Madaras község Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2004. (VI. 30.) Ör. számú rendelete a vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól (egységes szerkezetben a módosító rendeletekkel) Madaras község Önkormányzatának Képviselő-testülte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében, a 79. (2) bekezdés a) és b) pontjában, a 80. (1), valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. (1) (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.) rendelkezéseire - az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed: a) Madaras község Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított költségvetési szervekre: a Petőfi Sándor Általános Művelődés Központra, és a Gondviselés Háza Gondozási Központra (továbbiakban: intézmények); b) mindazokra a dolgokra, melyek Madaras község Önkormányzatának tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdásági és közhasznú társaságokban az Önkormányzatok megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon). Az önkormányzat vagyona 2. (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (Ötv. 78. (1)). (2) Az Önkormányzat vagyona rendeltetés szerint törzsvagyonból és egyéb a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyontárgyakból áll. A törzsvagyon 3. (1) A törzsvagyon körébe azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. (2) A törzsvagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll. (3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak: a) forgalomképtelen vagyontárgyak törvény alapján helyi közutak és műtárgyaik (Ötv. 79. (2) a)) terek (Ötv. 79. (2) a)) parkok (Ötv. 79. (2) a))
vizek és közcélú vízi-létesítmények (Vtv. 18. (1)) levéltári anyagok (Vtv. 23. (2)) b) forgalomképtelen vagyontárgyak a Képviselő-testület döntése alapján köztemető, temető parkoló szeméttelep sportpálya c) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak törvény alapján közművek (Ötv. 79. (2) b)) intézmények és középületek (Ötv. 79. (2) b)) műemlék épületek (Vtv. 3. (4)) védett természeti területek (Vtv. 7. (4)) kulturális javak (Vtv. 22. (6)) d) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a Képviselő-testület döntése alapján Kálvária. (4) A forgalomképtelen ingatlan elidegenítése semmis. A forgalomképtelen ingatlan nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka. (5) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyairól az e rendeletben meghatározottak szerint lehet rendelkezni. (6) A korlátozottan forgalomképes vagyon hitel (követelés) fedezete nem lehet, jelzálog nem jegyezhető be rá. (7) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. Egyéb vagyon 4. (1) Az egyéb vagyon körébe azok a forgalomképes ingatlanok, ingó dolgok és vagyoni értékű jogok tartoznak, amelyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe. (2) Forgalomképes ingatlanok: a) lakóházak, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, b) belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelésre vagy egyéb hasznosításra alkalmas földterületek). (3) Forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok: a) pénzeszközök és követelések b) értékpapírok, kötvények, részvények, váltók c) vállalkozásban lévő üzletrészek d) szolgalmi jog. (4) A forgalomképes vagyontárgyak felsorolását a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. A vagyontárgyak minősítése 5. (1) Az egyes vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról törvényi rendelkezés hiányában -, továbbá a vagyontárgyak előző csoportok közötti átsorolásáról a Képviselő-testület dönt. (2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonába a 3.- 4. -ba be nem sorolt vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell. Vagyonnyilvántartás és vagyonleltár
6. (1) Az Önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő olyan tételes nyilvántartást kell vezetni, amelyből megalapozott információ nyerhető az Önkormányzat jogainak gyakorlásához, a döntések meghozatalához. Az önkormányzati vagyon nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. (2) Az Önkormányzat vagyonát az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell bemutatni, melyben szerepeltetni kell a vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonkimutatás tartalmát, formáját, és az önkormányzati vagyon nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai A tulajdonosi jogok gyakorlása 7. (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a köztelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. Az Önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. (2) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala. (3) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik. (4) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (5) Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet. (6) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Képviselő-testület nyilatkozatával lehet. (7) Az Önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá. (8) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselő-testület, a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik. (9) Korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Az Önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága 8. (1) Az önkormányzati vagyon 1.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatott tevőnek lehet.
