2012. VIII. évfolyam 12. szám, december Havonta megjelenő ingyenes programmagazin ISSN 2066-6349 NÉGY VASÁRNAP NÉGY GYERTYALÁNG adventi rendezvénysorozat 2012. december 2 23.
REKLÁMAJÁNLATUNK 2013-ban is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 Három lapszám: 600 20% 480 Hat lapszám: 1200 30% 840 ½ belső oldal Egy lapszám: 50 Három lapszám: 150 20% 120 1 belső oldal Hat lapszám: 300 30% 210 Egy lapszám: 80 Három lapszám: 240 20% 192 Hat lapszám: 480 30% 336
BEKÖSZÖNTŐ Tartalom Advent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi meglepetés, lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése. ( ) Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár. (Pilinszky János adventi gondolatai) szereda.origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., Tel.: +40 266 315 120 / 134. @: origo@szereda.ro, www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Szerkesztőbizottság: Ady András, Ferenczy Krisztina, György Piroska, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro PROGRAMON DECEMBER HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES A hagyaték a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új műsora / 4 Kiállítjuk és megtáncoltatjuk a népviseletet kiállítás / 7 CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Karácsonyi családi nap / 8 A Mikó-vár története állandó kiállítás / 9 Para István-kiállítás / 10 CSÍKI JÁTÉKSZÍN Isten pénze musical / 11 Othello Gyulaházán vígjáték két részben / 11 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Négy vasárnap négy gyertyaláng adventi rendezvénysorozat / 13 Tüdős S. Kinga előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban / 14 Darvas-Kozma József előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban / 15 Interjú Darvas-Kozma Józseffel A pálos rend története című könyv bemutatója kapcsán / 16 A Nagy István Művészeti Középiskola adventi hangversenysorozata / 18 Operagála / 18 Karácsony Hargita megyében / 19 Új székhelyen a Kájoni János Megyei Könyvtár / 20 A Role együttes hagyományos karácsonyi koncertje / 21 Adventi vásár / 21 Barcsay Mester és tanítványai kiállítás / 22 Villanások Botár László kiállítása / 24 FERENCES SZÓ Karácsony Csíksomlyón / 25 SPORTNAPTÁR / 26 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 28 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 29 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 30 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 31 CSÍK-INFO-SAROK / 32 3
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., office@hargitatanc.ro A HAGYATÉK a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új műsora Ha a legújabb műsoruk címadó fogalmát boncolgatjuk, körvonalazódik a kérdés, hogy ez esetben ki az örökbe hagyó és mi a hagyaték? Busai Norbert: Az előadásban az örökbe adó egy ismeretlen, és a darabban mindvégig az is marad. A hagyaték pedig olyan szellemi örökség, amit ő próbált magának megőrizni. Ez bizonyos tárgyakban nyilvánul meg, és ezek a tárgyak kerülnek majd színre a műsorban. Fikciós történetről lévén szó, nem az örökhagyó, sokkal inkább a hagyaték a lényeg. András Mihály: A hagyaték egy másik szinten olyan tárgyi, szellemi örökség, amit örökölünk, és akkor is, ha ezt csak foszlányaiban kapjuk az előző generációktól, kötelességünk újra összerakni és működőképessé tenni. Fontosnak tartom ugyanakkor azt is, hogy megfogalmazódjon mindannyiunkban a kérdés: Vajon mi az, amit nekünk örökségbe hagynak, képesek vagyunk-e azzal méltóképpen bánni, abból a kincsből hogyan tudunk életet teremteni, és azt még továbbadni? Fotó: Csíki Zsolt Egy-egy régi tárgy láttán gyakran elábrándozunk, hogy mennyi mindent mesélhetne, ha meg tudna szólalni... és lám, pont ez történik az együttes új műsorában. A csíkszeredai közönség számára két korábbi sikeres műsora révén már ismerős rendező-forgatókönyvíró, Boka Gábor ismét egy pergő táncjátékot, gondűző szórakozást készít a nézőknek, amelyben továbbra is kitűnő partnere a Busai Norbert Busai Zsuzsanna koreográfus-páros, akik a hitelességet megőrző, mégis dinamikus és látványos táncokat alkalmazták színpadra. A hagyaték című műsor ősbemutatóját 2012. december 12-én tartják, amelyet egy második előadás követ december 13-án. Az előadás kapcsán András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával és Busai Norbert koreográfussal beszélgettünk. Milyen kerettörténetbe ágyazódik az előadás? András Mihály: Azt szeretnénk, ha maga a történet titokban maradna mindaddig, amíg a közönség meg nem nézi a műsort. Ha ezt a táncműsort szavakban elmondanánk, úgy érzem, lebutítanánk a történetet, hiszen több irányból van áthallás az eszmei mondanivalójában. Ezen