3. Újabb adatok a bujturi felsőmediterrán ismeretéhez. Dr. Z a l á n y i BÉLÁ-tól.

3. Újabb adatok a bujturi felsőmediterrán ismeretéhez. Dr. Z a l á n y i BÉLÁ-tól. (Egy szövegközti ábrával.) A m. kir. Földtani Intézet igazgatóságának megbízása értelmében, az intézeti gyűjtemény gyarapítása céljából, az 1913. év augusztus havában Bujtur (Hunyad vm.) község területén rendszeres paleontológia! gyűjtéseket végeztem. J. E. v. F ichtel ideje (1780) óta a bujturi felsőmediterrán kövületlelőhelyet L. v. Lilienbach, Paktsch, A. B otié, v. H aijee, A ndbae, H öbnes és Stub, J. L. Heugeboben, Máetonfi L., E emes D. F., K och és H alaváts Gy. keresték fel. Kutatásaik nyomán több, igen értékes közlemény jelent meg, de azokban a már régóta nevezetes lelőhely képződményeinek sztratigráfiai és faunisztikai viszonyai részletesen nem lettek ismertetve. Ilyen körülmények között feladatomat úgy véltem célszerűen megoldhatni, hogy a nevezett felsőmediterrán képződményeket, melyekből rétegenként való gyűjtés még ez ideig nem történt, lehetőleg aprólékosan tanulmányoztam. Az alpestesi vasútállomástól kiindulva, a Csernán át a Lacu (329 m) hegyre felvezető1) és onnan Iv-uek tartó szekérútat követve, belejutunk a Bácsi falunál torkolló patakvölgybe, melynek legfelső szakaszában a nevezetes felsőmediterrán kövületlelőhelyet találjuk. A környék geológiai viszonyairól I v o c h 2-3) és H alaváts Gy.4) munkálatai után újat, csak igen alapos tanulmányok mellett jelenthetnék. Az általam átvizsgált tanulságos feltárásnak is, egyelőre csak vázlatos rétegtani és faunisztikai képét óhajtom adni, tekintettel arra, hogy a begyűjtött gazdag anyagalapos feldolgozása hosszabb időt igényel. 1) Itt a szekérút sáncaiban aprókavicsos homokréteg bukkan ki, melyből dr. Sc h k é t e e Z. úr szíves meghatározása szerint, a szarmata emelet néhány jellemző kövületét: Tapes gregaria P a r t sc h., Cardium obsoletum E ichvv. var. vindobonensis P a r t sc h. és E rvilia podolica E ichvv. fajokat gyűjtöttem. 2) Dr. K och A.: Földt. észleletek az erdélyi med. különb, pontjain. Orv. Term. Ért. 1892. p. 77. 3) Dr. K och A.: Az erdélyrészi medence harmadkori képződményei. II. 1900. p. 89 90. *) H a l a v á t s Gy. : Vajdahunyad környékének földtani alkotása. Földt. Int. évi jel. 1902. p. 87.

