Négy fal között (1907) - K. D. legelőször verset írt (nagyon fiatalkori versek is lehetnek benne) kötetszerkesztése rendhagyó o K.D. jellemzése kor verseskötetiről: Többnyire tíz ív terjedelm. Benne helyzetdalok és hangulatok, egy szokott szerelmivers-csokor, felül a n nevével (Magda, Márta vagy Ella), aztán nagyvárosi képek, egy budapesti éjjeli kávéház rajza, majd pár refrénes vers, néhány alkalmi óda (ötös jambusban), okvetlenül pár románc és ballada, s esetleg egy hosszabb történelmi elbeszél költemény (Kosztolányi 1977, 555). o fölépítettségre törekvés (mint Adynál) o az anyag ódivatúnak tűnhet a századfordulón más, számunkra ismeretlen verselési mód Folytonosság - új helyett inkább a régit kereste /Babits/ - egész életén érződik bizonyos fönntartás az újszerűséggel szemben - versfüzér: ciklusokba rendezte a verseket, K.D. a versfüzér szót a ciklusokra használja o Sz.M.M. tanulmányának címe: A versfüzér folyamatszerűsége tkp. egész életművön átívelő füzérről van szó, ahogy a versek kapcsolódnak egymáshoz - a beszélő a múlt romjaként jellemzi a jelent Most tört a lámpám és nincsen lámpafény Mert minden, ami elmulott, egész és minden, ami itt van: csonka, tört 1 nyitó szonett Az árkádok alatt o később: Kétségbeesés - A komédiás dala a szomorú bohóc alakja Esti Kornél megráz egy furcsa hangulat, mert látom, itten mind mulatnak, csak a komédjás nem mulat. - Bármennyi póz, modorosság s utánérzés található Kosztolányi első verseskötetében, e korai művek a halál tudatának rendkívüli hangsúlyozásával sok későbbi alkotását előrevetítik. (Sz.M.M.) o bús és a halál Õk azt hiszik, hogy csaló vagyok, és hogy nem minden betûm a halál mélységébõl sarjad. Õk nem tudják, hogy az én virágaim gyökerükkel a sírokba nyúlnak. (...) Ha nem lenne halál, mûvészet sem lenne. (...) Nekem az egyetlen mondanivalóm, bármily kis tárgyat is sikerül megragadnom, az, hogy
meghalok. Végtelenül lenézem azokat az írókat, kiknek más mondanivalójuk is van" ezt Heidegger is megmondja Ottlik észrevesz egy másik Kosztolányit: az életszeret t o vállalja az élet romantikus látását, és ki meri mondani, hogy mégis szép az élet és igent mond rá o biedermeier tárgykultusz: tányérkák, csészécskék K. D. egész költészetében néha elfordul t lük, majd visszatér - Ady-rágalom: a Négy fal között szerzője irodalmi író o Lengyel Géza Ady hívei közé tartozott, mégis ezt mondta: természetes költő nincsen. Természetes költő az, aki nem ír Minden jelent s alkotó el deinek példájából indul ki - érdeklődés a külföldi líra iránt - Reviczky hangnemét utánozta sokszor o R. belemunkálta életét a mi nyelvünkbe, s onnan többé nem lehet elmozdítani K.D. látszik, hogy tudatában volt ennek o fontos gondolat átvétele tőle: a költészet minden korban egy-egy új területet ragad el a prózától, ami tegnap még hétköznapi volt, ma már költ ivé lesz - Parnasse és Baudelaire hatása o szoros összefüggés saját versei és fordításai között Másokban kell megkeresni önmagunkat (K.D) (ez vsz. az 1909-es Rilke tanulmánya, amiről órán szó volt, a tárgyias költészettel kapcsolatban) o A bal lator Baudelarie ösztönzése azzal is bevádolták, hogy A lázadás egyszerű utánköltése, de Sz.M.M.: vaskos és igazolhatatlan túlzás :D görög mitológia, allegorizálás néha avíttas, de itt mélyebb jelentőséget ad a szövegösszefüggés - Ady-hatás? o Sz.M.M.: a hasonlóság inkább a külföldi mindkettejük által ismert művekre vezethető vissza o Adyra hatott K.D. : A holtak vonatja Kocsiút az éjszakába, A távoli szekerek Régi szobákban-sorozat - három vers: átrakta a Szegény kisgyermek panaszaiba, megváltoztatta a címüket o Ük-anyám Öreganyó o Clementi-szonáta Miért zokogsz fel o Reminiscencia Halottak napján 2
