- Az idős népesség helyzete Székesfehérváron - Kérdőíves felmérés a székesfehérvári 60 év feletti lakosság körében 2005 július - 2005 november A kutatásra Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából az Echo Oktatáskutató Műhely és az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet együttműködésben került sor. Belső projekt azonosító: Echo K120/2005 Készítették: Domokos Tamás, Mahler Balázs, Szanyi Ágnes Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet H-8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. Tel: (22) 502-276, Fax: (22) 379-622 projekt@echosurvey.hu, www.echosurvey.hu Echo Network 2005. október
Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatási beszámoló kéziratnak minősül, hivatkozni ennek figyelembevételével a feltüntetett szerzők, annak hiányában a beszámolót jegyző szervezet engedélyével lehet. A kutatáshoz kapcsolódó adatbázis és módszertani anyagok az Intézetnél történt regisztráció után szintén elérhetők. Javaslatait, észrevételeit, szakmai megjegyzéseit is szívesen várjuk a következő címen: Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet 8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. Tel: +36 (22) 502-276 Fax: +36 (22) 379-622 www.echosurvey.hu info@echosurvey.hu
TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló 2. o. 1. Bevezető 4. o. 1.1 A kutatás háttere 4. o. 1.2 A kutatás célja 4. o. 1.3 Alkalmazott módszertan 6. o. 1.4 Adatfeldolgozás 7. o. 2. Az idősek demográfiai helyzete 8. o. 2.1 Fontosabb demográfiai mutatók 8. o. 2.2 Anyagi helyzet 19. o. 3. Közélet 22. o. 4. Szabadidős preferenciák és a család 26. o. 4.1 Családi kapcsolatok 26. o. 4.2 Szabadidős preferenciák 29. o. 5. Egészségmegőrzés 33. o. 6. Értékrend 35. o. 1
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásból az Echo Network tagjaként működő Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet adatfelvételt végzett a 60 éven felüli székesfehérvári lakosok körében 2005 nyarán. Jelenleg kb. 20 ezer fő 60 éven felüli él Székesfehérváron, korcsoport szerinti arányuk nagyjából megfelel az országos átlagnak: 19 százalék. Részletesen vizsgálva a lakosok korösszetételét az egyes településrészeken jelentős eltéréseket tapasztalhatunk, ami a városrészek sajátos demográfiai helyzetét, és ezzel együtt történelmi múltját is mutatja. A székesfehérvári időskutatásból kiderült, hogy a fehérvári idősek körülbelül egyharmada született Székesfehérváron, kétharmaduk később költözött ide, döntően az 50-es és 60-as években. A nem őslakos fehérváriak fele a munkahely miatt került a városba, de ezzel együtt ők sem bánták meg, hogy itt maradtak, ugyanis az idősek szeretnek Fehérváron lakni. Minden 10 megkérdezettből 9 ezt válaszolta. Az anyagi javakkal való gazdálkodás idős korban is különös figyelmet igényel. A korábbi jövedelemnek ugyanakkor sokan mindössze a töredékével rendelkeznek csak, ezért kénytelenek a forrásokat gondosan elosztani. A fehérvári idősek átlagosan havi 67 ezer forintot költenek, ennek az összegnek a 41 százaléka élelmiszerre, 32 százaléka a lakhatási költségekre megy el. E mellett jelentős összegeket fordítanak a szükséges gyógyszerekre, az összes kiadásuk 10 százalékát. Mindezzel együtt az idősek 15-20 százaléka valamilyen hitelt is törleszt. Óvatos becslések alapján az idős háztartások kb. egyharmada él a minimálbér alatti összegből, s egytizedük gazdálkodhat a minimálbér kétszeresét maghaladó összegből. Az idősek általában viszonylag jól felszerelt háztartásban élnek (sokan nyilván gyermekeikkel), tehát 90-95 százalékuk olyan háztartásban, ahol van színes televízió, telefon. Háromnegyedüknél automata mosógép és mikrohullámú sütő is található a háztartásban. A mobil kommunikáció penetrációjára jellemző, hogy az idősek kétharmada olyan háztartásban él, ahol van mobiltelefon, ugyanakkor számítógéphez is minden negyedik idős hozzájuthat a háztartáson belül, internethez pedig minden hatodik. Az idősek 70 százaléka saját bevallása alapján nagyon jó viszonyban van családtagjaival, 29 százalék is inkább jónak tekinti azt. Ennek részként az idősek 87 százaléka gyermekeivel legalább hetente találkozik, unokáival 70 százalék ugyanilyen gyakorisággal. Más rokonokkal (testvérekkel, távolabbi rokonokkal) az idősek többsége csak havonta, vagy ritkábban tartja a kapcsolatot. Aki találkozik a családjával az heti átlagban 8-9 órát tölt velük együtt. 2