542 DE. Z A L Á N Y I B É LA (2 ) Bujtur község ÉK határterületén a Vrf. miries (383 m) és a D. Carponisu ÉÉNy ága (399 m) közé esik az említett patakvölgy meredekfalú felső szakasza, melynek középső részén két hosszabb szakadék egyesül. Az ide beékelődő kb. 7 55 m magas fal a legtanulságosabban feltárt kövületlelőhely.1) E feltárás rétegeit, melyek 10o-ny.ira közel É-nak dőlnek és 20 cm sötétbarna -agyaggal (pleisztocén) vannak fedve, az alábbiakban felülről lefelé haladó sorrendben tárgyalom (1. az ábrát). A rétegsor legfelső [a] tagja. 65 cm szürke, homok dús porhanyó agyag, melyben Cellepora globularis B itó m.; Arca diluvii L á m., Pecten sp. és Anomia sp. fordult elő. E réteg 3 különböző petrográfia-i minőségű, tagra: a felső 50 cm szürke, homokdús agyagra, a középső 6'5 cm összeállóbb, homokos agyagra és az alsó 8 5 cm porhanyó, sárgásszürke agyagos homokra osztható. Szétválasztásukat nem tartottam célszerűnek, míg erre nézve a gazdag mikrofau-na, melyben foraminiferák, bryozoumok, gastropoclák és ostracodák igen gyakoriak, ezeken kívül echinida táblák és tüskék, kagylók, rák-ollók és otolitok fordultak elő beható tanulmányozás után felvilágosítást nem ad. A következő, 20 cm sz ilá rd a b b, sz ü rk e hom okos m á rg a [5] rétegből Psammobia sp.. Tapes vetulus B ast. k ő b elei és m eglehetős rossz m e g ta r tá s ú Venus sp., Cardium sp., Lucina sp.; Serpula sp. töredékei és Spaiangus sp. k e rü lte k elő. A m ik ro fa u n á b a n fő leg fo ra m in iferá k, gastropod á k és o stracodák g y a k o ria k. Az 1 m vastag, kékes agyag réteg [c] magasabb részében vékony, sárgásszürke homokos rétegekkel váltakozik; rnikrofalmájában foraminiferák, gastropodák és ostracodák nagy mennyiségben, ezeken kívül echinida táblák és tüskék, bryozoumok, kagylók és rákolló-töredékek találhatók. Érdekes körülményként említhetem meg azt, hogy az ostracodák között néhány az édesvizekre emlékeztető faj fordul elő. A [á] réteg 8 cm laza, szürke márgás homokkő Venus sp., Cardium turonicum M a y., Cardium sp., Cardita Partschi G-o ld f., Pectunculus cfr. obtusatus P abtsch., Pecten sp., Ostrea cfr. lamellosa B kocc., Ostreci sp., Anomia sp.; Cassis saburon L á m., Trochus patulus B bocc., Natica sp. fajokkal és kevés ostracoda-wal. Az [e] réteg 22 cm porhanyó, sárgásszürke agyagos homok, benne echinida tábla; Cellepora globularis B bojyfc; Cardita Partschi G-oldf., Pectunculus obtusatus P a b tsch., Arca diluvii L ám., Pecten sp., Anomia sp.; Trochus patulus Bocc. és Trochus sp. A mikrofaunában főleg a csigák és ostracodák igen gyakoriak, ezeken kívül foraminiferák, bryozoumok, kevés kagyló és rákolló-töredék található. Az [/] réteg 50 cm közepes szilárdságú, -szürke -márgás homokkő: i) A meredek fal tövében itatásra szolgáló kút van lemélyítve, mely után a környékbeli pásztorok e helyet la fontina f néven ismerik.

(3) EGYÉB JELEN TÉSEK. 5 4 3 ns PL 1. ábra. A bujturi La fontina" feltárás rétegsora.

5 4 4 DK. ZA L Á N Y I B É L A (4) Cellepora sp.; Scutella vindobonensis L a u b., Echinolampas haemispliaericus L á m., Echinolampas haemisphaericus L á m. var.; Glycymeris [Panopaea] Menardi (D e s h.), Venus sp., Cardium turonicum M a y., Cardium sp., Lucina sp., Veden Aduncus E ic h w., Veden sp., Ostrea cfr. lamellosa B rocc.; Voluta Haueri M. H o ebn, Natica sp. fa jo k k a l és ostracodákkal. A [</] réteg 22 cm.sárgásszürke Homok, melyben Psammobia sp., Corbula carinata D u j., Cytherea sp., Léda nitida Bbocc., Vedunculus cfr. obtusatus P