A Nukleárisbaleset- elhárítás alapjai Dr. Vincze Árpád ZMNE
A Nukleárisbaleset-elhárítás elhárítás szerepe biztonsági célkitűzések mélységben tagolt védelem
bizt. rendszerek, mérnöki eszközök normál üzemi rendszerek 1. gát: ü.a. mátrix hasadvány termékek I. szint: konzervatív tervezés minőségbiztosítás biztonsági kultúra 2. gát: ü.a. burkolat 3. gát: primer hűtőkör II. szint: hibák észlelése és elhárítása III. szint: biztonsági és védelmi rendszerek 4. gát: konténment (kikerülés megakadályozása) IV. szint: balesetkezelés, beleértve a konténment védelmét V. szint: nukleárisbaleset-elhárítás (telephelyen kívüli tevékenység)
Szerepe biztonsági célkitűzések mélységben tagolt védelem utolsó védelmi szint
Célok védekezés a sugárzás közvetlen hatásai ellen védekezés a sugárzás hosszú távú hatásai ellen
Terjedelem nukleáris létesítmények radioaktív anyagok külföldi segítségnyújtás
Felelősségek atomenergia alkalmazója! szabályok betartása! monitorozás! bejelentés! okok megszüntetése, elhárítás kormányzat! szabályozás! monitorozás! óvintézkedések! nemzetközi segítség! tájékoztatás
Szabályozás nemzetközi egyezmények! gyors értesítésről és segítségnyújtásról! kétoldalú megállapodások jogszabályok! törvények! kormány és miniszteri rendeletek szakmai szabályozás! balesetelhárítási intézkedési tervek! módszertani eljárási rendek
Az ONER jelenlegi állapota és működésének szabályai A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. -ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 248/1997. (XII. 2.) Korm. rendeletben újra szabályozta az ONER működését, melyet a katasztrófák elleni védekezésről szóló 179/1999. (XII. 1.) Korm. rendeletnek megfelelően a 4/2. (III. 24.) Korm. rendeletben pontosított: - Általános rendelkezések: Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetleg bekövetkező - a lakosságot és a környezetet veszélyeztető -nukleáris veszélyhelyzet esetén, annak elhárítására, következményeinek csökkentésére, il1etőleg megszüntetésére létrehozott - Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer gondoskodik. A baleset-elhárítási rendszer feladata: hazai nukleáris létesítmények, valamint a radioaktív anyagokat alkalmazó és tároló létesítmények, üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, továbbá erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzetnek a - létesítményen kívül történő - felmérése, csökkentése és felszámolása; a nukleáris anyagok és a radioaktív anyagok szállítása, fuvarozása során (vasúti, közúti, vízi és légi fuvarozás közben) bekövetkezett balesetekből vagy erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet felmérése, csökkentése, felszámolása; az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetekből, sugárveszélyt okozó eseményekből eredő -hazai nukleáris veszélyhelyzet mértékének megállapítása, a veszélyhelyzetből adódó feladatok meghatározása és végrehajtása; a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása.