túlmenően nagyon sok helyen nemcsak az örökségről, hagyatékról van szó, hanem bele van szőve a valós, mindennapi, kulisszák mögötti életünk is. Így a néző, azáltal hogy megnézi a műsorunkat, betekinthet a hétköznapjainkba is. Sőt, akik kissé közelebb állnak az együtteshez, fel fognak ismerni megtörtént eseményeket, humoros, kissé ironikus formába öntve. Miért tartják fontosnak, hogy a közönség ilyen formában belelásson az együttes mindennapi életébe? Busai Norbert: Ez mindenképpen nyitást eredményez. Nem csupán a színpadi produkcióval szembesül a közönség, hanem már a háttérmunkát is láthatja, így az is nyilvánvalóvá válik, hogy a mindennapi rutinból hogyan lesz műsor. András Mihály: Az együttes az elmúlt időszakban több olyan programot is szervezett, amikor beengedtünk a próbatermünkbe óvódásokat, iskolásokat, felnőtteket. Nyílt napjaink által átláthatóvá próbáltuk tenni tevékenységünket, vonzóbbá tenni ezt a szakmát, és ily módon is közelebb kerülni a közönségünkhöz. 4
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., office@hargitatanc.ro Itt kell elmondanom azt is, hogy Busai Norbert és Zsuzsa, valamint Boka Gábor személyében találtam meg azokat az alkotókat, akikkel a hétköznapokban dolgozni nemcsak hasznos, hanem öröm is. Nekünk az is nagyon fontos, hogy a társulat is jól érezze magát munka közben, és találjunk rá azokra az oktatókra, alkotókra, akik számunkra jó példaképek. Ugyanis amilyen példákon növünk fel, mint Hargita együttes, olyan kisugárzásunk lesz abban a régióban, ahová tanítani járunk. A műsorainknak is jót tesznek az élményteli hétköznapok. Az előző két darab kapcsán érezhetővé vált a közönséggel való egymásra hangolódás. Milyen táncok képezik az előadás alapját, illetve milyen rendezési elv érvényesül egy több tájegység specifikus táncát bemutató műsorban? Busai Norbert: A műsor közeli és távoli magyar tájegységek táncát vonultatja fel: lesznek táncok Magyarbődről Felvidék, Kalocsáról Duna Tisza köze, Szatmárról, Vajdaszentiványról Felső-Marosmente, Györgyfalváról Kolozsvár környéke és Balázstelkéről Küküllő mente. A rendezési elv a néző számára az előadás végére már nyilvánvalóvá válik, egy táncos pedig már a második tánc után tudni fogja, mi alapján van szerkesztve a műsor. A hargitások számára a magyarországi és a felvidéki táncok nem voltak annyira ismertek, az erdélyi táncok viszont már a lábukban voltak, azokat csak összerendeztük. Újdonság volt számukra pl. a kalocsaiban használt aprózó figurák, ezt a technikát itt nem alkalmazzák, ettől ügyesedik a lábuk. Tehát az új műsor repertoárbővítésről és egy plusz technika elsajátításáról is szól. András Mihály: Kitekintés, új szellemi fejlődési lépcsőfok az, hogy a magyar nyelvterületnek más táncait is megismerjük és elsajátítjuk. Saját magunkkal szemben elvárás a jövőre nézve is, hogy a székelyföldi és erdélyi táncismereteinken túl, a Kárpát-medencei magyarság folklórkincsét is el tudjuk sajátítani. Már amennyire elegendő egy emberi élet A János vitéz és az Ördöngösök Füzesen után, amelyben ugyancsak Boka Gábor rendezővel, illetve Busai Norbert és Busai Zsuzsanna koreográfus-párossal dolgozott együtt a tánckar, egy újabb gondűző, szórakoztató táncszínházi produkcióra számíthat a közönség A hagyatékban is? András Mihály: Az Ördöngösök Füzesen kapcsán is jót nevettünk, de ha mélyebben belegondolunk, akkor arról van szó, hogy megérkezik az ördög a közösségeinkbe, elveszi menyasszonyainkat, gyerekeinket. A közösségnek pedig össze kell fogni ahhoz, hogy magára találjon és megtarthassa a saját értékeit. Csak összefogással lehetséges jó irányba tartani. Ellenkező esetben az értékeinket másra cseréli az ördög. Tehát a humor mögött fel kell ismerni a mögöttes tartalmat, és ezt tovább kell gondolni minden olyan közösségnek Fotó: Csíki Zsolt 5
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., office@hargitatanc.ro és népnek, amely talpon akar maradni. Sem a Hargita együttesnél, sem társadalmi szinten nem lehet szunyókálni, mert nagyon erősen manipulál a világ. Ez a fajta felépítés természetesen visszaköszön A hagyaték című előadásunkban is. A népmesékhez hasonlóan erőfeszítéssel, összefogással viseljük a próbatételeket, amelyek sikerén a végén nevethetünk. Örökség után hagyaték: van bármiféle összefüggés, esetleg kontinuitás a két előadás között? András Mihály: A címek szerepe elsősorban az, hogy valamilyen szinten ingereljék a fület, az értelmet. Ezek a szavak fel kell, hogy csendüljenek az életünkben. Az Örökségben végigvonult az elmúlt időszak történelme, megteremtve a lehetőséget, hogy mindenki végiggondolja, miként éltek szüleink, nagyszüleink, mit kapott örökül, és