AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Lehetőségek, hozzáférés, közösségvállalás: úton a XXI. századi Európa új szociális jövőképének kialakítása felé HU HU
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Változó szociális viszonyok... 4 3. Európa életlehetőségeken alapuló szociális jövőképe: a jólét elősegítése a lehetőségek, a hozzáférés és a közösségvállalás útján... 6 4. Legfontosabb cselekvési területek... 7 5. Az Európai Unió szerepe... 10 6. A következő lépések... 13 HU 2 HU
1. BEVEZETÉS Hogyan lehet az európai polgárok jólétét, életminőségét és közös értékrendszerét a leginkább elősegíteni a mai világban? E kérdés áll a Bizottság Polgárközpontú Programja 1, csakúgy, mint a kulcsfontosságú uniós eszközök, így például az egységes piac, a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia és a fenntartható fejlődést célzó stratégia középpontjában. Mindezen szakpolitikáknak az európai szociális viszonyok alapos megértésére kell épülniük, és azokkal lépést kell tartaniuk. Mely szociális viszonyokról van szó? Az európai társadalmak gyorsan változnak: az európaiak egyre hosszabb életűek, a családmodellek korábban nem tapasztalt változását élik meg, javul a nemek közötti egyenlőség, alkalmazkodni kell a migráció és a sokszínűség új formáihoz. A globalizáció, a technológiai fejlődés és a gazdasági fejlemények mind kihatnak arra, hogyan élünk és dolgozunk: új munkalehetőségeket teremtenek, új készségeket igényelnek és fokozott ütemű változással járnak. A mindezzel járó előnyök és veszélyek nem egyenlően oszlanak meg, és a népesség egyes részei számára nehézségeket okoz az alkalmazkodás, és a munkanélküliség és a kirekesztődés veszélye fenyegeti őket. Maga az Unió is megváltozott: Lakossága immár 500 millióra duzzadt és sokszínűbbé vált; az új tagállamok csatlakozásával még többen élvezhetik a béke, a szabadság és a jólét előnyeit az EU-n belül és a szomszédos országokban is. E fejlemények új lehetőségeket biztosítanak a szabad választásra, az egészségesebb és hosszabb életre, jobb életkörülményekre és az innovatívabb és nyitottabb társadalomra. Ugyanakkor a társadalomra új veszélyek is leselkednek, amelyek leszűkíthetik az életlehetőségeket és fokozhatják a bizonytalanság, elszigeteltség, igazságtalanság és egyenlőtlenség érzetét. Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy Európának kiemelkedőbb szerepet kell játszania polgárai jólétének elősegítésében a globalizáció összefüggésében, segítenie kell őket a változásokra való felkészülésükben, továbbá a nemzetközi színtéren támogatnia kell az európai értékeket. A Bizottság azért, hogy a fenti aggodalmakra és elvárásokra megfelelő választ tudjon adni széleskörű konzultációt indított az Unióban folyó társadalmi változásokról. A Bizottság az Európai Szakpolitikai Tanácsadó Iroda (a továbbiakban: BEPA) vitaanyagára és egy Eurobarométer-felmérés eredményére 2 alapozva vitát kezdeményezett az érintett szereplők, a tagállamok és az uniós intézmények 3 körében, továbbá konzultációt indított a világhálón, hogyan összegyűjtse az európai társadalmi viszonyokról szóló nézeteket. E közlemény célja az európai szociális viszonyokról folyamatban lévő konzultáció elmélyítése azáltal, hogy a vitát az elemzésen túlmutatva a megoldások megtalálása felé tereli. Az e jövőképre érkező reakciókat felhasználják majd a megújult szociális menetrend kidolgozásakor, amelyet a Bizottság 2008 közepén fog előterjeszteni. 1 COM(2006) 211., 2006. május 10. 2 A dokumentumokat lásd a következő címen: 3 Lásd például a Európai Parlament 2007. november 17-i jelentését (A6-400/07) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2007. január 18-i véleményét (2007/C 93/11), valamint az Európai Bizottság dublini, párizsi és budapesti képviseletének tevékenységét. HU 3 HU
2. VÁLTOZÓ SZOCIÁLIS VISZONYOK A világ egészéhez mérve az európai társadalmak gazdagnak tekinthetőek, és az európaiak boldognak és életükkel elégedettnek vallják magukat. Mégis, amikor a jövőről kérdezzük őket, aggodalmuknak és nyugtalanságuknak adnak hangot, különösen az eljövendő nemzedékkel összefüggésben. Miért? Természetesen egyénenként, országonként és régiónként igencsak eltérően érzékeljük a valóságot. Az azonban minden tagállamra egyaránt igaz, hogy gyors és mélyreható változások mennek végbe bennük. 4 A társadalomban A születéskor várható élettartam kiugróan javult az európai társadalmakban: A férfiak esetén az 1900-as 43,5 évről 2000-re 75,5 évre emelkedett, míg a 2050-re becsült adat 82 év; a nőké 46-ról 81,4 évre emelkedett, a becsült adat pedig 87,4 év. A hatvanévi békének, az orvostudomány fejlődésének, a jobb élet- és munkakörülményeknek köszönhetően mind több európai élvez hosszabb és tevékenyebb nyugdíjas éveket. Ez messzemenő hatást gyakorol a jóléti rendszerekre: az ehhez kapcsolódó költségek 2030-ra várhatóan elérik a GDP 2,5 %-át, 2050-re pedig a 4,3 %-át. Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a várhatóan egészségesen eltöltött élettartam meglehetős eltéréseket mutat az egyes jövedelmi szintek és a régiók szerint. A születések száma csökken, de kimutatható, hogy a gyermek iránti vágy gyakran kielégítetlen marad. Ez több tényező bonyolult kölcsönhatásának tudható be, köztük a szülői feladatok egyenlőtlen elosztásának, a nem megfelelő gyermekgondozási létesítményeknek, a lakáshelyzetnek és a kevéssé családbarát munkaszervezésnek. A fenti demográfiai tendenciák következtében várhatóan fokozódni fognak a szociális kockázatok, például az időskori másokra utaltság és a társadalmi elszigetelődés. Jelenleg a 70 évesnél idősebb népesség 28 %-a él egyedül. A 75 évnél idősebb emberek kétharmada szorul nem hivatalos keretben gondozásra, amelyet többségében a közvetlen családtagok, jellemzően nők nyújtanak. Minden hatodik ember szegénységben él; különösen az idős nőket rövidebb szakmai életútjuk következtében sújtja az alacsony nyugdíjak problémája. Fönnáll a fiatalabb és az idősebb nemzedék közötti szakadék megjelenésének veszélye a jövedelmek, a munkahelyek biztonsága, a lakáslehetőségek és az idősödéssel járó anyagi terhek megosztása szempontjából. A fiatal nemzedék életcéljai és az esetlegesen beszűkült lehetőségek közötti különbség a generációs törés veszélyével fenyeget. A változó családmodellek, például a válások, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a tágabb családdal ápolt kapcsolatok meglazulása a munka és magánélet egyensúlyával és a gondozási feladatokkal kapcsolatban új kérdéseket vetnek fel. Az egyszülős háztartásokat jobban fenyegeti a munkanélküliség veszélye. Ugyan előrelépés történt a nemek közötti egyenlőség irányában; ám az még korántsem tekinthető megvalósítottnak mind a 27 tagállamban. A nők továbbra sincsenek jelen kellő 4 A BEPA által elkészített dokumentum részletes áttekintést ad a folyamatban lévő társadalmi tendenciákról. További tények és adatok találhatók a szociális helyzetről készült 2007-es bizottsági jelentésben. HU 4 HU
arányban a munkaerőpiacon, a gazdasági és politikai döntéshozatali pozíciókban, és továbbra is átlagosan 15 %-os a nők és férfiak fizetése közötti eltérés. Még mindig élnek a nemi sztereotípiák. A jövedelmek és a lehetőségek terén különbségek tapasztalhatók az egyes régiók, a városi és vidéki területek, valamint a tagállamok között. Több mint százmillió ember él napi legfeljebb 22 eurónak megfelelő összegből. A gyermekszegénység aránya továbbra is nagy, egyes tagállamokban pedig emelkedőben van. Ezeket a gyermekeket későbbi életük során sokkal inkább fenyegeti a kirekesztődés és a szegénység veszélye. A migráció próbára teszi a tagállamok beilleszkedéssel kapcsolatos stratégiáinak a hatékonyságát, különösen a nagyobb európai városokban és a határvidékeken. A gazdaságban Ugyan a foglalkoztatás aránya növekedőben van, és Európában 2006-ban 3,5 millió új munkahely jött létre; a munkanélküliség továbbra is nagy Európa sok részén. A demográfiai fejlemények tovább fokozzák a képzettség és foglalkoztatottság függvényében a lehetőségek beszűkülésének veszélyét. Növekedőben vagy ugyan a munkaerőpiacról való kilépés átlagéletkora, azonban az 55 és 64 év közötti korosztályban a férfiak 47 és a nők 65 %-a már kikerült a munkaerőpiacról. A munkával töltött életet gyökeresen átalakítja a technológiai fejlődés, a változó gazdasági igények és a szolgáltatóipar növekedésének együttes hatása. A munkaerőnek meg kell birkóznia azzal, hogy a változás üteme felgyorsult: mind a készségek elsajátítása, mind az új üzleti modellekhez való alkalmazkodás és a változó fogyasztói preferenciákhoz való igazodás terén. Másfelől viszont az informatikai technológiák alkalmazásának, az egyre jelentősebbé váló rugalmas munkaszervezésnek és távmunkának köszönhetően rugalmasabb foglalkoztatási formák állnak rendelkezésre. A munkaidő-beosztás és a munkakörülmények egyre többfélévé és szabálytalanabbá válnak, megszűnik az egész életen át ugyanazon munkahelyen maradás életút-modelljének lehetősége, új szerződésfajták jelennek meg, terjed a részmunkaidő, növekszik a földrajzi mobilitás, és több változás következik be az életút során mind a munkakör, mind a munkavállaló jogállása terén. Mindez fokozza a munkaerőpiac polarizációjának veszélyét: nő a bérezések közötti különbség, és az alacsony képzettségű