1 A9. 6.3-4 2013. évi törvény

1 A9. 6.3-4 2013. évi törvény az élettársak és a bejegyzett élettársak családi kapcsolatának törvényi elismerése érdekébe n a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáró l Az Országgyűlés a különböző kapcsolati formákban élők emberi méltósághoz való jogának é s magánszférához való jogának alkotmányos védelme, valamint jogegyenl őségük biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja: 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:28. (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba : /(1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól/ a) a nagykorú együtt élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére ; /kérheti./ 2. A Ptk. 2:30. (2) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: /(2) A gondnokság alá helyezés megszüntetését a bíróságtól/ b) a gondnokolt együtt élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére ; /kérheti./ 3. A Ptk. 2:31. (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (3) Gondnokul - ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes - a gondnokság alá helyezett személ y által az el őzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett álta l megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, bejegyzett élettársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs kirendelés e veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személy t rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas. 4. A Ptk. 3:141. -a a következő szöveggel lép hatályba : 3:141. [A társasági részesedés megszerzése házastársi vagyonközösség alapján] 1

A társasági szerződés módosítása szükséges ahhoz, hogy a tag házastársa házastársi vagyonközösség vag y házastársi közös vagyon megosztása jogcímén a társaság tagjává váljon. E rendelkezést a tag bejegyzett élettársa tekintetében is megfelelően alkalmazni kell." 5. A Ptk. 3 :172. -a a következő új (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (3) E rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell bejegyzett élettársi kapcsolat esetén is. 6. A Ptk. 3 :173. (1) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba : /(1) Az üzletrész/ d) a házastársi vagy bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása ; /esetén oszthatófel./ 7 - A Ptk. 3 :287. (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba : /(2) Nem minősül függetlennek az igazgatótanács tagja, ha/ d) közeli hozzátartozója a részvénytársaság nem független vezet ő tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának; 8. A Ptk. 3 :346. (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (3) A jogi személy vezető tisztségviselőj ével szembeni kizáró okokon túl nem lehet szövetkezet vezet ő tisztségviselője az a személy, akinek közeli hozzátartozója a szövetkezet vezet ő tisztségvisel ője vagy felügyelőbizottsági tagja. 9. A Ptk. 4:13. -a a következő szöveggel lép hatályba: 4:13. [Korábbi házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása ] 2

(1) Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettárs i kapcsolata fennáll. (2) Az újabb házasság a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megsz űnésének időpontjától érvényessé válik. Ha a bíróság a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenségé t állapította meg, az újabb házasság a megkötésének id őpontjára visszamenőleg válik érvényessé." 10. A Ptk. NEGYEDIK KÖNYV MÁSODIK RÉSZÉNEK címe a következő szöveggel lép hatályba: MÁSODIK RÉSZ A HÁZASSÁG ÉS A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT 11. A Ptk. NEGYEDIK KÖNYV MÁSODIK RÉSZE a 4 :85. -t követően a következő új VI/A. Címmel kiegészülve lép hatályba : VI/A. CÍM A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT 4:85/A. [A bejegyzett élettársi kapcsolat] Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelen lévő két tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzet t élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. 4:85/B. [A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai] (1) Ahol a törvény eltérően nem rendelkezik, a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzet t élettársakra, c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlél ő bejegyzett élettársára, d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatá t megszüntették, e) a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre is, aki bejegyzett élettársi kapcsolatot mé g nem létesített, és fl a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a) a bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak; b) a bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet ; c) a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra ; bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utal ó toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a megszűnt; ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megel őzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét ne m módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult ; 3

