Felsőnyék-Fürgedi Vadász Egyesület HÁZI SZABÁLYZAT EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Felsőnyék-Fürgedi Vadász Egyesület HÁZI SZABÁLYZAT EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A Felsőnyék-Fürgedi Vadász Egyesület (továbbiakban: VE) közgyűlése a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.) és a végrehajtása tárgyában kiadott többször módosított 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (Vhr.) rendelkezései alapján a vadászterület helyi viszonyainak megfelelően a vadászterületen a vadászat részletes rendjét a vadásztársaság alapszabályában rögzített céljával és alapszabályai rendelkezéseivel összhangban az alábbiak szerint határozza meg, s Házi Szabályzatát a következőkben állapítja meg, mely a Vhr. 44. (1) bekezdése alapján tartalmazza a vadazonosító jelek használatának részletes szabályait is. I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. A házi szabályzat /továbbiakban: szabályzat/ területi hatálya az tolna megyei vadászati hatóságnál nyilvántartott 17-454250-403 kódszámú vadászterületre terjed ki. A vadászterület határait rögzítő térkép (1. sz. melléklet) és határleírás (2. sz. melléklet) jelen szabályzat mellékletét képezi. 2. A szabályzat személyi hatálya a VE tagjaira, alkalmazottjaira, vendégvadászaira, a vadászaton résztvevő, nem vadász személyekre /kísérők, hajtók / valamint a bérvadászokra terjed ki. 3. A szabályzat időbeli hatálya 2017. március 1-től határozatlan időre szól. A szabályzatot a vadász egyesület közgyűlése 2/3-os szótöbbséggel módosíthatja, vagy vonhatja vissza. 4. A szabályzat tartalmazza a II. A VADÁSZTERÜLET BELSŐ TERÜLETI BEOSZTÁSA, A BEÍRÓKÖNYV HASZNÁLATA 1. A vadászterület határán belül az egyes vadászati naplóhoz tartozó biztonsági beíró körzetek érvényesülnek. A VE-nél 2 egyéni vadászati napló és terítéknyilvántartás (továbbiakban: beírókönyv) van elhelyezve: a. A vadászterület Fürged-Ozora közötti műúttól északra fekvő területeire történő beiratkozásnál a Felsőnyék, Kossuth u. 33. sz. alatt (Tejház) elhelyezett, b. a vadászterület Fürged-Ozora közötti műúttól délre fekvő területeire és az Iskolai halastavakra történő beiratkozásnál a Fürged, Dózsa Gy. u. 8. sz. alatt elhelyezett beírókönyvbe köteles mindenki beiratkozni 2. A vadászterületen belül az IB döntése alapján körzetek alakíthatók ki. A beírókönyvek az áttekinthetőségnek megfelelő léptékű térképet tartalmaznak, melyen egyértelműen megjelölésre kerülnek a körzetek. 3. A vadász köteles a jelen szabályzatban meghatározott helyen és körzethatárral elhelyezett vadászati naplóba a vadászat megkezdése előtt a napló rovatainak megfelelően bejegyzést tenni. Minden vadászatot új sorszámmal, annak megkezdése 2

előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyzi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. 4. A beírás csak abban az esetben bízható másra, ha a megbízott tájékoztatást tud nyújtani a területen elhelyezkedő más vadászokról. 5. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt, akkor a vadászat végén egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles. 6. A vadászati naplóba beírni csak a vadászat napján szabad az aznap esti és a másnap reggeli vadászatra. Előre beiratkozni, azaz körzetet lefoglalni szigorúan tilos, de nagyvad egyéni vadászatánál a másnap 14 óráig előjogosultsága van az adott területen előző napon bejelentkezett vadásznak. 7. Egy vadász egyszerre csak egy körzetbe iratkozhat be, azaz foglalhat le. 8. Egymással szorosan szomszédos körzetek lefoglalása esetén, a baleset megelőzése és az egymás megzavarásának elkerülésének érdekében, az időben később beiratkozó vadász köteles az előtte beíró vadásszal tudatni helyét. Ennek elmulasztása fegyelmi eljárást von maga után. 9. A vadászterület teljes vagy részleges lezárása a VE érdekeinek figyelembe vételével - az IB döntése alapján lehetséges, melynek területi és időbeli hatálya a beírókönyvbe kerül rögzítésre. III. A VADÁSZAT ÁLTALÁNOS RENDJE 1. Vadászni csak az Vtv. és a Vhr. által nem tiltott módon, engedélyezett vadfajra és vadászati idényben, valamint nem tiltott eszközökkel lehet. 2. A vadászat rendjének megsértésének eseteit a Vtv. és a Vhr. részletesen tartalmazza. 3. A vadászterületen egyéni vagy társas vadászaton csak olyan tag, hivatásos vadász, vendégvadász, bérvadász ill. nem vadászó személy vehet részt, aki: a. egészséges, nem áll alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt, ill. olyan gyógyszert nem szed, amely vadászati képességét hátrányosan befolyásolja, b. a biztonságos vadászathoz megfelelő fizikai és pszichés állapotban van, c. részesült a vadászatot megelőzően baleseti oktatásban, 3

