PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ANGOL-AMERIKAI INTÉZET ANGOL NYELVPEDAGÓGIAI ÉS FORDÍTÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK FORDÍTÓ SPECIALIZÁCIÓ 1. A szakdolgozat leadása A képzés végén a hallgatóknak szakdolgozatot kell benyújtaniuk: az őszi félévben november 15-éig, a tavaszi félévben április 15-éig, mégpedig egy elektronikus változatot pdf formátumban (a Neptunba feltöltve) egy nyomtatott példányt (amit majd visszakapnak, ezért bármilyen lehet). 2. Formai követelmények A szakdolgozat minimum 50 oldalas, számítógéppel írt munka. Margó: a lap bal oldalán 3,5 cm, jobb oldalán 2,5 cm Betűtípus: bármilyen sans serif betű (a Sans Forgetica kivételével) Betűméret: 12-es Sorköz: másfeles Oldalszámozás: az oldalszámozás a Bevezetés című fejezet oldalán kezdődik az addigi lapszámoknak megfelelően, tehát kb. a 3. vagy 4. oldal, onnantól folyamatos; az oldalszám elhelyezése a lap alján (élőláb; jobbra vagy középen) Táblázatok, ábrák: mindegyiknek legyen címe, ami utal arra, hogy milyen adatot tartalmaz, ill. mit ábrázol (betűméret: 11-es, előtte 18 pt-os térköz); amennyiben nem általunk készített táblázatról, ábráról van szó, hivatkozás a szokott módon (vezetéknév, évszám: oldalszám), forráshely feltüntetése az irodalomjegyzékben; az ábrákat, táblázatokat sorszámozzuk, a sorszámozás folyamatos az egész dolgozatban. Hivatkozás: az idézetek forrására kötelező hivatkozni (akár szó szerinti, akár tartalmi idézésről van szó); a hivatkozott művek mindegyikét fel kell sorolni az irodalomjegyzékben például a Chicago Manual of Style (https://www.chicagomanualofstyle.org//home.html) vagy a Harvard-rendszer alapján (https://www.mendeley.com/guides/harvard-citation-guide). Más hivatkozási rendszer is használható, amennyiben ezt a témavezető jóváhagyja.
Címoldal (belül): PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ANGOL-AMERIKAI INTÉZET A SZAKDOLGOZAT CÍME MAGYARUL KÉSZÍTETTE: TÉMAVEZETŐ: NÉV NÉV FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK BEOSZTÁS FORDÍTÓ SPECIALIZÁCIÓ ANGOL/OLASZ-ANGOL/FRANCIA//NÉMET/OLASZ/SPANYOL NYELV Budapest, évszám Következő oldal: kétnyelvű plágiumnyilatkozat A VERZIÓ (csak két idegen nyelveseknek) Két szabadon választott szakszöveg magyarra ültetése (az egyik a B-, a másik a C-nyelvből) Köv. oldal: FORDÍTÁS ANGOLRÓL/OLASZRÓL MAGYARRA A forrásnyelvi szöveg Szerző(k): Megjelenés helye és ideje: Nyelv: angol/olasz Szöveg hossza:.. karakter A célnyelvi szöveg Nyelv: magyar Fordítás hossza:.. karakter A hallgató neve: A témavezető neve: 1. A szakdolgozat első része Fordítás angolról/olaszról magyarra: A szakdolgozatnak ez a része egy öt évnél nem régebbi, kb. 30 000 40 000 n terjedelmű angol/olasz nyelvű szakszöveg fordítása magyarra (bármilyen bölcsészet- vagy társadalomtudományi, gazdasági vagy európai uniós témakörben). A fordításon kívül tartalmaznia kell egy legalább 16 000 20 000 n terjedelmű, szabadon választott fordításelmélet(ek)re alapozott értekezést a fordításról. A dolgozathoz csatolni kell
