Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának a 2004. október 18-i rendkívüli ülésen meghozott határozatai Határozatok tára CV/2004. (X. 18.) ET sz. határozat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsának állásfoglalása a felsőoktatási törvénytervezet 2004. szeptember 23-i változatáról.
Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok Klinghammer István rektor napirend előtt bejelentette, hogy az Egyetemi Hallgató Önkormányzat közgyűlése 2004. október 14. napján Forgó Melindát választotta meg az EHÖK elnökének, valamint döntött az Egyetemi Tanács nem hivatalbóli hallgatói képviselőiről is Szentgyörgyi József, Kovács Norbert, Hernádi Gábor, illetve doktorandusz képviselőként Litresits András személyében. Klinghammer István rektor napirend előtt köszöntötte az Egyetemi Tanács ülésén megjelent Dr. Mang Bélát, az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkárát. 1. Az ET a kiküldött napirendet egyhangúlag elfogadta. 2. Az ET Klinghammer István előterjesztésére Keszei Ernő (TTK), Kozma László dékán (IK), Forgó Melinda elnök (EHÖK), Szentgyörgyi József egyetemi hallgató (ÁJTK), Székelyi Mária dékánhelyettes (TáTK), Nagy Simon elnök (TáTK HÖK), Litresits András doktorandusz hallgató (ÁJTK), Hunyady György dékán (PPK), Boros László rektorhelyettes, Szögi László főigazgató (Egyetemi Könyvtár), Tasnádi Péter dékánhelyettes (TTK), Szedlay Péter (nem oktató-kutató dolgozók képviselője), Mang Béla helyettes államtitkár, meghívott vendég, Bakonyi László főosztályvezető (ELTE Rektori Hivatal) és Janka Máté elnök (BTK HÖK) hozzászólásával, a helyszínen ismertetett javaslatokkal 1, 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a CV/2004. (X. 18.) ET sz. határozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsának állásfoglalása a felsőoktatási törvénytervezet 2004. szeptember 23-i változatáról címmel (lásd 1. sz. melléklet). Budapest, 2004. október 18. Dr. Klinghammer István rektor az ET elnöke Hitelesítő:.. Dr. Hársfalvi Rezső főtitkár az ET titkára 1 Az elhangzott módosító javaslatokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2
1. sz. melléklet CV/2004. (X. 18.) ET sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsának állásfoglalása a felsőoktatási törvénytervezet 2004. szeptember 23-i változatáról Az ELTE Tanácsa korábbi 2004. szeptember 2-i határozatában már támogatóan állást foglalt amellett, hogy a törvényhozás a magyar felsőoktatás értékeire, nemzetközileg elismert tudományos és képzési eredményeire alapozva fejlessze az európai versenyképességünket biztosító oktatási rendszert, újraszabályozva a társadalom által elismert, nemzeti szempontból kulcsfontosságú értékteremtő munkát. A felsőoktatási törvény megújításának szükségességét meggyőzően igazolja számunkra egyfelől a bolognai folyamat kormányzati ciklusokon átívelő az európai integráció keretében megkerülhetetlen előrehaladása, másfelől az a tény, hogy a hatályban lévő felsőoktatási törvény alapszövege 1993-ban született, amióta is az intézményrendszer és feltételei gyökeres változáson mentek keresztül. S ez már eddig nem kevesebb mint 29 módosítást tett szükségessé. A jogi újraszabályozás szükségességének igenlése mellett az ELTE kifejezte súlyos fenntartásait is az ekkor véleményezésre bocsátott tervezettel kapcsolatban. A megújított törvénytervezet szeptember 23-i szövege immár rendezettebb, jogi nyelvezetét és formai kidolgozottságát tekintve sokat javult a korábban jelzésszerűen és részleteiben szóvá tett egyenetlenségekhez