Történelmi és irodalmi barangolás nagy királyaink (Szent László és Hunyadi Mátyás) nyomában 7. évfolyam 2019. Június 3-7. Fotó: Lakatos Ferenc
Korábbi Erdély tanulmányutak Ez már a JuGyu 7. sikeres pályázata és utazása volt. 2012. óta már 509 JuGyus hetedikes tanuló jutott el Erdélybe (76 + 63 + 60 + 80 + 70 + 80 + 80 fő) Beszámoló a legutóbbi útról az iskola honlapján: http://www.gyak.jgypk.u-szeged.hu/index.php?menu=pri&pid=bl2018 Fotók: Lakatos Ferenc
Előzetes feladatok Osztályok közötti vetélkedő 2019. május 21. Az osztályt képviselő csapatok előzetes felkészülés után saját PPT-jüket mutatjták be az út nevezetességeiről, majd az ezekről szóló totót töltöttek ki Kis idegenvezetők felkészülése a választott témájukból (2019. május 15-ig) Adományok összegyűjtése Fotó: Lakatos Ferenc
Előkészítő órák 2019. május 22. Tanulóinkat felkészítjük az utazásra Erdély múltja és jelene, az erdélyi magyarság helyzete és kultúrája témákban. 1. (történelem) óra: Történelmi kitekintés az I. világháborút lezáró békeszerződések jellegére és Trianon hatásaira és következményeire 2. (földrajz) óra: Az Erdélyben élő magyarság földrajzi, gazdasági és kulturális helyzetéről, Románia jelenlegi etnikai viszonyairól 3. (osztályfőnöki) óra: A tanulmányút programjáról, céljairól, az alapvető viselkedési normákról 4-5. (néptánc) órák: tánc tanulás Fotók: Lakatos Ferenc
Egy időzónával keletre CET + 1h 1 RON = 68,5 HUF 1 000 HUF = 14,61 RON 1 db kürtőskalács 12 lej
Utunkat Erdély természeti, valamint az erdélyi magyarság kulturális kincseinek (melyben kiemelt szerepet kapott Hunyadi Mátyás és Szent László történelmi hagyatéka) felfedezésére szerveztük. Az utazás során a történelem, irodalom, népi kultúra elemeit élményszerűen igyekeztünk megtapasztaltatni tanulóinkkal. Egy-egy délelőttöt szántunk Nagyvárad, Kolozsvár és Szeged történelmi, építészeti, gazdasági és kulturális párhuzamainak megismerésére. Irodalmunk (Arany János, Ady Endre, Benedek Elek, Tamási Áron) és történelmünk (Mátyás király, Szent László) nagyjainak helyi emlékei mellett a természeti környezet csodáit is megismertük a Tordai-hasadéknál és sóbányában, vagy éppen a Békás-szorosban, a Gyilkos-tónál valamint a Kis-Cohard megmászásakor. Minden tanulónk kis idegenvezetője volt egy-egy helyszínnek, nevezetességnek, melyre előzetesen felkészült és vagy útközben a buszon, vagy az adott helyszínen ismertette az általa választott attrakciót.
Hagyományainknak megfelelően kapcsolatot kerestünk helyi közösségekkel, együtt kirándultunk, kiállítást és kézműves programot szerveztünk számukra és adományokkal segítettük őket. Kolozsvárott a Farkas utcai református templomban közösen emlékeztünk meg a Nemzeti Összetartozás Napjáról a Református Kollégium 7. évfolyamos diákjaival, valamint a Kollégiumban diákjaink saját készítésű prezentáció segítségével mutatták be Szegedet és iskolánkat. Szovátán a Szent József gyermekotthonban adományokat adtunk az ott lakó gyerekeknek, megismertük életüket, mindennapjaikat, majd diákjaink együtt játszottak, beszélgettek velük. Csíkrákoson az általános iskolában képzőművészeti kiállítást rendeztünk tanulóink igényes munkáiból, és ajándékokat is vittünk. Diákjaink a csíkrákosi iskolában a hasonló korú diákokkal közös túrázás, kézműves foglalkozás és játék során ismerkedhettek, majd megható ünnepélyen, közösen emlékeztünk meg nemzeti összetartozásunkról.