azt hogyan tudta hasznosítani. A hagyatékban újra itt az esély, hogy a bibliai történethez hasonlóan számba vegyük tálentumainkat. Ha eddig csak elrejtettük és nem gyarapítottuk, még mindig lehet ezen segíteni. Családon belül is hasznosíthatja bárki ezt az üzenetet. Ha az együttes szerteágazó művészeti tevékenységét nézzük, akkor jobbára minden a hagyatékról szól... András Mihály:...mert szellemi hűtlenséget érzünk a társadalomban. Különböző csatornákon hűtlenségre ösztönöznek. Azért, hogy az új irányvonalhoz felzárkózzunk, képesek vagyunk hátat fordítani a sokkal tartalmasabb értékeinknek. Ugyanakkor az Önök felelőssége az is, hogy a hagyaték mely darabkájáról porolják le az évek során rárakódott szennyeződéseket. Busai Norbert: Mind-mind példaértékű dolgokat állítunk színpadra, amely megállná helyét bármely angliai, New York-i színpadon, önmagában és kiterjesztve is. Az előadásban bemutatott hagyatékhoz is olyan körítés lesz hozzáadva, amely eredetivé teszi. Nemcsak szavakban lesz hiteles, hanem kellékeiben is. András Mihály: A Hargita együttesnél azért dolgozunk, hogy tehetségünk szerint a magyar népi kultúra minél több darabkájának próbáljuk visszaadni fényét és szerepét. Csak néhányat említve: a Prímástalálkozón a zenészt és népzenét, a Csűrdöngölőn az ifjúságot és a néptáncot, társszervezőként az Ezer Székely Leány Napján a viseletet és a hitet próbáljuk középpontba helyezni. Szerteágazó rendezvényeink éppen azt a célt szolgálják, hogy a hagyaték különböző darabkái méltóképpen életre keljenek. Készítette: Ferenczy Krisztina Fotók: Iochom Zsolt 6
KIÁLLÍTJUK ÉS MEGTÁNCOLTATJUK A NÉPVISELETET 2012. december 17., hétfő, 19.00 / Városi Művelődési Ház ANDRÁS ALAPÍTVÁNY Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., andrasalapitvany@yahoo.com Nem összegzésre gondolok, mégis azt látom, az idei évben külön szerepet kaptak mifelénk a népviseletek. Kezdődött azzal, hogy tavasszal útjára indult a népviseletvarró foglalkozássorozat. Lehet, hogy kezdetben lelki szemeink előtt ing, rokolya, kötény lebegett, de a jelenlegi állás azt mutatja, hogy örömünket leltük csak az ingek készítésében is, hiszen a kézimunka és az egyedi megoldások egyre szélesebbre nyitották a titokzatos mintavilágot. Mindenképpen elismerést érdemelnek azok, akik képesek a napi rohamtempó után lelassulni, minden figyelmüket egy csendesen kanyargó mintára irányítani, így gazdagítva azt a hagyatékot, amit reméljük sok év múltán valaki ismét tanulmányozni kezd. És lám, a folyatás is megadatott. Hargita Megye Tanácsa támogatásával lehetőségünk nyílt egy igényes népviselet-mintakollekció kezdeti kialakítására. A munkával még messze nem közelítünk a végéhez (tán sohasem lehet a gyűjtést befejezni!), de tény az, hogy sikerült néhány régi mintaértékű darabot megtalálni, némelyeket felújítani és igényes újakkal kiegészíteni. Bízunk abban, hogy rövidesen szélesebb körrel is megismertethetjük a valóban sokszínű csíki népviseletet. Előzetesen azonban, a Városi Művelődési Házban december 17-én kiállítjuk a viseletvarró foglalkozás során elkészült és a gyűjtés kapcsán összeállított darabokat. Fotó: Miklós Katalin A kiállítást a Zugtáncházban szervezzük, ahová szeretettel várjuk az érdeklődőket és mindazokat, akik a táncba is szívesen bekapcsolódnak. A hétfőnkénti táncoktatással és gyermekfoglalkozással egybekötött táncházat Hargita Megye Tanácsa a Művészeti Népi Iskola által és a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatja. December folyamán is várjuk hétfőnként 18.00 órától a régi és az új jelentkezőket a népviseletvarró foglalkozásra, amelyet Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata karolt fel és támogat, szervezi az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes helyszínt biztosít, további támogatók az RMDSZ és Communitas Alapítvány, a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap. Fotó: András Mihály György Katalin, András Alapítvány 7
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: 0266 372 024, e-mail: info@csikimuzeum.ro, www.csikimuzeum.ro KARÁCSONYI CSALÁDI NAP 2012. december 22., szombat / 11.00 16.00 óra / Kossuth utcai galéria (Kossuth Lajos utca 12., I. emelet) / belépő: 5 lej Közeleg karácsony, és még nem tudod mivel ajándékozd meg szeretteidet? A legszebb ajándék az, amit mi magunk gondos munkával és odafigyeléssel készítünk. Kiemelten figyelünk arra, hogy az egyedi készítésű karácsonyi ajándékok szinte kivétel nélkül mind újrahasznosítható anyagokból készüljenek. December 22-én, szombaton 11.00 és 16.00 óra között gyere, és tölts el velünk egy kellemes napot. Gondoskodunk arról, hogy szülő és gyermek egyaránt találjon magának kellemes elfoglaltságot. Program: 11.00 óra: Karácsonyi kreatív kézműves ajándékok készítése (egész nap) 12.00 óra: Karácsonyi mesés torna gyerekeknek Kelemen Zsófia gyógytornásszal 12.30 óra: Angyalváró tánc Földi Zsuzsával 13.00 óra: A téli ünnepkör népszokásai Salló Szilárd néprajzkutató előadása felnőtteknek A tevékenységek lebonyolításában segítségünkre lesznek önkéntes diákok és múzeumbarátok egyaránt. Csoportok érkezését kérjük előre jelezni. Belépő: 5 lej. Kádár Kincső múzeumpedagógus Fotók: Nagy Gyöngyvér 8
