Védekezés az ákáczpajzstetü ellen.

Hasonló dokumentumok
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Kiadó : Szerkesztő : Az Országo s Erdészet i Egyesület. Bed ö Albert. Megjelenik minden hónap 28-án.

Ákácz fatermési táblák. r.

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi szám.) 1. FEJEZET.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

1870. évi XXVII. törvénycikk. A valkány-perjámosi másodrendü vasut engedélyokmánya

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

A méter-mértéknek az erdőgazdaság körében való mikénti alkalmazásáról.

Észleletek az erdei fenyő csemeték tűhullatása körül.

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Nagyecsed Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. ( IX.1.) önkormányzati rendelete

EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK.

számára lefoglalni, de kisbirtokon, alacsony forda mellett a kőrisnek kell előnyt adnunk. Tenyésztése indokolva van különösen Sopronvármegyében a

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Az Orsz. Erdészeti-Egyesület véleménye a fenyőszú irtása ügyében.

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

= 2 szem. A fapiaczról. Márcz. 7-én, tehát 7 nap múlva = 50 szem semmi semmi. 8-án, 8 n 71 = án, én. r> n 71 = 13.

CSENDORLEOENYSEOI P Á L Y A,

Egyesületi hirdetések.

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének január 30 - i ülésére

Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából*

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései

2. A tordai középtanodáröl.

fapiaczről. /IÖ c m - vastag fenyő épületfa köbméterenként frt. Budapest, áprilhó 20-án.

A tüzelés módjának befolyása abban áll, hogy minél több tüzelıanyagot égetünk el egy és ugyanazon rostélyon ugyanazon idı alatt, annál tökéletlenebb

A bükkfának egyik ujabb értékesítése.

y-íi étíolyai iftus szám

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:


Készítette: Kis Judit Kovács Istvánné Nagy Árpádné Ollé Valéria

1926 MÁRCIUS 15. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Felelős szerkesztő CZILLINGER JÁNOS

Lapszemle. K. m. f. Horváth Sándor, Tisza Lajos gr., Hitelesítésül: Eleöd Jósa, s. /.'. Papp Samu, s k.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ

Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire.

A gyufagyártás. Irta: H. Qabnay Ferencz.

A térkép csodái. Megtudja belőle, hogy Magyarország 3 kisebb medencéből összetett egyetlen nagy medence, a Kár

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0443(COD) Véleménytervezet Adam Gierek (PE v01-00)

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN / /

1912 ÁPRILI S 1. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Szerkeszti:

16/2014. (06.18.) Kgy. rendelet. A vagyonkezelés szabályairól

FAKERESKEDELEM. (Fr. L.)

(Jogalkotási aktusok) RENDELETEK

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme


Megjelenik minden hónapban

megjegyzés a tölgyültetésről.

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

16/2011. Szalmatercs Község Önkormányzata Képviselő-testületének november 17-én megtartott rendes, nyilvános ülésének jegyzőkönyve

fapiaczról januárhó 16-án.

frt. Egy m s bükkhasábtüzifa tölgy- és szilhasáb tűzifa gyertyánhasáb tűzifa... 4

jelenésben valamely elháríthatatlan fontos ok gátolná, meghatalmazottjaiknak megbízó leveleit szigorúan a szabályzat előbb emiitett követelményei

FAKERESKEDELEM. A fapiacz alakulása.

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

Varasodás levél fonákján (fotó: dr. Brózik Sándor) Varasodás gyümölcsön. Lisztharmatos hajtás. Lisztharmatos levél (fotó: dr.

Püspökladány Város Önkormányzatának Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága

Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. JEGYZŐKÖNYVE

TÁJÉKOZTATÓ. Tájékoztató az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében. Pécs, november 15.

Uj szerkezetű fűrészlap.

