Észrevételek a komplex vizsgák kérdéskörében a Doktoranduszok Országos Szövetségének felmérése alapján A Doktoranduszok Országos Szövetségének (a továbbiakban: DOSZ) idei célkitűzései között ismét szerepet kapott a komplex vizsgák szerepkörének vizsgálata. A felsőoktatási intézményekben lezajlott komplex vizsgák tapasztalatainak összegyűjtése magában foglalta a szervezés és lebonyolítás, illetve a sikeresség felmérését, amely lehetőséget adott egy átfogó értékelés elkészítésére. Doktori Iskolák A felmérés egyrészről számszerű elemzést jelentett, amelynek elkészítéséhez a magyarországi Doktori Iskoláktól a következő adatokat kértük be az Országos Doktori Tanács (a továbbiakban: ODT) közreműködésével: 1) 2016. szeptember 1. után felvett hallgatók létszáma évfolyam, finanszírozási forma (állami (rész) ösztöndíjjal támogatott, önköltséges) szerinti bontásban; 2) a doktori iskolába beiratkozott Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók létszáma évente; 3) komplex vizsgára jelentkezők létszáma 2018-ban (a 4. aktív félévet követő vizsgaidőszakban, Nftv. 53. (1)), ebből az egyénileg felkészülők létszáma (Nftv. 53. (3)); 4) a komplex vizsgát teljesítők (sikeres számonkérés) létszáma, aránya. 25 hazai felsőoktatási intézmény 126 doktori iskolája küldte meg az igényelt adatokat. Magyarországon 173 Doktori Iskola működik, így az eredmények reprezentatívnak tekinthetők, hiszen ez az arány közel 73%-os adatszolgáltatást jelent.
Az 1. ábra első oszlopa (kék) az összes, 2016. szeptemberében doktori képzésre felvételt nyert - a legtöbb felsőoktatási intézmény az adatszolgáltatás során a képzésre beiratkozottak számát adta meg, de nem kivétel nélkül - hallgatók számát mutatja. A második oszlop (sárga) a komplex vizsgára jelentkezők létszáma 2018-ban (a 4. aktív félévet követő vizsgaidőszakban, Nftv. 53. (1)), az egyénileg felkészülők létszáma nélkül (Nftv. 53. (3)), amely így összesen 1356 fő volt. A 2016 őszén felvételt nyert létszámba az egyéni felkészülőként a kutatási és disszertációs szakaszba belépők is beletartoznak. Így számuk a 2018 tavasza előtt komplex vizsgára jelentkezők számában található, amely adatból azonban nem tudjuk külön meghatározni a 2016-os és 2017-es évben komplex vizsgázók létszámát. A két év viszonylatában összesen 29 fő jelentkezett és ebből 28 fő sikeresen is teljesítette a komplex vizsgát. 1. ábra - A 2016 őszén felvételt nyert (kék oszlop) és a 2018 tavaszán komplex vizsgára jelentkezett hallgatók száma (sárga oszlop). A több, mint félezer fős különbséget látva felmerül a kérdés, hogy vajon ilyen nagy mértékű lenne a lemorzsolódás már az első két évben? Valószínűbbnek tartjuk, hogy egy-egy passzivált félév okán a komplex vizsga időpontja tolódik és ezt alátámasztani látszik a 2018/19-es tanév őszi félévében a jelentkezettek
magasabb aránya is (2. ábra), hiszen a 2016/17-es tanév tavaszi félévétől felvételt nyert doktoranduszok létszáma 66 fő (optimálisan a 4. félévet követő jelentkezések száma), a jelentkezettek viszont 138-an voltak (az egyéni felkészülők nélkül). 2. ábra A 2017 tavaszán felvételt nyert (kék oszlop) és a 2019 őszén komplex vizsgára jelentkezett hallgatók száma (sárga oszlop). A komplex vizsgák sikerességének tekintetében az első vizsgák alkalmával a teljesítők aránya közel maradéktalan (97,57%), egyéni felkészülők esetében valamivel kisebb a teljesítések aránya (87,69%) (3. ábra). A 2018/2019-es tanév őszi félévének végén tartott beszámolók esetében már jelentősebb a lemorzsolódás (56,52%) a 4. aktív félévet követően jelentkezettek tekintetében: 138 jelentkező, 60 teljesítő, 43,48%-os sikeresség (4. ábra). Az egyéni felkészülők esetében 13 főből 12 sikeresen vizsgázott le.
3. ábra A 2018 tavaszán komplex vizsgára jelentkezett (sötétkék oszlop) és sikeresen teljesítő (sötétsárga oszlop), illetve a 2018 tavaszán komplex vizsgára jelentkezett egyénileg felkészülő (világoskék oszlop) és sikeresen teljesítő (sárga oszlop) hallgatók száma. 4. ábra A 2018 őszén komplex vizsgára jelentkezett (sötétkék oszlop) és sikeresen teljesítő (sötétsárga oszlop), illetve a 2018 őszén komplex vizsgára jelentkezett egyénileg felkészülő (világoskék oszlop) és sikeresen teljesítő (sárga oszlop) hallgatók száma.
