RÉCSEI BALÁZS Somogy megye településeinek, jegyzőségeinek és körjegyzőségeinek közigazgatási adattára 1872 1950 Az összeállítás az 1872. évi első községi törvénytől az 1950. évi első tanácstörvényig követi nyomon Somogy megye kis- és nagyközségeinek jogállását, jegyzőségi, illetve körjegyzőségi, valamint járási és néhány esetben a megyei beosztását, elnevezését, névváltozását. Az ábécé-rendben közölt települések, illetve községi vagy körjegyzőségek 564 szócikkben több ezer adatot tartalmaznak Acsától Zsibótig. Csak a megyeszékhely, Kaposvár nem kapott szócikket, mivel 1873-tól rendezett tanácsú városként, majd megyei városként, végül, az időszak végén törvényhatósági jogú városként élte mindennapjait. Jelen közzétételi formát azért választottam, mivel így a települések, illetve jegyzőségek minden adata egy-egy helyen megtalálható. A közlést az is indokolja, hogy az alább felsorolt munkákhoz képest számos új adatot gyűjtöttem a témakörben. Munkámhoz felhasználtam Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története című kéziratát (Kaposvár, 1961), Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története (pontosította és kiegészítette Récsei Balázs) 1, Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2 című munkáját, amelyből a kéziratban szereplő településekre vonatkozó idevágó részeket idézem. Ebben néhány olyan adat is szerepel, amely a kézirat időkeretén túlmutat, de ezeket is célszerűnek láttam feltüntetni. Az adattár mind pontosabbá tételéhez átkutattam a Somogy Megyei Levéltárban Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyveit (1871 1950), Somogy vármegye főispánjának iratait (1870 1950), Somogy vármegye alispánjának iratait (1870 1950), Somogy Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratait (1876 1950). Átnéztem, a Megyei Híradó 1882 1899, Somogyvármegye Hivatalos Lapja 1900 1920 és Somogy Vármegye Hivatalos Lapja 1921 1948, és a Belügyi Közlöny 1896 1944 közti fellelhető számait. Az adattár-jellegből adódóan az összeállításban számos ismétlés található. A nevekben előforduló cz írásmódot az idézetek kivételével nem alkamaztam (pl. Berzencze helyett mindig Berzencét szerepeltettem). Ugyanígy nem vettem figyelembe a kötőjeles és/vagy rövidítéses névhasználatot (pl. Zselicz-Szt.-Pál helyett mindig Zselicszentpál névalakot szerepeltettem). 1 Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története (Pontosította és kiegészítette Récsei Balázs). In Bősze Sándor (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 37. Kaposvár, 2006. 23 79. 2 Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. Bp., 1989. 1
Minden igyekezet ellenére a kéziratban előfordulhatnak elírások, pontatlanságok. Amennyiben a Tisztelt Olvasó találkozik ilyennel, úgy kérem, hogy jelezze a recsei.balazs@smarchive.hu elektronikus címen. Észrevételét előre is köszönöm! Kaposvár, 2008 2009. A kézirat elkészítését és on-line közzétételét 2008-ban a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma támogatta (pályázati azonosítója: 2233/0637). Az adattárban használt rövidítések és magyarázataik ai. = alispán, alispáni átm. = átmenetileg áts. = átsorolva bek. = bekezdés beo. = beolvadt Biz. = Bizottság, Bizottsága B. K. = Belügyi Közlöny Bm. = Belügyminiszter, belügyminiszteri cs. = császári ef. = előfordulás, előfordulásban ei. = egyidejűleg ET. = Elnöki Tanács, elnöki tanácsi f. = folyó hat. = határozat Hiv. = Hivatalos hiv. = hivatalosan id. = ideiglenes, ideiglenesen j. = járás kg., ksg. = község kh. = katasztrális hold kir. = királyi kt. = külterület lakotth. = lakott hely Magyarország helységnévtára =Mo. hnt. 2
m. = major me. = megye M. H. = Megyei Híradó mgy. = megyegyűlési M. K. = Magyar Közlöny Mo. t. c-. és n. = Magyarország tiszti czím- és névtára MT. = Minisztertanács, minisztertanácsi = négyszög nk. = nagyközség ö = öl S. = Somogy SHS = Szerb-Horvát-Szlovén Királyság S. V. Hiv. Lapja = Somogy Vármegye Hivatalos Lapja Svm. = Somogyvármegye Svm. Hiv. Lapja = Somogyvármegye Hivatalos Lapja Svm. Th.-i Kgy. = Somogyvármegye Törvényhatósági Kisgyűlése sz. = szám, számú tb. = tárgy(á)ban tc. = törvénycikk te. = telep Th. = Törvényhatóság, Törvényhatósági végl. = végleges, véglegesen vm. = vármegye R. B. = Récsei Balázs Acsa - Acsa 1872 1908, Somogyacsa 1908 1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). (226/1907. mgy. sz.: Alsóacsa.) Kisközség 1872 1908( 1950). Andocsi Körjegyzőség 1872 1908( 1950). Igali járás 1872 1908( 1950). - 3
Ádánd Ádándi Körjegyzőség 1872 1950. Tabi járás 1872 1950. Gyalay 324. ÁDÁND.... Volt mezőváros; 1933-ban kisebb kt.-ek a Veszprém vm.-i Enyinghez és viszont átkeb. Ádándi Körjegyzőség Községei: Ádánd, Jut. Fennállt: 1872 1950. Tabi járás 1872 1950. Gyalay 324. ÁDÁND.... Volt mezőváros; 1933-ban kisebb kt.-ek a Veszprém vm.-i Enyinghez és viszont átkeb. Gyalay 538. Jut.... 1954-ben neve SIÓJUT-ra vált. Agarév Agarév 1872 1890, Háromfa-Agarév 1890 1908, Háromfa 1908 1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisközség 1872 1890( 1908). Taranyi Körjegyzőség 1872 1890( 1908). Nagyatádi járás 1872 1890( 1908). Az 1870-es népszámlálástól az 1888-as Mo. t. c-. és n.-ig Agarév önálló településként szerepel, az 1890-es népszámláláskor már Háromfa-Agarév néven van feltüntetve. 4