képest. Bár eközben fennmaradtak a törvénytervezet bizonyos szembeszökő aránytalanságai (mint amilyen az oktatási miniszter és a tervbe vett Felsőoktatási Regisztrációs Központ, valamint a hallgatók fegyelmi felelősségének és a jogorvoslatnak a túlrészletezett, 40, illetve 48 pontban történő szabályozása). Az Egyetemi Tanács minden formai előrelépés ellenére sajnálattal tapasztalja, hogy az előterjesztés lényeges koncepcionális alapjait érintő észrevételei, és az ezekkel sok vonatkozásban összhangzó társadalmi reakciók nem találkoztak az előterjesztő oktatási tárca egyetértésével. Ezek tekintetében a törvényjavaslat változatlan. Fennáll tehát az alapvető nézetkülönbség többek között a következőkben: - a felsőoktatással kapcsolatos kormányzati felelősség és jogkörök újrarendezése nem javítja a felsőoktatás státusát. Nem jó megvilágításba helyezi a magyar állam elkötelezettségét a magyar szellemi élet, a társadalom, a felnövekvő generációk szempontjából kulcsfontosságú intézményrendszer fenntartása és fejlesztése mellett. Mindeközben most Felsőoktatási Regisztrációs Központ névre átkeresztelt új hivatalt iktat be, a bürokrácia túltengésének veszélyével. - A felsőoktatási intézmények vezetésének részleteiben leírt általános szabályozása nem kellően rendezett felelősségi viszonyokat teremtene, a hallgatók körében is aggályokat kelt a kollektív érdekérvényesítés lehetőségeinek csökkentése. Különösen problematikus az úgynevezett irányító testület beiktatása, amelynek összetétele és tervezett funkciói veszélyeztetnék az intézmények autonómiáját, és az oktatás és kutatás szabadsága tekintetében alkotmányossági aggályokat is felvethetnek. Ezzel kapcsolatos fenntartásaink abból is fakadnak, hogy érthetetlen: a törvénytervezet miért zárná ki magukat az egyetem oktatóit a stratégiai döntéshozatalból, és miért tételezi fel, hogy a felsőoktatási intézményhez érdemben nem kötődő testületi tagok náluk tisztábban látják és jobban tudják érvényesíteni az intézményi érdekeket. - A felsőoktatás rendszerének gyökeres átalakítása idején a törvényjavaslat nem tisztázza kellőképpen az állami finanszírozás normáit. E tekintetben sem tér ki az 3
egyetemi munka jelentős hányadát képviselő és országos viszonylatban meghatározó mértékű és minőségű tudományos kutatásra, valamint az egyetemekre háruló közművelődési feladatokra, melyeket más vonatkozásban sem tárgyal kellő mélységben. Ilyen módon az átfogó törvényi szabályozás követelményének maga a tervezet által ébresztett várakozásnak a jelen változat nem tesz kielégítően eleget. Ezen koncepcionális ellenvetésekre is tekintettel az ELTE Tanácsa azzal a javaslattal él, hogy a kormányzat a jelen fázisban ne zárja le, hanem folytassa a felsőoktatás rendszerének szabályozására irányuló munkálatokat. Egyfelől a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a már megindult tartalmi-tantervi reformok a képzés rendszerének újraszabályozását záros határidőn belül elengedhetetlenné teszik. Másfelől viszont az országos irányítás, az intézményi szervezet és működés, a finanszírozás rendjéről, valamint az oktatói-kutatói életpálya kérdéseiről csak akkor szülessen jogszabály, ha ezzel kapcsolatban a koncepcionális egyeztetés lezajlott és megnyugtató konszenzus mutatkozik. Ez utóbbi, távlatosabb szabályozás keretében anélkül, hogy a felsőoktatás rendszerét bármilyen módon meg kívánnánk bontani fontosnak tartjuk a tudományos utánpótlás biztosításában kiemelkedő szerephez jutó úgynevezett elit egyetemek sajátos külső és belső feltételeinek meghatározását is. A jelen általános állásfoglalás mellett az Egyetemi Tanács fenntartja azt a jogát, hogy az általa felkért szakértői testület útján eljuttassa a törvénytervezet végleges változatával kapcsolatos részletes véleményét. Az Egyetemi Tanács e határozatát 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkü1, 1 tartózkodás mellett hozta. 2004. október 18. Dr. Klinghammer István s.k. rektor 4