(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Polgármesteri Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása. (3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 9. (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. Eljárás a tulajdonos képviseletében 10. (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásokban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. (2) Az Önkormányzat jogi képviseletének a biztosításáról a polgármester gondoskodik. Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése 11. (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni a törvényben meghatározott eseteken kívül a következő célra lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra, c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel, d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással. (2) Az Önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírósági egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló átall írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető, f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított. A felajánlott vagyon elfogadása 12. (1) Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az Önkormányzat részére 1.000.000 Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 13. A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeiben való besorolása b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítése c) ingó vagyontárgy vásárlása, értékesítése 500.000 forint felett, d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, e) 2.000.000 forint feletti hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, f) kötvény, váltó kibocsátása, elfogadása, g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, h) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, i) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása, j) behajthatatlan követelés törlése 50.000 forint értékhatár felett.. 14. (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak. (2) A polgármester jogosult: a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket, c) megkötni a Képviselő-testület hozzájárulásával a biztosítási szerződéseke, d) hitel felvételére 2.000.000 forint értékhatár alatt, e) ingó vagyontárgy értékesítésére 500.000 forint értékhatár alatt, f) behajthatatlan követelés törlésére 50.000 forint értékhatár alatt. Záró rendelkezések 15. (1) A rendelet 2004. július 01-én lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Madaras község Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 7/1993. (VII. 9.) Kt. számú rendelete. (3) 1 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Madaras, 2004. június 30. 1 Beiktatta a 15/2009. (XI. 26.) Ör. számú rendelet 8. -a Hatályos: 2009. december 05-től
Szente Károly polgármester Ispánovitsné Giszinger Klára jegyző 1. számú melléklet Vagyon nyilvántartásával kapcsolatos szabályok 1. számú függelék Törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak 2. számú függelék Egyéb vagyon körébe tartozó vagyontárgyak
1 2. számú melléklet Vagyonkimutatás tartalma, formája, az önkormányzati vagyon nyilvántartásával kapcsolatos szabályok 1. Az éves zárszámadáshoz készített vagyonkimutatás tartalma, formája: A vagyon kimutatás az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon -, illetve egyéb vagyon bontásban tartalmazza. A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok értékét összesített adatokkal, a forgalomképes ingatlanokat tételesen, az ingatlanok konkrét megjelölésével, a könyv szerinti és forgalmi érték (becsült érték) megjelölésével kell a vagyonkimutatásban szerepeltetni. Költségvetési szervenként be kell mutatni, hogy az intézmény milyen nagyságrendű vagyonnal gazdálkodik, illetve mekkora vagyont kezel. A zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatoknak minden esetben meg kell egyezniük a költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott értékadatokkal, a mérlegtételeket alátámasztó leltárkimutatás adataival, valamint az ingatlankataszterben szereplő értékadatokkal. 