Bekecs Községi Önkormányzat 19/2004.(X.20.) SZÁMÚ RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Átírás

1 Bekecs Községi Önkormányzat 19/2004.(X.20.) SZÁMÚ RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Ötv aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) aiban foglaltakra Bekecs Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya kiterjed: a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények); b) mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (portfolió vagyon) (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). Az önkormányzati vagyon 2. (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll. A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon teljes körűen forgalomképes. (2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg az l. sz. melléklet szerint. (3) A törvényben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a köztéri műalkotások.

2 (4) A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is, továbbá e rendelet 1 számú melléklete szerinti földterületek. (5) A képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését adó rendeltetésének megváltozása esetén a törvény előírásainak keretei között egyes forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat forgalomképessé nyilváníthat. (6) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére: a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át, (7) A közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő-testület szerződéssel adja használatba. Az önkormányzat képviselő-testület a szerződés elfogadásáról határozattal dönt. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is. (8) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3) (4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Vagyonnyilvántartás és leltár 3. (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni. (2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket. (3) A vagyonleltár tartalmi adatait, valamint a leltározás során követendő eljárás részletes szabályait a rendelet 2.számú melléklete tartalmazza. (4) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, közzétételéről a Jegyző gondoskodik.

3 II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai A tulajdonosi jogok gyakorlása 4.. (1) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület, átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, illetve a Polgármester gyakorolja. (2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő a szerződésben meghatározott körben a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, az önkormányzat hivatala. (4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik. (5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet. (7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a Polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet. (8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá. (9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselőtestület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei útján gondoskodik. (10) A vagyonnak önkormányzati vagyonkezelő szerv kezelésbe adása határozattal, más szervezet kezelésébe adása határozott időre szóló szerződéssel történik.

4 (11) A képviselő-testület a kezelésbe adott vagyon felett tulajdonosi irányítási jogokat gyakorol, amelynek keretében: a) az ingatlant kezelésbe adja és meghatározza annak alaprendeltetését, b) ellenőrzi a vagyon rendeltetésszerű használatát, c) a kezelői jogot visszavonja. (12) A kezelői jog megszűnik, ha: a) a kezelő szerv megszüntetése vagy átszervezése, továbbá a kezelésre vonatkozó szabályok súlyos megsértése esetén a képviselő-testület a kezelői jogot visszavonja, b) a kezelésre vonatkozó szerződésben meghatározott idő eltelt 5.. (1) A vagyonkezelő szerv - az Önkormányzat portfolió vagyonát kezelő vagyonkezelő szervek kivételével - jogosult az e rendeletben foglalt korlátozásokkal: a) a kezelésben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, birtokvédelemre, b) a vagyon alaprendeltetését nem veszélyeztető módon a vagyon bérbeadására, egyéb hasznosítására, c) az önkormányzati vagyonkezelő szervek esetében a kezelésükben lévő ingó tárgyak elidegenítésére (12.. (4) bekezdés alapján), d) a vagyontárgy hasznosításából származó bevételre, (2) A vagyonkezelő szerv köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok saját költségén történő ellátására, a dologban bekövetkezett károk viselésére. (3) A törzsvagyon kezelésével megbízott vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni. (4) Az elidegenítésre ki nem jelölt önkormányzati tulajdonú, a Polgármesteri Hivatal, mint vagyonkezelő szerv kezelésében lévő beépítetlen földterületek és építési telkek művelési célú hasznosítása - az elidegenítés kivételével - a Polgármester hatásköre. A Polgármester e hatáskörében eljárva 1 évet meg nem haladó időtartamra köthet megállapodást azzal, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlását e megállapodás az elidegenítés tényére vonatkozóan nem korlátozhatja. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága 6. (1) Az önkormányzati vagyont Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

5 (2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása. (3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult. (4) Az önkormányzat Pénzügyi Gazdasági Bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást. (5) Az Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B. (1) szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik. (6) A képviselő-testület döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetési eljárást (versenytárgyalást,): a) Portfólió vagyon tőzsdei értékesítésre adott megbízása esetén, b) e rendelet 9. (1) bekezdésekben meghatározott esetekben, c) amennyiben az Önkormányzat üzleti, illetve más érdekei úgy kívánják, az indok megjelölésével, d) ingatlanrészek értékesítése esetén, amennyiben az ingatlanrész értékesítése telekalakítással, vagy telekhatár rendezéssel történik, e) földhasználati joggal, vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan értékesítése esetén, Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 7. (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, az értékpapír vagyonát névértéken tartja nyilván. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték, vagy a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

6 (4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (5) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. Eljárás a tulajdonos képviseletében 8. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése 9. (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni a törvényben meghatározott eseteken kívül a következő célra lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra, c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel, d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással. (2) Az önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető, f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított. (3) Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedéséről dönteni, követelésről lemondani a képviselő-testület jogosult.