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsának állásfoglalása a felsőoktatási törvénytervezet 2004. szeptember 23-i változatáról című CV/2004. (X. 18.) ET sz. határozat melléklete http://www.nol.hu/cikk/336541/ : Magyar Bálint: A világ száz legjobb egyeteme közül ötven Amerikában, húsz pedig Angliában található. Mi most az övékhez hasonló intézményirányítási modellt és az angolszász képzési szerkezetet veszszük át. Ha nem akarunk a perifériára szorulni, nincs is más választásunk. **************************** Helyes! Akarjunk mi is ilyen egyetemek lenni! Nézzük meg, mitől jók ezek az egyetemek a Sanghaj-i Egyetem rangsorában! Academic Ranking of World Universities 2004 Institute of Higher Education, Shanghai Jiao Tong University, http://ed.sjtu.edu.cn/ranking.htm Ranking Criteria and Weights Indicator Code Weight Alumni of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals Staff of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals Highly cited researchers in 21 broad subject categories Alumni 10% Award 20% HiCi 20% Articles published in Nature and Science* N&S 20% Articles in Science Citation Indexexpanded and Social Science Citation Index Academic performance with respect to the size of an institution SCI 20% Size 10% 100% Összefoglalva: a mintának kijelölt egyetemek kiválóságát Nobel-díj, Fields érem, kiemelkedő idézettség, cikkek a Nature-ben és Science-ben, Science Citation Index és Social Science Citation Index által figyelt cikkek adják. Magyarul: tudományos kutatási eredmények. Konklúzió: támogassuk a minisztert, hogy nekünk is megfelelő kutatási költségvetésünk legyen. 5
http://www.nol.hu/cikk/336541/ : Magyar Bálint: Másrészről nem hinném, hogy az Oxfordi Egyetem, a Harvard vagy a Yale ahol a vezetők menedzseri képességeket is felvonultatnak csupán piaci igényeket szolgálnának ki. Ellenkezőleg. A világ száz legjobb egyeteme közül ötven Amerikában, húsz pedig Angliában található. Mi most az övékhez hasonló intézményirányítási modellt és az angolszász képzési szerkezetet veszszük át. Ha nem akarunk a perifériára szorulni, nincs is más választásunk. **************************** KÖVETELJÜNK az övékhez hasonló irányítási rendszert! Legyen igaza a miniszternek! Nézzük meg, milyen a célként említett intézmények irányítási modellje! Yale: The Corporation comprises 19 members: Three members ex officiis: the President of the University and the Governor and the Lieutenant Governor of the State of Connecticut. Ten Successors to the original Trustees, who elect their own successors. Six Alumni Fellows elected by the alumni. http://www.yale.edu/about/bylaws.html (19-ből 2 egyetemtől független, de azok az állam kormányzója és helyettese) Oxford: Council of the University, which has 26 members, including those elected by Congregation, representatives of the Colleges and two members from outside the University. http://www.ox.ac.uk/aboutoxford/structure.shtml (26-ból 2 nem egyetemi ember, de azokat is közvetlenül az egyetem választja) Harvard: Central administrational chart: http://vpf-web.harvard.edu/budget/factbook/current_facts/central_admin_org_chart_2.html The seven-member Harvard Corporation, formally known as the President and Fellows of Harvard College, is Harvard's executive governing board and the smaller of Harvard's two boards, the other being the 30-member Board of Overseers. In accordance with Harvard's charter, the Corporation elects its members, with the consent of the Board of Overseers. The Board of Overseers represents the ultimate responsibility of the community at large for the operation of the University, The 30-member Board of Overseers is elected by Harvard's alumni, some 240,000 worldwide. Overseers hold office for six-year terms. (A 204 ezer jogosult szavazóból 2003-ban csak 31,875-en szavaztak.) http://www.news.harvard.edu/gazette/2003/06.12/03-overseers.html (7 tiszteletbeli tagból álló, + 30 közvetlenül választott, aki a 7-eket is jóváhagyja) Összefoglalva: a mintának kijelölt egyetemeken az egyetem maga választja az irányító testületeket. Ha van (kis számú) külső tag, azokat is az egyetem választja. Delegált tag ritka és kevés. Konklúzió: támogassuk a minisztert, hogy nekünk is egy általunk választott, felelős irányító tesületünk legyen. **************************** Ez volt eddig a jó miniszter. Reméljük, ezt gondolja komolyan az igazi énje. Mindenesetre javasoljuk, hogy tanácsadói közé vonjon be olyan tudósokat is, akik a sanghaji kritériumok szerint kiemelkedő teljesítményt mutatnak (Science, Nature cikkek, ISI Citation indexben nyilvántartott közlemények.) Mert van egy másik miniszter is, aki ellentmondani látszik a jó miniszternek: 6
A Tétékás NYÚZ (az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzatának újságja) szeptember 29-i számában olvasható: Komoly, koncepcionális kérdéseket is érintő vita zajlott a Bolyai Kollégium új, Nándorfejérvári úti (épületének) megnyitója után rendezett felsőoktatási fórumon, melyen részt vett Magyar Bálint oktatási miniszter, és az ELTE több karának vezetője is.. Magyar Bálint természetesen azt tartaná üdvözítőnek, hogy a reformok ezúttal végre egy irányba mozgassák a felsőoktatási szférát. A cikket végigolvasva szokatlanul világosan tárul az olvasó elé, milyen irányba szeretné mozgatni a miniszter a felsőoktatási szférát. Ennek közelebbi megvilágításhoz néhány szó szerimti idézet a cikkből: Magyar Bálint ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bolognai folyamathoz való csatlakozás nem kötelező ugyan, de kompatibilitási szempontból valamennyi országnak ez az érdeke. Jelenleg ugyanis a minisztérium gyakran próbál meg közvetett módon, elsősorban az anyagi támogatás csökkentésével hatni az egyes intézményekre, azért, mert egy sor kérdésbe direkt beleszólási lehetősége épp az intézményi autonómia miatt nincsen. A miniszter válaszában többször is hangsúlyozta: ezekre a testületekre (az intézményi tanácsokra, azaz IT-kre) mindenképpen szükség van, az intézmények jelenlegi vezetése ugyanis nem képes arra, hogy felülemelkedjen a belső, intézményi érdekeken, radikális változásokat, leépítéseket hajtson végre. Magyar Bálint azt is hozzátette: nem biztos, hogy egy tudományos testület rendelkezik az összes olyan képességgel, ami egy egyetem sikeres működéséhez is szükséges. Magyar Bálint úgy fogalmazott: ő attól sem tart, hogy nem lesz elegendő ember az IT-k megalakulásához, szerinte igenis vannak olyan szakemberek, akik értenek egy intézmény felfuttatásához, működtetéséhez. Az pedig semmiképpen sem probléma, sőt a cél megvalósítását egyenesen az szolgálja, ha ezek semmilyen