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Elsõ kutak ben, bõvítés ben és ben, legújabb kút 12. sz ben

Talajmechanika. A termõréteg alatti finomszemcsés üledékrétegek (homok, homokliszt, homoklisztes homok) jó állapotúak, tömörek, alapozásra

Pölöske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015(IV.07.) önkormányzati rendelete az avar és kerti hulladék ártalmatlanítás szabályairól

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Fenyőmagpergetőkről C S Ö K A L A.T O S

Trágyázás az erdőgazdaságban*

Melléklet: Térkép Markovits Péter. Vízikönyvi szám: D.2/2/284

VALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral

Általános 5-8. évf. Természettudományos gyakorlat

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

Cél. ] állékonyság növelése

A franczia és német tölgydonga üzletállása és jelen termelése a magyar birodalomban.

Somogy vármegye erdőgazdasági üzemterveinek gyűjteménye

Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Budapest, Lajos u. 1-5.

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:

Bodrogköz vízgyűjtő alegység

Honnan érkezik áruházunkba a fa alapanyag?

ERDÉSZETI LAPOK KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLE1 JÚLIUS. ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET 7. FÜZET.

fapiaczról. Budapest, májushó 29-én.

SZBK/ /2013. Ü.i.: Szalai Ferenc Földtani és Adattári Osztály : : ferenc.szalai@mbfh.hu A határozat jogerős július 18-tól.

XXV-ik éuf September October ik füzet. HUSZ JÁNOS.

Erdőgazdasági vázlatok a v.-palotai uradalomból.

3. Földművek védelme

fapiaczról. Budapest, julins hó 26. ERDÉSZETI LAPOK. 40

A parlagfű Magyarországon

/1891. BM. rendelet

JAVASLAT komposztáló telep helyének kijelölésére

Ik!. sz.: IV

Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról.

H e g y e s d község Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2000./XII.21./ r e n d e l e t e. a környezetvédelemről.

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

J ászkisér V áros Önkormányzata Képviselő-testülete május 27-i soron kívüli nyílt üléséről

Átírás:

ben az egység ár nem fog változni, de lehetséges ugyanezen egységár mellett nagyobb szekérre 2 3 csomaggal többet felrakni, de erre a falusi fuvaros csak az esetben volna képes, ha nagyobb szekeret készítetne. A fafuvarozás kedveért azonban tőle ezt várni nem lehet. A fuvar tehát a jövőben nem fogja az áralakulást befolyásolni. Feltehető, hogy a vasúton nagyobb távolságokra való szállításnál nagyobb előny mutatkoznék, de erről még a küszöbön levő \asut-épités előtt tapasztalatokat nem gyüjthetek. Remélve, hogy a millenniumi kiállításon a felaprított tűzifát bemutathatom, azon következtetést vonom le az előadottakból, hogy csakis az I. oszt. tűzifa használható fel előny nyel a felapritás cz óljaira, lehetőleg alacsony termelési költségek és olcsóbb abroncsok létesítésével..... y.. ö. Védekezés az ákáczpajzstetü ellen. Irta : Ratkovszk y Károly m. kir. főerdósz. A magyar erdészeti ügyek lelkes támogatójának, Tisza Lajos gróf ö exczellencziájának kezdeményezéséből a vezetése alatt álló Országos Erdészeti Egyesület "-nél tett indítványból folyólag határozatba ment, hogy a síkságon s főleg a homokos területeken megbecsülhetlen fontosságú ákáczok létét fenyegető pajzstetü életmódjának tanulmányozása és terjedésének megakadályozása érdekében a kérdés tanulmányozására egy bizottság küldessék ki, melynek feladata lesz szerzett tapasztalatai alapján a teendőkre vonatkozólag előterjesztést tenni, illetve útmutatást adni.