A székesfehérvári idős emberek mérsékelten érdeklődnek az országos és városi események iránt. Leginkább az országos és a városi politikai, gazdasági és kulturális eseményeket kísérik figyelemmel, városi sportesemények, a civil szervezetek, a múzeumok, a könyvtárak, a művelődési házak, a színház, és a nyugdíjas klubok programjai iránt csak kevesen érdeklődnek. A megkérdezettek szabadidejüket leggyakrabban tv nézéssel, újság vagy könyv olvasásával és házimunkával töltik, 80-90 százalékuknál ez napi rendszerességként megélt elfoglaltság. Sokan hallgatnak heti rendszerességgel zenét is, vagy mennek el sétálni. Jóval kevesebben sportolnak, mozognak szabadidejükben, alig egynegyedük heti programjában fordul ez elő. Szórakozni szinte alig járnak az idősek, mindössze egytizedük szabadidős struktúrájába épült ez be szervesen. A kutatás kitért az idősek internetezési szokásaira is. Örömmel mondható el, hogy fehérvári idősek számára sem ismeretlen a net, egytizedük már valahol (elsősorban a családja körében) találkozott ezzel az új médiummal, s néhány százalékuk rendszeresen is használja. Ennek fényben különös jelentőséget kap az a tény is, hogy a fehérvári idősek egyötöde nyilatkozott úgy, hogy ha lennének speciálisan az időseknek kialakított ingyenes Internet pontok a városban, akkor valószínűleg megismerkednének vele. A 60 éven felüli fehérváriak 10-15 százaléka fejt ki civil aktivitást, elsősorban valamilyen klub, elsősorban persze nyugdíjas klub keretén belül tevékenykedik. Más civil szervezetben (egyesületnél, alapítványnál) 2-3 százalékuk dolgozik önkéntesként. A fehérvári idősek saját bevallásuk szerint igen rossz étrend szerint táplálkoznak, napi rendszerességgel 18 százalékuk fogyaszt húst tartalmazó ételeket, gyümölcsöt és zöldséget csak 40 százalékuk eszik naponta, pékárukat is csak 70 százalékuk fogyaszt napi rendszerességgel. Édességeket, állati zsírral készült ételeket 30-40 százalékuk fogyaszt hetente többször, ugyanakkor tejterméket csak minden második idős ember eszik napi rendszerességgel. Az egészségi problémákat tekintve az idősek leggyakrabban magas vérnyomással, és reumatikus betegségekkel küzdenek fehérváron is, ezen kívül közel minden második 60 éven felüli lakosnak van szív és a keringési rendszerrel kapcsolatos betegedése, egyharmaduknál érelmeszesedése és a mozgásszervi betegség is van. Értékrendi kérdések egy részében az idősek igen megosztottak, másoknál teljesen egyöntetűen nyilatkoznak. Utóbbiba tartozik a gyermekvállalás és a házasság kérdésköre, úgy vélik, hogy a házasság fontos intézmény, az élettársi együttélés nem adja vissza ugyanazt a családi érzést. Ennek ellenére a válást nem ítélik el, többségük elfogadja, egy házasság természetes befejezésének tekintik, ha úgy adódik. Véleményt formáltak továbbá saját, illetve korosztályuk helyzetéről, a demokráciáról, és az életmóddal kapcsolatos általános értékekről. 3
