FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 7 9. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv 7. ÉVFOLYAM TÉMAKÖRÖK Óraszám Európa országainak természet- és társadalomföldrajza 27 Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza 29 A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza 17 Belépő tevékenységek A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján. Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban.
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Európa országainak természet- és társadalomföldrajza Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Európa országainak természet- és társadalomföldrajza Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötőés az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A magyarság a Kárpát-medencében. A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Topográfia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán- szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép- szibériaifennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien- san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd- Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Balti-tenger, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, La Manche, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland- mélyföld, Izland, Kárpátok, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Észak-Európa, Nyugat-Európa; Anglia, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia,, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia Svédország, Amszterdam, Birmingham, Brüsszel Dublin, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Koppenhága, London, Luxembourg, Lyon, Manchester, Oslo, Párizs, Reykjavík, Rijeka, Rotterdam, Stockholm, Strasbourg, Adriai-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Földközi-tenger, Urál folyó, Volga Pó,; Alpok, Ap-
penninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Ciprus, Dalmácia, Dinárihegység, Donyec-medence, Etna, Kelet-európai-síkság, Kréta, Pireneusi (Ibériai)- félsziget, Pireneusok, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa,Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észtország, Fehéroroszország, Görögország, Horvátország Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldávia, Moldova, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja; Athén, Barcelona, Belgrád,, Chişinắu, Genova, Kijev, Lisszabon, Ljubljana, Madrid, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Podgorica, Róma, Skopje, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb, Odera, Rajna Majna Duna vízi út, Visztula, Bécsi-medence, Cseh-medence, Déli- Kárpátok, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati- Kárpátok, Germán- alföld, Hargita, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyelközéphegység, Magas- Tátra, Morva-medence, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Románalföld, Ruhr-vidék, Szilézia, Szudéták, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa, Drezda, Eszék, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna Dráva Nemzeti Park, Duna Ipoly Nemzeti Park, Fertő Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak- Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi- gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.
8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 55 Heti óraszám: 1,5 óra Javasolt óraterv TÉMAKÖRÖK Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain Óraszám 20 Térképi ismeretek 4 Kozmikus környezetünk 6 A geoszférák földrajza 24 Belépő tevékenységek Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel kapcsolatban. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszerű időjárási prognózis készítése adatok alapján. Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország fel-
színe, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza. Régiónk földrajza. Topográfia Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura Olt, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükkfennsík, Csallóköz, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Északi- középhegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegihegység, Marcal-medence, Maros Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Vajdaság, Vereckeihágó, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugat-magyarországiperemvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa,, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Grossglockner, Japán-árok, Kaledóniai- hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszihegységrendszer; Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagara- vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watttenger. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szfé-
rák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.
9. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv TÉMAKÖRÖK Óraszám A földrajzi övezetesség 24 Népesség- és településföldrajz 10 A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 30 A globális problémák földrajzi vonatkozásai 8 Tematikai egység/fejlesztési cél A földrajzi övezetesség Órakeret 24 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak. Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségének, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismertetésével. A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megismerése során. Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Fizika: meteorológiai Az övezetesség rendszerének megerősítése; az éghajlati és a jelenségek fizikai
földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása. alapjai. * A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása, az egyes Matematika: modellek övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok és diagramok megértése, jellemzése. adatleolvasás. A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet Biológia-egészségtan: Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvényszerűségek és összefüggések feltárása; az övezetek tago- életközösségek, bio- életfeltételek, lódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában mok, ökológiai megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való kapcsolatrendszerek, összefüggéseinek bemutatása. talaj, az élővilág rendszerezése. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása, Magyar nyelv és az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok irodalom: jellemzése. Példák megnevezése a fenntarthatóság és a talaj szövegegységek kapcsolatára különböző éghajlati övekben. Övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik bemutatása. Gyakorlat A függőleges övezetesség A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása. A függőleges övezetességben megnyilvánuló területi különbségek bemutatása példák alapján. közötti tartalmi különbségek felismerése. Etika: más kultúrák iránti érdeklődés. Kulcsfogalmak / fogalmak Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár. Tematikai egység/fejlesztési cél Népesség- és településföldrajz Órakeret 10 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A hazai településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és szerepköreik konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek, országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései. Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megértetése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek megismerése iránt. Az idegen nyelvtudás fontosságának belátása. Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus
értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmigazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák alapján. Településtípusok A települések csoportosítása különböző szempontok alapján példákkal. A falu és a város fejlődésének, szerepének, jellemzőinek összehasonlítása, példák különböző szerepkört betöltő településekre a szerepkörök átalakulására. Az egyes településtípusokon élők életkörülményének, az életmódjának összevetése; a tanya és a farm összehasonlítása. Urbanizáció A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk megértése; az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban; az agglomerációk kialakulásának bemutatása konkrét példákkal; a nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása a témához kapcsolódó szemelvények, adatok felhasználásával. Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció). Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: a vallás szerepe, más kultúrák értékeinek elismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, a népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás; tanya, farm, falu, város, városszerkezet, agglomeráció. Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés, a világvallások központjai.
Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A világgazaságban k lönböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok - Európa Órakeret 14 óra Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető elemei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével, az Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakításával. Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Az Európai Unióval, illetve a kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az Európai Unió Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők, az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése. A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása, Szovjetunió, szocializmus. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások.
Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása: Olaszország; Spanyolország és Görögország. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai A piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. A jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai, a fejlődést nehezítő társadalmi-gazdasági tényezőinek kiemelése. Kelet-Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmi-gazdasági fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének alakulásában. Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti bemutatása I-III. Projektmunka készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, területi fejlettségkülönbség, regionális politika, magterület, periféria terület, felzárkózás. Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli területek központjai. Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich. Tematikai egység/fejlesztési cél Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Órakeret 16 óra Előzetes tudás Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmigazdasági és környezeti sajátosságai. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének beláttatása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, okainak megértetése. Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakítása. A szociális kompetencia fejlesztése a segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tiszteletének, illetve az ebben való közreműködés képességének alakításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ázsia regionális földrajza Délnyugat Ázsia világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében. A kultúrák találkozásának bemutatása Törökország példáján; Izrael fejlődésének társadalmi gazdasági tényezői. Japán meghatározó szerepe Kelet és Délkelet Ázsia gazdasági fejlődésében. Délkelet Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Ázsia elmaradott, szegény térségeinek bemutatása, a társadalmigazdaság problémák értelmezése és magyarázata. Amerika regionális földrajza Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A NAFTA USA-n kívüli tagországai (Kanada és Mexikó), szerepük az együttműködésben példák alapján. Latin Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína), világvallások gyarmatosítás, nagy földrajzi felfedezések, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Művészetek: távoli tájak népeinek kulturális értékei. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök
az országok világgazdasági szerepének bemutatása példák alapján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése. Afrika regionális földrajza A gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők értékelése; a fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása. Egy választott térség vagy ország megadott szempontok szerinti bemutatása projektmunka készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete. Világgazdasági centrum-periféria, gyarmatosítás, posztindusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális gazdaság, demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültetvény, farm, eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC. Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan; Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela. Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái. Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria; Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Tematikai egység/fejlesztési cél Globális kihívások a fenntarthatóság kérdőjelei Órakeret 8 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő természeti és társadalmi kulturális értékei. A Világörökség részeként megnevezett értékek megismertetése; a geoszférák környezeti problémáinak feltárása. Annak megértése, hogy a természeti és a társadalmi gazdasági folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapvető fontosságú. A lokális folyamat globális következmény elv értelemében az egyén és a helyi közösségek felelősségének belátása. A környezeti témák iránti folyamatos tájékozódás igényének, a környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kialakítása, a témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus
értelmezése. Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi körben egyaránt. A természeti környezet, a természetes tájak és életközösségek sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, a megőrzését segítő magatartásforma kialakítása. A témában megszerzett ismeretek tudatos alkalmazása a mindennapi életben, és majd később a munka világában is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal; a környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. Demográfiai válság A népességrobbanás kialakulása, következményei, a folyamat összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzíven növekvő társadalmak jellemzőinek bemutatása példákon. Urbanizációs válság A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizációs folyamat területi jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek feltárása példákkal. Élelmezési válság Történelem, Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti állampolgári társadalmi és hatásainak igazolása példákkal. ismeretek: A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag demográfia, módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges urbanizáció. hatásai. A biogazdálkodás jellemzése. Fizika: energia. A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése, az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása. A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a Kémia: a szennyeződésekhez kapcsolódó kémiai folyamatok, szennyezőanyagok, gyártási folyamatok, műanyagok, égés. Biológia-egészségtan: környezeti ártalmak, egészséges táplálkozás, hiánybetegségek, elhízás, GMO, rendszertan, védett növények és állatok. Technika, életvitel és gyakorlat: családtervezés, tudatos fogyasztói magatartás. Informatika: digitális információforrások
termelésben és a fogyasztásban, a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése, összevetése. (gyakorlat) A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságának igazolása, a különböző megoldási lehetőség összevetése. (gyakorlat) A környezet- és a természetvédelem feladatai. Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A természeti- táji értékek és az emberiség kultúrkincsének védelmében tett lépések fontosságának, jelentőségének feltárása. A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása. A témakörhöz kapcsolódó aktualitások (aktuális környezetvédelmi akciók, védett állatok, növények, területek) bemutatása források feldolgozásával különös tekintettel a közvetlen környezet természeti értékeire. (gyakorlat) használata, informatikai eszközök használata. Etika: a jövő generációért érzett felelősség. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klímaváltozás, savas csapadék, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás csökkenése, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs problémák, fogyó és megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság. ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény. Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának helyszínei.
EMELT KÉPZÉS 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Az órák felhasználása 10. évfolyam Témakörök Új ismeretek Gyakorla korlati óra Ismétlés, összefoglalás, mérésértékelés Összes óraszám I. A földrajzi övezetesség 15 3 4 22 II. A természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 15 6 4 25 III. Az Európán kívüli kontinensek (Ázsia, Amerika), tájak, országok természeti-társadalmigazdasági jellemzői 14 5 4 23 Erdélyi út 0 2 0 2 Összesen 44 16 12 72 Tematikai egység/fejlesztési cél A földrajzi övezetesség Órakeret 22 óra Az órakeret felhasználása Előzetes tudás Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 15 3 4 22 Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségének, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismertetésével. A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megismerése során. Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Az övezetesség rendszere; az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása. Klímadiagramok szerkesztése, értelmezése és összehasonlítása. Az gyes éghajlatok felismerése a klímadiagram alapján. Fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területei. A társadalom lehetőségei az egyes övezetekben, övekben, területeken. Példák arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, övek, területek környezeti problémáit. Éghajlati övezetek, övek, területek/vidékek komplex jellemzése. A forró övezet Az övezet öveinek elkülönítési szempontjai. Egyenlítői öv: a passzát szélrendszer szerepe az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Átmeneti öv: összefüggések a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. A nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságai, okai. Térítői öv: az állandóan leszálló légáramlás szerepe trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. Monszun vidék: a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulása, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepe a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. Az övezet hasznosítása és környezeti gondjai: A trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. A szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodás- Fizika: meteorológiai jelenségek fizikai alapjai. Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás. Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése. Magyar nyelv és irodalom: szövegegységek közötti tartalmi különbségek felismerése. Etika: más kultúrák iránti érdeklődés.
