ható, max. 140 cm munkaszélességre és 15 25 cm-es munkamélységre készült. A gép üzem próbájára ez évben kerül sor. A műveletcentrkus egyed gépkalakítások mellett nem mondtunk le egy bázsgép rendszerű csemetekert gépsor összeállításának programjáról. Energa- és költségtakarékosság szempontból változatlanul eszközhordozót tartunk erre megfelelőnek. Kísérlet gépsor kalakítását a szovjet gyártmányú T 16M eszközhordozóval kezdtük. Költségfedezet hányában a fejlesztés munkák nagyon lassú ütemben haladnak, eddg elkészült az unverzáls függesztőkeret, az eszközhordozóhoz adaptált, magyar gyártmányú ZsMK 3H klutvátor, megoldható haza vegyszerezőadapter felszerelése. A továbblépéshez azonban az eddgeknél lényegesen nagyobb költségfedezetre lenne szükség. Végezetül említést kívánok tenn az ntézetben kalakított csemetekert gépek egy külön csoportjáról a kemelőgépekről. A komolyabb technológa felszereltséget, anyagkezelést génylő munkagépek fejlesztésére, gyártására az ERTI Gépkísérlet Állomása szakosodott. Az eddg elkészült változatok a gyártás dőrendjében: RVSK 500 típusú rázó vllás csemete- és suhángkemelő; 1250 mm munkaszélességű csemetealávágó; rázóvllás ágyáskemelő 1500 mm munkaszélességgel és 150 300 mm között állítható munkamélységgel. Annak ellenére, hogy a felsorolt, ERTI-ben gyártott munkagépek nem képeznek rendszert a csemetetermesztés teljes folyamatára, a felhalmozódott fejlesztés, gyártás tapasztalatok párosulva az Erdészet és Fapar Egyetem gép tan tanszékén elért kutatás eredményekkel megbízható alapot jelentenek haza komplex csemetekert géprendszer kalakítására, a tőkés mport kváltására. Ehhez azonban előfeltételként bztosítan kell a kísérlet gépsor összeállításához a fejlesztés, gyártás anyag hátterét, a szovjet eszközhordozó bázsgép korszerűbb változatának (SzS 28) beszerzését, valamnt el kell érn az gen változatos termesztés technológák egységesítését. SZEBENI LÁSZLÓ: járta, aprít ó é s tuskófuró a NEFA G fejlesztésében A fa termesztésének és feldolgozásának során keletkező hulladékok hasznosítására a NEFAG komplex technológát dolgozott k. A fahulladékok energetka hasznosítását megvalósító géprendszer több éve közsmert és kedvező üzemeltetés eredménnyel széleskörűen használt tagja a HÓD aprítógépcsalád és az ATB apríték-előtéttüzelésű berendezések. A fent gépek a véghasználat hulladékok és a fapar hulladékanak feldolgozására, valamnt hasznosítására szolgálnak. Az erdőfelújítás, erdőművelés fahulladékok par feldolgozása és hasznosítása technkalag megoldatlan volt az elmúlt dőszakban. 1988-ban ezen a fórumon beszámoltunk az erdészet és fapar gépfejlesztés programunkról. Ezúttal smertetjük a fejlesztéssel megvalósított gépenket, valamnt az előzetes üzemeltetés tapasztalatankat.
