A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014"

Átírás

1

2

3

4

5 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014 A Jövő Internet Nemzeti Kutatáskoordinációs Központ jelentése, FIRCC jelentés 2014 Szerkesztette: Bakonyi Péter és Sallai Gyula FIRCC H U N G A R Y Future Internet Research Coordination Center

6 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014 A Jövő Internet Nemzeti Kutatáskoordinációs Központ jelentése, FIRCC jelentés 2014 Az angol nyelvű kiadás címe: Future Internet Research in Hungary 2014 Report of the Future Internet Research Coordination Centre, FIRCC Report 2014 A ma tudománya a tegnap varázslata, és a ma varázslata könnyen lehet a holnap tudománya. Joanne Harris: Sleep, Pale Sister, 1993 A kiadványt a FIRST - Jövő Internet kutatása az elmélettől az alkalmazásig TÁMOP C-11/1/KONV projekt támogatta, és a FIRST projekt 8. alprojektje, a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) gondozta. A projekt társfinanszírozója az European Social Fund (EU). Bakonyi Péter és Sallai Gyula, FIRCC, 2014 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A project az Erurópai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az internet az utóbbi évtizedek talán legjelentősebb technikai alkotása, melynek a hatása kiterjed a társadalom, gazdaság, tudomány és kultúra szinte minden területére. Az internet jövőjének a kutatása ezért kiemelkedően fontos. A magyar kutatók ezen a területen aktívan kutattak, és jelentős eredményeket értek el, és elismerés illeti őket a hazai és nemzetközi kutatási programokban elért eredményeikért. Külön kiemelendő az az együttműködés és összefogás, amely a hazai felsőoktatási, kutatási és vállalati szféra között megvalósult a jövő internet kutatása és alkalmazása területén. Örömmel üdvözlöm ezt a kiadványt, és ígérem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is figyelemmel kíséri és támogatja ezt a kutatási tevékenységet. Lovász László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Kiadó: Debreceni Egyetem, Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Felelős Kiadó: Terdik György igazgató ISBN: e-isbn: Szerkesztette: Bakonyi Péter és Sallai Gyula Lektorálta: Bakonyi Péter, Dömölki Bálint és Sallai Gyula Arculat, grafika, tördelés: MédiaLab Kft, Tomcsányi Gusztáv Fényképek: DE, BME, ATOMKI, ME, NymE, ÓE, PTE, SZTE, SZE, Bódi Sándor, Bujnovszky Tamás, Pro Progressio alapítvány Tóth József, Rutkovszky Edéné, Tomcsányi Gusztáv Nyomda: Debreceni Egyetemi Kiadó FUTURE INTERNET NATIONAL TECHNOLOGY PLATFORM H U N G A R Y

7 4 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 5 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kardon Béla) 8 A JÖVŐ INTERNETE ÉS AZ INNOVÁCIÓ (Spaller Endre) 10 A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM (Bakonyi Péter) 12 JÖVŐ INTERNET KUTATÁSI EREDMÉNYEK: BEVEZETÉS (Sallai Gyula) 14 Jövő internet víziók 14 A jövő internet kutatási témák rendszerezése INTERNET ALAPKUTATÁSOK T1A1 Infokommunikációs hálózatok elméleti alapjai, jellemzői (DE) 22 T1A2 Nagyméretű hálózatok és komplex hálózati folyamatok modellezése és vizsgálata (ELTE) 24 T1A3 Nagyméretű hálózatok elmélete, matematikai modellezése (ETIK) 26 T1B1 Nemhagyományos számítási modellek és architektúrák (DE) 28 T1B2 Halmazapproximációra támaszkodó vizsgálatok (DE) 30 T1B4 Nem-klasszikus logikák és alkalmazásaik a kódolás és a mesterséges intelligencia területén (PTE) 32 T1C2 Kvantummechanikai elvekre épülő információátvitel, feldolgozás és titkosítás kutatása (PTE) 34 T1C3 Eszközfüggetlen kvantuminformatika (ATOMKI) 36 T1D1 Bizalmas adatok védelme, kriptográfiai protokollok (DE) 38 T1D2 A biztonságos internet megteremtése (BME) 40 T1D3 A jövő internet szoftverbiztonsági kérdései (ÓE) 42 T1F1 Játékelméleti megközelítések az internet gazdaságtanban (BME) JÖVŐ INTERNET MODELLEZÉSE, ANALÍZISE ÉS TERVEZÉSE 47 T2A1 Jövő internet hálózatok modellezése (DE) 48 T2B1 Tervezési módszerek jövő internet hálózatokban (ETIK) 50 T2C1 Kognitív vezeték nélküli infokommunikációs technológiák (ETIK) 52 T2C2 Útvonalválasztás és spektrumallokáció rugalmas spektrumú hálózatokban (BME) 54 T2D1 A jövő internet skálázható allokációs algoritmusai (ETIK) 55 T2D2 Spektrum megosztási technikák, együttműködési modellek (NymE) 56 T2E1 Médiaforgalom QoS/QoE online analízise nagysebességű hálózatokban (DE) JÖVŐ INTERNET HÁLÓZATI ARCHITEKTÚRÁK INTERNET T3A1 Megbízható és skálázható jövő internet hálózati kódolással (ETIK) 62 ALAPKUTATÁSOK T3B1 A jövő internet átviteli protokolljai (ETIK) 64 T3B2 Önszerveződő hálózatok (ETIK) 65 T3B3 Többesadás fáinak optimalizálása védelemmel (BME) 67 T3B4 Elosztott, dinamikus és proaktív mobilitás kezelés IPv6 hálózatokban (ETIK) 68 T3B5 Multicast routing protokollok modellezésének vizsgálata (SZE) 70 T3C2 FMC hálózatok energiahatékony üzemeltetésének módszerei (BME) 72 T3C3 Multihoming támogatás lehetőségeinek vizsgálata mobil eszközök VoIP kommunikációjához (PTE) 73 T3D1 A 3D médiatovábbítás új hálózati architektúrái és módszerei (ETIK) 74 T3E1 Network computing - Felhő rendszerek (SZTAKI) 76 T3F1 Új címzési módszerek kidolgozása és implementálása programozható hálózatokban (Lendület) 78 T3G1 Felhő infrastruktúrák kompatibilitási, átjárhatósági és biztonsági problémái és megoldásaik (ÓE) ADAT ÉS TARTALOM TECHNOLÓGIÁK 83 T4A1 Nagy mennyiségű WEB adat testre szabható, hatékony feldolgozása (SZTAKI) 84 T4A3 Tudományos mérési eredményeket összekapcsoló adattárház (NymE) 86 T4A4 Egyetemi adatbányászati alkalmazások (PTE) 87 T4B1 Big Data algoritmusok kutatása és alkalmazása (SZTAKI) 88 T4B2 Mobilitási adatok kezelése (SZTAKI) 89 T4B3 Big Data kutatások: videófolyamok feldolgozása (DE) 90 T4B4 Közösségi oldalak és hírportálok tartalmának elemzése (BME) 92 T4C1 Szemantikus technológiák alkalmazása (PTE) 93 T4C2 Szemantikus multimédia keresőalgoritmusok (ETIK) 94 T4C3 Szemantikai modell digitális könyvtári tartalmak kereséséhez (ME) 96 T4C4 Wikipédia, mint külső modell alkalmazása könyvtári tartalmak kereséséhez (SZTAKI) 98 T4C5 Médiatartalom alapú képosztályozás (SZTAKI) 99 T4D2 Nagy mennyiségű adat hatékony, skálázható vizualizációja (DE) 100 T4E1 Digitális könyvtári tartalmak: keresési módszerek (SZTAKI) 102 T4E3 Az internet archiválás kritérium rendszere (SZTAKI) 103 T4E4 Digitális könyvtári tartalmak disszeminációja (DE)

