FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyszám: 02/2-7/2011. Tárgy: szakmai tájékoztató HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FŐJEGYZŐJE, CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Főjegyző, Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A gazdálkodási, pénzügyi nehézségek folytán az utóbbi időszakban általános tendenciaként növekedett az adósságrendezési eljárással érintett önkormányzatok száma. Ezért fontosnak tartottuk egy tájékoztató anyag készítését. Kérem a Tisztelt Jegyző/Főjegyző Kollégákat, hogy az adósságrendezési eljárásról készült tájékoztatónkat a képviselő-testületek tagjaival megismertetni szíveskedjék. 2011. június 1. napjával módosultak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályai, melynek változásaira szeretném felhívni a figyelmet. Majd a megyei kormányhivatal közoktatással kapcsolatos feladatairól adok útmutatást. Végezetül a III-IV. negyedévi határidős feladatokra vonatkozóan adok iránymutatást. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról A helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. Har., valamint a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. tv. végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996.(VII.4.)Korm. r. Vhr. rendelkezései az irányadók. 1. Az adósságrendezési eljárás megindítása Az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat, valamint annak hitelezője kezdeményezheti az illetékes megyei bíróságnál (Fejér Megyei Bíróság). Adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv a) a hitelező által megküldött számlát, fizetési felszólítást az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki; b) elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki; c) jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette;
d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette; e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását a beszedési megbízás benyújtásától számított 60 napon belül nem teljesíti; f) más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását ideértve a társulás (mikro, többcélú) keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti. A Legfelsőbb Bíróság számos döntésében rámutatott arra, hogy nincs helye adósságrendezés elrendelésének, ha az adós az adósságrendezési kérelem benyújtásáról való tudomásszerzés előtt akár az esedékességet követő 60 napon túl a hitelező követelését bármilyen formában vitássá tette (BH 2010. 219, BH 2008. 154., EBH 2007. 1703). A polgármester az előzőleg kifejtett a)-d) pontokban foglalt helyzet fennállásáról a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja és a képviselő-testületet 8 napon belül összehívja. A képviselő-testületnek a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot kell hoznia, vagy felhatalmazni a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére. Felhívom a figyelmet, hogy az erről szóló döntés, annak tartalmának meghatározásával képviselőtestületi hatáskör! Egy esetben tesz kivételt a jogalkotó, ha az a)-b) pontban megjelölt helyzet esedékességet követő 90. napon, illetve c)-d) pontban megjelölt helyzet a bekövetkezését követő 30. napon is fennáll, a polgármester a képviselő-testület döntésétől függetlenül 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást kezdeményezni és erről egyidejűleg a lakosságot a helyben szokásos módon, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet tájékoztatni. Ha a polgármester a Har.-ban foglalt bármely kötelezettségét nem teljesíti, úgy a bíróság esetenként 100.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolandó iratok listáját a Har. 5. (3) bekezdése és a 6. (1) bekezdései tartalmazzák. Ha hitelezői kérelemre indul az adósságrendezési eljárás, akkor a bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot. A polgármester az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak fennállását az önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester a megadott határidőig nem nyilatkozik, úgy a bíróság a tartozás fennállását vélelmezi. Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzést a jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás lefolytatását az a hitelező, aki a fennálló követelését a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna. A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésben kijelöli a pénzügyi gondnokot. A pénzügyi gondnok kijelölésére és tevékenységére vonatkozó szabályokat a Vhr. tartalmazza. Ha a helyi önkormányzat kezdeményezte az eljárást, akkor az elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha hitelezői indítványra történt, akkor a végzés ellen a hitelező nem fellebbezhet, a polgármester pedig csak a képviselő-testület döntése alapján terjeszthet elő fellebbezést. Az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzését a bíróság a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. - 2 -
A polgármester köteles gondoskodni arról, hogy a hitelezőnek szóló felhívás a Cégközlönyben való közzétételt követő 15 napon belül legalább két országos napilapban is megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. A hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidőt a felhívásban pontosan meg kell határozni. A közzététel megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell. A Cégközlönyben való megjelenést követő 8 napon belül a polgármesternek az adósságrendezés megindításáról tájékoztatnia kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet (Fejér Megyei Kormányhivatal); a Kincstárat (Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatósága); a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveinek költségvetési elszámolási számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót; az illetékes Nemzeti Adó-és Vámhivatalt, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet és az egészségbiztosítási szervet; ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult, az egészségbiztosítási szervet és az egészségügyi intézmény vezetőjét az adósságrendezési bizottságba képviseletét ellátó tagjának kijelölése érdekében. A számlavezető pénzintézet az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően a pénzforgalmi tevékenységből eredő esedékes követeléseivel a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveinek számláját csak a pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg, kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett megbízások alapján végezhet. Milyen jogkövetkezmények fűződnek az adósságrendezési eljárás megindításához? A legfontosabb, hogy a helyi önkormányzattal szemben követeléseket az eljárás megindításának időpontjától kezdődően csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni a Har.