Útvonal 2019. június 3-7. Kb. 1 600 km utazás 5 nap, 4 éjszaka. 1. éj Kalotaszentkirály, 2. éj Gyalu, 3-4. éj Csíkrákos Ellátás: reggeli, ebéd (úticsomag), meleg vacsora Kapcsolatfelvétel két iskola (Kolozsvári Református Kollégium, Csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskola) hasonló korú diákjaival, valamint a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központ lakóival. 2 busszal (Tiszabusz Plusz kft. http://tiszabusz.hu/ )
1. nap 2019. június 3. hétfő Szeged, Békéscsaba Nagyszalonta Csonka torony Nagyvárad városnézés Király-hágó Kalotaszentkirály néptáncbemutató, szállás családoknál
1. Programelem Úton Kolozsvár felé Nagyszalonta: Arany János nyomában (Csonka torony) Nagyvárad: történelmi séta (Szent László Székesegyház, Szent László ereklye, szecessziós paloták, Ady múzeum, vármegye háza, nagyváradi vár) Király-hágó: a történelmi Erdély határán Kalotaszentkirály: Kalotaszeg néprajzi emlékei (népművészet, néptánc-bemutató) vacsora, szállás
Nagyszalonta (Salonta) Csonka torony A Köles-ér partján fekszik, a román-magyar országhatártól keletre, Méhkerék határátkelőtől közúton 14 km távolságra; Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra, a DN79-es (Nagyvárad- Arad) főúton haladva. 2011-ben 17 042 lakosából 10 079 magyar (59,1 %). Fotók: Lakatos Ferenc
Nagyvárad (Oradea) A romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes- Körös partján. A település a régió legnagyobb városa. 2011-ben 196 367 lakosából 45 305 magyar (23,1 %). Fotók: Lakatos Ferenc
Király-hágó (Pasul Craiului) Erdély kapuja, a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. Nagyvárad felől jövet a Rév-Báródi-medence után itt lehet közúton Kalotaszeg felé, majd Kolozsvárra eljutni. Fotó: Lakatos Ferenc
Kalotaszentkirály (Sâncraiu) Pompás magyarok, templomból jövet. Mentek át a Kalota folyón. Ady Endre: A Kalota partján. Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Sziget-hegység vonulatai és dombjai által meghatározott Felszegi-medencében terül el, a Vigyázóhegység (Kalota-havas) hegytől délkeletre. A honfoglaláskor a Kalota nemzetség telepedett le itt, melyről a patakot elnevezték. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta. A település elődei a Kalota patak két partján telepedtek le; a jobb parton Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály található. A két falu 1968-ban egyesült. 2011-ben 1 073 lakosából 924 magyar (86,1 %). Fotók: Lakatos Ferenc
2. nap 2019. június 4. kedd Kalotaszentkirály Kolozsvár Házsongárdi temető, Farkas utcai ref. templom, Református Kollégium (Nemzeti összetartozás napi ünnepély), Szent Mihály templom, Mátyás király szobor, Mátyás szülőháza Tordai hasadék gyalogtúra Gyalu szállás
2. Programelem Kolozsvári délelőtt Házsongárdi temető: Apáczai Csere János sírjának megkoszorúzása Mátyás emlékek: Mátyás király szülőháza, Fadrusz szobor Szent Mihály templom Református Kollégium: közös megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról (a két iskola tanárai által összeállított és diákjai által közösen előadott műsor, melyben iskolánk díjnyertes kórusának 7. osztályos tanulói is szerepelnek) Közös pontok Szegeden és Kolozsváron: Farkas utcai templom és a szegedi alsóvárosi ferences templom összehasonlítása; Sárkányölő Szent György szobor Szegeden és Kolozsváron, az egyetemi főépületek (Babes-Bolyai Egyetem, SZTE rektori hivatal)
Kolozsvár (Cluj Napoca) Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. 2011-ben 324 576 lakosából 49 565 magyar (15,3 %).