1. Bevezető 1.1 A kutatás háttere Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával az Echo Network tagjaként működő Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet adatfelvételt végzett a 60 éven felüli székesfehérvári lakosok körében 2005 nyarán. Az idei kutatási beszámoló és a korábban készült szociális térkép adatai alapján készült el a székesfehérvári idős népesség helyzetét bemutató jelentés. 1.2 A kutatás célja Székesfehérvár népessége csakúgy, mint az ország többsége öregedő helyi társadalom. Ez a tény már rövid távon is jelentős hatással van az egyes társadalmi alrendszerek működésére, hosszú távon pedig alapvetően megváltoztatja a munka világát, a szociális, kulturális, egészségügyi, egyszóval a humán stratégiát. Az idősek megkülönböztetett figyelem fenntartása mellett legtöbbször nem igényelnek speciális önkormányzati bánásmódot, de ettől függetlenül szükséges, hogy a városban élő nyugdíjasokról, idősebb korosztály tagjairól, élethelyzetükről, problémáikról pontos képet alkossunk, mivel a helyi közösség életében egyre inkább meghatározóbbá válnak. Így, a település alapvető demográfiai sajátosságain túl (nemi és korcsoportos korfa, halálozási arány, haláloki statisztika, várható élettartam, időskori migráció), szükséges tanulmányozni az idősek kulturális, szabadidős preferenciáit, szociális problémáit, helyzetét, mentálhigiénés állapotát, az alapvető értékrendi, identitási jellemzőiket, fogyasztási szokásiakról, érdekérvényesítéshez valamint a közéleti szerepléshez való viszonyukat, anyagi, egzisztenciális helyzetüket. 1.3 Alkalmazott módszertan Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet tevékenységének fő célja, hogy a társadalomtudományok módszereinek felhasználásával segítse a helyi közösséget a jelenségek megértésében, támogassa a döntések előkészítését, a meghozott döntések monitoring elemzését, valamint a végrehajtás hatékonyságának mérését. Jelen vizsgálat során a téma összetettsége és a célcsoport heterogenitása miatt komplex módszertan alkalmazása szükséges. A vizsgálat során három komponensű módszertannal dolgoztunk. Egyrészt megszólítottuk magukat az érintetteket egy kérdőíves adatfelvétellel, másrészt célzott interjúkat folytattunk egy fókuszcsoportban a korosztály érdekeit megjelenítő intézményekkel, szervezetekkel, harmadrészt pedig 4
a meglévő statisztikák és elemzések (KSH megyei adatok, Népszámlálás, DPA, szociális térkép) másodelemzésére került sor. A kutatás legfontosabb indikátorai és az indikátorokhoz rendelt kérdéscsoportok a következők lettek: Indikátor Demográfiai helyzet Szociális helyzet Generációs kapcsolatok Szabadidős szokások Gazdasági helyzet Egészségi állapot E-learning Lokálpatriotizmus Értékrend Kérdéscsoport Státusz, életkor Öregedési index Idősek aránya területi egységenként Földrajzi és társadalmi mobilitás Havi kiadások szerkezete Bevételi szerkezet Adósságállomány Igényelt és megkapott szociális támogatások Milyen viszonyban van a családjával Hol él a családja, milyen aktív a kapcsolat Családi reciprocitás (segít-e a gyerekeknek, unokáknak illetve ők segítenek-e neki) Generációs konfliktusok Elektronikus és írott média fogyasztási szokásai Klubélet, öntevékeny csoportok, civil szervezeti tagság Érdeklődési területek, utazás Időmérleg (mire mennyi időt fordít) Nyugdíj mellett dolgozik-e? Hol, mennyi időben? Megtakarítások Vagyontárgyak Betegségek Egészségmegőrzés Pszichoaktív szerek (dohányzás, alkohol) Táplálkozási szokások Internettel kapcsolatos ismeretek, attitűd Nyugdíjas e-pontok (?) Mit adott a város neki Mit adott a városnak Mennyire szeret itt élni/lakni Hogyan vélekedik a város fejlődéséről, múltjáról, jelenéről, jövőjéről Szocializmus társadalmi értékeinek megítélése Poszt-szocialista időszak társadalmi értékeinek megítélése Siker felfogás Előítélettel kapcsolatos attitűdök mérése 5