-ban meghatározott módon. Az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra a bejelentett és elfogadott kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat a vagyon felosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető. Beszámításnak az adósságrendezés megindítása előtt keletkezett követelések tekintetében van helye. A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő elmulasztása esetén igazolási érelemnek nincs helye, valamint a hitelezők fennálló követeléseiket beszedési megbízás benyújtására, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesíthetik. Az elismert 60 nap utáni tartozások után az eljárás megindítását követően késedelmi kamat nem érvényesíthető. E követelések elévülésére a Ptk. 326. (2) bekezdésében foglaltak az irányadók, azaz az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül, illetve egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt. Az adósságrendezés megindításának időpontjában folyamatban lévő, a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzösszegeket a pénzügyi gondnok egyidejű értesítése mellett a helyi önkormányzatoknak átadja. A helyi önkormányzatok ingatlanán fennálló végrehajtási jog az adósságrendezés időpontjában megszűnik. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. - 3 -
A szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárásokat a polgármester kezdeményezi! Az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjától a helyi önkormányzat többlet vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést nem hozhat, vállalkozást nem alapíthat, vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet, a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a rendszeres személyi jellegű juttatásokat, ideértve a közszolgálati, továbbá közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, valamint a válságköltségvetésben és a válságtervben megjelölt kötelezettségeket. A polgármesternek az adósságrendezés megindításától számított 30 napon belül kell átadni a pénzügyi gondnoknak a Har. 13. (2) bekezdésében meghatározott iratokat, dokumentumokat. A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre: A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását. A költségvetést érintő előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők. A pénzügyi gondnok áttekinti az önkormányzat gazdálkodását, az önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, tanácskozási joggal a képviselő-testület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésein, a képviselő-testület és a bizottságok a pénzügyi gondnok adósságrendezéssel kapcsolatos előterjesztését soron kívül köteles tárgyalni, kezdeményezi az esedékessé vált követelések behajtását, a hitelezőket tájékoztatja az adósságrendezési eljárással kapcsolatban, tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, ha a képviselő-testület az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti. A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 90 napon belül az általános hatáskörű bíróság előtt a helyi önkormányzat nevében keresettel megtámadhatja az önkormányzatnak, illetve költségvetési szervének az adósságrendezés kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azt követően megkötött szerződését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az önkormányzat vagyonából történő ingyenes elidegenítés illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén a bíróságnál lehet jogorvoslattal élni a Har. 14. (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint. Az adósságrendezés megindításának időpontját követő 8 napon belül megalakul az adósságrendezési bizottság, melynek tagjai a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke és egy önkormányzati képviselő. A bizottság elnöke a pénzügyi gondnok. A bizottság képviselő tagját a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel választja meg. A bizottság akkor határozatképes, ha azon a pénzügyi gondnok és a tagok fele jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a pénzügyi gondnok szavazata dönt. A pénzügyi gondnok a bizottsági döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselő-testülettől. Fontos! Az Ötv. 10. -ában (kizárólagos jogkörében) meghatározott ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdálkodási kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt. Ha a képviselő-testület a Har.-ban foglalt kötelezettségei teljesítése érdekében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, feloszlatása kezdeményezhető. - 4 -
A jegyző az eljárás megindítását követő 30 napon belül elkészíti a válságköltségvetési rendelettervezetet. A válságköltségvetés szabályait a Har. 18-19. -a tartalmazza. 2. Egyezségi tárgyalás: A válságköltségvetési rendelet elfogadását követően az adósságrendezési biztos reorganizációs programot reorg program valamint egyezségi javaslatot készít a Har. 20. (2)-(4) bekezdései alapján. A reorg programot és az egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. A képviselő-testület döntését zárt ülésen, minősített többséggel, név szerinti szavazással hozza meg. Az elfogadott reorg programot és egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi hitelező részére megküldi és egyidejűleg meghívja őket legalább 8 nappal előtte az egyezségi tárgyalásra. Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint a fele hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát. Az egyezség azon hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítés ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezséget írásba kell foglalni a Har. 24. -a szerinti tartalommal és alakban. Ha az egyezség megfelel a Har.