EURÓPAI PARLAMENT 2004 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2009 IDEIGLENES 2005/0811(CNS) 3.11.2005 JELENTÉSTERVEZET Lars Heikenstennek a Számvevőszék tagjának történő jelöléséről (C6-0339/2005 2005/0811(CNS)) Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: José Javier Pomés Ruiz PR\587210.doc PE 364.893v01-00
PR_CNS_art101 TARTALOMJEGYZÉK Oldal EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Error! Bookmark not defined. 1. MELLÉKLET: LARS HEIKENSTEN ÖNÉLETRAJZA... Error! Bookmark not defined. 2. MELLÉKLET: LARS HEIKENSTEN KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI...Error! Bookmark not defined. PR\587210.doc PE 364.893v01-002/12 PR\5
EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Lars Heikenstennek a Számvevőszék tagjának történő jelöléséről, (C6-0339/2005 2005/0811(CNS)) Az Európai Parlament, tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160B cikkének (3) bekezdésére, amellyel összhangban a Tanács konzultált a Parlamenttel, (C6-xxxx/2005), mivel 2005. november 24-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és az EK-Szerződés 247. cikkének (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 160B cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumok fényében megfontolta a jelölt képesítéseit, tekintettel eljárási szabályzata 101. cikkére, tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-xxxx/2005), 1. kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Lars Heikensten számvevőszéki taggá történő jelöléséről, 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint tájékoztatásul a Számvevőszéknek, az Európai Közösségek többi intézményének és a tagállamok számvevőszékeinek. PR\587210.doc PE 364.893v01-003/12 PR\5
1. MELLÉKLET: LARS HEIKENSTEN ÖNÉLETRAJZA Lars HEIKENSTEN, Kormányzó, Sveriges Riksbank Született: Stockholm, Svédország, 1950. szeptember 13. Nős, három gyermek édesapja. Iskolai képzés Amerikai középiskola (Marion High School, Iowa) 1969 Svéd középiskola (Bromma Gymnasium) 1970 M.B.A. (Stockholmi Közgazdasági Egyetem) 1974 A közgadaságtan doktora (Stockholmi Közgazdasági Egyetem) 1984 Betöltött hivatalok A Stockholmi Közgazdasági Egyetem közgazdasági kutatója és tanára. Kutatási területek: fejlesztési közgazdaságtan, szerkezeti változások és munkaerőpiaci közgazdaságtan 1972-1984 Az Államadóssági Hivatal vezető közgazdásza 1984-1985 Helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium (a közép- és hosszú távú gazdaságpolitikai ügyekért felelős osztály vezetője) 1985-1990 Gazdasági ügyek államtitkára, Pénzügyminisztérium 1990-1992 A Svenska Handelsbanken vezető közgazdásza (A Handelsbanken piackutatásának irányítója) 1992-1995 A Sveriges Riksbank kormányzó-helyettese 1995-2002 A Sveriges Riksbank kormányzója 2003- Svédországi tisztségek A Svéd Közgazdászok Szövetségének titkára 1981 Az igazgatóság tagja, Penningmarknadscentralen AB (pénzpiaci elszámolóház) 1985-1986 Elnökhelyettes, Värdepapperscentralen AB (értékpapír nyilvántartási központ) 1987-1990 PR\587210.doc PE 364.893v01-004/12 PR\5
Az igazgatóság tagja, Tipstjänst AB 1990-1993 Az igazgatóság tagja, Svéd Statisztikai Hivatal 1990-1994 A Svéd Környezetvédelmi Tanácsadó Testület tagja 1995-1997 Az igazgatóság tagja, Umeå School of Business and Economics 1998-2002 Külföldi tisztségek Az Európai Monetáris Intézet (EMI) póttagi bizottságának tagja és a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) kormányzót helyettesítő póttagja 1995-1998 A Monetáris Bizottság tagja (az Európai Közösség Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága) 1995-1998 Az EKB Általános Tanácsában kormányzót helyettesítő póttag 1998-2002 Az AFS (Nemzetközi Csereprogram Alapítvány) kuratóriumi tagja 1998-2001 A G10-ek (a világ vezető jegybankjai) képviselői tagja 1998-2002 Az IMF-ben kormányzót helyettesítő póttag 1999-2002 az IMF-ben Svédországot képviselő kormányzó 2003- A Nemzetközi Fizetések Bankja igazgatóságának tagja 2003- Az EKB általános tanácsában kormányzó 2003- PR\587210.doc PE 364.893v01-005/12 PR\5