d) az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkoz ó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak. 4:85/C. [A bejegyzett élettársi kapcsolat részletes szabályai] A bejegyzett élettársi kapcsolat részletes szabályairól külön törvény rendelkezik." 12. (1) A Ptk. NEGYEDIK KÖNYV HARMADIK RÉSZÉNEK címe a következő szöveggel lép hatályba : HARMADIK RÉS Z AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ' (2) A Ptk. NEGYEDIK KÖNYV HARMADIK RÉSZE a rész címét követően a következ ő VII. Címmel kiegészülve lép hatályba : VII. Cím Az élettársi kapcsolat létrejötte és családjogi hatásai 4 :85/A. [Az élettársi kapcsolat létrejötte és megszűnése] (1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban : életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzet t élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. (2) Az élettársi kapcsolat az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az életközössé g létesítésével jön létre, és megsz űnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzet t élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. 4:85/B. [Az élettársi kapcsolat nyilvántartása] (1) Két nem cselekvőképtelen nagykorú személy közösen nyilatkozhat a közjegyz ő el őtt élettársi kapcsolatuk tényének fennállásáról, és kérhetik nyilatkozatuk nyilvántartásba vételét. (2) Az élettársi nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja az élettársi kapcsolat fennállását, annak id őtartamát és megszűnését. 4 :85/C. [Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai) (1) Az élettársak jogai és kötelezettségei egyenl ők. Kapcsolatuk fennállása alatt kötelesek közö s céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni. (2) Az élettárs a kapcsolat megsz űnését követően az e törvényben meghatározott esetekben volt élettársától tartásra, a volt élettársával közösen használt lakás használatának és vagyon i viszonyaiknak a rendezésére tarthat igényt. 13. A Ptk. 4:86. -a a következő szöveggel lép hatályba : 4:86. [Az élettársi tartásra való jogosultság] (1) Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy a) az életközösség legalább tíz évig fennállt ; vagy 4

b) az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. (2) A bíróság kivételesen indokolt esetben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottnál rövideb b időtartamú élettársi kapcsolat esetén is megállapíthatja a tartási kötelezettséget. (3) Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után váli k rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdeml ő esetben követelhet." 14. A Ptk. 4:94. (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (1) Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás tovább i használatára, ha a) az életközösség legalább tíz évig fennállt ; vagy b) az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskor ú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt. 15. A Ptk. NEGYEDIK KÖNYV HARMADIK RÉSZE a VIII. Címet követően a következő VIIUA. Címmel kiegészülve lép hatályba: VIII/A. Cím Az élettársak vagyoni viszonya i 4:95/A. [Az élettársi vagyonjogi szerződés] (1) Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerz ődéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (2) A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely szerződés vagy e törvény alapján a házastársak között érvényesülhet. (3) A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. (4) Az élettársi vagyonjogi szerz ődések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerz ődések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelel ően alkalmazni kell. 4:95/B. [Élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer] (1) Ha élettársi vagyonjogi szerz ődés eltérően nem rendelkezik, az élettársak. az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. (2) Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közrem űködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettár s vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. (3) Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenl őnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. S

(4) Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporula t élettársak közötti megosztására ha e törvény eltér ően nem rendelkezik a házastársak közöt t szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelel ően alkalmazni." 16. A Ptk. 6:313. -a a következő szöveggel lép hatályba: 6:313. [A kezelt vagyon védettsége] (1) A kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, tovább á személyes hitelezői és a vagyonkezel ő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezel ő hagyatékának. (2) A vagyonkezelő házastársával, bejegyzett élettársával, élettársával, továbbá személyes hitelezőivel és az általa kezelt más vagyonok hitelez őivel szemben a kedvezményezett és a vagyonrendelő is felléphetnek, kérve a kezelt vagyon elkülönítését. 17. A Ptk. HATODIK KÖNYV HARMADIK RÉSZ XXV. Címe nem lép hatályba. 18. A Ptk. 7:5. -a a következő szöveggel lép hatályba : 7:5. [Kiesés a haszonélvezeti és a használati jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyománybó l és a meghagyásból] Az öröklésből való kiesésre vonatkozó szabályokat a haszonélvezeti jog és a használati jo g öröklésére, a kötelesrészre, a hagyományra és a meghagyásra megfelel ően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos és a meghagyás kedvezményezettjének kiesése ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt a hagyománnyal vagy meghagyással terhelt személ y mentesülését jelenti. 19. A Ptk. 7:14. (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának vagy bejegyzett élettársának hozzátartozója, gyámj a vagy gondnoka. 20. A Ptk. 7:23. -a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: (4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt szabályokat a bejegyzett élettársak közös végrendeletére is megfelelően alkalmazni kell. 6