egy kétnyelvű szójegyzéket az adott témából fontos terminológiának ítélt szavakból (30 50). A terminológia összeállításánál a jelöltnek fel kell tüntetnie, hogy pontosan hol nézett utána a keresett szónak vagy kifejezésnek, milyen forrást használt. 2. A szakdolgozat felépítése Tartalomjegyzék A fejezetek, alfejezetek (esetleg ezen belüli pontok) címét és pontos oldalszámát kell feltüntetni, ennek egyeznie kell a dolgozatban megtalálható címekkel és oldalszámokkal. (Szövegszerkesztő tartalomjegyzék-készítője: ún. mezőutasítás.) 2.1. Bevezetés A szakszöveg céljának, témakörének rövid ismertetése, kontextusba helyezése. A szövegválasztás indoklása. A szöveg megjelenési körülményeinek, szövegkörnyezetének, típusának bemutatása. Mi a szöveg célja? A szöveg főbb gondolatainak, gondolatmenetének, a benne rejlő nehézségeknek rövid öszszefoglalása. A szerző rövid bemutatása. Az elképzelt megbízó leírása (a fordítás célja, elképzelt célcsoportja). A választott fordítási stratégia ismertetése. 2.2. A fordítás Angolról/olaszról magyarra (20 40 ezer n) 2.3. Értekezés (16-20 ezer n) Az értekezésnek tartalmaznia kell, hogy a fordító milyen fordításelmélet alapján alakította ki fordítási stratégiáját, mi okozott nehézséget a szövegben, hogyan próbálta megoldani a fordítás során felmerülő problémákat, milyen technikai eszközöket használt a fordítás során, a fordítás értelmezése és értékelése szempontjából minden releváns információt. Az értekezést magyar nyelven kell megírni. 2.4. Szójegyzék A fordítás szempontjából fontosnak ítélt, elsősorban fordítástudományi szavak, kifejezések gyűjteménye, a források feltüntetésével. 30 50 terminus öszszehasonlító feldolgozása, az egyes jelentésekre vonatkozó (korpuszalapú) példákkal, definícióval és forrásmegjelöléssel (az ismétlődő források megjelölése rövidíthető). A forrásnyelvi szövegben szereplő szó, kifejezés kiemelten és mondatba ágyazottan + Célnyelvi megfelelő + Kontextus + forrás 2.5. Összefoglalás 2.6. Irodalomjegyzék stb./ nélkül). Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni, nem csak a fő oldal címét, és szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dá-
tuma. 2.7. Függelék A forrásnyelvi szöveg, ill. további mellékletek (pl. szerzői hozzájárulás a fordításhoz) helye. 3. A szakdolgozat második része FORDÍTÁS második idegen nyelvről (angol/francia/német/olasz/spanyol nyelvről) MAGYARRA A forrásnyelvi szöveg Szerző(k): Megjelenés helye és ideje: Nyelv: Szöveg hossza: n számú karakter A célnyelvi szöveg Nyelv: magyar Fordítás hossza:.. karakter A hallgató neve: A témavezető neve: 3.1. Fordítás második idegen nyelvről (angol/francia/német/olasz/spanyol nyelvről) magyarra Ez a rész egy öt évnél nem régebbi, kb. 20 000 n terjedelmű szakszöveg fordítását tartalmazza angol, francia, német, olasz vagy spanyol nyelvről magyarra (bármilyen bölcsészet- vagy társadalomtudományi, gazdasági vagy európai uniós témakörben), valamint egy legalább 16 000 20 000 n terjedelmű értekezést a fordításról. A dolgozathoz csatolni kell egy kétnyelvű szójegyzéket az adott témából fontos terminológiának ítélt szavakból. 3.2. A szakdolgozat felépítése: 3.2.1. Tartalomjegyzék A fejezetek, alfejezetek (esetleg ezen belüli pontok) címét és pontos oldalszámát kell feltüntetni a dolgozatban megtalálható címekkel és oldalszámokkal. (Szövegszerkesztő tartalomjegyzék-készítője: ún. mezőutasítás.) 3.2.2. Bevezetés A szakszöveg céljának, témakörének rövid ismertetése, kontextusba helyezése. A szövegválasztás indoklása. A szöveg megjelenési körülményeinek, szövegkörnyezetének, típusának bemutatása. Mi a szöveg célja? A szöveg főbb gondolatainak, gondolatmenetének, a benne rejlő nehézségeknek rövid öszszefoglalása. A szerző rövid bemutatása. Az elképzelt megbízó leírása (a fordítás célja, elképzelt célcsoportja). A választott fordítási stratégia ismertetése. 