Almamellék Boldogasszonyfai Körjegyzőség 1872 1885, Szentlászlói Körjegyzőség 1885 1950 (1393/1885. ai. sz.). Szigetvári járás 1872 1950. 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Almáskeresztúr Tótkeresztúr 1872 1908, Almáskeresztúr 1908 1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisközség (1872 )1908 1950. Mozsgói Körjegyzőség (1872 )1908 1950. Szigetvári járás (1872 )1908 1950. 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Alsógyékényes Alsógyékényes 1872 1882, Gyékényes 1882 1950 (Felsőgyékényessel egyesülve, 429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Kisközség 1872 1882( 1907, nagyközség 1907 1950). B. K., 1906. dec. 30. 584. A belügyminister Somogy vármegye területén levő Gyékényes kisközségnek nagyközségekké (sic!) alakulását elrendelte, 73.446/1906. Bm. sz.. 5
Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Közli, hogy az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Alsógyékényesi Körjegyzőség 1872 1882, (Gyékényesi Körjegyzőség 1882 1907, 429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Csurgói járás 1872 1882( 1950). - Alsógyékényesi Körjegyzőség Községei: Alsógyékényes (Gyékényes), Porrogszentkirály, Zákány. Zákány 1877-ben kivált az Alsógyékényes Körjegyzőségből, és a Bükkösdi Körjegyzőségből ugyanekkor kivált Tilos (Őr, Őrtilos) községgel együtt megalakították a Zákányi Körjegyzőséget (179/1877. mgy. sz. és 23.714/1877. Bm. sz.). Fennállt: 1872 1882( 1907). Alsógyékényes 1882-ben Felsőgyékényessel egyesült. Elnevezésük ekkortól Gyékényes, a körjegyzőségé Gyékényesi Körjegyzőség (429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). B. K., 1906. dec. 30. 584. A belügyminister Somogy vármegye területén levő Gyékényes kisközségnek nagyközségekké (sic!) alakulását elrendelte, 73.446/1906. Bm. sz. Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Közli, hogy az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Csurgói járás 1872 1882( 1907). - Alsok 6
Alsoki Körjegyzőség 1872 1950. Csurgói járás 1872 1950. Csurgósarkad 1934-ben beolvadt Alsok kisközségbe (1143/1932. főisp. sz. és 133.203/1934. Bm. sz.). B. K., 1934. jan. 28. 46. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Alsok és Csurgósarkad községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege kisközség, végleges neve: Alsok. (133.203/1934. B. M. sz.) Gyalay 332. Alsok.... 1934. jan. 1-től + Csurgósarkad; 1950-től + Csurgó = CSURGÓ. Alsoki Körjegyzőség Községei: Alsok, Nagymarton (Csurgónagymarton), Sarkad (Csurgósarkad), Szenta, Udvarhely (Somogyudvarhely). Udvarhely 1890-ben kivált az Alsoki Körjegyzőségből és Berzence nagyközséghez csatlakozott (360/1889. mgy. sz. és 82/1485/1890. mgy. sz., 9440/1890. ai. sz., M. H., 1890. máj. 10. 1.). Csurgósarkad 1934-ben beolvadt Alsok kisközségbe (133.203/1934. Bm. sz.). B. K., 1934. jan. 28. 46. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Alsok és Csurgósarkad községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege kisközség, végleges neve: Alsok. (133.203/1934. B. M. sz.) Fennállt: 1872 1950. Csurgói járás 1872 1950. Udvarhely elnevezése 1908-tól Somogyudvarhely (226/1907. mgy. sz.: Drávaudvarhely), Nagymarton elnevezése 1908-tól Csurgónagymarton (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 332. Alsok.... 1934. jan. 1-től + Csurgósarkad; 1950-től + Csurgó = CSURGÓ. Gyalay 411. Csurgósarkad.... 1934. jan. 1-én + Alsok = Alsok de Csurgósarkad nem lett kt.; 1950-ben + Csurgó = CSURGÓ. Alsósegesd 7
Alsósegesd 1872 1950, Felsősegesd 1950 (egyesülve Felsősegesddel, Mo. hnt. 1952. 304.). Felsősegesdi Körjegyzőség 1872 1950. Nagyatádi járás 1872 1950. Gyalay 336. Alsósegesd.... 1950-től + Felsősegesd = SEGESD. Gyalay 754. Segesd. Alsó- + Felső- /1950-i egyesítéséből; neve átm. 1951-ig Felsősegesd volt/. Andocsi Körjegyzőség 1872 1950. Igali járás 1872 1950. - Andocs Andocsi Körjegyzőség Községei: Andocs, Acsa (Somogyacsa). Fennállt: 1872 1950. Igali járás 1872 1950. Acsa elnevezése (226/1907. mgy. sz.: Alsóacsa), 1908-tól Somogyacsa (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Antalfalu 8
Antalfalu 1872 1908, Inkeyantalfa 1908 1940 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisközség 1872 1908( 1940). Iharosberényi Körjegyzőség 1872 1897, Inkei Körjegyzőség 1897 1908( 1940, 30/1897. mgy. sz.). Inke és Inkeyantalfa 1940-ben Inke név alatt egyesültek, és Inke nagyközséggé alakult (357/1940. ai. sz. és 4371/1940/III.b. Bm. sz.). Csurgói járás 1872 1908( 1940). Gyalay 526. Inkeyantalfa.... 1941. jan. 22-én + Inke = 1943. jan. 12-től hiv. is INKE. Apáti Apáti 1872 1908, Somogyapáti 1908 1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisközség 1872 1908( 1950). Apáti Körjegyzőség 1872 1908, (Somogyapáti Körjegyzőség 1908 1950, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Szigetvári járás 1872 1908( 1950). 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Apáti Körjegyzőség Községei: Apáti (Somogyapáti), Basal, Hatvan (Somogyhatvan), Pata (Patapoklosi), Poklosi (Patapoklosi), Viszló (Somogyviszló). Fennállt: 1872 1908( 1950). Szigetvári járás 1872 1908( 1950). 9
