,6% 14,6% 1,7% 31,3% (Forrás: KSH népszámlálási adatok) Vallásszociológiai kutatások kimutatták, hogy a vallásosság jelentősen a nagyvárosokban, az értelmiségi körökben növekedett. Országosan összességében elmondható, hogy a vallásosak aranya növekedett, ellenben a felekezeti elkötelezettség viszont csökkent. Azt is feltételezhetjük, hogy vallásosságát a személyek nagy része otthon éli meg. Ezt részben az is igazolja, hogy az ismeretlen, illetve a nem válaszolók aránya a településen is nagyon emelkedett. A közösségi kapcsolatok válsága a kis közösségekbe is begyűrűzött. A kutatások alapján kimutatható, hogy az individualista társadalom a közösségek, illetve a mélyebb/tartalmasabb személyes kapcsolatok ellen hat. A környéken jelentősebb Római Katolikus püspökségek találhatóak, nyilvánvalóan a földrajzi és egyéb történelmi adottságok is közrejátszottak abba, hogy a környéken a Római Katolikus egyház/felekezet meggyökerezhettek, és vallásukat gyakorolhatták. A Római katolikus felekezethez tartózók száma a kisebb településeken (Kesztölc, Pilisszentkereszt) kiugróan magas, vélhetően a nemzetiségi kötődéshez tartozó vallási meggyőződés játszik szerepet ennek magyarázatában. Az ismeretlen, illetve a nem válaszolók aránya a környékbeli településeken is nagyon megemelkedett. 21

A szomszédos települések lakóinak vallási összetétele/ 2011 év Település Római Görög református evangélikus katolikus katolikus Nem tartozik egyházhoz, felekezethez más egyházhoz felekezethez tartozik Ismeretlen nem válaszolt Lakosság száma Leányvár 48,7% 8,3% 0,4% 0,5% 10,6% 2% 29,4% 1715 Kesztölc 60,16% 3,61% 0,38% 0,22% 12,41% 0,68% 21,51 % 2.626 Pilisszentkereszt 59% 5,53% 0,48% 0,17% 7,43% 0,66% 25,45 % 2.259 Pilismarót 55,74% 14,31% 0,5% 0,25% 7,13% 2,02% 19,42 % 1.977 Visegrád 56,05% 7,45% 0,87% 0,29% 8,03% 0,81% 25,43 % 1.718 Zebegény 55,39% 5,84% 1,15% 0,9% 8,8% 1,39% 25,34 % 1.215 Dömös 47,98% 9,94% 0,42% 0,68% 7,26% 1,02% 31,44 % 1.167 (Forrás: KSH népszámlálási adatok) A környező településekkel összehasonlítva vizsgáljuk a település vallási összetételét, láthatjuk, hogy az Esztergom környékén található településeken (Pilismarót, Dömös) a protestáns jellegű egyház/felekezetek magasabb létszámban vannak jelen a többi -környékbeli- településhez képest, a többi településhez képest A lakónépesség körében az érettségizettek száma 47,46%. Az érettségizettek és a diplomával rendelkezők esetében a nők aránya magasabb. A lakosság majd 18%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A településen az értelmiségiek száma nem jelentős. A fiuk inkább a szakmát adó képzéseket választják. A középiskolai tanulmányokat folytatók majd 30% a érettségit adó képzésben vesz részt. Az alapfokú képzést befejezve a tanulók nagyobb száma a az érettségit adó képzést/továbbtanulást választja. Talán ennek is köszönhető, hogy település lakói zömmel érettségivel is rendelkeznek, így a foglalkoztatási mutatói ezen végzettségűek körében megfelelő az országos átlaghoz képest. Lakónépesség iskolai végzettsége /nemenként Neme Általános iskola első évfolyamát sem végezte el száma Általános iskola 1-7. évfolyam száma Általános iskola 8. évfolyam száma Középfokú iskola érettségi nélkül szakmai oklevéllel száma Érettségi száma Egyetem, főiskola stb. oklevél száma Férfi 173 1270 2563 3098 3496 2111 Nő 197 1551 3248 1946 4480 2608 Összesen 370 (1,38%) 2821 (10,54%) 5811 (21,73%) 5044 (18.86%) 7976 (29,82%) 4719 (17,64%) (Forrás: KSH népszámlálási adatok 2011) Mindezek fényében a település foglalkoztatási mutatói az országos, régiós átlaghoz közelít, ennek ellenére a gyermekvédelmi és gyermekjóléti problémák csak kis számban fordulnak elő, sőt a klasszikus pénzügyi okokból eredeztethető esetek nagy része helyi szinten kezelhetők a gyermekvédelmi segélyezéssel. A működő gyermekvédelmi jelzőrendszer a szakemberek hatékony közreműködésének eredménye kapcsán hatósági intézkedés nélkül- a nehézségek megoldásra kerültek. Lakónépesség iskolai végzettsége /nemenként / százalékban Neme 10- éves Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (%) 15- éves legalább általános iskola 8. évfolyam (%) 18-éves legalább érettségi (% ) 25-éves Egyetem, főiskola stb. oklevél (%) Férfi 0,6% 98% 52,1% 21,5% Nő 0,7% 95% 57,4% 22,4% Összesen 0,6% 96,4% 54,9% 22% (Forrás: KSH népszámlálási adatok 2011) 22

Az iskolai végzettség meghatározó tényezője a népesség munkaerő-piaci helyzetének, az álláskeresők szakirányú végzettségei azonban gyakran nem találkoznak a gazdaság valós igényeivel. A gazdaság részéről fokozódó igény mutatkozik a szakmunkára, ugyanakkor a kereslet és a kínálat szakma szerinti szerkezete, területi megoszlása eltérő. A munka nélkül maradó szakmunkás réteg bővülése a válság hatására nagymértékű volt, amit 2012-ben némi mérséklődés követett, régiónként vizsgálva azonban eltérően változott. 7 Az utóbbi évtizedben az 50 éven felüliek munkaerő-piaci aktivitása nőtt, de a 60 éven felüli korosztály jelenléte továbbra is marginális, illetve a nyugdíj melletti foglalkoztatásra korlátozódik. 8 (KSH) Időszak Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartott álláskeresők száma / iskolai végzettség szerinti bontásban Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Szakközépisko lai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2000. év 35 212 269 23 248 29 11 2001. év 36 231 278 28 262 27 11 2002. év 43 187 241 19 263 25 7 2003. év 30 192 229 22 231 41 13 2004. év 26 216 249 18 258 49 13 2005. év 39 212 248 25 236 42 11 2006. év 27 148 206 14 215 41 17 2007. év 32 165 203 23 248 47 16 2008. év 31 209 267 25 282 44 20 2009. év 32 323 436 45 405 67 25 2010. év 44 363 412 41 408 74 38 2011. év 56 410 382 41 398 62 37 2012. év 53 393 348 41 359 48 31 2013. év 46 296 230 21 255 40 22 2014. év 38 225 165 21 210 34 23 2015. év 28 140 136 15 155 45 22 2016. év 16 90 96 16 107 24 13 2017. év 16 115 92 8 97 26 12 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) 7 Közép- és Nyugat-Dunántúlon nagyobb mértékben, 9,1 és 5,9%-kal, Észak-Magyarországon 3,2%-kal emelkedett a számuk. Az alföldi régiókban 6 8%-os, Dél-Dunántúlon 2,2%-os csökkenés történt, Közép-Magyarországon pedig stagnált a szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű munkanélküliek száma. A legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végzettek száma lényegében ugyanannyi volt, mint az egy évvel korábbi, és országosan a munkanélküliek 29%-át tették ki. A létszámemelkedést mutató régiók közül kiemelkedik Közép-Magyarország, ahol 24%-kal nőtt a legalacsonyabb végzettségű munkanélküliek száma, a munkanélkülieken belüli részesedésük azonban továbbra is itt a legalacsonyabb (21%). A legfeljebb alapszintű végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak- Alföldön volt a legnagyobb (33 36%). A dél-dunántúli érték (29%) csak kevéssel haladta meg az átlagosat, a dél-alföldi pedig az alatti volt (25%).(KSH) 8 Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának legfőbb alakító tényezői a mindenkori nyugdíjszabályok. A férfiak többsége 60, illetve 62 éves korában kezdte meg öregségi nyugdíját, a nőknél ilyen kiemelt életkor nincs. A nyugdíjba vonulás okai között jelentős súllyal szerepel az egészségi állapot, nemcsak a rokkant, de az öregségi nyugdíjban részesülőknél is. A nyugdíjazottak lényegesen nagyobb hányada nyilatkozott úgy, hogy szeretett volna tovább dolgozni, mint ahányan közülük a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár után ténylegesen dolgoztak. Többségük azonban feltételezhetően nem későbbi nyugdíjba vonulásra, hanem nyugdíj melletti foglalkoztatásra gondolt. A foglalkoztatott nyugdíjasok száma mintegy 150 ezer volt 2012-ben, ebből 95 ezren kaptak öregségi nyugdíjat. Utóbbiakat magasabb átlagos iskolai végzettség és a részmunkaidőben és rendhagyó munkarendben foglalkoztatottak jelentős aránya jellemezte. 23

A nyilvántartásban az álláskeresők között 2000-óta a szakmunkás végzettségűek száma kisebb megszakítással a legmagasabb. 2011-óta az általános iskolai (8. osztály) végzettségűek száma legnagyobb. Érdekes jelenség, hogy 2015-ota viszont a szakközépiskolai és gimnáziumi végzettségűek száma legnagyobb a nyilvántartott álláskeresők között. A nyilvántartásban az álláskeresők között a szakközépiskolai/gimnáziumi végzettségűek száma is igen jelentős a többi változóhoz(végzettség) képest. Egyrészről adódik abból, hogy a településen a közel 22% -ban az általános iskolai végzettségűek (8 ált.) valamint 19%-ban a szakmunkás végzettségűek élnek. Az érettségizettek (a felsőfokú végzettséggel rendelkezők is) száma a településen a lakosság majd fele (47,46%). A mai munkaerő piac az érettségizettek számára is nagy kihívást jelent elhelyezkedési esélyeik kapcsán. Az általános iskolai és szakmunkás végzettségű álláskeresők száma csökken, vélhetően a munkaerőpiacon a jelen helyzetben gyorsabban el tudnak helyezkedni. Minimális számban található az állástalanok között felsőfokú végzettséggel rendelkező személy. Legnagyobb arányban az álláskeresők között az általános iskolai végzettséggel rendelkezők vannak. Így kizárólag az önkormányzat által, közfoglalkoztatásba vonásuk tervezhető pályázat útján. (Sajnos az ilyen településeken jellemző még, hogy az értelmiségi családok, mivel helyben munkát csak kevesen találnak közülük, sokan más településen tevékenykednek.) Ebben a helyzetben az önkormányzatnak a közfoglalkoztatás lehetőségét, minden arra jogosultnak biztosítania kell, hogy ezáltal is csökkentse a társadalmi különbségeket. 2017. évi állapot (december) szerint a település tekintetében 391 személyt tartott nyilván álláskeresőként az Esztergomi Járási Munkaügyi Központ. A nyilvántartott álláskeresők száma az előző évekhez képest jelentős csökkenést mutat. (2015 évben 549 fő, 2014. évben 730 fő, 2013 évben 945 fő, 2012 évben 1273 fő,). A gazdasági válság kezdeti időszakában a szakközépiskolai, technikumi és a gimnáziumi végzettséggel rendelkező személyek száma a regisztrált álláskeresők között nagyon megemelkedett. III. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, a bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelemhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a fizikai, szexuális vagy lelki bántalmazással, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közszolgálati médiákban fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, erőszakmentes, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeknek joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét 24

szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben a törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. A gyermeknek joga van arra, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (biztos) a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő tudomására jutott visszaéléseket kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. A biztos intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek. A szociális ellátások kategóriája gyűjtőfogalom. Ide tartozik a társadalom keretei között megszervezett összes olyan tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a társadalom tagjai (vagy azok bizonyos csoportja) által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást adjanak mindazon személyeknek, akik önhibájukon kívül nem tudnak saját megélhetésükről gondoskodni vagy akik a -társadalom fennmaradása érdekében, a társdalom által elismert- többlet terheket vállalnak magukra. Megvalósítja a munkaerőpiacról kiszoruló, a fogyatékos, a szegény, a hátrányos helyzetű állampolgár Alaptörvényben megfogalmazott jogát a szociális védelemre. Hiszen a szociális ellátások nem mások, mint a megélhetéshez szükséges, azok redisztribúciója, azok a megszerzett jövedelem egy részének adók vagy hozzájárulások formájában történő bevonás útján való újra elosztása. A szociális törvényhozás célja a társadalmi egyenlőtlenség korlátok között tartása. A szociális törvényhozással szemben alapvető követelmény, hogy a hatályos alkotmányossági követelményeknek megfelelően segítse a szociális biztonság megteremtését és megőrzését, tartsa tiszteletben az emberi méltóságot. 9 A rendszerváltozást követően a jövedelmi viszonyok erős differenciálódása, az elszegényedési folyamat felerősödése nyilvánvalóvá tette azt, hogy a társadalom egyes rétegeinek pénzbeli ellátást kell biztosítani, mivel teljesen ellátatlanok vagy oly kevés jövedelmük van, mely a minimális megélhetéshez sem elegendő. A 90-es évek elején történt változások gyökeresen újfajta politikai-gazdasági berendezkedést jelentettek. A gazdaság decentralizálása, a piacgazdaságra való áttérés a szociális rendszer decentralizálását is magával hozta. A megváltozott helyzetben a nagy állami újraelosztó rendszerek (ingyenes oktatás, ingyenes egészségügyi ellátás, teljes foglalkoztatottság) fokozatosan leépültek. Megkezdődött az állam kivonulása a szociális ellátások területéről, a hangsúly egyre inkább az egyéni és családi erőfeszítések kompenzáló szerepére helyeződik át. Ez a folyamat már a nyolcvanas években megkezdődött, a kilencvenes években pedig az állami szubvenciók visszafogása egyre nagyobb lépésben folytatódik. A megélhetés alapvető szükségleteinek 10 árai jelentősen emelkedtek. A piacgazdaságra történő átállás a lakosság jelentős körében a terhek növekedésével, a szociális feszültségek 9 A szociális támogatások rendszere, illetőleg azok jogi szabályozása az 1960-as évek közepétől különböző időszakokban született, eltérő gazdasági feltételekre épülő, folyamatosan fejlődő, átalakuló rendszert alkotott. A különböző szinten szabályozott ellátások nem voltak szinkronban egymással, a jogszabályok kuszaságában nehéz volt eligazodni. 10 élelmiszer, lakásfenntartási költségek, gyógyszerek, stb. 25

kiéleződésével jár együtt. Az állam visszavonulásának gazdasági indokai között szerepel az elosztási rendszer változása. 11 A fentebb részletezett okok aránytalanul megnövelték a gyermekes családok, az egészségügyi problémákkal küzdők, és legfőképpen a valamilyen ok miatt a munka világából kiszorultak gondjait. Miközben a felső és középső szint leépülése következtében egyre több szociális probléma maradt lefedetlen, rohamosan törtek felszínre és vártak egyre sürgetőbb megoldásra az új keletű problémák: a munkanélküliség, hajléktalanság, szegénység. Az elosztási rendszerrel összefüggő rendszerek és mechanizmusok változásához igazodóan a lakosság szélesebb körére kiterjedő támogatási rendszer kialakítása vált szükségessé. 12 A Szoc. tv. elfogadásával megkezdődött egy új rendszer kialakítása. A törvény megszületésével a folyamat csak elkezdődött, hiszen e törvény arra sem tudott vállalkozni, hogy a magyar szociális ellátórendszer egészét átfogja. A törvény megalkotásával a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségnek is eleget tettünk. Ezek közül elsősorban az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Európai Szociális Kartát kell megemlíteni. Az Európai Szociális Karta leszögezi, hogy "Mindenkinek, aki nem rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal, joga van a szociális és egészségügyi segítségre"- továbbá "Mindenkinek joga van a szociális jóléti szolgáltatásokból részesülni". A Karta fontos jellemzője, hogy a szerződő felek hatékony családpolitikájának kialakítását szorgalmazza. Ezt a dokumentumot az Európa-tanácsi tagságunkat követően 1991-ben írtuk alá, a ratifikáció 1999. augusztus 7-én történt meg. A törvény a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a jogosultság feltételeit és érvényesítésének garanciáit. Rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. Kimondja, hogy az ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjaikért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. III.1. Az arra rászoruló jogosult gyermek számára rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény címén (2018. év). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt. 151..(5) bekezdésének a) d) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha... (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy nevelésbe vették;) b) az 1 8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha... (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy nevelésbe vették;) 11 Egyre kisebb szerep jut a központi elosztásnak a létbiztonság megteremtésében. Az ártámogatások leépítése, a nagyrendszerek (egészségügy, oktatás, társadalombiztosítás) átalakítása legjobban azokat érinti, akiknek létbiztonsága a változások miatt veszélybe került. A makroszinti visszavonulást a középső szint leépülése követte. (A korábbi szociálpolitikai rendszer egyik fontos pillére a vállalati szociálpolitika volt, amely az előző rendszerben átvette a makroszint megoldatlan problémáinak jelentős részét, és ennek érdekében egy egész intézményrendszert működtetett (különböző gyermekintézmények, üdülők, munkásszállók). Ezeket a nem rentábilis fenntartásokat megszüntették. 12 A támogatási rendszer átalakításának egyik fontos lépése volt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, (továbbiakban Szociális Törvény, rövidítve Szt.), melyet a Parlament 1992. december 30-án fogadott el. 26

