, BMEVITMAV74 BME-VIK és DE-IK közös szabadon választható tárgya Jövő internetének kihívásai, célkitűzései és kutatása Sallai Gyula DSc Professor Emeritus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapest, 2016. tavasz
Analóg világ A digitális konvergencia fázisai A digitális technológia és az internet behatolásának lépései A távközlési, IT és média szektorok integrációja A digitális/internet ökoszisztéma kialakulása Hagyományos telefónia, adatátvitel, műsorszórás Tartalmanként elkülönült kommunikációs szektorok 1 Hálózati funkciók digitalizálása és integrálása szektoronként Kommunikációs rendszerek konv. E-hírközlési szektor 2 Különféle tartalmak integrált, egységes digitális (IPv4/TCP) kommunikációja Médiakonvergencia Infokommunikáció Digitális szektor 3 A tartalomkezelés, az információfeldolgozás, és a kommunikáció digitális konvergenciája: IPv4/TCP alapú, smart MM alkalmazások Internet ökoszisztéma Hálózatos tudástársadalom 4 Tárgyak bekapcsolása Tartalomtér tágulása Ügyfelek aktív bevonása (szenzorok, gesztusok, 3D, közösség érzékelés) Áthatja az üzleti szférát, a közigazgatást, a tudásrendszereket, mindennapjainkat. Internet alapú, de ehhez a jelen internet korlátai kiküszöbölendők: Future Internet 2
Hálózatba kapcsolt helyek, személyek, tárgyak száma a világon A hálózatosodás fokozódása 70 100 milliárd egy Networked Society felé M2M kommunikáció, Internet of Things 20..50 milliárd bekapcsolt eszköz Mobil telefon Vezetékes / fix telefon 1,1 milliárd helyhezkötött előfizető 6 milliárd mobil felhasználó 8 10 milliárd (7 milliárd lakos, 2012) max 2006-ban: 1,26 milliárd (ITU) 2002 2011 2020 3
Az adatmennyiség gyorsabban nő, mint a mikroelektronika teljesítménye Az adatmennyiség évente több mint 1,6-szoros (100x/10years, IDC 2012) - szenzorok, műholdak, szimuláció, kutatás, infokommunikáció, - kereskedelem, szórakoztatás, bankok, egészségügy, oktatás. Az IC technológia teljesítménye évente kb. 1,5-szörös (Moore law) de az energiahatékonyság növekedése lelassult 2005 óta a tranzisztorok mérete továbbra is csökken (a sűrűség növekszik), de működésükhöz szükséges energia már egyre kevésbé (Leakage effect) Az internet fenntarthatóságának kihívása: Az adatok özöne életünk minden területét (kedvezően) átalakítja, de ennek energiaigénye nem fenntartható Cél: Data-centric era with energy efficiency (IEEE CloudNet 2014) 4
Az internet kihívásai Jelen internet korlátai, hiányai (más feltételek között és más céllal alakult ki): globális hálózat, az IPv4 címtartomány elfogyott garantált, differenciálható szolgáltatásminőség és biztonság (best effort) hatékony hálózat és mobilitás menedzsment (méretben, minőségben) energiahatékonyság (fenntarthatóság, energiatudatosság) alkalmazásfejlesztés rugalmatlansága, stb. Tartalomtér tágulása, társadalmi szerep: tárgyak hálózatba kapcsolása (20 100 milliárd eszköz) közösségi média, az elérhető tartalom exponenciális növekedése 3D és kognitív (gesztusok, érzelem) tartalom nagymennyiségű adat testre szabható kezelése bárhol, bármikor való elérhetőség humán-centrikus, biztonságos intelligens alkalmazások sokasága Új technológiai lehetőségek: vezeték nélküli/mobil technológiák szélessávú /optikai megoldások tároló kapacitás, tárolás hatékonysága anyagtechnológia, nanotechnológia, biotechnológia, szenzorok Internet radikális növekedése méretben, összetettségben Következmény Alkalmazási lehetőségek gyökeres kiszélesedése Életmódra, emberi kapcsolatokra való hatások 5