8 6 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK D INTERNET ÉS KOGNITÍV INFOKOMMUNIKÁCIÓ 107 T5A2 3D internet keresési és tájékozódási viselkedések kutatása (SZTAKI) 108 T5A3 Kollaboratív virtuális nézetek, 3D modellek generálása (SZTE) 110 T5A4 3D videó-folyamok élményminőség vizsgálata (BME) 112 T5B3 Intelligens multimodális ember-gép interakciók okos eszközökkel (BME) 114 T5C1 Kognitív infokommunikáció, CogInfoCom csatornák (SZTAKI) 116 T5D1 3D internet alapú kollaboráció (SZTAKI) 118 T5D2 Virtuális téri neurokognitív kutatóműhely létrehozása (SZTAKI) 120 T5E1 3D és 4D tartalom előállítás (SZTAKI) TÁRGYAK INTERNETE (IOT) 125 T6B1 Tárgyak internete és integrációja az IPv6 rendszerekkel (DE) 126 T6B2 IPv6 bevezetését támogató technológiák vizsgálata (SZE) 128 T6C1 Önoptimalizáló és önmenedzselő kommunikációs megoldások a tárgyak internetén (ETIK) 130 T6C2 Szenzor hálózatok: önszerveződés és modalitások fúziója (SZTAKI) 132 T6E1 Intelligens otthon és időskori életvitel segítése infokommunikációs eszközökkel (DE) 134 T6E3 Szenzorikus információ továbbítása elosztott heterogén hálózatban (BME) KIBERFIZIKAI RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK 139 T7A1 Kiberfizikai rendszer fejlesztése (ETIK) 140 T7A2 Szoftversebezhetőségek felderítése és megszüntetése (SZTE) 142 T7A3 Távirányítás, távvezérlés interneten (ÓE) 144 T7A5 Tárgyakat vezérlő beágyazott szoftverek minőségbiztosítása (SZTE) 146 T7B1 Az internet jövőbeni szerepe az ipari kommunikációk terén (SZTE) JÖVŐ INTERNET KÖZÖSSÉGI ALKALMAZÁSOK INTERNET T8A1 Alkalmazás platform nyitott, mobil-alapú közösségi érzékeléshez (ETIK) 152 ALAPKUTATÁSOK 151 T8A2 Független NFC alkalmazások dinamikus kibocsátása (Safepay) 154 T8C1 eegészségügy, TeleCare, TeleHealth (BME) 156 T8C2 Valós-idejű szabályozás egészségügyi eszközökben (ÓE) 158 T8C4 HealthCare Mobile platform (Magyar Telekom) 160 T8C6 Automatikus klinikai szűrőrendszerek (DE) 162 T8F1 Adatmenedzsment és tudásfeltárás intelligens városi alkalmazásokhoz (DE) 164 T8F2 Intelligens városi alkalmazások (ETIK) 165 T8F4 Kognitív kampusz alkalmazások (DE) 166 T8F5 Intelligens város: hálózati hatások vizsgálata (SZTAKI) 167 T8G2 Geolokalizációs technológiák teljesítmény- és hatékonysági vizsgálata (PTE) KÍSÉRLETI RENDSZEREK, SZABVÁNYOSÍTÁS, SZABÁLYOZÁS 171 T9A1 Virtuális szolgáltatási platformként hozzáférhető tesztbed a jövő internet kísérletekhez (NIIFI) 172 T9A2 Virtualizált kísérleti hálózati infrastruktúra fejlesztése a jövő internet kutatásokhoz (NIIFI) 173 T9A3 Szolgáltatás- virtualizáció (NIIFI) 174 T9A4 Elosztott adattároló rendszerek kialakítása és vizsgálata (NIIFI) 175 T9A5 Szövegelemzés a felhőben (SZTAKI) 176 T9A6 Federált jövő internet tesztbedek monitorozási megoldásai (ELTE) 179 A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM RÉSZTVEVŐI 180

9 8 ELŐSZÓ ELŐSZÓ 9 Előszó Dr. Kardon Béla Emberi Erőforrások Minisztériuma, tudománypolitikai főosztályvezető A világ első weboldala az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, Ez már a JÖVŐ INTERNETE, egy folyamatosan fejlődő rend- Nemzeti Kutatási Program/Akcióprogram (JINKA), amely a FIRST A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program/Akcióprog- a CERN oldalán 25 évvel ezelőtt jelent meg. Az eredeti szerver szer, amely intelligens eszközök milliárdjainak csatlakozását, min- projekt kutatási témáin túl más kutatási pályázatokban nyertes ram céljai harmonizálnak a Tudománypolitikai Stratégia és a már megszűnt, az internet használata pedig kikerült egy szűk dig és mindenhol hozzáférhető tartalmat, minőségi és bizton- jövő internet témakörű kutatási témákat is magába foglal. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia fókusz- felhasználói körből és mindennapos tevékenységgé vált. Új ságos szolgáltatásokat, környezet- és energiatudatos működést, A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program általános célja pontjaival; hosszú távú működéséhez pedig további lehe- felhasználási területek, üzleti és közösségi funkciók jelentek hatékonyabb menedzselhetőséget tesz lehetővé. Ugyanakkor egy kutatás-fejlesztési és innovációs program megvalósulásának tőséget nyújt a Horizont 2020 és egyéb programokon kívül meg. Az internet megszületésekor nem számoltak globális az egyre több felhasználó, az eszközök óriási számának háló- elősegítése, amely kapcsolódik a nemzetközi és elsősorban az EU különösen az Emberi Erőforrások Operatív Programja és a hálózattal, magas biztonsági és minőségi követelményekkel, zatba integrálása, a számtalan szolgáltatás és az infrastruktúrák kutatási főirányaihoz és elősegíti Magyarország gazdasági ver- Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja. Az említett tárgyak hálózatba való kapcsolásával, az internet társadalmat, biztonságos működtetése az internet egy teljesen új koncepció- senyképességét és a társadalom fejlődését. Célja többek között programok és stratégiák biztosítják a jövő internetének meg- gazdaságot, mindennapjainkat befolyásoló hatásával. Nap- jának és technológiájának kifejlesztését teszi szükségessé. Ezért a a hazai jövő internet témakörű kutatási és innovációs tevékeny- értéséhez, kutatásához, alkalmazásához, a további kihívá- jainkban ezek már természetes elvárások, amelyek az alapok jövő internetének kutatása különösen fontossá vált és rendkívül ségek támogatása, a nemzetközi programok kutatásaiban való sokhoz és lehetőségekhez szükséges fejlesztői és innovációs újragondolását igénylik. felértékelődött. Komplex internetes hálózati architektúrákat, adat- eredményes részvétel elősegítése, az egyetemi-akadémiai szférán környezetet: a kutatási infrastruktúra ütemes megújítását, a A Föld lakosságának közel fele, három milliárd ember van és tartalom technológiákat, közösségi alkalmazásokat, infrastruk- belüli és az üzleti szférával történő együttműködések elősegítése. kutatások támogatását, a kutatók utánpótlását, a nemzetközi jelen az interneten. Ez a szám előreláthatólag 2020-ra elérheti túrákat kell elemezni, modellezni, tervezni és létrehozni, hogy A jelen kiadványban összegyűjtött és rendszerezett kutatási együttműködések kialakulását stb. az öt milliárdot. Jelenleg többnyire a hordozható eszközök és megfeleljenek Európa gazdasági és társadalmi céljainak. Ehhez eredmények az internet technológiáinak és a társadalommal A kiadvány létrejöttét segítette az is, hogy az internet ha- a számítógépek csatlakoznak a világhálóra, míg néhány éven intelligens, rendszerezett és szervezett tudásbázissal, jó megoldá- való egymásra hatásának integrált, interdiszciplináris megértését zai kutatásának hagyományai vannak, kiváló hazai iskolákkal belül már a gépek (szenzorok, intelligens háztartási eszközök sokkal, használható modulokkal kell rendelkezni, továbbá azokat célozzák, felölelve az összes, internetet tanulmányozó tudomány- és jó nemzetközi hírnévvel rendelkezünk. Számos területen stb.) fognak dominálni az interneten. A világhálóra kapcsolt hatékonyan kell tudni koordinálni és menedzselni. területet. Az anyag összegzi a Jövő Internet Nemzeti Kutatási vannak nemzetközileg elismert hazai kutató iskolák, pl. a há- eszközök száma 2020-ra elérheti az 50 milliárdot, melyek egy- Ezt segíti a 2012-ben kiírt, jövő internet témakörét is felölelő Programban szereplő témákban elért eredményeket, amely lózattervezés és monitorozás, internet biztonság, mobil inter- mással is kapcsolatban állnak majd. A már jelenleg is létező TÁMOP C pályázat Jövő internet kutatása az elmélettől a hazai jövő internet kutatások szinte teljes gyűjteményének net, szenzor hálózatok és új hálózati architektúrák területén. tárgyak vagy dolgok internetének (IoT), és a hálózatra az alkalmazásig (Future Internet Research, Services and Techno- tekinthető. A kiadványban rendszerezve, témakörökként kapunk A kiadvány várhatóan nagy segítséget fog nyújtani a kuta- kapcsolódó beágyazott processzorok sokaságának köszön- logy - FIRST) című nyertes projektje. A FIRST elnevezésű projekt betekintést olyan fontos kutatásokról, mint pl. a jövő interneté- tóknak, ösztönözni fogja a további kutatásokat, segíti együtt- hetően egyre inkább az eszközökre kerül a hangsúly. Mindez keretében egy kutatáskoordinációs központ jött létre, amelynek nek hálózati megoldásai, a felhő számítástechnika, a Big Data működések kialakulását, hozzájárul az internet alapjainak olyan változást hoz létre, amely jelentősen befolyásolja a feladata a jövő internet technológiákhoz kapcsolódó országos kihívások, a 3D és 4D tartalom előállítása, a tárgyak internete, az újragondolásához és elősegíti az eredmények hasznosítását. gazdaságot, a társadalmi viszonyokat és a politikát, valamint a kutatások összefogása. A Jövő Internet Kutatáskoordinációs intelligens mérnöki rendszerek, valamint az intelligens közösségi tudományt is. Központ (FIRCC) koordinációjával valósult meg a Jövő Internet alkalmazások. Budapest, 2014 április