ban. A monszungazdálkodás sajátosságai. A mérsékelt övezet: A mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén. Meleg mérséklet öv: A mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedése, eltérő jellemzőik. A mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggései az uralkodó szélrendszer váltakozásával. A forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat összehasonlítása. Valódi mérsékelt öv: Az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatása a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Keresztmetszeti szelvények és éghajlati diagramok elemzése. Az óceánok és a tengeráramlások éghajlat-módosító hatása a nyugati területeken. Különbségek az egyes kontinenseken. Hasonlóságok és a különbségek a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságai között. A száraz kontinentális éghajlat természetes növénytakarójának különböző változatai. A tengerektől való távolság és a domborzat szerepe a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hideg mérsékelt öv: A tajga éghajlat kiterjedésének különbségei és magyarázata az északi és a déli félgömbön. A vízháztartás sajátosságait az övben. Az övezet hasznosítása és környezeti gondjai: A környezeti tényezők szerepe a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában. A természetes növénytakaró kiirtásának környezeti hatásai. A vízháztartás példáján keresztül a területek környezeti gondjainak bemutatása. Megoldási javaslatok a speciális környezeti gondokra. Hideg övezet: A sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjai. A nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változása. A belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön. Környezeti problémák bemutatása. Függőleges övezetesség: Összefüggések a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között: a külső erők magassággal változó felszínformáló szerepe a magashegységekben. Az övezetesség kialakulásának különbségei a vízszintes övezetesség függvényében. Anövénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszere.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Az övezetek/övek/területek/vidékek elnevezése. A természetes növénytakaró, zonális és azonális talajtípusok neve. Tematikai egység/fejlesztési cél A természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Órakeret 25 óra Az órakeret felhasználása Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 15 6 4 25 Az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével. Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. A kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények Európa általános természetföldrajzi képe A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével is. A geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggései. Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggései. Ezen természeti tényezők bemutatása a kontinens nagytájain. Európa általános társadalmi képe Európa sűrűn lakott területei, nagy agglomerációi, és elhelyezkedésük indoklása. A vendégmunkások, menekültek és bevándorlók szerepe, befogadásuk és társadalmi következményei. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete. Észak-Európa A kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó Történelem, társadalmi természeti és társadalmi tényezői. Az Eu-s tagság és kimaradás az és állampolgári is- gyarmato- Unióból. Az országok jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek ér-meretektelmezésesítók, ipari forradalom, technológiai váltás. Atlanti-Európa Jugoszlávia felbomszágainak mai gazdasági életében. A gazdasági szerkezetváltás A történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész or-lása. következményei. Az Egyesült Királyság, Franciaország és a Benelux államok és gazdaságának sajátos vonásai Egyesült Királyság: a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepe. A gyarmatosítás hatásai. Franciaország: a mezőgazdasági termelés területi elhelyezkedése, az idegenforgalom szerepe az ország gazdaságában. Az ipar telepítő tényezői és a legfontosabb ágazatok.
Benelux-államok: szerepük az európai integrációban. Gazdasági körzeteik bemutatása. Németország: Az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságai és a termelés különbségei. A keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődése, az ország újraegyesítését követő eredmények és problémák. A déli területek gyors fejlődése. Mediterrán-Európa és a Balkán-térség: A tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzői és a hozzá kapcsolódó gazdálkodás; a Földközi-tenger szerepe az országok természeti-gazdasági adottságaira. A mediterrán mezőgazdaság általános jellemzői. A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása: Olaszország; Spanyolország és Görögország, Szerbia, Montenegró, Horvátország. A turizmus kiemelt szerepének bemutatása. Olaszország: Az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságai, gazdasági fejlettsége, a különbségek következményei. Az északi ipari háromszög kiemelt szerepének ismertetése. Spanyolország: Az ipar vezető ágazatai (különös tekintettel az idegenforgalomra és a történelmi hagyományokra), gazdasági központjai. Görögország: az ókori kulturális hagyományok. Az ország szerepe az EU-ban. Szerbia, Montenegró: Az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségek, a soknemzetiségű ország felbomlása és az utódállamok élete. Iparának és mezőgazdaságának területi elrendeződése, a Vajdaság gazdasági szerepe. Horvátország: A karsztos képződmények bemutatása. Dalmácia idegenforgalmának szerepe az ország életében. Az Alpok országai: Ausztria és Svájc Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. Az Alpok szerepe az országok természeti és gazdasági adottságainak kialakításában. Svájc: magas gazdasági fejlettség hagyományai és alapjai. Ausztria: a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának jellemzői. Kelet-Közép-Európa: A piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. Lengyelország, Csehország: az ország nagytájai, a tájak legfontosabb erőforrásai, gazdasági központok. Szlovákia: a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepe a gazdaság fejlődésében. Magyar vonatkozású információk gyűjtése. Szlovénia: társadalmi-gazdasági fejlődése. Különleges helyzete