1.4 Kérdőíves adatfelvétel A kutatás empirikus adatfelvételét az Intézményünk keretén belül működő Echo Research Center végezte. A kutatás során a postai adatfelvételi módszert választottuk, ez kijelölte számunkra a mintavételi elveket, úgynevezett önkiválasztó mintával dolgoztunk. A népesség-nyilvántartó 2005. január 1-i adatai alapján 19916 fő 60 éven felüli, állandó lakcímmel rendelkező lakos él a városban (mintavételi keret). Ebből vettünk 5 százalékos rétegzett mintát területi, korcsoportos és nemi megoszlás szerint, mindösszesen 996 fő került a mintába. A mintavételi keret nemi megoszlása korcsoportonként 100% 80% 56,1 60,5 58,2 65,1 60% nõ 40% férfi 20% 43,9 39,5 41,8 34,9 0% 60-65 éves 66-70 éves 71-75 éves 76-X éves Az önkitöltős kérdőíves adatfelvételi mód sajátossága, hogy a végleges mintába kerülés egyetlen dologtól függ, attól, hogy a válaszolásra felkért adatszolgáltató visszaküldi-e a kérdőívet. Az általunk kiküldött kérdőíveket az adatfelvételi időszak egy hónapja alatt 120 értékelhető kérdőív érkezett vissza. A kérdőíves adatok elemzésekor. A visszaérkezett kérdőívek belső aránya földrajzilag, nemek szerint és korcsoport szerint is eltérhet a kiküldött kérdőívek belső arányától. Ez az eltérés azt mutatja, hogy az idős férfiak motiváltabbak voltak a kérdőívre való válaszolásra. A visszaérkezési aránytalanságokat korcsoport és nem szerinti súlyozással korrigáltuk. Mivel az alkalmazott kutatási módszer nem tette lehetővé valószínűségi mintavétel alkalmazását így a kutatás végleges mintája esetében a mintavételi hiba sem becsülhető meg. Mivel 6
azonban a településrész szerinti összetétel és a súlyozott kor/nem dimenzió tekintetében nincs számottevő eltérés a mintavételi keret és a minta között, az adatbázis alkalmas a kutatási koncepcióban foglalt kérdések vizsgálatára, alapvető tendenciák jelzésére. 1.5 Adatfeldolgozás A kvantitatív elemzés során a kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi problémákat, intézményeket négy, öt illetve hétfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, elutasítást stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, támogatottságot stb.) jelez 1. A gyakrabban használt egyváltozós elemzési technikák (gyakoriság, átlagok stb.) mellett a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására ún. többváltozós matematikai-statisztikai módszereket is használtunk. A kvalitatív elemzés eredményei a törzsszövegben nem kerültek egyértelmű összesítésre. Ennek oka az, hogy a fókuszcsoportos vizsgálat a teljes elemzési tematikát vette górcső alá, így célszerűnek láttuk a tapasztalatokat az adott eredményekhez hozzáfűzni, helyenként csoportosítva, illetve egyenként közölni. Persze adódtak olyan problémakörök is, melyek nem kerültek kvalitatív tesztelés alá, ezek értelemszerűen nincsenek külön feltüntetve. 1 A százfokú skálára átkódolt ordinális mérési szintű skálák természete az átkódolással nem változott meg, továbbra sem tekinthető klasszikus arányskálának, vagyis a két skála érték között csak kisebb nagyobb relációkat lehet tenni de aritmetikai jellegű interpretációt nem tehetünk (pl. nem mondhatjuk, hogy az egyik vagy másik skálaérték pontosan kétszer nagyobb a másiknál). 7
2. A város és az idős népesség demográfiai helyzete 2.1 Fontosabb demográfiai mutatók 2 Székesfehérvár népessége 1870-től az 1990-es évekig folyamatosan nőtt, csak a második világháború éveiben tapasztalható csökkenés. Ez a növekedési pálya azonban az 1990-es években megfordult, 1990 és 2001 között csökkenés következett be mind az állandó népesség, mind a lakónépesség tekintetében. 2001-ben a népszámlálás alapján az állandó népesség 103070, a lakónépesség 106346 fő volt. Székesfehérvár lakónépességének alakulása 120 ezer fõ népességszám (fõ) változás az elõzõ idõszakhoz képest (%) 160% 100 ezer fõ 80 ezer fõ 140% 60 ezer fõ 120% 40 ezer fõ 20 ezer fõ 100% 0 ezer fõ 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 80% forrás: KSH évkönyvek Részletesebben vizsgálva a lakónépességének száma 1870 és 2000 között több mint négyszeresére nőtt (23.279 főről 105.119 főre). A város népessége először 1870 és 1940 között duplázódott meg, ebben az időszakban a legintenzívebb növekedés 1890 és 1900, valamint 1930 és 1940 között mérhető, amikor 116 illetve 117 százalékos volt a népesség növekedése az előző évtizedhez képest. A második világháború miatt érthetően egy kis mértékű népesség csökkenés volt, de a háború utáni 30 évben a város ismét megduplázta a népességét, az 1980-as népszámlálás idején már több mint 100 ezer lakosa volt a városnak. Ebben az időszakban a legintenzívebb növekedési ütem 2 A fejezet egy része a meglévő statisztikákon túl a 2003-as Székesfehérvár szociális térképe című, az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet által készített tanulmány eredményei alapján készült. 8
