A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál esetére is tetszése szerint rendelkezzék. A római jog a végintézkedési szabadság korai elismerésében is felülmúlta a korabeli jogrendszereket: a XII táblás törvények szerint a végrendeleti örökösök megelőzték a törvényes örökösöket. A favor testamenti elvét is követelményként állították fel. A középkori jogrendszerek számos feudális kötöttséggel fonták be a magántulajdont, ami azzal járt, hogy a tulajdonos nem rendelkezett szabadon vagyonával, s így nem illette meg a szabad végintézkedés joga sem, vagy csak korlátozott körben (pl. az ún. szerzett vagyon tekintetében). A végintézkedési szabadság teljes elismerésére a 18-19. század fordulóján kezdett sor kerülni. A modern jogrendszerek a végintézkedési szabadság elfogadásából indulnak ki, egyetlen lényegesebb korlátja a köteles rész intézménye. A magyar jog a feudális kötöttségek megszűnése óta (1848, ill. 1861) elismeri az örökhagyó teljes végintézkedési szabadságát. Ebből indul ki a hatályos magyar öröklési jog is. 599. (2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. 637. (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. A végintézkedéssel érintett vagyonra nézve az örökhagyó rendelkezési joga nem szűnik meg és nem is korlátozódik: az örökhagyó a végintézkedésben érintett vagyontárgyakat bármikor bárkinek, éspedig akár ingyenesen is elidegenítheti. Ez alól az elv alól kivételt képez visszterhessége miatt az öröklési szerződés. A VÉGINTÉZKEDÉS FOGALMA, FORMÁI A végintézkedés általános fogalom, gyűjtő elnevezése mindazoknak a jogilag megengedett formáknak, amelyekben az örökhagyó vagyonáról (vagy annak egy részéről) halála esetére rendelkezhet. Ha a végintézkedés jogutódot is kijelöl, a jogutódlásnak valamennyi végintézkedési formánál az is feltétele, hogy a végintézkedésben kedvezményezett az örökhagyót túlélje. Végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett akaratnyilatkozata 623. (1) Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. Öröklési szerződés: olyan kétoldalú jogügylet, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi, feltéve, hogy ez utóbbi túléli őt 655. (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. 1
Halál esetére szóló ajándékozás: az ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. VÉGRENDELET a végrendelet egyoldalú jogügylet a végrendelet - ide nem értve a meghagyás teljesítéséhez kötött részesítést - nincs ellenszolgáltatáshoz kötve a végrendeletet az örökhagyó bármikor visszavonhatja a végrendeletnek nem szükségszerű eleme az örökösnevezés ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS az öröklési szerződés kétoldalú jogügylet, vagyis szerződés az öröklési szerződésben az örökhagyó tartás, vagy életjáradék fejében teszi örökösévé a szerződő felet (visszterhes) az öröklési szerződéshez kötve van, attól egyoldalúan nem térhet el és arról a vagyonáról, amelyet a szerződéssel lekötött, sem élők között, sem a halála esetére nem rendelkezhet az öröklési szerződésnek igen A rendelkezés a várt öröklésről nem végintézkedés, mert ugyan tárgya a szerződésnek az örökhagyó vagyona vagy annak egy része, s ez is halál esetére szól, e rendelkezés hatályosulásának is feltétele, hogy a szerződő felek túléljék az örökhagyót, azonban hiányzik a végintézkedéseknek az az elengedhetetlen eleme, hogy a rendelkezés az örökhagyótól származzék. Az öröklési szerződés végintézkedés voltából következik, hogy az örökhagyó által kötött öröklési szerződést úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó újabb végrendeletet tett volna. Az öröklési szerződéssel ezért hatályát veszti az ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozó végrendelet (BH1978. 164.). VÉGINTÉZKEDÉSI KÉPESSÉG Cselekvőképtelen személy végintézkedési képessége 623. (2) Végrendelkezni csak személyesen lehet. A gyakorlat ezt a kétoldalú végintézkedés eseteire is kiterjeszti. Teljes végintézkedési képességük tehát csak a teljesen cselekvőképes személyeknek van. Cselekvőképtelen személy aki személyesen érvényes jognyilatkozatot nem tehet nem rendelkezik végintézkedési képességgel: sem közvégrendeletet, sem magánvégrendeletet nem tehet. BH1988. 311. A cselekvésképtelen személy sem közvégrendeletet, sem magánvégrendeletet érvényesen nem tehet, még akkor sem, ha az okszerűnek illetve indokoltnak tűnne [Ptk. 17., 18. (2) és (3) bek., 648. ]. 648. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt. A cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen végrendelet érvénytelensége a cselekvőképesség elnyerése (visszanyerése) után a végrendelet jóváhagyásával minden esetben orvosolható. A jóváhagyáshoz nem szükséges végrendeleti forma. Korlátozottan cselekvőképes személy végintézkedési képessége 2
