11.. A vizsgáló bizottság tagjai ezen működésükért külön díjazásban részesülnek, mi iránt a földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister külön rendeletben intézkedik. 12.. A vizsgálat egész folyamáról jegyzőkönyv vétetik fel, melynek tartalmazni kell a vizsgálat leírását, a vizsgált egyének neveit s az ezek részére a vizsgáló bizfosok által adott osztályzatokat, valamint azon osztályzatot, melyet az illető bizonyítványában nyerend. Ezen, a bizottság összes tagjai által aláirt jegyzőkönyv a vizsgáló bizottság elnöke által a földmivelési-. ipar- és kereskedelemügyi ministeriumhoz terjesztendő fel. 13.. Oly jelölt, ki a vizsgát nem állotta ki, a következő évben, vagy később is, a vizsga letételére egyszer még jelentkezhetik, de ha ez alkalommal sem találtatnék kielégítően alkalmasnak, többé vizsgára nem bocsátható. 14.. A vizsgálat megtartásának helye és ideje a Budapesti Közlöny'' czimü hivatalos lapban és az Országos Erdészeti-Egyesület szakközlönyében, az Erdészeti Lapok"-ban, a vizsgálat megtartásának napja előtt legalább hat héttel köztudomásra hozatik s azt az illető megyei hatóságok köröztetés utján a községekben is kihirdettetik. 15.. Az eddig fennállott és úgynevezett alsóbb rendű erdészeti államvizsgáról nyert bizonyítványok a jelen szabályzat értelmében magtartott erdőőri szakvizsgáról nyert bizonyítványokkal egyenlő értékünknek tekintendők. Budapesten, 1877. juniushó 10-én. Trefort. Vadászati tudósitás. * Jelen közleményünk bevezetését, mint az uj vadászati idényhez illő általános érdekű tájékozást a Vadász és Ver-
senylnp "-ból vesszük át, s csak ennek előrebocsátása után adjuk saját tudósításunkat. Augusztus 16 várva várt nap. A mióta csak megalkották uj vadásztörvényünket, várja azt boldog, boldogtalan. A szenvedélyes vadásznál jobban, talán csak az a boldog férj" várja e nagy nap megérkezését, a kinek a feleségét X a n t i p p é"-nok hívják. Az uj vadászév valóban sokat igér, jó szórazást emennek, sok örömöt annak és pecsenyét" bőven annak a pecsenye vadász"-nak, a ki a vadat csak a tálban tudja meglőni. Általában ezen évben ugy a kis, mint a nagy vadban szaporodást jeleznek mindenünnen, mihez a kedvező időjárás folytán erős reményünk is lehetett. A kis vadról szólva, megemlítjük itt, hogy a fürj és fogolyféléknek jó költési ideje volt, s igy azoknak, egyes vidékek ugyancsak bővében vannak. Fürjfélét a fővárosi és egyébb városi piaezokra, ugy tudjuk, elég számban küldöztek eddig. Májusban a felvidéken még alig volt, de a kedvezőtlen július következtében felhúzódtak oda. A nyulakra szintén kedvező idő járt, s a legjobbat lehet rcményleni, valamint azt is, hogy a kis vadban, csak két évvel ezelőtt esett nagy károk melyeket mint lapunk minapi czikkében is cmlitettünk, főkép elemi okok ejtettek már-már alig lesznek érezhetők. A bőgés" megkezdését a bérezés erdők viszhangja már nemsokára fogja jelezni, melylyel a mi vadászsportunk legnemesbbje veszi kezdetét. Általános a remény, hogy c fajtája a vadászsportnak ezen évben igen hálás lesz. Itt egyúttal megjegyezzük, azok számára, a kik talán a hazai vadtenyésztést és az elért eredményeket mélyebben nem kutatták, hogy hazánk egyes uradalmi erdőségeiben oly kiváló gond fordittatik a nagy vad tenyésztésére, s az elért eredmény, t. i. a vadállomány egyes helyeken oly meglepően nagy, hogy az a külföld bármely revierjével kiállhatja a versenyt.