2. MELLÉKLET: LARS HEIKENSTEN KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI 1. Mi a véleménye arról, hogy a Parlament kritikával illette a DAS-t, mely kritikát a 2003-as mentesítési jelentésben és a pénzügyi gazdálkodási szeminárium munkadokumentumaiban is megfogalmazta? A Parlament álláspontja a dokumentumok ellenőrzésének pontosabbá és könnyebben hozzáférhetővé tétele irányába tett törekvéseket tükrözi, és ily módon hozzájárulhat különösen a tagállamokban a változás érdekében gyakorolt nyomás erősődéséhez. Fel kell ismerni, hogy a Szerződés 248. cikk (1) bekezdése értelmében a Közösség valamennyi bevételére és kiadására vonatkozó elszámolásának vizsgálatára vonatkozó, a Számvevőszékre osztott feladat rendkívül összetett, amely számos eltérő politikát, programot, tevékenységet és irányítási rendszert illet. Emellett számos szervezet is érintett; a Bizottságtól a tagállami hatóságokig. Valójában a legtöbb kiadást megosztott irányításon keresztül kezelnek. Ehhez jön ráadásként a jelenlegi folyamat, miszerint a Bizottság maga kezeli a kiadásait és a belső számvitel ellenőrzését. Ezt a hátteret figyelembe véve igen nehéz mérlegelni a kérdést. Az elégtelenségekről szóló információk az egyes ellenőrzési területeken belül meglehetősen egyedi jellegűek ahhoz, hogy általánosítani lehessen belőlük. A mintavétel sem mindig elég széles körű ahhoz, hogy a lakosság többségére érvényes megbízható kijelentéseket lehessen tenni. A rendelkezésre álló anyagok túlzott kiterjesztésére irányuló próbálkozások a Számvevőszék hitelességét veszélyeztető következményekkel járnának. Ebben a szakaszban nehéz annál többet kijelentenem, hogy rokonszenvezek a Parlament ezirányú törkvéseivel. Lehetőség szerint tisztázni kell, hogy ki sértette meg a szabályokat. Emellett lényeges az is, hogy világosan kiemeljük a meglévő általánosabb gyengeségeket, és javaslatokat tegyünk azok lehetséges kijavítására. De úgy gondolom, hogy a Számvevőszék is osztja jelenleg ezt a véleményt. 2. Mivel tud hozzájárulni a Számvevőszék ahhoz, hogy az európai polgárokban előnyös kép alakuljon ki az Európai Unióról? Mivel lehetne javítani a számvevőszéki jelentések formai megjelenítésén, és hogyan lehetne azokat hozzáférhetőbbé tenni a köz számára? Az Európai Unió jelenlegi helyzetét figyelembe véve két fontos kérdés merül fel. Az Európai Számvevőszéknek képesnek kell lennie arra, hogy hozzájáruljon a polgárokban az Európai Unióról alkotott kép megerősödéséhez. Ez annak biztosítását jelenti, hogy a polgárok bízzanak abban, hogy az Unió működését és pénzügyeit megfelelően és hatékonyan irányítják. E tekintetben a legfontosabb feladat az, hogy az ellenőrzés független és szakszerű legyen. Ez utóbbi a Számvevőszék számára a központi ügyek meghatározó elemzését jelenti. A Számvevőszék hitelessége szempontjából az is lényeges, hogy saját működése is hatékony legyen. Amennyiben nem sikerülne megvalósítania ezen alapvető célokat, a többi törekvése is PR\587210.doc PE 364.893v01-006/12 PR\5
hasztalan lesz. A Számvevőszék által nyilvánosságra hozott anyagok többsége szükségszerűen meglehetősen technikai és összetett. Ez különösen érvényes a megbízhatósági nyilatkozatra. E dokumentumnak szabályszerűnek kell lennie és nagy mértékű pontosságot kell tanúsítania. Egy tudomásom szerint folyamatban levő fejlemény a dokumentumok egységesítésére irányul, azáltal, hogy az egész jelentés egy személy általános felelelőssége alá kerül. Hasonló jellegű, átfogó nyilvános dokumentumok renszeres kiadása a tapasztalataim szerint jó ötletnek bizonyul. A megértést javító további fontos tényező olyan meghatározó táblázatok, ábrák, stb. elkészítése, amelyek lényeges szempontok alapján ragadják meg az idő során elért haladást. Jó ötletnek tűnik az elmúlt években kiadott tájékozató feljegyzések bővítésére is. Összeállításuk lehetne szelektívebb, kiemelve az ellenőrzés valóban központi elemeit és észrevételeit. Arra is van mód, hogy a különjelentések hozzáférhetőbbek legyenek, mivel gyakran tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek szélesebb érdeklődésre számíthatnak. 