624. (2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Öröklési szerződésnél mivel élők közötti kétoldalú jogügyletről van szó alkalmazni kell a törvényes képviselő hozzájárulására, illetve a gyámhatóság jóváhagyására vonatkozó szabályokat. Egyéb (3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet. Érvényesen tehát csak közvégrendeletet tehet és ha ennek szigorú törvényi feltételei megvannak szóbeli végrendelet formájában végintézkedhet, s öröklési szerződése és halál esetére szóló ajándékozása is csak közvégrendelet formájában érvényes. Némák, süketnémák szóbeli végrendeletet nem tehetnek. VÉGINTÉZKEDÉSI FAJTÁK ALAKSZERŰSÉGI KÖVETELMÉNYEI VÉGRENDELETI FAJTÁK ALAKSZERŰSÉGI KÖVETELMÉNYEI 624. (1) Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye. A Ptk. alapján a bírói gyakorlat kialakította azokat a követelményeket, amelynek megléte elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy okiratot végrendeletnek lehessen tekinteni. Ezek a végrendelet minimális kellékei: PK 85. szám a) Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halálesetre szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. A feltételek hiányában a végrendelet nem létező. A minimális kellékek vizsgálata hivatalból kötelező. KÖZVÉGRENDELET 625. (1) Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. Ptké. 71. Közvégrendeletet helyi bíróság előtt lehet tenni. 3
626. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadók. 1 Összeférhetetlenségi szabályok: (2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. (3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. A bírói gyakorlat a közvégrendelet tételében közreműködő személynek tekinti a közjegyzőn, bírón túl a végrendelet fogalmazóját, szerkesztőjét, leíróját is. ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET Az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyónak vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére szóló magánokiratba foglalt rendelkezése. Fajtái: - az örökhagyó által saját kezűleg írt ún. holográf végrendelet - a más által írt ún. allográf végrendelet - közjegyzőnél tett magánvégrendelet Közös szabályok 627. Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. Nem érvényességi kellék, hogy a végrendelet nyelve az örökhagyó anyanyelve legyen. 628. (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. (3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. Meg kell felelnie a közönséges írás követelményeinek: magyar nyelvű végrendelet pl. arab betűkkel írva érvénytelen. 629. (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják; vagy 1 Lásd a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt és a végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendeletet. 4
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél végrendeletként feltüntetve személyesen letétbe helyezi. Az okirat végrendeleti jellegének az egész okirat tartalmából kell kitűnnie. A keltezés időpontjának egyetlen meghatározott napra kell vonatkoznia. (Lehet úgy is, hogy nem hónap-nap szerint jelölik, hanem pl Szent István napján). Holográf végrendeletnél a keltezést is saját kezűleg kell az örökhagyónak leírnia. Az aláírást nem pótolja, ha az örökhagyó saját kezűleg írt neve szerepel a végrendeletben. Kivételesen elfogadható a családi név megjelölése, ha kétségtelenül megállapítható a végrendelkező személyazonossága. Kivételesen elegendő lehet az utónév is holográf végrendelet esetén, ha pl. az örökhagyó végakaratát közeli hozzátartozóihoz intézett levélben nyilvánítja. (2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges mindkét tanú aláírásával. Ezen alakszerűségi követelmény megsértése csak a végrendelet részleges érvénytelenségét váltja ki. Összeférhetetlenségi szabályok: 632. (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. (2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél rajta kívül két tanú működött közre. A végrendeletet csak részlegesen teszik érvénytelenné e szabályok megsértése. Külön szabályok Holográf végrendelet az az írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó elejétől végéig maga ír és aláír. Az általános követelményeken túl nincsenek különös alakszerűségi követelményei. 628. (2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Allográf végrendelet 629. (1) b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják 5