Ilyennek felemlítjük itt a Lamberg grófok csákberényi uradalmát, melynek vaddus erdőségei az ozorai vadászatok hajdani fényét hozzák emlékezetünkbe. A mintegy 10.000 kath. hold erdőségben, a melynek felügyelete egy kitűnően szakértő fővadász és 14 vadász és kerülő kezében van, teljes hitelt érdemlő adatok szerint 1000 darabon csak maga a szarvasállomány is jóval felül áll, melyek két-három százával egy-egy falkába állva gyakran láthatók. Ezen jó hirnek több magyarországi vadászterület örvend, mint pl. a gödöllői, csákvári, detrekői, a gr. Esterházy Pál és a gr. Schönbornféle erdőségek; úgyszintén Fülöp szász Coburg góthai hg ő fenségének vadászterületei és több más, melyek közül különösen a csákberényit csak azért emeltük ki, mert az ottani nagy vadállományról biztos tudomásunk van, mely viszonyítva a nem épen nagy területhez, legszembeszökőbb. Az őzbakok lövetését is, ugy tudjuk, sok helyütt igen szerencsésen folytatták. A lengyeltóti erdőkben a fiatal tulajdonos az idei cserkészetek alatt, illetőleg több félbeszakítással, mindössze alig 14 nap alatt 40 drb őzbakot lőtt, köztük 4 drb 8 ágast. A vizi szárnyasokat is ugyancsak tizedelték, de részletes tudósítások hiányában tartózkodnunk kell a megjegyzésektől. Egyedül a Duna melletti Apaj vidékéről, mely Coburg hg tulajdona, kaptunk részletes tudósítást az idei kacsászatokról. Ezen több kisebb tavacskákból álló, összesen 1000 holdnyi vadásztért a nálunk ismert vizi szárnyasok minden faja megkeresi, s azért az ottani vadászat elég mulatságos és változatos szokott lenni. K. G. miniszteri hivatalnok kitűnő lövő és szenvedélyes vadász, a mult évben ezen vidékeken egymaga 300 drbon felül lőtt szárnyas vadat, melyek között 258 drb kacsa volt, de az uj vadászévben több szárnyast észlel, s igy valószínűleg ERDÉSZETI LATOK. 38
a végeredmény is több lesz. a mire egy-két kirándulása ntán már is lehet következtetni." Augusztus 15-én kezdődtek meg a vadászatok, hogy minő eredménynyel, e arról lapok bezártáig kevés tudósítást vettünk. Eddig érkezett tudósítások csak annyit jeleznek, hogy fürj és fogolyvadászatokra ez évben jó kilátások vannak. Az első vadászat, a mit tudunk, m. hó 15-én a monostori szigeten volt; a sziget bérlői ugyanis inkább csak egy kis szemlére rándultak ki. de örömükre sok fürjet és szépen kinőtt erős fogoly falkákat találtak. * * * A fővárosi vadászati jog bérlője (ugy halljuk Th. E. ur) fi társsal osztja meg jogát. A társaság a vadászatot maga gyakorolja s vadászati jegyekben nem részesít senkit, Két éven át nem igen vadásznak, hogy ezalatt a meggyérült vadállomány gyarapodjék. Az újpesti szigeten a bérlők fáczánost rendeztek be. A soroksári vadászatot Trittner és Albrecht bérelték ki. A sződi pusztán egy 10 tagu társaság bérelteid a vadászati jogot 2800 holdon. Mig ugy egyes helyeken a vadásztársaságok az uj saison-ra alakulnak, másutt egyremásra eddig is szép vadászatok voltak. Igy pl. a stubachi havasokon az évcnkinti zergevadászatok gr. Festetics Tál, gr. Festetics Vilmos, gr. Széchenyi Pál, Inkey István, Kund Béla és Jenő társaságában már befejeztettek; lövetett 28 drb zerge, mert csak kevés vadászat volt tartható, a gyakori esőzés és ködös időjárás miatt, Általában itt a zergék igen jól teleltek, a völgyekben hó nem volt csak eső; a májusi havazás pedig a már nem egészen gyenge gidákban szintén nem tehetett sok kárt. A trencséni hegyekben is erősen őzeztek, Marsovszky
