2013. KARÁCSONY XVIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - A Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja - Megérés karácsonyra Elismerés Kamilla Miközben ott tartózkodtak, elérkezett Mária szülésének napja. Lk 2,6 fotó: Hegede László és Hegede Márti
Köszöntõ XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele...a szerk. Hogyan tudjuk ebben a rohanó világban megõrizni a lelki békénket? Hogyan tudunk ráhangolódni az elõttünk álló ünnepre? Hogyan várhatjuk Jézus születését, hogy bennünk is megszülethessen? Ne vásárlással. Nem kell újabb égõ, újabb gömbdísz, fölösleges kacatok. Ne azon streszszeljünk egész decemberben, mit mikor hol, mennyiért veszünk meg! Hajlamosak vagyunk elmerengeni azon, hogy ilyen-olyan süteményt sütünk, most szebben díszítem a lakást, mint tavaly, de karácsony elõtt még alaposan ki kell takarítani, megvenni a fát, az ennivalót, az ajándékokat. Számos tennivaló akad. Közben nem figyelünk oda a családunkra, a mellettünk élõ, dolgozó, lélegzõ emberekre. Törtetünk át mindenkin, csak a tökéletes karácsony megteremtése lebeg a szemünk elõtt. És ott álltunk a csodálatosan feldíszített fa elõtt az ünneplõbe öltöztetett családtagjainkkal, és a várt boldogság helyett szomorúak maradunk. Miért? A külsõségekkel foglalkoztunk. Azt gondoltuk, attól lesz tökéletes a karácsony, ha minden a helyén van. Csak éppen a lelkünkben nincs nyugalom. Amikor ezeket a sorokat írom, még advent van. Várjuk Jézus megszületését, hogy a szívünkben is megszülessen. Ne vásárlással, takarítással, veszekedéssel, önzéssel várjuk! Legyünk többet együtt a körülöttünk élõ emberekkel! Gondolatébresztõnek álljon itt ez a történet: Az anyóka, aki Istent várta Élt egyszer egy idõs asszony, aki nap, mint nap hosszú órákon keresztül imádkozott. Egy nap Isten hangját hallotta, aki így szólt hozzá: - Ma eljövök hozzád, hogy meglátogassalak téged.képzeljétek el micsoda örömöt és büszkeséget érzett. Csinosítani kezdte otthonát és kitakarított, tésztát gyúrt és süteményt sütött. Aztán felvette a legjobb ruháját és várni kezdte az Úr érkezését. Egy kis idõ múltán valaki kopogtatott az ajtaján. Az anyóka sietett, hogy ajtót nyisson. De csak a szomszédasszonya volt, aki csak egy kis sót akart kölcsön kérni. Az anyó elküldte: - Az Isten szerelmére azonnal menj innen, most nincs idõm erre a butaságra! Istent várom az otthonomba! Na, menj már! - és becsapta a megbántott asszony orra elõtt az ajtót. Kicsit késõbb megint kopogtattak Az asszony megnézte magát a tükörben, megigazította a ruháját és futott ajtót nyitni. De ki volt az? Egy óriási kabátot viselõ kisfiú, aki gombokat és szappant árult fillérekért. Az öregasszony így tört ki: - A Jóistent várom. Nincs egy csepp idõm sem. Gyere vissza máskor!- és a gyermek orrára csapta az ajtót. Azután megint kopogtattak. Az öreganyó kinyitotta az ajtót és egy rongyos, sápadt öregembert látott maga elõtt. - Egy szelet kenyeret, jóasszony, legyen akár száraz is És ha megengedné, hogy egy pillanatra megpihenjek a lépcsõjén!