21.. A Ptk. 7:28. (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:, (3) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az els ősorban örökösnek nevezett házastárs a halála esetére a házastársra háramlott hagyatékra. Utóörökös nevezése a házastárs visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyene s adományozási jogát nem érinti. Ezeket a szabályokat a bejegyzett élettárs utáni utóöröklésre i s megfelelően alkalmazni kell." 22. A Ptk. 7:43. -a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályokat a bejegyzett élettársak közös végrendeletére i s megfelel ően alkalmazni kell. 23. A Ptk. 7:46. -a a következő szöveggel lép hatályba : 7 :46. [Házastárs, élettárs és bejegyzett élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága] A házastárs, az élettárs vagy a bejegyzett élettárs javára az életközösség fennállása alatt tet t végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség viss7aallítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát, élettársát vagy bejegyzett élettársát. 24. A Ptk. 7:51. -a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályokat a bejegyzett élettársak közös öröklési szerződésére is megfelelően alkalmazni kell. 25. A Ptk. a következő 7:62/A. és 7 :628. -sal kiegészülve lép hatályba: 7:62/A [Élettárs öröklése] (1) Az örökhagyó élettársa az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezés i és felszerelési tárgyakon holtig tartó használati jogot örököl, ha az életközösség legalább tíz évi g fennállt és az öröklés megnyílásakor is fennáll. (2) A használati jog nem korlátozható, és az élettárssal szemben megváltását sem lehet kérni. (3)Az élettárs a jövőre nézve bármikor kérheti a használati jog megváltását. A használati jog megváltásának az élettárs és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. 7:62/B. [Bejegyzett élettárs öröklése] 7

Az örökhagyó bejegyzett élettársa törvény szerint úgy örököl, mint az örökhagyó házastársa, és a törvényes öröklés házastársra vonatkozó szabályait megfelel ően alkalmazni kell az örökhagyó bejegyzett élettársára." 26. A Ptk. 7:75. -a a következő szöveggel lép hatályba: 7:75. [Kötelesrészre jogosultak] (1) Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. (2) Az örökhagyó bejegyzett élettársa úgy jogosult kötelesrészre, mint az örökhagyó házastársa. A kötelesrész házastársra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell az örökhagyó bejegyzett élettársára. 27. A Ptk. 7:81. (1) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba: /(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához/ d) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartá s értéke ; 28. A Ptk. 7:86. (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha a kötelesrész kiadásánál a megmaradó vagyon az örökhagyó házastársának korlátozott haszonélvezetét vagy az élettárs - szükségleteire korlátozott használatát sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet vagy a korlátozott használatot biztosító részét a haszonélvezet vagy a használa t megszűnése után kell kiadni. 29. A Ptk. 7:88. -a a következő szöveggel lép hatályba : 7:88. [Haszonélvezeti vagy használati joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása] Ha a vagyontárgyat az örökhagyó házastársát örökösként megillet ő haszonélvezeti jog vagy az örökhagyó élettársát örökösként megillető használati jog terheli, a vagyontárgyat a haszonélveze t vagy a használat megszűnése után kell kiadni. 30. A Ptk. 7:96. (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: 8