c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1 8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha nevelésbe vették, vagy utógondozói ellátásban részesül. A jegyző megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2018. évben 28.500,-Ft.) 130%-át, egyedülálló esetén 140%-át, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. 13 A feltételek fennállása esetén a jegyző 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes önkormányzatnál lehet benyújtani. Az egyéb feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, továbbá ha felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat és 25. életévét még nem töltötte be. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben jogosultak száma (2017. december 31.állapot) / életkor szerint Megjegyzés 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18- éves összesen Gyermekek száma 219 297 85 44 16 661 Ebből tartósan beteg, fogyatékos 17 15 4 3-39 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben jogosultak száma (2018. december 31.állapot) / életkor szerint Megjegyzés 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18- éves összesen Gyermekek száma 98 135 190 153 26 602 Ebből tartósan beteg, fogyatékos 14 1 5 3-23 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a korábbi évhez képest a 0-18 éves korosztálybab jelentősen csökkent a jogosult gyermekek száma, a tartósan beteg, fogyatékos jogosult gyermekek száma ugyancsak csökkent a jogosult gyermekek tekintetében. 2014. év végén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult volt 1068 gyermek, 2015. év végén 954 gyermek, és 2016. év végén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult volt 758 gyermek volt jogosult a településen. Azóta is folyamatosan csökken rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek száma a településen. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, minden év első napjától kormányrendelet határozta meg. A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a 2018. tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, és a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. 13 A rászorultság megítélésénél elsődleges követelmény a családi jövedelem pontos és körültekintő meghatározása. 27

A pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2018. évben gyermekenként 6.000 forint, a 2H és 3H gyermekek esetében 6.500 forint volt. 2018. évet követően a pénzbeli támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A támogatás gyermekvédelmi Erzsébet utalványba került megfizetésre a rászorult családok részére. A tárgyévben a támogatást kérő személyek száma 734 volt. (ebbe az esetszámba beleértendő azon személyek is aki lejárat után újra kérték a megállapítást) 37 esetben a kérelem elutasításra került. Az elutasítások fő indoka a jogszabály által meghatározott minimum jövedelemhatár túllépése. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak számának, illetve a jogosult gyermekek számának csökkenése alapvetően a jövedelmi viszonyok változása miatt vélelmezhető. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben jogosultak száma (2017. december 31. állapot) / jövedelem szerint Megjegyzés Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének felét nem éri el Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének fele, illetve annál több, de öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, de annak 130%-át nem haladja meg Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, de annak 130%-át meghaladja, de annak 140%-át nem haladja meg Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 231 325 76 29 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben jogosultak száma (2018. december 31. állapot) / jövedelem szerint Megjegyzés Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének felét nem éri el Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének fele, illetve annál több, de öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, de annak 130%-át nem haladja meg Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, de annak 130%-át meghaladja, de annak 140%-át nem haladja meg Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 198 254 129 21 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) 2015. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 446 család részesült. 2016. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 370 család részesült. 2017. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 294 család részesült. 2018. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 134 család részesült. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben jogosult családok (2017. december 31. állapot)/gyermekszám Megjegyzés 1 gyermek 2 gyermek 3 gyermek 4 vagy 5 gyermek 6 vagy annál több összesen Családok száma 72 124 65 27 6 294 Ebből egyedülálló szülők száma 41 56 14 3-114 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben jogosult családok (2018. december 31. állapot)/gyermekszám Megjegyzés 1 gyermek 2 gyermek 3 gyermek 4 vagy 5 gyermek 6 vagy annál több összesen Családok száma 13 19 67 29 6 134 Ebből egyedülálló szülők száma 10 12 15 1-38 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) 2018-ban a támogatás kapcsán leginkább érintettek a három gyermekes családok. A jogosultság tekintetében az előző évhez képest az egyedülálló szülő száma jelentősen csökkent, valamint a 2017-es évhez képest jelentősen a 4 vagy 5 gyermekes családok száma 28

kismértékben növekedett. 2017-os évhez képest az 1 gyermekes családok száma jelentősen csökkent. III.2. A Esztergom Város Képviselő testület Közjóléti -és Egészségügyi bizottsága az arra rászoruló jogosult gyermek számára természetbeli ellátást állapít meg. Természetbeni ellátások: Formái lehetnek: étkezési térítési díj támogatása, tankönyvtámogatás, tanszerrel való ellátás, élelmiszer támogatás. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a gyermekek napi étkezése biztosítva legyen. Az önkormányzat természetben nyújtott szociális ellátásként a gyermekintézményben fizetendő térítési díj megfizetéséhez részben hozzájárul. A törvény alapján gyermekétkeztetés esetén az óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, a három- és több gyermeket nevelő családoknál gyermekenként 50%-át, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kell biztosítani. 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és ennek megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyerekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ami a jelenlegi hátrányos helyzet meghatározója, a gyermekes család anyagi helyzetét mutatja és önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis az életminőségét, iskolai sikerességet általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok (zsúfolt lakás, szülők alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége stb.) is fennállnak. A hátrányos helyzetű tanuló fogalmát határozta meg a törvény. A hátrányos helyzetű tanuló számára a jogszabályok számos kedvezményt, előnyt, juttatás biztosítottak. Amikor a jogalkotó rájött, hogy sok ilyen rászoruló van, akkor úgy szűkítette a jogosultak körét, hogy bevezette a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, hallgató fogalmát. A Gyermekvédelmi törvény 2013-tól tovább szigorította a hátrányos helyzet meghatározását. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt), aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba-fogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik 14, b) a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba-fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szociális törvény. 33. -a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményigénylésének 14 Az iskolai végzettségéről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes alapon történik. Alapfokú iskolai végzettség: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány iskolatípustól függetlenül alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (Pl. egy 9. évfolyam elvégzése, vagy egy középfokú oktatási intézmény pár osztályának elvégzése a középfokú végzettség megszerzése nélkül az alapfokú végzettséget nem befolyásolja, hiszen ezek végzettségi szintet nem emelnek.) 29

időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy 15, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek 16. Hátrányos helyzetű jogosultak száma (2017. december 31.állapot) / életkor szerint Megjegyzés 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18 évesnél idősebb összesen Gyermekek száma 24 33 33 35 3 128 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége miatt 13 27 29 26 3 98 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatása miatt 3 1 -- 4-8 Ebből elégtelen lakókörnyezet, illetve lakókörülmények miatt 8 5 4 5 -- 22 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) Hátrányos helyzetű jogosultak száma (2018. december 31.állapot) / életkor szerint Megjegyzés 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18 évesnél idősebb összesen Gyermekek száma 26 32 75 23 2 158 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége miatt 26 32 74 22 2 156 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatása miatt -- -- 1 1 -- 2 Ebből elégtelen lakókörnyezet, illetve lakókörülmények miatt -- -- -- -- -- -- (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) 2017-os évhez képest a hátrányos helyzetű gyermek száma növekedett. A hátrányos helyzet megállapításához ezen túl nem elég a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, még egy további körülményt is igazolni kell a kérelem benyújtásánál. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához már kettő fent meghatározott körülménynek is teljesülnie kell a jogosultsághoz. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az fenti a) c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása 15 Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ igazolása alapján állapítható meg. Az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. -a alapján vezetett nyilvántartása vagy a 33. -a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő szülők bármelyikének, a családba-fogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása, 16 Az igazolás módja a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum meghatározása alapján, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett, környezettanulmány. A környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot. 30

A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra (egy évre) megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a fentebb meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg (egy évre). A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelmet az erre rendszeresített kérelemnyomtatvánnyal kell kezdeményezni. Jogszabályban került meghatározásra, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet feltételeinek meglétét miként lehet megállapítani. Halmozottan Hátrányos helyzetű jogosultak száma (2017. december 31.állapot) / életkor szerint Megjegyzés 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18 évesnél idősebb összesen Gyermekek száma 11 10 11 11 -- 43 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és alacsony foglalkoztatottsága miatt 2 -- 2 -- -- 4 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatása és elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény miatt -- -- -- -- -- -- Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és elégtelen lakókörnyezet, illetve lakókörülmények miatt 6 9 7 9 -- 31 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és alacsony foglalkoztatása és elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény miatt 3 1 2 2 -- 8 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) Halmozottan Hátrányos helyzetű jogosultak száma (2018. december 31.állapot) / életkor szerint Megjegyzés 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18 évesnél idősebb összesen Gyermekek száma 3 8 14 6 -- 31 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és alacsony foglalkoztatottsága miatt -- -- -- -- -- -- Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatása és elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény miatt -- -- -- -- -- -- Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és elégtelen lakókörnyezet, illetve lakókörülmények miatt 3 8 14 6 -- 31 Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és alacsony foglalkoztatása és elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény miatt -- -- -- -- -- -- (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatához annak a szülő, családba-fogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek 31

részére történő közlésekor tájékoztatót mellékel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó jogosultságokról. A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődének, nevelésioktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. 2017-os évhez képest a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek száma csökkent. Összességében megállapítható, hogy a településen 2015. évben halmozottan hátrányos helyzetű (3H) gyermek 65 fő volt nyilvántartva, mely 27 családot érintett. A Hátrányos helyzetű (2H) gyermek 72 fő volt a településen, mely 35 családot érintett. Ellenben már 2016. évben halmozottan hátrányos helyzetű (3H) gyermek 43 fő volt a településen, és Hátrányos helyzetű (2H) gyermek 70 fő volt a településen, azaz a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma korábbi évekhez képest csökkent. 2017.évben halmozottan hátrányos helyzetű (3H) gyermek ugyancsak 43 fő volt a településen, és Hátrányos helyzetű (2H) gyermek 128 fő volt a településen. 2018. évben halmozottan hátrányos helyzetű (3H) gyermek ugyancsak 31 fő volt a településen, és Hátrányos helyzetű (2H) gyermek 158 fő volt a településen. Hátrányos és Halmozottan helyzetű gyermekek száma (2017. december 31.állapot) / bölcsődei és köznevelési intézmény szerint Megjegyzés Bölcsődés Óvodás Általános iskolás Középfokú oktatású intézmény tanulója Felsőoktatási hallgató összesen Megállapított hátrányos helyzetűek száma -- 33 33 35 3 104 Megállapított halmozottan hátrányos helyzetűek száma -- 10 11 11 -- 32 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) Hátrányos és Halmozottan helyzetű gyermekek száma (2018. december 31.állapot) / bölcsődei és köznevelési intézmény szerint Megjegyzés Bölcsődés Óvodás Általános iskolás Középfokú oktatású intézmény tanulója Felsőoktatási hallgató összesen Megállapított hátrányos helyzetűek száma 4 31 78 22 2 158 Megállapított halmozottan hátrányos helyzetűek száma 1 11 16 -- -- 31 (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) 2017. évben a hátrányos helyzetű (2H) gyermek 41 családban él, valamint halmozottan hátrányos helyzetű (3H) gyermek 24 családban él. 2018. évben a hátrányos helyzetű (2H) gyermek 48 családban él, valamint halmozottan hátrányos helyzetű (3H) gyermek 13 családban él. Szünidei étkeztetésben részesülő Hátrányos és Halmozottan helyzetű gyermekek száma 2017. évben Megjegyzés Tavaszi szünet Nyári szünet Őszi szünet Téli szünet Egyéb iskolai szünet összesen Saját településen lakó ellátottak száma 10 39 10 14 -- 73 Más településen lakó ellátottak száma -- -- -- -- -- -- (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) 32

Szünidei étkeztetésben részesülő Hátrányos és Halmozottan helyzetű gyermekek száma 2018. évben Megjegyzés Tavaszi szünet Nyári szünet Őszi szünet Téli szünet Egyéb iskolai szünet összesen Saját településen lakó ellátottak száma 22 32 15 15 -- 84 Más településen lakó ellátottak száma -- -- -- -- -- -- (Forrás: Közjóléti és Köznevelési Csoport) Intézményi (bölcsőde) adatok bölcsődei csoport gyermek és/vagy bölcsődés szám gyermeklétszám a csoportokon a szervezés módja szerint (bölcsőde vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Összesen HH HH aránya(%) HHH HHH aránya(%) SNI SNI tanulók aránya (%) 1 5 0 0 0% 0 0% 0 0% 2 3 0 0 0% 0 0% 0 0% 3 2 0 0 0% 0 0% 0 0% 4 5 0 0 0% 0 0% 0 0% 5 4 0 0 0% 0 0% 0 0% 6 7 0 0 0% 0 0% 0 0% 7 7 0 0 0% 0 0% 0 0% 8 8 0 0 0% 0 0% 0 0% 9 4 0 0 0% 0 0% 0 0% 10 12 0 0 0% 0 0% 0 0% Összesen 57 0 0 0% 0 0% 0 0% (Forrás: Bölcsődei adatszolgáltatás 2018. szeptember) A kutatási eredményekkel is dokumentált válasz kimunkálása azért is különösen fontos, mert az oktatás iránti elvárásokban Magyarországon egyszerre mutathatók ki a fényes szelek típusú illúziók és az oktatás mozgásterének, kompenzációs lehetőségeinek lebecsülése. Mindkét véglet jellemzője, hogy az oktatás eredményességéről nem tanulási eredményekben, hanem a társadalmi mobilitáshoz kapcsolódó kategóriákban gondolkodik. Az oktatás kompenzációs lehetőségeit tekintve túlzóan optimista várakozások egész társadalmi csoportok relatív társadalmi pozíciójának megváltoztatását várják el az iskolarendszertől. 17 A pesszimista megközelítés ezzel szemben az iskolarendszerben a mobilitási pályák lezárásának, végső soron tehát az elit hatalmi pozíciói fenntartásának legfontosabb eszközét látja. Intézményi (óvoda) adatok óvodai csoport gyermek és/vagy iskolás szám gyermekszám a csoportokon a szervezés módja szerint (óvodai vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Összesen HH HH aránya(%) HHH HHH aránya(%) SNI SNI tanulók aránya (%) Kis 315 13 3 0,95% 2 0,63% 8 2,53% Közép 367 20 7 1,91% 1 0,27% 12 3,27% Nagy 435 25 10 2,3% 2 0,46% 13 2,99% Összesen 1117 58 20 1,79% 5 0,45% 33 2,95% (Forrás: Óvodai adatszolgáltatás 2018. szeptember) A társadalmi egyenlőtlenségek számbavétele, azok mértékének megállapítása nemcsak abban az értelemben fontos, hogy milyen társadalmi egyenlőtlenségekkel kell számolnia az 17 Napjainkban ez a szemlélet elsősorban a romák helyzetével kapcsolatos megnyilvánulásokban érhető tetten. 33