Az allográf végrendeletet leíró személynek nem kell teljesen cselekvőképesnek lennie, korlátozottan cselekvőképes személy által írt végrendelet is érvényes lehet, ha az egyéb alaki előírásoknak megfelel. 631. Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; c) írástudatlan. PK 86. szám A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon megállapította. 630. Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. Közjegyzőnél tett (magán)végrendelet az az írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó 629. (1) c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél végrendeletként feltüntetve személyesen letétbe helyezi. Ha a végrendelet a közjegyző őrizetéből (akár úgy hogy az örökhagyó visszaveszi) kikerül, alaki érvényességéhez az kell, hogy vagy a holográf vagy az allográf írásbeli magánvégrendelet követelményeinek megfeleljen. SZÓBELI VÉGRENDELET 634. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet kivételes végrendelkezési forma. A törvényben meghatározott körülmények közepette sem végrendelkezhet a néma vagy süketnéma, továbbá a korlátozottan cselekvőképes személy (ez utóbbiak csak közvégrendeletet tehetnek). Nincs kizárva vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van. PK 88. szám a) A szóbeli végrendelet két törvényes feltételének a végrendelkezés idején együttesen vagyis egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia. 6
b) Az életet fenyegető rendkívüli helyzet mint egyik feltétel megvalósulhat akár olyan váratlan hirtelenséggel fellépő okok alapján, amelyek kívülről közvetlenül fenyegetik a végrendelkező életét, akár pedig a végrendelkező személyében rejlő olyan belső (élettani) okok alapján, amelyek az életét a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik. Az utóbbi esetben nem lehet különböztetni aszerint, hogy a rendkívüli jelleget öltött egészségi állapotot azzal oksági kapcsolatban álló vagy nem álló valamely betegség megelőzte-e vagy sem. c) A törvényes feltételeknek valóságosan (objektíve) kell meglenniük. A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolhatja. d) Ha a végrendelkezés folyamán a törvényes feltételek fennállanak, az előirt alakiságok megtartása mellett tett szóbeli végrendelet a folyamat befejezésével érvényesen létrejön, s az utóbb csak akkor veszti el hatályát, ha az arra előirt külön feltételek bekövetkeznek. e) A végrendelkező nemcsak a törvény szó szerinti szövegével maradéktalanul egyező, hanem azzal egyértelműi kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. f) Ha a szóbeli végrendelet törvényes feltételei fennállottak, és az az alaki követelményeknek megfelel, s a végrendelkező az e) pontban írtak szerint kijelenti, hogy a szóbelileg tett nyilatkozata az ő végrendelete, a szóbeli végrendelet akkor is érvényes, ha egyidejűleg írásbeli végrendelet is készült, de az alaki okból érvénytelen. Az f) pont esetében az írásbeli magánvégrendelet érvénytelenségének az örökhagyó személyében rejlő okból kell beállnia ahhoz, hogy szóbeli végrendelete érvényes lehessen. Ha az írásbeli végrendelet érvénytelensége más okból (pl. valamely tanúval kapcsolatos okból) állt be, és megállapítható, hogy az örökhagyó tudott volna jelentékeny nehézségek nélkül érvényes írásbeli végrendeletet tenni, a szóbeli végrendelet érvénytelen lesz. Általában a végrendelkező fizikai és pszichikai állapotát kell értékelni annak megállapításánál, hogy képes lett volna e jelentékeny nehézség nélkül írásban végrendelkezni. 635. (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. (2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke. Tanú itt sem lehet kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy, s nem követelmény, hogy írni tudjanak. A tanúk szerepe a szóbeli végrendeletnél más, nagyobb. A tanúknak ismerniük kell a végrendelet tartalmát, s tudniuk kell arról is, hogy végrendelet tételénél tanúskodnak. A szóbeli végrendeletnél is képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának tanúsítására. A tanúknak a végrendelet tartalmáról közvetlen a végrendelkezőtől kell tudomást szerezniük (így érteniük kell azt a nyelvet, amelyen az örökhagyó végrendelkezik). Nem érinti a végrendelet érvényességét, ha tartalmáról a tanúk ellentétes vallomást tesznek, ilyenkor a bíróság mérlegeléssel állapítja meg a végrendelet tartalmát. Feljegyzések, egyéb írások nem vehetők figyelembe. A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor érvényes, ha a végrendeletnek ezt a részét két tanú tanúsítja. [632. (2)] 7