- kérte könyörögve az öreg. - Ó, ne! Hagyj békén! Istent várom! És takarodj el a lépcsõmrõl! Mondta bosszúsan az öregasszony. A szegény ember sántikálva odébb állt, az öreganyó pedig visszatért és várta Istent. Teltek az órák és a nap nyugovóra tért. Eljött az este és Isten nem érkezett meg. Az asszony mélyen csalódott. Végül úgy döntött, hogy nyugovóra tér. Furcsa mód rögtön elaludt és álmodni kezdett. Álmában megjelent neki a Jóisten és ezt mondta: - Ma háromszor jöttem el hozzád, és te háromszor utasítottál el. (BRUNO FERRERO, Más történetek, Don Bosco Kiadó, Budapest 2000, 55-56.) Hegede Márta beszámolók Fájdalmas Szûzanya Búcsú - Máriás fiatalok találkozója A gyöngyösi ferences plébánia által szervezett eseményre az ország több pontjáról és az országhatáron túlról is érkeznek díszbe öltöztetett Mária-szobrok. A közösség erejére és fontosságára hívta fel a figyelmet a Fájdalma Szûzanya búcsúján Gyöngyösön Urbán Erik ferences atya, a csíksomlyói kegyhely igazgatója. A szabadtéri oltárnál celebrált szentmisén kiemelte: az ember feladata sok egyéb mellett az is, hogy a megnyílt ég sugarát összegyûjtse és tovább adja azoknak, akik az élet árnyékos oldalán vannak. - Az ember társas lénynek született, éppen ezért derûs, reménységet keltõ közösségeket kell kialakítanunk, ahol barátokra találunk és ahol közeledhetünk egymáshoz - hangsúlyozta Urbán Erik hozzátéve: a gyöngyösi búcsújáró hely is egy lehetõség a közösségalkotásra, hiszen az oda látogatók egy nagy család tagjának érezhetik magukat. A Fájdalmas Szûzanya búcsú évrõl évre otthont ad a Mária-szobrok találkozójának. A népviseletben vagy ünneplõben érkezõ szoborvivõ zarándokok idén mintegy hetven településrõl érkeztek, sokan, köztük az abasáriak is, gyalog tették meg az utat a gyöngyösi búcsúba. Forrás: http://www.gyongyos.hu/helyihirek/kultura/1477-fajdalmas-szuzanyabucsu-marias-fiatalok-talalkozoja 2
XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele.elmélkedés Megérés karácsonyra TORNAY ANDRÁS Karácsonyi dal 2000 év után Csendben érkezel S én csendben várlak Csodádban reménykedem S csodádban csodálkozva látlak Ma este árvák és némák az angyalok Ma este új esélyt adhatok és kaphatok Ismerkedem gyermekként alázatos titkoddal Teljességed karcolom elcsorbult szavakkal Nem vagyok bölcs, nincs rám bízva mások kincse Én csak bámulom a terved és jászolod Karácsonyra készülve felvetõdik bennem a kérdés, hogy át tudjuk-e igazán élni ennek az ünnepünknek a mély tartalmát. Vagyis az ünneplésünkben találkozunk-e majd a valós Jézussal, és milyen készület vezet oda, hogy találkozhassunk vele. Szent Ferenc 1223. karácsonyán, amikor Greccioban elõször rendezte meg a szent éjszakát, hogy tulajdon szemével láthassa azt a kiszolgáltatottságot, amelyet Isten fia értünk szeretetbõl vállalt a megtestesülésben; a jászolban lévõ Kisded szobra megelevenedett elõtte. Ferencnek ez egyértelmû visszajelzés volt arra, hogy Jézussal ott ténylegesen találkozott. Ferencnek tizennyolc év lelki tapasztalatára, érésére volt szüksége ehhez a találkozáshoz. Milyen hittapasztalatok vezettek ide? Krisztus felismerése a leprásban, akit ezért meg is csókol Ferenc, és élete kockáztatásával ápolja ezeket az élõhalottakat. A Keresztrefeszítettel való találkozás San Damiano romos templomában, majd ezután a szenvedõ, kitaszított, nélkülözõ emberekkel való közösségvállaláson keresztül Krisztus keresztjének a hordozása. A szegénységben, a kicsiségben, az alárendeltség keresésében közösség Jézussal. Késõbb, amikor más társakat adott melléje az Úr, és az új közösség egyre nagyobbá válik, jelentkeznek a közösségi élet szenvedései: társai közül többen nem értik Ferencet, mást tartanak fontosabbnak, mint amelyet neki megteremtett az Úr. Ezért