Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(VI. 28.) rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól. - A 6/2007. (III.29.) RENDELETE MÓDOSÍTÁSAIVAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2007. ÁPRILIS 1-TŐL HATÁLYOS SZÖVEG Téglás Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. /1/ bekezdésében, 78-80. -aiban, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. /1/ bekezdés j/ pontjában és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. /1/ és /2/ bekezdéseiben foglaltak alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. /1/ E rendelet alanyi hatálya kiterjed Téglás Városi Önkormányzat Képviselőtestületére, az önkormányzat Polgármesteri Hivatalára, valamint az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézményeire. /2/ A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a számviteli előírások szerint összeállított vagyonmérlegben szereplő valamennyi eszközre és a források között nyilván-tartott kötelezettségekre. A vagyonmérleg forrásoldalán kimutatott kötelezettségek levonásával állapítható meg az önkormányzat saját vagyona. Az önkormányzat vagyona 2. /1/ Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. /2/ Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az e körbe tartozó vagyont törvényi előírások, illetve a helyi önkormányzat rendeletei határozzák meg. /3/ A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. /4/ Forgalomképtelen vagyontárgyaknak minősülnek a közterületek: a közutak, utcák, terek, parkok, árkok, csatornák, töltések, természetes és mesterséges vízfolyások, tavak és közcélú vízi létesítmények, valamint a köztemető valamennyi hozzájuk tartozó műtárgyaikkal együtt. 1
A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, az idetartozó vagyontárgyakat nem lehet apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni. /5/ Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek az önkormányzat fenntartásában működő közművek, intézmények és középületek, valamint a mű-emlékek, védett természeti területek és muzeális gyűjtemények ingatlanjai, továbbá a köztéri műalkotások. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról csak a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott korlátozó feltételek betartásával lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése vagy megterhelése csak a korlátozást elrendelő szervezet, illetve személy hozzájárulásával lehetséges. Törvényileg meghatározott korlátozó feltétel, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter, a műemlék ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti /régészeti/ emlékek tekintetében az illetékes miniszter, védművek és védelmi létesítmények esetében pedig az illetékes szerv hozzájárulása szükséges. Önkormányzatoknál a korlátozó feltételek meghatározása a Képviselő-testület jogköre. /6/ Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes vagyontárgyakkal vállalkozási tevékenység is folytatható, amennyiben az önkormányzat Képviselő-testülete e tevékenység gyakorlását a vagyont kezelő szerv részére a szerv alapító okiratában engedélyezte. /7/ Az előbbiekben felsorolt vagyoncsoportokba történő besorolásokat illetően a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt: a.) az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes vagyon forgalomképtelenné vagy korlátozottan forgalomképessé, b.) korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképtelenné vagy forgalomképessé, c.) forgalomképtelen vagyon korlátozottan forgalomképessé vagy forgalom-képessé minősítése ügyében. Ezek a jogkörök nem vonatkoznak a törvényi előírások által forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonféleségekre. Vagyonnyilvántartás 3. /1/ Az önkormányzat vagyonáról a hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. 2
/2/ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/ 2000./XII.24./Korm. rendeletben előírt számviteli rendszerű nyilvántartást kell vezetni az önkormányzat kezelésében, illetőleg tulajdonában lévő vagyonállományról. /3/ A számviteli előírások szerint nyilvántartott vagyon értékéről évközi és év végi mérlegeket kell összeállítani és megküldeni a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, illetőleg az éves zárszámadások részeként az éves egyszerűsí-tett vagyonmérleg valódiságát az önkormányzat könyvvizsgálójával felül kell vizsgáltatni, ezt követően pedig a képviselő-testület részére is be kell mutatni a hivatkozott Korm. rendelet 44/A. -ában részletesen meghatározott vagyonkimutatással együtt. A vagyonkimutatásban az egy éven át vagy azon túli időben használt befektetett eszközöket forgalomképességük szerint is részletezni kell. /4/ A számviteli rendszerű nyilvántartáson kívül az önkormányzat ingatlanállományáról a 147/1992./XI.6./ Korm. rendeletben meghatározott kataszteri rendszerű nyilvántartásokat kell vezetni és ennek adatairól éves szintű statisztikai be-számolót kell készíteni a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága részére. /5/ A számviteli rendszerű nyilvántartás vezetése az önállóan gazdálkodó Polgár-mesteri Hivatal és Városellátó Szervezet feladata. Az ingatlanvagyon kataszteri rendszerű nyilvántartásának vezetése a Polgármesteri Hivatal feladata. A tulajdonosi jogok gyakorlása 4. /1/ Az önkormányzatot- az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. /2/ A tulajdonost megillető jogokat az e rendeletben meghatározott eltérésekkel az önkormányzat Képviselő-testülete, egyes jogkörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. /3/ A Képviselő-testület, valamint a polgármester és az intézmények a kezelésükbe adott vagyontárgyakkal - a tevékenységi körükhöz tartozó kötelező és önként vállalt feladatok sérelme nélkül a hatályos törvényi előírások és e rendelet keretei között gazdálkodhatnak. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik 5. /1/ A Képviselő-testület jogosult dönteni az ingatlanok (épületek, építmények, telkek és egyéb földterületek, erdők, vizek) adásvétele, cseréje, megterhelése, bér-beadása és egyéb ügyeinek eseteiben. 3