oktatásnak, hanem abban is, hogy milyen mértékű nyomás nehezedik az oktatásra. Relatíve csekélyebb mértékű társadalmi egyenlőtlenségek mellett az oktatás kompenzációs képessége nagyobb, hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek mellett azonban a mozgástere lényegesen kisebb. 18 A korábbi évhez képest a óvodáskorúak létszáma nem változott. Örvendetes az is hogy a 2H és 3H, valamint az SNI gyermekek száma az intézményen belül csökkent. A lenti adattáblázat szerint az általános iskolás korú gyermekek száma minimálisan növekedett. 2H és 3H, valamint az SNI gyermekek száma az intézményen belül viszont növekedett. Intézményi (általános iskola) adatok évfolyam és/vagy iskolai osztály gyermek és/vagy iskolás szám Gyermek-, tanulólétszám a csoportokon a szervezés módja szerint (iskolai vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Összesen HH HH aránya(%) HHH HHH aránya(%) SNI SNI tanulók aránya (%) 1 337 45 7 2,08% 5 1,48% 33 9,79% 2 322 32 10 3,1% 2 0,62% 20 6,21% 3 286 32 9 1,15% 6 2,1% 17 5,94% 4 285 28 9 1,16% 4 1,4% 15 6,14% 5 268 31 8 2,98% 2 0,75% 21 7,83% 6 348 41 11 3,16% 5 1,44% 25 7,18% 7 342 36 6 1,75% 4 1,17% 26 7,6% 8 320 23 5 1,56% 2 0,62% 16 5% Összesen 2508 268 65 2,59% 30 1,2% 173 6,9% (Forrás: Általános iskolai adatszolgáltatás 2018. szeptember) Az alacsony HH arány a kedvező lakossági összetételnek köszönhető. A HH/HHH tanulók tekintetében az összes tanuló esetén az intézményi adatszolgáltatás eredményeként rendelkezünk információval. A HH/HHH tanulók tekintetében a bejáró tanulók esetén nincs információ a lakóhely szerinti önkormányzattól. Intézményi (középiskola) adatok évfolyam és/vagy iskolai osztály gyermek és/vagy iskolás szám Gyermek-, tanulólétszám a csoportokon a szervezés módja szerint (iskolai vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Összesen HH HH aránya(%) HHH HHH aránya(%) SNI SNI tanulók aránya (%) 9 864 74 8 0,92% 7 0,81% 59 6,83% 10 679 48 5 0,74% 4 0,59% 39 5,74% 11 587 22 4 0,68% 2 0,34% 16 2,72% 12 474 20 0% 1 0,21% 19 4,01% 13 271 2 2 0,74% 0% 0% 14 83 3 0% 1 1,2% 2 2,41% Összesen 2958 169 19 0,64% 15 0,51% 135 4,56% (Forrás: Középiskolai adatszolgáltatás 2018. szeptember) A társadalmi kohézió kérdése elválaszthatatlanul összefonódott a társadalmi egyenlőtlenségek problémájával. A kérdés ebben az értelemben az, hogy az oktatás mennyire képes enyhíteni 18 Például nagy szociális egyenlőtlenségek mellett nagyobb nyomás nehezedik az oktatásra annak érdekében, hogy az szerkezetileg elkülönült pályákat biztosítson a jómódú középosztály gyermekei számára. Az etnikai alapú társadalmi egyenlőtlenségeknek egy bizonyos mértéke mellett pedig hatalmas, az oktatás minőségével önmagában már nem magyarázható szegregációs nyomás nehezedik az oktatásra. 34

ezeket az egyenlőtlenségeket, pontosabban: az eltérő tanulási eredményeket mennyire magyarázza a gyermekek szociokulturális és családi háttere, személyes képességeik és az iskola minősége. A középiskolás korú gyermekek száma csökkent. 2H és 3H, valamint az SNI gyermekek száma az intézményen belül ugyancsak csökkent. Más településről bejáró általános iskolások aránya települési szinten 12%, és a más településről bejáró középiskolások aránya települési szinten 58,53%. (lásd: bővebben később) Fontos hangsúlyozni azt, hogy a családnak, mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata. A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát -jövedelmi helyzettől függetlenül- a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. A gyermekek védelme és támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. III.3. Az Önkormányzat Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj kiírt pályázaton a (2017/2018. tanév második, illetve a 2018/2019. tanév első féléve) résztvevők közül azon hallgatókat támogatta, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladta meg 75.000,-Ft-ot, az kapott 10.000,-Ft/hó összeget, valamint akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladta meg 100.000,-Ft-ot, az kapott 5.000,-Ft/hó támogatást. A támogatott pályázatok közül 25 személy havi 5.000,-Ft/hó, és 57 személy havi 10.000,-Ft/hó összegben Önkormányzati támogatásban részesült. A támogatás személyenként 10 hónapra szólt. A benyújtott kérelmezők (A típusú 83 db és B típusú 2 db) közül 3 személy elutasításra került. A kérelem/pályázat elutasítása 3 személy esetében formai ok miatt következett be. A (2018/2019. tanév második, illetve a 2019/2020. tanév első féléve) résztvevők közül azon hallgatókat támogatta, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladta meg 75.000,-Ft-ot, az kapott 10.000,-Ft/hó összeget, valamint akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladta meg 100.000,-Ft-ot, az kapott 5.000,-Ft/hó támogatást. A támogatott pályázatok közül 25 személy havi 5.000,-Ft/hó, és 57 személy havi 10.000,-Ft/hó összegben Önkormányzati támogatásban részesült. A támogatás személyenként 10 hónapra szólt. A benyújtott kérelmezők (A típusú 83 db és B típusú 2 db) közül 3 személy elutasításra került. A kérelem/pályázat elutasítása 3 személy esetében formai ok miatt következett be. 35

A (2019/2020. tanév második, illetve a 2019/2020. tanév első féléve) résztvevők közül azon hallgatókat támogatta, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladta meg 80.000,-Ft-ot, az kapott 10.000,-Ft/hó összeget, valamint akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladta meg 1200.000,-Ft-ot, az kapott 5.000,-Ft/hó támogatást. A támogatott pályázatok közül 34 személy havi 5.000,-Ft/hó, és 59 személy havi 10.000,-Ft/hó összegben Önkormányzati támogatásban részesült. A támogatás személyenként 10 hónapra szólt. A benyújtott kérelmezők (A típusú 83 db és B típusú 10 db) közül 4 személy elutasításra került. A kérelem/pályázat elutasítása 4 személy esetében formai ok miatt következett be. IV. Az önkormányzat által gyermekek részére biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása. A következő személyes gondoskodást nyújtó ellátások vannak biztosítva: gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítő, és egyéb szolgáltatás. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. Esztergom Város az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás keretében orvosi ügyeletet működtet, illetve tart fenn. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 647/2015. (XI.19.) önkormányzati határozatával létrehozta a HÍD Szociális, Család -és Gyermekjóléti Központot. A Központ létrehozásával törvényi előírásnak eleget téve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által eddig ellátott családsegítés alapszolgáltatás kikerült az ellátási körükből. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy bizonyos részfeladatok kiszervezhetőek legyenek az új Központ ellátási feladatai közül. A Máltai Szeretetszolgálat jelezte, hogy ezen feladatok ellátását vállalja. Mivel Esztergom Város Önkormányzata az Egyesülettel 2003 óta szerződéses kapcsolatban állt és eddigi munkájukkal maximálisan elégedett volt, így a feladatellátások kiszervezését támogatta. Erre való tekintettel Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 75/2016. (II.11.) önkormányzati határozata alapján a kiszervezett feladatokra (nappali melegedő, családok átmeneti otthona, időskorúak nappali ellátása, támogató szolgáltatás, utcai, lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka, jogi tájékoztatásnyújtás, pszichológiai tanácsadás, családkonzultáció, családterápia) a Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel ellátási szerződés megkötésére sor került. IV. 1/ Család -és Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja. Az alapellátások célja, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást lehetőség szerint a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a 36

gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, a szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése. A Gyermekjóléti Szolgálat fogadóórát tart hétfő-szerda: 9 12 és 13 17 óráig, csütörtök:11-17 óráig, péntek: 8 12 óráig. A HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője elkészítette szakmai beszámolóját, mely a központ 2017. évi tevékenységéről ad képet, bemutatja a gyermekjóléti szolgálat feladatait, beszámol működéséről. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége során szoros mindennapi szakmai kapcsolatot tart az önkormányzattal, az iskolai, óvodai intézményekkel, védőnővel, házi gyermekorvossal, rendőrséggel együttműködve, mindenkor a család és a gyermek érdekeit figyelembe véve látja el feladatát. A Család -és Gyermekjóléti Központ Esztergom székhellyel, és irodával rendelkezik. A Család -és Gyermekjóléti Központ 2017. évi ellátási területe: Esztergomi járás 24. települése (Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Esztergom, Epöl, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny,) A Család -és Gyermekjóléti Szolgálat szolgálat 2018. évi ellátási területe: Esztergom város, Dömös község közigazgatási területe. A gyermekjóléti szolgáltatás az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági kezdeményezésre van szükség. A gondozás középpontjában a gyermek mindenekfelett álló érdeke áll. Szakmai kapcsolat az Esztergomi Járás területén Szolgáltatók Cím Ellátási terület Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kuckó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Tát Város Önkormányzati Napköziotthonos Óvoda Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálata Pilismaróti Család és Gyermekjóléti Szolgálat Dorog, Bécsi u. 71. Lábatlan, Cementgyári ltp 5. és Nyergesújfalu Óvoda u. 5. Tát, Móricz Zsigmond u. 1 Pilismarót, Rákóczi F u. 15. (Forrás: Család -és Gyermekjóléti Központ beszámoló) Annavölgy, Bajna, Epöl, Dág, Csolnok, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Sárisáp, Dorog Bajót, Lábatlan, Nagysáp, Nyergesújfalu, Süttő Tát, Mogyorósbánya Pilismarót A gyermekjóléti szolgáltatás az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági kezdeményezésre van szükség. A gondozás középpontjában a gyermek mindenekfelett álló érdeke áll. 37

Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetésére 2018. szeptember 1. napjától került sor, melyet már a második negyedévben előkészítettünk oly módon, hogy családsegítő és esetmenedzser munkatársaink a járás valamennyi intézményét felkeresték előzetes helyzet és igényfelmérés céljából. A jogszabályban rögzített szükségletfelmérést az óvodai és iskolai szociális segítő kollégáink végezték folyamatosan szeptember 1. napjától, párhuzamosan kialakítva a szolgáltatás szakmai protokollban rögzített alapvető elemeit is. 8998 gyermek rendelkezésére áll jelenleg ez az ellátás. 5154 fő tanulóhoz még nem jutott iskolai szociális segítő szakemberhiány miatt. A rendszer folyamatos fejlesztése a bevezetéstől kezdve jelenleg is zajlik. Észlelő-és jelzőrendszer részéről beérkezett jelzések száma Beérkező jelzések jellege 2015. évi jelzések száma 2016. évi jelzések száma 2017. évi jelzések száma 2018. évi jelzések száma Eü. szolgáltató, védőnő 12+25 10+63 123 126 Személyes gondoskodás, szociális szolgáltatás 63 32 79 114 Napközbeni kisgyermek ellátását biztosító 19 Közoktatási intézmény 254 160 204 522 Rendőrség 116 54 36 95 Ügyészség, bíróság 68 2 Pártfogó felügyelet 27 4 6 10 Társadalmi szervezet 32 2 26 19 Áldozatsegítés 23 4 Állampolgár 0 20 37 81 Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 38 37 40 104 Átmeneti gondozást biztosító 11 23 22 Egyéb --- 8 63 összesen 650 411 574 1156 (Forrás: Család -és Gyermekjóléti Központ beszámoló) Az is látható, hogy az egészségügyi szolgáltatóktól több jelzés érkezett az előző évekhez képest, a jelzések száma ugyancsak növekedett a személyes szociális gondoskodást nyújtó egyéb intézmények esetében, ugyanakkor számottevően növekedett a közoktatási intézményekből érkezett jelzések száma. 2015-ben határozottan több jelzés érkezett társadalmi, civil szervezetektől, egyházaktól. 2016. és 2017. valamint 2018. évben viszont a társadalmi, civil szervezetektől, egyházaktól, közoktatási intézményektől, rendőrségtől, ügyészségtől, pártfogó felügyelettől érkező jelzések száma jelentősen visszaesett. 2018 évben összességében jelentősen növekedett a jelzések száma a korábbi évhez képest. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait Család -és Gyermekjóléti Központon belül, külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosíthatja. A gyermekjóléti szolgálat -összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkalszervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége során szoros mindennapi szakmai kapcsolatot tart az önkormányzattal, az iskolai, óvodai, bölcsőde intézményekkel, védőnővel, házi gyermekorvossal, rendőrséggel együttműködve, mindenkor a család és a gyermek érdekeit figyelembe véve látja el feladatát. A szolgálat által gondozott ügyfelek száma összesen (2015. évben) 370 ellátott volt, mely 256 családot érintett. Egyszeri tanácsadáson megjelentek száma 222. A 2016. évben viszont már 443 ellátottat tartott nyilván, mely 292 családot érintett. A 2017. évben viszont már 395 38

ellátottat tartott nyilván, mely 220 családot érintett. A szolgálat által gondozott gyermekek száma az előző évhez képest növekedett. A 2018. évben viszont már 661 ellátottat tartott nyilván, mely 262 családot érintett. A szolgálat által gondozott gyermekek száma az előző évhez képest növekedett. Az intézményi normatívát a lakosok után a szolgáltató igényli. A mindenkori költségvetési törvényben foglaltak szerinti normatívák igénylése előírás szerint történik. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A családgondozói feladatokat megfelelő szakképesítéssel rendelkező családgondozók látják el Gyermekjóléti szolgálat 19 Esztergomban található. Továbbá a szolgálat munkatársai kihelyezett ügyeletet/ügyfélfogadást tartanak Dömös településen is. A Gyermekjóléti szolgálat által szervezett programok többnyire ezen helyszínen kerül megrendezésre is. A Család -és Gyermekjóléti Központ a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében jól működő észlelő és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását. Kezdeményezi, szervezi és összehangolja a jelzőrendszer, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, felhívja őket jelzési kötelezettségük teljesítésére. Segítségük nélkül nem tudnánk információkhoz jutni az általunk még nem ismert családokról, gyermekekről. A jelzőrendszer tagjai az iskola, óvoda bölcsőde szakemberei, a védőnő, illetve a rendőrség is betölti ezt a szerepet a településünkön. A jelzőrendszerben szereplő személyekkel és intézményekkel való együttműködés elősegítése, tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat rendszeresen esetmegbeszélést tart. Az Új gondozási esetek kapcsán a jelzőrendszer által kezdeményezett (85%) kapcsolatfelvétel volt a legjellemzőbb mutató. A szolgáltatást leginkább az általános iskola nyolc osztálynál alacsonyabb, valamint általános iskola nyolc osztályos végzettséggel rendelkező személyek vették igénybe. A foglakoztatási helyzet kapcsán a szolgáltatást leginkább az inaktív személyek vették igénybe. Hozott probléma jellege Probléma jellege/ ellátott gyermekek száma / év Gyermekek száma (2016. év) Gyermekek száma (2017. év) Gyermekek száma (2018. év) gyermeknevelési 131 72 60 szenvedélybetegség 31 4 2 szülői elhanyagolás 90 107 60 fogyatékosság 11 1 1 családi konfliktus 147 81 49 magatartászavar, teljesítményzavar 56 29 27 anyagi megélhetési 24 122 71 gyermekintézményben való beilleszkedési nehézség 22 21 34 életviteli 141 136 97 családon belüli bántalmazás 23 20 17 (Forrás: Család -és Gyermekjóléti Központ beszámoló) 19 A szolgáltató neve: HÍD Szociális, Család és Gyermekjóléti szolgálat. Fenntartó: Esztergom Város Önkormányzata 39