Előzetesen megállapítható, hogy a 2017/18-as tanév végén a beszámolók kiemelkedően sikeresek voltak. Remélhetőleg ez a doktoranduszok kiváló szakmai kompetenciáinak nyilvánítható és nem a komplex vizsga szűrő funkciójának alkalmatlanságát jelzi. A legutóbbi (2018. december 2019. február) alkalommal nagyobb szórást mutattak a teljesítések, ugyanakkor az adatigényléskor még folyamatban voltak az őszi komplex vizsgák, így az ismereteink nem teljesek a létszámokat tekintve. A két alkalom alapján nem lehet levonni messzemenő következtetéseket a komplex vizsgák szerepét tekintve, éppen ezért javasolt volna a további adatgyűjtés a DOSZ részéről. Doktorandusz Önkormányzatok A felmérés másik eleme a doktorandusz önkormányzati vezetők számára összeállított űrlap volt, amelyet 15 hazai felsőoktatási intézmény érdekképviseleti vezetője töltött ki. A Doktorandusz Önkormányzatok több olyan problémát is megfogalmaztak a komplex vizsgák kapcsán, amelyek tisztázása a jövőben elengedhetetlen. Szabályozottság Arra, a kérdésre, miszerint Tudomása szerint milyen szabályzat(ok) rögzítik a komplex vizsgák szabályait az Ön Intézményében? a válaszok egyértelműen a felsőoktatási intézményi koordináció diverzitását mutatják. Egyetemi, kari és doktori iskola szinten egyaránt szabályozzák a vizsgák szervezését és kivitelezését a válaszok 28%-a szerint, azonban döntően a doktori iskolák saját hatáskörükben kezelik a számonkérést (60%). Pontosan a rendkívül összetett előírásokból kifolyólag elengedhetetlen a doktoranduszok megfelelő tájékoztatása. A kérdőívet kitöltő intézmények közel felében a tájékoztatás elektronikus formában történt (48%), máshol előadások alkalmával (28%) avagy csupán személyes megkeresésre (20%) volt lehetőség információkat szerezni a számonkérésről. Egy esetben sajnálatos módon nem volt biztosított a komplex vizsgával kapcsolatos tudnivalók megismerése. A tájékoztatás szükségességére külön fel kell hívnunk a figyelmet. Nem
hagyhatjuk, hogy figyelmetlenségből vagy érdektelenségből, esetleg hanyagságból adódóan hátránya származzon bármely doktorandusznak tanulmányai során. Egyéni felkészülők esete Nftv. 12. c) a komplex vizsga sikeres teljesítése esetén a felsőoktatási intézmény elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket, azzal, hogy kérelemre az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján további krediteket is el lehet ismerni. Országosan több felsőoktatási intézmény is úgy értelmezi ezen pontot, hogy az egyéni felkészülőnek szükséges az adott felsőoktatási intézményben további krediteket szereznie, mely azt vonja maga után, hogy az egyéni felkészülőnek tandíjat kell fizetnie emiatt. Tananyag Nftv. 12/A (3) A komplex vizsga két részből áll: a) az elméleti részből, amely során a doktorandusz a vonatkozó tudományág, művészeti ág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot és b) a tudományos vagy művészeti előrehaladásról való beszámolásból. Az ODT előírása értelmében a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza (2016. február 12-i ülésén elfogadott, a 2016. április 15-i ülésen módosított A komplex vizsga általános elvei és szabályai elnevezésű dokumentum). Felmérésünkben arra a kérdésre, hogy A komplex vizsga elméleti részéhez meghatározásra kerültek-e az egyes doktori programok esetén a vizsgatárgyak? nagy elkeseredettségünkre a válaszok harmadában nem minden doktori programban, három esetben pedig egyáltalán nem szerepelnek a doktori képzési tervekben a komplex vizsga tárgyai/témakörei. Ennek a kérdésnek a vonatkozó szabályzat betartatása mellett elsősorban a doktoranduszok érdekében kell kiemelt figyelmet szentelni.