a Regula megszülése fájdalmas szülés gyümölcse. Végül Ferenc még a legfõbb elõljáróságról is lemond, s így kerül közösségbe az értünk az utolsó helyet elfoglaló Üdvözítõvel. Ferenc sokat sírt életében amiatt, mert a keresztények nem szeretik az igazi szeretetet. Damiettánál a keresztesek Krisztus iránti értetlenségét látva bátran bemegy fegyvertelenül a szultán elé. Így vállal közösséget Jézussal, aki szelíd és kiszolgáltatott, mint a bárány a farkasok között. Ferenc ezen tapasztalatain keresztül egyre mélyebben belelát abba a valóságba, hogy mit jelent a Fiúisten közösségvállalása velünk emberekkel, ami a megtestesülés misztériumának a lényege. Isten Emmanuel, azaz velünk teljes közösséget vállaló Isten, aki nem kívülrõl szemléli az életünket, hanem aki a fájdalmak férfia, aki tudja, hogy mi a szenvedés. Aki nem válogatott az emberi élet vonatkozásában, hanem a legfájdalmasabb aspektusaiban közösséget vállalt velünk. Ha komolyan találkozni akarunk Jézussal, nekünk is végig kell járnunk az érés útját, a szelídség, a kiszolgáltatottság, a szolgálat, az együttérzés, a türelem, a szenvedés keresztútját. Fr. Szikszay Leopold OFM A legnagyobb szeretet van itt és gõgicsél A legnagyobb szeretet éhes és enni kér A legnagyobb szeretet most gyönge és szinte fél A legnagyobb ki szeretett ma újra bennem él Áldott, szent pillanat ez, s mi mit sem értünk belõle Már holnap kiáltjuk, hogy feszítsék keresztre Te mégis belépsz halkan ismeretlen idõnkbe Hogy békét simogass háborgó szívünkbe Csendes éj. Némíts el. Szentséges éj. Készíts fel. Ma este itt a születés ideje Ma este újra és elõször könyörgök Dicsõség Mennyben és Földön Istennek Békesség benned, bennünk és bennem. Budapest, 2013. november 10. 3
XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele Békesség a jóakaratú embereknek Közönnyel figyelte a tolakodó emberek hadát. Már-már egy tengeráradatnak érezte, ahogy felkapja a tömeg,és már egyszerûen nem ura a lábainak Hova ez a sok ember?! Csak egy hamburgert akart bekapni a közeli büfében, de úti célja úgy látszott, megváltozott. Azt sem tudta merre sodródik, elõtte csak a cél lebeget, amit korgó gyomrának folyamatos morgása adott tudomására. A kábulatát egy bevásárló kocsi törte meg, amivel egy idõsebb néni próbált utat törni magának, és ehhez minden erejét bevetette. Talán még köszönettel is tartozott neki, hiszen ha a kocsi nem csapódik a jobb térdéhez, észre sem veszi, hogy egy plázában van és fogalma sincs arról, hogyan került ide. - Nem ba - gondolta magában, majd csak akad itt egy büfé, ahol megreggelizhetek. Nehezen, de átverekedte magát egy boldogan kacarászó lánycsapaton és sietve leült egy gyorsétterem székére. Nem vacillált, a lényeg, hogy olcsó és sok legyen! Úgy érezte egy lovat is fel tudna falni! Már a pult felé vette az irányt, amikor egy kétes külsejû férfi és egy kisgyerek nyújtogatta felé koszos kezeiket és élelemért könyörögtek. Na, még mit nem - gondolta magában -, én is megdolgozom a pénzért, azt hiszi ez a szakadt, csöves, hogy ha magával rángatja a gyerekét, majd megesik rajta a szívem! Dolgozzon, aztán majd ehet õ is! Különben is csak elissza vagy eldrogozza, én ehhez nem asszisztálok! - úgy érezte a koszos, meggyötrött arcú férfi megérzett valamit gondolataiból és a szemei is tükrözhették a megvetést, mert megfogta a kisgyerek kezét és alig hallhatóan odaszólt neki valamit, amitõl