10 10 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 11 A jövő internete és az innováció Spaller Endre elnök, Nemzeti Innovációs Hivatal Az elmúlt 30 évben az internet jelentős változásokat indított el az szakpolitikájának alakulását e területen. Jelentős eredmény volt, A jövő internet az IKT egyik paradigmája, amelyet a fejlett az érintett szereplők, a Kormányzat, a kutatási szféra és az ipar élet minden területén. A korábban tisztán akadémiai hálózatból az hogy 2011 első felében a magyar EU elnökség alatt Budapest lehe- technológián alapuló okos (smart) alkalmazások és szolgáltatá- együttműködésére van szükség, az EU PPP kezdeményezéseihez internet az információs társadalom világméretű infrastruktúrájává tett a jövő internet centruma, amikor szakmai szervezetekkel és sok jellemeznek. Ezért a jövő internet fejlesztése óriási lökést adott hasonlóan. Ezt a célt hatékonyan szolgálja a Jövő Internet Nemzeti vált. A 70-es években megtervezett eredeti rendszer napjainkban intézményekkel közösen megrendeztük a Future Internet Week-et, az innovációnak az üzleti élettől, az egészségügyön és a környe- Technológiai Platform keretében létrejött összefogás és közös már egyre kevésbé felel meg a kor technológiai követelményeinek benne a következő eseményeket: zetvédelmen át a gyártóiparig. Napjainkban ezerszámra jelennek gondolkodás. Hasonlóképpen a kooperációt és a jövő építését és a felhasználók igényeinek. Ahhoz, hogy az internet a 21. század FIRE Concentration Day meg olyan induló vállalkozások (start-up), amelyek nagy üzleti segíti elő az Új Széchenyi Terv támogatásával megvalósuló FIRST globális infrastruktúrájává váljon és betölthesse funkcióit, a jelen Internet of Things (IoT) Workshop sikert érnek el valamilyen smart digitális alkalmazással vagy szol- ( Jövő internet kutatása az elmélettől az alkalmazásig - Future technológiai bázisán új megoldásokra van szükség. Ennek érdeké- Conference of the European Network of Living Labs (ENoLL) gáltatással. Ez a folyamat Magyarországon is elindult és illeszkedik Internet Research, Services and Technology) projekt (TÁMOP ben az Európai Unió (EU) kiemelt figyelmet fordított az új generációs Future Internet Assembly (FIA) a Kormány által 2013-ban elfogadott Nemzeti Kutatás-fejlesztési és C). A FIRST projekt és a Jövő Internet NTP koordinálásával internet kutatásoknak már a 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogramban Future Internet Forum (FIF). Innovációs Stratégiához, melynek célja többek között, hogy kidolgozott Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program (JINKA) (FP7), és több K+F kezdeményezést indított el az internet technoló- A hazai összefogás érdekében, az NIH kezdeményezésére ig legalább 300 kutatással-fejlesztéssel-innovációval foglalkozó előmozdítja az akadémiai intézményeknek a vállalkozásokkal való giájának, hálózatának és szolgáltatásainak radikális megújítására (Fu ben megalakult a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Plat- kisvállalat (ún. gazella ) találja meg globális piaci számításait. A együttműködését, amely a hazai innováció egyik kitörési pontja. ture Internet Research and Experimentation, Internet of Things, Net- form (NTP), melynek számos, az internet kutatásokkal foglalkozó Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célrendszeré- Az NIH a H2020 programba való magyar bekapcsolódás előse- worked Electronic Media, Future Internet Public-Private Partnership hazai kutatóhely és vállalkozás lett a tagja. Az NIH szorosan együtt- ben az NIH kiemelt feladatának tekinti a hazai start-up ökoszisz- gítése során támaszkodik a FIRST projekt és a Kutatási Program FI PPP). A korábbi programok a as időszakra vonatkozó működik a Platformmal, hogy erősítsük Magyarország és a magyar téma kiépítését, melyet számos eszközzel igyekszik elősegíteni. eddigi eredményeire, és támogatja bemutatásukat és a közösség EU-s K+F Keretprogramban, a Horizont 2020-ban folytatódnak, de kutatók pozícióját a jövő internet kutatásokban. Reményeink szerint az NIH által kidolgozott Akkreditált Techno- megjelenését az EU szakmai testületeiben és fórumain. olyan új kezdeményezések is születtek, mint pl. az ötödik generációs A jövő internet, mint az infokommunikációs technológiák lógiai Inkubátor pályázat, a JEREMIE kockázati tőke program, és A legújabb kimutatások és a külföldi elemzők szerint Magyaror- mobil távközlés technológiájának kutatására és fejlesztésére vonat- egyik eleme, azért is különösen fontos a nemzetgazdaság fejlődé- az induló vállalkozások hazai és külpiaci megjelenését támogató szág növekedési pályára lépett. Ahhoz, hogy Magyarország legyen kozó 5G PPP Infrastruktúra program, amely alapjaiban változtathatja se szempontjából, mert ún. kulcstechnológiaként ( Key Enabling rendezvények, meetup-ok hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest a következő sikertörténet, gazdasági szerkezetváltozás szükséges, és meg az infokommunikáció mai architektúráját. Technology ) szinte minden terület innovációjára és hatékony- legyen a régió start-up központja. A hazai start-up kezdemé- az iparban emelni kell a magas szellemi hozzáadott értéket képvise- A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) aktív részvételével Ma- ságára hatással van, így közvetve és közvetlenül meghatározza a nyezések fókuszában sok esetben újszerű internetes alkalmazások lő termékek arányát. A szerkezetváltás céljából arra törekszünk, hogy gyarország kezdettől fogva bekapcsolódott az EU Future Internet régióknak és az egyes országoknak a versenyképességét. Ez Ma- és megoldások állnak, és már eddig is több olyan vállalkozás tűnt Magyarország innovációs központtá váljon, és egyre több magyar (FI) K+F kezdeményezéseibe, és sok magyar kutatócsoportnak gyarországra is igaz, mivel az IKT szektor a magyar GDP mintegy 12 fel, amelyekre nemzetközi szinten is felfigyeltek. innovatív cég lépjen ki a globális piacra. A jövő internet területén segített részt venni a programokban. Az NIH alapító tagja az EU %-át adja, és az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD orszá- Ahhoz, hogy Magyarország aktív részese legyen a jövő végzett kutató-fejlesztő munka hozzájárul céljaink eléréséhez, és Future Internet Fórumának, így befolyásolhatjuk az Európai Unió gok többségével összevetve kiemelkedően magas hazánkban. internet világának és az általa generált innovációs forradalomnak, ahhoz, hogy az innováció a magyar gazdaság motorja legyen.

11 12 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 13 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program Dr. Bakonyi Péter a FINTP és a JINKA Szerkesztő Bizottság elnöke A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program indítását az Új Széchenyi Terv keretében az előremutató infokommunikációs technológiák kutatására 2012-ben kiírt TÁMOP pályázat (TÁMOP C) tette lehetővé, amelynek egyik nyertese a Jövő internet kutatása az elmélettől az alkalmazásig (Future Internet Research, Services and Technology - FIRST) című pályázat lett. A 2012 októberében indult FIRST projekt a Debreceni Egyetem vezetésével konzorciumi szervezetben valósul meg, amelynek tagjai a Debreceni Egyetem Informatikai Kara, az Egyetemközi Távközlési és Információs Központ, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és az MTA Atommagkutató Intézete. A FIRST projekt keretében 2013 elején jött létre a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC), amelynek alapítói a konzorciumi tagok mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett. A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program/Akcióprogram (JINKA) a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform (FINTP) kezdeményezésére és a Jövő Internet Nemzeti Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) szervezésében jött létre 2013 márciusában. A Program kezdeti listája a FIRST projekt kutatási programjára épült (29 téma, JINKA1.0). A Program azóta folyamatosan kiegészült más kutatási pályázatokban nyertes jövő internet témakörű kutatási témákkal és a programhoz csatlakozó intézmények témajavaslataival (JINKA1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 2.0). A JINKA2.1 a februári állapotot tükrözi, amely már 34 intézmény 132 témajavaslatát tartalmazza és a hazai jövő internet kutatások szinte teljes gyűjteményének tekinthető. A Program a kutatási témákat kilenc fejezetbe rendezi, amely mindegyike egy-egy szélesebb kutatási területet ölel fel, és fejezetenként 5 7, összesen 52 témakört nevesít. A Program alapvető célja egy olyan kutatás fejlesztés innovációs program formálása és megvalósulásának elősegítése, amely kapcsolódik a nemzetközi és kiemelten az EU kutatási főirányaihoz és jelentős hatást gyakorol Magyarország technológiai fejlődésére, a gazdaság versenyképességére és a társadalomra. Ennek keretében a Program célja: a hazai jövő internet témakörű kutatási és innovációs tevékenység nyomon követése, támogatása, szinergiák keresése, új kutatási irányok kezdeményezése, nemzetközi kutatási programokban való részvétel elősegítése, különösen a Horizont 2020 programban való eredményes szereplésre, az egyetemi-akadémiai szférán belüli együttműködésének előmozdítása, az egyetemi-akadémiai szféra és az üzleti szféra prekompetitív alapú együttműködésének elősegítése, az internet technológia és tudomány hazai művelésének ápolása. A Programot a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ menedzseli a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platformmal együttműködve. Kétféle tagság került meghirdetésre: Rendes tag: aktív részt vállal a program megvalósításában, egy vagy több témával. Pártoló tag: támogatja programot, tanácsaival segíti a megvalósítást. A Programhoz eddig az alábbi 34 szervezet csatlakozott: Alapító tagok Debreceni Egyetem (DE) Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) MTA Atommagkutató Intézet (ATOMKI) Rendes tagok AITIA International Zrt. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Campden BRI Magyarország Kft. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Eszterházy Károly Főiskola, Eger (EKF) Magyar IPv6 Forum Magyar Telekom Rt. Miskolci Egyetem (ME) MTA Számítástudományi és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI) MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron (NymE) Óbudai Egyetem (ÓE) Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Pannon Egyetem, Veszprém (PE) Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Széchenyi István Egyetem, Győr (SZE) 3DICC Kutatólaboratórium Pártoló tagok Antenna Hungária Rt. Fujitsu Technology Solutions Kft. Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) IBM Magyarország NMH - ITK Párbeszéd Bizottság Oracle Hungary Safepay Kft. SAP Magyarország A Programot hattagú Irányító Bizottság felügyeli. A Program naprakészségét a Program Szerkesztő Bizottsága biztosítja, amelybe minden alapító és rendes tag egy-egy személyt delegál. Jelen anyag a JINKA 2.1 Jövő Internet Nemzeti Kutatási Programban elért kutatási eredményeket mutatja be, a Program szerkezetét követve 83 kutatási téma eredményeit összegzi.