Apáti elnevezése 1908-tól Somogyapáti, Hatvan elnevezése 1908-tól Somogyhatvan, Viszló elnevezése 1908-tól Somogyviszló (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 704. Pata.... 1950-ben + Poklosi = PATAPOKLOSI. Gyalay 717. Poklosi.... 1950-től + Pata = PATAPOKLOSI. Aracs Aracs 1872 1908, Somogyaracs 1908 1950 (226/1907. mgy. sz., 25489. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisközség 1872 1908( 1950). Babócsai Körjegyzőség 1872 1898, Komlósdi Körjegyzőség 1898 1908( 1950, 483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Nagyatádi járás 1872 1896, Barcsi járás 1896 1907( 1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Gyalay 762. SOMOGYARACS.... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Neve ekkor még Aracs volt. Aszaló Aszaló 1872 1908, Somogyaszaló 1908 1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisközség 1872 1908( 1950). Mernyei Körjegyzőség 1872 1908( 1950). Igali járás 1872 1908( 1922, Kaposvári járás 1922 1950 (198/1924. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 30. 297. Közli a 15275/1922. ai. sz. iratához az 1152/26857/1921. mgy. sz.-ra érkezett 1595/1922.V.-a. Bm. sz. leiratával jóváhagyott határozatot, amelyben a Mernyei Körjegyzőség községeit (Geszti, Mernye, Somogyaszaló) az Igali járásból a Kaposvári járásba helyezték át....az átcsatolás határidejéül 1922. évi július hó 1-je lett megállapitva. 10
Gyalay 762. SOMOGYASZALÓ.... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Attala Attalai Körjegyzőség 1872 1950. Igali járás 1872 1948, Kaposvári járás 1948 1950 (29021/6/1948. ai. sz., 8/1948. és 221/1948. mgy. sz., illetve 182.057/1948.III.1. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1948. febr. 10. 36. Közli a Ben. 2995/2-1948. mgy. sz. iratból a körjegyzőség átcsatolásának javaslatát. - Attalai Körjegyzőség Községei: Attala, Csoma, Pula (Kapospula), Szabadi. Fennállt: 1872 1950. Igali járás 1872 1948, Kaposvári járás 1948 1950 (8/1948. és 221/1948. mgy. sz., 29021/6/1948. ai. sz., 182.057/1948.III.1. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1948. febr. 10. 36. Közli a Ben. 2995/2-1948. mgy. sz. iratból a körjegyzőség átcsatolásának javaslatát. Pula elnevezése 1908-tól Kapospula (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Babócsai Körjegyzőség 1872 1950. Babócsa 11
Nagyatádi járás 1872 1896, Barcsi járás 1896 1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). - Babócsai Körjegyzőség Községei: Aracs (Somogyaracs), Babócsa, Bakháza, Bolhó, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Újnép (Rinyaújnép). Heresznye 1876-ban kivált a Babócsai Körjegyzőségből kivált, és a Vízvári Körjegyzőséghez csatlakozott (135/1876. mgy. sz.). Aracs, Komlósd és Péterhida 1898-ban kiváltak a Babócsai Körjegyzőségekből, és a megalakították a Komlósdi Körjegyzőséget (483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1902. máj. 15. 2. Újnépet a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolták a 151/1902. mgy. és a 9253/1902. ai. sz. alapján. 242/23149/1902. és az 544/36508/1902. mgy. sz.-ban az átcsatolás határidejéül 1903. január 1-jét említik. B. K., 1903. február 8. 69. Közli a 68.756/1902. /júl. 4./ Bm. sz. rendeletet, amelyben a 151/1902. kgy. sz. határozatot Újnépnek a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolása az 1019/1903. ai. sz. szerint 1903. január 1-jén megtörtént, 5568/1903. Bm. sz. A Rinyaújnéphez tartozó Bakháza puszta 1913-ban alakult önálló községgé (533/1913. és 139/1914. mgy. sz., 4888/1913. ai. sz.). B. K., 1913. aug. 10. 411. A belügyminister Somogy vármegye területén levő Rinyaújnép község határában lévő 777 kat. hold, 282 négyszögöl kiterjedésű Bakháza pusztának kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. és 152. -ai alapján elrendelte. Az új község neve ideiglenesen > Bakháza < -ban állapíttatott meg (125.151/1913. B. M. sz.) Svm. Hiv. Lapja, 1913. aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. ai. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatot, amelyben az 533/1913. mgy. sz. előtejesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 öl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását elrendelte 1913. aug. 2-án. Svm. Hiv. Lapja, 1914. aug. 6. 637. Közli a 16738/1914. ai. sz. felterjesztére érkezett 95480/1914.IV/b. Bm. sz. leiratot, amely a 139/2050/1914. mgy. sz. javaslatra a 125.151/1913. sz. Bm. rendelet alapján újonnan alakult Bakháza község végleges nevét Bakháza alakba állapította meg. Bakháza 1950. jan. 1-jével kivált a Babócsai Körjegyzőségből, és a Nagyatádi járáshoz tartozó Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott (28715/1948. ai. sz.). Fennállt: 1872 1950. 12
Nagyatádi járás 1872 1896, Barcsi járás 1896 1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Aracs elnevezése 1908-tól Somogyaracs, Újnép elnevezése 1908-tól Rinyaújnép (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1902. máj. 15. 2. Újnépet a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolták a 151/1902. mgy. és a 9253/1902. ai. sz. alapján. 242/23149/1902. és az 544//36508/1902. mgy. sz.-ban az átcsatolás határidejéül 1903. jan. 1-jét említik. Gyalay 762. SOMOGYARACS.... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Neve ekkor még Aracs volt. Gyalay 346. BABÓCSA.... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba áts. ef. Babocsa névalakban.... 1886-ig mezőváros volt. Gyalay 349. Bakháza. Rinyaújnép /-ből kivált 1913-ban/. Gyalay 739. RINYAÚJNÉP.... 1902. júl. 4-én még mint Újnép a Nagyatádi j.-ból a Barcsi j.-ba átsorolva. 1913. aug. 2-án Bakháza p. /777 kh 282 ö/ kt. kivált, s 1914. jún. 27-ével BAKHÁZA néven külön ksg.-gé alakult. Gyalay 378. BOLHÓ.... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsor.; 1903. máj. 9-én /az akkor még/ Bő m. kt. neve László m.-ra vált. Gyalay 580. KOMLÓSD.... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 711. PÉTERHIDA.... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Bábony Bábony 1872 1908, Nagybábony 1908 1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz., Bábonymegyer 1927 1950, Nagybábony és Koppánymegyer kisközségek egyesítése után, 1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz., 91.421/1928. Bm. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.) B. K., 1928. aug. 12. 725. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.) Kisközség 1872 1908( 1927, nagyközség 1927 1950, 1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz., 91.421/1928. Bm. sz.). 13