a kicsinek a szája sírásra görbült. Ne még ez is! - bosszankodott tovább -, még színházasdit is játszanak! Már az evéstõl is elment a kedve, és az elõbb oly fontosnak tûnõ ételek már csak keserû szájízt ébresztettek benne Ez a karácsony is olyan, mint a többi! Reklámok hada mossa át az agyakat, ezért ész nélkül vásárolnak az emberek, na meg az adakozás témáját is meglovagolják, mert ez így illik karácsony tájékán. Már a hányingerrel küszködött, tudta ennie kell valamit, még is vitte a lába, maga sem tudta merre. Csak azt érezte, el, el, innen, ahol mindent átjár az emberek romlottsága és képmutatása. Amikor kilépett a pláza fotocellás ajtaján és megcsapta a hideg decemberi szél, már nem érzett semmit, csak tompa zajokat észlelt maga körül és, azt hogy valaki felé hajol. Ezután emlékfoszlányok villantak fel, amint 4 erõlködve parancsolja szemének, hogy nyílj ki! Egyszer aztán sikerült is, de nem akarta elhinni, amit látott! A koszos, hajléktalan megfeszítve minden izomzatát odavonszolta õt egy közeli padhoz, majd dohos, vizes kabátjával betakargatta, eközben végig a kezét szorította, mintha menekülni próbálna. Jézusom, ez most biztos kirabol engem - gondolta erõtlenül és elsötétült a világ. Azóta jó pár karácsonyt megért már és éltesebb korának köszönhetõen talán bölcsebb is lett, de soha nem felejti el, hogy volt képes ilyen ostoba és balga ember lenni. Ma már tudja, mert megtanították rá, hogy adni jobb, mint kapni! Azon az éjszakán egy életre szóló útravalót kapott a hajléktalan embertõl! Tudta, hogy ott volt vele, a kisfiáva,l és azt is, hogy egyedül õ volt, aki segíteni próbált rajta, és mégis a legrosszabbat feltételezte róla. Amikor a mentõben magához tért, kereste õt. Az orvos azt mondta, névtelen bejelentés érkezett és amikorra õk kiértek, senki nem volt mellette. Emberi gyarlóságát itt is megcsillantotta! Biztos csak álmodta az egészet, még hogy egy csöves próbáljon rajtam segíteni, röhejes - gondolta, és keserûen felnevetett. Nem sokat váratott magára megszégyenülése, mert a hajléktalan nyirkos, szagos kabátja betöltötte a mentõ kicsiny fülkéjét, és akaratlanul is észre kellett vennie, ahogy az orvos fintorog. Elõször nem értette, de miután rájött az okára, hatalmas boldogság öntötte el lelkét! Hát mégsem álmodta, ott voltak mellette és még a kabátját is rá terítette! Meg kell õt keresnie Talán két-három karácsony is elmúlt úgy, hogy mindhiába kutatta õt, amikor is egyszer a Moszkva térnél egy kéregetõ kisfiúval nézett farkasszemet. Közönyösen elsietett mellette, de valami mégsem hagyta nyugodni. Visszanézett, és akkor pillantotta meg, hogy a fiúcska oda siet egy férfihoz, aki megsimítja arcát. A mozdulatban minden ismerõssé vált, nem habozott, hanem azonnal oda sietett és megölelte a férfit. A hajléktalan úgy nyújtotta békejobbját, mintha a legtermészetesebb dolog lenne. - Mond miért segítettél, hiszen én olyan lekezelõen bántam veled? Erre õ mosolyogva azt felelte: Abból is adhatsz, ami látszólag nincs, hisz a valóság a szeretetbõl teremtõdik. Jó barátja lett a csöves és magához mérten próbál neki segíteni az élet ügyes-bajos dolgaiban. Minden hónap elsõ keddjén együtt járnak ki a Göndör sori erdõbe a hajléktalanoknak élelmet osztani. Hálát érzett, hogy megismerhette, mert õ volt az, aki rádöbbentette arra, miért él és, hogy minél többet ad, annál több jó dolog történik vele. És pár nap múlva ismét karácsony Elõházi Rita