A jól működő észlelő és jelzőrendszer nagyban segíti egymás munkáját. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmódot, a gyermek bántalmazásával kapcsolatos információt, a gyermekek viselkedésével kapcsolatos magatartásbeli problémákat, lakhatási és megélhetési gondokat egymástól vagy egyéb jelzésből, állampolgári bejelentés alapján kapják az érintettek. Rendszeres a kapcsolat a pedagógusokkal, óvónőkkel, védőnőkkel, rendőrséggel és a jelzőrendszer más tagjaival. A jelzőrendszer tagjai részére éves tanácskozás megszervezésére és lebonyolítása az elmúlt évben többször is sor került. Az intézmény tevékenységei/programjai -a kötelező feladatokon felül- az alábbiak kerültek megvalósításra: gyermekprogramok (városi mikulás ünnepség), nyári szabadidős programok, folyamatos adománygyűjtés, Húsvéti, Adventi, Karácsonyi ünnepségek szervezése, nyári tábor, települési rendezvényeken való folyamatos részvétel, prevenciós, illetve terápiás csoport (pszichológus közreműködésével) továbbá szociális munkások továbbképzésének megszervezése. Gyermekjóléti szolgáltatás tevékenysége /fő /év Gondozási tevékenység 2015. év 2016. év Eseti gondozás 98 Alapellátás 258 276 2017. év 2018. év Védelembe vétel 54 69 207 250 Ideiglenes hatállyal elhelyezett 7 19 5 Nevelésbe vett 49 103 95 Családba fogadás 21 28 Utógondozás 2 22 22 összesen 370 443 Tanácsadási megjelent 222 (Forrás: Család -és Gyermekjóléti Központ beszámoló) A gyermekjóléti szolgáltatás elsődleges célcsoportja a településeken élő 0-18 éves korosztály. A gyermekjóléti szolgáltatás általános preventív szolgáltatásokat biztosít a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettségük megelőzése érdekében. A veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Szabálysértést, bűncselekményt elkövetett gyermekek száma 2015. év 2016. év 2017. év Megjegyzés Gyermekkorú fiatalkorú Gyermekkorú fiatalkorú Gyermekkorú (fő fiatalkorú Szabálysértés 3 7 3 11 3 8 Bűncselekmény 1 7 0 6 0 8 (Forrás: Gyermekjóléti szolgálat beszámoló) A településen 2005-ben készült Bűnmegelőzési Stratégia. 2006-ban a Bűnmegelőzési Stratégia alapján készült Bűnmegelőzési Program. 2015-ben és 2016-ban valamint 2017-ben is nyújtott be pályázatot az Önkormányzat Bűnmegelőzési projektek megvalósítására tárgyban meghirdetett nyílt pályázatra (Belügyminisztérium) A Családsegítés célja az egyének és családokat veszélyeztető élethelyzetek megszüntetésének elősegítése, valamint krízis helyzetben lévő személyek megsegítése, a lakosság szociális- 40

mentális helyzetének figyelemmel kísérése, javítása, mely érdekében észlelő és jelző rendszert működtet. Központ jogerős hatósági intézkedéssel érintett, esetmenedzseri tevékenységet igénybe vevők százalékos megoszlása (2018. N=875) 62 éves és idősebb; 6% 0-2 év; 6% 50-61év ; 4% 3-5 év; 5% 35-49 év ; 24% 6-13 év; 19% 25-34 év; 12% 14-17 év; 19% 18-24 év; 4% A Családsegítés feladatai: Családi- Életviteli Lelki Mentális problémák: A különböző szociális problémák, a kilátástalan élethelyzetek (munkanélküliség, anyagi problémák) a legtöbb családban feszültséget teremtenek, indulatokat szülnek. A családi kapcsolati problémák, konfliktusok egyre súlyosabb formában jelennek meg. Ezért a családgondozóknak továbbra is meg kell küzdeniük a rájuk zúduló indulatokkal. A feszültség csökkentése továbbra is fontos állomása a közös munkának. A családon belüli bántalmazás, mint probléma típus is megjelent szolgálatnál. A családsegítés eszközei a segítő munkában: Segítő beszélgetés, ügyintézés, érdekképviselet, tájékoztatás, információnyújtás, információhoz való hozzájutás, érdekképviselet, tájékoztatás, nyomtatvánnyal történő ellátás, mentálhigiénés tanácsadás, egyéni és családterápia, jogi tanácsadás, személyes példamutatás. Ügyintézésben, telefonos beszélgetések bonyolításában törekszenek arra, hogy lakók (átmeneti otthon) képesek legyenek egy idő után segítség nélkül is feladatok megoldására. Gyakoriak a segítő beszélgetések, melyeken tisztázzák a családban felmerülő (párkapcsolati, gyermeknevelési, életvezetési) gondokat, illetve a családok közötti konfliktusokat. Gyakran találkoznak a tolerancia hiányával, a folyamatos kritikus magatartással, másokkal szemben. A családoknál általában megfigyelhető nevelési hibák feloldására interaktív beszélgetéseket szerveznek pszichológusunkkal. Családjaik többségének szüksége van lelki, mentális támogatásra. Fontos a korábban szerzett lelki sérülések feldolgozása. Sok esetben tapasztalható, hogy a szülők nem képesek egymás között kommunikálni, nem képesek kimondani egymással szemben támasztott elvárásaikat. Család -és Gyermekjóléti Szolgálat életvezetési ismereteket nyújtanak a családoknak. Szükség esetén segítik a család, illetve a gyermek napirendjének kialakításában, gyermekek szocializációjának elősegítésében. Főzési, pénzbeosztási tanácsokat adnak, háztartási napló vezetésével, bevásárló lista készítésével, heti étrend tervezésével kialakíthat a család egy ideális fogyasztást, amennyiben felismeri, hogy ebben szüksége van változásra. 41

Az Esztergomi Rendőrkapitánysággal karöltve nagy körültekintéssel és óvatossággal igyekszik a Szolgálat kezelni a nehéz helyzeteket. A fagyásveszély elkerülése: novembertől márciusig a családgondozók fokozottan figyeltek a nehéz anyagi helyzetben lévő lakosságra. Adománykezelés: Az esztergomi területi irodában lévő adományraktár havonta, a településeken évente 2-3 alkalommal ruhabörzét tartanak, amire egyre nagyobb az igény. Az egyre több rászoruló kereste fel adományért a Család -és Gyermekjóléti Szolgálatot. Pszichológiai tanácsadás: igen keresett szolgáltatás. Ingyenes jogi tanácsadás: nem képviselet; népszerű, elsősorban a nehéz anyagi helyzetben lévő a folyamatosan változó jogszabályokat értelmezni egyre nehezebben tudó lakosság körében. A legnehezebb helyzetben a gyermekes családok, valamint az egyedülállók vannak. Ez gyakran hosszabb- rövidebb kényszerkapcsolatokat eredményez, idős szülő/gyermek, élettársi kapcsolatok, amelyek legtöbbször az érzelmi kötödés hiányában igen konfliktusos kötelékek. Az előző évhez képest a Család -és Gyermekjóléti Szolgálat célcsoportjai, hozott problématípusai arányaiban nem változtak. A szolgáltatást igénybe vevők szívesebben jöttek be információkéréssel, mint lelki mentális problémáikkal, és csak a beszélgetés, a bizalom kiépülése után derülnek ki a valódi problémáik. Az esetszám és az ellátott közötti különbség oka két dologban rejlik, egyik a kliens az év során újabb problémával jelentkezik, illetve az ellátott azon családtagok számával növelt, akikre a probléma kezelése kiterjed. A beszámolóból látható az aktív korú lakosság alkotja a szolgáltatást igénybe vevők legjelentősebb körét. A gazdasági válság életkörülményeikben hozott jelentős változást, ami sok esetben vezet párkapcsolati krízishez, váláshoz, agresszióhoz, családi konfliktusokhoz. Különösen veszélyeztetettek a családi kapcsolati hálót nélkülözni kénytelen egyedülálló személyek és a gyermeküket egyedül nevelők. Az előző évekhez képest a Családsegítő Szolgálat célcsoportjai nem változtak, arányaiban azonban a problématípusok jelentősen átrendeződtek. Továbbra is jelen vannak azok az egyének családok, akik társadalombiztosítási, szociális ellátást önállóan igényelni nem tudnak. Az ügyintézési készségek, technikák hiány a mellett, nem ritka a funkcionális analfabetizmus,- szövegértés nehézség, vagy annak teljes hiánya ami lehetetlenné teszi számukra az önálló ügyintézést. Gyakran azonban csak a társadalomból való teljes kirekesztődésüket sikerül megakadályozni, a munka világába történő visszaillesztésük nehezített. Az aktívkorú munkanélküliek kapcsán a motivált álláskeresőket tudják segíteni álláskeresési tréning, egyéni álláskeresési tanácsadás keretében. A munkanélküliség hátterében a térség alacsony munkaerő felvevő ereje, a magas közlekedési költségekből adódó mobilitási hiánya tapasztalható. A szolgáltató tevékenység tárgyi feltételei Esztergomban (Aranyhegyi u. 5.) szám alatti helyiségben található. Helyiségek száma: 9. A helyiség és funkciója: 1 előtér-váróhelyiség, 1 játszó fejlesztő szoba, 2 interjúszoba, 1 családgondozói munkaszoba, 1 ügyfél mosdó (külön gyerek, felnőtt), 1 személyzeti helyiség, 1 személyzeti mosdó, 1 mozgássérült mosdó, A szakmai munkához szükséges alapvető infrastruktúra biztosított (telefon, fax, mobiltelefonok, számítógépek, nyomtató, fénymásoló, alapvető szakkönyvek, internet, területi munkavégzéshez szolgálati gépkocsi, egyéb technikai eszközök.) Az iratok tárolása zárt iratszekrényekben történik. 42

Gyermekek helyzetének általános jellemzői Időszak Bölcsődék száma (db) Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma (db) Védelembe vett kiskorú gyermekek száma Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2007. év 1 27 231 Gyermekjóléti szolgálatok száma (db) A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2008. év 1 21 172 1 76 2009. év 1 18 138 1 71 2010. év 1 15 98 1 123 2011. év 1 34 109 1 174 2012. év 1 10 55 113 1 326 2013. év 1 21 1 332 2014. év 1 26 1 334 2015. év 1 25 1 370 2016. év. 1 25 1 443 2017. év 1 25 1 395 2018. év 1 25 1 661 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) Az elhelyezkedési nehézségek mögött a sokszor a nem piacképes képzettségek, a munkaszocializáció hiánya és egészségügyi problémák állnak. Az egyén, család életében olyan működési zavarok jelentkeznek, (életviteli, életvezetési, mentális problémák), amelyek szintén nehezítik az elhelyezkedést. A szolgáltatást igénybe vevők között nagymértékben megnövekedett a díjhátralékosokat, a kilakoltatás szélén állók, az egészségügy látószögéből kiesett látens pszichiátriai betegek, és a nyugdíjkorhatár előtt álló munkanélküliek száma, az utóbbiak esetében elsősorban a szolgálati idő megállapításához, nyugdíjaztatásuk elindításához nyújtunk segítséget. Jelentősen nőtt az adományok iránti igény (élelmiszer, ruhanemű, bútor technikai eszközök) az élelmiszertől a ruhaadomány osztások rendszeres megszervezése jelentős időt tett ki az egyéni esetkezelés mellett. A szegénység, munkanélküliség, az anyagi biztonság hiánya mellett megnövekedett a néha tettlegességig fajuló családi konfliktusok száma is. A HÍD Szociális, Család és Gyermekjóléti Központ szervezeti adatai Feladatkörök és munkakörök: Létszám Megjegyzés intézményvezető 1 fő esetmenedzser 7fő családsegítő 8 fő 1 fő ellátja a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó Dömös települést is tanácsadó 5,5 fő 1 fő jelzőrendszeri tanácsadó óvodai és iskolai szociális segítő 12 fő szociális asszisztens 7 fő nem szakmai létszám (műszaki, ügyviteli és fizikai) 6 fő közfoglalkoztatott 1 fő (2018. december 31. állapot) IV. 2/ Védőnői szolgáltatás biztosításának módja. A településen élő gyermekek védőnői ellátását a lenti táblázat szerinti fő teljes állású védőnő foglalkoztatásával látja el a település. A családokkal fenntartott napi kapcsolat során sikert tudnak elérni a gyermekek veszélyeztetettségének a megszüntetésében. A védőnő feladatai közé tartozik a várandós anyák, a gyermekágyas anyák gondozása, a 0-7 éves korú gyermekek, az iskoláskorú gyermekek gondozása, családgondozás. 20 20 A védőnő a gyermekágyas anyák gondozását mindenkori állapotuknak és szükségleteiknek megfelelően végzi. A gondozás során folyamatos, igény szerinti gondozást végez. Tanácsot ad a felmerült problémák rendezéséhez, fokozott figyelemmel kíséri az újszülöttek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek fejlődését. Felkészíti a családot a beteg csecsemő és kisgyermek ápolására. Elvégzi a kötelező szűrővizsgálatokat, közvetlen 43

Tevékenységét a védőnői szolgálat tanácsadó helyiségében, valamint a családok otthonában végzi. Időszak Védőnői státuszok száma Betöltött védőnői álláshelyek száma (db) 2006. év 16 2007. év 17 2008. év 13 2009. év 15 2010. év 14 2011. év 15 2012. év 15 2013. év 15 2014. év 13 2015. év 13 2016. év 14 2017. év 13 2018. év 13 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) Tevékenysége során szakmailag együttműködik az egészségügyi alap- és szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel. Állandó kapcsolatban van a települési önkormányzattal, gyámhatósággal, Polgármesterrel. A jelzőrendszer által felszínre került esetek azonnali megoldása is az állandó elfoglaltságai körébe tartozik. Javaslatot tehet a védelembe vételre, amelynek esetében a tárgyaláson meghívottként részt vesz. A védőnők számára kialakított tanácsadói iroda rendelkezik internet és telefon kapcsolattal. Védőnőre jutó (gondozott) gyermekek száma /körzetek szerint Időszak 0-7 éves gyermek száma Kismamák száma Óvodás gyermekek száma Iskolás gyermekek száma I. védőnői körzet 217 20 77 II. védőnői körzet 286 25 195 III. védőnői körzet 167 9 78 IV. védőnői körzet 196 12 145 V. védőnői körzet 150 15 79 VI. védőnői körzet 170 13 134 VII. védőnői körzet 179 18 109 VIII. védőnői körzet 204 16 103 IX. védőnői körzet 178 11 146 I. iskolai védőnői körzet 890 II. iskolai védőnői körzet 830 III. iskolai védőnői körzet 1050 IV. iskolai védőnői körzet 852 V. iskolai védőnői körzet 863 VI. iskolai védőnői körzet 1031 (Forrás: Védőnői adatszolgáltatás 2018 év) kapcsolatban van a gyermek házi gyermekorvosával, feladata az iskola-egészségügyi ellátás, intenzív egészségnevelést végez és szervez annak érdekében, hogy az életkorhoz kötött védőoltásokat időben megkapja a gyermek. Segíti a szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, a gyermeknevelést, a gyermek állapotának és korának megfelelő táplálását az egészséges fejlődés érdekében. 44