(140 százalékos) az 1960-as években volt. Ezt nyilván a város ipari szerepének rohamos fokozása hozta magával (Videoton, Könnyűfémmű, Ikarus), a nagymértékű munkaerő kereslet sokakat csábított a városba. A mostani idős népesség jelentős része szintén ekkor érkezett bevándorlóként. Ettől az időszaktól kezdve a város népességének növekedési üteme folyamatosan lassul, s a 90-es években már abszolút értékben is csökkenés mérhető. A település lakóinak száma 1979-ben lépte át a százezres határt, 1984-ig még tovább emelkedett, azóta azonban kisebb ingadozásokkal 1995-ig állandónak volt tekinthető. A 90-es évek első felének gazdasági válsága még nem hozta magával a népességszám azonnali csökkenését, viszont a 90-es évek közepétől (meglepő módon a gazdasági stabilizálódás és a multinacionális tőke által okozott munkaerő kereslet idején) csökkent a város népessége, öt év alatt közel 4000 fővel. Ennek elsősorban a negatív vándorlási egyenleg az oka, 2000-ben a természetes fogyás mellé már -989 fős negatív vándorlási egyenleg párosult. A népesség számának alakulását a természetes szaporodás vagy fogyás, valamint a vándorlási egyenleg jelentősen befolyásolja. 1970 és 1990 között Székesfehérváron mindkét mutató pozitív volt, azaz a természetes szaporodás mellé pozitív vándorlási egyenleg társult. 1990 és 2001 között azonban mindkét mutató negatívvá vált, a halálozások száma meghaladta a születések számát és az elvándorlók száma magasabb volt, mint a beköltözőké. A születések száma a három évtizedet tekintve folyamatosan csökkent, 1970 és 1979 között 16508 élve születés volt Székesfehérváron, 1980 és 89 között 14226, 1990 és 2001 között viszont már csak 12010. A vándorlási különbözet is 1970-79-es időszakban volt a legnagyobb, 16263, ami több mint az élve születések száma az adott időszakban. 1980 és 89 között a vándorlási különbözet több mint 90 százalékkal csökkent, az egyenleg ebben az időszakban 1493 fő. 1990 és 2001 között a vándorlási különbözet is negatívvá vált, 2561 fővel többen hagyták el a várost, mint ahányan beköltöztek. 9
Ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás alakulása (1963-2001) 25 ezrelék élveszületés halálozás 20 ezrelék 15 ezrelék 10 ezrelék 5 ezrelék 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 ezrelék Részletesebben vizsgálva a természetes szaporodást, Székesfehérvár ebből a szempontból láthatóan egyre kedvezőtlenebb helyzetben van, a háború utáni baby boom gyermekeinek szülő korba való lépése, valamint az 1960-70 közötti nagymértékű bevándorlásnak köszönhetően 1974-78 között a természetes szaporodás aránya meghaladta a 10 ezreléket. Az ezt követő évektől kezdve a természetes szaporodás hirtelen lecsökkent, hét évvel később, 1985-ben már három ezrelék alá került. 1995-től kezdve pedig a természetes szaporodás negatív előjelű, vagyis természetes fogyásról kell beszélni. Az ezer lakosra jutó halálozás száma a 70-es évektől kezdve gyakorlatilag állandó, 9-10 között ingadozik, míg a születésszám 1975-től kezdve folyamatosan csökken a 22,7 ezrelékes arány, a 80-as években már csak 12-15 ezrelék volt, 95 után pedig 8-9 ezrelék, ami alacsonyabb, mint a halálozási arány, tehát természetes fogyás mérhető. Jelenleg tehát a természetes fogyáshoz párosul egy negatív vándorlási egyenleg egy öregedő városban, ami igen komoly következményekkel járhat a jövőre nézve. Székesfehérváron a népesség korcsoport szerinti megoszlása nagyjából megfelel az országos átlagnak. 10