d. magánál tartja érvényes vadászjegyét, személyi okmányait, fegyvertartásiengedélyét, egyéni sebkötöző csomagot, nagyvad egyéni vadászata esetén azonosító jelet, e. rendelkezik műszakilag kifogástalan vadászfegyverrel, egyéni vadászat esetén keresőtávcsővel, vadászkéssel és kézilámpával, f. a házi szabályzat előírásait ismeri és betartja. 4. Vadászaton egyebekben bárki saját felelősségére vesz részt, azzal, hogy mindenki feltételezheti, hogy a vadász a fegyver kezelésére, a lövés leadására, a vad elbírálására, a lőtt vad kezelésére, az etikus és kultivált magatartásra vonatkozó szabályokat kellően ismeri. 5. Vadászfegyvert a vadászterületig, illetve a vadászat megkezdéséig kiürítve, tokban kell szállítani. Közvetlenül a vadászat megkezdésekor meg kell győződni a fegyver megfelelő műszaki állapotáról, különösen arról, hogy a csőbe idegen anyag nem került-e, s hogy a lőszerek megfelelőek a fegyverhez és sértetlenek. 6. Társas vadászaton a találkozási helyeken, vadászati szünetben és bármely csoportosulás esetén, valamint, ha a vadászatvezető a vadászatot lefújja, a fegyvert ki kell üríteni és megtörni. Fegyvert megtölteni csak a felállítási helyen, egyéni vadászat esetén a vadászat megkezdése időpontjában szabad. 7. Lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat minden kétséget kizárólag felismerte, a lövés mások életét, testi épségét vagy vagyonbiztonságát nem veszélyezteti. 8. A vadász köteles és felelős az elejteni szándékozott vadat kellően elbírálni, faját, nemét, korát, egészségi állapotát megítélni. Trófeás vad esetén csak a trófea elbírálása után, szakszerűen elejthető vadra adhat lövést. 9. A vadász a sebzett vadat köteles utánkeresni, amennyiben a rálövés helyén lőjelet / vér, vágott szőr, csontszilánk / talál mindaddig amíg a megtalálásnak reális esélye van. Olyan sebzés esetén, amikor a lőjelekből ill. a vércsapából következtetni lehet, hogy a vad terítékre kerül, köteles a hivatásos vadászt vagy a fővadászt értesíteni, és a keresést segítséggel ill. kutyával ismét megkísérelni. 10. A lövés állat általi visszakjelzése, és a rálövés helyén lőjel hiányában is követni kell a vad elugrási irányába a csapát, az esetleges sebzési jelek megtalálása érdekében, a hibázás csak ennek eredménytelensége esetén állapítható meg. 11. Az eredményes utánkeresés minden vadász érdeke és kötelessége, ezért sebzés esetén a vadász köteles a rálövés és a lőjelek helyét, a lőirányt és távolságot gondosan megjelölni, a hivatásos vadászt azonnal vagy időjárástól és hőmérséklettől függően (a vadhús romlását figyelembe véve) legkésőbb reggel értesíteni, és az utánkereséshez minden segítséget megadni. Aki e kötelességét elmulasztja, fegyelmi vétséget követ el, és külön határozat nélkül a vadászattól 3 hónapra eltiltásra kerül. Amennyiben a vad később elhullva megkerül, a vadász köteles a vad aktuális piaci értékesítési árát az IB által jóváhagyott összegben, vadgazdálkodási hozzájárulásként a VE felé 5 napon belül megfizetni. 4

12. Minden vadász köteles a körzetét úgy megközelíteni ill. a vadászat végén elhagyni, hogy azzal a legkisebb mértékben zavarja vadásztársait ill. a vadat, mely viselkedés vadászetikai morál is egyben. IV. VADGAZDÁLKODÁS 1. A Vtv. 44. alapján a VE a vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített, húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani. 2. Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet. 3. A VE a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni és azt legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászati hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani. 4. Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet. 5. A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően bejelenteni. 6. A vadgazdálkodási tervek határidőre történő elkészíttetéséért és hatóságok felé történő benyújtásáért a vadászmester a felelős. V. VADÁSZATTAL KAPCSOLATOS SZERVEZÉSI ÉS SZEMÉLYI SZABÁLYOK 1. A VE a Vtv. 57. (4) bekezdése alapján, a VE a fenntartható vadgazdálkodás biztosítása érdekében érvényes vadászjeggyel és a) legalább középfokú végzettséggel és 10 éves, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadgazdálkodási-vadászati gyakorlattal, vagy b) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel rendelkező szakmai irányítót (továbbiakban: vadászmester) nevez ki, akinek nevét és elérhetőségét a vadászati hatóságnak írásban bejelenti. 5