7 A felajánlott vagyon elfogadása 10. (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 11. A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása. 12. (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak. (2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a) Ft feletti vagyontárgy vásárlása, b) Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, c) behajthatatlan követelések törlése, Ft. értékhatár felett.

8 (3) A képviselő-testület pénzügyi gazdasági bizottságának hatáskörébe tartozik a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése, b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése, e) Ft. értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása, f) behajthatatlan követelések törlése Ft és Ft között. (4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik pénzügyi gazdasági bizottság jóváhagyásával a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon két évet meg nem haladó határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása, b) a használatában, kezelésében lévő, Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése, c) Ft a számviteli szabályok szerint számított egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése. (5) A polgármester jogosult: a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket, c) megkötni a pénzügyi bizottság véleményének figyelembevételével a biztosítási szerződéseket. d) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, Ft. értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése, e) Ft-tól Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése, III. Záró rendelkezések 13.. (1) E rendelet 2004 év október hó 20. napján lép hatályba. Hatálybalépésének időpontjával a 8/2002. (II.28.) számú önkormányzati rendelettel módosított 6/1993. (X.5) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

9 (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kelt: Bekecs, október 15. Tóth István polgármester Bodnár Jánosné jegyző A rendelet kihirdetésének napja: október 20. Bodnár Jánosné jegyző

10 1. számú melléklet Bekecs Község Önkormányzatának törzsvagyon állománya december 31-én Forgalomképtelen vagyontárgyak: nagyság (m2) összeg (eft) Közutak és műtárgyak Köztemető, köztéri műalkotások Összesen: Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: Önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon: -ingatlanok ingók (gépek,berendezések,felsz.járműv.) Középületek Egészségügyi és szociális intézmény Földterület Összesen: Törzsvagyon összesen:

11 Forgalomképes vagyon állománya december 31-én Forgalomképes vagyon állománya nagyság (m2) összeg (eft) Ingatlanok: - földterület lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek Összesen: Portfólió vagyon: - egyéb tartós részesedések Forgalomképes vagyon összesen:

12 2. sz. melléklet A vagyonleltár tartalmáról és a leltár szerkesztésének eljárási rendjéről I. A vagyonleltárral szemben támasztott törvényi követelmények Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni /Ötv /2/ bek./ Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást /Öt. 42../ Az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része. Nyilvántartására az Ötv. is tartalmaz szabályokat. A Javaslat a nemzetgazdasági szintű folyamatok áttekintéséhez szükséges adatok biztosítása végett írja elő, hogy az önkormányzat kötelez jogszabályban meghatározott módon vagyonát nyilvántartani, értékelni és arról adatot szolgáltatni /Részletes indoklás az Ötv aihoz/. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 3 hónapon belül terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot /ÁHT. 82../. II. A vagyonleltár tartalma A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján /december 31-én/ meglévő aktuális állapotát mutatja, alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele, de nem célja az összes vagyontárgy értékének vagy az összvagyon értékének meghatározása. Az egyes vagyontárgy csoportokban azonban elengedhetetlen a számviteli nyilvántartásban kimutatott értékek leltári megjelenítése. A vagyonleltár két részre tagozódik, számba veszi a jogosultságokat /aktívák/, valamint a kötelezettségeket /passzívák/. Az aktíva az ingó- és ingatlantulajdont, valamint a vagyoni értékű jogokat, a passzíva a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket foglalja magában. Az aktív vagyont /a jogosultságokat/ a rendeletben meghatározott vagyoncsoportok szerint az alábbi adatokkal kell számba venni.