3. Melyek a megfelelő pénzügyi gazdálkodási kultúra főbb jellemzői a közszolgálatokban? A tapasztalataim azt mutatják, hogy a kívánt eredmény tekintetében a világosság a legfontosabb jellemző, azaz világosan meghatározott célok és az ezek eléréséhez szükséges stratégiák, politikák és programok alapos ismerete. Általában nem lehetséges nagy megtakarításokat elérni egy szervezeten belül csupán a folyamatban levő tevékenységek csökkentésével; gyakran arra van szükség, hogy teljes mértékben felszámoljanak bizonyos gyakorlatokat. A célok meghatározásának a módja ezért meglehetősen kulcsfontosságú az eredmények szempontjából. A következő szakasz a felelősségek felosztásával kapcsolatos. Egy szervezet hatékony működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy mindenki tisztában legyen a feladataival és azzal, ki miért felelős. Ki kell dolgozni a felhatalmazások rendszerét. Csak úgy lehetséges az értékelés és a hatékony elszámoltathatóság, ha világosan meghatározzuk a felelősségeket. Az ellenőrző rendszerek is igen fontosak, az érintett tevékenységeken belül több szinten, de függetlenebb szinten is kell működniük, például belső ellenőrzések formájában. Természetesen hatékony elszámolási és jelentési rendszerre van szükség. A korai előrejelző rendszerek fontos szerepet tölthetnek be a rendellenességek észlelésében. Emellett az adott szervezet valamennyi tevékenységi ágazatában kocázatértékelő rendszereket kell működtetni, bár a kockázatokat vezetői szinten is fel kell mérni. A nyomonkövetésnek folymatosnak kell lennie. Ugyan könnyebb mondani, mint megtenni, de a szerkezeti egyszerűség és megfelelő ellenőrzéssel járó szabályozás ötvözésére kellene törekedni. Végül a nyitottság mellett szeretnék szót emelni. Minél nagyobb egy szervezetben az átláthatóság mértéke, annál könnyebb a működésének követése, értékelése és a hibák vagy furcsaságok észlelése. A nyitottság gyakran bizonyul hasznosnak a tevékenységek hatékonyságának növelésében is. Nekem személyes jó tapasztalataim vannak a nyitottságról és átláthatóságról, amely hozzájárult a Riksbank belső munkájának serkentéséhez és PR\587210.doc PE 364.893v01-007/12 PR\5
javításához. 4. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörének gyakorlásában. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? Ha a Parlament felkérné a Számvevőszéket, hogy készítsen jelentést egy adott témában, mit válaszolna erre a felkérésre? A Parlament központi szerepet játszik az Európai Unió költségvetésének ellenőrzésében. Ez igaz a Számvevőszékre is, amelynek őriznie kell függetlenségét az Unió többi intézményétől. Tekintve, hogy ez a függetlenség a Szerződésben egyértelműen biztosított és általánosan elfogadott, teret kell engedni a szoros párbeszédnek és a jó együttműködésnek, egymás szerepének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett. Amennyire én látom, a Parlament és a Számvevőszék jelenleg elég közeli kapcsolatot tart fenn. A Számvevőszék elnöke például rendszeresen jelentést tesz a munkatervekről. A különjelentések bemutatásával kapcsolatban és a mentesítési folyamaton belül lehetőség nyílik az elképzelések és kérések előterjesztésére is. Mindezen alkalmak a parlamenti képviselők rendelkezésére kell, hogy álljanak, amennyiben a megvizsgálandó projektekre vagy az egyes műveletek végzési módjára vonatkozó saját elképzeléseiket kívánnák bemutatni. Ebben a szakaszban nehéz megállapítanom, hogy szükség van-e további csatornákra a párbeszédhez. De elvi alapon semmi okot nem látok arra, hogy a Parlament erre irányuló kérését ellenezzem. A jelenlegi munkám során szoros kapcsolatot tartok fenn a svéd parlamenttel, a Riksdaggal, és mindig is igyekeztem meghallgatni a képviselőket és biztosítani az általuk kért információkat. Ez soha nem okozott problémát, ellenkezőleg, a Riksbank számára is gyümölcsözőnek találtam a párbeszéd folytatását. Természetesen a Riksbank végeredményben függetlenül hozta meg a döntéseit, figyelembe véve az általunk helyesnek tartott véleményt. Hasonlóképpen, a Számvevőszék maga határozza meg a napirendjét, a megbízatása alapján meghatározott hatáskörön belül. 