formában sem kötődnek az intézményekhez. Összefoglalva a fenti gondolatokat, a következő kép alakítható ki. A bolognai folyamathoz csatlakozás ugyan nem kötelező, de az országnak ez az érdeke. Jelenleg ugyanis az intézményi autonómia miatt a minisztérium az egyetemek belső életébe nem szólhat bele, csak az anyagi támogatást tudja csökkenteni, az intézmények jelenlegi vezetése pedig nem képes (a cél megvalósítására:) radikális leépítések végrehajtására. Vannak viszont olyan szakemberek, akik képesek ezt a célt megvalósítani (azaz az intézményeket imígyen felfuttani), hiszen semmilyen formában nem kötődnek az intézményekhez. Világos beszéd, lehet érteni. A bolognai folyamat és az európai felsőoktatási térséghez csatlakozás lényege, hogy az egyetemek költségvetését csökkenteni, szellemi-tudományos bázisát képező oktatói-kutatói gárdáját pedig emiatt radikálisan leépíteni szükséges. Mivel ezt az egyetemek nem teszik meg maguktól, létre kell hozni egy intézményi tanácsot, ami majd ezt mind elvégzi. Ezzel egyetérthetünk; tényleg így lehet költséghatékony, a piaci árak tekintetében versenyképes diplomaárudákat működtetni. Bizonyára vonzó is lenne ez mindazok számára, akik igénytelen oktatók irányításával, minimális erőfeszítéssel szeretnének egy írást kapni eurokonform lineáris képzési rendszerbeli végzettségük igazolásaként. Véleményünk szerint azonban a bolognai folyamat lényege egy európai oktatási térség kialakítása, amelyben az egységet a képzések és diplomák egyenértékűsége, az intézmények közötti átjárhatóság jelenti. A Bolognai Nyilatkozat értelmében ezt az intézmények és a képzési szerkezet sokszínűségének megtartásával, a hagyományok tiszteletben tartásával kell megoldani. Ebből Magyarországon az alapszintű (B. Sc., illetve B. A.) diplomák hiányoznak a legfeltűnőbben, ezért azokra lehetőséget kell biztosítani. Ugyancsak meg kell oldani ezen új diplomákhoz vezető olyan képzés kialakítását, amely lehetővé teszi az átjárást a meglévő és a világon jó elismertségnek örvendő magyarországi képzésekbe, illetve azokból a fordított irányba. Ez az, ami ugyan nem kötelező, de az egyetemek és az ország kifejezett érdeke. (Az ELTE TTK 7 évvel ezelőtt megpróbált az alapképzésnek megfelelő szakokat indítani, de az Oktatási Minisztérium nem engedélyezte.) 7
A hallgatói diplomák versenyképességéhez nem olcsó, igénytelen tömegoktatásra van szükség, hanem garantáltan magas színvonalú oktatásra. (Ez sajnos nem olcsó.) Ennek biztosítására pedig egy politikától és kormányzattól független, autonóm minőségbiztosítási tesület kellene, amit az állam (esetleg az intézmények közösen) működtet(nek), de döntései mindenkire kötelezők, és az Oktatási Minisztérium azokat nem bírálhatja felül (mint ahogy azt a Magyar Akkreditációs Bizottság döntéseivel most megteszi). Hogy az egyetemek megfeleljenek ezen testület támasztotta minőségi követelményeknek, ahhoz belső autonómiára van szükségük. (Emellett természetesen működhetnének mindenféle képzési intézmények, de azok nem kapnának akkreditációt, ha nem teljesítik a szigorú minőségi követelményeket.) A hatékony gazdasági működéshez a megbízható, kiszámítható finanszírozás mellett átlátható és az európai környezet kihívásainak megfelelni tudó (pl. pénzügyi tekintetben is pályázatképes) gazdasági-pénzügyi irányításra van szükség. A hallgatók szempontjából pedig valami olyasmit kellene megvalósítani, amilyen pl. az amerikai Harvard Egyetem jelenlegi helyzete; a képzés és a lakás-önellátás éves költsége kb. 50 ezer dollár, de