13 1. Forgalomképtelen törzsvagyon 1.1 Helyi közút és műtárgya - közutakat ingatlanként a cím, helyrajzi szám, a hossz és terület feltüntetésével 1.2 Terek és parkok - tereket ingatlanonként a cím, a helyrajzi szám és terület feltün-tetésével - parkokat ingatlanonként a cím, helyrajzi szám és terület feltün-tetésével 1.3 Víznek és vízközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények - vizek közül a kisvízfolyásokat és központi kezelésű árkokat a cím, a hossz /fm/ és a jelleg feltüntetésével 1.4 Komp- és révátkelőhelyek, azok hajózást kiszolgáló létesítményeivel együtt - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, valamint a kiszolgáló létesítmények feltüntetésével 1.5 Védett természeti területek - ingatlanonkénti cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével, a védettséget elrendelő jogszabály, határozat számának, a védettség jellegének és az önkormányzati vagyonátadás során megszabott feltételek megjelölésével 1.6 Levéltári anyag - az iratanyag folyóméterben 1.7 Működő köztemetők és jogszabályban előírt porladási idő leteltéig a lezárt köztemetők - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés és a jelleg feltüntetésével. A forgalomképtelen törzsvagyon körében értékadatot nem kell kimutatni. 2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 2.1 Műemlékek - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, valamint a műemléki törzsszám, a tulajdonszerzés időpontjának és az önkormányzati vagyonátadás során megszabott feltételek feltüntetésével 2.2 Muzeális gyűjtemény és muzeális emlék - törzskönyvben nyilvántartott muzeális darabszámának feltüntetésével 2.3 Közművek - építmények a cím, rendeltetés és nyilvántartott érték feltüntetésével - vonalas létesítmények a rendeltetés, használó, átmérő, hossz és nyilvántartott érték feltüntetésével

14 2.4 Önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés és nyilvántartott érték feltüntetésével, utóbbiakat egy ingatlan vonatkozásában összesítve - ingókat intézményenként összesített mérleg szerinti értékben, ezen belül a befektetéseket tételesen a társaság neve, alaptőkéje, az intézmény részesedésének feltüntetésével 2.6 Középület - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés és a használó hivatali szerv feltüntetésével 2.7 Egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések - társaságonként, a társaságok formája, alap- vagy törzstőkéje, részvények esetén a felügyelő bizottság tagjainak feltüntetésével 2.8 Erdők - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével. 3. Forgalomképes vagyon - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével, külön megjelölve azt a tényt, ha az ingatlan üzemeltetésre átadott vagy más önkormányzati, illetve állami szerv használatában van, továbbá a nyilvántartott értéket - az ingókat értékben összesítve, ezen belül a befektetéseket tételesen a társaság nevének, alaptőkéjének /törzstőkéjének/, a részesedés mértékének, részvénytársaság esetén a részvényfajták és címletérték feltüntetésével - vagyoni értékű jogokat a jog megjelölésével - a portfolió vagyont - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tételesen, az értékpapírokat fajtánként és kibocsátónként, kiállítónként csoportosítva a rendelet 6. -ában meghatározottak szerint. 4. Kötelezettségek A passzív vagyont /a kötelezettségeket/ az alábbi szerint kell számba venni. 4.1 Pénzügyi kötelezettségek - az önkormányzati vagyonkezelőket a mérleg szerint terhelő kötelezettségeket, intézményenként, vállalatonként külön értékben összesítve a kötelezettségeket, azon belül a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket 4.2 Vagyontárgyat terhelő kötelezettségeket - az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket /pl.: zálogjog/, esetleg más vagyontárgyat terhelő kötelezettségeket, azok megjelölésével

15 III. A leltár szerkesztése A leltárba kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak vehetők fel, várható vagyon nem szerepeltethető. A vagyonleltárt a zárszámadáshoz csatolva kell a Képviselőtestület a leltárt határozatilag veszi tudomásul. A vagyonleltár mellékletében be kell mutatni az Önkormányzat tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, amelyek a vagyonnyilvántartástól függetlenül a szakosztályok külön is nyilvántartanak. A vagyonleltár megjegyzés rovataiban kell feltüntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékénél, hasznosításánál különös jelentőséggel bír. Egy vagyontárgyat több helyen is fel lehet tüntetni, de ebben az esetben utalni kell arra, hogy a leltárban még hol fordul elő. Az ingatlanokat - figyelemmel a tulajdonjog megszerzésére, illetve megszűnésére - akkor kell vagyonleltárban szerepeltetni, ha azok az ingatlan kataszterben is szerepelnek.