munkavállalók rossz minőségű munkahelyeken rekednek meg,az előrelépés csekély reményével. A tudásalapú társadalomban a humántőke, a képzettség és a készségek még alapvetőbb szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a beilleszkedés erősítésében. Azonban az iskolás gyermekek egyötöde nem tanul meg alapszinten sem írni és olvasni, sem számolni, továbbá hatmillió fiatal hagyja el az iskolát anélkül, hogy képesítést szerezne. Mindez kételyeket ébreszt az európai oktatás és képzés rendszerének minőségével és hatékonyságával szemben. A fiatalok különösen az iskolából korán kikerülők nehezen tudnak a munkaerőpiacra bejutni a képzetlen munkaerőt igénylő munkahelyek kisebb száma és az élethosszig tartó tanuláshoz való nagyon egyenlőtlen hozzáférés következtében. HU 5 HU
Az életstílus és az értékrend terén A hagyományos, például a családhoz, társadalmi csoporthoz vagy valláshoz kapcsoló kötelékek meglazulóban vannak. Individuális értékrendek vannak kialakulóban, és a kultúra sokrétűvé válik inkább az egyén és a fogyasztó kerül a figyelem középpontjába, semmint a társadalom egésze, és ez új, a toleranciával és a másik iránti tisztelettel kapcsolatos kérdéseket vet fel. Ezzel párhuzamosan a szolidaritás új formái vannak megjelenőben, többek között a szabadidős és kulturális tevékenységekkel összefüggésben. Csökken a politikában való részvétel hagyományos formáinak tulajdonított jelentőség, és gyakran alacsony a közintézményekbe vetett bizalom. Ugyanakkor megvan az igény a polgári szerepvállalás új, rugalmasabb formái iránt, illetve a vágy a jövő formálására. A globalizáció révén bővültek a sokféleséggel való találkozás alkalmai, ami kíváncsiságot ébreszt, és gazdagítólag hat a társadalmakra. Ugyanakkor a globalizáció aggodalmat is kelt a kulturális sokféleséggel és a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatban, valamint felmerül a kétely azt illetően, hogy Európa képes-e saját közös értékeiért kiállni. Új társadalmi problémák jelentkeznek, például a stressz és a depresszió, a kóros elhízottság, a környezettel összefüggő betegségek és a mozgáshiányos életmód. Ezek a társadalmi elszigeteltség, a lelki betegségek, a kábítószer- és alkoholfogyasztás, a bűnözés és a bizonytalanság érzése hagyományos problémáihoz társulnak. Az információtechnikai forradalom és az új kommunikációs eszközök a párbeszéd és a polgári szerepvállalás új formáit hívták életre. Ugyanakkor fönnáll a veszély, hogy kommunikációs szakadék nyílik az egyes közösségek és nemzedékek között, amelyek nem, avagy már nem állnak egymással kapcsolatban. Továbbá kimutatható a digitális szakadék megléte: a kevéssé képzett, idősebb és gazdasági értelemben inaktív polgárok nehézségekkel küzdenek az új technológiák alkalmazása terén. Az Európa számos részén fennálló gazdagság alapját képező termelési és fogyasztási minták kihatnak egyebek között az éghajlatváltozásra, és fokozott nyomást gyakorolnak a természeti erőforrásokra is. A jelenlegi életformák káros hatásainak megfordításához változtatni kell a viselkedésmódon, és ennek jelentős lesz a társadalmi vonzata. A technológiai fejlődés etikai kérdéseket is felvet, így például az orvosi ellátással, a génterápiával, az őssejtekkel stb. összefüggésben. A mai jóléti államok a folyamatban lévő számos reform ellenére nem mindig készek igazán ezekhez a jórészt új kihívásokhoz igazodni. 3. EURÓPA ÉLETLEHETŐSÉGEKEN ALAPULÓ SZOCIÁLIS JÖVŐKÉPE: A JÓLÉT ELŐSEGÍTÉSE A LEHETŐSÉGEK, A HOZZÁFÉRÉS ÉS A KÖZÖSSÉGVÁLLALÁS ÚTJÁN Az Unióban új szociális jövőkép van megjelenőben arról, hogyan lehet a jólétet a leginkább elősegíteni a mai kor kihívásai közepette. Ezen új megközelítés középpontjában a lehetőségek, a hozzáférés és a szolidaritás áll: HU 6 HU
Lehetőségek az élet jó indítására, arra, hogy az egyén megvalósítsa a benne rejlő lehetőségeket és a lehető leginkább hasznára tudja fordítani a nyitott és korszerű Európában kínálkozó lehetőségeket. Hozzáférés új és hatékonyabb módszerek a megfelelő oktatáshoz való hozzáférés, a munkaerőpiacon való előrejutás, a minőségi egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelemhez való hozzáférés, valamint a kultúrában és a társadalomban való részvétel érdekében. Közösségvállalás a társadalmi kohézió és a társadalmi fönntarthatóság elősegítése, és annak biztosítása, hogy senki ne maradjon magára. E jövőkép azt a mindinkább elfogadott nézetet tükrözi, hogy bár a társadalom nem tud egyenlő végeredményeket biztosítani polgárai számára mind elszántabban kell törekedni az esélyegyenlőség elősegítésére. Nincs univerzális, egész Európára alkalmazható megoldás, azonban a kihívások közösek, valamint