Ezen nagyérdemű szakférfiakból álló bizottság s öszszes tisztelt szaktársaim elé bátorkodom az e tárgyban szerzett tapasztalataimat előterjeszteni, Ígérve, hogy a tek. szerkesztőség kegyes engedelmével annak idején közölhetni fogom a pajzstetü terjedése ellen tett intézkedéseimnem eredményét is. A kezelésem alatt álló csepregi m. kir. erdögondnoksághoz tartozó községi, volt úrbéres stb. erdőkben a pajzstetü terjedését, mint már 1892. évben irt rövid czikkben*) voltam bátor előadni, azzal sikerült megakadályozni, hogy az ákáczosokat áterdöltettem és fel is nyesettem. E munkákat a birtokosságok téli időben igen szívesen teljesítették. A nyert fatömeget szőlőkarónak vagy tűzifának használták fel. Sopron vármegyében ezen erdőktől eltekintve, sok régi, már kiaszásnak indult legelő fásittatott be ákáczczal, mint rossz talajon is szépen diszlö, gyorsan növő s kitűnő szerszám- és tűzifát adó fanemmel, melyről még azt is hitték, hogy rovarellensége sincs. Sajnos, ennek az utóbbi feltevésnek téves voltáról kellett meggyőződnünk. Jelenleg már alig van ákáczos, melyet a pajzstetü többé-kevésbé el ne lepett volna, úgyannyira, hogy terjedésének megakadályozásáról most már komolyan kell gondoskodni. Ujabban a Széchényi gróf birtokát képező, ideiglenesen már állami kezelésbe vett, iváni hitbizomány s az azzal határos ujkéri uradalom erdőiben észleltem az ákácz pajzstetü tömeges fellépését és pusztítását. Itt a terjedés megakadályozása érdekében több éven át, sajnos, semmi sem történt, ugy, hogy mára laikus is észreveszi azt, mennyire sínylődnek az ákáczosok a paizstetü miriádjainak lassú, de folytonos károsításai alatt. A külön- *) Lásd az Erd. Lapok" 1892. évf. IV. f. 211 és köv. old. Szert

ben egyenlő jóságú termőhelyen álló ákáczsorokban szabad szemmel is észlelhető az ellepett és a pajzstetütöl ment állabok növekvése közötti nagy különbség. Bizonyos, hogy csakis rosszabb talajon lép fel a pajzstetü olyan mennyiségben, mely határozottan káros s gyengiti a létért küzdő fát, de nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy a jó talajon álló erdőket megtámadva, ott is károsan elszaporodhatik. A szóban forgó iváni és ujkéri erdők régi rossz legelökön telepittettek meg s felserdülésük után 8 10 éves korban a sorok köze már kaszáltatott s legeltetés is történt ott. A talaj sekély és televényszegény homok; altalaj kavics és kavicsos agyag; fekvés sik; tengerszin feletti magasság 160 180 m; kor 15 25 év; zárlat 0-7 0-9 között. A pajzstetü által okozott károsítás egyelőre legfeltűnőbben az ágakon észlelhető. A keresztmetszet világosan mutatja az utolsó évgyűrűk szembeötlő vékonyságát s igy az ágak vastagsági növekvésének visszamaradását. Az évgyűrűk alakja sem rendes, hanem többé-kevésbé eltorzult. Azon ágrészek, melyek huzamosabb időn át voltak kitéve az ellepettségnek, kívülről befelé száradásnak indulnak s a külső évgyűrűk, a háncs és a héj sötétbarna illetve fekete színűek. Természetesnek látszik ez, ha meggondoljuk, hogy ezer meg ezer szivóka van bemélyesztve az ág testébe s állandóan fogyasztja az életnedvet. Hogy az ágakon kivül a törzs is szenved fejlődési menetében, az szintén természetes, de itt a visszamaradás csak később nyilvánul szembetünöleg. A hitbizomány és ujkéri uradalom jelenlegi tulajdonosa, Széchényi Manó gróf, cs. és kir. kamarás, csekélységemet volt szives ez ügyben szaktanácsért megke-