Az internet kihívásai, a jövő internet kérdéskörei Jelen internet (IPv4) korlátai: címtér, mobilitás, QoS, biztonság Tartalomtér tágulása: tárgyak, 3D és kognitív tartalom Társadalmi-gazdasági hatások Internet radikális növekedése méretben, elérhető tartalomban és alkalmazási lehetőségeiben Gyorsan növekvő energiafogyasztás Nagymennyiségű, heterogén adat Tartalom tudatos hálózatok Élő alkalmazások: Intelligens város, otthon, iroda, közlekedés, e-egészségügy, e-közig, energia, oktatás, 3D média, Agri & Food, stb. Emberek internete Tárgyak internete Skálázható, biztonságos önmenedzselő hálózatok Energia hatékonyság Ambiens és szenzor hálózatok A NICT jövőképe, FIA2011 Budapest és Poznan, FIA2012 Aalborg, FIA2013 Dublin és FIA2014 Athén alapján 6
Agrárium Közigazgatás Vásárlás Szórakozás Interaktív 3D média Független élet időseknek Egészségügy Jövő internet alkalmazási területek Oktatás E-közigazgatás Gyors szórakozás Élethosszig tartó tanulás Termelés Flexibilis gyártás Ambiens eszközök Élelmiszerbiztonság Intelligens épület és otthon Gyermekfigyelő Távoli orvosi kezelés RFID tag-es környezet Behatolás monitor Katasztrófamenedzsment Forgalommenedzsment Erőforrás hatékonyság Üzleti szféra Fogyasztóra optimalizálás Gyártási folyamatok optimalizálása, automatizálása Virtuális kollaborációs aréna Időjárásjelzés Kutatás Közös kutatás, tervezés, modellezés Turizmus Érintkezésben a szociális hálóval Kultúra Kulturális örökség Környezet, víz Adat és csalás védelem Biztonság Ökologikusan integrált út és forgalom menedzsment Logisztika Energia Közlekedés 7
Jövő internet célkitűzések: a jövő internet vízió NICT/NWGN, ITU-T/Rec Y3000, FIA 2011-14 alapján 8
Jövő internet koncepciók DES, univerzális elérhetőség, információ biztonság, kormányozhatóság FI-ware felhő alapú generikus alkalmazásfejlesztő platform + alk. terület spec. platformok Nagy adattömegek (IoT, MM, 3D, Cog) ID, mozgatás, hasznosítás: Data Sci&Eng Energia minimalizálás : Green Internet; Din. spektrum gazd. 50 milliárd ID: IPv6 Erőforrások szolgáltatásként: felhőszolg.k: IaaS, PaaS Holisztikus (5G), szuper-valós idejű, megbízh. hálózati infrastruktúra 9 Hálózati funkciók virtualizálása, elkülönült szoftver-definiált hálózatok
Releváns jövő internet funkciók 1. Tárgyak, eszközök, szenzorok azonosítása és hálózatba kapcsolása (Internet of Things) 2. Mobilitás centrikus hálózati architektúra, bárhol, bármikor elérhetőség 3. Hálózatok programozhatósága, virtuális, szoftver-definiált hálózatok 4. Elosztott adatközpontok: nagymennyiségű, heterogén adathalmazok valós idejű elérhetősége és kezelése, hasznosítása (Big Data) 5. Tartalom-tudatos technológiák, tartalom alapú hálózatok (CCN, CDN) 6. 3D és kognitív tartalom továbbítása, kezelése, virtuális világ 7. Felhőszámítás és -kommunikáció, erőforrások szolgáltatásként való igénybe vétele (Cloud computing and networking) 8. Távoli folyamatok kollaborációja, fizikai folyamatok monitorozása, szabályozása (Tactile/tapintható Internet) A. Inherens információ biztonság, személyes adatok védelme B. Menedzselt minőség, alkalmazás orientáció (platform) C. Energia-tudatossági kényszer a tervezésben és a működtetésben D. Testreszabott megoldások és megjelenítés (saját profil) 10