2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartásának szabályai: Az Önkormányzat vagyonáról tételes nyilvántartást kell vezetni. Az Önkormányzati vagyon nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Az ingatlanvagyonra vonatkozóan az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben előírt módon nyilvántartást kell felfektetni, és azt folyamatosan, naprakészen vezetni. A számviteli nyilvántartással való egyezőség érdekében a kataszterben minden ingatlannál előírás a bruttó érték nyilvántartása, valamint a bruttó érték változása és az egyenleg vezetése. Biztosítani kell az ingatlanvagyon nyilvántartása során az éves költségvetési beszámoló mérlegben kimutatott eszközök értékadatainak a leltárkimutatásokkal, a kataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségét. Az egyezőségért a jegyző a felelős. A kataszter szerinti bruttó értéknek meg kell egyezni a számviteli nyilvántartás bruttó értékével, amely azonos az ingatlanok aktivált állományi értékével. A kataszter és a számviteli bruttó érték nyilvántartása közötti egyezőséget minden esetben meg kell vizsgálni. Ha az egyezőség nem áll fenn, akkor az eltérés okait fel kell tárni. Az Önkormányzatnak nyilván kell tartania az adott ingatlan és ingó dolog vagyonkezelőjét és megszervezni, hogy a vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanvagyon állapotában, értékében 2 Módosította a 14/2006. (IX. 13.) Ör. számú rendelet 1. -a Hatályos: 2006. szeptember 22-től
bekövetkező változásokról a vagyonkataszter vezetésével megbízott személynek a megfelelő bizonylatokat a jogszabályban előírt határidőn belül átadja. 3. Analitikus nyilvántartások, egyeztetési feladatok, aktiválással kapcsolatos előírások: Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja tartja nyilván analitikus nyilvántartásában a vagyont. A vagyon analitikus nyilvántartását törzsvagyon (azon belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes) és egyéb vagyon kategóriákban kell nyilvántartani. A fentiek szerint kategorizált vagyonelemeket a számviteli előírások szerint kell besorolni az alábbi kategóriákba: vagyoni értékű jogok szellemi termékek földterületek telkek épületek építmények ügyviteli, számítástechnikai eszközök egyéb gépek berendezések képzőművészeti alkotások járművek üzemeltetésre átadott ingatlanok gépek, berendezések, felszerelések járművek befejezetlen beruházások, felújítások kis értékű tárgyi eszközök (csak mennyiségben ) A Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője a helyrajzi számmal rendelkező ingatlanokról kataszteri nyilvántartást vezet. Az ingatlankataszter és az analitikus nyilvántartás egyezőségét negyedévente kell egyeztetni, az eltérés okát megállapítani és a szükséges módosításokat haladéktalanul megtenni. Az analitikus nyilvántartást érintő minden gazdasági eseményt haladéktalanul át kell vezetni, az analitikus és főkönyvi nyilvántartást negyedévente egyeztetni kell. A Polgármesteri Hivatal által nyilvántartott üzemeltetésre átadott eszközökről az üzemeltető köteles tárgyév december 31-i fordulónapjával leltárt készíteni, és azt a következő év január 10-ig köteles megküldeni. A leltár és az analitikus nyilvántartás egyezőségét a hivatal ellenőrzi, és január 31-ig intézkedik az észlelt eltérések rendezéséről. A leltározás, selejtezés, értékvesztés, visszaírás kérdéseiben a vonatkozó szabályzatok irányadóak, azok irányadó rendelkezéseit a feladat ellátási illetve üzemeltetői szerződésekbe kötelezettségként be kell építeni. Az Áht 15/A-B -ai szerint közzétételre kötelezett megállapodásokat az önkormányzat honlapján kell nyilvánosságra hozni, erről a polgármester a hivatal útján gondoskodik. Nem kell nyilvánosságra hozni az egy támogatott vonatkozásában éves összeszámítással 200.000,- Ft-ot meg nem haladó szerződést. Minden a vagyon működtetésével és tulajdonlásával összefüggő szerződés egy példányát a pénzügyi csoportra le kell adni.
Az önkormányzati vagyon tárgyév december 31-i fordulónapjára vonatkozó, a főkönyvvel egyeztetett kimutatást valamint a mérleget az éves zárszámadási beszámolóhoz kell csatolni. A beszámoló szöveges indoklásában kell kimutatni a vagyon változás mértékét értékben és százalékban, az Áht 15/A. és 15/B. -ai hatálya alá tartozó közzétételi kötelezettség teljesítéséről szóló tájékoztatást, valamint a közvetett támogatások (adókedvezmények) alakulását. A vagyonbiztosításra kötelezett vagyonelemek körének és a biztosított értéknek a meghatározására a vonatkozó előterjesztés alapján a képviselő-testület jogosult. Az üzemeltetésre átadott vagyon biztosítására vonatkozó kötelezettséget és költségviselést megállapodásban kell rögzíteni. Önkormányzati vagyonon jelentősebb átalakítás, felújítás, beruházás csak a képviselő testület előzetes jóváhagyásával végezhető. A mezőgazdasági célú földterületek hasznosítására a Ptk és a Földtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló törvény és az állháztartási törvény valamint más jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni kell.