12 14 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 15 Jövő internet kutatási eredmények: Bevezetés Dr. Sallai Gyula egyetemi tanár, BME tudományos igazgató, FIRCC Az internet jelenlegi korlátai, a már jelentkező és a potenciálisan várható igények, illetve a technológia lehetőségek megszabják a kutatás-fejlesztési célokat, a kritikus kutatási kérdéseket, és a klasszikus internet koncepciójának átgondolására késztetnek, az internet jövőképének megfogalmazását igénylik. A jövő internet kutatási eredmények bemutatásához a kritikus kutatási kérdésköröket csoportosítjuk, rendszerező rétegmodellt fogalmazunk meg. Jövő internet víziók A japán National Institute of Information and Communications Az International Telecommunication Union Távközlésszabványosítási szektora (ITU-T) a jövő hálózatok (Future Networks Technology (NICT) 2008-ban készítette el az első víziót az Új Generációs Hálózatok (New-Generation Networks NWGN) FN) szabványosításának megalapozásaként készítette el vízióját. Az ITU-T - a várhatóan között kibontakozó FN, számára, amely kutatási célok, technológiai követelmények megfogalmazását célozta meg úgy, hogy az NWGN új értékeivel társadalmi problémák megoldását (energia szűkössége, kiegészítő megközelítést kombinált: a top down módszert, mint hálózati rendszerek szabványosítása során - két, egymást egészségügyi ellátás, bűnözés megelőzése, technológiai a célkitűzésekből és tervezési szempontokból való kiindulást, szakadék stb.) és a jövő tudástársadalmának megvalósítását és a bottom up módszert, a szóba jövő, viszonylag már érett mozdítsa elő [1]. Víziójuk öt hálózati célt azonosított az NWGN technológiákból való építkezést. Az ITU-T Y.3001, 3011, 3021 és kutatás-fejlesztési stratégia számára, amelynek sémáját a jövő 3031 Ajánlásai (Recommendations) négy olyan alapvető célt internet európai seregszemlék (Future Internet Assemblies, FIA azonosítanak, amelyek a jelenlegi hálózatok tervezése során 2011 Budapesten és Poznanban, FIA 2012 Aalborgban, FIA2013 nem kaptak elegendő figyelmet [7, 8]. A jövő internetéhez Dublinban) átvettek jövő internet víziójukhoz és folyamatosan hasonlóan az Ajánlások az FN-t úgy írják le, mint a kommunikációs, számítási és tárolási erőforrások egységes infrastruktúráját, továbbfejlesztettek, a jövő internet általános törekvéseként egy intelligens, fenntartható világot, egy innovatív, biztonságos amely összekapcsolja és összehangolja az emberek, tárgyak, társadalmat fogalmazva meg [2, 3, 4, 5, 6]. tartalmak, számítógépek, felhők és dolgok jövőbeni internetét. Az 1. ábrán javasolt jövő internet vízió a NWGN kutatás-orien- tált víziójának és az FN szabványosítás-orientált víziójának formai és tartalmi kombinációja, amely számításba veszi a jövő internet seregszemlék eredményeit is. Az ábra demonstrálja a három koncepciót, az emberek internetét, a tárgyak internetét és kiterjesztésüket, a minden internetét, mint a vízió pilléreit, jelzi az intelligens, nagy értékű, a felhőben szolgáltatásosként nyújtott alkalmazások sokaságát (intelligens város, otthon, iroda, intelligens közlekedés, energia, e-business, e-közigazgatás, e-egészségügy, e-oktatás, 3D média, stb.) és megjelöli az öt stratégiai célkitűzést. A stratégiai célkitűzések az NWGN és az FN víziók célkitűzésein alapulnak, és az alábbiak: Adat és tartalom tudatosság: Big Data, tartalom ID Emberek Internete Skálázható, flexibilis hálózatok, szolgáltatás tudatosság Intelligens, innovatív és biztonságos társadalom Intelligens, nagyértékű alkalmazások sokasága a Felhőben Minden Internete Környezet tudatosság, fenntarthatóság Tárgyak Internete Virtuális hálózatok, erőforrás tudatosság 1. ábra Jövő internet vízió, az NWGN, FN és FIA víziók alapján A skálázható, flexibilis, szolgáltatás tudatos hálózat célkitűzése egy kapacitásában bővíthető, funkcionálisan rugalmas hálózati architektúrára utal, amely különféle és fejlődő követelményű szolgáltatások széles körét befogadni képes. A jövőbeni hálózati architektúráknak nemcsak a jelenlegi szolgáltatásokat ( , böngészés stb.) kell támogatniuk, hanem az újonnan jelentkező szolgáltatásokat is, mégpedig úgy, hogy az igényelt többlet funkciók a kommunikációs, számítási és tárolási erőforrások és a működési költségek gyökeres növekedése nélkül nyújthatók legyenek. A hálózati architektúrának fejlett mobilitás kezelési képességekkel kell rendelkeznie és képesnek kell lennie a fokozott megbízhatósági és biztonsági követelményű kritikus szolgáltatások támogatására is. A virtuális, erőforrás tudatos hálózat célkitűzése a kombinált kommunikációs, számítási és tárolási erőforrások, röviden a hálózati erőforrások virtualizációjára és egy egységes hatékony hálózati erőforrás menedzsmentre utal. A hálózat virtualizációja a hálózati erőforrások részekre osztását, a részek virtuális erőforrásként való absztrahálását, valamint a virtuális hálózati erőforrások és a hálózati funkciók szükség szerinti felhasználásával logikailag egymástól elszigetelt, szoftver alapú virtuális hálózatokba való egyesítését jelenti. Ily módon a szolgáltatások a virtualizált erőforrásokat rugalmasan vehetik igénybe, és lehetővé válik egy fizikai hálózaton több logikailag elkülönült, virtuális hálózat létrehozása.

