OTSZ (2011) Országos Tűzvédelmi Szabályzat Építészeti Tűzvédelem Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza az építmények kialakítására vonatkozó szabályokat (ötödik rész), ezen fejezet tartalmazza az építőanyagok, épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolását és az építmények tűzállósági határértékeire vonatkozó előírásokat. Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, és d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen. 1
AZ ÉPÍTŐANYAGOK TŰZVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁSA Az építőanyagoknak a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából történő tűzvédelmi osztályokba sorolása a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos vonatkozó műszaki követelményekben rögzített besorolási kritériumok alapján történik. A vonatkozó műszaki követelmény 7-7 osztályt különböztet meg általában az építési anyagok (a) és a padlóburkolatok (b), csőszigetelések (c) vonatkozásában. Ezen osztályok jelölése: a)a1,a2,b,c,d,e,f, b)a1 fl,a2 fl,b fl,c fl,d fl,e fl,f fl, c)a1 L,A2 L,B L,C L,D L,E L,F L. A1, A1 fl és A1 L tűzvédelmi osztályok kivételével a füstképződés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határozunk meg: a) a füstképződési alkategóriák jelzései s1, s2, s3, b) az égve csepegési alkategóriák jelzései d0, d1, d2. 2
A tűzállóság az épületszerkezetek ellenálló képessége a tűzzel, illetve a magas hőmérsékleti hatásokkal szemben. Két fő jellemző: éghetőség tűzállósági határérték. Az éghetőség az építőanyagok tűz, illetve magas hőmérséklet hatására történő viselkedésének meghatározására szolgáló jellemző. A jelenlegi szabályozás szerint az egyes építőanyagokat éghetőségi csoportokba(éghető, nem éghető) es éghetőségi alcsoportokba (nehezen éghető, éghető, könnyen éghető) soroljuk. A füstfejlesztő képesség az építőanyagok égés során kibocsátott füstnek a láthatóságot korlátozó hátasa szerinti besorolás: Füstöt nem kibocsátó anyag: F0 Mérsékelt füstfejlesztő képességű anyag: F1 Fokozott füstfejlesztő képességű anyag anyag: F2 Az égve csepegés az építőanyagok égése során bekövetkező olvadékképződés alapján történő besorolás. Az anyagból tűz vagy magas hőmérseklet hátasra olvadék nem képződik C0 Az anyagból tőz vagy magas magashőmérseklethátasra gyulladást okozó olvadék nem képződik C1 Az anyagból tőz vagy magas hőmersekleti hátasra égve csepeg es gyulladást okoz C2 További műszaki-tűzvedelmi kategóriak: önkioltó viselkedés A jelenlegi szabályozás nem foglalkozik az eges során keletkezett füst mérgező hátasával 3
Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása mellet, ha több anyag van összeépítve akkor az összeépített szerkezet tűzállóságát kell meghatározni: (1) A1 tűzvédelmi osztályba tartozik a) az a szerkezet, amely A1 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül, b) az olyan A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező szerkezet, amelyek fegyverzete/kéregeleme A1 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel, c) az a szerkezet, amelynek alapszerkezete vagy belső keretváza, a keretváz közötti hő-és hangszigetelő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének külső, a használati tér felőli rétege A1 tűzvédelmi osztályú, fegyverzetének belső rétegei pedig A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályúak. (2) A2 tűzvédelmi osztályba tartozik a) az a szerkezet, amely A2 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül, b) az a réteges felépítésű szerkezet, mely fegyverzeteinek/kéregelemeinek anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú, és az e fegyverzettel/kéreggel védett belső réteg B, C vagy D tűzvédelmi osztályú, de az égéshője a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m 2, c) az a szilikátbázisú, B E tűzvédelmi osztályú töltőanyaggal gyártott homogén könnyűbeton szerkezet, amely laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az adott építményre meghatározott tűzállósági határértékkövetelményt, és amely szerkezet anyagának égéshője legfeljebb 5 MJ/kg, d) az olyan A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező szerkezet, amelynek fegyverzete/kéregeleme A2 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel 4
(3) B tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább B tűzvédelmi osztályúak, b) amelynek belső komponensei C E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz-vagy hőhatás ellen legalább B tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő. (4) C tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább C tűzvédelmi osztályúak, b) amelynek belső komponensei D E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz-vagy hőhatás ellen legalább C tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő. (5) D tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább D tűzvédelmi osztályúak, b) amelynek belső komponensei E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz-vagy hőhatás ellen legalább D tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő. (6) E tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, amely E tűzvédelmi osztályú anyagokból készült, és tűz- vagy hőhatás ellen nincs külön védelemmel ellátva. AZÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYE 5
Az épületszerkezeteket meghatározott tulajdonságok alapján kell jellemezni az alábbiak szerint: R teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül, E integritás: az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen, vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának, I szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre, W sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét, M mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik, C önzáródás: egy ajtó- vagy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ezáltal lezár egynyílást, S füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra, G koromtűzzel szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermékelvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben, P vagy PH üzemképesség fenntartása: kábelek áramellátási vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén, K tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkolatok azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak/szerkezetnek egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben. 6
AZ ÉPÜLETEK TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA Tűzveszélyességi osztály alatt azt a kategóriát értjük, melyet veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására használnak a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemző, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben (lakó- és közösségi épületek) a rendeltetés alapján. A következő tűzveszélyességi osztályokat különböztetjünk meg: Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérsékleteelérivagymeghaladja anyílttérilobbanáspontját, azazt ü <T lpnyt ést ü >35 C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el(telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése, h) A PB-gáz cseretelep. 7
(2) Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: B ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz T ü < T lpnyt, T ü > T lpnyt 20 CésT ü >35 C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. ( 3) Tűzveszélyes (jelzése: C ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal,delegfeljebb 50 C-kalkisebb, azazt ü T lpnyt 20 C,T ü T lpnyt 50 CésT ü >35 C, d)azagáz,amelyönmaganemég,deazégésttáplálja,alevegőkivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. 8
(4) Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: D ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nálmagasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kalvan, azaz T ü < T lpnyt 50 C és T ü > 35 C, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 C felett dolgoznak fel f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség. (5) Nem tűzveszélyes (jelzése: E ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) anem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak (OTSZ, 2011). Az építményt vagy annak tűzszakaszát a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően úgy kell kialakítani, hogy a) A és B tűzveszélyességi osztály esetén I II. tűzállósági fokozatú, b) C tűzveszélyességi osztály esetén I III. tűzállósági fokozatú, c) D tűzveszélyességi osztály esetén I IV. tűzállósági fokozatú, és d) E tűzveszélyességi osztály esetén I V. tűzállósági fokozatú legyen. A tűzállósági fokozat besorolása az épület szintszáma, az épület legnagyobb megengedett tűzszakasza, funkciója és a benne levő éghető anyagok fűtőértéke alapján történik. A tűzszakaszok szerinti osztályba sorolás az OTSZ 16. melléklet 8.-13. táblázata alapján. A tűzállósági követelmény az épület szintszáma alapján az OTSZ 16. melléklet 1.-7. táblázata álapján határozható meg az adott szerkezeti elemekre. 9
HOMLOKZATOK 10
11
12
13
14
TETŐK 15
16