2. A Vtv. 57. (5) bekezdése alapján a VE vadászmestere nem lehet egyben a VE hivatásos vadásza is. 3. A VE a Vtv. 50. előírásai alapján, mint vadgazdálkodási szakszemélyzet, 2 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott hivatásos vadászt alkalmaz. A hivatásos vadász felett a munkáltatói jogokat a VE elnöke gyakorolja. 4. Hivatásos vadász a Vtv, a Vhr., az alapszabály, jelen szabályzat és a munkaszerződése valamint a az Országos Magyar Vadászkamara által kiadott szolgálati szabályzata alapján tevékenykedik. 5. Több hivatásos vadász alkalmazása esetén az IB döntése alapján egy vezető hivatásos vadász (továbbiakban: fővadász) jelölhető ki. 6. A hivatásos vadász szolgálati naplót vezet, melyet a VE elnöke havonta ellenőriz. 7. Hivatásos vadász szabadságát és munkaidejét a jogszabályok alapján az elnök határozza meg. 8. Hivatásos vadász a részére elrendelt vadkárelhárító, állományapasztó, dúvadelejtési vadászatokon kívül vadászati tevékenységet csak az IB külön engedélyével folytathat. VI. AZ EGYEDI VADAZONOSÍTÓ JEL FELHASZNÁLÁSA 1. A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: krotália) bocsát a VE részére. 2. A krotáliák szigorú számadású egyedi azonosító jelek, melyek felhasználásáról az IB által kijelölt egy személy, a hivatásos vadász köteles nyilvántartást vezetni. 3. Vadász a kijelölt felelős személytől egyszerre több, de maximálisan 3 darab krotáliát vételezhet, és annak átvételét aláírásával igazolja. A fel nem használt krotáliákkal a vadászati év végét követő egy héten belül köteles elszámolni. 4. Azon vadásztag részére, kinek vadászati jogát korlátozták, a korlátozás idejére nem rendelkezhet krotáliával. (Ha volt részére kiadva, úgy azt haladéktalanul köteles visszaszolgáltatni, illetve új kiadására a felfüggesztés időszak alatt, nem kerülhet sor.) 5. Az krotáliák felhasználásról minden vadász köteles elszámolni, illetve új kiadására, csak a már felvettekről történt elszámolást követően kerülhet sor. 6. Vendégvadász részére a kísérő vadász köteles krotáliáról gondoskodni. 7. Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, hivatásos vadász gondoskodik a krotáliák kiadásáról, felhasználásáról. Ő köteles a vadászat megkezdése előtt a megfelelő darabszámú krotáliát aláírásával igazolt módon vételezni, majd a fel nem használt 6

azonosítókkal a vadászatot követő 5 napon belül elszámolni a társasvadászatok beíró könyvébe beírtak alapján. 8. A VE által átvett krotáliák csak a VE vadászterületén, és csak az arra jogosult személyek használhatják fel. 9. Krotália szükség esetén kivételesen vadászok között átruházható, de erről a nyilvántartást vezető személyt 5 napon belül értesíteni, és az átvételi nyilvántartásban aláírásukkal igazolt módon az átadást dokumentálni kell. 10. A vadász köteles nagyvadat (gímszarvas, dámszarvat, vaddisznó, őz) elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdése előtt krotáliával megjelölni. A behelyezéskor az elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját a krotáliáról el kell távolítani. 11. A krotália felhasználásának rendjét megsértő, a fel nem használt krotáliákkal elszámolni nem tudó vadász fegyelmi vétséget követ el, és darabonként 1 db 18 kgos I. osztályú őz napi felvásárlási árában meghatározott összeget köteles vadgazdálkodási hozzájárulás címén, a vadásztársaság pénztárába befizetni. VII. AZ ELEJTETT VAD KEZELÉSE 1. Az elejtő felelős azért, hogy a lőtt vad szakszerűtlen kezelés (zsigerelés, szellőztetés), vagy késedelmes szállítás miatt ne fülledjen be, és értékesíthető legyen. 2. A tűzbe rogyott v. utánkereséssel terítékre hozott nagyvadnak az elejtő utolsó falattal, törettel, kalapemeléssel megadja a végtisztességet. Ezt követően haladéktalanul kizsigereli, ellátja a megfelelő azonosító. (Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan kell elhelyezni.) 3. Az átvevőhelyre szállítás az elejtő feladata és kötelessége. Az átvevőhelyen a lőtt vad átvételéről kiállított bizonylatot a vadász köteles 24 órán belül a vadászmesternek, vagy a fővadásznak leadni. 4. Amennyiben az előírt és elvárható kezelés elmulasztása miatt a lőtt vad átvételi értéke csökken vagy átvételre alkalmatlanná válik, a vétkes vadász köteles a kiesett bevétel értékét az IB által meghatározott összegben vadgazdálkodási hozzájárulás címén a VE felé megfizetni. 5. A vadászat befejezése után a vadász köteles az elejtés tényét és az azonosító jel számát a vadászati naplóba is bevezetni. 6. Bármilyen trófeás vad elejtésénél a vadász köteles 24 órán belül a fővadásznak vagy bármelyik hivatásos vadásznak bejelenteni, a vad fejét szőrben, bőrben bemutatni. (a vadkan kivételével) 7

