Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 54/2014. (XII.5.) BM rendelet
Tüzek okai (többségük építményekhez köthető)
1. Természeti okok: villám öngyulladás Öngyulladás: A gyulladást nem külső hőforrás okozza. A gyulladás a rendszer belsejében, valamilyen belső hőtermelő folyamattal alakul ki. A hőtermelő folyamat lehet fizikai, kémiai vagy biológiai. Az öngyulladásnak két alapvető feltétele van: 1. A rendszer belsejében hőtermelő folyamat menjen végbe. 2. A hő termelődése legyen gyorsabb, mint a rendszer hűlése. Az öngyulladások három nagy csoportba oszthatók: 1. Öngyulladó rendszer: A rendszerben magas hőmérséklet jön létre, majd az anyag eléri a gyulladási hőmérsékletét. A rendszer külső felülete (a kupac széle) ilyenkor nem melegszik. Az öngyulladásnak ez a fajtája elsősorban akkor jelentkezik, ha az önmelegedésre hajlamos rendszer szálas, porózus szerkezetű, vagy egyéb ok miatt jó hőszigetelő, és többé-kevésbé nagy tömegű. 2. Oxigénnel reakcióba lépő anyagok: Ezek szobahőmérsékleten, kis mennyiségben is rövid idő alatt, vagy azonnal meggyulladnak. Ezeket az anyagokat piroforos anyagoknak nevezik. 3. Vízzel vagy más anyaggal reakcióba lépő anyagok: azok az anyagok, amelyek vízzel, vagy egyéb anyaggal érintkezve melegedni kezdenek, majd meggyulladnak.
2. Műszaki-technológiai okok: elektromos áram, szikra építési hiba (pl. kéménytűz) technológiai hiba (ipari üzemben) tüzelő-fűtő berendezés hőátadás, súrlódás robbanás 3. Emberi tevékenység: gyújtogatás (ön- és idegenkezű) 29,4% óvatlan dohányzás 6,0% nyílt láng használata, főzés, szabadban tüzelés 22,8% gyermeki tevékenység 5,5% 4. Egyéb 5. Ismeretlen Adatok: USA
Építménytüzek okai Általában berendezési tárgyak gyulladnak ki = lokális tűzfészek szerkezeti elemek közvetlenül ritkán - falak, oszlopok, gerendák) Tűz átterjedését befolyásolja: épülethatároló és szerkezeti elemek tűzbiztonsága az épület kialakítása Főbb meghatározó tényezők: emberi használati szokások épület műszaki kialakítása
Megelőző tűzvédelem Tűzvédelmi műszaki leírás: dokumentáció annak bizonyítására, hogy az épület tűzbiztonsága a jogszabályokban (és szabványokban) foglalt minimumnak megfelel Főbb munkarészei: épület rendeltetése, szintszáma, tűzveszélyessége szerkezetek tűzállósága (füstgátlása) tartószerkezetek (tervezett) tűzállósága tűzvédelmi egységekre bontás, tűzszakaszok tűzterhelés, oltóvíz, tűzoltó berendezések, hő- és füstelvezetés kiürítés, tűzjelzés, tűzoltási felvonulási út elektromos hálózat, villámvédelem stb.
Építészeti tűzvédelmi előírások Az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tűz esetén: az építmény egy bizonyos ideig megőrizze teherbíró képességét, korlátozva legyen a tűz és füst keletkezése és terjedése az építményben, korlátozva legyen a tűz szomszédos épületekre való átterjedése, az ott tartózkodók az épületet sértetlenül elhagyhassák, vagy ki lehessenőket menteni, biztosítva legyen a tűzoltók biztonsága.
Történelmi áttekintés I. 52 éve: 1/1963 (VII.5.) BM rendelet megjelentek az alapfogalmak 41 éve: 4/1974 (VIII.1.) BM rendelet (Csertő utca, 1972.) 35 éve: 3/1980 (VIII.30.) BM rendelet tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról 4/1980 (XI.25.) BM rendelet OTSZ
Történelmi áttekintés II. 19 éve: 35/1996 (XII.29.) BM rendelet 13 éve: 2/2002 (I.23.) BM rendelet műszaki követelményei tűzvédelem 7 éve: 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet 4 éve: 28/2011 (IX.6.) BM rendelet
és most
54/2014 (XII.5.) BM rendelet OTSZ 5.0
A változás indokai A korábbi OTSZ alkalmazási nehézségei. (tervezés, kivitelezés főként) értelmezés igénye gyakori volt nagyszámú eltérés volt szükséges sok speciális esetet nem kezelt (pl. kilátók) követelmény és megoldás nem volt együtt túl hosszú volt
A változás célja Szabályozás teljesen új alapokon. mindenkire nézve kötelező rendelkezések, amelyek tartalmazzák: - a konkrét tűzvédelmi követelményeket, - az elérendő biztonsági szinteket, - megoldás-javaslatokat: a meghatározott biztonsági szint több módon is biztosítható
Felépítésbeli különbségek Kétszintű rendszer. 1. jogszabály: az elvárt biztonsági szint konkrét meghatározása 2. Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI): műszaki megoldások, amelyekkel teljesül az elvárt biztonsági szint
Szabályozási elv OTSZ = követelmény kötelező TvMI = megoldás önkéntes Bármilyen más megoldás, amely igazoltan biztosítja az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó követelményeit, elfogadható.