közös az a szükséglet is, hogy cselekedni kell. A fő célkitűzés az, hogy megvalósuljon az élettel kapcsolatos lehetőségek szélesebb körű elosztása annak érdekében, hogy az Unióban mindenki hozzáférjen az erőforrásokhoz, a szolgáltatásokhoz, a feltételekhez és a képességekhez, és ezáltal az elméletben létező esélyegyenlőség és az aktív polgári szerepvállalás tényleges valósággá váljék. Ez a társadalmi igazságosság és a társadalmi kohézió kérdése. A gazdasági és technológiai változás győztesei és vesztesei közötti szakadék az egyenlőtlenség újabb formáihoz vezethet, amelyekben továbbra is fennáll a szegénység veszélye, és a kirekesztődés új formái alakulnak ki. Olyan korszerű és összetartó társadalomra van szükség, amelyben mindenki teljes értékű szerepet játszhat, és élete egyes szakaszai során újabb és újabb társadalmi felemelkedési lehetőségekhez jut. Gazdasági szempontból nincs más választás. A gazdasági növekedés fönntartása, a munkaerőpiaci részvétel, az életszínvonal és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem szempontjából alapvetően fontos a jól működő, önmagában bízó és lendületes társadalom, amely befektetéseket eszközöl a humántőkéjébe és megteremti a lehetőséget az egyének számára, hogy életük során mindvégig előrébb léphessenek. Megtérülő pénzügyi befektetés is ez egyben: ha a társadalmi problémákat a forrásuknál kezelik, akkor kisebb lesz annak az esélye, hogy a jóléti állam lesz majd kénytelen megfizetni a társadalom rendellenes működésének és a gazdasági lehetőségek hiányának az árát. Politikai kötelezettség is ez. A bizalom kiépítése alapvetően fontos az előrelépéshez, a korszerűsítéshez és a változtatásra való nyitottsághoz. 4. LEGFONTOSABB CSELEKVÉSI TERÜLETEK Ennek a lehetőségeken, a hozzáférésen és a szolidaritáson alapuló menetrendnek a megvalósításához befektetésekre van szükség azaz megújult elkötelezettségre Európa teljes humán potenciáljának kihasználásra, illetve az életlehetőségek szélesítésére mindenki számára: Befektetés az ifjúságba: Az új társadalmi változások ifjúságra gyakorolt hatása igen jelentős. Bizonyított tény, hogy az egyéni életkilátások gyakran már a gyermek HU 7 HU
iskoláskorba kerülésekor eldőlnek, és az esélyeket illetően a családi háttér és a közvetlen környezet kulcsszerepet játszik. Az alapvető kognitív, számolási és olvasási készségek megszerzésére már a kora gyermekkorban sor kerül. A tanulni tanulás képessége, a felsőfokú tanulmányok iránti igény, a polgári szerepvállaláshoz való hozzáállás, az egészséges étrend és életmód választása fiatal korban alakul ki. A fiatalok jó közérzetének javításához, illetve annak érdekében, hogy erősödjék bennük az ígéretes indulást biztosító képesség, újító jellegű megközelítésekre van szükség. Különös erőfeszítéseket kell tenni a gyermekgondozási létesítmények és a kisgyermekek számára szolgáló oktatási intézmények fejlesztésére, az iskolai tantervek megfelelő kiigazítására, a túl korai iskolaelhagyás csökkentésére, valamint mindazon nehézségek megoldására, amelyekkel a fiataloknak a munkaerőpiacon, illetve lakhatási és finanszírozási problémáik tekintetében kell szembenézniük. Egyre inkább növekszik annak elismerése, hogy a gyermekkor és az ifjúság érdekében történő befektetés döntő fontosságú a későbbi életkilátások javítása szempontjából. Ez a befektetés egy életre szól befektetés a jövőbe. Befektetés a kielégítő karrierbe: Jelenleg és a jövőben is jellemző, hogy mindenki munkával töltött életében számos átmenet következik be, így az iskola és a munkahely, a különböző állások és státuszok, az álláskeresés és a képzés, a karrier szüneteltetése és a gondozási időszak, az aktív munkaviszony és a nyugdíj közötti átmenet. Fennáll a polarizáció veszélye azok között, akik e nehézségeken sikeresen túljutnak, szemben azokkal, akik erre képtelenek. Olyan életcikluson alapuló megközelítésre van szükség, amelyben a munkaerőpiacok rugalmasabbak, illetve azok megfelelő ösztönzőket és korlátokat szolgáltatnak a munkavállalók és a vállalkozások számára, hogy ily módon ezek képesek legyenek a változásokhoz sikeresen alkalmazkodni és a változatosabb aktív életkort a saját hasznukra fordítani. A biztonság és a rugalmasság kölcsönösen erősítheti és kiegészítheti egymást ( rugalmas biztonság ), minek köszönhetően a pályakezdő jobban felvértezve léphet be az aktív életbe, ott könnyebben boldogul és hosszabb ideig marad, mivel az egész pályája során rugalmas átmenetek és könnyen áthidalható akadályok kísérik. Jelenleg a politikában és a szemléletmódban gyökeres változás tapasztalható: egyre inkább a háttérbe szorul a korai nyugdíjba vonulással járó