Az örökhagyónak egész terjedelemben elő kell adnia végakaratát. A végrendelkező nemcsak a törvény szó szerinti szövegével maradéktalanul egyező, hanem azzal egyértelműi kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ALAKSZERŰSÉGI KÖVETELMÉNYEI Érvényességi szempontból alapvetően az írásbeli végrendelettel esik egy tekintet alá. A Ptk. két eltérést fogalmaz meg. Az öröklési szerződés érvényességéhez az alaki feltételeken túl is szükséges, hogy az örökhagyó: végintézkedési képességgel rendelkezzék a végintézkedési nyilatkozatot tartalmazó öröklési szerződést személyesen kösse meg 656. Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Halál esetére szóló ajándékozást ld. a tétel végén Ld. részletesebben C/7 VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGRENDELET TARTALMA A törvény csak példálózó és fakultatív jelleggel szabályozza a végrendelet legtipikusabb öröklési jogi tartalmi elmeit: - örökösnevezés, helyettes örökösnevezés - kizárás - hagyományrendelés - meghagyás Örökösnevezés 636. (1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. (2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja. 8
(3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. A méhmagzat jogképes, tehát öröklési képességgel is rendelkezik. A bírói gyakorlat elfogadja az örökös utónévvel vagy a rokonsági kapcsolat megjelölésével történő nevezést, vagy bármilyen olyan jelölést, amelyből az örökös személye egyértelműen azonosítható. 646. Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen. 638. Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. Ez a vélelem megdönthető. Ha hagyaték egy része valamelyik nevezett örökös kiesése folytán megüresedik (pl. a nevezett örökös az örökhagyó előtt meghal, az örökséget visszautasítja stb.), a törvényes öröklés rendjét kell segítségül hívni. Helyettes örökös nevezése A törvény megnyitja az utat az örökhagyó számára helyettes örökös nevezésére: 640. (1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös). A helyettes örökös feltételes örökös: öröklési igényének keletkezése az örökös kiesésétől függ, s az örökös kiesésével következik be. Helyettes örököst lehet nevezni egy vagy több örökös kiesése esetére is, s a helyettes örökösök számában is szabadon dönthet. Helyettes örökös nevezhető mind végrendeleti mind törvényes örökös kiesése esetére is. (2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában helyettes örökösnek kell tekinteni. Ez a törvényes helyettes örökös, amelyről csak nevezett (végrendeleti) örökös kiesése esetében beszélhetünk. A Ptk. abból a vélelemből indul ki, hogy a nevezett örökös esetleges kiesésekor e személy leszármazóját kívánja vagyonából részesíteni. A helyettes örököst meg kell különböztetni az utóörököstől. Hatályos öröklési jogunk utóörökös nevezését nem ismeri el: 645. (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak. 9
Tehát ha az elsősorban nevezett örökös az örökhagyó után hal meg, a másodsorban nevezett örökös kijelölése mint utóörökös-nevezés érvénytelen lesz. A Ptk. ugyanakkor nem zárja ki utóhagyományos nevezését: (2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. Növedékjog Előfordul, hogy az örökhagyó végrendeletével az egész hagyatékra (tehát a végrendelettel esetleg le nem fedett vagy kiesés miatt utóbb megüresedő részre is) kifejezetten ki akarta zárni a törvényes öröklés lehetőségét. 639. (1) Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik (növedékjog). Példa: Örökhagyó leszármazók és házastárs hiányában hunyt el, szülei nem élnek, végrendeletében testvéreit kizárta, vagyonát egyenlő arányban 3 barátjára: X Y Z re hagyta. X a maga örökrészét a hagyatéki eljárás során visszautasította. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó a törvényes öröklést kizárta és helyette örököst nem nevezett, X kiesése folytán Y és Z örökrésze egyenlő arányban növekszik. Hasonlóan a törvényes helyettes örökös intézményének mintájára a Ptk. a növedékjog keretében is előnyben részesíti azt a nevezett örököst, aki az örökhagyónak törvényes örököse lenne. A törvény abból a vélelemből indul ki, hogy ha az örökhagyó törvényes örökösöket is örökösévé nevezett, ezek valamelyikének kiesése esetén csak annak a nevezett örökösnek az örökrészét kívánná arányosan megnövelni, aki törvényes örökös is volna. Az örökhagyó ezt a vélelmet végrendeletében megdöntheti. (2) Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek nincs helyettes örököse, és a végrendeletből más nem következik. Példa: Az örökhagyó végrendeletében élő gyermekeit (Gy1 és Gy2), valamint elhunyt gyermekének (Gy3) özvegyét 1/3-1/3 arányban nevezte örököseiül. Gy1 az örökhagyó előtt meghalt, és ezért kiesett az öröklésből, leszármazót nem hagyott maga után. Az örökhagyó nem nevezett helyettes örököst, és a nevezett örökösök kiesése esetére egyéb végintézkedési rendelkezést sem tett. A növedékjog általános szabálya szerint Gy1 örökrészével Gy2-nek és Gy3 özvegyének örökrésze egyenlő arányban növekedne. Tekintettel azonban arra, hogy Gy2 törvényes örökös is volna, Gy3 özvegye viszont nem, a növedékjog csak Gy2 viszonylatában érvényesül. Vagyis Gy2 a hagyaték 2/3 részét kapja, Gy3 özvegye pedig a neki végrendeletben juttatott 1/3 hagyatékot. 10
Sajátosan érvényesül a növedékjog akkor is, ha a végrendelet valamely nevezett örökösnek egy meghatározott hagyatéki tárgyat juttat. Az ilyen örökös örökrésze növedékjog címén is csak a neki juttatott vagyontárgy tekintetében növekszik: (3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst csak az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és csak erre a tárgyra nézve illeti növedékjog. Ez a szabály a meghatározott vagyontárgyra nevezett örököst növedékjog érvényesülése esetén is erre a vagyontárgyra kívánja szorítani. Nem érinti azonban az általános örökös helyzetét: ez utóbbit a meghatározott vagyontárgyra nevezett örökös kiesése esetén is megilleti a növedékjog. Példa: Az örökhagyó végrendeletében Gy1 és Gy2 gyermekét egyenlő arányban nevezi általános örököseiül. Harmadik élő gyermeke (Gy3) a végrendeletben az örökhagyó jelentős értéket képviselő üdülőjét kapja (a végrendelet egészéből arra lehet következtetni, hogy az örökhagyó feltehető akarata szerint Gy3-nak a hagyatéki terhekben is osztoznia kell, tehát őt nem hagyományosnak, hanem örökösnek kell tekinteni. Gy1 az örökhagyó előtt meghalt, ezért kiesett az öröklésből, s leszármazót (törvényes helyettes örököst) nem hagyott maga után. Az örökhagyó nem nevezett helyettes örököst, és a nevezett örökösök kiesése esetére egyéb végintézkedési rendelkezést sem tett. A növedékjog általános szabálya szerint a kiesett Gy1 örökrészével Gy2-nek és Gy3 örökrésze egyenlő arányban növekedne. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó Gy3-nak csak az üdülőt kívánta juttatni, a növedékjog csak Gy2 viszonylatában érvényesül, s Gy3 örökrése változatlanul az üdülőre korlátozódik. (A kizárásról, a hagyományrendelésről, meghagyásról C/1, C,2) AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS TARTALMA és egyéb szabályok (részletei nem tartoznak szorosan a tételhez) 655. (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A Ptk. csak lényegesen szűkített tartalommal ismeri el az öröklési szerződést. Ez a végrendelkezési forma (visszterhes) szerződés, amely a felek megegyezésével jön létre, és rendszerint csak így is módosítható, szüntethető meg. Az örökhagyóval szerződő partnert szerződéses örökösnek is nevezhetjük. Az öröklési szerződésben az egyik szerződő fél az örökhagyó, a másik a szerződéses örökös, aki az örökhagyó tartására, vagy részére életjáradék fizetésére vállal kötelezettséget. Eltartói oldalon több, örökhagyói oldalon szerződő fél csak egy személy lehet. Ez alól kivételt a Ptké. 73. -ának rendelkezése jelent, amely szerint a házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel öröklési szerződést. (Tartási szerződést jogi személy is köthet) A szerződéses örökös részéről a szerződés szükségszerű tartalma kötelezettség vállalása az örökhagyó tartására, illetve részére életjáradék fizetésére.. Puszta gondozás, gondviselés ellenében öröklési szerződés nem köthető, mert az öröklési szerződés szolgáltatása kiterjesztően nem értelmezhető. 11