Kolozsvár 2019. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Fotók: Lakatos Ferenc
3. Programelem Tordai-hasadék A busz úton a kolozsvári élmények felidézése, rendszerezése. Tordai-hasadék - monda és valóság: A Szent László monda (a hasadék keletkezése irodalmi és geológiai szempontból). A Tordai-hasadék természetföldrajzi értékeinek felfedezése, tanulmányozása - gyalogtúra Gyalu: vacsora, szállás
Tordai-hasadék (Cheile Turzii) Mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, nem messze Torda városától. A 2 km hosszú hasadékon a Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán a 250-300 méter magas Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, melyekben 32 feltárt barlang található. A Romániában előforduló 3 500 növényfajból itt 997 található meg. 1938 óta védett terület. Fotók: Lakatos Ferenc
Gyalu (Gilău) Kolozsvártól 17 km-re nyugatra fekszik, átszeli az E60-as európai út. A község keleti határában lehet felhajtani az Észak-erdélyi autópálya már elkészült, Kolozsvárt elkerülő 56 km-es szakaszára. Nevének eredete vitatott. A magyar nyelvészek általában az ótörök jal (= megéget) szóból származtatják. A románok szerint személynévi eredetű és Gelu román vezér nevéből eredeztetik. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének egyik helyszíne. A rab oroszlán (Harmadik rész) 4. fejezete Gyalun játszódik. 2011-ben 6 464 lakosából 715 magyar (11,1 %). Szállás a Motel Gilauban. Fotó: Lakatos Ferenc
3. nap 2019. június 4. szerda Gyalu Tordai sóbánya Szováta Szent József gyermekotthon, adományozás Korond fazekasműhely látogatás Farkaslaka Tamási Áron síremléke Szejke Orbán Balázs síremléke, székely kapuk Csíkrákos szállás
4. Programelem A sóúton A Tordai sóbánya meglátogatása Szováta: találkozás a Szent József Gyermekotthon lakóival (adományozás) Korond: több fazekasműhelyben a mesterség megismerése, a korongozás kipróbálása Farkaslaka: Tamási Áron síremlékének megkoszorúzása Csíkrákos: vacsora, szállás
Tordai sóbánya (Salina Turda) A több mint 13 millió éves erdélyi sókészlet részeként Torda észak-keleti részén a fellelt, csaknem 1 200 méter vastagságú sóréteget már a rómaiak megkezdték kitermelni. Az évszázadok során a helyi lakosság használta ki a természet adta előnyöket, az első írásos nyoma ennek a magyar kancellária 1075-ben kiállított sóbánya-vámmal kapcsolatos dokumentációja. 1690-ig a bányászat hullámzó ütemben, de folyamatosan zajlott. Csak emberi és igavonó erőt használtak, lovak által húzott csigaszerkezettel került felszínre a só. A bányában 1932-ben állt le a sókitermelés. Fotók: Lakatos Ferenc
Szováta (Sovata) Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város. 2011-ben 9 516 lakosából 8 329 magyar (87,5 %). A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik Szent József gyermekotthon, adományozás Fotó: Lakatos Ferenc
Korond (Corund) A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korondpatak völgyében, a 13A országút mellett fekszik. 1613-ból származik az első írásos adat a korondi fazekasságról. 1667-ból már korondi kályha- csempe is fennmaradt. 2011-ben 5 228 lakosából 4 869 magyar (93,1 %). Fotók: Lakatos Ferenc
Farkaslaka (Lupeni) Székelyudvarhelytől 13 km-re észak-nyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordontető nyugati előterében fekszik. Tamási Áron szülőhelye. 2011-ben 1 850 lakosából 1 798 magyar (97,2 %). Fotók: Lakatos Ferenc