3.2.3. A fordított szöveg: második idegen nyelvről magyarra (kb. 20 000 n) 3.2.4. Értekezés(16-20 ezer n) Az értekezésnek tartalmaznia kell, hogy a fordító milyen fordításelmélet(ek) alapján alakította ki fordítási stratégiáját, mi okozott nehézséget neki a szövegben, hogyan próbálta megoldani a fordítás során felmerülő problémákat, milyen technikai eszközöket használt a fordítás során, a fordítás értelmezése
és értékelése szempontjából minden releváns információt. Az értekezést magyar nyelven kell megírni. 5. Szójegyzék A fordítás szempontjából fontosnak ítélt, elsősorban fordítástudományi szavak, kifejezések gyűjteménye, a források feltüntetésével. 20 30 terminus öszszehasonlító feldolgozása, az egyes jelentésekre vonatkozó (korpuszalapú) példákkal, definícióval és forrásmegjelöléssel (az ismétlődő források megjelölése rövidíthető). A forrásnyelvi szövegben szereplő szó, kifejezés kiemelten és mondatba ágyazva + Célnyelvi megfelelő fordított szövegben + Kontextus + forrás 6. Összefoglalás 7. Irodalomjegyzék stb./ nélkül)! Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni (nem csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma)! 8. Függelék A forrásnyelvi szöveg, ill. további mellékletek (pl. szerzői hozzájárulás a fordításhoz) helye. B VERZIÓ (csak egy idegen nyelveseknek) Egy szabadon választott szakszöveg magyarra ültetése B-nyelvről Köv. oldal: FORDÍTÁS ANGOLRÓL/OLASZRÓL MAGYARRA A forrásnyelvi szöveg Szerző(k): Megjelenés helye és ideje: Nyelv: angol/olasz Szöveg hossza:.. karakter A célnyelvi szöveg Nyelv: magyar Fordítás hossza:.. karakter A hallgató neve: A témavezető neve:
3. A szakdolgozat 3.1. Fordítás angolról/olaszról magyarra A szakdolgozatnak ez a része egy öt évnél nem régebbi, kb. 40 000 60 000 n terjedelmű angol/olasz nyelvű szakszöveg fordítása magyarra (bármilyen bölcsészet- vagy társadalomtudományi, gazdasági vagy európai uniós témakörben). A fordításon kívül tartalmaznia kell egy legalább 16 000 20 000 n terjedelmű, szabadon választott fordításelméletre alapozott értekezést a fordításról. A dolgozathoz csatolni kell egy kétnyelvű szójegyzéket az adott témából fontos terminológiának ítélt szavakból (30 50). A terminológia összeállításánál a jelöltnek fel kell tüntetnie, hogy pontosan hol nézett utána a keresett szónak vagy kifejezésnek, milyen forrást használt. 3.2. A szakdolgozat részei Tartalomjegyzék A fejezetek, alfejezetek (esetleg ezen belüli pontok) címét és pontos oldalszámát kell feltüntetni, ennek egyeznie kell a dolgozatban megtalálható címekkel és oldalszámokkal. (Szövegszerkesztő tartalomjegyzék-készítője: ún. mezőutasítás.) 1. Bevezetés A szakszöveg céljának, témakörének rövid ismertetése, kontextusba helyezése. A szövegválasztás indoklása. A szöveg megjelenési körülményeinek, szövegkörnyezetének, típusának bemutatása. Mi a szöveg célja? A szöveg főbb gondolatainak, gondolatmenetének, a benne rejlő nehézségeknek rövid öszszefoglalása. A szerző rövid bemutatása. Az elképzelt megbízó leírása (a fordítás célja, elképzelt célcsoportja). A választott fordítási stratégia ismertetése. 