13 16 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 17 Az adat és tartalom tudatosság célkitűzése a különféle és nagy mennyiségű adatok (Big Data) használatához, kezeléséhez és átviteléhez kapcsolódik. A tárgyak internete és a különböző médiaforrások hatalmas mennyiségű adatot generálnak, beleértve 3D és kognitív tartalmakat is, amelyek hatékony feldolgozást és továbbítást igényelnek. A kommunikáció a jelenlegi hálózatokban globális helyazonosításon és hely alapú irányításon alapul. Ha a különböző adatközpontokban elhelyezett azonos tartalmak azonos tartalom azonosítót (ID) kapnak, akkor a kívánt tartalom egy tartalom ID alapú irányítás révén a legközelebbi adatközpontból elérhető. A fenntarthatóság, környezet tudatosság célkitűzése az energia tudatosságra és a hatékony spektrum használatra utal, de felölelhet bármilyen más ökológiai szempontot is. Az internet forgalom óriási növekedése az energiafelhasználás intenzív növekedését eredményezi; ezért az energia tudatosság kulcstényezővé vált (Zöld hálózat). Az energiával való takarékosság érdekében egyrészt a hálózatok optimalizálására, a forgalmi terhelések és hálózati kapacitások csökkentésére kell törekednünk, másrészt javítani kell az energiafelhasználás hatékonyságát alacsony teljesítményigényű elektronikai eszközök és dinamikus szabályozási technikák alkalmazásával. Az intelligens, innovatív és biztonságos társadalom, mint a jövő internet általános célkitűzése foglalja magába a társadalmi célokat és szempontokat (társadalom tudatosság, szociális hálók, társadalmi kölcsönhatások, kiterjesztett valóság stb.). A jövőben az internet nélkülözhetetlen infrastruktúrává, közművé válik, a globális hálózathoz való hozzáférés várhatóan az egyik alapvető emberi jog lesz. A jövő internetének tekintetbe kell venni társadalmi-gazdasági célokat, mint az internet kormányozhatóságát (pl. a piacra lépés korlátai, a létesítés és működtetés élettartam költségei, univerzális szolgáltatások), az internet alapú innováció ösztönzését, az információ biztonságot, a személyes adatok védelmét. A jövő internet kutatási témák rendszerezése Jelen FIRCC Jelentés a magyarországi jövő internet kutatások témáit és eredményeit mutatja be. A kutatási témákat témakódjuk alapján azonosítjuk és sorrendezzük. A témakódok a jövő internet témák FIRCC által kidolgozott és alább bemutatott rendszerezésén alapulnak. A jövő internet kutatási témákat, közleményeket tanulmányozva különösen a FIA (Future Internet Assembly) 2010 és 2013 közötti rendezvényeit és kiadványait [2, 3, 4, 5, 6], a Horizont 2020 munkaprogramját [9], valamint a hazai jövő internet kutatási tevékenységet [10], azonosíthatjuk a kutatási területeket és a releváns kutatási témaköröket. A kutatási területeket egy rétegmodell szerint rendezzük, amelynek egyes rétegei a jövő internet kutatás fejezeteit képezik, az alapkutatástól kezdve az alkalmazott kutatásokon (Internet Engineering) keresztül az internet alkalmazásokig [11]. A 2. ábra mutatja a kilencrétegű modellt, a kilenc kutatási fejezetet és azok kapcsolódásait a kutatás-fejlesztés három fő célterületéhez. Az internet tudomány alapkutatása képezi a legalsó réteget, az első fejezetet. Felette az Internet Engineering, a mérnöki kutatások öt réteget alkotnak (2.6. fejezetek). Az alkalmazások, kísérleti rendszerek, szabványosítás és szabályozás három réteget képeznek (7., 8. és 9 fejezet). A 2. ábra jelzi az egyes kutatási fejezetek más kutatási célokhoz való kapcsolódásait is. A következőkben definiáljuk a kutatási fejezeteket és azonosítjuk releváns kutatási témaköreiket, összesen 52 témakört [12]. 1. Internet alapkutatások (Internet tudomány) Az Internet tudomány alapkutatások az internet hálózatnak és a társadalommal való egymásra hatásának integrált, interdiszciplináris megértését célozzák, felölelve az összes, internetet tanulmányozó tudományterületet (matematika, műszaki, humán, társadalmi stb.). A releváns kutatási témakörök az alábbiak: A) Hálózat tudomány: nagyméretű rendszerek modellezése, jellemzőinek kutatása stb.; #9: Kísérletek, szabványok, szabályozás #8: Jövő internet közösségi alkalmazások #7: Kiberfizikai rendszerek és alkalmazások #6: Tárgyak internete #5: 3D Internet és kongnitív infokom #4: Adat és tartalom technológiák #3: Jövő internet hálózati architektúrák #2: Jövő internet modellezés, elemzés és tervezés #1: Internet alapkutatások B) Számítástudomány, a számításelmélettől a számítógép architektúráig; C) Kapcsolódó alapvető technológiák, mint kvantum és nanotechnológia stb.; D) Biztonság, kriptográfia; E) Humán szempontok (viselkedés, bizalom, kognitív folyamatok, társadalmi hálók); F) Internet gazdaságtan, játékelmélet; G) Jog és kormányozhatóság (személyiségi jogok, hálózat semlegesség stb.). 2. Jövő internet modellezés, elemzés és tervezés E fejezetbe tartozó rendszertechnikai jellegű kutatási témák a jövő internetét megalapozó modern infokommunikációs rendszerek, hálózati koncepciók és technológiák modellezését és sokoldalú elemzését (teljesítmény, skálázhatóság, stabilitás, rendelkezésre állás, rugalmasság, szolgáltatás minőség, stb.), valamint új vizsgálati és tervezési módszerek kidolgozását célozzák. 2. ábra Jövő internet kutatások rétegmodellje Jövő Internet megoldások: intelligens tartalomszolgáltatások és alkalmazások fejlesztése és vizsgálata (Internet Services and App s) Jövő Internet technológiák: Hálózati architektúrák, adat és tartalomkezelési módszerek (Internet Engineering) Jövő Internet alapok: Hálózat tudomány, kriptográfia, internet társadalmi hatásai, kormányozhatósága (Internet Science) A releváns kutatási témakörök: A) Hálózat modellezés és teljesítmény analízis; B) Sorbanállási modellek, forgalomelemzés, tervezés és optimalizálás; C) Kommunikációs rendszerek (moduláció, kódolás, hozzáférés, spektrumhasználat); D) Erőforrás allokációs és optimalizációs módszerek; E) Hálózatos médiaszolgáltatások vizsgálata (video folyam/ streaming, VoIP, IPTV); F) Monitorozás, hibafeltárás, hibalokalizálás, hibajavítás. 3. Jövő internet hálózati architektúrák Új hálózati architektúrák szükségesek a társadalmi kihívások teljesítéséhez, amelyeket a jelenlegi, klasszikus internet nem képes hatékonyan kielégíteni. E központi jelentőségű kutatási terület az új hálózati architektúrákra és protokollokra, működési mechanizmusokra, a szolgáltatás központúságra és a hálózat virtualizációjára fókuszál, mint:

14 18 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 19 A) Követelmények (skálázhatóság, biztonság, szolgáltatásminőség, rendelkezésre állás, robusztusság, rugalmasság stb.) és koncepciók (pl. virtualizálás); B) Internet irányítás: protokollok, eljárások, tartalom elosztás stb.; C) Mobil hálózati technológiák: mobilitás kezelés, fix-mobil kon vergencia (FMC), hálózati koncepciók, 5G hálózati infrastruktúra; D) Jövő média hálózatok, tartalom centrikus, tartalomelosztó hálózatok (CCN, CDN); E) Network computing: mindenütt jelen levő (ubiquitous), grid, felhő számítástechnika; F) Virtuális hálózatok, szoftver definiált hálózatok (SDN), hálózati funkciók virtualizálása (NFV); G) Felhő infokommunikáció (NaaS: Network as a Service, PaaS: Platform as a Service, CaaS: Communication as a Service ). 4. Adat és tartalom technológiák A hatalmas mennyiségben jelentkező adat és multimédia tartalom kezelése a jövő internet fejlesztések alapvető hajtó ereje. Az ide tartozó kutatási témák az adatok jelentésének feltárását, bármilyen formájú információ gyűjtésének, keresésének, kezelésének és közzétételének támogatását célozzák. A releváns kutatási témakörök: A) Adat, szöveg és média bányászat; B) Big Data kihívások (3V: volume, velocity, variety) és megoldások; C) Szemantikus kereső algoritmusok, tudásfeltárás; D) Megjelenítés, vizualizáció; E) Digitális könyvtár funkciók. 5. 3D internet és kognitív infokommunikáció A háromdimenziós (3D) kommunikáció képes magába foglalni kognitív rendszereink teljesebb körét, nemcsak a hallást és látást, hanem a tapintást, gesztust, érzést, érzelmet, szaglást stb. is. A 3D internet hatalmas potenciális távlatokat nyit és számos kutatási kihívást jelent, amelyek a lehetőségek valóra váltását célozzák: A) 3D internet architektúra és médiatartalom; B) Multimodális ember gép interfészek; C) Kognitív infokommunikáció, kognitív tartalmak és csatornák; D) Virtuális kollaboráció, 3D internet alapú szabályozás és kommunikáció; E) 3D és 4D tartalom előállítása és megjelenítése, eszközök és eljárások. 6. Tárgyak internete (IoT) A tárgyak internete (Internet of Things IoT) a jövő internet vízió kulcseleme, amely a legkülönfélébb eszközök (dolog, szenzor, gép stb.) milliárdjainak valós-idejű összetett összekapcsolását és együttműködését célozza. A kapcsolódó kutatások a felmerülő technológiai, kommunikációs, működtetési és biztonsági kérdésekre keresik a megoldást: A) IoT képes technológiák (RFID, NFC stb.), szenzorok és aktuátorok, energia és spektrumtudatosság; B) Azonosítási eljárások, nevezés, címzés, IPv6 stb.; C) IoT eszközök kommunikációja, IoT infrastruktúrák, önmenedzselő hálózati rendszerek; D) Szoftver megoldások, adatkezelés, biztonsági eljárások: önadaptív biztonsági mechanizmusok és protokollok, önmenedzselő biztonságos IoT; E) Szolgáltatástámogató platformok, heterogén adatgyűjtő és feldolgozó infrastruktúrák. 7. Kiberfizikai rendszerek és alkalmazások A kiberfizikai rendszerek (cyber-physical systems, CPS) a beágyazott ICT rendszerek olyan következő generációját jelentik, amelyek a tárgyak internetén keresztül összekapcsolódnak, együttműködnek, és innovatív intelligens alkalmazások és szolgáltatások széles körének nyújtására képesek. A legfontosabb kutatási irányok az alábbiak: A) Beágyazott és intelligens mérnöki rendszerek fejlesztése; B) Intelligens gyártási alkalmazások, fizikai folyamatok mérése, szabályozása; C) Intelligens közlekedési, logisztikai és gépjármű alkalmazások; D) Intelligens mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazások; E) Energiahatékonysági kutatások, energiatakarékos megoldások, zöld ICT rendszerek. 8. Jövő internet közösségi alkalmazások A felhasználók állandó (always on) hozzáférést igényelnek olcsó, biztonságos, felhasználó-barát, személyre szabott, környezet-tudatos mobil alkalmazások sokféleségéhez, amelyek egy növekvő összetettségű erősen összekapcsolt infrastruktúrán valósítandók meg. Az IoT releváns az intelligens környezet és tér megteremtésében. A felmerülő kérdések megválaszolása interdiszciplináris kutatásokat kíván: A) Alkalmazási platformok és funkciók fejlesztése közösségi érzékeléshez; B) Intelligens otthoni és irodai alkalmazások; C) Intelligens egészségügyi és jóléti alkalmazások; D) Intelligens üzleti alkalmazások; E) Intelligens közigazgatási alkalmazások; F) Intelligens városi alkalmazások (Smart City); G) Egyéb intelligens közösségi és kognitív alkalmazások. 9. Kísérleti rendszerek, szabványosítás és szabályozás E fejezet olyan gyakorlatias témákat ölel fel, mint: a kísérleti és vizsgáló rendszerek követelményei, tervezése és együttműködése, a kísérletek műszaki és szociális tapasztalatai, a jövő internethez kapcsolódó szabványosítási tevékenység, valamint a felmerülő komplex szabályozási kérdések. A témakörök az alábbiak: Irodalom A) Kísérleti rendszerek, tesztbedek, kísérleti módszerek; B) Kísérleti szolgáltatások, tapasztalatok; C) Társadalmi - gazdasági tanulmányok, üzleti modellek; D) Szabványosítás (kommunikáció, azonosítás, virtualizálás, együttműködés, biztonság); E) Szabályozás (műszaki, gazdasági, tartalom). A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program (JINKA) a benevezett témákat e kilenc fejezetbe, azon belül e témakörökbe rendezi. Minden témához (T) egy TNMP alakú azonosító kódot rendel, ahol N (1 9) a fejezetet, M (A, B..G, X) a fejezeten belül a témakört, P a témakörön belüli sorszámot (1, 2 ) jelöli, pl.: T2F7. A JINKA regisztrált témát tartalmaz az 52 témakörbe csoportosítva [10]. Néhány témakörben nem regisztráltak témát, egyes témakörökben ötöt, vagy többet is. Jelen FIRCC Jelentés közülük 83 kutatási témát mutat be. Fejezetenként azon belül témakörönként csoportosítva felsoroljuk a regisztrált témákat, majd közülük a kiválasztott kutatási témákat részletesen ismertetjük, felölelve a kutatási téma és az eredmények rövid leírását, a téma hazai és nemzetközi beágyazódását, kapcsolódásait, valamint a fontosabb közleményeket. [1] Nishinaga, N.: NICT New-Generation Network Vision and Five Network Targets. IEICE Trans. on Communications, Vol. E93-B, No.3. pp March Online ISSN: , Print ISSN: [2] Towards the Future Internet - Emerging Trends from European Research, Future Internet Assembly 2010, Valencia, April 2010, Edited by Tselentis, G. et al. ISBN /539-6, 2010, IOS Press, Amsterdam [3] The Future Internet - Future Internet Assembly 2011: Achievements and Technological Promises, Budapest, May 2011, Edited by Dominigue, J. et al. LNCS 6656, ISBN , 2011, Springer, Heidelberg [4] The Future Internet Future Internet Assembly 2012: From Promises to Reality, Aalborg, 9-11 May 2012, Edited by Alvarez, F. et al. LNCS 7281, ISBN , 2012, Springer, Heidelberg [5] The Future Internet - Future Internet Assembly 2013: Validated Results and New Horizons, Dublin, 8-10 May 2013, Edited by Galis, A. and Gavras, A. LNCS 7858, ISBN , 2013, Springer, Heidelberg [6] Wainwright, N., Papanikolaou, N.: The FIA Research Roadmap, Priorities for Future Internet Research. Introduction in: The Future Internet Future Internet Assembly 2012: From Promises to Reality, pp , Springer, Heidelberg [7] Matsubara, D., Egawa, T. et al: Open the Way to Future Networks A Viewpoint Framework from ITU-T. In: The Future Internet - Future Internet Assembly 2013: Validated Results and New Horizons. pp , Springer, Heidelberg [8] ITU-T Recommendation Y.3001: Future Network Vision Objectives and Design Goals, 2011 [9] European Commission: HORIZON The Framework Programme for Research and Innovation. Brussels, Work Programme ( ) 5.i. Leadership in enabling and industrial technologies: Information and Communication Technologies. Annex 6 to Decision. December p [10] Bakonyi, P., Sallai, Gy.: A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program JINKA2.1, p. 55, Budapest, február. [11] Sallai, Gy.: The FIRST Project and the Future Internet National Research Programme. Presentation. Future Internet PPP Workshop on Building an Eco-System for Delivering Innovative Future Internet Services and Applications. IEEE ICC 2013, Budapest, 13 June [12] Sallai, Gy.: Chapters of Future Internet Research. CogInfoCom th IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications, ISBN , Paper 27, pp Track on Chapters of the Future Internet Science and Engineering. Plenary talk. Dec 2-6, 2013, Budapest

15 INTERNET 01 ALAPKUTATÁSOK Témakörök, témajelentések és további regisztrált témák: A) Hálózat tudomány T1A1 Infokommunikációs hálózatok elméleti alapjai, jellemzői T1A2 Nagyméretű hálózatok és komplex hálózati folyamatok modellezése és vizsgálata T1A3 Nagyméretű hálózatok elmélete, matematikai modellezése B) Számítástudomány, számításelmélettől a számítógép architektúráig T1B1 Nemhagyományos számítási modellek és architektúrák T1B2 Halmazapproximációra támaszkodó vizsgálatok T1B3 Processzus algebrák T1B4 Nem-klasszikus logikák és alkalmazásaik a kódolás és a mesterséges intelligencia területén C) Kapcsolódó alapvető technológiák, kvantum és nanotechnológia T1C1 Molekuláris kapcsolók, mint informatikai tároló rendszerek T1C2 Kvantummechanikai elvekre épülő információátvitel, feldolgozás és titkosítás kutatása T1C3 Eszközfüggetlen kvantuminformatika D) Biztonság, kriptográfia T1D1 Bizalmas adatok védelme, kriptográfiai protokollok T1D2 A biztonságos internet megteremtése T1D3 A jövő internet szoftverbiztonsági kérdései T1D4 Hálózatbiztonsági eljárások, tűzfal modellek és szabályok T1D5 Kritikus rendszerek biztonsága E) Humán szempontok: viselkedés, bizalom, kognitív folyamatok, társadalmi hálók T1E1 A bizalom szerepe a digitális világban F) Internet gazdaságtan, játékelmélet T1F1 Játékelméleti megközelítések az internet gazdaságtanban G) Jog és kormányozhatóság, személyiségi jogok, hálózat semlegesség