-ban foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi és elrendeli ezen végzés Cégközlönyben való közzétételét, valamint felmenti a pénzügyi gondnokot külön végzésben, és megállapítja a díját. Ellenkező esetben elrendeli az eljárás lefolytatását. 3. A vagyon bírósági felosztása: Amennyiben a képviselő-testület működésképtelenné válik, továbbá, ha az Ötv. 93. (2) bekezdése alapján feloszlatását kezdeményezték, vagy a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet az eljárás kezdőidőpontjától számított 60 napon belül nem fogadja el, vagy egyezségi javaslat bármilyen ok miatt nem készül, vagy az egyezség nem felel meg a Har.-ban foglalt követelményeknek a bíróság rendelkezik az adósságrendezési eljárásnak a vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti folytatásáról a Har. 29-32. rendelkezései alapján. Ezen végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. 4. Egyéb rendelkezések: A pénzügyi gondnok díja 2011. évben legalább 800 ezer Ft és legfeljebb 3 millió Ft lehet. A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetésben a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása, melyről a miniszter a bíróság jogerős végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a Kincstáron keresztül intézkedik. A kiutalás folyósításának szabályait a Vhr. 9. -a tartalmazza. Amennyiben a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzintézeti hitellel teremtette meg, a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztés azon részére, amelyet az esedékesség időpontjában a helyi önkormányzat saját forrásból kifizetni nem tud, kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújt, legfeljebb a jegybanki alapkamat +1 %-os mértékéig. Erre az esetre a helyi önkormányzat kötelezettségét korlátozó törvényi rendelkezés adósságot - 5 -
keletkeztető kötelezettségvállalásnak felső határa a korrigált saját bevétel nem vonatkozik. A kamattámogatásra a Vhr. 10. -ában foglaltak az irányadók. 2. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 2011. június 1-el történő módosításáról A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) egyes rendelkezéseit, a 2011. évi LII. törvény 2011. június 1. napjával módosította, melyre tekintettel az alábbi főbb szabályokra hívom fel a figyelmet: 1. Jogszabály vagy a közigazgatási szerv döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. A pályáztatás részletes szabályait a Ktv. módosított 17. -a tartalmazza. 2. A közszolgálati jogviszony megszűnésének esetei kibővülnek az alábbiak szerint: - hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel - ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Tehát ha a munkáltató eltérő intézkedést nem tesz, akkor a jogviszony megszűnése a törvény erejénél fogva bekövetkezik. A Ktv. 20. (4) bekezdése alapján csak a módosító törvény hatályba lépését követően tehát 2011. június 1. után - bekövetkező feltételek fennállása esetén szűnik meg a jogviszony a törvény erejénél fogva, amennyiben a kivételes eset nem áll fenn. 3. Amennyiben a közszolgálati jogviszony a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, a köztisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetnek felel meg, kivéve, ha felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre nem lenne jogosult. (Ktv. 15. (5) bekezdése) 4. Változik a felmentésre vonatkozó szabály a Ktv. 17. -ában az alábbiak szerint: A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a) az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség; b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták; c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált; d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve ha a jogviszony a az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése és a szolgálati idő megszerzése miatt szűnt meg). A Ktv. 17. (2) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a) a köztisztviselő hivatalára méltatlan b) a köztisztviselő munkavégzése nem megfelelő c) a köztisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan; d) a köztisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi; - 6 -
f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő kérelmezi; g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel (nők 40 éves szolgálati idejű nyugdíjazása) a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő kérelmezi. A nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati és jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. 5. Hivatalára az a köztisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, s emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi.(ktv.17/c..) A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a köztisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált köztisztviselő jogviszonyát felmentési idő nélkül, azonnali hatállyal kell megszüntetni. A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati jogvita kezdeményezése nem halasztó hatályú. 6. A Ktv. 17/D. -ában meghatározottak alapján a feladat ellátásra alkalmatlan köztisztviselő felmentésére akkor kerülhet sor, ha a) a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a köztisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és b) a közigazgatási szervnél - feltéve, ha megfelelő felajánlható munkakörrel rendelkezik - nincs másik felajánlható munkakör. A köztisztviselő számára a felmentését megelőzően a közigazgatási szervnél - feltéve, ha ilyennel rendelkezik - másik megfelelő köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult. Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges. Amennyiben a köztisztviselő a felajánlott munkakört elutasítja, vagy ha a közigazgatási szervnél meghatározott munkakör nincs, akkor a köztisztviselőt fel kell menteni. - 7 -