Bábonyi Körjegyzőség 1872 1908, (Nagybábonyi Körjegyzőség 1908 1927, 226/1907 mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Tabi járás 1872 1908( 1927). Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Bábonyi Körjegyzőség Községei: Bábony (Nagybábony, Bábonymegyer), Megyer (Koppánymegyer, Bábonymegyer). Fennállt: 1872 1908( 1927). (Nagybábony és Koppánymegyer községek 1927-es egyesítése után nagyközséggé alakultak, amely Bábonymegyer nevet kapott, 1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz., 91.421/1928. Bm. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.) B. K., 1928. aug. 12. 725. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.) Tabi járás 1872 1908( 1927). Bábony elnevezése 1908-tól Nagybábony, Megyer elnevezése 1908-tól Koppánymegyer, a körjegyzőségé 1908-tól Nagybábonyi Körjegyzőség (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Bábonymegyer 14
Nagybábony (Bábony) és Koppánymegyer (Megyer) kisközségek 1927-es egyesítése után elnevezésük Bábonymegyer lett (1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz., 91.421/1928. Bm. sz.). B. K., 1928. aug. 12. 725. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.) Nagyközség 1927 1950 (1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz.). Tabi járás 1927 1950. Bábony elnevezése 1908-tól Nagybábony, Megyer elnevezése 1908-tól Koppánymegyer (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.) Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 581. Koppánymegyer. 1927. jan. 18-án + Nagybábony = /1928. júl. 20- tól/ BÁBONYMEGYER./ Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Bagolasánc Horvátszentmiklósi Körjegyzőség 1872 1895, Somogyszentmiklósi Körjegyőség 1895 1950. M. H., 1895. jún. 13. 2. Közli a 30687/1894. ai. sz. felterjesztésre a 45.221/V. a/1895. Bm. sz. rendeletet, amely a 343/13690/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre ekkor engedélyezte Horváth-Szent-Miklós nevének Somogy- Szt.Miklós névalakra változtatását. Csurgói járás 1872 1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948 1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6../21/:/ Somogy vármegyéből 15
Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani. Somogyszentmiklós elnevezése 1950-től Miklósfa (Gyalay 762.). Gyalay 348. Bagolasánc.... 1948. jún. 8-án id. - aug. 1-től végl./ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkeb.; 1963-tól a kg. neve BAGOLA lett. Gyalay 762. Somogyszentmiklós.... 1895. máj. 2-ig a ksg. neve Horvát-Szent- Miklós. 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is/ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. 1950-ben a ksg. neve MIKLÓSFA lett. Bakháza Kisközség 1913 1950. A Rinyaújnéphez tartozó Bakháza puszta 1913-ban önálló községgé alakult, és a Babócsai Körjegyzőséghez csatlakozott (4888/1913. ai. sz.). 533/1913 mgy. sz. alatt Bakháza puszta községgé alakulását pártolólag terjesztették fel a Bm.-hez. 139/1914. mgy. sz. alatt a község nevét Bakháza formában kérik megállapítani, a Bm.-hez így terjesztik fel. B. K., 1913. aug. 10. 411. A belügyminister Somogy vármegye területén levő Rinyaújnép község határában lévő 777 kat. hold, 282 négyszögöl kiterjedésű Bakháza pusztának kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. és 152. -ai alapján elrendelte. Az új község neve ideiglenesen > Bakháza < -ban állapíttatott meg. (125.151/1913. B. M. sz.) Svm. Hiv. Lapja, 1913. aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. ai. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatát, ameyben az 533/1913. mgy. sz. előtejesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 öl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását rendelte el 1913. aug. 2-án. B. K., 1914. júl. 12. 412. A belügyminister Somogy vármegye területén levő Bakháza újonnan alakult község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. -a alapján véglegesen Bakháza alakban állapíttatott meg. (95.480/1914. B. M. sz.) Svm. Hiv. Lapja, 1914. aug. 6. 637. Közli a 16738/1914. ai. sz. felterjesztére érkezett 95.480/1914.IV/b. Bm. sz. leiratot, amely a 139/2050/1914. mgy. sz. javaslatra a 125.151/1913. sz. Bm. rendelet alapján újonnan alakult Bakháza község végleges nevét Bakháza alakban állapította meg. Babócsai Körjegyzőség 1913 1950, Háromfai Körjegyzőség 1950. 16
Bakháza 1950. január 1-jével kivált a Babócsai Körjegyzőségből, és a Nagyatádi járáshoz tartozó Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott (28715/1948. ai. sz.). Barcsi járás 1913 1950. - Balatonberény Kisközség 1872 1949, nagyközség 1949 1950 (84/1949. főisp. sz. és 179.986/1948.III/1-2. Bm. sz. A nagyközséggé alakulás végrehajtásának időpontját 1949. évi január hó 1. napjában állapítom meg. ) S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. ápr. 10. 85. Közli S. Vm. Th.-i Kisgyűlésének 1948. febr. 3-ai üléséből: Ben. 2298/1-1948. számu véghatározatával Balatonberény kisközségnek, önálló nagyközséggé alakulását tudomásul veszi. 10416/1949. ai. sz. Az ügyirat hiányzik. Az iktatókartonon a 178.986/1948.III.2. Bm. sz. rendelet említése. Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség 1872 1929, Balatonkeresztúri Körjegyzőség 1929 1949 (268/1927. mgy. sz.), amelynek székhelye ideiglenesen Balatonmáriafürdő (482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmária községekből az 59.916 1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi. Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B.]. Marcali járás 1872 1950. - Balatonboglár Boglár 1872 1908, Balatonboglár 1908 1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). 17