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: 0266 372 024, e-mail: info@csikimuzeum.ro, www.csikimuzeum.ro A MIKÓ-VÁR TÖRTÉNETE állandó kiállítás Látogatói információk Nyitva tartás: kedd vasárnap: 10.00 17.00 óra Hétfőn, egyházi és állami ünnepeken zárva. Zárva: december 1. (szombat); december 24 26. (hétfő szerda); január 1 2. (kedd szerda) Utolsó belépés zárás előtt 15 perccel. Belépő jegyek ára: teljes árú: 5 lej kedvezményes (diák, nyugdíjas) : 2,5 lej Ingyenes: 7 éven aluli gyerekek, diákcsoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 személy), muzeológusok (igazolvánnyal), újságírók (igazolvánnyal) Múzeumpedagógiai foglalkozás csoportoknak: Ára: 2,5 lej/személy Jelentkezés és információ: hétköznap 10.00 és 17.00 óra között. Csoportok érkezését, múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi szándékot kérjük előzetesen jelezni! 9
CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro Müller Péter Tolcsvay László Müller Péter Sziámi: ISTEN PÉNZE musical A 200 éve született Charles Dickens Karácsonyi ének című regényéből írt musical főhőse a lelkileg sivárrá vált, idősödő milliomos, Ebenezer Scrooge. A történet időpontja karácsony, illetve több karácsony is, hiszen hősünket halott üzlettársának szelleme ekkor látogatja meg, és időutazásra invitálja életének korábbi szentestéire. Scrooge múltbéli karácsonyai filmként peregnek le szemei előtt, és emlékeiben kalandozva eszébe jut, hogy mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, amiért lelkesedni tudott. A musical szövegkönyvét Müller Péter írta, zenéjét Tolcsvay László szerezte, dalszövegeit Müller Péter Sziámi jegyzi. Fülöp Zoltán főszereplésével a Csíki Játékszín teljes társulata fellép a produkcióban, melynek díszlet-jelmeztervezője Gyarmathy Ágnes, rendezője Somogyi Szilárd. Az előadás bemutatóját december végére tervezi a társulat. Gádor Béla Tasnádi István: OTHELLO GYULAHÁZÁN vígjáték két részben Új főrendező érkezik a gyulaházi színtársulathoz, aki nem hajlandó tudomást venni a jól bejáratott, a közönség szórakoztatására összpontosító repertoárról és merész gesztussal operett helyett Shakespeare-t rendez, az Othellót. Nem köt kompromisszumot a szereposztást illetően sem: fiatal, kezdő színésznőre bízza a női főszerepet, az érett primadonnának csak öt mondat jut. Egyszóval olyannyira megbolygatja az állóvizet, hogy a társulat belső vívódásairól hamarosan a kisváros közönsége is értesül, ami azt eredményezi, hogy mindenki feszülten várja a mindent eldöntő premiert. Fotó: Sándor Levente 11
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro NÉGY VASÁRNAP NÉGY GYERTYALÁNG adventi rendezvénysorozat 2012. december 2 23. / vasárnap / Majláth Gusztáv Károly tér Nemcsak a családi otthonokban, templomokban, hanem a város közterén is elkezdődik a készülődés az Úr eljövetelének ünnepére. Öt éve már, hogy Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezdeményezésére lehetőség nyílik arra, hogy a város lakói együtt, közösségben éljék meg a kegyelmi időt a közös gyertyagyújtások által. December 2-án, advent első vasárnapján 17.00 órától gyújtják meg a felújított Majláth Gusztáv Károly téren elhelyezett koszorú első gyertyáját. Ezzel egy időben ünnepi fényárba öltöznek a város utcái és a város karácsonyfája is. A további három adventi vasárnapon is ünnepi műsor keretében lobbannak szimbolikusan lángra a gyertyák, a történelmi egyházak képviselőinek alkalomhoz illő gondolatai pedig minden bizonnyal hozzájárulnak az ünnepre való lelki felkészülésünkhöz. Ugyancsak az adventi időszakban érkezik a gyerekek legnagyobb örömére a város Mikulása is. December 5-én 16.00 órakor minden gyereket szeretettel várunk a Majláth Gusztáv Károly térre, ahol játékokkal, tánccal, dallal fogadhatják majd az ajándékkal teli zsákkal érkező Mikulást. December 16-án, a harmadik gyertyagyújtást megelőzően pedig újra karácsonyfa-díszítésre hívjuk az általános iskolásokat. Fotók: Ady András 13