A jövő internet kutatása Jövő internet alapvetések és hatások (Internet Science) Alapkutatások: hálózat tudomány, kriptográfia, az internet hatása mindennapi életünkre, az emberi kapcsolatokra Jövő internet technológiák (Internet Engineering): Hálózati architektúrák és protokollok, adatkezelési módszerek, tervezési eljárások kidolgozása a jövő internet számára Jövő internet alapú megoldások (Internet Practice) Innovatív, testre szabható tartalomkezelő módszerek, ipari és közösségi alkalmazások fejlesztése 11
Jövő internet kutatások fejezetei #9: Kísérletek, szabványok, szabályozás #8: Jövő internet közösségi alkalmazások #7: Kiberfizikai rendszerek és alkalmazások Jövő internet megoldások: Intelligens tartalomszolgáltatások és alkalmazások fejlesztése és vizsgálata (Internet Practice) #6: Tárgyak internete #5: 3D internet és kognitív infokom #4: Adat és tartalom technológiák Jövő internet technológiák: Hálózati architektúrák, adat és tartalomkezelési módszerek (Internet Engineering) #3: Jövő internet hálózati architektúrák #2: Jövő internet modellezés, elemzés és tervezés #1: Internet alapkutatások Jövő internet alapok: Hálózat és számítástudomány, Internet társadalmi hatásai, kormányozhatósága (Internet Science) 12
Hazai jövő internet K+F tevékenység 1. Részvétel számos FP6 and FP7 ICT témájú EU K+F projektben (BME) és a SmartAgriFood FI PPP projektben (Campden BRI) 2. A Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform (FI NTP) létrehozása - 2011 3. Future Internet Assembly (FIA) és Forum (FIF) Budapesten 2011 május 4. FI NTP, mint a FIF Hungarian Chapter elkészíti Nemzeti Jövő Internet Stratégiát - 2011 5. Pályázati felhívás infokommunikációs kutatási témákra (ICT, FI ), a TÁMOP keretében EU Strukturális Alap finanszírozással 6. A Debreceni Egyetem által vezetett konzorcium nyer alábbi pályázatával (2012): Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig (FIRST) 7. A Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) létrehozása a FIRST projekt keretében 2013 január. 8. A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program (JINKA) meghirdetése a FI NTP és a FIRCC által 2013 március, alapítók: DE, BME, ETIK, ATOMKI, NIIFI, FIRCC 13
A FIRST projekt, a FIRCC és a Jövő Internet NKP (JINKA) 2012.10.01. 2013.01.01. JINKA1.0 MJIK2014 2015.03.31. 2020.03.31. MJIK2015 FIRCC megalakulása FIRCC 1. és 2. fázis FIRCC 3. fázis FIRST projekt kezdete Projekt futamidő (27+3 hónap) DE, ETIK NIIFI, ATOMKI FIRST projekt vége Projekt fenntartási idő (5 év) FIRST/FIRCC fenntartás vége FIRCC: Debreceni Egyetem Szenátusa megalapítja, A 2012. dec. Telephely: DE IK JINKA meghirdetése 2013. márc. JINKA2.3 és FIRCC Report 2014. szept. JINKA2.4 és InfoCom Journal FI Spec számok JINKA3.1 és Smartpolis projekt FIRCC IT alakuló ülés 2013. febr.: A DE ETIK NIIFI ATOMKI BME MTA-SZTAKI csatlakozása A 2014. márc. 14
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program (JINKA) építve: a FI Nemzeti Technológiai Platform tagságára és eddigi tevékenységére (JI stratégia, workshopok), a témakör sikeres TÁMOP és más pályázataira, ennek keretében létrehozott Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központra, az internet jövőjében érdekelt szervezetek csatlakozására célul tűzi ki (2013. március): az Internet Technológia és Tudomány hazai művelésének ápolását, a hazai jövő internet témakörű kutatási és innovációs tevékenység nyomon követését, támogatását, szinergiák keresését, az EU kutatási programokban való részvétel erősítését, az egyetemi-akadémiai szférán belüli együttműködések előmozdítását, az egyetemi-akadémiai és az üzleti szféra prekompetitív alapú együttműködésének elősegítését. 15