élethosszig tartó állásra való törekvés, az élethosszig tartó munkaképesség szemlélete javára, amely az aktív nyugdíjas évekre különféle stratégiákat kínál, melyeknek lényegét a hangsúlyosabb és könnyebben hozzáférhető élethosszig tartó tanulás lehetősége, a rugalmas munkarend, a biztonságos és innovatív munkafeltételek, illetve a korszerű és hatékony szociális védelmi mechanizmusok adják. E megközelítésnek köszönhetően növekszik azoknak a száma, akik számára a munka vonzó és az aktív életük tovább tart, így egyrészt megvalósíthatják életcéljaikat, másrészt hatékonyabb teljesítményt nyújtanak. Befektetés a hosszabb és egészségesebb életbe: Egyre nyilvánvalóbbak az idősödő társadalom következményei, és az új egészségügyi és szociális kockázatok jelentős kihatással vannak a szociális védelmi rendszerekre. Azonban a demográfiai változás egyben új lehetőségeket is kínál az innovatív szolgáltatások, termékek és technológiák elterjedése számára, például az idősgondozás tekintetében, ami a növekedés és a munkahelyteremtés egyik lényeges forrása lehet. Az életciklus szempontjából az idősödés szociális és pénzügyi következményei szükségessé teszik a nemzedékek közötti felelősségvállalás, illetve a kapcsolódó költségek nemzedékek közötti megosztásának alapos átgondolását. Európának messzemenően ki kellene használnia a jelenlegi jó gazdasági helyzet nyújtotta egyedülálló lehetőséget a tartós reformok bevezetésére. HU 8 HU
Befektetés a nemek közötti egyenlőségbe: Ma még számos akadály hátráltatja a nők aktív szerepvállalását a munkában és a társadalomban, és további kockázatot jelent, hogy a társadalom elidősödésével járó ápolási feladatok túlzott arányban rájuk hárulhatnak. Európa számára lényeges, hogy a törekvéseit folytatva felhagyjon a férfi családfenntartó - modellre épülő szociális és adópolitikájával, és áttérjen az egyedi jogokat és a kétkeresős családot amelynek mindkét tagja kereső munkaviszonnyal rendelkezik, és képes a szakmai, magán- és családi élete megfelelő összehangolására támogató modellre. A nemek közötti kereseti különbségek felszámolása, a munkavállalást ösztönző adórendszerek kidolgozása, a megfizethető és elérhető gyermek- és idősgondozási formák megvalósítása, a munkahelyeken az egész élet során rugalmasabb szabadságolási rendet biztosító családbarát körülmények kialakítása e tekintetben lényeges prioritásokat képeznek. Ezen intézkedések egyúttal hozzájárulnak ahhoz is, hogy több munkavállaló maradjon tartósan az aktív életben, illetve csökkenjen a szegénység kockázata. Befektetés az aktív integrációba és a megkülönböztetés tilalmába: A mai társadalmakban az életkilátások nem egyenlőek. A tényleges és egyenlő munkavállalási esélyek, az élethosszig tartó tanulás, a szociális és egészségügyi szolgáltatások számottevően különböznek az Európai Unión belül, és az európai lakosság jelentős része ismeri a szegénység és a társadalmi kirekesztettség problémáját, illetve komoly nehézségeket okoz a lakosság számára, hogy méltó életkörülményeket teremtsen magának vagy álláshoz jusson. Minden eset különbözik egymástól: a probléma megoldásához az adott esethez igazodó intézkedéscsomagra van szükség, amely összeköti a méltóságteljes élethez elégséges szintű jövedelemtámogatást a munkaerőpiacra lépés lehetőségével, foglalkoztatási lehetőségeken vagy szakképzésen keresztül, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosításával. Ezenfelül mintegy 44,6 millió 16 64 év közötti személy azaz az EU aktív életkorban lévő lakosságának 16 %-a állítja magáról, hogy tartós egészségügyi problémával vagy fogyatékossággal küzd. Közülük sokan lennének hajlandóak és képesek arra, hogy megfelelő körülmények biztosítása esetén munkát vállaljanak. A fogyatékosságon, életkoron, valláson, fajon, etnikai származáson vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tiltott, mégis sokak számára hátrányt jelent az életkilátásaikat tekintve. A lakosság elidősödése és a csaknem öt generáció együttélésének lehetősége, a preferenciák egyedivé válása és az egyre változatosabb migrációs hullámok által a társadalmaink nyitottabbá, sokszínűbbé és összetettebbé válnak. A sokszínűség elfogadása, a leghátrányosabb helyzetűek aktív integrációja, az egyenlőség elősegítése és a megkülönböztetés felszámolása lényeges prioritásokat jelent az európaiak számára a személyes szabadság és az erősödés útján. Befektetés a mobilitásba és a sikeres beilleszkedésbe: Az európaiak mobilitása növekszik a mai európai ifjúság mozgékonyabb az előző nemzedékeknél, és az unión belüli mobilitás az állampolgárok alapjogai közé tartozik, hiszen az EU-n belüli szabad mozgás az