A népesség korcsoport szerinti megoszlása 100% 80% 60% 40% 60 év felett 40-59 év 15-39 év 0-14 év 20% 0% Magyarország Székesfehérvár Összevetve a lakosok életkorát az egyes városrészekben, megállapítható, hogy a gazdaságilag leginkább aktívnak tekinthető korosztály (30-60 közöttiek) aránya a Palatovárosban a legmagasabb (65 százalék), s az Öreghegy-Ráchegy részen a legalacsonyabb, mindössze 46 százalék. A városban élők felnőttek átlagéletkora 45,4 év, ez az átlag azonban elfedi a városrészek között különbségeket, melyet az alábbi diagram szemléltet. 11
Jelenleg kb. 20 ezer fő 60 éven felüli lakos él Székesfehérváron, korcsoport szerinti arányuk nagyjából megfelel az országos átlagnak, 19 százalék. Részletesen vizsgálva a lakosok korösszetételét az egyes településrészeken jelentős eltéréseket tapasztalhatunk, ami a városrészek sajátos demográfiai helyzetét mutatja. A fiatalkorú lakosok legnagyobb arányban Palotaváros északi részén és Feketehegyen élnek (25-26 százalék az arányuk), a legkisebb arányban pedig az Ősz u., Prohászka, Almássy telepeken valamint a Kadocsa út környékén, népességbeli részarányuk csak 14-15 százalék. A fiatal felnőttek a Palotaváros déli részén laknak magasabb arányban (a népesség 27 százaléka), de arányuk Vízivárosban és Palotaváros északi részén is meghaladja az átlagot. Az idős népesség (60 éven felüliek) az átlagos 19 százalékkal szemben a Belvárosban 32, a Prohászka út környékén (vasút környék) 33, az Almássy telepen 28, a Kadocsa környékén 29 százalékát teszik ki a lakosoknak. Ezzel szemben a 60 éven felüliek aránya nem éri el a 10 százalékot sem a Palotavárosban, s csupán 14-16 százalék Feketehegyen illetve Öreghegyen. Az, hogy egy városrészben az idős népesség aránya átlag feletti, csak abban az esetben okozhat tartósan problémát, ha nincsenek helyben olyan fiatalok, akik a helyükbe lépnek majd. Az öregedési index éppen erre a problémára hívja fel figyelmet. Minden egyes kerületben és körzetben kiszámoltuk a fiatalokra (18 éven aluliakra) jutó idősek (60 éven felüliek) arányát. A város egészére nézve az öregedési index értéke 105 vagyis 100 fiatalra átlagosan 105 idős lakos jut, ám ahogy az várható, vannak kifejezetten kedvező helyzetben lévő településrészek és vannak igen öregedő kerületek is. A legmagasabb öregedési index a Belvárost, a Prohászka és a Kadocsa környékét jellemzi, ezeken a területeken 100 fiatalra több, mint 200 idős lakos jut átlagosan. Ezeken kívül a 12
Szedreskert, az Ősz utca környéke, Felsőváros és az Almássy telep is egyértelműen öregedő városrész, míg Palotaváros, Feketehegy, Öreghegy és Maroshegy öregedési indexe a legalacsonyabb. Öregedési index kerületenként Prohászka Kadocsa Belváros Almássy Ősz u. Szedreskert Felsőváros Tóváros Víziváros Búrtelep Fecskepart Alsóváros Köfém Maroshegy Öreghegy D. Öreghegy É. Feketehegy Palotaváros É. Palotaváros D. 56 52 111 109 99 96 89 87 85 84 77 148 144 220 214 203 195 181 átlag: 105 20 0 50 100 150 200 250 100 fiatalra jutó idős lakos száma A 18 éven aluli népesség és a 60 éven felüli népesség gazdasági aktivitása igen korlátozott, ez a két korcsoport jellemzően eltartottakból áll, míg a 18-59 közötti korosztályt tipikusan a gazdaságilag aktívak alkotják. Az eltartottak korcsoportjában lévők száma az aktívak arányában adja a függőségi indexet. Ennek értéke városi szinten 60, vagyis 100 aktív korban lévő lakosra 60 inaktív korban lévő lakos jut. Az öregedő városrészekben a függőségi index ennél jóval magasabb értéket vesz fel, a Prohászkán 100 aktívra 94, a Belvárosban 89 eltartott jut. 13