5. Mint tudja, a Bizottság felülvizsgálja költségvetési szabályzatát. Miben nyilvánulna meg egy ilyen változás hozzáadott értéke? A jelelnlegi költségvetési szabályzat három éve van érvényben. Meglátásom szerint a rendelet a korábbi rendszerekhez képest nagy előrelépést jelent. Kézzelfogható a fejlődés az Unió pénzügyeinek irányítása tekintetében. Az új rendszer kezdeti bevezetésekor hozott döntés értelmében most kerül sor ennek felülvizsgálására. Következésképpen nem arról van szó, hogy súlyos problémák merültek volna fel a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban. Ugyanakkor ez nem jelenti azt sem, hogy a felülvizsgálat nem indokolt. Minden bizonnyal lesznek olyan területek, amelyeket javítani lehetne. Ha egyebet nem is, de a szabályzatot alighanem lehet egyszerűsíteni és világosabbá tenni, amely javítaná az ellenőrzés feltételeit. PR\587210.doc PE 364.893v01-008/12 PR\5
Természetesen lényeges, hogy a Számvevőszék minden lehetséges segítséget megadjon ahhoz, hogy a felülvizsgálat sikeres legyen. 6. Milyen szerepe lehetne az országos ellenőrző intézeteknek annak biztosításában, hogy az uniós alapokat megfelelő módon használják fel az adott országban? Az Európai Unióban és tagállamaiban folyó ellenőrző tevékenység lehető leghatékonyabb biztosításához jól működő együttműködésre van szükség az Európai Számvevőszék és az egyes országos ellenőrző intézetek között. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a különböző szervezetek jogilag függetlenek egymástól. Emellett valamelyest eltérőek az érintett országok hagyományai, ami tudomásom szerint esetenként megnehezítheti az együttműködést. Az országos ellenőrző intézetek fontos szerepet játszhatnak a költségvetés megosztott irányítással történő megvalósításáért végső soron felelős Bizottság szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésében nyújtott támogatással; azáltal, hogy ellenőrzik az EU-alapokat, az egyes tagállamokra átruházott végrehajtási feladatokhoz tartozó nemzeti költségvetés ellenőrzése részeként. Ezek az ellenőrzési jelentések kiegészítő ellenőrző eszközöknek is alkalmasak a Bizottság számára. Amennyiben a Számvevőszék hozzáférhet az országos ellenőrző intézetek észrevételeihez, lehetővé kellene tenni a felhasználásukat is, tekintettel arra, hogy azokat az általánosan elfogadott ellenőrzési normáknak megfelelően hozták meg. Ez olyan helyes alapelv, amely nemzetközileg elismert ellenőrzési normákat követ. 7. El tud képzelni olyan változtatásokat a Számvevőszék struktúrájában, amelyek azt hatékonyabbá tehetik? Bármely nagy magán- vagy állami intézménynek mindig van lehetősége a hatékonysága javítására, és ennek megvalósítására mindig is törekednie kell. Az elmúlt években a tagállamok számának megnövekedésével számos európai uniós intézménynek gyökeres változásokkal kellett szembenéznie. A Központi Bankok Európai Rendszerében végzett munkám során számos eszmecserén vettem részt a fenti témát illetően. Másrészről, tekintve, hogy egyelőre nem rendelkezem a Számvevőszék belső munkájának alapos ismeretével, joggal vagyok óvatos a témával kapcsolatos részletes véleményem kifejtésében. Azzal is tisztában vagyok, hogy az új helyzetre való tekintettel számos fontos változás bevezetésére került sor a Számvevőszék eljárásaiban. A jelenleg a Riksbanknál végzett munkám során hozzászoktam a testületi döntéshozatali struktúrához. Ez nem gátolt meg minket abban, hogy széles körű változásokat vezessünk be a