ennek átlagosan 80 %-át a hallgatók ösztöndíj és támogatás formájában megkapják. (Az arra érdemesek és a rászorulók ingyen tanulhatnak.) Az ily módon vesenyképes és hatékony egyetem csak nagyfokú belső autonómia mellett fejlődhet ki amint azt a világ sikeres egyetemei eddig is bizonyították. Ilyen egyetemen a hallgatók nem csak egyenértékűsíthető írásbeli igazolásokat, hanem igazi, jól használható, versenyképes tudást kapnak. Igaz, ezek az intézmények csak azokat a hallgatókat vonzanák, akik olyan tudást szeretnének, amelynek egyenértékűsége nem papíron, hanem abban nyilvánul meg, hogy az ott végzetteket bárhol szívesen alkalmazzák. Valószínű hogy a minisztérium által kiküldött komisszárok és az egyetem által kényszerűségből megbízott gazdasági szakemberek, akik semmilyen formában sem kötődnek az intézményekhez, hasonlóan sikeresek lennének az egyetem vezetésében, mint az 1949- ben hirtelen államosított vállalatok élére kinevezett azokhoz semmilyen formában nem kötődő, de az akkori egyetlen párthoz lojális menedzserek voltak a vállalatok vezetésében. A miniszter nem kertel, amikor felvázolja vízióját az európai és hatékony egyetemről. A kérdés csak az, hogy ilyen egyetemek kellenek-e az országnak, az adófizetőknek, a jövendő hallgatóknak és azok szüleinek, ilyen egyetemeket akarunk-e mi magunk ilyen egyetemeket akar-e maga a miniszter. Ha igen, támogassuk a Magyar Universitas Program koncepcióját és a készülő új Felsőoktatási Törvényt. Ha nem, akkor tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az itt csak nagy vonalakban vázolt szükséges módosítások kerüljenek be a hatályos Felsőoktatási Törvénybe, és az egyetemek kénytelenek legyenek minőségi oktatásra, színvonalas kutatásra, hatékony gazdálkodásra, a fejlett európai országokhoz igazodásra törekedni. 8
2. sz. melléklet AZ ELŐTERJESZTÉSHEZ FŰZÖTT MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK 1. Keszei Ernő javasolta, hogy az előterjesztés harmadik bekezdésének második francia bekezdése egészüljön ki az alábbi utolsó mondattal: Javasoljuk a kívánatos működésű, a miniszter úr nyilatkozatiban említett neves egyetemekhez (Yale, Oxford, Harvard) hasonlóan olyan irányítótestület létrehozását, amelynek felelős tagjait az Egyetem maga választja. az utolsó bekezdésében a első két mondat az alábbiak szerint kerüljön átfogalmazásra: ne zárja le, hanem függessze fel a felsőoktatási szabályozásra irányuló munkálatokat. A jogalkotási folyamatot csak akkor folytassa, ha ezzel kapcsolatban 2. Az EHÖK javasolta, hogy a hallgatók kollektív jogainak csökkentése elleni kifogás is kerüljön be a szövegbe. E javaslat alapján több felvetés érkezett arra vonatkozóan, hogy a kiegészítés az előterjesztés mely részében és pontosan milyen szövegezéssel kerüljön elfogadásra. Az ET végül Hunyady György dékán javaslatára is figyelemmel a harmadik bekezdés második francia bekezdése első mondatát egészítette ki az alábbiak szerint: teremtene, a hallgatók körében is aggályokat kelt a kollektív érdekérvényesítés lehetőségeinek csökkentése. 3. Az előterjesztő javasolta a tervezetet az alábbi utolsó mondattal kiegészíteni: A jelen általános állásfoglalás mellett az Egyetemi Tanács fenntartja azt a jogát, hogy az általa felkért szakértői testület útján eljuttassa a törvénytervezet végleges változatával kapcsolatos részletes véleményét. Keszei Ernő a végszavazás előtt visszavonta módosító indítványait, a másik két kiegészítő javaslatról az ET külön nem szavazott, azokat az előterjesztés részeként fogadta el. 9