7. Trófeás vad elejtésénél a trófea, a gerezna (amennyiben nem kerül leadásra) és a belsőségek az elejtőt illetik meg. 8. A trófea kikészítését felkérés alapján, kifőzési díj ellenében a hivatásos vadász végzi. A kifőzési díj mértéke őzbak esetén 3.000 Ft, vadkan esetén 1.500 Ft, szarvasbika esetén 5.000 Ft. 9. Bérvadász által elejtett vad trófeájának kikészítéséért a hivatásos vadászt kifőzési díj nem illeti meg. A szükséges eszközök biztosítása, beszerzése a hivatásos vadász kötelessége, a vadászatra jogosult költségére. 10. Minden vadász köteles az általa elejtett trófeás vad trófeabírálatához kapcsolódó, trófeabírálati díjnak megfelelő összeget, vadgazdálkodási hozzájárulás címén a VE számlájára befizetni. VIII. VADÁSZRÉSZ 1. A VE érdeke, hogy az elejtett vad értékesítésre kerüljön. Ezért a tagokat megillető kötelező vadászrész nincs. 2. Az apróvad vadászatokon lőtt kacsa, liba az elejtő vadászt illeti meg. A nagyvadvadászatokon elejtett nagyvad felhasználásáról a fővadász, vagy a vadászatvezető dönt az IB döntése alapján. 3. Mezeinyúl, fácán, vadkacsa, vadliba vadászatakor a vendégvadász a meghívó vadász kompetenciájának terhére részesülhet vadászrészben. 4. Az I. és II. osztályú lőtt vadat az elejtő köteles a szerződött vadátvevőhelyen értékesítésre leadni, vagy erről gondoskodni. 5. Aki roncsolt (értékesítésre nem alkalmas) vadat ad a terítékbe, az vadászrészként csak abból kaphat vissza. 6. Egyéni lesvadászat során elejtett 25 kg-nál kisebb súlyú vadmalac az elejtőt illeti, melyet elvitel előtt köteles az IB valamelyik tagjának, a hivatásos vadásznak bemutatni, és vele együtt lemérni. 7. Minden vadásztag évente 1 db nagyvadat III. osztályú átvételi áron saját célra megvásárolhat. Minden további nagyvad megvásárlása a minőségének megfelelő átvételi áron lehetséges. A. Egyéni vadászat: IX. VADÁSZATI MÓDOK 8