Csíkrákos (Racu) A falu Csíkszeredától 10 km-re északra a Rákos-patak mentén a Középcsíkimedence kijáratánál fekszik. A székelyek ősi gyülekezőhelye. Itt, Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. 2011-ben 1 128 lakosából 1 095 magyar (97,1 %). Fotó: Lakatos Ferenc Cserekert Fogadó Csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskola
Fotók: Lakatos Ferenc Csíkrákos - erődtemplom
4. Nap 2019. június 6. csütörtök Csíkrákos Békás-szoros gyalogtúra Békási víztározó Gyilkos-tó (990 m) séta Kis-Cohard (1 345 m) gyalogtúra Csíkrákos általános iskola rajztagozatosaink kiállítása; ismerkedés, táncház Csíkrákos szállás
5. Programelem Csíkrákosi délelőtt Csíkrákos Cserei Mihály Általános Iskola: képzőművész tagozatos tanulóink Mátyás-király tematikájú munkáinak kiállítása az általános iskolában Közös program a csíkrákosi gyerekekkel a csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskolában: beszélgetés a helyi iskola tanulóival hagyományainkról (hasonlóságok, különbségek), kézműveskedés, iskolánk bemutatkozása (prezentáció), Adományozás, Mátyás király-vetélkedő (a kiállítás anyagát is felhasználva).
Csíkrákos Általános iskola Rajz tagozatosaink kiállítása Közös megemlékezés a Nemzeti Összetartozásról Adományok átadása Fotók: Lakatos Ferenc
6. Programelem Kirándulás túl az ezeréves határon Békás-szoros (gyalogtúra), Gyilkos-tó (körséta, piknik - a helyi legendák és a valós történet ismertetése), Kis-Cohard (fakultatív túra a hegytetőre). A kirándulásra néhány érdeklődő csíkrákosi tanulót is elvittünk. A szállásra történő vissza utazás során Csíkszereda- Csíksomlyón a búcsú helyszínének megtekintése. Csíkrákos: vacsora, szállás
Túrázós délután 2019. június 6. csütörtök Békás-szoros gyalog-túra Gyilkos-tó (990 m) körüli séta, vagy Kis-Cohard (1 345 m) fakultatív túra Fotók: Lakatos Ferenc
Csíksomlyó (Șumuleu Ciuc) A települést 1335-ben Sumlov néven említik először. 1352-ben már biztosan volt temploma. Egykor önálló község, 1959 óta Csíkszereda település része, Hargita megyében. A falu Csíkszereda központjától 3 km-re északkeletre, a Somlyó-patak völgyében települt. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú. 2019. Június 7-10. Fotók: Lakatos Ferenc
5. Nap 2019. június 7. péntek Csíkrákos Kisbacon Benedek Elek emlékház Nagyszeben Déva Vajdahunyad Hunyadi vár Arad Szeged
7. Programelem Hazafelé a várak útján Kisbacon: Benedek Elek Emlékház Nagyszeben: ebéd, séta a történelmi óvárosban Vajdahunyad: a Hunyadiak székhelye - várlátogatás Déva: Magos Déva vára Arad
Kisbacon (Bățanii Mici) Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északészaknyugatra, a Barót-patak (Pârâul Cetății) két partján fekszik. Itt áll a nagy mesemondó, Benedek Elek 1896 és 1906 között épített lakóháza, amely napjainkban emlékházként működik. A nagy mesemondó sírja a református temetőben látható. 2011-ben 499 lakosából 484 magyar (97 %). Fotók: Lakatos Ferenc
Nagyszeben (Sibiu) Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, ma Szeben megye székhelye. Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre, a Déli-Kárpátok északi előterében, a Szebeni-medence közepén fekszik. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. 1191-ben Cipin néven említik először a Nagyszebeni prépostság pápai megerősítése kapcsán, mely a 15. századig az erdélyi szászok katolikus egyházi központja volt. 2011-ben 147 226 lakosából 2 169 magyar (1,5 %). Fotók: Lakatos Ferenc