A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a védőnői ellátásról. A védőnői ellátás szakterületekben szerveződik, megkülönböztetünk területi, iskolai, kórházi és CSVSZ védőnőket. Ezek a szakterületek elláthatják vállalkozási formában is, ez azonban Városunkban nem jellemző. 2 védőnői körzetben (GYES miatt) védőnői ellátás helyettesítéssel került biztosítva. 2 védőnői körzetben (megüresedés) védőnői ellátás ugyancsak helyettesítéssel került biztosítva az ellátás. A korábbi évhez képest a területi ellátású védőnői körzetekben a 0-7 éves gyermekek és a kismamák száma is növekedett. Az óvodás gyermekek száma a területi ellátású védőnői körzetekben ugyancsak emelkedett. Az iskolás gyermekek tekintetében iskolai védőnői körzetekben minimális csökkenés volt tapasztalható. Személy/ intézményenként/ 2018 évben Óvodák védőnő Angyalkert Óvoda Raczkó Éva Aranyhegyi Óvoda Hatala-Koczó Réka Bánomi Óvoda Hatala-Koczó Réka Belvárosi Óvoda Juhászné-Dubniczky Ildikó Erzsébet Királyné Óvoda Raczkó Éva Honvéd Utcai Óvoda Juhászné-Dubniczky Ildikó Kertvárosi Óvoda Huberné Erdélyi Mária Szentgyörgymezei Óvoda Szabó Nagy Adél Zöld Óvoda Óvoda Mennyes Mariann Montágh I. EGYMI Ált. (Óvoda) Vargáné Kara Rozália Árpád-házi Szt. Erzsébet Ált. (Óvoda) Hatala-Koczó Réka (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2018. szeptember) Személy/ intézményenként/ 2018 évben Intézmény Védőnő Arany János Ált. Iskola Magyari Auguszta Árpád-házi Szt. Erzsébet Ált. Iskola Deérné Soós Helga Babits M. Ált. Iskola Deérné Soós Helga József A. Ált. Iskola Deérné Soós Helga Mindszenty J. Kat. Ált. Isk Fülöp Fruzsina Montágh I. EGYMI Ált. Iskola Vargáné Kara Rozália Petőfi S. Ált. Iskola Pataki Jánosné Vitéz J. Kat. Ált. Iskola Adorján Ágnes Dobó Katalin Gimnázium(Ált isk.) Fülöp Fruzsina Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Ált.isk) Vargáné Kara Rozália EMMI Spec. Gyermekotthon Adorján Ágnes (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2018. szeptember), Személy/ intézményenként/ 2018 évben Intézmény Védőnő Árpád-házi Szt. Erzsébet Gimnázium Pataki Jánosné Balassa B. G. Szakgimn. és Szakközépiskola Magyari Auguszta Bottyán János Szakgimnázium Vargáné Kara Rozália Dobó Katalin Gimnázium Fülöp Fruzsina Géza fejedelem Szakgimn. és Szakközépiskola Adorján Ágnes Kolping Katolikus Középiskola Fülöp Fruzsina Montágh Imre EGYMI Szakiskola Vargáné Kara Rozália Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Vargáné Kara Rozália (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2018. szeptember) 45

IV. 3/ Gyermekorvosi szolgáltatás biztosításának módja. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet szerinti klinikai szakképesítéssel rendelkező orvosok a rendelet szerinti feltételek mellett jogosulttá válnak háziorvosi tevékenység végzésére. A háziorvosi tevékenységet területi ellátási kötelezettséggel rendelkező felnőtt vagy vegyes típusú háziorvosi körzetben lehet végezni. Az ebben részt vevő orvosok személyre szabott egyéni képzési tervet kapnak a szakvizsgájuk, valamint az eddig letöltött gyakorlatuk figyelembevételével. Amikor ez a képzési terv elkészült, regisztrálhatnak az OALI-nál, melyhez csatolni szükséges az önkormányzat által igazolt területi ellátási érdek igazolását is. A településen 11 felnőtt háziorvosi, 6 gyermek háziorvosi, 4 felnőtt fogorvosi és 2 iskolafogászati körzet működik (1 felnőtt háziorvosi körzet jelenleg helyettesítéssel ellátott). A rendelők megközelítése nem minden esetben akadálymentes. A privatizáció eredményeként 2 rendelő kivételével a tulajdonjog a praxisok, illetve magánszemélyek tulajdonában áll. A területi ellátási kötelezettséggel (körzet) rendelkező 11 felnőtt háziorvos közül 2 személy nyugdíjas korúként praktizál. A területi ellátási kötelezettséggel (körzet) rendelkező 6 gyermekorvos közül 2 személy nyugdíjas korúként 1 személy pedig nyugdíj közeli életkorban lévőként praktizál. Továbbá a területi ellátási kötelezettséggel (körzet) rendelkező 4 felnőtt fogorvos, valamint 2 iskolai/gyermek fogorvos közül 1 személy nyugdíjas korúként 2 személy pedig nyugdíj közeli életkorban lévőként praktizál. Időszak Működő felnőtt háziorvosok száma 12.31-én Orvosi ellátások száma Működő házi gyermekorvosok száma 12.31-én Működő felnőtt fogorvosok száma 12.31-én Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma 2000. év 13 6 4 18 2001. év 13 5 4 18 2002. év 13 6 4 15 2003. év 13 6 4 15 2004. év 13 6 4 16 2005. év 13 6 4 16 2006. év 13 6 4 15 2007. év 13 6 4 15 2008. év 13 6 4 16 2009. év 13 6 4 16 2010. év 13 6 4 15 2011. év 12 6 4 13 2012. év 12 6 4 13 2013. év 12 6 4 13 2014. év 11 6 4 13 2015. év 11 6 4 13 2016. év 11 6 4 13 2017. év 11 6 4 13 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) Műszerekkel, eszközökkel, bútorokkal való felszerelése megoldott a rendelőknek. A rendelési idő néhány körzetben minimálisan változott. A rendelések, a speciális műszerek az alapellátás területén is érezhetően gyors és hatékony betegellátást tesznek lehetővé minden korosztály számára, amely a lakosok így minden célcsoport közérzetét, életminőségük javulását eredményezi. A rendelési időn túl betegellátás csak orvosi ügyelet bevonásával megoldott. 21 Az egyéb szakorvosi ellátásnak közvetlen gazdasági hatásai is érezhetőek, hiszen a távolabbi 21 Esztergom Város az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás keretében orvosi ügyeletet működtet, illetve tart fenn. 46

szakrendeléseket nem minden rászorult tudta igénybe venni az utazásokkal járó anyagi terhek miatt. A lakosságszám, valamint orvoslétszámok alakulása indokolttá tette a meglévő orvosi praxisok átalakítását. Személy/ intézményenként/ 2018 évben Óvodák orvos Angyalkert Óvoda Aranyhegyi Óvoda Bánomi Óvoda Belvárosi Óvoda Erzsébet Királyné Óvoda Honvéd Utcai Óvoda Kertvárosi Óvoda Szentgyörgymezei Óvoda Zöld Óvoda Óvoda Montágh I. EGYMI Ált. (Óvoda) Dr. Cselényi Éva Dr. Bense Tamás Dr. Cselényi Éva Dr. Bense Tamás Dr. Cselényi Éva Dr. Tókos László Dr. Újvári Éva Dr. Bense Tamás Dr. Újvári Éva Árpád-házi Szt. Erzsébet Ált. (Óvoda) Dr. Bense Tamás (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2018. szeptember) Személy/ intézményenként/ 2018 évben Intézmény Iskolaorvos Arany János Ált. Iskola Dr. Bense Tamás Árpád-házi Szt. Erzsébet Ált. Iskola Dr. Sinka Zsuzsanna Babits M. Ált. Iskola Dr. Tókos László József A. Ált. Iskola Dr. Újvári Éva, Dr. Cselényi Éva Mindszenty J. Kat. Ált. Isk Dr. Tókos László Montágh I. EGYMI Ált. Iskola Dr. Újvári Éva Petőfi S. Ált. Iskola Dr. Bense Tamás Vitéz J. Kat. Ált. Iskola Dr. Torkos Ágnes Dobó Katalin Gimnázium(Ált isk.) Dr. Sinka Zsuzsanna Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Ált.isk) Dr. Varga Emőke EMMI Spec. Gyermekotthon Dr. Torkos Ágnes (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2018. szeptember), Személy/ intézményenként/ 2018 évben Intézmény Iskolaorvos Árpád-házi Szt. Erzsébet Gimnázium Dr. Sinka Zsuzsanna Balassa B. G. Szakgimn. és Szakközépiskola Dr. Sinka Zsuzsanna Bottyán János Szakgimnázium Dr. Varga Emőke Dobó Katalin Gimnázium Dr. Sinka Zsuzsanna Géza fejedelem Szakgimn. és Szakközépiskola Dr. Varga Emőke Kolping Katolikus Középiskola Dr. Varga Emőke Montágh Imre EGYMI Szakiskola Dr. Újvári Éva Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Dr. Varga Emőke (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2018. szeptember) Munkanapokon folyamatos az orvosi ellátás a településen. A felnőtt háziorvosi szolgálatok munkáját asszisztensek segítik, akik a vállalkozások (egészségügyi szolgáltató) alkalmazottjai. A háziorvosi praxis vállalkozás formájában üzemel. 47

A házi gyermekorvosi, valamint fogorvosi praxisok ugyancsak vállalkozások formájában üzemel asszisztensek segítségével, akiket vállalkozások finanszíroznak. A védőnők szintén fontos szerepet tölt be a prevencióban, a programok szervezésében. A településen kórházi ellátás is biztosított. A Vaszary Kolos Kórház több mint 100 éves, pavilon rendszerű, Komárom-Esztergom megye keleti szegletében fekvő-betegellátó intézmény. Több hektáros területen helyezkedik el Esztergom város szívében, sajátosságainál fogva mégis nyugodt környezetet tud biztosítani a betegek gyógyulásához. Közel 100 ezer ember ellátásáról gondoskodik a környező településeken. A Vaszary Kolos Kórház évek óta nehéz anyagi helyzetben látja el Esztergom és környéke betegellátását. 2012. július 1-jétől 473 ágyas a kórház, melyből 368 aktív és 105 krónikus ágy. Az aktív ágyak megoszlása a következő: belgyógyászat 92, kardiológia őrző 6, sebészet 28, traumatológia 33, szülészet- nőgyógyászat 32, fül-orr-gégészet 16, szemészet 16, neurológia 43, neurológia őrző 4, reumatológia 37, KAIBO 8, pszichiátria 46, SBO 7. A krónikus ágyak megoszlása: krónikus belgyógyászat 15, mozgásszervi rehabilitáció 41, krónikus pszichiátria 39, hospice ápolási osztály 10. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: alapellátási törvény), mely jelentős változásokat eredményezett az alapellátás vonatkozásában. A jogalkotó célja az alapellátásban fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása. Az alapellátásban (is) egyre nagyobb gondot jelent az orvoshiány, a betöltetlen és a tartósan betöltetlen praxisok száma. Sok esetben az üres praxisok tartós helyettesítéssel működnek, ami természetesen komoly leterheltséget jelent a helyettesítő orvosnak, ennek természetesen esetenként a betegek is tapasztalják, tapasztalhatják a hátrányait. IV. 4/ Gyermekek napközbeni ellátásának biztosításának módja. A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége; akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül; akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető napközbeni vagy hetes időszakra, különösen bölcsődében, családi napköziben, óvodában, iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében. Helyettes szülői hálózat az esztergomi kistérségben nem jött létre, az önkormányzat így nem is társult ehhez, a községben egyébként nincs is helyettes szülő, így a gyakorlatban nem igazán működik. Valójában ugyanakkor a megyei önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi intézmények olyan esetekben, amikor a gyermekek átmeneti gondozásának szükségessége esetlegesen felmerült, a gyermekek ellátását is vállalni tudták, így gyermek felügyelet nélkül soha nem maradt. 48

A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat a bölcsődésben és már korábban említett óvodákban biztosítja. A bölcsőde kihasználtsága változó, ellenben az óvoda kihasználtsága maximálisnak (92%) mondható, a szülők láthatólag törekednek, arra hogy a gyermekeik már kicsi kortól kezdve intézményi keretekhez szokjanak. Az óvoda felszereltsége és az ott dolgozók végzettsége is megfelelő. (lásd később) Az óvodai intézmények minden gyermeket fel tudtak venni. IV.4.1./ Bölcsődei ellátás Magyarországon az első bölcsődéket az ipari forradalom első hullámának vége felé, a XIX. század közepén hozták létre. A növekvő munkaerő-kereslet a férfiak mellett a női munkavállalókra is kiterjedt. Az intézmény igazán fontos szerepet a második világháború után kapott, és az 1980-as évek elején volt a legkiterjedtebb. Ezt követően az érintett korcsoport létszámának csökkenésével az intézmények és a férőhelyek száma már a rendszerváltást megelőzően csökkenni kezdett. Ezt a folyamatot tovább erősítette az 1990-es évek eleji gazdasági visszaesés és a nyomában járó, 1993-ban tetőző munkanélküliség. A rendszerváltás elején a női foglalkoztatottság 50% alá csökkent, az 1990-es évek közepén 45 46% volt. A bölcsőde a 3 éven aluli gyermekek gondozását, nevelését biztosító, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás. A működő bölcsődék száma 2008-ban 594 volt, 7%-kal magasabb, mint az előző évben, és 12%-kal több mint 2005-ben. A működő férőhelyek száma 25 937 volt, a bölcsődék számához képest kisebb mértékben, 4%-kal növekedett egy év alatt. A beíratott gyermekek száma 33 726 volt, 5,4%-kal több mint a korábbi évben. A férőhely hiányában elutasított gyermekek száma közel 5 ezer volt. A beíratott gyermekek aránya a bölcsődés korúak százalékában 2004 óta növekvő, 2008-ban 11,5%. A településen élő gyermekek bölcsődei ellátását az Aprófalva Bölcsőde Esztergomi székhellyel látja el. Az intézmény működési köre: Esztergom város közigazgatási területe Férőhelyek száma: 100 fő. Nyitva tartás: 5,30-tól 18-óráig. Bölcsődei felvétel gyermekek száma /havonként/2018 Időszak Felvett gyermek száma Napi gyermekek száma Kihasználtság (%) január 87 71 71 február 89 67 67 március 91 62 62 április 94 80 80 május 95 79 79 június 93 72 72 július 93 55 55 augusztus 89 28 28 szeptember 68 54 54 október 84 60 60 november 91 68 68 december 94 61 61 (Forrás: Bölcsődei adatszolgáltatás 2018.év) A bölcsőde alaptevékenysége kiterjed a 3. életévét be nem töltött gyermekek napközbeni ellátására, gondozására, valamint testi-szellemi fejlődését elősegítő nevelésére, akinek a gyermekek védelméről és a gyámhatósági igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. (1), (2) bekezdésében foglaltak miatt szülei, nevelői, gondozói a gyermek napközbeni ellátását nem képesek biztosítani. Alaptevékenysége kiterjed továbbá a fogyatékos gyermekek 49

korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelésére és gondozására, a gyermek legfeljebb hatéves koráig. 2016. évben összesen 111 gyermek nyert felvételt a bölcsődébe. Ez a 2015-ös évhez képest ez -37,2%-os csökkenés. 61 gyermek óvodába ment, ami az előző évhez képest ugyancsak csökkenést mutat (-28,3%). 6 gyermek egyéb okból maradt ki, és a 2016. szeptemberben az intézményben maradó 44 gyermek mellé még 47 gyermek került felvételre decemberig. A felvételt nyert gyermekek közül 8 egyedülálló szülő gyermeke, 1 hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem volt. 2017. évben összesen 159 gyermek nyert felvételt a bölcsődébe. Ez az előző évhez képest ez -43,2%-os növekedés. 70 gyermek óvodába ment, ami az előző évhez képest ugyancsak növekedést mutat (+14,7%). A felvételt nyert gyermekek közül 8 egyedülálló szülő gyermeke, hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem volt. A 2017-es évre jelentkező összes gyermek felvételre került a bölcsődébe. 2017. július 24-tól augusztus 18-ig, a nyári 4 hetes zárás időtartama alatt a bölcsőde ügyeletet tartott a szociálisan rászoruló gyermekek részére. 35-en jelezték előre, hogy igénylik az ellátást, napi szinten átlag 22 gyermek gondozása valósult meg. 2018. július 30-tól 2018. augusztus 24-ig, a nyári 4 hetes zárás időtartama alatt a bölcsőde ügyeletet tartott a szociálisan rászoruló gyermekek részére. Bölcsődei kihasználtság %-ban/ havonként /év Kihasználtság Kihasználtság Kihasználtság Kihasználtság Időszak (%) 2015 év (%) 2016 év (%) 2017 év (%) 2018 év január 79 74 60 71 február 70 65 65 67 március 82 65 69 62 április 87 79 75 80 május 92 83 77 79 június 78 80 73 72 július 57 54 55 55 augusztus 26 29 28 28 szeptember 54 57 43 54 október 59 62 60 60 november 59 69 68 68 december 62 60 60 61 (Forrás: Bölcsődei adatszolgáltatás) A fenti táblázatból látható, hogy az intézményi kihasználtság csökken. Személyi feltételek a jogszabályban előírt létszámmal biztosított. Kisgyermeknevelői létszám közalkalmazotti besorolás szerint kerül foglalkoztatásra. Élelmezési feladataikat szakképzett élelmezésvezető irányításával a HACCP rendszer szerint végezik, az élelmezésvezető részt vett az új közétkeztetési program bevezetését ismertető továbbképzésen. A gyermekek egészségügyi felügyeletét gyermekgyógyász szakorvos felügyeli. Bölcsőde által biztosított családi nevelést támogató szolgáltatások.. játszócsoport (gyermekeket szülőkkel, illetve hozzátartozójukkal együtt fogadjuk, ezáltal lehetőség nyílik különböző nevelési elvek megbeszélésére. Március közepén Húsvétváró foglalkozás, novemberben az Adventi készülődés.) nyílt nap (Júniusban, az összevont szülői értekezlettel egy időben melyet az újonnan felvett gyermekek szüleinek tartottunk, Bölcsőde-kóstolgató címmel nyílt napot rendeztünk. A szülőknek és a gyermekeknek is lehetőségük nyílt kicsit jobban megismerni a bölcsődét, és az itt folyó munkát. A farsangi, a gyermeknapi és a Mikulás napi rendezvény is a szülők bevonásával zajlott. A Játszócsoport, és a 50