A köztisztviselő a munkaértékelés vonatkozásában kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése, illetve a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál. 7. Bizalomvesztésnek minősül, ha a köztisztviselő a Ktv. 37. (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés meghatározza, hogy a köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. A bizalomvesztés indoka kizárólag a köztisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. 8. Amennyiben a köztisztviselő felmentésére a hivatalára méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés miatt került sor, vagy a Ktv. 17/A. (19 bekezdése miatt szűnt meg a jogviszonya és az új munkáltatóval jogviszonyt létesít, végkielégítésre nem jogosult. 9. Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel - a Ktv. 15. (1) bekezdés c) pontja alapján - szüntethető meg. (Ktv.17. (11) bekezdés) 3. A fővárosi, megyei kormányhivatalok közoktatással kapcsolatos feladatai A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény), valamint az Oktatási Hivatalokról szóló 307/2006. (XII.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 41-41/D. -ai értelmében az Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságainak feladatai 2011. január 1-től az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalokhoz kerültek át. A Korm. rend. módosításáról szóló 325/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés 2011. augusztus 31-ig a feladat-ellátás speciális megszervezéséről rendelkezett. Eszerint 2011. augusztus 31-ig a Veszprém Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya (korábban Oktatási Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága) látja el a 2010/2011-es tanévhez kapcsolódó feladatokat (középfokú felvételi eljárás, május-júniusi érettségi lebonyolítása, kompetenciamérés, a tanévhez kötődő hatósági és törvényességi ellenőrzések). Egyéb feladatok tekintetében pedig a Fejér Megyei Kormányhivatal jár el. (független vizsgabizottság működtetése, független közoktatási szakértő kijelölése, stb.). 2011. augusztus 31-el ez az átmeneti állapot megszűnik és a Korm. rend. 41-41D -aiban meghatározott feladatokat a Fejér Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya látja el. Tehát az alább felsorolt az ügyek 2011. szeptember 1-től a megyei kormányhivatal hatáskörébe tartoznak. - 8 -
1) Az Oktatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében: Ellátja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 95/A. (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzési tevékenységet; Gondoskodik a Kt. 95/A. (5) bekezdésében meghatározott szabálysértési hatósági jogkör gyakorlásáról; Közreműködik az Oktatási Hivatal által szervezett szakmai ellenőrzésekben, valamint részt vesz az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében; Ellátja az Oktatási Hivatal által megküldött adatok, vonatkozó szakmai dokumentumok és eljárásrend alapján az országos mérés, értékelés eredménye szerint ismételten a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesítő iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, az elkészített intézkedési terv jóváhagyásával, és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat [Kt. 99. (7) bekezdése]; Elsőfokú hatósági döntést hoz: o az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. (a továbbiakban: OH rend.) 41/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapításáról; o az OH rend. 41/C. (1) bekezdés b) pontja szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről; o az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről; o az OH rend. 41/C. (1) bekezdés d) pontja szerinti, az osztályindítási tilalom alóli o felmentésről; az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt. 118. (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában; Ellátja: o a szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket; o o a szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket; a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat; Másodfokú döntést hoz a Megyei Kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság kivételével az érettségi vizsga vizsgabizottságának, és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. (5) bekezdésében, a szakmai vizsga esetén a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 14. (6) bekezdésében meghatározott eljárás keretében; Hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló a közoktatási intézményben vezetett nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát. A vizsgálat eredményeképpen kezdeményezheti az Oktatási Hivatalnál a normatív hozzájárulás és támogatás összegének felülvizsgálatát; Másodfokú döntést hoz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tankötelezettségére vonatkozóan. - 9 -
2) Az Oktatási Főosztály egyéb feladatai tekintetében: Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint megbízza az érettségi vizsga vizsgabizottsága elnökét és ellenőrzi a vizsgabizottság tevékenységét; Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint részt vesz az érettségi vizsgák szervezésében; Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint működteti az érettségi vizsgabizottságot; Értesíti az Oktatási Hivatalt az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről; Működteti a tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából a független vizsgabizottságot; Közreműködik az Országos Képzési Jegyzék alapján az oktatásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában; Véleményezi a Kt.