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro TÜDŐS S. KINGA: Erdélyi fejedelmek székelyeknek adományozott armalis (címeres) levelei előadás a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban 2012. december 7., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat keretében decemberben két előadóval találkozhat a csíki közönség. Tüdős Istvánné Simon Kinga 1948-ban született Sepsiszentgyörgyön. Középiskola után tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet és klinikai pszichológia szakán folytatta. 1980 2010 között a Román Tudományos Akadémia bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézetének főmunkatársa, ahol 1995-ben megszerezte a történettudomány doktori címet. Alapító tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, a Köpeczi Sebestyén nevét viselő, Kovászna megyei műemlékvédő társaságnak és a Sever Zota nevét viselő Román Genealógiai és Heraldikai Társaságnak. 1991 után több alkalommal meghívott előadótanára a pécsi, szegedi, a budapesti Károli Gáspár református, valamint az egri egyetem történettudományi tanszékeinek. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjává fogadta. Kutatási területe, amelyről számos könyve jelent meg, elsősorban a fejedelemkori Erdély, ezen belül Székelyföld művelődéstörténetéhez/történelméhez kapcsolódik. Jelenleg nyugdíjasként tiszteletbeli tagja maradt a RTA Nicolae Iorga Történettudományi Intézetének. Csíkszeredai előadásának témája az Erdélyi fejedelmek székelyeknek adományozott armalis (címeres) levelei. Az erdélyi nemesség soraiba való bejutás a fejedelemség korában bizonyos feltételekhez volt kötve. Ezen feltételek egyike annak az oklevélnek a megszerzése volt, amely elismeri a szóban forgó személy érdemeit, méltatja helyét a kiemelkedő események soraiban, felsorolja hősi cselekedeteit, esetenként a mesterségében tanúsított kiváló jártasságát. A kora újkori címeres oklevelek tulajdonosai azokat elsősorban kiváló harci cselekedeteik, különleges katonai szolgálataik elismeréseként nyerhették el. Ezt szimbolizáló tárgyak, fegyverek leginkább a kard, a tőr, majd később a puska jelennek meg az oklevélre festett címerpajzs mezejében, gyakran katonai öltözetet viselő főalak, a címernyerő figurájával társítva. A székelyeknek adományozott fejedelemkori címeres oklevelek számbavételekor kitűnik, hogy a 16., még inkább a 17. századi Erdély katonai jellegű társadalmában a hadi cselekedettel kiérdemelt armálist követően az írnoki és papi pályán tevékenykedők jutottak legtöbben az ún. foglalkozáscímeres oklevél birtokába. 14
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro DARVAS-KOZMA JÓZSEF: A pálos rend története előadás a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban 2012. december 13., csütörtök, 17.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Darvas-Kozma József hivatásszerű foglalkozása római katolikus pap. Egyházi tevékenysége egyik fontos része az emberek hit-erkölcsi életének helyes kialakítása és a közösségépítés. 1950-ben született Csíkszentsimonban, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán szerzett licenciátusi diplomát. Lelkészi tevékenységét Gyergyószentmiklóson kezdte, majd Csíkszeredában segédlelkész, hitoktató, a nyárádtői római katolikus szórványplébánián plébános, majd 2001-től a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánián plébános. Egyházi és civil tevékenysége jelentős, számos civil szervezet tagja, óraadó tanár, a Krisztus Világa római katolikus havilap főszerkesztője. Publikációi hazai és külföldi lapokban jelennek meg, több tanulmánykötet és könyv társszerzője: a 2011-ben, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója gondozásában megjelent Csíkvármegye státusszimbóluma című könyv egyik társszerzője, szintén 2011-ben jelent meg A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténte című könyve, és legutóbb, idén A pálosok Erdélyben, Partiumban, Bánátban és Kárpátalján című könyve. Remete Szent Antal és Remete Szent Pál. Salvator-kápolna mennyezeti kép, 17. század A könyvbemutatóval egybekötött előadásában a pálosok erdélyi történelmére vonatkozó részt ismerhetjük meg. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes atya most megjelenő kötetének lapjain Erdély és a Pálos-rend története találkozik. Az ízig-vérig erdélyi plébános mindig is erősen vonzódott a történelemhez, s régóta szívügye a pálos múlt értékeinek felkutatása is. Aki kezébe veszi a most megjelenő munkáját, sok újdonsággal és több elgondolással találkozik a kötet lelkesedéstől átfűtött lapjain. Az esperes atya magával ragadó módon beszél az elmúlt korszakokról, s számos következtetésre jut a pálosok erdélyi történetével kapcsolatban is. Írása úttörő, lendületes vállalkozás, a műkedvelő történész atya nagy ívű koncepciója a pálosok egykori erdélyi jelenlétéről és hagyományairól. Mi, pálos szerzetesek hálásak vagyunk minden jó szándékú kutatónak, egyházi vagy világi személynek, aki a nemzet emlékezetéből szinte teljesen kihullott, egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend gazdag és igaz múltjának megismertetésén munkálkodik. (P. Bátor Botond pálos tartományfőnök előszava) 15