Elődöntő r Vago tárcsá k o Elobehuzok Alsó behuz Felső behuz Aprltödo b o Dobó ventlláto A p r tek g y ujt o r Magasba blle n t o Járóképes alvá z Munkaeszköz kemel ő HOD EMA aprítékkészítő gép
HOD EMA egymenetes, magajáró aprítékkészítő gép A szerkezet felépítését az ábra szemléltet. A gép a magajáró és a ráépített, hozzá kapcsolódó funkconáls egységekből áll. alapgépből Magajáró alapgép A magajáró alapgép ízet kormányzású, derékcsuklós alvázú, hdrosztatkus hajtású erőgép. Mellső vázon hefyezkedk el a fülke és azok a csatlakozások, amelyekhez funkconáls munkavégző egységek csatlakoznak. Hátsó vázon (10) a motor melyhez hajtásház csatlakozk kerül felépítésre. A motor felett az aprítékgyűjtő (8) helyezkedk el. A mellső és hátsó alvázfélt összekötő derékcsukló kalakítása olyan, hogy a kormányzást bztosító függőleges tengely körül és a menetrányba eső vízszntes tengely körül s bztosítja az elfordulást a jó terepjáró képesség végett. A hajtásházon találhatók a három főhajtást (vágószerkezet, járószerkezet, aprítószerkezet hajtását) bztosító főáramkörű, hdrosztatkus hajtások szvattyú, és egyéb (kormányhdraulka, mellső két-két khelyezett munkahenger, aprítékgyűjtő emelő munkahenger) mozgatások szvattyú. A kerékhajtást bztosító hdromotor lassító áttételű osztóművet hajt, ahonnan kardánok végzk a hdak hajtását. A hátsó és a mellső futóműnek hídszerkezete s mereven kapcsolódk a vázhoz. A hátsó futómű fékszerkezet nélkül, a mellső légfékes dobfékkel szerelt. Magajáró alapgép a mnd a négy kerékre ható, hdrosztatkus üzem fékkel, két mellsőkerékre ható, ugyancsak üzem légfékkel és mnd a négy kerékre ható, kardánrögzítő fékkel rendelkezk. Kormányszerkezet ORBITROLrendszerű. Funkconáls egységek A mellső alváz csatlakozás pontjahoz kapcsolódk a vágóberendezés vázszerkezete, amely munkahengerrel munkahelyzetbe, lletve szállítás helyzetbe hozható. A vágószerkezet (2) két függőleges tengelyű tárcsából áll, amelyeken négy-négy lengőkés van. A tárcsák a vázszerkezetben csapágyazottak és felülről közvetlenül hdromotorral hajtottak. A vázszerkezet felső részén található a szakaszosan állítható támasztó (döntő) (1), amellyel az alapgép haladása közben előredönt a vágandó egyedeket. A vágótárcsák felett helyezkedk el a kettős ágtörő és behúzószerkezet (3), amely görgős, nagy teherbírású hajtólánccal működtetett. A láncok végtelenítve vannak és körmöket mozgatnak. A két körmös behúzó függőleges csap körül a fa, ll. oldalágak vastagsága által meghatározottan elmozdulnak ollószerűen állítható rugóerő ellenében. Támasztó (döntőhenger) úgy kerül beállításra, hogy a fatörzs, elvágásának síkjában merőlegesen helyezkedjék el a behúzószerkezetre, majd továbbítva a fa végét, szöget (90 -nál ksebbet) zárjon be vele, és így mntegy betolja az aprítószerkezet behúzógörgo (4) (5) közé a fa végét. Az aprítószerkezet (ö) és dobóventlátoros egység egy egységet képez. A dobócsö rányára merőlegesen, levegőrásegítéses dobóventlátor (7) helyezkedk el az anyagáram 90 -os (oldalrányból hátra) rányváltását bztosítja. Az aprítódob hajtását közvetlenül (főáramkörű) hdromotor, a dobóventlátorok hajtását nytott körfolyamata, hdrosztatkus hajtások bztosítják. A dobócső a fülke mellett továbbítja az aprítékot az aprítékgyűjtőbe. Az aprítékgyűjtő (8) a hátsó vázhoz (10) rögzített, hdraulkus magasra bllentő mechanzmushoz csatlakozk (11).