fotó: afiu.hu XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele Fiú! Valódi karácsony Hóesés. Karácsonyfa. Szép ajándékok. Családi vacsora. Szeretet ünnepe - ez jut eszünkbe és ezek lennének egy ideális karácsonyi film kellékei is. De mi marad a valódi karácsonyból, ha megszokott és biztonságot adó díszleteinket lehántjuk róla? A bibliai történet. Amelybõl hiányzik a kényelem és a jóllakottság, mert a világ peremén játszódik, hogy Isten ilyen lehetetlen körülmények között mutassa meg magát. Szerintünk ez a valódi karácsony. Az elmúlt esztendõ karácsonyára református testvéreink készítettek egy pár perces rövidfilmet, amit az afiu.hu oldalon tekinthettek meg. A film az M3 autópálya valamelyik parkolójában minimál díszlettel rántja le az ünnepet a hétköznapokba: semmi giccses csilli-villi, karácsonyi kûlcsín-készlet, csupán a parkoló mosdójában világra hozott fiúgyermek, rosszarcú figurák, mégis valódi Karácsony történet. Ma már hajlamosak vagyunk elengedni a fülünk mellett a kérdést: mi lenne a karácsonyból karácsonyfa, bevásárlóközpont rohamozás, eszem-iszom nélkül? A kérdésfeltevés pedig teljesen jogos: mi marad a karácsonyból, ha félretoljuk a díszleteket, ha lemossuk a mázat? Ha üressé és rideggé válik a csillogás, örömtelenné a válik a sokfogásos vacsora és a szükségtelen-személytelen ajándékhalmaz? Más nem, csak a Fiú születése. Az alábbiakban idéznék Várszegi Asztrik fõapát úr homíliájából, ami a filmmel kapcsán hangzott el tavaly az éjféli misén, Pannonhalmán. (Forrás: bencés.hu)...különös egy film volt, mert hiányoztak belõle a szokásos karácsonyi szereplõk és fordulatok. Nincsenek benne pásztorok, hanem kamionsofõrök és utcanõk. Nincsenek benne tevék és szamarak, kamionok vannak. Nincs istálló, hanem autópálya menti pihenõhely és mosdó. Nincs betlehemi csillag, hanem pislákoló, majd fényjelenségek között kialvó neoncsövek. Nincs subácska és kiscsizma, hanem egy utcanõ, aki piros kabátjával takarja be az autópálya mentén megszületett gyermeket. Nincsen angyali híradás sem, hanem okostelefon, amelynek fotójával adnak hírt arról, hogy a gyermek fiú lett. Szokatlan történet, szokatlan film ez, amely lebontja a karácsony kulisszáit, s egy fiatal szülõpárt, gyermeket és a társadalom peremén élõ emberek gondoskodását mutatja be. Megragadott a film, mert a lényegre mutat rá, sajátos eszközökkel a mai világban......testvéreim, a mai Magyarországon készült film és Szent Lukács elbeszélése egyaránt így fogalmazza meg karácsony üzenetét. Ha Isten az elsõ karácsonykor ilyen klisémentesen, az elõzetes elvárásokat lerombolva közeledett az emberhez, akkor hozzánk is ugyanígy közelít. Ha találkozni akarunk vele, életünk eddigi elgondolásait felül kell vizsgálnunk, le kell bontanunk bálványképeinket, akár emberrõl, akár földi, vagy égi hatalomról, akár magáról az Istenrõl, netán önmagunkról szólnak is, különben elsõnek ezek állják el a hozzánk közeledõ Isten útját. Istennek ez a formabontó, spontán és rendkívül szabad közeledése bennünket is arra indít, hogy lebontsuk kliséinket, amikor mi magunk indulunk el a másik ember felé. Istennek ez a szabadsága felszabadít bennünket, amikor akár egyházként, akár hívõ emberként indulunk az Istenre olyannyira szomjazó világba, hogy tanúságot tegyünk róla. Fennáll a veszélye, hogy saját elõzetes várakozásaink és megszokott