aetsch., Arca diluvii L á m., Anornia ephippium L. var.; Bingicula buccinea D esii., Terebra [Acus] pertusa Bast., Nassa [Hima] granulare Borsn., Cancellaria [Trigonostoma] calcarata Bbocc., Cerithium sp., Trochus patulus Brocc.; Vetaloconchus intortus (Le.) var. fordult elő. A mikrofaunában foraminiferák, csigák és ostracodák igen gyakoriak, ezeken kívül echinida tüskék és kevés bryozoum meg kagyló található. A [/*] réteg 50 cm kemény, kékesszürke homokos mész-márga pad, Cardium sp., Lucina columbella L ám. és Veden sp.-ve 1. Az [*'] réteg 68 cm porhanyó,.sárgásszürke agyagos homok, melyből Cardita Partschi G o ld f., Veden sp.; Trochus patulus B rocc. került elő, míg a mikrofaunában foraminiferák, csigák és ostracodák gyakoriak, kevés echinidaval, bryozoummal és kagylóval. A [&] réteg 1 m, kissé palás elváláséi, kékesszürke agyag, mely magasabb részében több, de igen vékony [0É3 0 5] barma homokos agyagréteggel váltakozik. E réteg mikrofaunája rendkívül gazdag, különösen gyakoriak és jómegtartásúak iá foraminiferák, lamellibranchiaták, csigák és az ostracodák; ezeken kívül echinida táblák és tüskék, bryozoumok és rákolló-töredékek kerültek elő. Az [Z] réteg 20 cm szilárd, kékesszürke homokos márga, melyből Callistotapes vetulus (B ast.), var. Généi (M ic h t.), Cytherea sp., Cardium turonicum Ma y., Anomia sp., Strombus coronatus D e f r. fajokat gyűjthettem. Az [m] réteg 50 cm barnássárga, porhanyó agyagos homok, a makrófauna leggazdagabb termőhelye, amennyiben a. legépebb példányok igen nagy fajszámban gyűjthetők. Érdemesnek tartottam a. teljesség kedvéért e rétegből általam begyűjtött kövületek jegyzékét közölni, bár azok nagy része N eugeboren,1) Stur,2) M ártonéi,3) N em es D. F.4) és Iáoch A. ) 1) J. L. N e u g e b o r e n : System. Verzeichniss etc. Verli. u. M itth. d. Siebenb. Ver. für Naturw. H erm annstadt. 1860. 2) D. Stu k: Beriebt über die geo], übersichtsaufnakm e d. sw. Sieb. Jahrb. d. k. k. Geol. Reiehsanst. 1S63. 3). Má r t o n é i L.: Adatok a bujturi med. homok Porain, faun. Orv. Term. É rt. 1886. «) N em es D. F.: Újabb adatok a b ujturi medit. rét. faunájának ismer.-hez. Orv. Term. É rt. 1888. s) Ivocii A.: Az érd. medence harm adk. képződményei. II. 1900. p. 100 120.

(5) EG Y ÉB JE L E N T É S E K. 5 4 5 munkáiban felsorolt fajokkal megegyezik: Heliastraea sp..; Cellepora globularis Bronn.; Glycymeris [Panopaea] Menardi (Desh.), Psammobia uniradiata Bbocc., Psammobia sp., Corbula carinata D uj., Callistotapes [Tapes] vetulus (Bast.) var. Généi (Micht.), Venus Burdigalensis Mát., 7enus Basteroti D esh., Venus sp., Cytkerea discrepans Bast., Cardium turonicum May., Cardium hians B bocc., Cardium cfr. fragile B bocc., Cardium sp., Trachicardium [Cardium] cfr. multicostatum (Bbocc.), Lucina columbella L ám., Lucina sp., Cardita Joucinneti Bast., Cardita Partschi Goldf., Léda nitida B bocc., Pectunculus obtusatus Pabtsch., Pectunculus sp., Arca diluvii L ám., Arca Turonica D uj., Pecten Besseri Andrz., Pecten sp., Ostrea digitalina D esh., 0. lamellosa B bocc., Anomia Burdigalensis Defb., Anomia ephippium L. var. ornata Schfe., A. ephippium L. var., pergibbosa Sacco., Anomia cfr. rugósa Schff., A. ephippium L. var. costata B bocc., Anomia sp.; Conus [Chely-] Ensesfeldensis R. H oeen., Conus [Chely-] Sturi R. H. et Au., Conus [Chely-] fuscocingulatus Bbocc., Conus [Chely-] ventricosus Bronn., Conus [LejAo-] Brezinae R. H. et Au., Conus [Lepto-] Dujardini D esh., Conus [Rhizo-] ponderosus Bocc., Cypraea