ORSZÁGOS NUKLEÁRISBALESET RISBALESET-ELH ELHÁRÍTÁSI RENDSZER KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG Operatív Törzs Veszélyhelyzeti Titkárság Műszaki Tudományos Központ Tanács ÁGAZATI SZERVEK TERÜLETI SZERVEK HÁNBR Megyei (főv.) VB Beavatkozó és közreműködő szervek
KORMÁNYZATI KORODINÁCIÓS BIZOTTSÁG Titkárság Belügyminisztérium OAH Védekezési Munkabizottság Operatív Törzs OKF CERTA VM szakértői részleg Ágazat NBIÉK Veszélyhelyzeti Központ Ágazat... Ágazat
Kormányzati Koordinációs Bizottság A Kormányzati Koordinációs Bizottság az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási elhárítási Rendszer legfelsőbb irányító szerve. KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG elnökhelyettese: a védekezésben leginkább érintett tárca ÁT (nukleáris baleset esetén az OAH főigazgató) tagjai: Elnök: ÖT (BM) Miniszter tanácskozási jogú résztvevői: HM ÁT EüM. ÁT PM. ÁT IRM ÁT GKM. ÁT FVM ÁT KVM. ÁT OAH főig. polg. nbsz. tnm. képviselő ÖTM OKF főig. OVF főig. HM VKF Közl. Főfü. Fői. ORFK főkap. Hírk. Főfü. Főig. HŐR OPK BV OPK OMSZ elnök Orsz. Ti-i főo. OmeSZ főig. érint. MVB eln. meghívottak
A KORMÁNYZATI KOORDINÁCI CIÓS BIZOTTSÁG SZERVEI Kormánybizottság Titkársága Operatív törzs Veszélyhelyzeti Központ Tudományos Tanács védekezési munkabizottságok Feladatai: irányítja a baleset-elhárítási elhárítási rendszert, Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszert működtet, nukleáris veszélyhelyzet kinyilvánításakor elrendeli a baleset-elhárítási elhárítási rendszer részbeni vagy teljes működtetését, jogosult a nukleáris létesítményen kívüli (indokolt esetben belüli) li) intézkedések megtételére, megállapítja a baleset-elhárítási elhárítási rendszer irányítási, vezetési rendjének és működésének részletes szabályait.
A KKB Titkársága Felelős a KKB üléseinek előkészítéséért, az érintettek tájékoztatásáért, a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidő alatti, illetve munkaidőn túli tartózkodásának nyilvántartásáért és riasztásáért. Nukleáris veszélyhelyzetben a Titkárság kiegészül a BM, az FVM, a HM, az IM, a KüM, a ESzCsM,, a PM, a MeH és az OAH szakembereivel, és a KKB Titkárság Lakossági Tájékoztató Csoport útján felelős az ország lakosságának KKB szintű tájékoztatásáért.
Az Operatív Törzs Az Operatív Törzs (OpT) a BM OKF, valamint az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek szakembereiből áll. Hatásköre és főbb feladatai: A kialakult katasztrófahelyzetben akkor veszi át a feladatok irányítását, amikor annak leküzdése meghaladja a helyi és területi katasztrófavédelmi szervek lehetőségeit, Hatásköre kiterjed a védekezésbe, illetve a következmények felszámolásába bevont erők és érintett szervek tevékenységének koordinálásra, Tervezi és szervezi a felkészülés, megelőzés és elhárítás kapcsolatos operatív feladatok végrehajtását, Veszélyhelyzetben koordinálja a területi katasztrófavédelmi szervek és operatív törzsek tevékenységét.
A Nukleárisbaleset-elhárítási elhárítási Védekezési Munkabizottság A Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság (NVM) vezetője a BM közigazgatási államtitkára által kijelölt személy, tagjai az érintett misztériumok és országos hatáskörű szervek által kijelölt szakemberek. Az NVM a KKB szakmai döntés-előkészítő szerve, felelős a lakosság közvetlen védelmét szolgáló operatív döntések, intézkedések előkészítéséért, az érintett tárcák alárendeltségébe tartozó szervezetek alkalmazására vonatkozó javaslat megtételéért. Az NVM hatásköre kiterjed: az ONER döntés-előkészítést ellátó szerveire az OSJER szerveire és szervezeteire a fővárosi és megyei védelmi bizottságok döntés-előkészítő szerveire a jogszabályokban nevesített feladatokban a BM és a BM OKF kijelölt szerveire a részükre e tárgyban megállapított feladatokban
A Veszélyhelyzeti Központ Állandó ügyeleti szolgálattal biztosítja a nukleárisbalesetelhárítással összefüggő hazai és külföldi információk gyűjtését, és azoknak az érintettek részére történő eljuttatását. Felelős továbbá a KKB tagjainak, valamint - az NVM az OpT és a TT vezetőjének útján - az ONER központi szervei riasztásának megszervezéséért és a riasztás végrehajtásáért, valamint a BM OKF bázisán működő központi szervek nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységéhez szükséges feltételek biztosításáért. A Veszélyhelyzeti Központ vezetőjét a BM OKF főigazgatója nevezi ki.