16 22 INTERNET ALAPKUTATÁSOK INTERNET ALAPKUTATÁSOK 23 T1A1 Infokommunikációs hálózatok elméleti alapjai Nagy hálózatok modellezése Résztvevő intézmény: DE Informatikai Kar Fazekas István, Sok nagyméretű valós hálózat (WWW, szociális hálózatok,...) skálafüggetlen. Kutatásaink során nagy hálózatok ismert matematikai modelljeit terjesztjük ki, egy hálózatfejlődési mechanizmust írunk le, a hálózatok elemzését matematikai módszerrel és számítógépes szimulációval végezzük, és olyan jellemzőket határozunk meg, mint az aszimptotikus fokszám eloszlás, maximális fokszám, klaszterezettségi együttható. A diszkrét véletlen struktúrák vizsgálata, az általánosított elhelyezési séma elméleti alapot is ad a hálózatok további vizsgálatához. diszkrét véletlen struktúrák vizsgálata elméleti alapot adhat a hálózatok vizsgálatához. Az általános elhelyezési séma olyan modellosztály, amely többek között magába foglalja a hagyományos elhelyezési sémát és bizonyos véletlen erdőket. Az általánosított elhelyezési séma esetén több aszimptotikus eredményt értünk el: nagy számok törvényeit, határeloszlás-tételeket. Például nagy számok erős törvényét igazoltuk a véletlen erdőkben lévő, k csúcsot tartalmazó fák számára. Definiáltuk a séma újabb változatait, amik aszimptotikáját szintén leírtuk. Például határeloszlás tételeket a k részecskét tartalmazó cellák számáról. A nagyméretű hálózatok vizsgálata az utóbbi időszak jelentős témája. Empirikus vizsgálatok alapján kiderült, hogy sok hálózat (WWW, szociális hálózatok...) skálafüggetlen. Ez más szóval azt jelenti, hogy az aszimptotikus fokszámeloszlás hatványrendben cseng le. A valós hálózatok fejlődésének leírására Barabási és Albert 1999-ben a preferential attachment mechanizmust javasolta (azaz az új csúcs nagy eséllyel a magas fokszámú csúcsokhoz fog kapcsolódni). A modellnek számos módosítása ismert. Például Cooper és Frieze 2003-ban a preferential attachment mellett az egyenletes választást is megengedte. Mi egy általános, N csúcspont kapcsolatán alapuló hálózatfejlődési mechanizmust írtunk le. Ebben megengedett mind a preferential attachment, mind az egyenletes választás. A modell, amelyben négy választható paraméter van, a Backhausz és Móri által 2012-ben javasolt, három csúcspont interakcióján alapuló modell kiterjesztése. A gráf egyes összetevőinek (csúcsoknak, éleknek, háromszögeknek...) a súlya azt mutatja, hogy hány interakcióban vettek részt. Skálafüggetlenséget bizonyítottunk a csúcsok súlyára és fokszámára is. Tételeket bizonyítottunk a rögzített csúcs súlyára és fokszámára, valamint a maximális súly és a maximális fokszám aszimptotikájára. A tételeinkbeli eredményeket számítógépes szimulációval is alátámasztottuk. Számítógépes szimulációval vizsgáltuk a modellek keverékeit, továbbá a modellek további jellemzőit. Ezek további elméleti vizsgálatokat vetítenek előre. A Nemzetközi és hazai kapcsolódás: A TÁMOP C-11/1/KONV FIRST projekt 1. alprojekt 1.2c témája. ❶ Fazekas, I., Porvázsnyik, B. Scale-free property for degrees and weights in a preferential attachment random graph model. Journal of Probability and Statistics, Volume 2013 (2013), Article ID ❷ Fazekas, I., Porvázsnyik, B. Scale-free property for degrees and weights in an N-interaction random graph model. arxiv: v1 [math.pr] 17 Sep 2013 ❸ A. Chuprunov, I. Fazekas: Strong laws of large numbers for random forests. Acta Mathematica Hungarica 124 (1), ❹ AN Chuprunov, I. Fazekas: An analogue of the generalised allocation scheme: limit theorems for the number of cells containing a given number of particles. Discrete Math. Appl 22 (1),

Tájékoztató a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program előrehaladásáról: JINKA2.1 Dr. Sallai Gyula

Tájékoztató a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program előrehaladásáról: JINKA2.1 Dr. Sallai Gyula Tájékoztató a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program előrehaladásáról: JINKA2.1 Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2014. február 11. A Jövő

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program és eredményei

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program és eredményei 1. Magyar Jövő Internet Konferencia A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program és eredményei Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2014. október

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014 A Jövő Internet Nemzeti Kutatáskoordinációs Központ jelentése, FIRCC jelentés 2014 Szerkesztette: Bakonyi Péter és Sallai Gyula FIRCC H U N G A

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei, 2013-14

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei, 2013-14 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei, 2013-14 Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2015. február Az internet kihívásai, a jövő

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debreceni Egyetem Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ 2015 PREAMBULUM A Debreceni Egyetem (DE), mint vezető konzorciumi

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

EOQ Megbízhatósági és Szolgáltatási Szakbizottság dr. Bartolits István NMHH 2014. november 25.

EOQ Megbízhatósági és Szolgáltatási Szakbizottság dr. Bartolits István NMHH 2014. november 25. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Tartalom és alkalmazás szolgáltatók (CAP) IP tranzit szolgáltatók iserél központok (IX) Tartalom szállító szolgáltatók (CDN) Internet hozzáférés szolgáltatók (ISP)

Részletesebben

Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére. Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP.

Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére. Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP. Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP. 1 Jövő Internet NTP alakuló ülése Az alakuló ülést 2011. május 3-án 10h 30-kor tartjuk. Helyszín: 1132 Bp. Victor Hugó utca

Részletesebben

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája Magyar IPv6 Konferencia Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2012. május 3. Németh Vilmos BME 1 A kezdetek ARPANET 1969 2 Az Internet ma XXI. század A Világ egy új Internet

Részletesebben

Előremutató Infokommunikációs Technológiák kutatásának támogatása, valamint a kapcsolódó IT szakember utánpótlás biztosítása

Előremutató Infokommunikációs Technológiák kutatásának támogatása, valamint a kapcsolódó IT szakember utánpótlás biztosítása Társadalmi Megújulás Operatív Program Előremutató Infokommunikációs Technológiák kutatásának támogatása, valamint a kapcsolódó IT szakember utánpótlás biztosítása Kódszám: TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0001

Részletesebben

Jövő internetének funkciói és kutatása

Jövő internetének funkciói és kutatása , BMEVITMAV74 BME-VIK és DE-IK közös szabadon választható tárgya Jövő internetének funkciói és kutatása Prof. Sallai Gyula DSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások HTE INFOKOM 2014 konferencia és kiállítás Kecskemét, 2014. okt. 8-10. A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások Dr. Abos Imre egyetemi docens abos@tmit.bme.hu BME Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Jövő Internet kihívásai A jövő információs és kommunikációs technológiai MTA TRB és IB közös tudományos ülés november 17.

A Jövő Internet kihívásai A jövő információs és kommunikációs technológiai MTA TRB és IB közös tudományos ülés november 17. A Jövő Internet kihívásai A jövő információs és kommunikációs technológiai MTA TRB és IB közös tudományos ülés 2010. november 17. Dr. Szabó Róbert, e. docens Nagysebességű Hálózatok Laboratorium (HSNLab)

Részletesebben

A H2020 munkacsoport bemutatása

A H2020 munkacsoport bemutatása Interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0017 A H2020 munkacsoport

Részletesebben

Jövő internetének kihívásai, célkitűzései és kutatása

Jövő internetének kihívásai, célkitűzései és kutatása , BMEVITMAV74 BME-VIK és DE-IK közös szabadon választható tárgya Jövő internetének kihívásai, célkitűzései és kutatása Sallai Gyula DSc Professor Emeritus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom Információs társadalom Általános tudnivalók Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár 2011.01.24. Bemutatkozás BME villamosmérnök (1965) Kandidátus (1974) c. docens

Részletesebben

A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 3.0

A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 3.0 A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 3.0 Bakonyi Péter Sallai Gyula Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapest, 2015. augusztus TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

IKT megoldások az ipar szolgálatában

IKT megoldások az ipar szolgálatában IKT megoldások az ipar szolgálatában Charaf Hassan, egyetemi tanár, tanszékvezető 1 IKT Trendek A mobileszközök és szenzorok erősödése A felhőszolgáltatások elterjedése Hálózati megoldások robusztussága

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI TUDÁSKÖZPONT (DEITK) KONCEPCIÓ

DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI TUDÁSKÖZPONT (DEITK) KONCEPCIÓ DEITK DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI TUDÁSKÖZPONT (DEITK) KONCEPCIÓ Gál Zoltán, Debreceni Egyetem Informatikai Szolgáltató Központ Dr. Pethő Attila, Debreceni Egyetem Informatikai Kar Tóth István, Debreceni

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

EFOP Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, Orosz Dániel, PhD-hallgató,

EFOP Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, Orosz Dániel, PhD-hallgató, OKOS VÁROSOK, OKOS EGYETEMEK - A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK HELYE SZEREPE AZ OKOS VÁROSSÁ VÁLÁS FOLYAMATA SORÁN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL HAZÁNK MEGYEI JOGÚ VÁROSAIBAN Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, regpzs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

stratégiai kutatási terve

stratégiai kutatási terve A NESSI-Hungary stratégiai kutatási terve Dr. Kondorosi osi Károly BME IIT 2 Vázlat Bevezető Alakulás, motivációk Mit csinál a NESSI az EU-s anya Mit csinál a NESSI-Hungary A Stratégiai kutatási terv (SKT)

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár,

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, 2010.03.17. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Az Információs Társadalom Technológiai

Részletesebben

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT Dr. Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese Tehetséghíd a jövőbe V. Országos TDK-fórum 2018. október 18. A