sp., Ringicula buccinea Desh., Voluta Hátién M. H oebjst., Mitra [Nebularia] scrobiculata Bbocc., Columbella [Tetrastomella] astensis Bell., Columbella sp., Terebra [Ac-us] fiiscata B bocc., Terebra bistriata Gbat., Terebra Basteroti N yst., Terebra [Aeus] pertusa Bast., Terebra [Acus] Hochstetteri R. H. et Au., Terebra sp., Buccinum [Tritia] Rosthorni Pabtsch., Buccinum [Niotha] Schönni, R. H öbn., Buccinum coloratum E ichw., Buccinum [Niotha] subquadrangulare Micht., Buccinum sp., Nassa [Hima] serraticosta B eonn., Nassa [Hima] granulare B oesn., Cassis [Sémi-] saburon L ám., Cassis sp., Strombus coronatus Defk., Strombus sp., Chenopus [Aporrhais] pespelicani Phil., Chenopus sp., Murex [Phyllonotus] Hörnesi ctau., Murex [Vitularia] lingua bovis B ast., Murex sp., Pirula [Picula] condita B bongn., Fusus Valenciennesi G rat., Cancellaria [Trigonostoma] c.alcarata Bbocc., Cancellaria [Narona] varicosa Bbocc., Cancellária Westiana Grat., Cancellaria sp., Pleurotoma [Clavatula] ürsulae R. H. et Au., Pleurotoma [Clavatula] Justinae R. H őén., Pleurotoma [Surcula] Reevei Bell., Pleurotoma [Drillia] Augustae R. H orn., Pleurotoma [Clavatula] Olgáé R. H. et Au., Pleurotoma sp,, Mangilia Bujturana B ttgr., Cerithium vulgatum Brug., Cerithium crenatum Bbocc., Cerithium rubiginosum E ichw., Cerithium bidentatum Grat., Cerithium sp., Potamides mitralis E ichw., Turritella Archimedis Beong., Turritella turris Bast., Trochus patulus B bocc., Trochus sp., Solarium sp., Vermetus cfr. clathratus D esh., Vermetus sp., Natica helicina Bbocc., Natica millepunctata L ám. var. opiglottinoformis Sacc., Natica Josephinia Risso, Natica A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1913. 35

5 4 6 DR. ZA L Á N Y I B É L A (6) redempta M ic h t., Natica sp., Melanopsis cfr. Aquensis G r a t., Melanopsis sp., Bulla sp., Crepidula gibbosa D e f r. var. rugósa (B o r so n) ; Lithothamnium ramosissimum Rss. Az [m] réteg mikrofaunája is igen gazdag, melyben főleg a foraminiferák, bryozoumok, csigák és ostracodák igen gyakoriak. A legalsó és kb. 155 m-re feltárható [»] kék agyag réteg, alsó részében több, sárgásbarna agyagos homokróteggel váltakozik; innen néhány foraminifera fajon kívül egyéb kövületet nem sikerült gyűjtenem. A fenntebb részletezett rétegsor, bár közvetlen szomszédságában van a régi kövületlelőhelynek,,,la fontina néven újabb feltárásnak tekinthető. A D. Carpinsu-ról Bujtur község felett ÉNy. irányban lehúzódó vízmosásban, a felsőmediterrán homokos agyag rétegei.szintén kibukkannak, melyekben Kocn A. gyűjtése szerint: Conus [Lepto-] Dujardini D e s h., Trochus patulus B ro cc., Natica helicina B r o c c., Pecten Besseri A n d e., P. Leythaianus P a r t s c h., Corbula carinata D u j., Pectunculus pilosus L.,.Arca diluvii L á m., Anomia striata B ro cc., A. costata B r o c c., Ostrea digitalina D ub. és Scutella vindobonensis L a u b e. fordulnak elő. Az előbbeniekben igyekeztem röviden számot adni a m. kir. Földt. Int. igazgatóságától nyert megbízatásom eredményéről. A provizórikusán meghatározott igen gazdag mikrofaunának beható tanulmányozása kívánatossá tenné a Felsőlapugy, Púnk, Kostej, Fehnénes és Kresztaménesről gondosan begyűjtött és az intézet tulajdonában levő hasonló korú faunával való együttes feldolgozást, ami bizonyára igen becses adatokkal gazdagítaná mediterrán irodalmunkat. Jelentésemet befejezve, kedves kötelességemnek tartom kiküldetésemért a m. kir. Földt. Intézet igazgatóságának hálás köszönetemet nyilvánítani.