2. A fordítás Angolról/olaszról magyarra (40 60 ezer n) 3. Értekezés (16-20 ezer n) Az értekezésnek tartalmaznia kell, hogy a fordító milyen fordításelmélet alapján alakította ki fordítási stratégiáját, mi okozott nehézséget a szövegben, hogyan próbálta megoldani a fordítás során felmerülő problémákat, milyen technikai eszközöket használt a fordítás során, a fordítás értelmezése és értékelése szempontjából minden releváns információt. Az értekezést magyar nyelven kell megírni. 4. Szójegyzék A fordítás szempontjából fontosnak ítélt, elsősorban fordítástudományi szavak, kifejezések gyűjteménye, a források feltüntetésével. 30 50 terminus öszszehasonlító feldolgozása, az egyes jelentésekre vonatkozó (korpuszalapú) példákkal, definícióval és forrásmegjelöléssel (az ismétlődő források megjelölése rövidíthető). A forrásnyelvi szövegben szereplő szó, kifejezés kiemelten és mondatba ágyazottan + Célnyelvi megfelelő + Kontextus + forrás 5. Összefoglalás 6. Irodalomjegyzék
stb./ nélkül). Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni, nem csak a fő oldal címét, és szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma. 7. Függelék A forrásnyelvi szöveg, ill. további mellékletek (pl. szerzői hozzájárulás a fordításhoz) helye. C VERZIÓ Egy fordítástudományi, fordítási kérdés vizsgálata 1. Bevezetés A fordítástudományi, fordítási kérdés rövid bemutatása, jelentőségének ismertetése, a szakdolgozat felépítésének indoklása. A vizsgálat során alkalmazott hipotézis(ek) és módszerek, várható eredmény és/vagy következtetés, annak alkalmazhatósága szélesebb körben. Ebben a fejezetben szerepel a téma meghatározása, elméleti hátterének körvonalazása, tudomány-rendszerbeli helye. Ezt követi a témához szorosan kapcsolódó fontosabb források feldolgozása, melynek során a szakdolgozó bemutatja jártasságát, olvasottságát az adott témában, továbbá azt, hogy mennyire képes kiemelni, illetve átfogóan, de nem terjengős formában bemutatni a legfontosabb alapműveket, valamint a témához kapcsolódó legfrissebb szakmai és/vagy kutatási eredményeket. Ebben a fejezetben kell meghatározni a témához kapcsolódó fontosabb alapfogalmakat, felvázolni a későbbi elemzésekhez felhasználható módszertani eszköztárat, annak alkalmazási feltételeit és korlátait. 2. Értekezés A kérdés tudományos-szakmai vizsgálata, fejezetekre/alfejezetekre/részekre osztva a bevezetésben leírt szerkezetnek megfelelően (előfeltevések (hipotézis); a kutatási kérdés konkrét megfogalmazása; kutatási módszer; módszertani eszközök alkalmazása; az elemzés/kutatás bemutatása; saját eredmények bemutatása; az eredmények értékelése; hipotézis(ek) bizonyítása, ellentétes állítások cáfolása tények, összefüggések, adatok alapján; megállapítások, következtetések, nyitva maradt kérdések, további feladatok, eredmény, következtetés, felhasználási javaslat stb.). A fordítástudomány interdiszciplináris jellege miatt szinte kimeríthetetlen gazdagságú tárgykörrel, kutatási területtel rendelkezik, emiatt ez a rész a különböző szakdolgozatokban egészen eltérő lehet. A formai szerkezet ne legyen öncélú, kövesse a logikai gondolatmenetet. 3. Összegzés