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro Darvas-Kozma József: A PÁLOS REND TÖRTÉNETE Decemberben jelenik meg Darvas-Kozma József esperes legújabb kötete. A szerzőt a pálos rend történetét feldolgozó könyv bemutatója kapcsán kérdeztük. Honnan ered érdeklődése a pálos rend történelme iránt? A székelység múltja, vagyis történelmünk elemista koromtól foglalkoztatott. Természetesen a részt beágyazva Magyarország és az Egyháztörténetébe próbáltam szemlélni. Gyulafehérváron töltött tíz esztendő alatt lehetőségem volt a teológia gazdag könyvtárában, a káptalani levéltárban ismereteimet gyarapítani tanáraim irányítása mellett. Ezzel egy időben Bágyuj Lajos segítségével nyomon követhettem a székesegyházban és mellette végzett régészeti ásatásokat. Egynapos sétáink alkalmával néhányszor felkerestük közösen és kiscsoportban Szentmihálykövét, ahol az erdélyi püspökök és káptalan menedékvára, továbbá a pálos kolostor állott. Marosszentkirály szomszédságában voltam plébános, ahol a pálosok legnagyobb kolostora volt. A környéken nyomot hagytak, és a Marosvásárhelyi vár kövei róluk tanúskodnak. Csíkban pedig Szereda mellett Somlyó múltja, főleg a 11 14. századig terjedő időszak egyházi élete foglalkoztatott. És ebben a fehér foltban megtaláltam a székelyek nagy győzelmének emléket állító pálos rend megtelepedését. Ennek egyik régi tanúja a Salvator-kápolna. Meglehetősen viharos, hányatott időszakok váltották egymást a pálos rend alapítása óta eltelt hét és fél évszázad során. Mi az, amit feltétlenül érdemes kiemelni a történelmükből? A keresztényüldözés korában alulról, a népből jött kezdeményezés volt a remeteség. Magyarországon már Szent István idejétől kimutatható a remeték jelenléte. A 13. század elején, főleg a mongolpusztítás után még jobban feléledt az emberek vágya a belső béke, az Istennel való együttlét iránt. E törzsökös magyar remeterend szerveződésének formáját Boldog Özséb esztergomi kanonokból lett remete adta. Remete Szent Pált tekintette szellemi atyjának és Szent Ágoston püspök regulája szerint, a szívek egysége és az anyagi javak megosztása szerint szervezte meg életüket. 1308-ban elnyerték a pápai jóváhagyást. Királyaink, különösen Nagy Lajos, Zsigmond és Hunyadi Mátyás felkarolták, mert Isten segedelmével és két kezük munkájával tartották fenn magukat. Sosem koldultak, de megőrizték remete-jellegüket. Önvizsgálat, imádság és kétkezi munka jellemezte. Jó lelkiismeretre és a szív tisztaságára törekedtek. Ezért mondta Kapisztrán szent János: Ha valaki szenteket akar látni, menjen Márianosztrára a pálosokhoz. A pápai megerősítések után bekapcsolódtak a lelkipásztori munkába, a hívek megtartására és a hit elmélyítésére törekedtek. Ezt tették a Szűzanya tisztelete és a búcsújáróhelyek 16
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro felkarolásával. A 15. század végén az országban 170 kolostoruk volt. Virágzásuknak a török pusztítás és a reformáció vetett véget. A 17. század végén iskolákat nyitottak. Híresek voltak a pálos iskoladrámák. A nemzeti irodalom művelése jellemezte. Erdélyben újra gyökeret vertek, de II. József felszámolta. 1930- ban visszatértek Magyarországra, de a kommunista diktatúra 1950-ben megsemmisítette. 1989-ben újraindultak. Van bennük szolgáló szeretet Mária országa iránt. Mennyire várja el a történelemírástól az őszinteséget? Az egyháztörténelem vagy szerzetesrend-történet egyszerre teológiai és történeti tudomány is. Az egyház nem pusztán emberi intézmény, hanem teológiai és üdvtörténeti realitás, melynek történetét a hit alapján állva, tudományos módszerekkel kutatjuk, dolgozzuk fel és rendszerbe foglalva mutatjuk be. Ami a történelemírás őszinteségét illeti, anyagát a kritikailag hitelesített forrásokból kell merítse, és tudományosan elfogadott és okaira visszavezetett, egyházzal összefüggő eseményeket módszeresen feldolgozva és rendszerbe foglalva közölje. Objektivitásra való törekvés kell jellemezze, mely minden más célt kizárva, csak a történeti igazságot akarja feltárni. Milyen eddig ismeretlen, feltáratlan összefüggéseket talált a témában? Mi újjal szolgál a könyv a helyi, székelyföldi és erdélyi pálos rend történetében és viszonyrendszerének tekintetében? Először is a székelység életében fordulatot jelentő, Lackfi Endre vezette 1345. évi nagy győzelem és a pálosok letelepítését említeném. Írásom úttörő. A pálos