A Műszaki Tudományos Tanács feladatai: 1. nukleáris veszélyhelyzet esetén a Kormánybizottság felkérésére e javaslatot készít a felmerülő, új kérdések és problémák tudományos megválaszolására, a, illetve megoldására; 2. a következmények felszámolásakor és a helyreállítás során részt vesz a Kormánybizottság elnökének felkérésére a baleset okainak kivizsgálásában.
A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS TERÜLETI ÉS ÁGAZATI SZERVEI ÖTM Védelmi Koordinációs Hivatal Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Megyei (Fővárosi) Védelmi Bizottságok ÖKM Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság Fővárosi Polgári védelmi Parancsnokság Ágazati katasztrófavédelmi szervek
Az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) rendeltetése: a nukleáris veszélyhelyzet korai észlelésének, a riasztás feltételeinek megteremtése.
Sugárfigyelő Rendszer feladatai: Az ország sugárzási viszonyainak, helyzetének folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése. A bármely okbó1 bekövetkező nukleáris veszélyhelyzet sugárzási viszonyainak v felmérése (felderítés, értékelés), előrejelzése és jelentése. A nukleáris veszélyhelyzet fokozatának megfelelő riasztás és értesítés megalapozása. A Kormánybizottságnak és szerveinek, valamint a baleset-elhárítási elhárítási rendszer más vezető szerveinek elsődleges és folyamatos tájékoztatása. A lakosság életkörülményei és munkafeltételei fenntartásához, illetőleg letőleg az anyagi javak (ivóvíz, élelmiszer stb.) védelméhez, valamint a baleset-elhárítási elhárítási tevékenység megalapozásához szükséges adatok és információk biztosítása. A nukleáris veszélyhelyzetben az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítéséhez radioaktív szennyezettségre jellemző adatok biztosítása. Normál időszakban a Sugárfigyelő Rendszer Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja útján a távmérő hálózat működésével nyert adatokkal hozzájárul az a Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központja által végzett adatgyűjtéshez. Nukleáris veszélyhelyzetben támaszkodik az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Központjának közreműködésére és szakvéleményére.
tervezés! balesetelhárítási intézkedési tervek! módszertani eljárási tervek Felkészülés képzés! átfogó és szakirányú! elméleti és gyakorlati gyakorlatozás! NBEGY, CONVEX-3, INEX-3
AZ INES SKÁLA
Szint, megnevezés Kritériumok Példák 7. Nagyon súlyos baleset A reaktor zónájában lévő anyag nagy részének környezetbe való kibocsátása, beleértve jellemzően a rövid és hosszú élettartamú radioaktív hasadási termékek keverékét (több tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). Akut egészségkárosodás lehetősége fennáll. Késői egészségi hatások nagy területen, feltehetőleg több, mint egy országot érintően. Hosszú távú környezeti következmények. Csernobil, Szovjetunió, 1986 6. Súlyos baleset Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (ezer-tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A helyi balesetelhárítási terv teljes körű alkalmazására nagy valószínűséggel szükség van a súlyos egészségi hatások korlátozása érdekében - 5. Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset 4. Elsősorban létesítményen belüli hatású baleset 3. Súlyos üzemzavar Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (száz-ezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A balesetelhárítási tervek részleges végrehajtása (pl. helyi elzárkóztatás, kitelepítés) szükséges egyes esetekben az egészségi hatások valószínűségének csökkentésére. A zóna nagy részének súlyos károsodása mechanikus hatások és/vagy megolvadás következtében. Radioaktivitás környezeti kibocsátása, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány msv dózist eredményez. általában nem valószínű, hogy a telephelyen kívül védelmi intézkedésre legyen szükség, kivéve esetleg az élelmiszerek helyi ellenőrzését. A reaktor zónájának károsodása mechanikai hatások és/vagy megolvadás következtében. A dolgozók sugárterhelése olyan mértékben, ami akut egészségi hatásokkal járhat (1 Sv nagyságrendben) Radioaktivitás környezeti kibocsátása, a megállapított korlátnál nagyobb mértékben, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány tized msv dózist eredményez. A telephelyen kívüli védelmi intézkedésre nincs szükség. A berendezéshibák vagy üzemviteli zavarok következtében magas sugárszint és/vagy szennyeződés a telephelyen. A dolgozóknak a korlátnál nagyobb mértékű sugárterhelése (5 msv-et meghaladó egyéni dózisok). üzemzavarok, amelyekben a biztonsági rendszerek egy további hibája baleseti körülményeket teremthetett volna, vagy olyan helyzetek, amelyekben a biztonsági rendszerek nem tudták volna megakadályozni a balesetet, ha bizonyos kiváltó események felléptek volna. Windscale, Nagy Britannia, 1957 Three Mile Island, USA, 1979 Saint Laurent, Francia-ország, 198 Tokai Mura, Japán, 1999 Vandellos, Spanyol-ország, 1989 2. Üzemzavar Műszaki üzemzavarok, vagy rendellenességek, amelyek ugyan közvetlenül vagy azonnal nem befolyásolták az erőmű biztonságát, de a biztonsági intézkedések újraértékeléséhez vezethetnek. - 1. Rendellenesség Működési vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de a biztonsági intézkedések hiányosságát jelzik. Ez adódhat berendezéshibából, emberi tévedésből, vagy eljárásrendi hiányosságból. (Ezeket a rendellenességeket meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, amikor az üzemviteli korlátokat és feltételeket nem sértik meg, és amelyeket a vonatkozó eljárás szerint megfelelően kezeltek. Ezek jellemzően "Skála alattiak".) -
A Paksi Atomerőműben 199-23. között bekövetkezett események Év INES-1 INES-2 INES-3 199 2 1991 5 1992 1 1993 2 1994 3 1995 2 1 1996 1997 1 1 1998 4 1999 3 2 5 21 3 22 4 23 1
Az OAH szerepe a balesetelhárítási készültség felügyelete! hatósági feladatok: engedélyezés, ellenőrzés, értékelés ONER közreműködés! képviselet a központi szervekben! saját készültség fenntartása nemzetközi kapcsolattartás! egyezményes kötelezettségek! ügynökségek, szervezetek! bilaterális és baráti országok
... és ha baj van? helyzetértékelés! nukleáris, sugárzás, meteorológia! aktuális helyzet, prognózis óvintézkedések! javaslatok kidolgozása nemzetközi kapcsolattartás! gyors értesítés és tájékoztatás! segítségnyújtás és -kérés lakossági tájékoztatás! az országos tájékoztatás támogatása! sajtóközlemények, tájékoztatók
hazai nukleáris veszélyhelyzet külföldi nukleáris veszélyhelyzet CERTA KÜGY Krízishelyzeti Vezető korszerű helyiség CÜGY! biztonsági energiaellátás! redundáns kommunikációs eszközök HÜGY! fejlett számítástechnika Jelentéstervező! fizikai védelem Vezetési Titkár Hírközlő Nukleáris Vezető korszerű elemző eszközök! CETA VITA, InterRAS, SINAC, RODOS! támogató szakmai dokumentumok Nukleáris Helyzetelemző Sugárvédelmi Vezető begyakorolt tevékenység Nukleáris Szakértő begyakorolt tevékenység! rendszeres képzés, gyakorlatozás! szabályzó dokumentumok Sugárzási Helyzetelemző Sugárvédelmi Szakértő Meteorológiai Szakértő
Az időzítés fontossága KORAI KITELEPÍTÉS KÉSŐI KITELEPÍTÉS Haszon Dózisfelhalmozódás az idővel Haszon 2 nap idő 2 nap idő