4. Irodalomjegyzék stb./ nélkül)! Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni (nem csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma)! 5. Függelék(ek) D VERZIÓ Egy klasszikus fordítástudományi szöveg magyarra fordítása 1. Fordítás angolról/olaszról magyarra A szakdolgozatnak ez a része egy klasszikus, kb. 20 000 60 000 n terjedelmű angol/olasz nyelvű fordítástudományi szakszöveg fordítása magyarra. A fordításon kívül tartalmaznia kell egy legalább 16 000 20 000 n terjedelmű, szabadon választott fordításelmélet(ek)re alapozott értekezést a fordításról. A dolgozathoz csatolni kell egy kétnyelvű szójegyzéket az adott témából fontos terminológiának ítélt szavakból (30 50). A terminológia összeállításánál a jelöltnek fel kell tüntetnie, hogy pontosan hol nézett utána a keresett szónak vagy kifejezésnek, milyen forrást használt. 2. A szakdolgozat részei 2.1. Tartalomjegyzék A fejezetek, alfejezetek (esetleg ezen belüli pontok) címét és pontos oldalszámát kell feltüntetni, ennek egyeznie kell a dolgozatban megtalálható címekkel és oldalszámokkal. (Szövegszerkesztő tartalomjegyzék-készítője: ún. mezőutasítás.) 2.2. Bevezetés: A szakszöveg fordítástudományi jelentőségének rövid ismertetése, a szövegválasztás indoklása. A szöveg megjelenési körülményeinek, szövegkörnyezetének, típusának bemutatása. A szöveg főbb gondolatainak, gondolatmenetének, a benne rejlő nehézségeknek rövid összefoglalása. A szerző és a szöveg megjelenésének, utóéletének rövid bemutatása. Az elképzelt megbízó leírása (a fordítás célja, elképzelt célcsoportja). A választott fordítási stratégia ismertetése. 2.3. A fordítás Angolról/olaszról magyarra (20 60 ezer n) 2.4. Értekezés(16-20 ezer n) Az értekezésnek tartalmaznia kell, hogy a fordító milyen fordításelmélet(ek) alapján alakította ki fordítási stratégiáját, mi okozott nehézséget a szövegben, hogyan próbálta megoldani a fordítás során felmerülő problémákat, milyen technikai eszközöket használt a fordítás során, a fordítás értelmezése és értékelése szempontjából minden releváns információt. Az értekezést magyar
nyelven kell megírni. 2.5. Szójegyzék: A fordítás szempontjából fontosnak ítélt, elsősorban fordítástudományi szakszavak, szakkifejezések gyűjteménye, a források feltüntetésével. 30 50 terminus összehasonlító feldolgozása, az egyes jelentésekre vonatkozó (korpuszalapú) példákkal, definícióval és forrásmegjelöléssel (az ismétlődő források megjelölése rövidíthető). A forrásnyelvi szövegben szereplő szó, kifejezés kiemelten és mondatba ágyazottan + Célnyelvi megfelelő + Kontextus + forrás 2.6. Összefoglalás: 2.7. Irodalomjegyzék: stb./ nélkül). Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni, nem csak a fő oldal címét, és szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma. 8. Függelék: A forrásnyelvi szöveg, ill. további mellékletek (pl. szerzői/kiadói hozzájárulás a fordításhoz) helye. E VERZIÓ Műfordítás (csak B-nyelvről magyarra) 1. Bevezetés: A szerző és szöveg, esetleg a műfaj és kontextus rövid bemutatása, jelentőségének ismertetése, célközönség, kiadó, szerkesztői vélemény (ha van), szerzői jogi kérdések stb. 2. Műfordítás: 40 000 60 000 n angolról vagy olaszról magyarra 3. Értekezés: (16-20 ezer n) A fordítás kiválasztásában és a fordítási stratégia megalkotásában fontos elméletek és módszerek (elődök) ismertetése, megközelítés, stílusválasztás, előzetes kutatások, alkalmazott szókincs, felmerülő fordítási problémák és ezek lehetséges megoldásai stb. 4. Összegzés: 5. Irodalomjegyzék:
stb./ nélkül)! Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni (nem csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma)! 6. Függelék(ek) A forrásnyelvi szöveg, ill. további mellékletek (pl. szerzői/kiadói hozzájárulás a fordításhoz) helye.