A földben maradt fatuskók eltávolítására szolgáló HÓD adaptercsalád A gép előtéthajtóműves ktermelőberendezésből (EKB) és előtéthajtóműves forgácsolóberendezésből (EFB) áll. Az adapterek csatlakozópontja azonosak, a HR 2 típusú homlokrakodó gépre azonos módon rögzíthetők, működtethetők. Szerkezet felépítés A berendezések a tartóbakokon keresztül csatlakoznak a homlokrakodó berendezéshez. A tartóbakon vannak kalakítva az emelő-süllyesztő karrendszer csuklópontja, valamnt az azt működtető hdraulkus munkahengerek felfogóeleme. A karrendszer köt össze a tartóbakot a forgómozgást bztosító hajtóművel és meghatározza függőleges rányú mozgását. A karrendszerhez csatlakozó hajtómű és a hozzá csatlakozó tovább elemek típusonként eltérőek. Az EKB típus esetén a karok csuklópontjahoz egy ún. előtéthajtómű kapcsolódk. Ez magában foglalja a hajtóműves hdromotort, egy =l áttételű lánchajtást, valmnt egy ktolórúddal összekapcsolt dugattyút, melyet egy, a hajtóműházra szerelt hdraulkus munkahenger működtet. Az előtéthajtómű kmenő tengelyének peremére csatlakozk az ún. koronafúró". Ez egy csőtengely, a peremén ívelt késekkel. Az EFB típusnál ugyanez az előtéthajtómű van beépítve azzal a különbséggel, hogy tt nncs felszerelve az előtéthajtóműre a hdraulkus munkahenger, a ktolórúd és a dugattyú. Az előtéthajtómű kmenő tengelyére egy ún. forgácsolóoszlop" csatlakozk. Ez egy késekkel ellátott, kúpos forgácsoló, maró szerszám. A felépítésből következk, hogy az EKB egy unverzáls típus, mely egyes elemek cseréjével EFB típussá alkítható, ezáltal egyaránt alkalmas a tuskók szétforgácsolására, ll. ktermelésére. Működtetés Mndkét típus működésében közös, hogy a kválasztott tuskó fölé állva, a karrendszer, a hdraulkus munkahengerek működtetésével az adapter csúcsát" a tuskó közepére nyomja. A hdromotor bendításával a koronafúró, lletve a forgácsolóoszlop működésbe hozható. A karrendszer geometra kalakítása olyan, hogy mndkét dolgozó szerkezet elem vége függőlegesen lefelé mozog forgása közben. Az EKB típusnál a koronafúró csak az oldalgyökereket vágja el, a tuskó magja" a csőtengelybe csúszk. Bzonyos mélység elérésekor; ez a fő gyökérág eltörk, és bennmarad a koronafúróban. A karrendszer felemelését követően a hajtóműházra szerelt munkahenger a hozzá kapcsolódó rúd és dugattyú közvetítésével a koronafúróból ezt a magot" ktolja. Az EFB és az EKB típus esetében a földbe süllyesztés mértékétől függő mélységg (max. 800 mm) a tuskót a földben szétforgácsolja. A tuskófúrók üzemeltetésével szerzett tapasztalatank és eredményenk a következők: Az EKB típusú (koronafúró) tuskóktermelő berendezéssel 43 óra/ha teljesítményt értünk el. Az átlagos tuskóátmérő 32 cm volt, egy ha-on 400 tuskó volt. Az üzem közben magas volt a javítás matt állásdő, am elsősorban a forgácsolószerszámok anyagmnőség és gyártás problémára vezethető vssza.
Az EFB tuskófúróval végzett üzemeltetés során 30 cm tuskóátmérőg jelentős dő- és költségmegtakarítást értünk el a lánctalpas erőgéppel végzett tuskózáshoz képest. A 30 cm tuskóátmérő felett tuskóállomány esetén sem a teljesítmény-, sem a költségvzsgálat alapján előrelépést nem jelentett a tuskófúró használata a lánctalpas erőgépre szerelt tuskókszedőhöz képest. Műszak probléma az erőgép teljesítménykorlátja, amelyet hajtóműmódosítással megoldahtónak ítélünk. DR. ZSOLCZAI SÁNDOR: Szelektív motorüzemóra-számlál ó alkalmazásána k tapasztalata A szelektív motorüzemóra-számláló használatával csekély anyag ráfordítás mellett mód nyílk az erőgépek khasználásának javítására. A főként traktorokba beépített műszerek a terheletlen és terhelt motorüzemórák