Részletesebben

A brüsszeli Net Futures 2015 tapasztalatai

A brüsszeli Net Futures 2015 tapasztalatai A brüsszeli Net Futures 2015 tapasztalatai Dr. Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapest, 2015. június 3. 12. Európai Uniós Future Internet rendezvény FIA, Bled, March 2008 Bled Declaration FIA,

Részletesebben

Industrial Internet Együttműködés és Innováció

Industrial Internet Együttműködés és Innováció Industrial Internet Együttműködés és Innováció Informatikai Oktatási Konferencia 2014.02.22. Imagination at work. Előadó: Katona Viktória Innováció Menedzser viktoria.katona@ge.com Dr. Reich Lajos Ügyvezető

Részletesebben

Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr

Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr Az okos város Célja a lakók életminőségének javítása. Olyan versenyképes, erős növekedési potenciállal

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Smart City feltételei

Smart City feltételei Smart City feltételei OKOS VÁROS konferencia 2017. május 25. Kövesdi Zoltán Közigazgatási tanácsadó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium JÓLÉT MEGTEREMTÉSE SMART INFRASTRUCTURE GAZDASÁG Miért van szükség digitális

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Worldwide LHC Computing Grid

Worldwide LHC Computing Grid Worldwide LHC Computing Grid Új modell a tudományos informatikában Hernáth Szabolcs hernath@mail.kfki.hu MTA KFKI RMKI www.eu-egee.org Tartalomjegyzék 1. Miért Grid? LHC adattárolás és -feldolgozás Computing

Részletesebben

Áttekintés a Jövő Internet agrárgazdasági alkalmazási lehetőségeiről Az NTP FI Agrár- és Élelmiszeripari tagozat

Áttekintés a Jövő Internet agrárgazdasági alkalmazási lehetőségeiről Az NTP FI Agrár- és Élelmiszeripari tagozat Áttekintés a Jövő Internet agrárgazdasági alkalmazási lehetőségeiről Az NTP FI Agrár- és Élelmiszeripari tagozat Herdon Miklós, Botos Szilvia, Szilágyi Róbert Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből Dr. Charaf Hassan, BME hassan@aut.bme.hu 1 Napirend IT alkalmazási irányok: Gartner 2012- Mobil adat forgalom: CISCO 2012- IKT Trendek BME-IKT BME Példák

Részletesebben

Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés

Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés Dr. Bakonyi Péter HUNGANET Az alakuló ülés programja Levezető elnök : Bakonyi Péter Köszöntő - Zombory László HUNGARNET elnök A Jövő Internet

Részletesebben

Felsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Felsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Felsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, 2016-2020 Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform 2016.05.04 Fonyó Attila Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési

Részletesebben

Internet of Things 2

Internet of Things 2 Az Internet jövıje Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2009.09.29. Internet of Things 2 2009.09.29. Internet of Things 3 2009.09.29. Internet of Things 4 2009.09.29. Internet of Things

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A Jövő Internet elméleti alapjai. Vaszil György Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

A Jövő Internet elméleti alapjai. Vaszil György Debreceni Egyetem, Informatikai Kar A Jövő Internet elméleti alapjai Vaszil György Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Kutatási témák Bizalmas adatok védelme, kriptográfiai protokollok DE IK Számítógéptudományi Tsz., MTA Atomki Informatikai

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

MOBILITÁS ÉS MULTIMÉDIA NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2008. JÚNIUS 16.

MOBILITÁS ÉS MULTIMÉDIA NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2008. JÚNIUS 16. MOBILITÁS ÉS MULTIMÉDIA NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2008. JÚNIUS 16. MEGALAKULÁS 1. 2008. június 11-én megalakult a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform közel 40 alapító

Részletesebben

CITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor

CITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor CITY OF Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor Bevezetés Az önkormányzatok hatásköre elég jelentősen csökkent az elmúlt években, ez korlátozza az érdemi beavatkozási területek számát Szeged viszonylag

Részletesebben

Jövő internetének kihívásai, célkitűzései és kutatása

Jövő internetének kihívásai, célkitűzései és kutatása , BMEVITMAV74 BME-VIK és DE-IK közös szabadon választható tárgya Jövő internetének kihívásai, célkitűzései és kutatása Sallai Gyula DSc Professor Emeritus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

Smartpolis projekt Okos város kutatások a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen V4 projektek

Smartpolis projekt Okos város kutatások a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen V4 projektek Smartpolis projekt Okos város kutatások a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen V4 projektek Dr. Bakonyi Péter Tudományos tanácsadó BME Smartpolis Tudásközpont Okos város konferencia Infotér

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

WEB2GRID: Desktop Grid a Web 2.0 szolgálatában

WEB2GRID: Desktop Grid a Web 2.0 szolgálatában WEB2GRID: Desktop Grid a Web 2.0 szolgálatában MAROSI Attila Csaba MTA SZTAKI atisu@sztaki.hu 2011.07.26. Áttekintés Bevezető Grid rendszerekkel szembeni elvarások változása Web 2.0 rendszerek főbb jellemzői

Részletesebben

A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 2.4

A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 2.4 A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 2.4 Bakonyi Péter Sallai Gyula Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapest, 2014. december A JÖVŐ INTERNET

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A kezdeményezés célkitűzése

A kezdeményezés célkitűzése A kezdeményezés célkitűzése Oktatás Összefogni az oktatók tevékenységét Minőségi tananyagok, az oktatók továbbképzése Folyamatosan bővülő tananyagbázis, bárki számára elérhető Kutatás Támogatni a Java

Részletesebben

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.

Részletesebben

Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Kerekasztal beszélgetés a célokról és eszközökről Mohácsi János, kutatás-fejlesztési főosztályvezető ws_kf@niif.hu

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia

Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia DJP 2.0 DEFS Digitális Jólét Program 2.0 456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat: A Kormány elrendeli Magyarország Digitális Egészségiparfejlesztési Stratégiájának elkészítését az Idősügyi Infokommunikációs

Részletesebben

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN Pomázi Gyula 2019.06.20. 2 Szakpolitikai és fejlesztéspolitikai paradigma váltás 3 A gazdaság versenyképességének további fokozása mögötti

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

SZTE Nyílt Forrású Szoftverfejlesztő és Minősítő Kompetencia Központ

SZTE Nyílt Forrású Szoftverfejlesztő és Minősítő Kompetencia Központ UNIVERSITY OF SZEGED SZTE Nyílt Forrású Szoftverfejlesztő és Minősítő Kompetencia Központ Gyimóthy Tibor és Ferenc Rudolf Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszék Szoftverfejlesztés Tanszék Több

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

FUJITSU Day 2015. 2015. június 4. Gacsal József, kereskedelmi igazgató. Human Centric Innovation

FUJITSU Day 2015. 2015. június 4. Gacsal József, kereskedelmi igazgató. Human Centric Innovation FUJITSU Day 2015 2015. június 4. Gacsal József, kereskedelmi igazgató Human Centric Innovation 1 Áttekintés a Fujitsu Innovációs tevékenységéről 1820 szabadalom 13. hely a innovációs listán (Business Insider)

Részletesebben

IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata

IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata IKP-9010 Számítógépes számelmélet 1. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9011 Számítógépes számelmélet 2. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9021 Java technológiák IK Prog. Nyelv és Ford.programok Tsz. IKP-9030

Részletesebben

Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben

Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Tantárgy Tárgykód I. félév ősz II. félév tavasz Algoritmusok

Részletesebben

Piaci alapú kutatás-fejlesztések a Pannon Egyetemen

Piaci alapú kutatás-fejlesztések a Pannon Egyetemen Piaci alapú kutatás-fejlesztések a Pannon Egyetemen Bertók Botond Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014. November 27. Tartalom Pannon Egyetem Minőség és

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében 21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek

Részletesebben

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank 1 2013. november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 2 » Az európai lakosság több, mint 70%-a városi környezetben él, ezek az agglomerációk az Európai Unió

Részletesebben

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19. Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, 2018. április 19. Az előadáson érintett témák Termelés és piaci hatások Új piaci színtér

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved.

Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved. 1 Oracle Felhő Alkalmazások: Gyorsabb eredmények alacsonyabb kockázattal Biber Attila Igazgató Alkalmazások Divízió 2 M I L L I Á RD 4 1 PERC MINDEN 5 PERCBŐL 5 6 Ember használ mobilt 7 FELHŐ SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

Vajna István BLC INDUSTRY 4.0 & LEAN

Vajna István BLC INDUSTRY 4.0 & LEAN Vajna István 2016.04.06 BLC INDUSTRY 4.0 & LEAN A KÖVETKEZŐ IPARI FORRADALMAT MINT AZ EURÓPAI GAZDASÁG SZÁMÁRA MEGNYÍLÓ ÚJ ESÉLYT JELLEMZIK. A VÁLLALATOKRA ÉS A POLITIKÁRA AZONBAN NAGY FELELŐSSÉG HÁRUL,

Részletesebben

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Szeged, 2008.03.30. Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Támogatónk: Előadó: Nagy Gábor Dániel Email: ngd@dartke.hu Web: www.dartke.hu A 7. keretprogram és háttere A közösségi szintű

Részletesebben