Kerület Elnevezés 0-17 évesek aránya 18-29 évesek aránya 30-59 évesek aránya 60-X évesek aránya Átlag 18,3 20,1 42,2 19,3 1 Szedreskert 16,9 18,4 39,9 24,9 2 Belváros 15,5 15,6 37,3 31,5 3 Ősz u. 14,6 20,2 38,9 26,3 4 Víziváros 17,0 22,1 42,4 18,5 5 Prohászka 15,2 15,1 36,3 33,4 6 Tóváros 17,3 20,8 42,7 19,3 7 Palotaváros 17,7 26,9 46,0 9,3 8 Palotaváros 26,3 22,9 45,6 5,2 9 Feketehegy 24,5 18,4 43,5 13,6 10 Fecskepart 18,2 20,0 44,2 17,6 11 Felsőváros 17,6 16,7 40,5 25,2 12 Almássy 14,5 17,7 39,5 28,3 13 Kadocsa 13,7 17,6 39,5 29,2 14 Öreghegy 19,1 21,1 45,1 14,7 15 Öreghegy 18,6 20,7 45,0 15,7 16 Köfém 19,3 19,5 44,4 16,8 17 Búrtelep 21,2 16,4 41,3 21,1 18 Alsóváros 20,5 18,5 42,8 18,3 19 Maroshegy 19,7 20,8 42,7 16,8 Forrás: Echo Survey szociális térkép, 2003 Kerület Elnevezés Öregedési index (60 éven felülik száma a 18 éven aluliak arányában) Függőségi index (60 éven felüliek és a 18 éven aluliak száma a 18-59 évesek arányában) Ifjúsági index (A 30 éven aluliak száma a 30 éven felüliek arányában) Átlag 105 60 62 1 Szedreskert 148 72 54 2 Belváros 203 89 45 3 Ősz u. 181 69 53 4 Víziváros 109 55 64 5 Prohászka 220 94 43 6 Tóváros 111 58 62 7 Palotaváros 52 37 81 8 Palotaváros 20 46 97 9 Feketehegy 56 62 75 10 Fecskepart 96 56 62 11 Felsőváros 144 75 52 12 Almássy 195 75 48 13 Kadocsa 214 75 45 14 Öreghegy 77 51 67 15 Öreghegy 84 52 65 16 Köfém 87 57 63 17 Búrtelep 99 73 60 18 Alsóváros 89 63 64 19 Maroshegy 85 57 68 Forrás: Echo Survey szociális térkép, 2003 14
A 60 év feletti lakosság átlagéletkora 70,5 év. Az idős népességen belül a 60-69 évesek aránya 52 százalék, a 70-79 éveseké 35 százalék, a 80 évesek vagy idősebb lakosok aránya pedig 13 százalék az idős lakosokon belül. A népszámlálás idején a városban a lakosok 48 százaléka (51037 fő) férfi, 52 százaléka (55309 fő) nő volt, így 1000 férfira 1084 nő jut, ami kiegyensúlyozottabb, mint az országos átlag (1102). A nők száma és aránya a 0-39 éves korosztályban alacsonyabb, mint a férfiaké, az idősebb korosztályokban azonban fordított a helyzet. A városban 100 felnőtt korú lakosra 22 gyermekkorú és 26 öregkorú jut, a 100 gyermekkorúra jutó öregkorúak száma pedig 117. A népesség korcsoport és nemek szerinti megoszlása Székesfehérváron 100% 7485 11206 80% 60% 14390 16628 60 év felett 40-59 év 40% 21009 19707 15-39 év 0-14 év 20% 0% 8153 7768 férfi nõ A 60 éven felüliek nemi megoszlása Székesfehérváron férfi 40% nő 60% 15
Az idős lakosok többsége nem egyedül él a magányos öregek aránya kb. egyharmad, ugyanakkor a csak időskorúakból álló háztartások csaknem 60 százaléka egyszemélyes háztartás. Az idősek egyharmada saját családi házban, kétharmada saját tulajdonú tömbházi vagy lakótelep lakásban él, az átlagosan két lakószobával. A háztartások korösszetétel szerinti megoszlásának vizsgálatakor az derül ki, hogy a legtöbb háztartásban fiatal- és középkorú személyek egyaránt megtalálhatók, de ez a szerkezet nagyobb arányban fordul elő a családháztartások között. A csak időskorúakból álló háztartások aránya az összes háztartás között lényegesen nagyobb, mint a családháztartások esetében. Emögött az áll, hogy a csak időskorúakból álló háztartások csaknem 60 százaléka egyszemélyes háztartás. A csak fiatalkorúból álló háztartásoknak 42 százaléka egyszemélyes háztartás, a középkorúaknál ez az arány 53 százalék. Az egyszemélyes háztartásokban élők majdnem fele időskorú, 34 százaléka középkorú és alig több mint 16 százaléka fiatalkorú. 100% 80% Háztartások szerkezete 1691 1673 2874 445 2448 328 60% 40% 20% 0% 16303 16228 8658 3530 6491 2971 4013 2238 összes háztartás családháztartás fiatal-, közép- és idõskorú közép- és idõskorú fiatal- és idõskorú fiatal- és középkorú csak idõskorú csak középkorú csak fiatalkorú A székesfehérvári időskutatásból kiderült, hogy a fehérvári idősek körülbelül egyharmada született Székesfehérváron, kétharmaduk később költözött ide, döntően az 50-es és 60-as években. Nem őslakos fehérváriak fele a munkahely miatt telepedett le itt. Ezzel együtt ők sem bánták meg, hogy ide költöztek, ugyanis az idősek szeretnek Fehérváron lakni. Minden 10 megkérdezettből 9 ezt válaszolta. 16