Nyílt napi rendezvényeink 2015-ben is nagyon népszerűek voltak a szülők és a gyermekek körében. Ezek már-már hagyománnyá váltak, lelkesen készülnek rá a szülők és a gyermekek is.) szülőcsoportos foglalkozások, szülői értekezletek (2 alkalommal szülőcsoportos foglalkozást szerveztünk, 2 alkalommal pedig szülői értekezletet tartottunk, amelyen a szülők elmondhatták tapasztalataikat a beszoktatással, illetve az éppen aktuális témákkal kapcsolatban étkezés, alvás, szobatisztaságra szoktatás stb. ) Fogadóóra (Kisgyermeknevelőink minden hónapban fogadóórát tartanak, a szülők egyéni megbeszélés alapján nyerhetnek bővebb információt gyermekükről) Az intézmény megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik, az udvari telepített játékok karbantartása, festése a lehetőségek szerint megtörtént. A játszóudvar biztosítja a levegőztetést, a szabadban való mozgást a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott fejlődéséhez. A gyermekszobákban a korszerű berendezési tárgyak, gyermekbútorok, játékok és fejlesztő eszközök biztosítják az előírt szakmai munka maradéktalan elvégzését. A kisgyermeknevelők kreativitása, kézügyessége által otthonossá tett szobákkal, kiszolgáló helyiségekkel a gyermekek elmélyedt, önfeledt játéktevékenysége, valamint nyugodt pihenése biztosított. Beszerzésre került 1db számítógép a leselejtezett régi helyett, és lehetőség nyílt egy korszerű fénymásoló beszerzésére is. A bölcsőde saját főzőkonyhával rendelkezik, biztosítani tudják a korosztálynak megfelelő korszerű táplálkozás feltételeit, a táplálék allergiával küzdő gyermekek étkeztetése is megoldott. 2015-ben is megtörtént a HACCP rendszer felülvizsgálata. Folyamatos kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti intézménnyel, szolgálattal, gyámhivatallal, és a jelzőrendszer tagjaival: védőnő, családorvos, Máltai Szeretetszolgálat. Évek óta jól működő A Gyermek mindannyiunké Bölcsődei Alapítvány külső erőforrásként javítja intézmény gazdasági helyzetét, főleg játékkészlet bővítésében, a szakmai munkához szükséges anyagok pótlásában, és a dolgozók szakmai továbbképzésének támogatásában. Az alapítvány főleg az 1%-os felajánlásokból és a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek támogatásából működik. Intézményi (bölcsőde) adatok/önkormányzati Főállású dolgozók száma: 38 Az intézménybe járó bölcsődés gyermekek száma 57 Sajátos nevelési igényű (SNI) bölcsődés gyermekek 0 SNI gyermekek aránya Ebből Integráltan 0 Integráltan okt. SNI gyermekek aránya 0% gyógypedagógiai csoportban 0 gyógypedagógiai csoportban okt. SNI gyermekek aránya 0% 0% Hátrányos helyzetű (HH)* bölcsődés gyermekek száma: 0 HH gyermekek aránya Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* bölcsődés gyermekek száma: 0 HHH gyermekek aránya Más településről bejáró bölcsődések száma: 0 Más településről bejáró aránya (Forrás: Bölcsődei adatszolgáltatás 2018. szeptember) 0% 0% 0% Az intézmény a település jól megközelíthető részében található. Szerencsésnek mondható ez, mivel a főúttól való távolsága a megközelítés szempontjából ideális, ugyanakkor a forgalom 51

és az ezzel járó zavaró kellemetlen szennyeződések és egyéb hanghatások közvetlenül nem érintik az intézményt. Az intézmény munkatársai az eltelt évek alatt jól összeszokott, együtt dolgozó, családias közösség alakult ki. Ebben a közösségben az új kollégák is jól érzik magukat, hamar beilleszkednek. A munkatársakra jellemző, hogy szeretik a munkájukat, a hivatástudat motiválja őket. IV.4.2./ Óvodai ellátás Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Intézményi (óvodák) adatok Főállású pedagógusok száma: 125 Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma 1117 Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek 33 SNI óvodás gyermekek aránya Integráltan 14 Integráltan okt. SNI óvodás gyermekek aránya 1,25% Ebből gyógypedagógiai csoportban 19 gyógypedagógiai csoportban okt. SNI óvodás gyermekek 1,7% aránya Hátrányos helyzetű (HH)* óvodás gyermekek száma: 20 HH óvodás gyermekek aránya 1,79% Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma: 5 HHH óvodás gyermekek aránya Más településről bejáró óvodások száma: 69 Más településről bejáró óvodások aránya (Forrás: Óvodai adatszolgáltatás 2018. szeptember) Céljuk, hogy elősegítsék az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő, valamint a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is) Az óvoda felszereltsége és az ott dolgozók végzettsége is megfelelő. Az óvodai intézmények minden gyermeket fel tudtak venni. Óvodák Gyermekek napközbeni ellátása (összes étkező OSA alapján) / éves bontásba / intézményenként 2013. évben az ellátás igénybe vevők száma 2014. évben az ellátás igénybe vevők száma 2015. évben az ellátás igénybe vevők száma 2016. évben az ellátás igénybe vevők száma 2017. évben az ellátás igénybe vevők száma 2,95% 0,44% 6,17% 2018. évben az ellátás igénybe vevők száma Angyalkert Óvoda 155 158 151 139 136 143 Aranyhegyi Óvoda 100 116 118 118 109 107 Bánomi Óvoda 77 74 79 75 80 71 Belvárosi Óvoda 92 86 82 79 81 80 Erzsébet Királyné Óvoda 74 77 74 79 75 69 Honvéd Utcai Óvoda 140 134 133 125 131 122 Kertvárosi Óvoda 153 156 180 186 192 197 Szentgyörgymezei Óvoda 137 124 139 124 127 139 Zöld Óvoda Óvoda 80 77 85 68 66 62 (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás) Pedagógusok lehetőség szerint a gyermekek óvodába lépésétől az iskolába kerülésükig együtt maradnak, és a gyermekek számára biztonságot jelentő állandó nevelési módszerrel tanítanak és nevelnek (Óvoda Pedagógia program). Esztergom Önkormányzatának Képviselőtestülete az óvoda működéséhez eddig biztosított önkormányzati támogatást a továbbiakban is rendelkezésre bocsátja, ami a működési költségek fedezését szolgálja. A fenntartott óvodáival szemben a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzített, valamint az 52

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott feladatokon túl, más elvárást nem támaszt. Fontosnak tartja ugyanakkor a további színvonalas nevelőmunka megőrzését. Mindezeknek az elvárásoknak a lehető legnagyobb mértékben meg kívánunk felelni. Az óvoda felszereltsége és az ott dolgozók végzettsége is megfelelő. Az óvodai intézmények minden gyermeket fel tudtak venni. Az óvoda bővítése befejeződött. Óvoda Időszak Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagó giai neveléssel együtt) (db) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagó giai neveléssel együtt) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedag ógiai neveléssel együtt) Óvodai gyermekcsop ortok száma (gyógypedag ógiai neveléssel együtt) (db) Óvodapeda gógusok száma (gyógypeda gógia neveléssel együtt) Óvodai gyermekcsoportok száma a gyógypedagógiai nevelésben (db) 2001. év 10 1012 1048 47 110 2002. év 10 1018 1029 45 107 2003. év 10 1018 1051 45 107 2004. év 11 1062 1049 47 107 2005. év 11 1075 1075 48 107 2006. év 11 1023 1090 49 111 2007. év 11 1148 1051 50 109 2008. év 11 1203 1103 52 115 3 2009. év 11 1203 1114 52 114 3 2010. év 11 1312 1142 52 117 3 2011. év 11 1312 1108 51 115 3 2012. év 11 1312 1123 51 120 3 2013. év 12 1312 1137 51 119 3 2014. év 12 1241 1119 52 119 3 2015. év 12 1255 1164 54 122 3 2016. év 12 1266 1116 54 120 3 2017. év 12 1262 1114 52 120 3 (Forrás: KSH éves településstatisztikai adatok) Esztergom Város Önkormányzata a Hungast Esztergom Zrt. közreműködésével oldja meg az intézményi(óvoda, iskola) és a közétkeztetési feladatait. A szolgáltató kiemelten odafigyel az egészséges étrend, gyümölcsök és zöldségek heti többszöri megjelenésére. A korszerű technológiai eljárások további erősítése érdekében a tálalókonyha felújítása megtörtént. A jogszabályi feltételek esetén a nagycsaládosok és a rászorulók kedvezménnyel, illetve ingyenesen vehetik igénybe a étkeztetést. IV.4.3./ Általános -és Középiskolai ellátás A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-jétől (Esztergomban már 2012. január 01.) az állam gondoskodik az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A Nkt. 4. 1. pont c)-q) és s)-u) alpontjai szerint köznevelési alapfeladatot, valamint a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésétoktatását, kollégiumi ellátását biztosító, a települési önkormányzat vagy települési önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézmény lát el. 53

Intézményi (általános iskola) adatok Főállású pedagógusok száma: 247 Az intézménybe járó iskolás gyermekek száma 2508 Sajátos nevelési igényű (SNI) iskolás gyermekek 171 SNI iskolás gyermekek aránya Integráltan 43 Integráltan okt. SNI iskolás gyermekek aránya 1,71% Ebből gyógypedagógiai csoportban 128 gyógypedagógiai csoportban okt. SNI iskolás gyermekek 5,1% aránya Hátrányos helyzetű (HH)* iskolás gyermekek száma: 64 HH iskolás gyermekek aránya 2,55% Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* iskolás gyermekek száma: 32 HHH iskolás gyermekek aránya Más településről bejáró iskolások száma: 207 Más településről bejáró iskolások aránya (Forrás: Iskolai adatszolgáltatás 2017. szeptember) NKT. 97. (4) bekezdése értelmében valamennyi közoktatási intézmény alapító okiratát 2012. december 31-ig felül kellett vizsgálni. Intézmény Intézmények tanuló létszáma / adott év szerinti bontásban / változás 2012. évben az ellátás körzetlétszáma 2016. évben az ellátás körzetlétszáma 2017. évben az ellátás körzetlétszáma 6,81% 1,27% 8,25% Változás száma az előző évhez viszonyítottan Arany János Ált. Iskola 167 151 165 +14 Árpád-házi Szt. Erzsébet Ált. Iskola 350 399 431 +32 Babits M. Ált. Iskola 344 337 341 +4 József A. Ált. Iskola 413 283 260-23 Mindszenty J. Kat. Ált. Isk 177 262 269 +7 Montágh I. EGYMI Ált. Iskola 127 111 146 +35 Petőfi S. Ált. Iskola 245 257 216-41 Vitéz J. Kat. Ált. Iskola 330 376 414 +38 (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2017. szeptember) Az általános iskolai létszámok kapcsán megállapítható, hogy összességében a 2012-es évhez viszonyítottan növekedés (+89 fő) tapasztalható a tanulói létszámok kapcsán. A korábbi táblázat kapcsán látható, hogy a 2. és a 6. évfolyamon magas a HH és HHH gyermekek száma. A tanulói létszámok évfolyamonként viszonylag közeli létszámadatokat mutatnak, de ugyancsak a 2. és a 6. évfolyamon magasabb a szokásos létszámadatok más évfolyamokhoz képest. Intézmény Intézmények tanuló létszáma / adott év szerinti bontásban / változás 2012. évben az ellátás körzetlétszáma 2016. évben az ellátás körzetlétszáma 2017. évben az ellátás körzetlétszáma Változás száma az előző évhez viszonyítottan Árpád-házi Szt. Erzsébet Gimnázium 794 648 615-33 Balassa B. G. Szakgimn. és Szakközépiskola 909 708 698-10 Dobó Katalin Gimnázium 574 596 600 +4 Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium 338 288 271-17 Géza fejedelem Szakgimn. és Szakközépiskola 710 406 362-44 Montágh Imre EGYMI Szakiskola 111 81 79-2 Kolping Katolikus Középiskola 272 224 198-26 Bottyán János Szakgimnázium 498 433 413-20 (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2017. szeptember) 54

A fenti táblázat jól mutatja, hogy a tanulói létszámok drasztikusan csökkentek a szakgimnáziumok és a szakközépiskolai képzéseket adó intézményekben. Intézményi (középiskola) adatok Főállású pedagógusok száma: 288 Az intézménybe járó iskolás gyermekek száma 2958 Sajátos nevelési igényű (SNI) iskolás gyermekek 136 SNI iskolás gyermekek aránya Integráltan 57 Integráltan okt. SNI iskolás gyermekek aránya 1,92% Ebből gyógypedagógiai csoportban 79 gyógypedagógiai csoportban okt. SNI iskolás gyermekek 2,7% aránya Hátrányos helyzetű (HH)* iskolás gyermekek száma: 20 HH iskolás gyermekek aránya 0,67% Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* iskolás gyermekek száma: 15 HHH iskolás gyermekek aránya Más településről bejáró iskolások száma: 1735 Más településről bejáró iskolások aránya (Forrás: Iskolai adatszolgáltatás 2017. szeptember) Összesített Intézményi (általános+középiskola) adatok Főállású pedagógusok száma: 535 Az intézménybe járó iskolás gyermekek száma 5466 Sajátos nevelési igényű (SNI) iskolás gyermekek 307 SNI iskolás gyermekek aránya 4,59% 0,5% 58,65% Integráltan 100 Integráltan okt. SNI iskolás gyermekek aránya 1,82% Ebből gyógypedagógiai csoportban 207 gyógypedagógiai csoportban okt. SNI iskolás gyermekek 3,78% aránya Hátrányos helyzetű (HH)* iskolás gyermekek száma: 84 HH iskolás gyermekek aránya 1,53% Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* iskolás gyermekek száma: 47 HHH iskolás gyermekek aránya Más településről bejáró iskolások száma: 1942 Más településről bejáró iskolások aránya (Forrás: Iskolai adatszolgáltatás 2017. szeptember) 5,61% 0,85% 35,53% A nem állami (egyházi) fenntartású gimnáziumokban ugyancsak jelentősen csökkentek a tanulói létszámok a 2012-es évhez képest. A korábbi táblázat kapcsán látható, hogy a 9. évfolyamban viszonylag magasa tanulói létszám, de az azt követő évfolyamokon feltűnő a nagyfokú a tanulói létszámcsökkenés. Feltűnően magas középiskolai képzés kapcsán a más településről bejáró tanuló létszám. IV.4.4./ Egyéb ellátás Esztergom Város Önkormányzata a korábbi évhez hasonlóan a nyári szünidő idejére 2018-ban is biztosította a város általános iskolás korú gyermekeinek napközbeni ellátását, elsősorban azok esetében akiknek mindkét szülője dolgozik. Emellett Esztergom Város Önkormányzata biztosította a lehetőséget a rászoruló és hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esetében is a nyári napközi igénybevételére. A nyáron a Körösy László Köziskolai Kollégium adott helyet az Esztergom Város Képviselőtestülete által meghirdetett nyári napközis tábornak. Nem volt számukra ismeretlen a feladat, mert a pedagógusok és egyéb szakemberek korábban is működő nyári napköziben dolgoztak már együtt. A város valamennyi iskolájából érkeztek 7-16 éves gyermekek. Többségében alsó tagozatos, 7-11 éves gyermekek vettek részt a táborban, de voltak felsősök is, akik nagyon lelkesen segédkeztek a fiatalabbak körül. 55