integráltabb gazdaság egyik elfogadott sajátossága. Ezenfelül sokan úgy látják, tartós migrációs hullámokra van szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen megfelelni a munkaképes korú lakosság elöregedése és csökkenése okozta kihívásoknak. E hullámok valószínűleg mozgalmasabbak lesznek a hagyományos migrációs hullámoknál, és egyre növekedni fog a hazájukat elhagyó, majd oda visszatérő emberek száma. Mindez az európai társadalmak nyitottabbá, sokszínűbbé és összetettebbé válását fogja eredményezni. A migránsok könnyebb beilleszkedésének elősegítésére új, előretekintő megközelítésekre van szükség, amelyek a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek betartásának kétirányú folyamatán alapuló kölcsönös tiszteletre fektetik a hangsúlyt. HU 9 HU
Befektetés a polgári szerepvállalásba, a kultúrába és a párbeszédbe: A kultúrához, a sporthoz és a politikai aktivitáshoz hasonló kollektív tevékenységekben való aktív részvétel erősíti az európai közösségek koherenciáját és szolidaritását, így jó eszköze a széttagolódás és az elszigetelődés veszélye elleni küzdelemnek. Az önkéntes munka és a civil mozgalom iránti elkötelezettség szintén kiemelkedő szerepet játszhat a társadalmi kohézió erősítésében. A mai Európában a kulturális cserekapcsolatok olyan élénkek és lendületesek, mint még soha. A megnövekedett szabadidő következtében az új kulturális termékek iránti igény minden korábbinál erősebben jelentkezik. Európa kulturális sokszínűsége a személyes gyarapodás és az egész világra kiterjedő szellemi táplálkozás forrása. Ennek ugyanakkor gazdasági vetülete is van, hiszen a tudásalapú világban az innováció és a kreativitás a gazdasági tevékenységek és a munkavállalás fontos mozgatórugójának számít. E befektetések társadalmaink humán és szociális tőkéjéből merítenek. Erőfeszítéseket kívánnak az egyének, a családok, a helyi közösségek, a szociális és gazdasági intézmények, a nemkormányzati szervezetek és a különböző szintű kormányzati szervezetek részéről egyaránt. Bizonyos esetekben ez a szociális kiadások átirányítását vagy újraelosztását is jelentheti. A kiadásoknak nem csupán az a céljuk, hogy egy társadalmi kudarc következményeit fedezzék. Olyan befektetést jelentenek, amelyet a fenntartható fejlődés szempontjából a szociális és gazdasági megtérülésre vonatkozóan rendelkezésre álló legpontosabb becslésekből kiindulva kell megindokolni. Például a korai életévekbe, az oktatásba és a képzésbe vagy a megelőző egészségügyi ellátásba történő befektetés hozama igen magas és az élet későbbi szakaszában vagy egy nemzedékkel később busás haszonnal jár, nem csupán a magasabb foglalkoztatottság és termelékenység tekintetében, hanem a társadalmi kohézió csökkenéséből adódóan a társadalmainkra háruló hatalmas költségek csökkenése miatt is. Tehát ez a méltányosság és a hatékonyság összeegyeztetésének eszköze. 5. AZ EURÓPAI UNIÓ SZEREPE Mindenekelőtt a tagállamok felelőssége a szükséges politikai lépések megtétele annak érdekében, hogy e jövőképből valóság váljon. Az EU tevékenysége a bizonyított hozzáadott érték függvénye marad, a szubszidiaritás és arányosság követelményeivel összhangban. Ezt várják el a polgárok és általában ez bizonyul a legcélravezetőbbnek. Azonban ez nem zárja ki az EU dinamikusabb szerepvállalását a változások felgyorsításában, valamint a szükséges reformok irányvonalának kijelölését, támogatását és végigkísérését illetően. E szerep szilárd alapokon nyugszik: a közösségi vívmányokon és a közös jogok és értékrend egészén, amelyeket a reformszerződés 2. cikke, illetve az alapjogi charta világosan megfogalmaz: az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait. Ezek az értékek közösek valamennyi tagállamban a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nők és férfiak egyenlősége érvényesülésén alapuló európai társadalmakban. Az Európai Unió ereje nem csupán a közös értékrendben rejlik, hanem a közös cselekvésben is, amelynek során a tagállamok az erejüket egyesítve közösen törekednek az eredmények elérésére. A reformszerződés tartalmaz egy horizontális szociális záradékot is, amely kiemeli az Uniónak a foglalkoztatottságra és szociális védelemre irányuló elkötelezettségét, továbbá megerősíti az Unió politikai, gazdasági és szociális elrendeződése részét képező régiók és szociális partnerek szerepét. A fenti új kihívásoknak csak úgy felelhetünk meg, ha e kollektív HU 10 HU