- Lámpafény-versfüzér o a halál tudata és az írás közötti szoros kapcsolat az én párnám a szürke asztal, a fegyverem csupán a toll, csak a sötét bet vigasztal. Az elmulással így tusakszom, kezembe gyorsan jár a toll, s a lámpafénybe bámul arcom... o az írás mint alkotás allegóriája: gyakori akkor különbség: a nyelv anyagát leküzdeni K.D.: a nyelv uralkodik a költőn és nem fordítva Ó lámpafény, oly szép vagy, méla, halvány, mint a beteg ajkán a bús mosoly, o valahol vissza a tradícióba archaikus szonettforma o borong, pedig annyi idős, mint mi finomítások bús, méla, halvány o a szonettformát Giacomo de Lentino szicíliai költő találja ki négysoros és háromsoros részek között tartalmi különbség kell legyen nálunk csak a 18. században jelenik meg o belép a tradícióba, de finomabban, mint mások - budai versek biedermeieres hangulat Budai idill - helyzetdal(személyesebb)/életkép (leíró) o az életkép jön előtérbe a romantikában o látszólag háttérbe állítja a költőt o festményversek(lásd majd lejjebb a napraforgós) valójából nincsenek ilyen festmények romantikusak: ezek igazi festmények - a Budai idill is egy ilyen kis festmény mozgókép - avantgárd-,űr nem akar valóság lenni (mert a képzelet: több) Üllői úti fák - még egyetemi hallgató korából - eredeti cím: Búcsúzás - propemtikon o lehet áldás vagy átok ez áldás Higgyétek örök az ifjuság o térbeliségből időbeliségbe vált át - egy sor megfogalmazza a vers lényegét: Hová repül az ifjuság - olyan zenei, hogy fel sem lehet olvasni 3
- a középső szakaszban benne van az egész (a sorok páratlanok: van közepük) o Kenyeres szerint e lényeg kimondása már nem kellett volna - zeneiség: sanzon o érzelmes, érzelg s, de már dezillúziós dal o K. egy kicsi visszaromantizál - kérdés: van-e benne irónia? inkább ne - aposzrotphé o elfordulás: t lünk valaki máshoz fordul; miközben közvetetten engem szólít meg Zene o K. D. ismerte a Picture of Dorian Gray-t, melynek előszavában: A forma szemszögéb l, minden m vészet számára a zenész m vészete a minta (type) o Clementi-szonáta, Néma vidéki ház, Budai idill o ez a zenére hivatkozás elterjedt volt a századforduló költészetében o K.D.- nél a szöveg nem valami magyarázó, hanem fordítva; a zene a szöveg értelmezője o A mai m vészek mind valami ösztönszer vonzalmat tanúsítanak a zene iránt, amelyben transzcendentális titkok, és szóval, ecsettel és vés vel ki nem fejezhet fájdalmak és örömök kelnek életre, minthogy magukat is a kifejezhetetlenség határán kísért érzések izgatják. Ezért fordult az egész francia szimbolizmus a zenéhez. K.D. - fogadtatás: még Babits is azt mondja van köztük sok sablonos o jobban kellett volna szelektálni, kevesebb vers elég lett volna o 1917-es kiadásban már 99-et kihagy a 133 versből o Összegyűjtött költemények-be (1935) már csak 15-öt vesz fel innen A szegény kisgyermek panaszai Minden értékes emlékünk a gyermekkorban van eltemetve (K.D Jegyzetek egy kisgyermek naplójához) - 7 kiadást megért sikeres kötet folyamatosan bővült korábban megszületett művek is csak későbbi kiadásokba kerültek bele o másfél évtizednél hosszabb időszak termése o 1910-ben 34, 1923-ban már 64 részből állt a versfüzér Apámmal utazunk a vonaton szűkszavúság, hiányos mondatok, hüpallagé, eltolódás ezek a szerkezetek + zárlat az expresszionizmushoz viszik közül A napraforgó, mint az őrült festmény, vagy annak ekprhasziszának(napraforgó az Isten felé forduló lélek jelképe) ösztönzése 4