Egyéni vadászat: apróvadra, illetve vizivadra és szalonkára egyéb apróvadra lesvadászat, illetve egyéb apróvadra (házigörény, nyest, róka, borz, aranysakál stb,) cserkelés. 1. A vadász köteles a kiválasztott lest a lehető legrövidebb úton úgy megközelíteni, hogy azzal mind az élőhelyet, mind más vadászatát, a lehető legkevésbé zavarja, a vadászetika betartásával. 2. Ha a les megközelítéséhez szükséges, hogy másik les közvetlen közelébe haladjon el, akkor a leshelyet olyan időpontban kell elfoglalni, ami az évszak és az időjárás ismeretében a vadmozgást és a másik vadász sikeres vadászatát nem zavarja. 3. Egyéni vadászatot csak napkelte előtt egy órával lehet megkezdeni, és napnyugta után egy órával be kell fejezni. Ez alól kivétel a vaddisznó és a róka vadászata. 4. A lővilág utáni vadászat esetén reflektor / fegyverlámpa / használata tilos, kivéve, ha a vadászati hatóság a vaddisznó és a róka vadászatnál ezt külön engedélyezi. 5. A leshely sötétedés utáni elhagyása esetén a vadász köteles fényjelzést adni, hogy ezzel a szomszédos területen vadászó vadászt tájékoztassa. 6. Amennyiben többen egymás szomszédságában, ill. megbeszélés alapján vadásznak, a leshelyet csak a megbeszélt időben, a megbeszélt útvonalon szabad elhagyni, szintén fényjelzés mellett. Ilyenkor tilos a lesvadászatot cserkelésre változtatni 7. Cserkelés: kifejezetten egyéni vadászati mód. Tilos az egy területen egy időben, több személy általi cserkelés vagy ráhajtásos vadászati mód alkalmazása. 8. Barkácsolás akár terepjáróval, akár lovas fogattal - kizárólag őz selejtezési, és állományapasztási céllal, csak mezőgazdasági területeken - folytatható. 9. Kezdő vadász ill. tagjelölt egyéni vadászatnál a leshelyre 1 évig tapasztalattal és kellő helyismerettel rendelkező vadász kíséretében mehet ki. A kísérő távozása előtt köteles a szomszédos leshelyekről, a veszélyes lőirányokról, a környékbeli etetők, szórók, ivóhelyek elhelyezkedéséről és egyéb, a vadászat biztonságát szolgáló körülményekről részletes tájékoztatást adni. 10. Kellő helyismerettel nem rendelkező vadász az IB által meghatározott ideig csak a. 9. pontban leírtak alapján vadászhat. B. Társas vadászat: 1. Az társasvadászatokat kizárólag az IB által kiadott éves vadászati ütemtervben meghatározott időpontokban és helyeken lehet tartani, egyéb módon folytatott társasvadászat még apróvadra is tilos. 2. A társasvadászaton a vadászatvezető utasításait mindenki ellenkezés nélkül köteles betartani. 3. A társasvadászat vezetője érvényes vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet. 9

4. Nagyvad hajtó- ill terelővadászatát megelőzően a vadászatvezető, hivatásos vadász köteles a vadászatra kijelölt területen a lőállásokat, a tiltott lőirányokat megjelölni, a hajtástérképet és tájékoztatót elkészíteni, sokszorosítani. 5. Társas vadászaton a vadászat vezetője köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeivel. 6. Társas vadászaton a vadászat vezetője a vadászat megkezdése előtt rövid tájékoztatást tart, mely tartalmazza a balesetvédelmi oktatást is, valamint kiosztja Vhr. 66. (3) bekezdése szerint a hajtástérképet, valamint elmondja, hogy milyen fajú, ivarú, korú, trófea minőségű és mennyiségű vad ejthető el. 7. A késve érkező vadász köteles a vadászatvezetőnél jelentkezni. A vadászatvezető engedélye nélkül a vadászatba nem kapcsolódhat be. 8. A vadászatot a vadászatvezető, hivatásos vadász engedélye és értesítése nélkül elhagyni nem lehet. 9. A 7 és 8. pontok megszegője súlyos fegyelmi vétséget követ el, és a FB döntéséig minden vadászatból ki van zárva. 10. Társas vadászaton minden résztvevő köteles a vadászatvezető, a kísérő vadász és a hivatásos vadász a vadászat rendjére vonatkozó utasításait betartani. Ezek megszegőjét a vadászat vezetője figyelmezteti, súlyosabb esetben kizárja a vadászatból. 11. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul jelenteni a vadászatvezetőnek vagy a hivatásos vadásznak. 12. Társas nagyvadvadászatra hajtók, kutyás hajtók alkalmazhatók. Ennek költségét a jelenlévő vadásztagok egyenlő mértékben viselik. 13. A hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező vadászt kell beosztani. 14. A vadászat alkalmával az azt alkalmazó felelősségére a vad keresésére, felkutatására, valamint elfogására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb kivételével. (Vhr. 63. ) 15. A vadászaton a vaddisznó hajtóvadászata kivételével az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. 10