/2/ Testületi hatáskör az egymillió forint nettó értékhatár feletti ingóságokkal így az értékpapírok vételével eladásával kapcsolatos döntések meghozatal is. /3/ A törzsvagyonrészek külső szervek részére üzemeltetésbe-kezelésbe történő átadásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet. /4/ A Magyar Köztársaság adott évi költségvetéséről szóló törvényben és az ehhez igazodó önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, vagy hasznosítani ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. /5/ Az előző bekezdésben meghatározott értékhatár alatti esetekben is dönthet az önkormányzat Képviselő-testülete nyilvános, vagy zártkörben meghirdetett versenytárgyalás útján történő lebonyolításáról. /6/ Önkormányzati vagyon tulajdonjogát és vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az önkormányzatot megillető követelésről lemondani csak akkor lehet, ha az alapfeladatok ellátásához nem szükséges vagyonféleségekről kell dönteni, illetve a követelésről történő lemondás az adott költségvetési évben nem jár együtt hitel felvételével. A polgármester hatáskörébe tartozik 6. /1/ A nettó egyszázezer és egymillió Ft közötti értékű ingóságok, így az értékpapírok adásvételével, cseréjével, megterhelésével és bérbeadásával, kapcsolatos döntések meghozatala az intézményvezetők javaslatai alapján. Az intézmények hatáskörébe tartozik 7. /1/ A kezelésükbe adott vagyontárgyak rendeltetésszerű használata, állagának megóvása; karbantartása, az esetleges felújítások igényének bejelentése a gazdálkodásukat összefogó és felügyelő Városellátó Szervezethez. /2/ Kezdeményezik a feladataik ellátásához nem szükséges ingatlanok és egyéb vagyonféleségek más szerveknél történő hasznosítását, illetve selejtezését is a Városellátó Szervezetnél. 8. /1/ Az intézmények jogosultak a kezelésükben lévő vagyon ingyenes használatára, hasznainak szedésére, birtoklására, hasznosítására, 4
a százezer forint és egymillió forint közötti nettó értékű ingóságok elidegenítésére a polgármester előzetes döntésének kikérésével; egyszázezer forint alatt saját hatáskörben jogosultak eljárni. /2/ Az éves zárszámadás keretében be kell számolni az intézmények vezetőinek a kezelésükbe adott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak állapotáról. /3/ Az éves költségvetés előterjesztésekor illetőleg a zárszámadáskor a képviselőtestület részére tájékoztatásul be kell mutatni az önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását az 1-5 számú mellékletekben meghatározott tartalommal. Az intézmények gazdálkodására vonatkozó külön szabályok 9. /1/ Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzeszközeiket az OTP BANK Rt. pénzintézetnél nyitott bankszámlán kötelesek kezelni. /2/ Az intézmény az éves költségvetési rendeletben megállapított bevételi előirányzatán felüli többletbevételt szabadon felhasználhatják, az tőlük nem vonható el. /3/ A jóváhagyott pénzmaradvány bérmegtakarításból származó részét teljes egészében a tárgyév bérelőirányzatának növelésére lehet fordítani. 10. /1/ Az intézmény éves a bérmegtakarításból származó részével csökkentett pénzmaradványa terhére a Képviselő-testület engedélyével támogathat alapítványt. /2/ A kérelem tartalmazza: a.) a támogatni kívánt alapítvány céljának ismertetését, b.) az intézmény vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a támogatásra fordítandó összeg az intézmény gazdálkodását, feladatainak ellátását nem veszélyezteti, c.) a támogatás indoklását. 11. /1/ Az intézmények a Polgármesteri Hivatal kivételével hitelt nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak. /2/ A Polgármesteri Hivatal által igénybe vehető hitel összegéről és annak felhasználási céljáról a Képviselő-testület dönt. 5
Az önkormányzat vállalkozása 12. /1/ Az önkormányzat jelenleg nem folytat vállalkozási tevékenységet. A jövőbeni tevékenységet illetően az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amely kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyezteti és a-melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Ez utóbbi követelmény betartásának érdekében csak: a.) betéti társaság kültagjaként, b.) korlátolt felelősségű tagjaként, vagy c.) részvénytársaság tagjaként /részvényesként/ vehet részt vállalkozásokban. /2/ A vállalkozás lehetséges tevékenységi formái: a.) gazdasági társaság alapítása, vagy b.) működő gazdasági társaságban érdekeltség megszerzése részvény, üzlet-rész vásárlása útján. Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság alapítását, illetve a működő gazdasági társaságban történő részvétel lehetőségét, feltételeit, a képviselők, a polgármester, a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület tevékenységi kör szerint illetékes bizottsága vizsgálja meg, terjeszti elő a testület részére. A vállalkozásban való részvétellel egyidejűleg jelöli ki a Képviselő-testület az önkormányzat képviselőjét a vállalkozásban. Képviselőként a testület tagjai, a címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal megfelelő végzettséggel rendelkező dolgozói bízhatók meg. Nem kaphat megbízást az önkormányzat képviseletére az aki, illetve akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. b) pont/ a gazdasági társaságban tulajdonos. Záró rendelkezések 13. Az egybeszerkesztett rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 5/2006. (III.08.) rendelete a 8. (3) bekezdésében foglaltak kivételével hatályát veszti. Kiegészítés: Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Polgármesteri Hivatal az eszközeiről és az azokban bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, Téglás Város Önkormányzat Képviselő-testülete él a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 37. (7) bekezdésben foglaltak szerinti lehetőséggel, engedélyezi a leltározás kétévenkénti végrehajtását. Téglás, 2006. június 27. Csobán József polgármester Vatai Imréné címzetes főjegyző 6