rend erdélyi működésének feldolgozása során arra törekedtem, hogy az Pálos szerzetesek a csíksomlyói Salvator-kápolnánál 1920. június 4-én Erdéllyel együtt Romániához csatolt Partium és Bánság részein egykor virágzott pálos kolostorok bemutatása se maradjon ki, valamint vizsgálódásom terébe vontam a Magyarországtól elcsatolt Kárpátalját is, mely a 14. század közepéig az erdélyi püspökség részét képezte. Az alapdokumentumok mellett felhasználtam az írásos és tárgyi emlékeket, az egyháztörténelem segédtudományait, valamint figyelembe vettem a 19. századi írott és napjaink élő hagyományait. Ismerve, hogy a népi emlékezetnek nagy megőrző ereje van, mely elevenen számon tartja az évszázados eseményeket, így a fehér vagy veres barátok lakta kolostorokat, kápolnákat, remeteségeket abban a reményben közlöm, hogy a későbbi esetleges kutatások során majd azonosíthatókká válnak, vagy mint pálos vagy más szerzet kolostorai vagy kápolnái. Mindez lehet kiindulópontja a további kutatásnak és a történelmi igazság még teljesebb megismerésének. A téma történészi munkát követel. Ön hivatásának megfelelően lelkipásztor, egyházközösséget vezet és nem utolsósorban verses kötete is jelent már meg. Hogyan fér meg egymás mellett ez a sokoldalú tevékenység? Az élet sokszínű és sokrétű. Hivatásom Isten népének szolgálata. Ezért mindazt, ami népem lelki-szellemi-anyagi felemelkedését szolgálja, szívesen végzem. Historia est magistra vitae, a történelem az élet tanítómestere, éppen ezért 2006 2009 között posztgraduális képzésen vettem részt a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem Róm. Kat. Teológiai Karán, doktorandusz vagyok. A kutatás sok kincset megláttat és nyugtalanná tesz, hogy közkinccsé tegyem, hogy általa gazdagodjunk. Az Erdőfüléhez tartozó dobói remeték Keresztelő Szent János-kápolna romja Készítette: Prigye Kinga 17
NAGY ISTVÁN MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA Csíkszereda, Szabadság tér 18. sz., tel./fax: +40 266 310 080 A NAGY ISTVÁN MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA ADVENTI HANGVERSENYSOROZATA 2012. december 9., vasárnap, 11.15 óra Református templom Rézfúvos kvartett 2012. december 9., vasárnap, 11.30 óra Szent Ágoston-templom A Nagy István Művészeti Középiskola ének szakos diákjainak előadása 2012. december 9., vasárnap, 11.45 óra Evangélikus templom A Nagy István Művészeti Középiskola kamaraegyütteseinek előadása 2012. december 9., vasárnap, 20.00 óra Szent Kereszt-templom A Nagy István Művészeti Középiskola 9 12. osztályos kórusának előadása 2012. december 16., vasárnap, 11.45 óra Unitárius templom A Nagy István Művészeti Középiskola 9 12. osztályos zenekarának előadása 2012. december 26., szerda, 11.30 óra Csíksomlyói kegytemplom A Nagy István Művészeti Középiskola kórusának és zenekarának karácsonyi hangversenye OPERAGÁLA 2012. december 22., szombat, 19.00 óra / Csíki Játékszín Közös hangversenyt tart december 22-én a sepsiszentgyörgyi Georgius és a Csíki Kamarazenekar. Az előadás szólistái a csíkszeredai Tímár Kinga (szoprán) és a sepsiszentgyörgyi Gergely Arnold (bariton), karmester a budapesti Werner Gábor. A gálán népszerű operákból és operettekből csendülnek fel nyitányok, intermezzók és áriák. diplomát, majd Jurij Szimonov mesterkurzusain képezte magát tovább. 1999-től a Hevesi Kamarazenekar művészeti vezetője. 2000-től a Budafoki Dohnányi Zenekarnál tölt be karmesteri állást. E mellett számos magyar zenekart dirigált vendégkarmesterként. Vendégszerepelt Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Erdélyben. 2002-ben Donáth-díjjal tüntették ki. Werner Gábor 1969-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait ötévesen kezdte gordonkán, majd e mellett tanult zongorázni és ütőhangszereken játszani. Gimnáziumi tanulmányai után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának gordonka szakán szerzett diplomát. 1991-től a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja, emellett számos kamarazenekarban is játszott (Camerata Transsylvanica, Sonora Hungarica, Hubay Jenő Kamarazenekar, Magyar Virtuózok). 1997-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol karmesterszakon szerzett 18