Múr földbirtokos vadászterületein. E vadászatok egyikén egy anyahiuz is lövésre jött és elejtetett, mi a félénk őzecskéknek bizonyára nagy örömül szolgál; két fiát a hiuzanyának, emiitett tulajdonos befogatta s ezek ma már az állatkert ketreczeiben sóhajtoznak az örökre elvesztett trencsénmegyei őzpecsenyékért, Úgyszintén e hó 20-ika körül érkeztek meg az állatkert igazgatósága által külföldön vásárolt állatok, mikre bizony-bizony, ha igazak akarunk lenni, a mi állatkertünknek a történtek után szüksége is volt, Általában az uj vadászév a legszebb reményekre jogosít, s a mily örvendetes tudomásul szolgál ez szt. Hubertus minden igaz hívőjének : ezzel ellenkezőleg a dúvad elszaporodása egyes vidékeket valóságos rettegésben tart. Igy csak pár nappal ezelőtt hozott, egy valóban sensationalis hírt, az egyik fővárosi lap, melyszerint Csúcs környékén (?) a farkasok nagyon elszaporodtak, s olyan vakmerők, mint akár a legnagyobb télben, mikor élelmezésüket csak erőszakkal szerezhetik meg. E bir szerint a Meszes hegyen egy román pórnak lovát ették meg. rövid idővel ezelőtt pedig, ugyanazon hegyen 2 csikót pusztítottak el. Az erdélyi havasokból, a tölgyesi szoros vidékeiből meg Máramarosból medvék garázdálkodásáról írnak, melyek az ottani községek barmaiban á la russe" ugyancsak ölnek, rabolnak. És igy daczára annak, hogy a vadászat még majdnem egészen szünetel, egyet-mást mégis csak lehet hallani. Igy egyebek között azt is írják nekünk, hogy a zalamegyei J. L. földbirtokos ispánja Sz. társával nem birván már a nagy pecsenye szerzési szen vedély"-nek ellentállni, ezelőtt mintegy 4 héttel a szomszédságukban elterülő szilvágyi erdőségbe átcsúsztak őzet fogni". Ezt az erdőséget egynéhány földbirtok bírja haszonbérben, a kiknek szívességből a fentebbi két ur az őszi vadászatok alatt szokott egy-két élve- 38*
zetes vadásznapot a nevezett erdőségekben tölteni. De most már nem várhatták be a szives meghívást, s csak egyetlen hajtóval, tehát a lehetőleg zajtalanul akartak szerencsét próbálni. El is álltak szépen, jó távol egymástól, mialatt az egy szál hajtó a ki életében most hagyta el először az ökröket elindult, csendesen közeledve a két vadász állása felé. Egyszerre csak ispán uram közelében megzörren előbb a leveles, azután a bokor, s ez elég volt, hogy a még álmaiban is őzről phantaziáló ispán uram mindkét csövét a bokorra durrantsa. De a lövésekre, a képzelt bak helyett a szegény béres orditott fel, mindkét lövés által súlyosan találva, minél nagyobb meglepetés ispán uramat alig érhette volna. Hogy e baklövés" a vadászatnak véget vetett, s hogy ispán uram vadászszenvedélye ezóta a 0 fokra alászállt, talán fölösleges is mondanunk. De a lövésokozta sebekből épülő béres is erősen fogadja, hogy soha életében többé el nem menne vadászni! Egerváry Gyula. A fapiaczról. Budapest, szeptember-hó 14-én. A faűzlet állásáról belföldi piaczainkról átalában kielégítő, sőt némely helyről igen kedvező tudósításokat vettünk. Az aratás eredménye az élénkült forgalomban tagadhatlanul érezhető, s ugy látszik, hogy gazdáink a gabonából nyert pénzből az épületek helyreállítására is fordítanak, különösen a Tisza és a Duna alvidékén; kivételt képez azonban részben a komáromi piacz, hol az árak tulajdonképen alig érthető okokból visszamentek, mig ellenben Szolnokon és Szegeden emelkednek. Az üzlet javulása egyébiránt a fenyő épületfára és fiirészárukra áll, mely utóbbiból például a bustyaházai és bocskói