7 :96. [Felelősség a hagyatéki tartozásokért] (4) A házastárs és a bejegyzett élettárs a haszonélvezetével terhelt vagyonból, az élettárs a használatával terhelt vagyonból tűrni köteles a hitelezők követeléseinek kielégítését, a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével. 31. A Ptk. 8:1. (1) bekezdés 1. és 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba : /(1) E törvény alkalmazásában/ 1. közeli hozzátartozó : a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, a z örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- "és a nevelőszülő és a testvér ; 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, továbbá az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa ;" 32. Ez a törvény a kihirdetését követ ő nyolcadik napon lép hatályba. INDOKOLÁS I. Az élettársi kapcsolat manapság a házassághoz képest is elterjedt együttélési forma, amelynek a z érzelmi kötődés az alapja, és amelyhez közös gyermek vállalása, illetve közös vagyon szerzése i s kapcsolódhat. Elfogadhatatlan lenne, ha az élettársi viszonyt a polgári jog nem ismerné el közel i hozzátartozói kapcsolatnak. E módosítás nélkül az élettárs adott esetben nem vállalhatna a kiskorú gyermek érdekében együtte s gyámságot, és más esetben is hátrányba kerülne a közeli hozzátartozók körébe tartoz ó személyekhez képest. Ugyanakkor a Harmadik Könyv Harmadik Részében a Ptk. több helyen is szabályozza az összeférhetetlenség eseteit, amelyek között nagy számban találunk olyanokat, aho l az élettárssal való összeférhetetlenség a törvényjavaslat jelenlegi formájában nem áll fenn. Példaként hozható fel az a rendelkezés, amely alapján az alapítvány kuratóriumában a kedvezményezett mellett annak közeli hozzátartozója sem lehet a kuratórium tagja, azonban a z élettársa esetében nincs összeférhetetlenség. Szintén példaként szolgálhat az a rendelkezés, amely a gazdasági társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe utalja az olyan szerződés megkötésének jóváhagyását, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezet őjével, felügyelő bizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt. E szabály jelenlegi formája alapján az élettárssal kötött szerz ődés már nem lesz a közgyűlés kizárólagos hatásköre. Megállapítható tehát, hogy az élettársi kapcsolat önálló, közeli hozzátartozóktól elkülönül ő kezelése egyrészről indokolatlanul korlátozná a személyek családi jogi jogviszonyait, másrészr ől a jogi személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tekintetében visszaélésekre adhatna alapot. II. Szabó Máté, az alapvető jogok volt biztosa utólagos normakontrollra irányuló indítványára a z Alkotmánybíróság a 31/2012. (VI. 29.) AB határozattal 2013. június 29-ig felfüggesztette a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 8. -ának 2012. július 1-jei hatálybalépését. 9

Az ombudsman többek között a jogbiztonság, ezzel a jogállamiság sérelmére tekintettel a Polgári Törvénykönyvnek a bejegyzett élettársak öröklését a házastárssal egy sorban megenged ő szabályaival való ellentét miatt támadta a törvény azon rendelkezéseit is, amelyek a törvénye s öröklés rendjére vonatkozó keretszabályokban az így meghatározott családtagok örökléséne k elsőbbségét írták el ő a törvényes öröklés rendjében. Az Alkotmánybíróság az ügy érdemében hozott döntésig, de legkés őbb 2013. június 29-ig az öröklési szabályok hatálybalépését függesztette fel. A testület ebben a határozatban a szűkített családfogalom tartalmi alkotmányossága kérdésében nem döntött, ám a két konkuráló törvény közü l a Polgári Törvénykönyv öröklési szabályait a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal, és különöse n a házassággal azonos vagyonjogi joghatásokat kiváltó egyneműek közti bejegyzett élettárs i kapcsolat létét alkotmányossági követelményként kimondó 32/2010. (III. 25.) AB határozatban foglalt elvekkel összhangban állónak minősítette. Az Alkotmánybíróság 43/2012. (XII. 20.) AB határozata megállapította a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. -ai alaptörvény-ellenességét, és e rendelkezéseke t megsemmisítette. Az alkotmánybírósági eljárás ebben az esetben is az alapvető jogok biztosának indítványára indult. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy miként a hatályon kívül helyezett Alkotmány a házasságot és a családot a magyar társadalom alapintézményének tekintette, ezzel egybevág ó alkotmányozói szándékot mutat az Alaptörvény rendelkezése, ami a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját az Alapvetés fejezetben szabályozza. Az Alkotmánybíróság szerint a családjogi törvény túlságosan sz űkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy n ő házasságára, az egyenesági rokoni kapcsolatra vagy családb a befogadó gyámságra épül ő kapcsolatrendszerként határozta meg. A törvényhozó jelen esetben úgy élt egy Alaptörvényben nevesített intézmény alacsonyabb jogforrási szinten történ ő újradefiniálásának lehetőségével, hogy az ilyen sz űken meghatározott család-definíció mellett még ettől elkülönítve, esetleg más elnevezéssel sem törekedett felsorolni azokat a törvény által elismert egyéb társas együttélési formákat, amelyeket az állami intézményvédelmi kötelezettségb ől fakadóan ugyanazoknak a támogatásoknak kell megilletniük, ami a családokat megilleti. Ha a törvényhozó azt a megoldást is választja, hogy absztrakt jogszabályi fogalom-meghatározással egy által a választott életközösségi formát ki kíván emelni és mintául állítani, az intézményvédelm i kötelezettségéből fakadóan akkor is köteles a törvény által elismert egyéb társas együttélési formáknak is megegyező szintű védelmet garantálni. A határozat rögzítette : [h]a a jogalkotó a családokra nézve kíván jogokat és kötelezettségeke t megállapítani, akkor azoktól a személyekt ől, akik a családalapítást házasságkötés nélkül, más tartós érzelmi és gazdasági életközösségben kívánják megvalósítani, jogokat nem vonhat vissza, a társkapcsolati forma meglévő védelmi szintjét nem csökkentheti. A határozat kitér arra is : az alaptörvényből fakadó követelmény, hogy a házasságot és a családot érintő intézményvédelmi kötelezettség nem eredményezheti a gyermekek bármilyen közvetlen vag y közvetett jellegű hátrányos megkülönböztetését azon az alapon, hogy szüleik házasságban vagy más típusú életközösségben nevelik őket. A családvédelmi törvény családfogalma azonban az alaptörvényhez képest lesz űkítő, nem képes eleget tenni a szélesebb körű állami intézményvédelmi kötelezettségnek. Az AB leszögezte, hogy a családokat megillet ő alaptörvényi védelem kiterjed azokra a tartós jellegű társkapcsolatokra is, amelyekből közös gyermek származik. Ebben az esetben az állam intézményvédelmi kötelezettségének az a vonása került el őtérbe, amely a keletkezett új életet hivatott oltalmazni - attól függetlenül, hogy az a jogalkotó által milyen szinten szabályozott vagy esetleg nem szabályozott együttélési formából származik. 10