(Kisközség 1872 1908) 1921, nagyközség 1921 1950 (517/1921. mgy. sz. és 42.185/1921. Bm. sz.). (Lellei Körjegyzőség 1872 1908, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Balatonlellei Körjegyzőség 1908 1909. Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. júl. 1-jétől. Balatonboglári Körjegyzőség 1909 1919 1921. B. K., 1919. máj. 25. 977. Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.) B. K., 1921. júl. 31. 1424. A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.) Lengyeltóti járás (1872 )1908 1950. Gyalay 351. Balatonboglár.... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonlelle = BOGLÁRLELLE. Balatonboglári Körjegyzőség Községei: Balatonboglár (Boglár), Balatonlelle (Lelle). Fennállt: 1909 1921. A körjegyzőség székhelye 1909 előtt Balatonlelle, illetve Lelle volt. Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. júl. 1-jétől. Balatonlellét 1919-ben a 73.736/1919. sz. belügyi népbiztosi rendelet nagyközséggé nyilvánította, de ezt a rendeletet a 74.141/1919. Bm. sz. rendelet hatályon kívül helyezte. B. K., 1919. máj. 25. 977. Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.) Balatonlelle 1921-ben újból, véglegesen nagyközséggé alakult (517/1921. mgy. sz. és 42.185/1921. Bm. sz.). Ugyanekkor Balatonboglár is nagyközséggé alakult, és a Balatonboglári Körjegyzőség feloszlott (517/1921. mgy. sz. 42.185/1921. Bm. sz.). 18
B. K., 1921. júl. 31. 1424. A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.) Lengyeltóti járás 1909 1921. Boglár elnevezése 1908-tól Balatonboglár, Lelle elnevezése 1908-tól Balatonlelle (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 351. Balatonboglár.... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonlelle = BOGLÁRLELLE. Gyalay 351. Balatonlelle.... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonboglár = BOGLÁRLELLE. Balatoncsehi Balatoncsehi 1872 1939, Ordacsehi (Orda kisközséggel egyesülve) 1939 1950 (221/1928. mgy. sz. és 122.795/1941. Bm. sz.). S. Vm. Th. Biz. 1928. febr. 6-ikai ülés (221/1927. mgy. sz. és 34297/1927. ai. sz.). Véghatározat. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága... Orda és Csehi községeknek kisközségi jelleggel való egyesítését az 1886: évi XXII. t. c. 162. -a értelmében, figyelemmel a 115.800/1925. B. M. számú körrendeletre a m. kir. Belügyminiszter úr Ő Nagyméltóságának pártolólag figyelmébe ajánlja, egyben azon javaslatot teszi, hogy az egyesítet kisközségek neve... Csehi legyen. B. K., 1941. dec. 7. 2326. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett s Balatoncsehi és Orda kisközségek egyesítéséből keletkezett Ordacsehi kisközség végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Ordacsehi névben állapította meg. (122.795/1941. B. M. sz.) Kisközség 1872 1939( 1950). Szőllősgyöröki Körjegyzőség 1872 1939( 1950). Lengyeltóti járás 1872 1939( 1950). Gyalay 351. Balatoncsehi.... 1939-től + Orda = ORDACSEHI az új kg.-név 1941. nov. 22-től végl. Balatonendréd 19
Endréd 1907 1908, Balatonendréd 1908 1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisközség (1872 )1907 1927, nagyközség 1927 1950 (436/1926. mgy. sz., 5119/1927. ai. sz. és 66.372/1926. B. M. sz., B. K., 1926. dec. 19. 917.). (Endrédi Körjegyzőség, 1872 1908, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Balatonendrédi Körjegyzőség 1907 1927 (436/1926. mgy. sz. és 5119/1927. ai. sz.). Tabi járás (1872 )1907 1950. 2/1948. mgy. sz. és 645.320/1948. Bm. sz.: Belügyminiszter úr a tabi járásban lévő és eddig Torvaj és Balatonendréd községek határához tartozó Lullatelepi szöllőhegy és Jaba-pusztának Lulla néven községgé alakulását jóváhagyta. 730/1948. főisp. sz.-ban 167.675/1947.III.2. Bm. sz. Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 3166/1-1946. számu véghatározatában foglalt javaslatára a Torvaj községhez tartozó Lullatelep, Lulla szőlőhegy, Kisecseny és a Balatonendréd községhez tartozó Jaba puszta lakotthelyek községgé alakulását a 4330/1945. M. E. számu rendelet 8. -a alapján elrendelem kisközség, ideiglenes neve Lulla. A községgé alakulás végrehajtásának időpontját 1948. évi január hó 1. napjában állapítom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból a tabi körjegyzőséghez osztom be. Gyalay 351. BALATONENDRÉD.... 1947. dec. 28-án Jaba + Torvaj + Kisecseny + Lulla-szőllő + Lulla tp. kt.-ekből új kg. alakult végl. neve 1948. dec.-től LULLA. Balatonendrédi Körjegyzőség Községei: Balatonendréd (Endréd), Zamárdi (Balatonzamárdi). Fennállt: (1872 )1908 1927. Balatonendréd és Zamárdi kisközségek 1927-ben nagyközségekké alakultak, így a Balatonendrédi Körjegyzőség feloszlott (438/1926. mgy. sz., 5119/1927. ai. sz. 66.372/1926. B. M. sz., B. K., 1926. dec. 19. 917.). B. K., 1927. nov. 6. 1208. A 66.372/1926. B. M. sz. rendelet folytán Zamárdi kisközség a balatonendrédi körjegyzőségből kivált és 1927. évi október 1-je óta zamárdi anyakönyvi kerület néven mint új kerület működik Tabi járás (1872 )1908 1927. 20