Mikor költözött Székesfehérvárra? beköltözések számának alakulása 25 említések 20 15 10 5 0 '20-as '30-as '40-es '50-es '60-as '70-es '80-as '90-es 2000 óta évtizedek Ön miért költözött Székesfehérvárra? munkahely miatt 46% családom miatt 18% jobb életfeltételek 4% lakhatási feltételek egyéb 6% 15% a szüleim ideköltöztek 11% Az idősek iskolai végzettségük szerint 2005-ben a survey kutatás alapján öt csoportba lettek besorolva. Ezek szerint 10 százalékuk kevesebb mint nyolc osztályt végzett, 16 százalék elvégezte a nyolc általános, 10 százalékuk kitanult valamilyen szakmát, 31 százalék érettségizett, és 33 százalék diplomát szerzett élete folyamán. 17
A megkérdezett nyugdíjasok 9 százaléka főállásban dolgozik, 2 százalék részmunkaidős foglalkoztatott, további 2 százalék alkalmi munkákat vállal. 86 százalék nyugdíjas, 1 százalék pedig háztartásbelinek jelölte meg magát. A székesfehérvári idős népesség iskolai végzettsége szakmát szerzett nyolc általános nyolc ált. kevesebb érettségizett diplomás Az idősek gazdasági aktivitása alkalmi részmunkaidős főállásban nyugdíjas háztartásbeli 18
2.2 Anyagi helyzet Az anyagi javakkal való gazdálkodás idős korban is különös figyelmet igényel. A korábbi jövedelemnek ugyanakkor sokan mindössze a töredékével rendelkeznek csak, ezért kénytelenek a forrásokat gondosan elosztani. A fehérvári idősek átlagosan havi 67 ezer forintot költenek, ennek az összegnek a 41 százalékát élelmiszerre költik (27 ezer Ft/hó), de fogyasztói kosarukban a lakhatási költségeik is 32 százalékos részt tesznek ki (21 ezer Ft/hó). E mellett jelentős összegeket fordítanak a szükséges gyógyszerekre, az összes kiadásuk 10 százalékát. Az idősek havi kiadásuk 6 százalékát áldozzák kommunikációs költségekre. Könyvekre, újságokra, élvezeti cikkek vásárlására, szórakozásra, szépségápolásra átlagosan 1200-1700 forint jut, az összkiadás 10 százaléka. Az idősek "fogyasztói kosara" élelmiszer lakhatási költségek egyéb gyógyszerkiadások kommunikációs költsége 19
Rendszeres segélyben az idősek kb. 5-7 százaléka részesül az önbevallás alapján, többségében közgyógyellátás vagy gyógyszertámogatási segély formájában. Mindezzel együtt az idősek 15-20 százaléka valamilyen hitelt is törleszt. Óvatos becslések alapján az idős háztartások kb. egyharmada él a minimálbér alatti összegből, s egytizedük gazdálkodhat a minimálbér kétszeresét maghaladó összegből. Valamilyen hitelt törleszt Milyen ingatlanban él? saját ház 33,0% nem 81% igen 19% egyéb 5,0% saját lakás 62,0% Az idősek általában viszonylag jól felszerelt háztartásban élnek (sokan nyilván gyermekeikkel), a 90-95 százalékuk olyanban, ahol van színes televízió, telefon, háromnegyedüknél automata mosógép és mikrohullámú sütő is van a háztartásban. A mobil kommunikáció penetrációjára jellemző, hogy az idősek kétharmada olyan háztartásban él, ahol van mobiltelefon, ugyanakkor számítógéphez is minden negyedik idős hozzájuthat a háztartáson belül, internethez pedig minden hatodik. Az adatok olvasásánál, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az idősek jó része több generációs háztartásban él, ezért egy-egy fogyasztási cikk megléte a háztartásban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az idős családtag használja is azt. A tárgyi javakkal való ellátottság nemenként jelentős eltéréseket mutat, hiszen a nők minden jóléti dimenzióban hátrányosabb helyzetben vannak, mint a férfiak, kisebb valószínűséggel jutnak hozzá a felsorolt javakhoz. A kvalitatív tapasztalatok azt mutatják, hogy az idős szervezetek vezetői nagyjából tisztában vannak azzal, hogy az idősek egy része, annak ellenére, hogy saját lakással, házzal rendelkezik, valamilyen hitelt is törleszt. Elmondásuk szerint, az idősek gyakran támogatják, akár még pénzzel is, a gyermekeiket, unokáikat, hiszen a gyermekeket nevelő szülőkre sok teher hárul. 20