mûködésmódjaink állják el az emberekhez közeledõ Isten útját. Pedig õ rajtunk keresztül, a mi szeretetünk révén akar közel menni az emberekhez. Jézus születése megteremtette és ma is megteremti annak lehetõségét, hogy õt választva odaforduljunk a szomszédunkhoz, a kollégánkhoz, a közeli vagy távoli rokonunkhoz és a Gyermek békéjét közvetítsük számukra, nem csak az ünnep pillanataiban, hanem a nehézségektõl terhes mindennapokban is. Mert megtapasztaltuk: az elsõ karácsony éjszakájától, Jézusban maga az Úr jön, hogy megszabadítson bennünket, hogy nevünkön szólítson minket, és küldjön testvéreinkhez. A karácsonyi dekoráció és a villódzó fények mögött végre találjunk Rá: ott van, minden talmi ragyogás nélkül, az evangéliumi történet egyszerûségében. Díszletek nélküli, áldott karácsonyt mindannyiunknak! Lehotai Kata 5
elismerés XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele A GYÖNGYÖS-ALSÓVÁROSI FERENCES PLÉBÁNIA ÉS RENDHÁZ, GYÖNGYÖS 6 A gyöngyösi ferences plébánia tagjainak munkája ott kezdõdik, ahol a világi tudás befejezõdik. A felújításra megérett kis templom falai között példaértékû szellemiségben folyik a kitartó, akadályokat nem ismerõ, állhatatos szolgálat. A ferencesek munkája az 1200-as évektõl változatlan formában van jelen az életünkben, céljuk a rendalapító Assisi Szent Ferenc egyszerû, de annál magasztosabb tanaira építkezve segíteni a rászorultakon. Félelmet és megalkuvást nem ismerve lépnek be azokon a kapukon, amelyektõl a legtöbben rettegnek, hiszen mögöttük csak a fájdalom, a szegénység, az elhagyatottság és a kilátástalanság sikolyai hallatszanak. Itt bizony csak az Úr segedelmével, benne bízva lehet remélni, hogy a segítség idejében érkezik, hogy a szavak enyhülés hoznak, hogy az ima ereje legyõzi a betegséget. A ferencesek szolgálata nem vár fizetséget, számukra egy köszönõ mosoly, egy gyenge kéz bizakodó szorítása a jutalom. A feladat olyan kvalitásokat követel a rend tagjaitól, amelyek mindenkinek például szolgálhatnak. A gyöngyösi ferencesek élõ keresztény közösséget építettek, s soha nem feledik az igaz célt: azt, hogy Krisztushoz hasonlóan maguk is jelekké válhassanak a megannyi bajjal küszködõ emberiség, a társadalom számára. A rend kitartó munkával térképezte fel a gyöngyös környéki rászorultak különféle rétegeit: a hajléktalanság kies bugyrait, az egyedül élõ megfáradt, beteges idõseket, a gyermeküket egyedül nevelõ nehézsorsú anyákat, a szegénységben tengõdõ nagycsaládosokat. Mindehhez muníciót csupán a túlcsorduló isteni szeretet ad nekik, melynek lényege a másokkal való megosztás. A hit és szolgálat olyan egységet alkot a szeretetszolgálatot mûködtetõ ferenceseknél, amely a megye minden polgára számára követendõ érték lehet. 2001 óta a templommal egy egységben mûködik az Autista Segítõ Központ (ASK), melynek fenntartója a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. A tagintézmények között található általános iskola, kiskorú fogyatékosok otthona, átmeneti otthon és lakóotthon is. A bentlakásos intézmények célja az autizmussal együtt élõ családok támogatása, a magas szintû egészségügyi ellátás és az otthon melegének becsempészése a sokszor önmagukról gondoskodni nem képes lakók életébe. Emberfeletti kihívások, szerény források és kiapadhatatlan tenni akarás jellemzi a gyöngyösi ferenceseket. A ferencesek 16 000 kötetes egyedülálló, õsnyomtatványokból, kódexekbõl