KARÁCSONY HARGITA MEGYÉBEN 2012. december 13 22. HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér. 5. sz., tel./fax: +40 266 207 700, www.hargitamegye.ro 2012. december 17., 17.00 óra /Megyeháza, tanácstermek előtere Karácsonyra hangolódás: a Csobod Öröksége Egyesület betle hemes játéka, karácsonyi játszóház és aprók táncháza a Pörgettyű Egyesülettel (Hargita Megyei Kulturális Központ ajánlója) Készüljünk együtt az ünnepekre! mottóval az egész megyére kiterjedő, nagyszabású rendezvénysorozatot szervez Hargita Megye Tanácsa együttműködve alárendelt intézményeivel és civil szervezetekkel. Az adventi időszakban olyan sajátos programokkal várják az érdeklődőket Csíkszeredától, Udvarhelyen, Oklándon át Bélborig, több helyszínen, amelyek a karácsonyi ünnepekre való hangolódást, felkészülést tennék teljessé. Az ünnepre való hangolódás fontos mindannyiunknak, karácsony a születés, a megújulás reménye a keresztények számára. A születés ünnepét öröm, bizakodás övezi, ehhez kívánnak hozzájárulni e rendezvénysorozattal a szervezők. Íme egy kis ízelítő a csíkszeredai programokból: 2012. december 13 14., 9.00 17.00 óra / Megyeháza, tanácstermek előtere Mézes angyalka készítés (a Harmopan Rt. hagyományos karácsonyi akciója kisgyermekeknek) 2012. december 18., 12.00 13.00 óra / Megyeháza, márványterem Gyermekverset hoz az angyal Fekete Vince, Ferencz Imre, Ferenczes István és Lövétei Lázár László találkozója a gyermekekkel 2012. december 19., 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár A Székely Könyvtár II. minisorozatának csíkszeredai bemutatója (Hargita Kiadó ajánlója) 2012. december 18. A Kájoni János Megyei Könyvtár hivatalos megnyitója 2012. december 19 20. Készüljünk együtt az ünnepekre! Foglalkozások, előadások kicsiknek és nagyoknak 2012. december 21 22., 9.00 16.00 óra / Vár tér Helyi és hagyományos termékek karácsonyi vására Hargita Megye Tanácsának közleménye alapján 2012. december 14., 17.00 óra / Megyeháza, márványterem Mesehetes-koncert kisgyermekeknek 2012. december 15., 10.00 13.00 óra / Czáka domb Szánkózás 2012. december 17 18., 12.00 12.50 óra / Vákár Lajos Műjégpálya Korcsolyázás 2012. december 21., 13.00 16.00 óra / Vár tér Hóemberépítés (Hargita Megye Tanácsa Sportklub Egyesületének ajánlója gyermekeknek) Fotók: Hargita Megye Tanácsának archívuma 19
KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR Csíkszereda, Stadion utca 1. sz., tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: info@bibliohr.topnet.ro, http://bibliohr.topnet.ro ÚJ SZÉKHELYÉN FOGADJA OLVASÓIT A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR 2012. december 18., kedd / Kájoni János Megyei Könyvtár Már idén megnyitja kapuit az új székhelyre költözött Kájoni János Megyei Könyvtár. A csíkszeredai Stadion utcai új könyvtárépületben korszerű körülmények között, végre egy térben kapott helyet az összes könyvtári szolgáltatás. Így az intézmény méltó keretek között felelhet meg sokoldalú szolgáltatói feladatkörének, megyénk és városunk kulturális életének igazi központjává válhat. A december 18-i ünnepélyes megnyitót követően a könyvtárban már karácsonyváró programokkal is készülnek a gyerekek és felnőttek fogadására. A könyvtárhasználó közönség tágas és funkcionálisan kialakított, modern igényeknek megfelelően felszerelt közszolgálati tereket vehet birtokba. Igazi közösségi térré válhat a könyvtár, ahol a legkisebbektől az idősekig bármely korosztály otthonosan érezheti magát, és mindenki megtalálhatja majd az őt leginkább érdeklő kiadványokat, a számára szükséges információt vagy szabadidős tevékenységet. Megújult szolgáltatások várják az olvasókat, az épületbe lépve a földszinten tágas Újságolvasó, a közelében kialakított társalgóval, ahol egy csésze tea mellett akár meg is oszthatják friss olvasmányélményeiket. A Gyerekkönyvtár új játékkuckójában a kicsik is igazán otthon érezhetik magukat, a betűk világával ismerkedve. Ugyancsak a földszinten, elkülönített térben foglal helyet az elmélyült tudományos munkára, kutatásra is alkalmas Helyismereti és különgyűjtemények terme. Az emeleten helyezkedik el a tágas, felnőttek számára kialakított kölcsönző részleg, ahol minden témakör kiadványai közül válogathat az olvasó, a nem kölcsönözhető kézikönyvállományt az emeleti olvasóteremben használhatják, ugyanitt bibliográfiai adatszolgáltatást is igényelhetnek a könyvtárosoktól. Az új könyvtári terekben a használók számára jól felszerelt, modern, internet-kapcsolattal ellátott számítógépek állnak rendelkezésre. A könyvtár alagsorában kialakított raktári terek és könyvkötészet mellett helyet kapott egy több funkciót is betöltő előadóterem, ahol sokféle kulturális és szabadidős rendezvényre, közönségtalálkozóra, kiállításra, szakmai képzésre, rendhagyó könyvtári órára egyaránt sor kerülhet. A közönségszolgálati részlegek programja: A felnőttek számára hétfőtől péntekig naponta 8.00 20.00 óra között tart nyitva a könyvtár, kivétel a Helyismereti és különgyűjtemények terme, amely naponta 9.00 17.00 óra között látogatható. A Gyermekkönyvtár hétfőtől péntekig 8.00 18.00 óra között várja olvasóit. Fotók: A Kájoni János Megyei Könyvtár archívuma 20