resni, óhajtva, hogy megmentessék, a mi még megmenthető lesz. Eddigi tapasztalataim nyomán azt tanácsoltam, hogy az ákáczos mindenek előtt tilalmaztassék a legeltetés ellen; a sínylődő, pajzstetütöl nagyon ellepett egyedek távolittassanak el, úgyszintén a sürüen található gyökérsarjak is s ezenkívül az egész ákáczos nyesettessék fel a koronáig. Végre pedig a lehullott lomb s egyéb az állab alatt található giz-gaz összegyűjtetvén, az erdőből hordattassék ki, hogy elégettessék.*) A birtokos ezt a tanácsot, minthogy az adott körülmények közt egyelőre egyebet alig is lehetett volna tenni, elfogadta s a foganatosítás elrendeltetett azzal a megtoldással, hogy az alom összegyűjtése és elégetése az elért eredmények közt való összehasonlítások tétele czéljából egyelőre kisérletképen csak egyik ákáczosban foganatosíttassák. A munkálatok foganatosításáról a helyszínén meggyőződtem s mint az itteni értékesítési és munkás viszonyok megvilágításához talán érdekes adatot, közlöm a foganatosításnál alkalmazott eljárási módot is. Az egyik mintegy 70 80 k. h. kiterjedésű részlet áterdölés illetve felnyesés czéljából kiadatott egy 70 egyénből álló munkáscsoportnak. Ezek a felnyesést teljesitik, az *) Ez a vélemény látszólag ellentétben áll a nnilt (II.) füzetben Ujabb észleletek az ákáczfa pajzstetüjéről'' ez. a. megjelent közleményben olvasható ama tanácscsal (1. a 147. old.), hogy a pajzstetütöl ellepett állabokban kívánatos a legeltetésnek mérsékelt gyakorlása. Az ellentmondást azonban lényegében véve kiküszöböli az a körülmény, hogy amit az egyik vélemény szerint a legelő állatok a területnek összetaposásával, megtiprásával használnak, azt a hasznot a másik vélemény szerint a legeltetés tilalmazása mellett a giz-gaz és hulladék kitakarítása utján érhetni el. E szerint tehát az ajánlott két mód közt a választást a í'enforgó viszonyok befolyásolhatják, melyek a most szóban lévő két területen tényleg szintén különböznek egymástól. Szerk.

ágakat kupaczokba hordják a közlekedő nyiladékok szélére, s annak daczára, hogy a munka nehéz, mert nagyobbára létrán kell dolgozni, mégis csak a nyert fatömeg 1 i3-át kapják meg, mig annak 2/ 3-a az uradalomé marad. A munkások még kötelezve vannak az erdörész kigereblyézésére s az almot is elégetik s mindezeken felül tavaszszal még 2 napszámot is kötelesek az erdőben külön dijazás nélkül leszolgálni. Az uradalomnak megmaradó ágak árverésen adatnak el s egy szekér ilyen ágfáért 1 frt 80 kr. - 2 frt 20 kr. szokott befolyni. Ilyen kedvező értékesítés csakis faszegény vidéken lehetséges s ott, a hol, télen pihenő, mezei munkáskézben nincs hiány, mert ezek az erdei munkát télen igen olcsón, úgyszólván csak annak fejében teljesiti, hogy tüzelőre ne kelljen költeniök. Ha ilyen módon sikerül a pajzstetü terjedését megakadályozni, akkor az minden különleges kiadás nélkül történik meg, eléretvén még az értékesítésből befolyó pénhasznon kivül az is, hogy a felnyesés folytán az állab növekvése vastagságban tetemesen nagyobbodni s a törzsfa értéke emelkedni fog. Ezzel szemben csak a legeltetés beszüntetése volna áldozat, a mit megint a talajerő gyarapodása később bőven kárpótol. Faszegény vidéken tehát egész bátran merem ajánlani e módot már csak azért is, mert hogyha nem is éretik el teljes siker s nem is pusztitható igy ki egészen a pajzstetü, kár sem lesz belőle, mert a költség úgyszólván semmi, s illetőleg a káros rovar pusztítása közben nyert erdei termények egy részének feláldozása árán, külön pénzkiadás nélkül, fedeztetik.