16. A vadászatra jogosult hozzájárulásával a vadászaton, a vadászatba történő bevezetés céljából a 2 évesnél fiatalabb vadászkutya is alkalmazható. A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni. (Vtv. 57. ) 17. A sebzett vadat a hajtó nem közelítheti meg. Ha a hajtóvadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszédos vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni. 18. Személyi sérüléssel járó baleset során azonnal értesíteni kell a vadászvezetőt, vadászatot le kell állítani, a Vtv. és a Vhr. előírásai szerint kell eljárni. 19. Szarvasbika vadászidényben a sikeres vadászat ill. vendégvadászat érdekében, az IB a vadkacsavadászatot korlátozhatja. 20. A társasvadászat a résztvevők gyülekezésével, terítékkel, végtisztesség megadásával fejeződik be. X. EGYES VADFAJOK ELEJTÉSÉNEK JOGOSULTSÁGA 1. Az elejthető vad számát, fajra, nemre, korra vonatkozó bontásban az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza. 2. Apróvadat az éves vadgazdálkodási terv keretszámán belül társasvadászaton minden vadász külön korlátozás nélkül ejthet el. 3. Vizivadat és erdei szalonkát a mindenkor hatályos jogszabályban előírt vadászatonkénti darabszám előíráson belül minden vadász, korlátozás nélkül ejthet el. 4. Vadkacsára a VE tagjai és vendégvadászok a tilalmi időszak kivételével vadászhatnak. 5. Vadlibára az esti és reggeli húzáson szabad vadászni. 6. Nagyvad-társasvadászatok alatt az apróvadas egyéni vadászat nem engedélyezett. A tilalom megsértője köteles 10.000 Ft bírságot, vadgazdálkodási hozzájárulás címén a VE felé 5 napon belül befizetni. 7. Vaddisznót, és gímszarvas tarvadat, az éves vadgazdálkodási terv keretszámán belül egyéni vadászaton minden vadász külön korlátozás nélkül ejthet el. 8. A kilőhető őzbakokat a VE pénzügyi helyzetére figyelemmel elsősorban bérvadásztatással kell terítékre hozni. Az IB őzbak elejtését meghívott vendég, vagy kiemelkedő közösségi munkát végző tag részére engedélyezheti. 11

9. Tárgyév szeptember 30-ig minden VE tag részére 1 db gímszarvas bika lőhető súlykorlátozás nélkül. Október 1. napjától a súlykorlátozás nélkül ejthető el további bika. 9A. A vadásztag, aki szeptember 1. után már elejtett egy gímbikát (ez mérettől függetlenül értendő), köteles minimum egy tarvadat is elejteni, addig további bikát nem lőhet, még október 1. után sem. Az ezt megszegő vadász az IB által meghatározott összegű bírságot fizet, amit vadgazdálkodási támogatás címen, a döntéstől számított 10 napon belül a VE folyószámlájára kell befizetnie. 1 10. Tárgyév október 1-től gímszarvas tehenet, borjút korlátozás nélkül lehet lőni az éves vadgazdálkodási terv keretszámain belül. 11. Vadászetikai irányelvek alapján kerülendő a vemhes és malacos koca elejtése január 1. és május 31. között. XI. VADGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG MEGFIZETÉSE Az elejtő ill. a vendégvadász meghívója és kísérője köteles megfizetni, ha a hibájából, a szakszerűtlen ill. a tiltott helyen, tiltott időben, tiltott vadászati módon történt, valamint mínusz pontos trófeás vad elejtés miatt a vadászati hatóság a VE-re bírságot szab ki. A bírság összegét köteles a bírság kiszabásától számított 10 napon belül vadgazdálkodási hozzájárulás címén a VE felé megfizetni. XII. VENDÉGHÍVÁS RENDJE 1. Vendéghívás szempontjából vadászvendég az, aki akár saját, akár a vendéghívó fegyverével kifejezetten vadászati, vad elejtési célból jön a területre. Nem vendégvadász a kísérő, aki vad elejtésére irányuló vadászati tevékenységet nem folytathat. 2. Az egyesületi tag kacsavadászatra és társas apróvadvadászatra alkalmanként 1 fő vendégvadászt hívhat. 3. A társasvadászatokon résztvevő vendég után a tag köteles a közgyűlés által megállapított térítési díjat vadgazdálkodási hozzájárulásként a VE felé 5 napon belül befizetni. 4. A vaddisznó-társasvadászatokra vadásztag1 fő puskás vendégvadászt és 2 fő hajtót hívhat térítésmentesen. 5. Vadkárelhárító vaddisznóvadászatra a VE tagja alkalmanként 2 fő puskás vendégvadászt hívhat térítésmentesen. 1 Beillesztve a Közgyűlés a 3./2017.8.29. határozata alapján. 12