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program résztvevői 2015 december: 38 tagszervezet Szegedi Tudományegyetem Óbudai Egyetem Miskolci Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Széchenyi István Egyetem Pécsi Tudományegyetem Central European University Eszterházy Károly Főiskola Országos Széchenyi Könyvtár Bay Z Alkalmazott Kutatási Kft 16 Neumann J Számítógép-tud. Társaság Antenna Hungária IBM Magyarország Oracle Hungary SAP Magyarország General Electric Hungary 3DICC Lab MTA-BME Lendület JI kut. cs. Magyar IPv6 Forum SafePay Kft Fujitsu Technology Solutions NMH Társadalmi Párbeszéd
A kutatási témák fejezeti megoszlása JINKA 3.1 Jövő internet kutatási fejezetek Témák FIRCC Report Főszereplők Internet Internet Engineering Internet Practice Science #9: Kísérleti rendszerek, szabványok, szabályok #8: Jövő Internet közösségi alkalmazások #7: Kiberfizikai rendszerek és alkalmazások #6: Tárgyak internete #5: 3D internet és kognitív infokommunikáció #4: Adat és tartalom technológiák #3: Jövő internet hálózati architektúrák #2: Jövő internet modellezés, elemzés, tervezés #1: Internet alapkutatások Összesen: 15 6 24 11 17 5 11 6 16 8 22 16 13 12 9 7 18 12 145 (27 tag) 83 (17 tag) NIIFI, SZTAKI DE ETIK SZTAKI ÓE SZTE, ETIK, SZTAKI DE, ETIK, SZTAKI SZTAKI, BME SZTAKI, DE, ETIK, PTE ETIK, BME DE, ETIK, BME DE, ETIK, ELTE 17
A kutatási témák megoszlása - JINKA 3.1 Jövő internet kutatási fejezetek (1-3) JÖVŐ INTERNET FEJEZETEK ÉS TÉMAKÖRÖK T.kör Téma Report Riportálók 1. Internet alapkutatások 7 18 12 A) Hálózat tudomány (nagyméretű rendszerek kutatása, stb.) 3 3 B) Számítástudomány 4 3 C) Alapvető Jövő Internet technológiák (beleértve kvantum, nanotechnológiák) 4 2 D) Biztonság, kriptográfia 5 3 E) Humán szempontok (kognitív rendszerek, társadalmi hálók, bizalom, stb.) 1 0 F) Internet gazdaságtan, játékelmélet 1 1 G) Jog és kormányozhatóság (személyiségi jogok, hálózat semlegesség, stb.) 0 0 2. Jövő internet modellezése, analízise és tervezése 6 9 7 A) Hálózat modellezés és teljesítmény analízis 2 1 B) Sorbanállási modellek, forgalomelemzés és tervezés 1 1 C) Kommunikációs rendszerek: kódolás, hozzáférés, spektrumhasználat 2 2 D) Adatközpontok, erőforrás allokációs és optimalizációs módszerek 2 2 E) Médiaszolgáltatások vizsgálata (videostreaming, IPTV, VoIP) 1 1 F) Életképességi technikák, hibatűrő rendszerek, monitorozás, hibafeltárás 1 0 3. Jövő Internet hálózati architektúrák 7 13 12 A) Követelmények: skálázhatóság, biztonság, rugalmasság és koncepciók 1 1 B) Internet irányítás: protokollok, eljárások 5 5 C) Mobil hálózati technológiák: mobilitás menedzsment, FMC, 5G infrastruktúra 3 2 D) Jövő média hálózatok, tartalomtudatos hálózatok 1 1 E) Hálózatos számítástechnika: ubiquitous, grid, cloud 1 1 F) Virtuális hálózatok, szoftver definiált hálózatok (SDN) 1 1 G) Felhő infokommunikáció (NaaS: Network as a Service, PaaS ) 1 1 DE ETIK BME Óbudai E Pécsi TE Szegedi TE ELTE ATOMKI DE ETIK BME BME NymE ETIK BME MTA-BME Lendület BME MTA SZTAKI Szécheny Egyetem Óbudai Egyetem Pécsi TE 18