A közegészségügyi hatóság által engedélyezhető maximális gyermeklétszám 120 fő, melyhez a jogszabályi előírásoknak megfelelően turnusonként egy táborvezető, 1-2 pedagógus és egy technikai alkalmazott biztosítása vált szükségessé a gyermekek aktuális turnusbeli létszámától függően. A költségvetés-tervezet ennek figyelembe vételével készült. 8 turnusban került lebonyolításra a nyári napközis tábor. Az étkezést a Hungast Esztergom Zrt. látta el, a helyben szokásos módon saját tálaló konyhájában és személyzetével, az Önkormányzattal kötött egyszeri megbízási szerződés keretében. A településen található Mesefa Családi napközi. A bölcsődei ellátásban nem részesülő 1-3 éves gyermekek ellátását segítik. Csoportonként maximum napi 7 gyermek egész napos gondozását, nevelését vállalják. A csoportok minden tagjainak számára az életkornak megfelelő fejlesztő foglalkozásokat szerveznek. A foglalkozások vagy közösen, vagy csoportbontásban zajlanak. A heti foglalkozási tervet minden héten kiteszik a napközi üzenő falára. Ez főleg a még nem beszélő vagy nehezebben kommunikáló gyerekek miatt fontos. A csoportszobák kialakításánál elsősorban a gyermekek életkori igényeit veszik figyelembe, a szobák és berendezések barátságosak, vidámak ezzel megkönnyítjük a gyermekek beszoktatását és mindennapi jólét érzésüket erősítik. A játékok, eszközök kiválasztásánál a legfontosabb szempont a gyermekek optimális fejlesztése volt, ezért játékaik legnagyobb része fejlesztőjáték. A játékok kiválasztásakor figyeltek arra, hogy minden terület fejlesztéséhez találják megfelelő eszközöket: beszédfejlesztés, diszlexia prevenció, íráselőkészítő, hallásfigyelem fejlesztés, logika és matematikai gondolkodás fejlesztés, finommotorika fejlesztés, szaglás fejlesztés, vizuális érzékelés, szem-kéz koordináció, tapintás érzékelés, térbeli tájékozódás, építő-konstruáló eszközök, szerepjátékok. Az intézmények pedagógiai programja eleve úgy határozza meg magát, hogy az esélyegyenlőség eleve áthatja. A pedagógusok folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken. A Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság által javasolt fejlesztéseket az alapító okiratunkban foglaltak alapján teljesítik. A gyermek létszámhoz igazodva az igényelt fejlesztő szakemberek száma biztosított. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete a hatályos jogszabályokat figyelembe véve célként határozta meg, hogy az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. Megállapítja azokat az alapvető szabályokat is, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről 22. 22 Fontos hangsúlyozni azt, hogy a családnak, mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata. A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő 56

Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családi gyermekfelügyelet Alternatív napközbeni ellátás Területi Gyermekvédelmi Szakszolgáltatás Gyermekotthon Nevelőszülő hálózat Helyettes szülői hálózat Anyaotthon Biztos kezdet gyermekház Helyben Ellátások, szolgáltatások Más településen, éspedig Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK X X X X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X X X X X Tatabánya GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK X X X X X X X GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya A szolgáltatás ellátatlan Gyermekek átmeneti otthona Tatabánya x Családok átmeneti otthona x (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2018. év) A helyi önkormányzat a kötelező feladatainak egyikeként biztosítja az étkeztetést, ezen belül a gyermekek étkeztetését is. A települési önkormányzatot a gyermekek szociális célú étkeztetésére, valamint a nappali ellátásban részt vevő (iskola, óvoda, bölcsőde) gyermekek étkeztetésére szociális célú (a továbbiakban: étkeztetés) állami hozzájárulás illeti meg. Esztergom Város Önkormányzata a Hungast Esztergom Zrt. közreműködésével oldja meg az intézményi (iskola, óvoda) és a közétkeztetési feladatait. A szolgáltató kiemelten odafigyel az egészséges étrend, gyümölcsök és zöldségek heti többszöri megjelenésére. A korszerű terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, járási gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. A gyermekek védelme és támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani 57

technológiai eljárások további erősítése érdekében a konyha felújítása megtörtént. A jogszabályi feltételek esetén a nagycsaládosok és a rászorulók kedvezménnyel, illetve ingyenesen vehetik igénybe az étkeztetést. A fenti alapelveket figyelembe véve a helyi önkormányzat a kötelező feladatainak egyikeként biztosítja az étkeztetést, ezen belül a gyermekek étkeztetését is. A települési önkormányzatot a Gyvt. 5. -ának a) pontja szerinti gyermekek szociális célú étkeztetését, valamint a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók étkeztetése szociális célú további támogatását (a továbbiakban: iskolai étkeztetés) szolgáló állami hozzájárulás illeti meg. Az állami hozzájárulás célja, hogy a gyermeki jogokkal összhangban segítse a gyermekek óvodai/iskolai étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátását. Az állami hozzájárulás előirányzata a költségvetéséről szóló törvény Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében szerepel. Az állami hozzájárulás a települési önkormányzatot normatív, kötött felhasználású támogatásként illeti meg. Az állami hozzájárulásból a települési önkormányzat elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek étkeztetéséről gondoskodik. A korábban hivatkozott gyermekvédelmi törvény és a helyi rendelet részletesen szabályozza az étkezés esetén igénybe vehető támogatásokat és azok feltételeit. A törvényi szabályozásból látható, hogy a kedvezmények igénybevétele valamilyen feltételhez, állapothoz kötött (pl. szociális rászorultság, gyermekszám, stb.). Konkrétan a számszerűséget vizsgálva a gyermekétkezési térítési díj kapcsán megállapítható, hogy önkormányzatonként eltérő formában kerülnek megállapításra, figyelembe véve a helyi település anyagi és egyéb sajátosságait. A gyermekétkeztetés (óvodások) településen a helyi Óvodában szolgáltató közreműködésével történik. A gyermekek részére az étkeztetés igény szerint napközi otthonos étkeztetés, tízórai, ebéd, uzsonna, tízórai, ebéd és csak ebéd formájában igényelhető. A helyi településen természetesen az étkezési térítési díj súlyozva került kialakításra. Az óvodában étkező gyermekek esetében teljes napi étkezés (reggeli/tízórai, ebéd, uzsonna) összege szülő által fizetendő bruttó 533,-Ft/nap. Az általános iskolában étkező gyermekek esetében teljes napi étkezés (reggeli/tízórai, ebéd, uzsonna) összege szülő által fizetendő bruttó 646,-Ft/nap. A középiskolában étkező gyermekek esetében napi étkezés (ebéd) összege szülő által fizetendő bruttó 388,-Ft/nap. A Közjóléti és Köznevelési Csoport kérésére a szolgálat munkatársai bonyolították le a gyerekek szünidei szociális étkeztetését az esztergomi ügyfelek számára, váltóételhordós rendszerben, naponta 11-13 óra között 2 munkatársunk segítette az ételhordók kiosztását és a Közjóléti Iroda által kért napi igénybevételi napló vezetését. V. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: Gyermekvédelmi gondoskodás: ha a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően gyermekvédelmi intézkedést tesz. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybe vételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de. 58

Az 1997. évi XXXI. tv. 72..-a alapján, ha a gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a jegyző a gyermeket az ideiglenesen nevelésre alkalmas nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezi el és erről értesíti a gyámhivatalt. A gyámhatóság a tárgyévben ideiglenes hatályú elhelyezésről nem intézkedett. Az elmúlt év folyamán a gyámhatóság fiatalkorú esetében nem kapott jelzést szabálysértés elkövetéséről. A gyermekek családban történő nevelés elsődleges szempont, ezért szükséges az iskolai kudarcok kiváltotta magatartászavaros gyermekekkel való intenzívebb foglalkozás, programok szervezése, a szülők segítése az életvezetési problémák megoldásában, ezért fontos a szociális és gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek együttműködése. Családsegítő Szolgálat a családok számára nagy segítséget nyújt. VI. Járási Gyámhivatali (Esztergom) hatáskörben tett hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatok: A családból kiemelt gyermek kapcsán a gyermek gondozási helyére a családsegítő és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tesz javaslatot, melyet a gyámhivatal vagy elfogad vagy új gondozási hely megjelölését kéri a szakszolgálattól. A gondozási helyre kerülésről a gyámhivatal határozatban rendelkezik. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek nevelésbe vételének szükségességét a gyámhivatal 3 éves kor alatt félévente, 3 éves kor fölött évente vizsgálja felül. Ehhez a gyámhivatal tájékoztatást kér a vérszerinti szülőt gondozó gyermekjóléti szolgálattól, a nevelésbe vett gyermekkel foglalkozó szakemberektől, meghallgatja a nevelésbe vett gyermeke szüleit és a 12. életévét betöltött gyermeket. VII. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések: Településünkön a gyermekvédelmi ellátások a Gyvt. előírásainak megfelelően működnek. A problémák hatékonyabbá tétele miatt szükség van a szakmai szervezetekkel való további együttműködésre, folyamatos munkakapcsolat fenntartására, évente gyermekjóléti szakemberek által szervezett Gyermekvédelmi Tanácskozáson, valamint a szabadidő programokon való részvétel. A jegyző a gyámhatóság tevékenységéről a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazgatási Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálynak, mint felügyeleti szerv részére évente jelentést küld. Felügyeleti szerv gyámhatósági, gyermekvédelmi szakmai ellenőrzés 2018-as évben nem történt. VIII. Jövőre vonatkozó javaslatok: A rendszerváltozás óta bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások alapvetően megváltoztatták a szociális szolgáltatások központosított rendszerét is. A szolgáltatások megszervezésének, rendszerbe szervezésének döntő színterei a helyi települések önkormányzatai lettek. Az állampolgárok magas szintű, hatékony, mind szélesebb körű szolgáltatásokat várnak a szociális igazgatást érintő területen is. A törvények által szabályozott hatósági és szolgáltatási feladatok bővülése egyre komolyabb kihívást jelentenek a helyi döntéshozóknak és az ellátórendszer szereplőinek is. A növekvő társadalmi elvárások nem mindig találkoznak a feladatokhoz rendelt bővülő forrásokkal. A forrásokban nem bővelkedő önkormányzatoknak különösen fontos a meglévő 59

pénzeszközök célzott, hatékony és költségtakarékos pénzfelhasználásának nyomon kísérése, aktualizálása. A kedvezőtlen demográfiai változások, a jövedelem olló egyre erőteljesebb kinyílása, a munkanélküliség, a veszélyeztetett fiatalok számának növekedése mind inkább a legsúlyosabb társadalmi kérdésekké váltak országosan is. E tények ismertében elengedhetetlen a szociális szolgáltatások átgondolt fejlesztése. Kívánatos lenne, ha a prevenció, korrekció, rehabilitáció sorrendje hosszú távon megvalósítható lenne, mert a jelen állapotban sajnálatos módon inkább csak elméleti fejtegetésekben valósul meg e hármas egység. A gyermekek iskolán kívüli szabadidős tevékenységeinek megszervezése is nagyon fontos és hosszú távon megtérülő kezdeményezés azon túl, hogy közösségszervező ereje van. A gyermeknek lehetősége van arra, hogy játékos keretek között tanuljon. Azon gyermekek számára, akik hátrányos helyzetű családban nevelkednek, elengedhetetlenül fontos, hogy ilyen integrált környezetben szinte észrevétlenül tanulják meg alapvető illemet, szokásokat, és szocializációs tevékenységeket. Pályázatok segítségével a képviselő-testület támogatásával a segítő szervezetek ezt a vonalat szeretné erősíteni annál is inkább, mivel az előzetes visszajelzések alapján ezt nem csak a szakma ítéli hiányosságnak, hanem az érintett generáció is. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája -a cselekvési programjában megjelölt feladatok közül a gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése, az áldozattá válás megelőzése, a bűnismétlés megelőzése érdekében álló szerinti projekt megvalósítása. A magyar társadalom egyik legveszélyeztetettebb célcsoportja a felnőtté válás előtt álló azon kamaszkorú fiatalok közössége, akik a családi háttér diszfunkcionális volta miatt, halmozottan hátrányos helyzetű és mindezekből következően mentálisan problémákkal, jelentős szocializációs hátrányokkal küszködő fiatalok. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a programok ne csak a gyermek társadalmi beilleszkedése szempontjából teremtsenek alternatívát, hanem közvetlenül a fiatalok mindennapi életviteléhez is életképes életvezetési technikákat, rendszerességet és fegyelmezettséget, a kiegyensúlyozott fizikai és mentális állapot megtalálásához vezető eszközöket teremtsenek az érintettek számára. Az indokoló körülmények, hogy számos olyan fiatal tanul a város középiskoláiban, akik nem járnak rendszeresen iskolába, továbbá/vagy, akik több esetben követtek már el bűncselekményt. A fiatalok több biztonságos és hasznos szórakozási lehetőséget, valamint több helyi programot igényelnének. Egyre több az olyan fiatal, aki "nem találja a helyét", sodródik és nemcsak önmagát sodorja veszélybe, de a deviáns karrier előre haladtával másoknak is kár okozhat. Minden helyi közösségnek felelősséget kell éreznie és felelősen kell tennie a felnövekvő fiatalokért, akkor is, ha egyszer már megbotlott. Célszerű egy olyan program elindítása, amelynek az alapjai már megvannak, és ugyanakkor olyan elemmel kívánjuk kiegészíteni, amely talán más kezelési módszereknél hatékonyabban képes a deviáns vagy annak tűnő fiatalokat visszavezetni a társadalomba. Alapvető cél a bűnelkövetővé válás szempontjából veszélyeztetett környezetben élő és/vagy iskolából kimaradó, iskolakerülő, illetve egyéb devianciákat megvalósító középiskolás fiatalokból kortárs segítők képzése. Azaz a tervezett projekt a másodlagos megelőzés szintjét célozza meg. Úgy vélem, hogy az elkövetővé válás egyik leghatékonyabb eszköze, ha "senki nem érzi magát feleslegesnek, mindenkinek van hasznos elfoglaltsága". 60

A várható eredmények nem feltétlenül látványosak, mert 10-20 -30-50 fiatal deviáns útról történő "elterelése" nem látványos egy társadalomban. Egy-egy kis közösségben ez fontos lehet, sőt akár hosszútávon látványos is, hiszen ezek a fiatalok valószínűleg hozzák magukkal társaik egy részét is. Az sem hírértékű, hogy egy településen bűnmegelőzési konferencia zajlik, de ha ennek a konferenciának az a hozadéka, hogy megindul a kommunikáció, az együttes cselekvés a szervezetek között egy helyi bűnmegelőzési program, sőt helyi társadalmi bűnmegelőzési terv kidolgozása érdekében, akkor eredményekről beszélhetünk. Továbbá az is cél, hogy a projekt összefogja, és közös cselevésre késztesse az eddig is tenni akaró, támogató, de a közös cselekvés formáját nehezen találó önkormányzati, hatósági és civil szervezeteket. A harmadik évezred küszöbén egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakításának képe vezérel bennünket. Ez a társadalom az emberi méltóságot, a testi, lelki és szociális jól-létet, illetve az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. E tényezők megóvása és fejlesztése érdekében a társadalom képes kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggő egészségügyi, szociális és bűnügyi ártalmakat és hátrányokat. A probléma valamennyiünket valamilyen szinten érint, és együttes cselekvésre késztet. IX. Települési bűnmegelőzési program: A településen bűnmegelőzési stratégia 2005-ben és Bűnmegelőzési program 2006-ben készült. A településen rendőrség működik. A rendőrséggel és a kapcsolódó egyéb szervekkel jó az együttműködés. A településen nem működik Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF). 2015-ben és 2016-ban is nyújtott be pályázatot az Önkormányzat Bűnmegelőzési projektek megvalósítására tárgyban meghirdetett nyílt pályázatra (Belügyminisztérium). A 2015-ben és 2016-ban az Önkormányzat által benyújtott pályázatok forráshiány miatt elutasításra kerültek. 2018. évben sikeres pályázatot nyújtott be az önkormázat az SZGYF felé. A pályázat megvalósítása folyamatban van. A nyáron bűnmegelőzési tábor került megszervezésre az Esztergomi Rendőrkapitányság munkatársainak közreműködésével és a kortárs segítők bevonásával a Gyermekjóléti szolgálat szervezésében. X. Települési önkormányzat és a civil szervezetek, alapítványok együttműködése: Magyarországon költségvetési kényszer jelentkezett az önkormányzatok és az önkormányzatiság létrejöttével, illetve a civil szféra kialakulásával. Ez az időbeli egybeesés sok problémát okoz és lassítja a nonprofit szektor térnyerését az ellátások terén, holott nálunk is megfigyelhető az állam kivonulása a szolgáltatásokból, illetve az új ellátások bevezetésének lakossági igénye. A magyar önkormányzatiság fontos jellemzője, hogy széleskörű autonómiát biztosít a településeknek az ellátások szervezése és működtetése terén. Gyakorlatilag az állami újraelosztás nagy rendszereinek az egészségügynek, a szociális ellátásnak, a közoktatásnak és a közművelődésnek a működtetése az önkormányzatok feladata. 61