Endréd elnevezése 1908-tól Balatonendréd (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Zamárdi elnevezése 1872 1932 és 1943 1950 között között Zamárdi, 1932 1943 között Balatonzamárdi. B. K., 1932. nov. 6. 687. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Zamárdi község nevét az 1898: IV. tc. 2. -a alapján Balatonzamárdira változtatta meg. (79.217/1932. B. M. sz.) S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. nov. 10. 235. Közli a 280/3/1932. ai. sz. iratból a 79.217/1932. Bm. sz. rendeletet, amely Zamárdi nagyközség nevét Balatonzamárdi névalakra változtatta meg. Zamárdi 1943 1950 (759/1943. ai. sz., Lerakva a 261/1944. ai. sz.-nál. Benne S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 1943. jún. 28-ikai 759/2/1943. sz. felterjesztésére érkezett 55.898/1943.III. Bm. sz. határozat: Balatonzamárdi nevét Zamárdi névalakra változtatták.). Gyalay 351. BALATONENDRÉD.... 1947. dec. 28-án Jaba p. + Torvaj + Kisecseny + Lulla-szőllő + Lulla tp. kt.-ekből új kg. alakult végl. neve 1948. dec.-től LULLA. Gyalay 881. ZAMÁRDI.... 1932. okt. 26. 1943. dec. 21. között átm. a ksg. neve Balatonzamárdi volt. Balatonföldvár Gyalay 351. Balatonföldvár. Kőröshegy/-ből kivált 1950-ben/. Gyalay 587. KŐRÖSHEGY.... 1950-ben Balatonföldvár, Balatonföldvár p., Kossuth Lajos út kt.-ek kiváltak, s BALATONFÖLDVÁR néven külön ksg.-gé alakultak. Balatonkeresztúr Kéthelyi Körjegyzőség 1872 1927, Balatonkeresztúri Körjegyzőség 1927 1950 (268/1927. mgy. sz.), amelynek ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő lett (482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916 1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség 21
ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi. Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B]. Marcali járás 1872 1950. Svm. Hiv. Lapja, 1919. júl. 3. 226. Somogy vármegye politikai megbízottjának 13956/1919. sz. feltejesztésére a Belügyi Népbiztosság 1919. évi 37/szerv. sz. rendeletével Kéthely nagyközséggé alakulását rendelte el, ezért Balatonkeresztúr és Balatonújlak kisközségek előbbi székhellyel külön körjegyzőségbe egyesíttettek. Ezen új jegyzőségnek 1919. július 1-jén kellett [volna?] megkezdenie működését. B. K., 1926. jan. 10. 47. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.) B. K., 1927. máj. 22. 609. A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. -a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.) S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban. Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR.... Neve 1890. előtt Keresztur; 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az új kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ; 1958-ban kivált még BALATONFENYVES. Balatonkeresztúri Körjegyzőség Községei: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonmária (Balatonmáriafürdő). Balatonmária 1925-ben alakult önálló községgé (307/1924. és 154/1926. mgy. sz., 116.698/1925.V. Bm. sz. Utóbbi rendelet a 307/1927. mgy. sz. felterjesztésére a Balatonkeresztúrhoz tartozó Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek községgé alakulását kisközségi szervezet keretében megengedtem és az uj község nevét ideiglenesen Balatonmária névben állapította meg. Az elöljárói tisztségek betöltésével és a képviselőtestület megalakulásával fogja az uj község önálló községi életét megkezdeni és ezzel fogom megalakulását befejezettnek tekinteni. A megalakulás határnapját az alispán határozza meg, de csak akkor, ha a község működésének megkezdésére az összes szervezési 22
előkészületek az A. U. 4. -ának szem előtt tartásával megtörténik. Bp., 1925. dec. 7. B. K., 1926. jan. 10. 47. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.) B. K., 1927. máj. 22. 609. A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. -a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.) S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban. Balatonberény 1949-ben kilépett a Balatonkeresztúri Körjegyzőségből, és nagyközséggé alakult (84/1949. főisp. sz. és 179.986/1948.III/1-2. Bm. sz. A nagyközséggé alakulás végrehajtásának időpontját 1949. évi január hó 1. napjában állapítom meg. S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. ápr. 10. 85. Közli S. Vm. Th.-i Kisgyűlésének 1948. február 3-i üléséből: Ben. 2298/1-1948. számu véghatározatával Balatonberény kisközségnek, önálló nagyközséggé alakulását tudomásul veszi. A 10416/1949 ai. sz. irat hiányzik. Az iktatókartonon a 178.986/1948.III.2. rendelet említése.). Fennállt: 1927 1950. A Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből kivált Balatonberény, és a Kéthelyi Körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmária községek 1927-ben megalakították a Balatonkeresztúri Körjegyzőséget (268/1927. mgy. sz.), amelynek ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő lett (482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916 1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi. Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B]. B. K., 1929. jan. 6. 7. A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény, továbbá a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő községekből az 59.916/1928. B. M. sz. rendelettel alakított balatonkeresztúri körjegyzőség, úgyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmáriafürdő székhellyel működését 1929. évi január hó 1-én megkezdte. Marcali járás 1927 1950. 23