6. A vendéghívó minden tekintetben felelős a vendége vadászati és egyéb tevékenységéért, mind anyagilag, mind fegyelmileg és köteles kíséretéről gondoskodni. Köteles továbbá megbizonyosodni iratai meglétéről és érvényességéről, valamint vadászatra alkalmas állapotáról. 7. Az IBnek minden fajú vadra korlátozás nélkül a VE érdekeit szem előtt tartva - van joga vendéget hívni. XIII. BÉRVADÁSZTATÁS 1. A bérvadászat a VE legfőbb bevételi forrása, ezért sikerességének előmozdítása minden tag kötelessége. 2. A VE külföldi és belföldi bérvadászokat bármely lőhető vadfajra fogadhat. Ennek szervezése és lebonyolítása a fővadász feladata. 3. A bérvadászt a fővadász, hivatásos vadász, vagy akadályoztatásuk esetén bármely kellő ismerettel és jártassággal rendelkező vadásztag kísérheti. 4. Bérvadászat sikerességének érdekében az IB ill. a fővadász jogosult a vadászterület meghatározott részét vagy teljes kiterjedésében ésszerű időre lezárni. Az erről szóló határozatot a beírókönyvbe helyezi el. A tilalom megszegése fegyelmi vétséget jelent, mely alapján 6 hónapra eltiltásra kerül minden vadászattól. XIV. A VADGAZDÁLKODÁSI ÉS VADÁSZATI LÉTESÍTMÉNYEK 1. A vadászterületen a vadgazdálkodási és vadászati létesítmények úgymint magaslesek, sózók, apróvad és nagyvadetetők, szórók, dagonyák, cserkészutak, létesítése, karbantartása, megszüntetése a vadászmester hatáskörébe tartozó tevékenység, amelyet éves munkaterv alapján, a hivatásos vadászok, munkaköri kötelezettségük keretében, illetve a tagok közösségi munkájával végeznek el. 2. Vadászati létesítményt kizárólag a vadászmester előzetes engedélyezése alapján lehet elhelyezni. Az engedélyezés során a vadászmester rendelkezik a létesítmény - különösen a les, szóró, sózó - pontos helyéről, a szükséges anyag biztosításáról, a létesítmény megvalósításának személyi feltételeiről. 3. A vadászmester 15 napon belül köteles nyilatkozni a létesítmény elhelyezéséről, ha azt a társaság tagja kezdeményezi. Nemleges válasz, vagy a válasz elmaradása esetén a kezdeményező az IB-hez fordulhat. Az elutasító választ szakmailag alátámasztott érvekkel indokolni kell. 13

4. A VE tagja jogosult és egyben köteles a fővadásznak vagy a hivatásos vadásznak jelezni, ha valamelyik vadászati létesítmény nem biztonságos, megrongálódott, felújításra, cserére szorul. 5. A vadászterületen a vadászati létesítményeket természetes anyagból, a környezetbe illő módon, létesítmény fajtánként egységes méretrend és megjelenési forma szerint kell megvalósítani. 6. A VE tagja saját maga részére, egy kizárólagos vadászatot biztosító szórót létesíthet, /lehetőség szerint a vadászterület külső szélein/ A szóró létét a területen található beírókönyvbe be kell vezetni. Ha a VE tagja a vadásztársaság tulajdonát képező magasleshez szórót létesít, a szóró létesítése a többi tag vadászati lehetőségét nem korlátozhatja. 7. A VE vadászházzal rendelkezik, mely a Hosszúvölgy -ben található, a Magyarkeszi 0246/2 hrsz-on. A vadászház az IB döntése alapján a VE tagja egyéni célra használhatja, vagy bérbe is adható. XV. KÖZÖSSÉGI MUNKA 1. A VE tagja köteles a vadászati, vadgazdálkodási létesítmények építése, karbantartása, vadkár megelőzése, elhárítása érdekében az éves vadgazdálkodási tervben jóváhagyott mértékű közösségi munkában részt venni. 2. A közösségi munka időpontját, tartalmát, a tagok beosztását a fővadász állapítja meg, egyben gondoskodik a szükséges anyagok és szerszámok biztosításáról. 3. Az a tag aki az éves tervben elfogadott mértékű közösségi munkát nem teljesíti, önmaga helyettesítésére más személyt nem küld, köteles a vadászati idény végéig / február utolsó napja / minden mulasztott nap után a mindenkori minimál-napibért a VE felé befizetni. 4. Közösségi munkának számít a tag, vagy a tagok által kezdeményezett és a vadászmester által engedélyezett vadászati létesítmény megépítése, ill. karbantartási munkák elvégzése, a vadtakarmányozásban, vagy vadföld művelésben végzett közreműködés. 5. A VE tagja köteles a vadkárelhárításban aktívan részt venni minimum 3 alkalommal, a vadászmester által meghatározott időszak alatt, este 20:00 és reggel 7:00 közötti időszakban folyamatosan a vadászmester által meghatározott helyen/helyeken tartózkodva. A tagok egymás között cserélhetnek napot, de erről kötelesek a vadászmestert, vagy a hivatásos vadászt értesíteni. A tag maga helyett más vadászt, vagy civil vadkárelhárításban jártas személyt küldhet, a vadászmesterrel vagy a 14