energiát innovatív gazdasági és szociálpolitikai megoldások felé irányítjuk. Ezek a megoldások túlnyomórészt helyi, regionális és nemzeti szinten találhatók meg. Azonban az EU legalább öt területen képes segítséget nyújtani: A cselekvés politikai kereteinek meghatározása: Számos szociálpolitikai területen a tagállamok közötti különböző politikák és gyakorlatok sokszínűsége és a nemzeti intézmények heterogenitása a harmonizáció ellen szól. Mindazonáltal rendkívül erős a közös célok érdekében történő cselekvés iránti szükség és közös szándék. Ezért számos politikai területen így a foglalkoztatottság, a társadalmi befogadás, a szociális védelem, az oktatás, az ifjúság, a kultúra, az egészségügy és a bevándorlók integrációja vonatkozásában az EU közös célkitűzéseket fogalmazott meg, külön menetrenddel, jelentéstételi mechanizmusokkal és mutatókkal, melyek az előrehaladás nyomonkövetését és a bevált gyakorlatok összevetését szolgálják. A tíz évvel ezelőtt bevezetett és most a lisszaboni stratégia lényeges pillérét képező európai foglalkoztatási stratégia tapasztalatai azt mutatják, hogy e mechanizmusok képesek pozitív változást eredményezni, új fényben tüntetve fel azok prioritásokat, amelyeknek korábban EU-szinten nem tulajdonítottak kiemelkedő jelentőséget ilyen például a rugalmas biztonság, a munka minősége és termelékenysége, a gyermekgondozás, a bevándorlás, az illegális foglalkoztatás és a kisebbségek helyzetének kérdése, illetve innovatív módszereket javasolva azok megoldására. E folyamatok immár több éve zajlanak. Sikeresnek számítanak a tekintetben, hogy lehetővé tették a tagállamok számára a közös célkitűzések kijelölését; azonban ami az e közös célok eléréséhez szükséges ambíció és politikai erőfeszítések ösztönzését illeti, kevésbé bizonyultak eredményesnek. Amint az a lisszaboni stratégia felülvizsgálatakor is történik, az EU-nak át kellene gondolnia, miként lehetséges ezen önkéntes folyamatok dinamikusabbá tétele, illetve annak elérése, hogy azok jobban összpontosuljanak a végrehajtásra, az intézmények sokszínűsége és a hagyományok szem előtt tartása mellett. A rugalmas biztonság esetében alkalmazott, közös elveken alapuló megközelítés például alkalmas lenne a munkaerőpiactól legtávolabb elhelyezkedő személyek aktív integrációjának elősegítésére, a nemzeti sajátosságok és a tagállami hatáskörök legmesszebbmenő tiszteletben tartása mellett. Ezenfelül figyelmet kell fordítani a különböző koordinációs folyamatok (pl. a lisszaboni stratégia és a fenntartható fejlődés stratégiája, illetve a strukturális alapok programozása) közötti koherencia biztosítására és a szinergia maximalizálására. Európa értékrendjének védelmezése és egyenlő feltételek biztosítása: A nemek közötti egyenlőséget, a diszkrimináció-ellenességet, a munkavállalók szabad mozgását, valamint a munka- és foglalkoztatási feltételeket is magában foglaló területeket határozott uniós jogi keretek szabályozzák. Az európai szociális partnerek aktívan közreműködtek az egyezmények tárgyalásai során vagy a kulcsfontosságú területek köztük a szülői szabadság, a munkahelyi stressz, az élethosszig tartó tanulás és a szerkezetátalakítás kezelése stratégiáinak kidolgozásánál. Az átalakuló szociális viszonyok, az EU fokozódó sokszínűsége és az új reformszerződés fényében szükségesnek látszik e jogi keretek felülvizsgálata és adott esetben kiigazítása annak biztosítása érdekében, hogy azok az elfogadott célkitűzéseknek ténylegesen megfelelnek. A közösségi joganyag továbbra is a lényegi biztosítéka a Szerződés által megfogalmazott állampolgári jogok érvényesülésének, az egyes nemzeti szabályok közötti átjárhatóság növelése által is. Végül az EU kifejezésre juttatta azon elképzeléseit is, hogy a globalizáció korában Európa miképpen veheti ki sikeresen a részét a globális szabályozás megalkotásából, a szabványok világszintű összehangolásának elősegítését célzó legjobb módszerek tanulmányozásával. HU 11 HU
A tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztása: Dacára Európa sokszínűségének, a tagállamok gyakran közös társadalmi trendekkel és gyakorlati nehézségekkel találják magukat szemben, és ez kiváló lehetőségeket kínál a kölcsönös tanulásra. Szükség van a közös uniós célkitűzések útján tett lépések felülvizsgálatára, értékelésére és összehasonlítására. A társadalmi újítások vizsgálatára, illetve a különféle formában történő befektetések társadalmi megtérülésének értékelésére van szükség. A bevált módszereket el kell terjeszteni: élénkíteni kell a tapasztalatcserét segítő közösségi mechanizmusokat, a közös értékeléseket, illetve a szakértői értékeléseket, biztosítva, hogy azok a nemzeti és európai szintű irányadó vita lényegi elemét képezik. E tekintetben lényeges, hogy növekedjék a nemzeti és regionális képviselőtestületek, helyi és regionális hatóságok, szociális partnerek és nemkormányzati szervezetek