Több intézményi Doktorandusz Önkormányzat is jelezte továbbá, hogy az egyes Doktori Iskolákban, akár egyetemen belül, akár más egyetemekhez viszonyítva, jelentős eltérések mutatkoznak a komplex vizsgák elméleti részének tananyagában. Van olyan doktori iskola, ahol a régi szigorlaton bevett gyakorlatot alkalmazzák, tehát konkrétan meg vannak nevezve kurzusok, amelyek tananyaga a vizsga anyaga, máshol a felkészülési anyag online elérhető (az adott témában megjelent publikációk), van ahol pedig a doktorandusz szigorúan vett szűk témájának a szakirodalma a vizsga tárgya. Véleményünk szerint valamilyen módon ezen elméleti rész vizsga anyagának, annak leginkább terjedelme, milyensége egységesítésre szorulna. Vizsgaidőszak definiálása Nftv. 12/A (4) A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg. Több egyetemen eltérő időpontban kerülnek megszervezésre a komplex vizsgák. Van olyan egyetem, ahol évente csak egy alkalommal tartanak vizsgáztatást, amely mind a nappali tagozatos, mind az egyéni felkészülőként fokozatot szerezni kívánó doktoranduszok esetén problémát jelenthet. Emellett az egyes egyetemeken teljesen eltérő időpontokban zajlanak a komplex vizsgák, amely abból adódik, hogy sok eseteben nincs megfelelően definiálva a doktori képzésre vonatkozóan a félévek szorgalmi-, illetve vizsgaidőszaka. Ennek pontos meghatározása elengedhetetlen. Továbbá azt is szükséges lenne meghatározni, hogy a komplex vizsga és az ismételt vizsga között minimum mennyi időnek kelljen eltelnie, mivel visszajelzéseink szerint van olyan doktori iskola, ahol ez csupán 3-4 nap, amennyi idő alatt nem lehet pótolni az esetleges hiányosságokat. A komplex vizsgához kötődő egyéb követelmények Értékelésünkben megállapítottuk, hogy minden, a kérdőívet kitöltő, felsőoktatási intézményben kérték a témavezető értékelését vagy ajánlását a megmérettetéshez
kapcsolódóan, leginkább előzetesen írásban, egy-egy esetben azonban a vizsga alkalmával (is) szóban. Az ODT előírásai szerint A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában (első négy félév) legalább 90 kredit ÉS valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt képzési kredit megszerzése, azonban szinte kivétel nélkül minden felsőoktatási intézményben fogalmaztak meg más követelményeket is a komplex vizsga feltételeként. A további követelmények: publikációs előírások (lektorált, impakt faktoros folyóiratban; angol és magyar nyelven), konferencia előadás, minimum teljesített képzési (előírt számú kutatási) kredit, nyelvvizsga követelmények teljesítése (két középfokú, esetleg a képzési tervtől függően egy felsőfokú és egy alapfokú komplex nyelvvizsga), a disszertáció egy részének (adott karakterszám vagy fejezet) benyújtása, kutatómunkáról összefoglaló; kutatási terv a kutatási és disszertációs szakaszra vonatkozólag, a komplex vizsgát megelőző szemeszterben egy kapcsolódó, munkát támogató felkészítő kurzus teljesítése, írásos nyilatkozatot arról, hogy kutatása lefolytatásához milyen infrastrukturális és információs erőforrásokra van szüksége, pályázatával kíván-e/tud-e az egyetemen futó valamely kutatási programhoz csatlakozni (DLA képzésben). Ami talán a legnagyobb problémát jelenti a doktoranduszoknak, az a nyelvi követelmények teljesítése, illetve az egynél több publikáció. Több olyan egyetem is van, ahol a fokozat megszerzéséhez szükséges nyelvi követelmények igazolását már a komplex vizsgára bocsátás feltételeként határozzák meg. Más egyetemeken a
nyelvi követelmények igazolását csak a fokozat megszerzésekor szükséges igazolni. Javasoljuk, hogy erre vonatkozólag egységes álláspont kerüljön kialakításra. A publikációk esetében egy komolyabb, idegen nyelvű folyóiratcikk megjelentetése hosszú folyamat, így javasoljuk, ahol ez követelmény, ott a befogadásról szóló igazolás is elegendő legyen a komplex vizsga időpontjában. Komplex vizsga és fokozatszerzési eljárási díj Sajnos több olyan intézmény is van, ahol a Doktorandusz Önkormányzatok erőfeszítései ellenére a komplex vizsgára meghatározott összeget fizetni szükséges, illetve fokozatszerzési eljárási díj beszedését tervezik a Doktori Iskolák, akár nappali tagozatos hallgatók, akár önköltséges hallgatók esetén. Ez utóbbi esetben az önköltség díjának tartalmaznia kell a képzéssel kapcsolatos összes költséget. Előbbi esetében pedig nappali tagozatos hallgató esetében nem kérhető ezen díjak befizetése a jogviszony miatt. Olyan intézményről is tudunk, ahol a fokozatszerzési eljárási díj mértékét 400.000 Ft-ban határozták meg, ami megegyezik a sikeres fokozatszerzés estén, a hallgató részére folyósított juttatással. A komplex vizsga felmérés alapján problémásnak ítélt területek véleményünk szerint a kommunikáció a felsőoktatási intézmény, avagy doktori iskola és a doktoranduszok között; a tárgyak/témakörök hiányos listái a doktori iskolák képzési terveiben; az egyéni felkészülők esetében fizetendőnek ítélt tandíj, ahogyan a komplex vizsga és fokozatszerzési eljárás díjai; és a nyelvvizsga követelmények teljesítése a képzési és kutatási szakasz végéig. Javasoljuk, hogy ezen probléma-felvetések mentén történjenek előrelépések az új doktori képzés fejlesztése érdekében. Kelt: Budapest, 2019. április 12. Csonka Diána tudományos ügyekért felelős elnökségi tag