hivatásos vadásszal egyeztetve. A kötelezettségét elmulasztó tag az adott vadászati évben szeptember 1-től semmilyen vadászaton, semmilyen vadfajra nem vadászhat. 2 XVI. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS 1. A VE tagja a vadászati tevékenységgel összefüggésben, ideértve a vad beszállítását ill. a közösségi munkában való részvételt, költségtérítésre nem tarthat igényt. 2. A VE tisztségviselői a VE hivatalos ügyében történő eljárásuk kapcsán felmerült igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. 3. Hivatásos vadász munkaköre ellátásához használt saját gépjármű használatának költségtérítésére az IB döntése szerinti mértékben a mindenkor hatályos jogszabályok alapján jogosult. XVII. RENDEZVÉNYEK, TOVÁBBKÉPZÉSEK, BALESETVÉDELEM 1. Az IB az egyesületi élet erősítése érekében kulturális és egyéb rendezvényeket szervez, amelyekben minden tag jogosult részt venni. 2. A VE tagja köteles évente legalább egyszer a tagok lőkészségét, fegyverkezelési készségét fejlesztő lőgyakorlaton, valamint a balesetvédelmi oktatáson, továbbá vadászattal összefüggő indokolt továbbképzésen részt venni. 3. Minden társasvadászati vadászidény megkezdése előtt a VE tagjai kötelesek a fővadász által megszervezett balesetvédelmi oktatáson részt venni. Az oktatást elmulasztók a vadászatból mindaddig ki vannak zárva, amíg pótlólagos oktatásban nem részesülnek. 4. Minden vadász kötelessége a biztonságos és balesetmentes vadászat, és köteles ennek érdekében a szükséges tárgyi és személyi feltételek meglétéről gondoskodni, mind saját maga, mint vendége esetében. Ennek megsértése fegyelmi eljárást von maga után. XVIII. A TAGOKRA KÖTELEZŐ UTASÍTÁSOK KEZELÉSE 1. A közgyűlés határozatán - ha azok külön időpontot nem jelölnek meg - a kihirdetéssel érvényesek és hatályosak. A közgyűlésen meg nem jelent tag nem hivatkozhat a határozat nem ismerésére. 2. Az IB a vadászati tevékenységgel összefüggő rendelkezéseit a vadászati naplókban elhelyezve közli. 2 Beszúrva az 5/2018.06.23. sz. közgyűlési határozattal. 15

3. A közlés a kifüggesztés napjától érvényes és kötelező. 4. A tisztségviselők utasításaikat szóban is adhatják, a tagság egészét érintő ügyben a vadászati naplóba kell elhelyezni az írásos utasítást. XXI. ZÁRADÉK 1. A VE minden tagja köteles a vadászterületen, és vendégként, bérvadászként más vadászterületen a magyar vadászati kultúra hagyományainak megfelelő vadászöltözékben megjelenni, a vadászaton kultúrált és a vadász etikett szabályainak is megfelelő magatartást tanúsítani. A VE tagjától elvárható az összetartást, és a kölcsönös támogatást erősítő toleráns magatartás. A VE tagjához méltatlan a széthúzó, alaptalanul vádaskodó, intrikus, a vezetés és a tagság ill. a tagok között ellentétet szító magatartás. A VE tagja kultúrált és etikus, igaz sportvadász viselkedésével öregbítse VE és általában a magyar vadászok közösségének, jó közvéleményi megítéltetését más vadászok és kívülállók előtt. 2. A szabályzat azon rendelkezései, amelyek törvény, rendelet, vagy az alapszabály rendelkezéseivel szembe kerül, külön módosítás nélkül is hatályát vesztik a jogszabályi v. alapszabályi rendelkezés hatálybalépésének napján. 3. Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos vadászati jogszabályokban, különösen a Vtv.-ben és a Vhr. ban foglaltak az irányadók. Ezt a szabályzatot, a jelenlegi teljes szöveggel, VE Közgyűlése, 2016. augusztus 26.-án megtartott Közgyűlésén fogadta el. Felsőnyék, 2017. február 25... elnök titkár. jegyzőkönyv hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő 16

A 2017. február 25-ét követő módosítások beillesztve az egységes szerkezetbe: 1. 3/2017 (2017.08.29.) Közgyűlési határozat alapján: X. fejezet, új 9A pont. 17