Svm. Hiv. Lapja, 1919. júl. 3. 226. Somogy vármegye politikai megbízottjának 13956/1919. sz. feltejesztésére a Belügyi Népbiztosság 1919. évi 37/szerv. sz. rendeletével Kéthely nagyközséggé alakulását rendelte el, ezért Balatonkeresztúr és Balatonújlak községek előbbi székhellyel külön körjegyzőségbe egyesíttettek. Ezen új jegyzőségnek 1919. július 1-jén kellett [volna?] megkezdenie működését. Gyalay 351. Balatonmáriafürdő. /Balatonmária neve 1927-től. Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR.... Neve 1890. előtt Keresztur; 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az új kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ; 1958-ban kivált még BALATONFENYVES. Balatonkiliti Kiliti 1872 1922, Balatonkiliti 1922 1950 (667/1920. mgy. sz. és 20136/1922. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Kiliti község nevét Balatonkilitire változtatta át. B. K., 1922. aug. 20. 1801. A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 -a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta. Nagyközség (1872 )1922 1950. Tabi járás (1872 )1922 1950. A Kilitihez, illetve Balatonkilitihez tartozó Vilma-telep lakott hely végleges neve 1930-tól Balatonújhely. B. K., 1930. márc. 23. 297. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkiliti községhez tartozó Vilmatelep lakott hely nevét az 1898: iv. tc. 3. -a alapján Balatonújhely névre változtatta meg. (50.937/1/1930. B. M. sz.) S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. márc. 27. 129 130. Közli a 6139/1/1930. ai. sz. irathoz érkezett 50.937/I./1930.V. Bm. sz. (márc. 12.) rendeletet, amely S. Vm. Th.-i Kisgyűlésének 38726/1929. sz. (jan. 30.) felterjesztérésre a Balatonkiliti községhez tartozó Vilmatelep lakott hely nevét Balatonújhely névalakra változtatta.). Balatonkiliti nagyközség Balatonújhelyen 1933. augusztus 1-jétől jegyzői kirendeltséget létesített (569/1932. ai. sz., 399/1936. főisp. sz. és 24
97.608/1931./V. Bm. sz. Svm. Hiv. Lapja, 1933. máj. 25. 150. Közli a 183/6/1933. ai. sz. iratból, hogy a jegyzői kirendeltség működését 1933. május 1-jén megkezdte.). Balatonújhely 1939-ben nagyközséggé alakult (69/15/1939. ai. sz. és 2.343/1940. Bm. sz.). B. K., 1940. ápr. 21. 669. Balatonújhely önálló községgé alakulása. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Balatonkiliti községhez tartozó Balatonújhely fürdőtelepnek önálló községgé alakulását megengedte. Az egyesített község jellege nagyközség; végleges neve: Balatonújhely. (2.343/1940. B. M. sz.) Gyalay 351. Balatonkiliti. Kiliti /neve 1922-től; 1939-ben kivált Balatonújhely; 1968-ban beolvadt Siófok-ba/. Balatonlelle Lelle 1872 1908, Balatonlelle 1908 1950 (226/1907. mgy., 25489/1908. ai. sz. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisközség (1872 )1908 1919 1921. B. K., 1919. máj. 25. 977. Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.) Balatonlelle 1919-ben a 73.736/1919. sz. belügyi népbiztosi rendelettel nagyközséggé alakult, de ezt a rendeletet a 74.141/1919. Bm. sz. rendelet hatályon kívül helyezte. Nagyközség 1919 1921 1950 (517/1921. mgy. sz. és 42.185/1921. Bm. sz.). B. K., 1921. júl. 31. 1424. A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.) (Lellei Körjegyzőség 1872 1908), Balatonlellei Körjegyzőség 1908 1909. Balatonboglári Körjegyzőség 1909 1919 1921. Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. július 1-jétől. Lengyeltóti járás (1872 )1908 1950. Gyalay 351. Balatonlelle.... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonboglár = BOGLÁRLELLE. 25
Balatonmária Balatonmária 1925 1927, Balatonmáriafürdő 1927 1950. B. K., 1926. jan. 10. 47. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.) B. K., 1927. máj. 22. 609. A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. -a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.) S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban. Kisközség 1925 1927( 1950, 307/1924. és 154/1926. mgy. sz. és 116.698/1925.V. Bm. sz.). Utóbbi rendelet a 307/1927. mgy. sz. felterjesztésére a Balatonkeresztúrhoz tartozó Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek községgé alakulását kisközségi szervezet keretében megengedtem és az uj község nevét ideiglenesen Balatonmária névben állapította meg. Az elöljárói tisztségek betöltésével és a képviselőtestület megalakulásával fogja az uj község önálló községi életét megkezdeni és ezzel fogom megalakulását befejezettnek tekinteni. A megalakulás határnapját az alispán határozza meg, de csak akkor, ha a község működésének megkezdésére az összes szervezési előkészületek az A. U. 4. -ának szem előtt tartásával megtörténik. Bp., 1925. dec. 7. Kéthelyi Körjegyzőség 1925 1927, (Balatonkeresztúri Körjegyzőség 1927 1950). A Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből kivált Balatonberény, és a Kéthelyi Körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmária kisközségek 1927-ben körjegyzőséggé alakultak, a körjegyzőség elnevezése: Balatonkeresztúri Körjegyzőség (268/1927. mgy. sz.), ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő 482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916 1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi. Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B.]. 26