-ben meghatározott önkormányzati intézkedési tervet, illetőleg a megyék, a megyei jogú városok fejlesztési terveit a minisztérium számára; Ellátja a közoktatásért felelős miniszter képviseletét a regionális és a megyei fejlesztési tanács, valamint a megyei közoktatási közalapítvány munkájában; Részt vesz a regionális és a megyei fejlesztési tanács által kiírt pályázatok elbírálásának folyamatában; Működteti megyei közoktatási egyeztető fórumot; Az OH rend. 41/D. a) pontja szerint javaslatot tesz a független közoktatási szakértő személyére, ha a helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását részben vagy egészben meg kívánja szüntetni, vagy át kívánja szervezni; Az OH rend. 41/D. b) pontja szerint kijelöli a Kt. 131. (5) bekezdés c) pontjában meghatározott félévi és év végi osztályozó vizsgák vizsgabizottságának elnökét az Országos vizsgaelnöki névjegyzékről; Ellátja a Kt., valamint a vonatkozó jogszabályok által a megyei Kormányhivatal hatáskörébe utalt feladatokat. Új feladatként jelenik meg a kormányhivataloknál, hogy az egyes kormányrendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggő módosításáról szóló 351/2010. (XII.30.) Korm. rendelet 38. -a és 299. (5) bekezdése alapján 2011. július 1. napjától a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények működésének engedélyezésével, illetve törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a jelzett időponttól a megyei/fővárosi kormányhivatalok veszik át a jegyzőktől, főjegyzőktől. Az említett intézményekkel kapcsolatos korábban keletkezett ügyiratok átadását az Oktatási Hivatal által kiadott eljárásrend alapján június hónapban el kell végezni. II. Határidő kalauz Az önkormányzatokat érintő III. - IV. negyedévi határidős faladatok A.) Az önkormányzat 2011. évi költségvetésének I. félévi helyzetéről szóló beszámoló. Határidő: 2011. szeptember 15. - 10 -
A feladat jogszabályi alapja: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 79. (1) bekezdése 79. (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatok - költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. Jogszabály alapján 2011. december 31-ig felmerülő határidős feladatok: Az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása. Határidő: 2011. november 15. A feladat jogszabályi alapja: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. (6) bekezdése 92. (6) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá. Költségvetési koncepció benyújtása a képviselő-testületnek. Határidő: 2011. november 30. A feladat jogszabályi alapja: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. 70. A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) november 30-ig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig - benyújtja a képviselő-testületnek, megyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt: képviselőtestület). Háromnegyed éves beszámoló elfogadása. Határidő: 2011. november 30. A feladat jogszabályi alapja: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 79. (1) bekezdése 79. (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatok - költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. B.) Pontos határidőhöz nem kötött, évente előforduló kötelező feladatok: Közmeghallgatás tartása A feladat jogszabályi alapja: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 13. - 11 -
13. A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Körjegyzőségi munkáról szóló beszámoló A feladat jogszabály alapja: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 40. (4) bekezdése 40. (4) A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról. A rendőrkapitányság beszámolója A feladat jogszabály alapja: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 8. (4) bekezdése 8. (4) A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese számol be. Beszámoló az önkormányzati társulás tevékenységéről A feladat jogszabály alapja: a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 6. (4) bekezdése 6. (4) A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. Beszámoló a többcélú kistérségi társulási tanácsban végzett tevékenységről A feladat jogszabály alapja: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. 6. (3) bekezdése 6. (3) A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselőtestületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. Beszámoló a regionális fejlesztési tanács munkájáról A feladat jogszabály alapja: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 17. (14) bekezdés b) pontja 17. (14) A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról b) a megyei jogú városok polgármesterei a megyei jogú város közgyűlésének, a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésnek rendszeresen, de évente legalább egyszer kötelesek beszámolni. - 12 -
Döntés a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról A feladat jogszabály alapja: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 34. (3) bekezdése 34. (3) A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt. Tájékoztató a jegyző teljesítménykövetelményében foglaltak teljesítéséről A feladat jogszabály alapja: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 34. (6) bekezdése 34. (6) A jegyző, főjegyző esetében a polgármester állapítja meg a (4) bekezdésben meghatározott teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet. Tájékoztató a környezet állapotáról A feladat jogszabály alapja: a környezet védelemének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. (1) bekezdés e) pontja, 51. (3) bekezdése 46. (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. 51. (3) A lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot. Szociális intézményben folyó szakmai munka értékelése A feladat jogszabály alapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92/B. (1) bekezdés d) pontja és a 4. (1) ma) pontja 92/B. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. 4. (1) ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. -a, 9. -a, illetve 16. -a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó) Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység értékelése A feladat jogszabály alapja: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 104. (1) bekezdés e) pontja és az 5. sa) pontja 104. (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója e) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát. - 13 -
5. sa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. -a, 9. -a, illetve 16. -a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó). Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB számú határozata értelmében szakmai álláspontom kötelező jogi erővel nem rendelkező tájékoztatásnak minősül, arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet. Székesfehérvár, 2011. június 9. Tisztelettel: Dr. Dorkota Lajos kormánymegbízott - 14 -