különválasztott mérésével gen jó munkanapfényképet, készítenek az erőgép motorüzemdeje alatt gépkhasználásról. A műszer üzemeltetés megbízhatósága ez deg MTZ 80, MTZ 82, Zetor Crystal 16045 és Zetor Crystal 16145 traktorokon vzsgáltuk, a későbbekben megbízásank értelmében 30 200 kw teljesítményhatárok között a legkülönfélébb erőgépeken folytatjuk ugyanezen vzsgálatot. SzM 25 szelektív motorüzemóra-számláló műszer üzem kísérlete MTZ 80-f-RV 700 közelítőtraktorra alapozott, hosszúfás technológában tél üzemeltetés mellett Állomány jellemzők: terület 12,2 ha; fafaj A+SZNY+FF+EF; állomány kora: 34, 40, 58, 34 év; átlagos magasság: 10, 15, 17, 9 m; átlagos vastagság: 13, 14, 28, 18 cm; összes fatömeg (bruttó): 244, 122, 411, 73 m s ; fajlagos fatömeg (bruttó): 20, 10, 34, 6 m 3 /ha. Üzem feltételek: véghasználat, közelítés távolság 45 50 m. Munkacsapat felszerelése: 1 db MTZ 80 + RV 700 közelítőgép, 2 db STIHL 028 motorfűrész, 2 db STIHL 038 motorfűrész és egyén kézszerszámok (fejszék, védőeszközök). Munkacsapat összetétele: 4 fő motorfűrészkezelő szakmunkás, az expozícós korlátozás matt egyéb munkafeladatokkal s megbízva, 1 fő traktorvezető. Az alkalmazott technológa gépsora: STIHL 028, STIHL 038 motorrűrész (döntés, gallyazás, darabolás), MTZ 80 traktor + RV 700 hdraulkus markoló (közelítés, rönk rakodása), MTZ 82 traktor + RP 6 khordószerelvény (rakodás, kszállítás, szállítás), ZÍL 130 G, IFA W 50 L tehergépkocs (rakodás, szállítás). Az alkalmazott technológa és a munkateljesítmény A kdöntött és 5 cm-nél vékonyabb ágak eltávolítását követően az előgalylyazott fákat markolós traktorral vonszolják a felkészítőhelyre. A szálfa behúzása után egy fő hossztol, két motorfűrész-kezelő pedg felváltva hozzáfog a daraboláshoz. A rönkanyagot a közelítőgéppel rakásolják, a rövd választékot pedg kéz erővel máglyázzák. A felkészítés dőszaka alatt a közelítőtrak-
tor megkezd a következő munkacklust. A teljes termelés folyamatban a rönkanyag szállítása hdraulkus daruval ellátott ZIL 130 G, lletőleg IFA W 50 L tehergépkocsval történk, míg a rövd választék szállítása részben az előzőek szernt tehergépkocskkal, részben az MTZ 82 + RP 6 khordószerelvénnyel kerül elszállításra. Munkavégzés napja Teljesített alapjárat (mn) (óra) m o t o r ü z e m d ő terheléses (mn) (óra) összes (óra) 1989. I. 2. I. 3. I. 4. I. 5. I. 6. 1989. I. 2-54 196 115 160 47 572 0,9 39 3,27 86 1,92 74 2,67 96 0,78 20 9,53 315 0,65 1,55 1.43 4,7 1,23 3,15 1,60 4,27 0,33 1,11 5,25 14,78 Elfogyasztott üzemanyag I. 2. I. 6. között Teljesített (mozgatott) faanyag (m3) Egy gép üzemórára jutó faanyag (m3/összes óra) 80 lter 80 m«5,41 m 3 /h Megjegyzés: Időkhasználás : Teljesítménykhasználás össz. motorüzemóra műszakóra terheléses motorüzemóra össz. motorüzemóra = 52,8, n = 35,5% terheléses motorüzemóra Kapactáskhasználás = == 18,8% műszakóra 1. A vágásterületen üresen történő haladást a műszer terheletlen üzemállapotként regsztrálta. 2. Ebből következk, hogy ksebb teljesítményű erőgép s elegendő a közelítés munkájához. 3. A 10 C-os reggel hdeg dőjárás sem okozott nehézséget a traktor ndításában, az üzemanyagkörbe bekötött műszer-jeladó egység és maga a műszer s megbízhatóan működött. Bécs városának 40 000 ha-os erdőgazdasága város zöldövezet és forrásvédelm feladatának ellátásában nem nélkülözhet az egyetem, erdőgazdaság és fapar kutatóntézetek ntenzív támogatását. A folyamatban levő főbb projektek: talajjavítás, tölgypusztulás, újszerű tölgymegbetegedések, légtérkép-kértékelés és erdőleltározás, véderdő-erdőművelés, erdőtrágyázás, szarvas tél karámoztatása. (ÖFZ, 1989., 4. Ref.: Jérome R.)