o egységként kell szemlélni a kötetet o kimagasló teljesítmény az akkori magyar verskönyvek közül o Babits (újklasszicizmus felé hajló eklektikus) és Ady (profetikus) költészetszemléletétől is merőben különbözik (lásd a zenénél) - ismétlődés ahogy Adynál is o K.-nál szójáték miatt van jelen módosított ismétlődések Ó, a halál. (...) Övé a bál, / Ő a halál ) arra emlékeztetnek, hogy a jelentő világa keresztezheti a jelentettét ( gyö-nyör / gyötör. ) - fontos jellegzetesség: a szegény kisgyermek azonossága kérdéses o alany(ő beszél)/tárgy; tükör idegen, lány o zárlatban: megszólított o gyerek és a felnőtt között közös nevező: szerelem és halál nagy metafizikai kérdése mindkét fél számára titokzatos o áthidalhatatlan távolság a címszereplő és a beszélő között: A te utad a végtelenbe visz, de én el ttem már a semmi van. - a gyerekkor mint létállapot nem puszta stilizáció o kegyetlenség békás vers, trágár tivornya - Karinthy a kötet kapcsán: első magyar szimbolista költő o nem teljesen Mallarmé szimbolizmusa Megnevezni egy tárgyat annyit jelent, mint három negyedét megmutatni annak az élvezetnek (jouissance), amelyet az olyan költemény okoz, amelyik apránként megfejtendõ; sejtetni (suggérer) - ez az álom. Ennek a misztériumnak a tökéletes használata alkotja a jelképet (symbole): apránként fölidézni (évoquer) egy tárgyat, hogy az lélekállapotot mutasson meg, vagy - megfordítva - kiválasztani egy tárgyat és megfejtések sorozatával fölszabadítani (dégager) valamely lélekállapotot. " csak távoli párhuzam K-val - Zene hangok világ feltűnően jelen o romantikus művek néha gunyoros szerepeltetése ( Ez Mendelssohn. Álombeli ködök. ) o hangszerek színe Nagy társaság o K költészetfelfogásához tartozik: füzérszerű szerkesztésmód Schumann zenéje ciklikus művek, mint például a Kinderszenen töredékszerű részekből állnak, melyekre gyenge indítás, nyitott befejezés jellemző külön nem jók előadásra A ciklus alkotásra kényszeríti az olvasót. A szerző egy szerkezetet ajánl föl az olvasónak ahhoz, hogy kialakítson valamilyen megértést ( ) Ez az egyedi olvasó föladata, lehetőség és öröme. Ilyen módon alkotó lesz, túllép saját megértésének és intellektuális érzékelésének kulturális korlátain (Peckham) 5
K ismerte Schlegel-a töredékről A töredék legyen akár egy kis m alkotás, elhatárolódva a környez világtól és önmagában teljes, mint egy sündisznó - József Attilára hatás : játszik látszik visszatérő rímpár - K. munkásságában nincsenek gyors váltások! Mák (1916) - nyelv átlátszósága csalóka kétértelműség Akarsz játszani boldog szeret t, színlelni sírást, cifra temet t? o temető mint temetkezési hely és mint a temetésben részt vevő személy - a szereplő eltávolodott szülőhelyétől kétértelműség o lenézés fájdalmas visszaemlékezés Az esemény... Mi esemény? Az, hogy kisült a sütemény - Ének Virág Benedekről o újítás nem újító o újklasszicizmus (Babits) Virág Benedek (K) o bizalmatlanság a műszaki fejlődéssel szemben K. D. érdeklődik a technikai vívmányok iránt o itt is u.a. kétértelműség : Kosztolányi kezdettől fogva ugyanolyan kétértelműen foglalt állást a modernség igényével, mint a vidékiséggel szemben. - A rossz élet a játékosság látszata mögött mélyebb jelenést sejteni - igazi nagyvers még: A mérge litániája Még némi olvasnivaló - ez itt kb a rövidített változata annak a tanulmánynak, amib l dolgoztam (nem olvastam végig) - Tóth Árpád cikke a Mákról - a verseket a meken megtaláljátok, nem túl filologikus, de a Szegény kisgyermek-en kívül én is csak onnan olvastam 6