Déva (Deva) Megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye. A Maros bal partján, Gyulafehérvártól 71 km-re délnyugatra, Aradtól 148 km-re délkeletre fekszik. "Tizenkét kömijes ésszetanakodék Magoss Déva várát hogy felépittenék Hogy felépittenék félvéka ezüstér Félvéka ezüstér félvéka aranyér Déva várossához meg is megjelöntek Magoss Déva várhoz hézza is kezdöttek Amit raktak délig leomlott estére Amit raktak estig leomlott röggère" Kőműves Kelemen, székely népballada 2011-ben 58 860 lakosából 5 022 magyar (8,5 %). Fotók: Lakatos Ferenc 2019. Fotó: Lakatos Ferenc
Vajdahunyad (Hunedoara) Megyei jogú város (municípium) Hunyad megyében. Dévától 20 kmre délre, a Zalasd Csernába folyásánál, 220 270 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezte. 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután birtok-központnak építette a mai vár elődjét. 2011-ben 57 885 lakosából 2 362 magyar (4,1 %). Fotó: Konfár László
Arad (Arad) Ma Arad megye székhelye. Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve. 2011-ben 159 074 lakosából 15 396 magyar (9,7 %). 1849. október 6-án a vértanúkat itt végezték ki, ennek helyét 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a Tűztorony előtti egykori madárpiacon, együtt egy modern román diadalívvel). Fotó: Lakatos Ferenc
Értékelő órák 2019. június 11. 1. óra: A tanulmányút élményeinek felidézése egy összefoglaló prezentáció és az elkészült fotók segítségével. Tanulói dokumentációk véglegesítése. 2. óra: A résztvevő tanulók és tanárok személyes élménybeszámolói különös tekintettel, a külhoni magyarokkal való találkozásaikra, közös élményeikre. A résztvevő tanulók témanap keretében felső tagozatos iskolatársaiknak bemutatják az utazásunkat (élménybeszámoló és kiállítás a résztvevők által összeállított anyagból; a székelységhez, Mátyás királyhoz kapcsolódó programok). TÉMANAP 2019. június 12. Fotó: Lakatos Ferenc
Köszönjük a figyelmet! Források https://www.google.hu/maps/ https://hu.wikipedia.org/wiki/nagyszalonta https://hu.wikipedia.org/wiki/nagyv%c3%a1rad https://hu.wikipedia.org/wiki/kir%c3%a1lyh%c3%a1g%c3%b3 https://hu.wikipedia.org/wiki/kalotaszentkir%c3%a1ly https://hu.wikipedia.org/wiki/kolozsv%c3%a1r https://www.kollegium.ro/ https://hu.wikipedia.org/wiki/tordai-hasad%c3%a9k https://hu.wikipedia.org/wiki/gyalu_(rom%c3%a1nia) http://www.motelgilau.ro/ https://salinaturda.eu/?lang=hu https://hu.wikipedia.org/wiki/szov%c3%a1ta http://szentferencalapitvany.org/hazaink/szovata-szentjozsef-gyermekvedelmi-kozpont-2/ https://hu.wikipedia.org/wiki/farkaslaka https://hu.wikipedia.org/wiki/korond https://hu.wikipedia.org/wiki/szejkef%c3%bcrd%c5%91 https://hu.wikipedia.org/wiki/cs%c3%adkr%c3%a1kos https://www.facebook.com/csereimihalyiskola/ https://hu.wikipedia.org/wiki/b%c3%a9k%c3%a1sszoros https://hu.wikipedia.org/wiki/gyilkos-t%c3%b3 https://hu.wikipedia.org/wiki/cs%c3%adksomly%c3%b3 https://hu.wikipedia.org/wiki/kisbacon https://hu.wikipedia.org/wiki/nagyszeben https://hu.wikipedia.org/wiki/d%c3%a9va https://hu.wikipedia.org/wiki/vajdahunyadi_v%c3%a1r https://hu.wikipedia.org/wiki/arad_(rom%c3%a1nia)