A fentiekből láthatjuk, hogy az önkormányzatok megkísérelnek szoros kapcsolatot kiépíteni a civil szervezetekkel és lehetőségeikhez képest támogatják is azokat. Ehhez képest feltűnő, hogy az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolat nem válik jellemzővé az önkormányzati feladatok átruházása terén. Ennek okait vizsgálva látnunk kell, hogy nem csak az önkormányzatok bizalmatlansága felelős a kapcsolatok ilyetén alakulásáért, hanem gazdasági, jogi, és lobbyérdekek egyaránt közrejátszanak benne. Az önkormányzatok és a harmadik szektor közötti kapcsolatok alakulása jó irányba hat. A nonprofit szervezetek növekvő súlya mind a GDP-n belül, mind pedig a foglalkoztatásban gyorsítja a szféra professzionalizálódását és ez segíti fogja az egyelőre gyakran jogos bizalmatlanság eloszlatását. Ez a folyamat és az önkormányzatokat egyre jobban feszítő költségvetési kényszer együttesen oda fog vezetni, hogy a harmadik szektor szolgáltatásai hasonló súllyal fognak részt venni a közszolgáltatásokban, mint azokban a polgári társadalmakban, ahol már lezajlottak ezek a folyamatok A településen több civil és egyéb szervezet is működik, amelyek kapcsolatban vannak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokkal összefüggésben: A gyermek mindannyiunké Bölcsődei Alapítvány (Feladatuk: a kisgyermekek napközbeni gondozása, korai fejlesztése, gondozási, nevelési szolgáltatások biztosítása, a Bölcsőde keretein belül. A bölcsődébe felvett gyermekek napközbeni ellátásának magas színvonalú biztosítása, a gondozási-nevelési munka feltételeinek elősegítésével. Aranyhíd Alapítvány (szociális tevékenység, illetve a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése érdekében. Az ellátottakkal közvetlenül foglalkozó, életminőségük javításáért felelős intézményi dolgozók (ápolók-gondozók, mentálhigiénés munkatársak, foglalkoztatók, vezető beosztású közalkalmazottak) képzésének, továbbképzésének támogatása.) Befogadó Társadalomért Egyesület (Szociális tevékenység. Természetvédelem, környezetvédelem. Emberi és állampolgári jogok védelme. Magyarországi etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység. Sport. Fogyasztóvédelem. Rehabilitációs foglalkoztatás. Bűnmegelőzés. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.) Boldog Ceferino Alapítvány (A cigányság integrációjának elősegítése a helyi közösségbe; az önszervező szociális tevékenységek segítése és erősítése, családsegítő munka megszervezése; helyi szervezetekből országos hálózat kiépítése; a cigányság kulturális örökségének megóvása; társadalmi értékek, helyi szokások és jogi normák elfogadásának segítése; az esélyegyenlőség elősegítése szakképzéshez, munkához jutás, illetve továbbtanulás által; a cigányság hitéletét, illetve a többségi társadalom cigányságról való ismereteinek bővítését segítő kiadványok szerkesztése, terjesztése; emberi és állampolgári jogok védelme; egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, egészségügyi rehabilitációt segítő tevékenység.) Egészséges Fejlődésért Alapítvány (A gyermekek egészséges fejlődését elősegítő gyermekgyógyászati feltételek biztosítása.) Egészséges Lélek, Egészséges Élet Alapítvány (Alapítvány Esztergom belvárosában kezdte meg 2009 őszén működését közhasznú szervezetként, melynek elsődleges célja a pszichológiai és pszichoterápiás szolgáltatások fejlesztése. A pszichológiai kezelés célja a segítséget kérők szociális reintegrációjának és személyiségfejlesztésének elősegítése. z Egészséges Lélek, Egészséges Élet Alapítvány a pszichológiai szolgáltatások fejlesztésén túl a 62

lakosság számára olyan fontos közhasznú célokat tűzött ki, mint: Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, Tudományos tevékenység, kutatás, Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, Rehabilitációs foglalkoztatás, Drog prevenció.) Esztergom Rendőrség. (A rendőrség a közbiztonság és a közrend védelme érdekében folytatott a külső szemlélő számára talán a legtöbbször észlelhető tevékenysége a közterületek rendjének fenntartása. Jellemzően a gépkocsizó vagy gyalogos járőrszolgálatot ellátó egyenruhás rendőrök végzik a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzését, meghatározott személyek, területek, létesítmények vagy értékek védelmét és közbiztonsági ellenőrzését. Közvetlen a lakosság szolgálatában a közrendvédelmi szolgálatokhoz tartozó, egyenruhás körzeti megbízottak az állampolgárokkal, települési önkormányzatokkal, társadalmi- és gazdálkodó szervezetekkel tartanak fenn közvetlen kapcsolatot. Illetékességi területükön belül biztosítják a rendőri jelenlétet, folyamatosan helyi bűn- és balesetmegelőzési, bűnüldözési, igazgatási és rendészeti feladatokat látnak el.) Esztergom Városi Polgárőr Egyesület (A helyi közrend és közbiztonság védelme, a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint óvoda, általános iskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.) Esztergomi Kolping Család Egyesület (Feladatai: Keresztény szellemiségű családok összefogása, szabadidejük kulturált eltöltésének szervezése, városi és egyházi rendezvényeken való közös részvétel stb. Tagjait tegye képesség arra, hogy a világban - így a családban, a munkahelyen, a szabadidőben, a társadalomban, az egyházban és az államban keresztényként tudjanak helytállni. Keresztény tanítás szerinti tevékenység folytatása.) Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány. (Feladatuk: az Otthon Segítünk Szolgálat egy országos hálózat, amely kisgyermekes családoknak nyújt baráti támaszt és gyakorlati segítséget ingyenesen, preventív jelleggel, felkészített önkéntesek által a családok megerősítése érdekében.) ESZTERGOMI SEGÍTŐ KÉZ" Alapítvány (Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés támogatása.) Életút Egyesület a Sérült Fiatalokért (Feladatai: Az egyesület értelmi fogyatékos fiatalok részére érdekvédelmi, esélyegyenlőségi támogatást nyújt, lakóotthont és napközi otthont működtet, szervez rehabilitációs foglalkoztatásokat. Nyergesújfalu, Sátori u. 1. alatt 2001. óta működik a nappali ellátást biztosító lakóotthon. Esztergomban a Petz testvérek utcában otthont létrehoztak és működtetnek. Az helyi önkormányzattal feladat-ellátási szerzésük van.) Figyelj rám Közhasznú Egyesület (A dunabogdányi Figyelj Rám a fogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlőségét elősegítő Közhasznú Egyesület 2005. január 15-én alakult meg a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők és a fogyatékkal élő személyek összefogásával, mivel saját helyzetük révén az évek alatt szerzett információikból, valamint saját és sorstársi tapasztalataikból tudják, hogy a legtöbb fogyatékkal élő és családja magára marad) 63

"Fokról-Fokra" a Fogyatékos gyermekek Neveléséért és Oktatásáért Alapítvány ("Fokról-Fokra" Alapítvány). (Feladatai: az esztergomi Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola értelmi fogyatékos- és halmozottan sérült tanulóinak segítése: az iskolában folyó óvodai nevelőmunka-, a speciális tantervű általános iskolában folyó nevelőoktató munka-, a szakképző iskolában folyó szakképző tevékenység támogatása. Iskolai és iskolán kívüli szabadidős tevékenységi formák, szülősegítő szolgáltatások biztosítása. A fogyatékos gyermekek hátrányos helyzetének és társadalmi izolációjának megszüntetése.) Gyermek Kert Szociális és Kulturális Alapítvány (A gyermekek szellemi és fizikai fejlődésének elősegítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyerekekre. A tehetséggondozás, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányok enyhítése, továbbá a célok megvalósítását segítő eszközök felkutatása, támogatása, támogatások igénybevétele és megújítása, intézmény komplexum létrehozása. A hátrányos helyzetű gyermekeken kívül a fogyatékkal élők szellemi és fizikai fejlődésének elősegítése.) Határtalan Szív Alapítvány (Feladatai: Alapítványuk célja a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, valamint roma gyermek- és fiatalkorúak esélyegyenlőségének elősegítése, életminőségük javítása; családsegítés, nevelés oktatás; gyermek- és ifjúságvédelem; képességfejlesztés, ismeretterjesztés; etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység. A Töltés utcában a Mi házunk - ban folynak a programok. Határtalan szív Alapítvány (A Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend tagjai és munkatársaik 1999. szeptembertől végzik szocio-karitatív tevékenységüket az esztergomi cigánytelepeken. A testvérek francia és spanyol tartományi segítséggel előbb rendházat alakítottak ki, majd 2002 márciusára felépült a Mi Házunk Roma Közösségi Ház (jelen elnevezése szerint A Mi Házunk Marista Közösségi Ház ), melyben pedagógusok, segítők és mentorok bevonásával végzik a környéken lakó közel 90 roma fiatal nevelését, oktatását, képességfejlesztését. Az alapító mindezek támogatására hozta létre alapítványát, így az 1999-től szerzetesi keretek között végzett tevékenység 2001-től a Határtalan Szív Alapítvány támogatásával s annak keretei között folytatódik) Hétszinvirág Gyermekkert 2003 Alapítvány (3-7 éves gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése és támogatása) Iskolai Alapítványok (pl: Esztergomi Petőfi Sándor Általános Iskoláért, Dobó Oktatási-Nevelési Alapítvány, Berzeviczy Gergely Alapítvány a közgazdászképzésért Alapítvány, Géza Fejedelem Iskolai Alapítvány, Esztergomi "Fénysugár" Oktatási és Nevelési Alapítvány,) Az iskola rászoruló tanulóinak támogatása, tanulmányi versenyeken való részvétel, sport és művészeti versenyeken való részvétel, sport és művészeti versenyek részvételi költségeinek kifizetése, tankönyvek, taneszközök vásárlásához nyújtott támogatás, nem megfelelő szociális helyzetű diákok segítése. A kiváló képességű tanulók támogatása. A jól tanuló, sportoló diákok jutalmazása. Karitász (humanitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül a rászorulókat szociális, egészségügyi intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok, akciók útján. Munkájukat a nagy nemzetközi segélyszervezetek által kidolgozott és elfogadott alapelvek, szabályok határozzák meg. Legfontosabbnak azt tartják, hogy a karitász hálózatában dolgozó önkéntes és hivatásos munkatársak személyes szeretet jusson el az általuk támogatott emberekhez. A szeretetszolgálatot közösségben gyakorolják). 64

Magyar Máltai Szeretetszolgálat (A Magyar Máltai Szeretetszolgálat magyar katolikus jótékonysági hálózat, kiemelkedően közhasznú szervezet. A Szeretetszolgálat a Szuverén Máltai Lovagrend nemzetközi családjának tagja, lovagrendi felügyeletét a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének ispotályosa látja el. A szervezet itthon és a térség nagy politikai viharai közepette külföldön is segítette a rászorulókat az 1980-as évek vége óta.) Feladatuk: családoknak, családban élő vagy egyedülálló személyeknek nyújtott professzionális segítés, támogatás ahhoz, hogy életüket emberi módon élhessék. A családgondozók szociális, egzisztenciális, mentálhigiénés problémák megoldásához nyújtanak segítséget. Adományok gyűjtése, szétosztása, betegek látogatása, gondozása, szociális ügyintézés, szociális javító szolgálat (lakáskarbantartás), börtönmisszió, ifjúsági programok szervezése -és támogatása, egyedülállók idősek felkutatása, segítése, egészségügyi biztosítás megszervezése, nagyobb rendezvényeken. Ingyen ebédek, élelmiszercsomagok osztása, nagy értékű gyógyászati eszközök ingyenes kölcsönzése, jótékonysági estek, koncertek szervezése, intézmények iskolák támogatása, nagycsaládok segítése.) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza, Támogató Szolgálat. (Feladatuk: segítséget adni a hallássérült, látássérült, mozgáskorlátozott, enyhén értelmi fogyatékkal élő gyerekek, felnőttek, idősek számára, hogy minél könnyebben be tudjanak kapcsolódni a társadalom életébe.) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Gondviselés Háza és Hajléktalanok Nappali Melegedője. (Feladatuk: a hajléktalanok nappali ellátása, segítségnyújtás.) Magyar Vöröskereszt esztergomi területi szervezet. (Hagyományos segítő tevékenységeik mellett nekik is az új idők kihívásaival kellett szembenézniük. Feladataik között kiemelt fontossággal bír az elsősegélynyújtás oktatása és vizsgáztatása, a véradások szervezése, és a szociális segítő munka.) Feladatai: Elsősegélynyújtó és csecsemőápolási versenyek általános és középiskolásoknak, szűrővizsgálatok, alapvető egészségügyi oktatások. Karácsonyi csomagosztás, gyerektáborok egészségkárosodott és hátrányos helyzetű gyermekek számára.) Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Esztergom (NOE) (Feladatai: A helyi csoport fő tevékenységi területe a város nagycsaládosainak közösségekké alakítása. A rászorulók támogatását is feladatuknak tartják.) Otthon segítünk alapítvány (projektje keretében a résztvevők számára ingyenes programok sokaságát kínálja az esztergomi szülőknek, gyerekeknek, családoknak. A projekt során a 10 éves tapasztalatukra támaszkodva, tematikus programokkal, előadásokkal, rendszeres foglalkozásokkal, egyéni tanácsadással, valamint családlátogatások során érjük el a kamaszokat, főiskolásokat, kisgyermekes szülőket és kamasz gyermekeket nevelő családokat.) Óvodai Alapítványok (pl. Angyalkert Alapítvány, Mocorgó Alapítvány, Csodaország Alapítvány, Alapítvány a 100 éves kisdedóvó támogatására, Vasgyúró Alapítvány Szentgyörgymezei Óvoda, Csodaország Alapítvány,) (Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Céljuk, hogy elősegítsék az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem 65

figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő, valamint a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is) Sérült gyermekekért és fiatal felnőttekért Alapítvány (Szociális tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, gyermek és ifjúságvédelem, rehabilitációs foglalkoztatás.) Szent Lázár Közhasznú Alapítvány Esztergom (A szegénysorú diákok magyar és nem magyar állampolgárok támogatása.) Településen működő egyházak/felekezetek (Római Katolikus, Református, Evangélikus, Baptista, Pünkösdi, egyéb) Veled-Érted Egyesület Esztergomi Támogató Szolgálat (Feladatuk: Segíteni, támogatni a különböző fogyatékkal, sérüléssel élő személyek önálló életvitelének kialakítását, életük minőségének javítását, elősegíteni a társadalomban való egyenlő részvételüket. Fő tevékenységi körök: szállítószolgálat, személyi segítés, tanácsadás.) Esztergom, 2019. május 66