bevonása. A tevékenységek támogatása helyi, regionális és nemzeti szinten: Kohéziós politikája és a strukturális alapok révén az EU kiemelkedő szerepet játszott az unión belüli jóléti és életszínvonal-beli különbségek csökkentésében. Az alapok a pénzügyi emelőkar szerepét játszották és játsszák továbbra is a kevésbé fejlett régiók és tagállamok számára, segítve azok felzárkózását és a tagállamok közötti összekapcsolódás és csere javítását. Az elmúlt évek során ezen eszközök szorosabb kapcsolatba kerültek az EU növekedés és foglalkoztatás politikájának prioritásaival. A 2007 2013-as időszakban mintegy 75 milliárd EUR befektetésére kerül sor be az Európai Szociális Alapba (ESZA), aminek köszönhetően az aktív életkorban lévők új képességeket szerezhetnek, illetve a vállalkozások innovatív munkarendszereket építhetnek ki. Ezenfelül a Bizottság kezdeményezésére létrejött az Európai Globalizációs Alap a világszintű kereskedelmi szokások átalakulása miatt létszámfelettivé vált dolgozók munkaerőpiaci visszailleszkedésének elősegítésére. Ez az alap a szolidaritás jelentős megnyilvánulása azok iránt, akiket a globalizáció következményei hátrányosan érintenek, ezeknek a személyeknek olyan tényleges megelőző és aktív intézkedéseket kell kínálnia, amelyek segítik őket az alkalmazkodásban és az előrelépésben. A Bizottság vitát indított a 2013 utáni európai költségvetés jövőjére vonatkozóan. Fontos, hogy a szociális viszonyokról folyó jelenlegi konzultáció eredményei e vitába beleépüljenek majd. A tudatosság fokozása és erős tudásalap megteremtése: Az EU fontos szerepet játszik a kulcskérdések megjelölésében, a tárgyalások szorgalmazásában és a közös európai kihívásokhoz szükséges politikai lendület biztosításában. Az ilyen jellegű tárgyalásokat segíti az Esélyegyenlőség Mindenki Számára Európai Év (2007), a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve (2008) és a Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve (2010). A tudatosság kialakulását és a szociális kérdések elemzését gyakran hátráltatja a teljes és naprakész EU-szintű statisztikák és mutatók hiánya. Szükség van az összevethető adatok gyűjtésére, amely továbbra is komoly feladatot jelent. Mindazonáltal ezen adatok nélkülözhetetlenek a döntéshozók számára, hogy a nyilvános vitához megfelelő információkkal tudjanak szolgálni, illetve a kezdeményezések társadalmi hatását felmérhessék. Számos alapítvány és ügynökség az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az újonnan létrehozott az Európai Alapjogi Ügynökség és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete egyre inkább hozzájárul majd a döntéshozók tájékoztatásához és a tudatosság fokozásához. A rendszeresebb konzultáció, illetve a független szakértői testületek összehívása ideértve az EU-n kívüli országok szakértőit is szintén jó módszert jelenthet a tudományos alapok erősítésére és az európai politikai vita élénkítésére. HU 12 HU
6. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK A szociális viszonyok leltárának elkészítése a társadalmainkon belüli társadalmi változások összetett dinamikájának újbóli vizsgálatát célozza, hogy ezáltal a jelenlegi politikák lényegességéről és helytállóságáról pontosabb képet kaphassunk, és a jövőt szilárd alapokra helyezhessük. Jelen közlemény felvázolja a XXI. századi Európa új, az életesélyekre összpontosító szociális jövőképét. Ez olyan előzetes vizsgálaton alapul, amelynek egyfelől a társadalmainkban végbemenő átalakulások és a társadalmaink előtt álló új kihívások képezték a tárgyát, másfelől arra keresett választ, hogy milyen partnerségi együttműködés alakítható ki a tagállamok és az EU között a kihívásokkal szembeni közös fellépés érdekében. A közlemény gazdagítja a folyamatban lévő konzultációt, mivel kijelöli a lehetséges cselekvési területeket és ide vonatkozóan az Európai Unió szerepét. A konzultáció tehát folyik, és az érdekeltek felkérést kapnak észrevételeik benyújtására. A válaszadás megkönnyítésére a beadási határidőt 2008. február 15-ig 5 meghosszabbítottuk.e konzultáció eredményeire építve a Bizottság 2008 közepére elkészíti a megújított szociális menetrendet. Az új menetrend kidolgozásához újra áttekinti majd a különböző területeken alkalmazott eszközök jellegét, alkalmazási körét és kombinációját. Szintén megfelelően számításba veszi a reformszerződésben szereplő új intézményes keretet. Az egységes piac újragondolásával együtt ez a megújult szociális menetrend további konkrét eredményeket hoz majd az európai polgárok számára. 5 A válaszok és egyéb hozzászólások a következő email-címre küldhetők: SG-Social- Reality@ec.europa.eu HU 13 HU