Az öröklési szerződésnek kettős jellege van: tartalmát tekintve tartási (életjáradéki) szerződés, amely azonban végintézkedés formájában jelenik meg. Ez a kettősség az alábbi szabályokban megnyilvánul: 658. (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak. Fogalmi elemnek minősül az, hogy az örökhagyó szerződő partnere túlélje az örökhagyót. Amikor az letartó nem éli túl az örökhagyót, az öröklési szerződésben lekötött vagyon nem kerül az elhunyt eltartó hagyatékába (hanem változatlanul az örökhagyó vagyonát képezi), és ezért az eltartó örökösei nem is szerzik meg azt. Ennek folytán a tartási kötelezettség sem szállhat át az elhunyt eltartó örököseire. Ezért az öröklési szerződés megszűnik (vitatott álláspont). 655. (2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen. Az örökösnevezés szükségszerű tartalmi elem. Az öröklési szerződés jogkövetkezményei 657. (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyóval szerződő fél javára az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. Míg élők közötti tartási (életjáradéki) szerződésben az eltartott igénye követel jogi biztosítékot, itt a szerződéses örökösé. Ez a szabály csak ingatlanok esetében ad teljes garanciát. A (2) bekezdésben írtak esetében a szerződéses örökös kártérítési igényt támaszthat a vagyontárgyat lényegében kétszer átruházó örökhagyóval szemben. Az öröklési szerződés tipikus esetben meghatározott vagyontárgy(ak)ra jelöli ki az örököst. Vitás, hogy érvényesnek tekinthető e az az öröklési szerződés, amelyben az örökhagyó a halálakor meglévő vagyonára nevezi örökösévé az eltartót. Az öröklési szerződés szerencseszerződés, vagyis olyan visszterhes szerződés, amelyben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránya a szerződés megkötésekor fogalmilag nem is vizsgálható. Az LB álláspontja alapján a szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felel (kivéve, ha a hagyatéki hitelező követelését a hagyatéki vagyontárgyban fennálló dolgon zálogjog biztosítja). Magától értetődően fennáll a szerződéses örökös felelőssége, ha az öröklési szerződés színlelt vagy egyéb okból érvénytelen. Az LB kizárja az öröklési szerződés kötelezettjének helytállási kötelezettségét a köteles részért is. PK 89. szám 12
c) Az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel átruházott vagy öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe. Az öröklési szerződés módosítása és megszűnése 658. (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak. (2) A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes. 589. (1) A bíróság a tartási szerződést mindkét fél érdekeinek figyelembevételével módosíthatja. (2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. (3) A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg. A felek maguk közös megegyezéssel bármikor módosíthatják a szerződést. A bírói módosítást elsősorban az teszi indokolttá, hogy az öröklési szerződés tartós jogviszony, amelynek fennállta alatt a felek körülményeiben illetve egymáshoz fűződő viszonyaiban lényeges változások következhetnek be. A felek a jövőre nézve bármikor meg is szüntethetik a szerződésüket, de a visszamenő hatályú felbontásnak sincs elméleti akadálya. Ptké. 73. A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést. Ha az örökhagyók házastársak, egyikük halála nem eredményezi automatikusan a szerződéses örökös kötelezettségének csökkenését. Erre csak ilyen értelmű kikötés ill. módosítás ad alapot. * * * HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS (részletei nem tartoznak szorosan a tételhez) 659. (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók. (2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. 13
Formai sajátosságai: Halál esetére szóló ajándékozás is csak közvégrendeleti vagy tanúk közreműködésével készített írásbeli magánvégrendeleti formában köthető Korlátozottan cselekvőképes ajándékozó (örökhagyó) szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS Az örökhagyóval szerződő fél mindig az örökös Minden esetben visszterhes Tartalmi sajátosságai: HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS Az örökhagyóval szerződő fél sosem lehet az örökös, hiszen ennek a szerződésnek a tárgya csak hagyománynak minősülő juttatás lehet Mindig ingyenes singularis jogutódlás: tárgya olyan egyedi vagyontárgy, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne feltételes jogutódlás: attól függ, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli a tulajdonjog átszállására az ajándékozó (örökhagyó) halálakor kerül sor A halál esetére szóló ajándékozásnak a tartalmi sajátosságai hatással vannak az élők közötti ajándékozási szerződésre vonatkozó rendelkezések mikénti alkalmazhatóságára is: így pl. az ajándék visszakövetelésére vonatkozó szabályok tárgytalanok; alkalmazható viszont a clausula rebus sic stantibus elve. 14