Az AB korábbi gyakorlatából felidézte, hogy az azonos neműek tartós párkapcsolatának védelme nem a házasság és a család védelmét el őíró intézményvédelmi kötelezettségb ől vezethető le, esetükben az elismerés és a védelem igénye az emberi méltósághoz való jogból, az abbó l származtatott önrendelkezési jogból, az általános cselekvési szabadságból, valamint a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogból következik. Az öröklési szabályokkal kapcsolatban a testület kimondta, hogy a törvényes öröklés rendjéne k egyértelműnek kell lennie, a vizsgált rendelkezések viszont olyan mértékben mondanak ellen a Polgári Törvénykönyvben rögzítetteknek, hogy ez jogalkalmazói jogértelmezéssel már nem oldhat ó fel, így sértik a jogbiztonságot. Mindezekre tekintettel szükségesnek tartjuk, hogy az új Ptk. a fenti módosításokkal lépjen hatályb a 2014. március 15-én. III. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2013. június 27-én normakontroll-indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. A biztos álláspontja szerint az új Ptk. 8 :1. (1) bekezdés 1. pontja ha közvetve is szexuális irányultságon alapuló megkülönbözetést valósít meg a szexuális irányultságukból következ ően egyetlen jogi opcióként bejegyzett élettársi kapcsolatot választani kénytelen személyek és a má s kapcsolati formák választására jogosult személyek között azáltal, hogy az el őbbieket ésszerű ok nélkül zárja ki abból a lehetőségből, hogy egymás közeli hozzátartozóivá váljanak. A biztos szerint a fentiek mellett emiatt is sérül az Alaptörvény II. és VI. cikk (1) bekezdése (az emberi méltósághoz való jog és a magánszférához való jog), valamint XV. cikk (2) bekezdésében rögzített követelmény ( a jogegyenlőségi klauzula). Ez a törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatnak az alapvető jogok biztosa álláspontjának megfelel ő szabályozását indítványozza az új Polgári Törvénykönyvben. 11

ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Kénviselői önálló indítvány (Tőrvénviavaslat) Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtjuk az élettársak és a bejegyzett élettársak családi kapcsolatának törvényi elismerése érdekében a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Budapest, 2013. október,.. Lendvai Ildikó MSZP l. "b téiner Pál MSZP / G1-Yf>t «cn(2-2:, LQ mqp U Id~ Ct- ~~CCL C 12