A kutatási témák megoszlása - JINKA 3.1 Jövő internet kutatási fejezetek (4-6) JÖVŐ INTERNET FEJEZETEK ÉS TÉMAKÖRÖK 4. Adat és tartalom technológiák 6 22 16 A) Adat, szöveg és média bányászat 4 3 B) Big Data kihívások (3V: volume, velocity, variety) és megoldások 4 4 C) Szemantikus kereső algoritmusok, tudásfeltárás 7 5 D) Megjelenítés, vizualizáció 2 1 E) Digitális könyvtár funkciók 4 3 F) Médiatartalom feldolgozása, információ menedzsment 1 0 5. 3D internet és kognitív infokommunikáció 6 16 8 A) 3D internet architektúra és médiatartalom 5 3 B) Multimodális ember gép interfészek, humán - ICT rendszerek 4 1 C) Kognitív infokommunikációs csatornák, kognitiv interakciók 1 1 D) Virtuális kollaboráció, 3D Internet alapú szabályozás és kommunikáció 3 2 E) 3D és 4D tartalom előállítása és megjelenítése, eszközök és eljárások 1 1 F) Kognitiv képességek, kognitiv entitás, speechability, mathability 2 0 6. Tárgyak internete (IoT) 5 11 6 A) IoT képes technológiák (RFID, NFC, stb.), szenzorok, energia-tudatosság 3 0 B) Azonosítási eljárások (IPv6, stb.) 2 2 C) Az IoT eszközök kommunikációja: önmenedzselő hálózati rendszerek 2 2 D) Szoftver megoldások, adatkezelés, biztonsági eljárások, biztonságos IoT 1 0 E) Szolgáltatástámogató platformok, adatgyűjtő és feldolgozó infrastruktúrák 3 2 T.kör Téma Report Riportálók MTA SZTAKI DE ETIK BME BME, NymE Szegedi TE Pécsi TE, Miskolci E MTA SZTAKI 3DICC Lab BME Szegedi TE DE ETIK BME BME Széchenyi Egyetem MTA SZTAKI 19
A kutatási témák megoszlása - JINKA 3.1 Jövő internet kutatási fejezetek (7-9) JÖVŐ INTERNET FEJEZETEK ÉS TÉMAKÖRÖK T.kör Téma Report Riportálók 7. Kiberfizikai rendszerek és alkalmazások 5 17 5 A) Beágyazott és intelligens mérnöki rendszerek fejlesztése 6 4 B) Intelligens gyártási alkalmazások, fizikai folyamatok mérése, szabályozása 3 1 C) Intelligens közlekedési, logisztikai és gépjármű alkalmazások 5 0 D) Intelligens mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazások 2 0 E) Energiahatékonysági kutatások, zöld ICT rendszerek 1 0 8. Jövő Internet közösségi alkalmazások 7 24 11 A) Alkalmazási platformok és funkciók fejlesztése közösségi érzékeléshez 4 2 B) Intelligens otthon és iroda alkalmazások 2 0 C) Intelligens egészségügyi és jóléti alkalmazások 9 4 D) Intelligens üzleti alkalmazások 2 0 E) Intelligens közigazgatási alkalmazások 0 0 F) Intelligens város alkalmazások 5 4 G) Egyéb intelligens közösségi és kognitív alkalmazások 2 1 9. Kísérleti rendszerek, szabványosítás, szabályozás 5 15 6 A) Kísérleti rendszerek, tesztbedek, kísérleti módszerek 6 6 B) Kísérleti szolgáltatások, tapasztalatok 2 0 C) Társadalmi-gazdasági tanulmányok, üzleti modellek 5 0 D) Szabványosítás (kommunikáció, azonosítás, virtualizáció, biztonság) 0 0 E) Szabályozás (műszaki, gazdasági, tartalom) 2 0 JINKA 3.1-2015. december, 38 tag, ÖSSZESEN JINKA3.1[PDF] ISBN 978-963-473-918-0 ETIK BME Szegedi TE Óbudai E MTA SzTAKI DE ETIK BME MTA SZTAKI Pécsi TE BME Óbudai Egyetem Magyar Telekom Safepay NIIFI MTA SzTAKI ELTE 54 145 83 17 20
Jövő internet az EU Horizon 2020-ban Intelligens, fenntartható világ, innovatív, biztonságos társadalom Smart people, environment, life, mobility, economy, governance ICT, nano-, anyag-, gyártásbio- és űrtechnológia; Internet technológia és tudomány Emberek és tárgyak Internete Nagykapacitású, skálázható hálózat, intelligens alkalmazások, 3D tartalom, biztonságos, rugalmas, energiahatékony Horizon 2020: a teljes innovációs lánc lefedése érdekében integrálja kutatási és innovációs célokat és kereteket (2014-20, 80Mrd ) Pillérek: tudományos áttörés: interdiszciplinaritás, radikálisan új technológiák kutatása ipari vezető szerep: LEIT -Leadership in Enabling and Industrial Technologies (ICT, SME) társadalmi kihívások: az innováció új területeinek megnyitása (egészségügy, tiszta energia, közlekedés ) 21