A TvMI-k I. ajánlásokat fogalmaznak meg tartalmazzák: - a választható műszaki megoldásokat és - azon számítási módszereket, amelyekkel teljesül az elvárt biztonsági szint A 2014. december 17-én megalakult Tűzvédelmi Műszaki Tanács készíti, kiadásuk folyamatosan történik.
A TvMI-k II. Nem: jogszabály jogszabálypótlék szabvány Hanem: tervezői segédlet önkéntesen alkalmazandó választható megoldásokat, módszereket tartalmaz
Új fogalmak Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe. Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás. Mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal.
Kockázati osztály A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, speciális építmény és kockázati egység - nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, - alacsony kockázati, AK osztályba, - közepes kockázati, KK osztályba vagy - magas kockázati, MK osztályba tartozhat.
Kockázati osztály meghatározása Történhet: - szintmagasság, befogadóképesség alapján - menekülési képesség alapján - tárolt anyagok veszélyessége alapján - ipari technológiák veszélyessége alapján
Kockázati osztály meghatározása a szintmagasság és a befogadóképesség alapján
Kockázati osztály befolyása - építményszerkezet tűzvédelmi osztályára - tűzállósági teljesítményére - tűztávolságra - tűzszakasz területre -...
Tűzállósági követelmények Épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői: R teherhordó képesség, E integritás (átterjedés), I szigetelés, W sugárzás, M mechanikai hatás, C önzáródás, S füstáteresztés, G koromtűzzel szembeni ellenállás, P, PH üzemképesség megtartása, K tűzvédő képesség. Építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása: anyagok osztályai: A1, A2, B, C, D, E, F padlók osztályai: A1fl, A2fl, Bfl, Cfl, Dfl, Efl, Ffl égvecsepegési kategóriák: d0, d1, d2 füstképződési kategóriák: s1, s2, s3 például: D d0 s1
Szerkezetek éghetősége Nem éghető szerkezetek A1 (pl. kőfalak) A1 osztályú anyagból készülő, homogén szerkezet A1 osztályú kéreggel készülő szerkezet, ahol a kéregszerkezet önmagában megfelel, függetlenül a kéreg alatti anyagtól A2 (pl. egyes könnyűbetonok) A2 osztályú anyagból készülő, homogén szerkezet szendvicsszerkezetek A1 vagy A2 osztályú kéreggel
Nehezen éghető szerkezetek B (pl. gipszkartonnal burkolt faváz) B osztályú anyagból, összetevőkből készülő szerkezet szendvicsszerkezetek B osztályú kéreggel égéskésleltetővel kezelt tömör falpanel C (pl. acéllemezek közti hőszigetelő hab) C osztályú anyagból, összetevőkből készülő szerkezet szendvicsszerkezetek C osztályú kéreggel
Közepesen éghető szerkezetek D (pl. nyers faszerkezet) D osztályú anyagból, összetevőkből készülő szerkezet E (pl. egyes műanyag szerkezetek) E osztályú anyagból, összetevőkből készülő szerkezet tűz- vagy hőhatás ellen nincs védve Könnyen éghető szerkezetek F D osztályú anyagból, összetevőkből készülő szerkezet nincs minősítése
Építményszerkezet tűzállósági követelményeinek meghatározása a kockázati osztály alapján
Éghető gázok égése Legfontosabb tűzveszélyességi jellemző az alsó, illetve felső égési határkoncentráció, amely alapján a tűzveszélyességi osztályba sorolásuk is történik. alsó égési határkoncentráció (AÉH): az az éghető gáz-levegő keverék, amelynél tűz vagy robbanás éghető gáz hiány vagy levegő felesleg következtében még nem következhet be felső égési határkoncentráció (FÉH): az az éghető gáz-levegő koncentráció, amelynél a tűz vagy robbanás éghető gáz felesleg, illetve levegőhiány miatt nem következhet be Gázok csak lánggal tudnak égni.
Éghető folyadékok égése Legfontosabb tűzveszélyességi jellemzőjük a lobbanáspont (nyílt és zárttéri). A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a gyújtóforrást eltávolítva nem ég tovább a folyadék. Tűzveszélyességi osztályba sorolása nyílt és zárttéri lobbanáspontjuk alapján történik. Folyadékok csak lánggal tudnak égni. Nem a folyadék ég, hanem a párolgó gáz. Reakciózóna nem ül rá a folyadékra.
Éghető szilárd anyagok égése Égés módjai: hőmérséklet hatására bomlanak, gőzeik, gázaik égnek (fa, szén) hőmérséklet hatására megolvadnak (bitumen, gyanta, zsír) szilárd állapotban egyesül a levegő O 2 -jével, izzással ég (fémek) A szilárd éghető anyagok legfontosabb tűzveszélyességi jellemzője a gyulladási hőmérséklet. Ez képezi a tűzveszélyességi osztályba sorolásuk alapját. A gyulladási hőmérséklet (gyulladáspont) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a gyújtóforrás eltávolítása után tovább ég az anyag.
Tüzek osztályozása A tűzosztály szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amely lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében ég B tűzosztály folyékony vagy cseppfolyós (cseppfolyósított) szilárd anyagok tüzei C tűzosztály gázok tüzei D tűzosztály fémek tüzei
Hogyan érinti mindez a faépítészetet?
Tervezés - átlátható szabályozás - kevésbé szigorú elbírálás a fával szemben - speciális építmények tűzvédelmi szabályozása pl. kilátók
Mi változik még? Minden kapcsolódó jogszabály és rendelet.