tevékenységünk hatáskörét és a munkamódszereket illetően egyaránt. Több átszervezés révén megváltoztattuk az üléseink napirendjét, amelyek így megrövidültek, miközben több időt tudunk szánni a stratégiai jellegű ügyekre. Feltételezem, hogy a Számvevőszék számára központi kérdés annak megakadályozása, hogy a testületi döntéshozatali eljárás korátozhassa a tevékenységeket, és hogy túl sok időt és forrást áldozzanak annak biztosítására, hogy valamennyi testületi tag valamennyi tevékenységet teljes mértékben felügyeljen. Ehelyett az volna inkább a feladata, hogy megfelelően kiaknázza PR\587210.doc PE 364.893v01-009/12 PR\5
a testületi tagok egyedi tapasztalatait és biztosítsa, hogy azokat a Számvevőszék tevékenysége során hatékonyan alkalmazzák. Ezt az álláspontot a jelenlegi ellenőrző csoport már magáévá tette, de minden bizonnyal további előrelépések is tehetőek. Esetleg a dokumentumokra vonatkozó hivatalos döntéseket nagyobb mértékben hozhatnák meg testületileg, míg a szakmaibb megbeszéléseket az adott területen legnagyobb tapasztalattal rendelkező tagok között lehetne biztosítani. Ezzel kapcsolatban még egy kérdést szeretnék kiemelni. Természetesen a Számvevőszéknek teljesítenie kell kötelezettségeit, például a megbízhatósági nyilatkozatok vonatkozásában. De meglátásom szerint lényeges, hogy nagyobb teret kapjon a teljesítményellenőrzés. Az előbbiekben elmondottakkal összhangban úgy gondolom, hogy rendszerint addig nem lehet nagyobb megtakarításokat elérni, amíg nem vizsgálják és kérdőjelezik meg az egyes programok és tevékenységek alapvető elemeit. Az ilyen elemeket feltáró és a célok teljesítési szintjét értékelő ellenőrzések ennélfogva központi jelentőségűek az Európai Unió tevékenységének hatékonysága és eredményessége szempontjából. 8. Hogyan értelmezi arra vonatkozó kötelezettségét, hogy tisztségét függetlenségét megőrizve kell betöltenie, és a gyakorlatban hogyan tervezi ennek megvalósítását? Ez a kérdés számomra nem új. Hosszú ideje veszek részt a Riksbank irányításában. Amikor 1995-ben dolgozni kezdtem ott, a Riksbank monetáris politikai kérdésekben már gyakorlatilag független hatóság volt. 1999 óta olyan jogszabályok vannak érvényben, amelyek formailag is egyértelművé teszik függetlenségünket. A személyes tisztesség fontosságát szeretném elsőként kiemelni. Az ilyen jellegű munkában rendkívül fontos saját szerepünk megértése, valamint az a törekvés, hogy tevékenységünket szabályszerűen, bármilyen külső hatás nélkül végezzük. Olvastam a Számvevőszék magatartási kódexét, és e tekintetben indokoltnak találtam. Ezzel kapcsolatban még egy kérdést szeretnék kiemelni. A jogszabályokban biztosított függetlenség jó dolog, de biztosítani kell azt is, hogy ez ne vezessen önellátáshoz vagy legrosszabb esetben elszigetelődéshez. Fontos, hogy folyamatosan a saját tevékenységünk fejlesztésén és javításán dolgozzunk, és ezt szoros együttműködésben tegyük a többi uniós intézménnyel, így a Parlamenntel is. A nagy mértékű függetlenség jelentős átláthatóságra irányuló igényekkel jár együtt. Csak nyitott intézményeket lehet hatékonyan értékelni. Lényeges az is, hogy a független és jelentős hatalommal rendelkező intézmények azért vannak ellenőrzésnek kitéve, hogy tevékenységük valóban elszámoltatható legyen. 9. Részletezné az Európai Parlament számára a közelmúltbeli és jelenlegi üzleti, pénzügyi és politikai érdekeltségeit és pozícióit, valamint bármely más elkötelezettségét, amely lehetséges jövőbeni feladataival összeférhetetlen? Igen. A Riksbank vezetésének tagjaként régóta hozzászoktam ahhoz, hogy rendszeresen PR\587210.doc PE 364.893v01-0010/12 PR\5