ICT in Industrial Leadership (LEIT) 1. A new generation of components and systems: engineering of advanced embedded and resource efficient components and systems 2. Next generation computing: advanced and secure computing systems and technologies, including cloud computing 3. Future Internet: software, hardware, infrastructures, technologies and services 4. Content technologies and information management: ICT for digital content, cultural and creative industries 5. Robotics and smart spaces: advanced interfaces and robots 6. Micro- and nanoelectronics and photonics: key enabling technologies 22
3. Future Internet / 2014-2020 Focused on network and computing infrastructures to accelerate innovation and address the most critical technical and use aspects of the Internet Organised in ten topics: Smart networks and novel Internet architectures Smart optical and wireless network technologies Advanced 5G Network Infrastructure for the Future Internet ( 5G PPP) Advanced cloud infrastructures and services Boosting public sector productivity and innovation through cloud computing services Tools and methods for Software Development FIRE+ (Future Internet Research & Experimentation) More Experimentation for the Future Internet Collective Awareness Platforms for sustainability and social innovation Web Entrepreneurship 23
Positioning the PPPs From computing era to data centric era Big Data PPP FI-PPP with focus on service enablers and applications The 5G PPP must be optimised with FI PPP to optimise the delivery of advances services on a large scale 5G infrastructure PPP with focus on R&I and standards 2012 2014 2016 2018 2020 24
Digitális/Internet Ökoszisztéma A digitális konvergencia mélyreható gazdasági és társadalmi változásokat indukál, egy Digitális/Internet Ökoszisztéma kialakulásához vezet. Digital Ecosystem: a digitális konvergenciája által formálódó tér (space), amelynek összetevői: a felhasználók, a vállalatok, a közigazgatás és a civil társadalom, valamint a digitális interakciókat lehetővé tevő infrastruktúra [World Economic Forum, 2007] A lehetőségek és fenyegetések új hulláma bontakozik ki, amelynek kirobbantói [Gartner, 2014]: Exponenciális ütemű technológiai innováció A tárgyak internete (IoT) Kombinatorikus értékteremtés (platformok és alkalmazások) Az üzleti modellek innovációja, játékszabályok változása. Gyors technológiai áttörések. Egyes új termékek, szolgáltatások alapvetően megváltoztatják az emberi viselkedést, az üzleti folyamatokat, az életvitelt (Digital Age). Váratlan üzleti bukások (Nokia, Kodak,.) a digitális környezet hatásának alábecsülése miatt. Digitális megközelítésű stratégia szükséges! 25
Belülre Vállalaton Kívülre DIGITÁLIS ÜZLETI STRATÉGIA Digitális környezet Digitális lehetőségek Digitális fenyegetések Digitális szinergiák Digitális képességek Digitális hiányosságok IT infrastruktúra, tudás, szolgáltatások, menedzsment VÁLLALATI IT STRATÉGIA 26
Jövő internetének kihívásai, célkitűzései és kutatása Köszönöm a figyelmet sallai@tmit.bme.hu