Marcali járás 1925 1927( 1950). Gyalay 351. Balatonmáriafürdő. /Balatonmária neve 1927-től. Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR.... 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az uj kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ. Balatonmáriafürdő Balatonmária 1925 1927, Balatonmáriafürdő 1927 1950. B. K., 1926. jan. 10. 47. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.) B. K., 1927. máj. 22. 609. A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. -a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.) S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban. Kisközség (1925 )1927 1950 (307/1924. és 154/1926. mgy. sz., 116.698/1925.V. Bm. sz. Utóbbi rendelet a 307/1927. mgy. sz. felterjesztésére a Balatonkeresztúrhoz tartozó Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek községgé alakulását kisközségi szervezet keretében megengedtem és az uj község nevét ideiglenesen Balatonmária névben állapította meg. Az elöljárói tisztségek betöltésével és a képviselőtestület megalakulásával fogja az uj község önálló községi életét megkezdeni és ezzel fogom megalakulását befejezettnek tekinteni. A megalakulás határnapját az alispán határozza meg, de csak akkor, ha a község működésének megkezdésére az összes szervezési előkészületek az A. U. 4. -ának szem előtt tartásával megtörténik. Bp., 1925. dec. 7. (Kéthelyi Körjegyzőség 1925 1927), Balatonkeresztúri Körjegyzőség 1927 1950. A Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből kivált Balatonberény, és a Kéthelyi Körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmária kisközségek 1927-ben körjegyzőséggé alakultak, a körjegyzőség elnevezése: Balatonkeresztúri Körjegyzőség (268/1927. mgy. sz.), ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő (482/1929. mgy. sz.). 27
S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916 1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi. Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B.]. Marcali járás (1925 )1927 1950. Gyalay 351. Balatonmáriafürdő. /Balatonmária neve 1927-től. Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR.... 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az uj kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ. Balatonőszöd Őszöd 1872 1914, Balatonőszöd 1914 1950 (350/1913. mgy. sz. és 2613/1913. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1913. máj. 15. 431. Közli S. Vm. Th. Biz.-nak 350/2513/1913. sz. határozatát, amelyben Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatásának kérelmét pártolólag terjeszti fel a Bm.-hez. B. K., 1914. márc. 15. 157. A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Őszöd község nevét az 1898. IV. t.-c. 2. -a alapján Balatonőszödre megváltoztatta. (11.912/1914. B. M. sz.) Svm. Hiv. Lapja, 1914. márc. 19. 263. Közli a 6259/1914. ai. sz.-ra érkezett 11.912/IV.-b./1914. Bm. sz. leiratát, amely jóváhagyta Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatását. Kisközség (1872 )1914 1950. (Lellei Körjegyzőség 1872 1878, Faluszemesi Körjegyzőség 1878 1912, 45/1878. mgy. sz.), Balatonszemesi Körjegyzőség (1912 )1914 1950 (162/1912. mgy. sz.). Lengyeltóti járás (1872 )1914 1950. Gyalay 351. Balatonőszöd. Őszöd /neve 1914-től/. Balatonszabadi 28
Balatonszabadit 1950-ben csatolták Somogy megyéhez Veszprém megyétől (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 351. Balatonszabadi. /Fokszabadi neve 1917-ig(!); 1950-től + Siómaros/. Balatonszárszó Szárszó 1872 1922, Balatonszárszó 1922 1950 (145/1920. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Szárszó község nevét Balatonszárszóra változtatta át.) B. K., 1922. aug. 20. 1801. A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 -a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta. Kisközség (1872 )1922 1950. (Szóládi Körjegyzőség, Kötcsei Körjegyzőség 1874 1922) 1923 (268/1874. mgy. sz.), Balatonszárszói Körjegyzőség 1923 1950 (145/1921. mgy. sz. és 3301/1923. ai. sz.). Tabi járás (1872 )1922 1950. Gyalay 777. Szárszó.... A ksg. neve 1922. aug. 9-től BALATONSZÁRSZÓ. Balatonszárszói Körjegyzőség Községei: Balatonszárszó (Szárszó), Szólád. Fennállt: 1923 1950. A Balatonszárszói Körjegyzőség községei 1923-ban a Kötcsei Körjegyzőségből váltak ki, és ekkor Kötcse nagyközség lett (145/1921. mgy. sz. és 3301/1923. ai. sz.). Tabi járás 1923 1950. Szárszó elnevezése 1922-től Balatonszárszó (145/1920. mgy. sz.). 29
S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Szárszó elnevezését Balatonszárszóra változtatták. B. K., 1922. aug. 20. 1801. A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 -a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta. Gyalay 777. Szárszó.... A ksg. neve 1922. aug. 9-től BALATONSZÁRSZÓ. Balatonszemes Faluszemes 1872 1912, Balatonszemes 1912 1950 (162/1912. mgy. sz., 16109/1912. ai. sz. és 87.722/IV. b./1912. Bm. sz.). B. K., 1912. júl. 21. 245. A belügyminister a Somogy vármegyebeli Faluszemes község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. -a alapján > Balatonszemesre < változtatta. (87.722/1912. B. M. sz.) Svm. Hiv. Lapja, 1912. júl. 25. 533. Közli a 16109/1912. ai. sz.-ra érkezett 87.722/IV. b./1912. Bm. sz. leiratot, amely Faluszemes nevét Balatonszemes alakban állapította meg. Kisközség (1872 )1912 1950. (Lellei Körjegyzőség 1872-1878, Faluszemesi Körjegyzőség 1878 1912, 45/1878. mgy. sz.), Balatonszemesi Körjegyzőség 1912 1950 (162/1912. mgy. sz. és 16109/1912. ai. sz.). Lengyeltóti járás (1872 )1912 1950. Gyalay 351. BALATONSZEMES.... 1773 1869 között még + a későbbi Őszöd; 1912. júl. 24-ig neve Faluszemes volt. Balatonszemesi Körjegyzőség Községei: Balatonőszöd (Őszöd), Balatonszemes (Faluszemes). Fennállt: (1878 )1912 1950. (A Faluszemesi Körjegyzőség községei 1878-ban a Lellei Körjegyzőségből váltak ki, 45/1878. mgy. sz.). 30