beszámoljak a svéd parlamentnek valamennyi személyes tulajdonomban lévő pénzügyi eszközről és forrásról. Ezek az elszámolások a nyilvánosság számára elérhetőek. Jelenlegi munkám során is jelentősen korlátozottak a külső tevékenységek, a Riksbank általános tanácsának igen megszorító engedélyéhez kötöttek. Jelenleg nem végzek semmilyen egyéb tevékenységet, azokon túl, amelyek a Riksbank kormányzói tisztének betöltéséhez közvetlenül kapcsolódnak. 10. Kérjük, emelje ki az állami pénzügyek, az irányítás és a vezetés-ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. 2003 óta vagyok a Sveriges Riksbank kormányzója, ezt megelőzően 1995-től kormányzóhelyettes voltam. A Riksbanknál végzett munkámnak köszönhetően tekintélyes tapasztalatra tettem szert az állami pénzügyek irányítása terén. A Riksbank és fiókvállalatai alkalmazottainak száma ebben az időszakban több mint 1200 főről 420 körülire csökkent, ezzel Európa egyik legkisebb jegybankjává váltunk. Mérlegünk nagyjából 20 milliárd eurós nagyságrendű, ami természetesen jelentős terheket ró a pénzügyi irányításra és a kockázatkezetlésre. Belső audit és ellenőrző rendszerünk mélyreható változásokon ment keresztül az elmúlt években. Mindkettő működéséről közvetlenül én kaptam jelentést egyes időszakokban. Az elmúlt 10 évben a Riksbank de facto és de jure elnyerte függetlenségét, és számos tanulmány szerint egyike a világ legnyitottabb központi bankjainak. A Riksbank előtt, 1992 és 1995 között a Svenska Handelsbanken, a skandináv régió egyik legnagyobb, és az elmúlt évtizedek átlagában a legnyereségesebb kereskedelmi bankjának vezető közgazdásza voltam. A gazdasági és a fixed income kutatásért voltam felelős, valamint tagja voltam a bank eszköz-forrás bizottságának. Emellett 1994-es megalapításától kezdve igazgatósági tag voltam a bank befektetési bankjában, a Handelsbanken Markets-ben. 1985 és 1992 között a svéd pénzügyminisztériumban dolgoztam. Az első öt évben a hosszú távú és strukturális ügyekért felelős osztály vezetője voltam. E tevékenység központi eleme az állami rendszerek teljesítményelemzéshez hasonló jellegű gazdasági elemzése volt, olyan területeken például, mint a munkaerőpiac, mezőgazdaság, regionálils segélyek, környezetvédelem, társadalombiztosítás, oktatás és egészségügy. Számos nyilvános vizsgálatban vettem rész e területen. 1990-ben a svéd gazdaságot sújtó válság kezdetekor a gazdasági ügyek államtitkárának neveztek ki, felelősségem valamennyi gazdaságpolitikai területre kiterjedt. Ennek során szintén részletesen foglalkoztam költségvetési kérdésekkel. 1984-1985-ben a Svéd Államadóssági Hivatal a kormány svédországi és külföldi hiteleiért és az államadósság kezeléséért felelős hatóság vezető közgazdásza voltam. 1970 és 1984 között a Stockholmi Közgazdasági Egyetem hallgatója, tanára és kutatója voltam. A doktori disszertációmat a munkaerőpiac működéséről írtam. Emellett ebben az időszakban számos, az állami rendszerek és projektek értékelését is tartalmazó jelentést és néhány könyvet írtam, olyan témákra kiterjedve, mint az iparpolitika, munkaerőpiaci kérdések, regionális politika, és nem utolsósorban, külföldi segélyek. Hasonlóképpen a pénzügyminisztériumi munkáim némelyikéhez, ezek többsége a teljesítményellenőrzéshez volt hasonlatos. Közgazdasági alapdiplomámnak köszönhetően alapos pénzügyi és számviteli képzésben részesültem. PR\587210.doc PE 364.893v01-0011/12 PR\5
Az 1980-as évek közepétől egyes állami hatóságok, állami vállalatok és közgazdasági iskolák igazgatóságának tagja voltam. Ennek köszönhetően jelentős tapasztalatra tettem szert az állami pénzügyek, az irányítás és a vezetés-ellenőrzés terén. 11. Ha korábban már tagja volt az Európai Számvevőszéknek, kérjük részletezze, mivel járult hozzá az Európai Unió pénzgazdálkodásának fejlesztéséhez európai számvevőszéki tagsága alatt. Nem voltam tagja. 12. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? A Költségvetési Ellenőrző Bizottság előtti meghallgatáson az a célom, hogy bemutassam: rendelkezem az előírt képesítésekkel ahhoz, hogy a Számvevőszék tagja lehessek. Ha a Parlament negatív véleményt alkotna a kinevezésemről, akkor komolyan fontolóra venném a jelöltségem visszavonását. PR\587210.doc PE 364.893v01-0012/12 PR\5