és kéziratokból álló mûemlékkönyvtárat mûködtetnek, páratlan mûkincseket gondoznak. A könyvtár õrzi a Fustus-Bibliát (1462) a Magyarországon található legrégibb nyomtatott könyvet. Kultúránk felbecsülhetetlen értékû darabjai õsi tudást idéznek a barátok gyógyításáról, tanításairól, történelmérõl. A rendtartomány élén álló karizmatikus vezetõk (fr. Szabó József OFM házfõnök és fr. Kárpáti Kázmér OFM plébános) segítségével a gyönyörû gyûjtemény felügyelete és állagmegóvása biztosított. Korábban sajnos tragikus veszteségek érték az állományt: 1950- ben a szerzeteseket deportálták, a rendház régiséggyûjteményének pedig szinte teljes egészében nyoma veszett. Miután a barátokat elhurcolták a templom egy teljes évig õrizetlenül maradt. 1950 és 1990 között a kommunista diktatúra döntése nyomán a ferences testvérek helyett világi papok látták el itt a lelkipásztori szolgálatot. Természetesen ma a ferencesek gyöngyösi kolostora a vallásturizmus iránt érdeklõdõk számára bejárható. A látogatás során a könyvtáron kívül megtekinthetõ Vak Bottyán emlékhelye, a templomhajó, a sekrestye, a kolostor belsõ udvara és az ott kialakított gyógynövénykert. A rendhez kapcsolódó intézmény továbbá a Mátraházi Ferences Lelkészség, Magyar Alverna diáktanya is. A ferences rendház tervei között szerepel egy interaktív látogatóközpont kialakítása, melynek keretében szeretnék megnyitni Gyöngyös elsõ kilátóját a húsz méter magas középkori toronyban, Barátok kilátója néven. A toronyban megnyitnák azt a sokáig fallal lezárt barokk lépcsõt, amely a XX. század végéig a híressé vált elfalazott könyvek menedékhelye volt, s ismét elfoglalhatná méltó helyét az a Szent Mihály-harang, amely az 1904-es tûzvész óta nem szólalt meg. A templomhajó barokk boltozatának felújítása is a feladatok között szerepel. Pax et bonum! (Béke és áldás!) - így szól mottójuk. Reméljük, hogy belsõ békéjük és az isteni áldás hírét a megye elismerõ díja is tovább erõsíti. A kitüntetésre javasolt közösség adatai: Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Plébánia és Rendház, 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2. Telefon: 0637-311-971 E-mail: plébánia: gyongyos_pleb@ofm.hu, rendház: gyongyos@ofm.hu Horváth László országgyûlési képviselõ
XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele liturgia A keresztvetésrõl A hívõ ember igyekszik kifejezni hitét, Isten iránti szeretetét, odaadását, elkötelezettségét látható módon is. Így vagyunk szeretteinkkel is. Nem csak érezzük, hogy szeretünk valakit, nem is csak mondjuk, hanem gesztusainkkal, tetteinkkel ki is fejezzük. Ölelünk, csókolunk, simogatunk, megfogjuk a másik kezét, stb. Emberi kapcsolatainkban ezeket a jeleket nem szoktuk elfelejteni vagy elkapkodni, miért tennénk ezt Isten felé? A következõkben hitünk egyik látható jelérõl, a keresztvetésrõl szeretnék nyújtani néhány gondolatot. Az, hogy a keresztény ember a kereszt jelével jelöli meg magát, a legõsibb gesztusa egy-házunknak. A homlokra rajzolt keresztnek apostoli hagyományai vannak. Az õsegyházban így jelölte magát a hívõ, megerõsítve Krisztushoz tartozását. Többféle módja is ismert volt a századok folyamán kezdve a mutató újjal homlokra jelölt kereszt formától a két-, három-, ötujjas keresztvetésig. A homlokra rajzolt kereszt a hívõ egy Istenbe vetett hitét jelentette kezdetben. Római katolikus egyházunk megõrizte ennek egy formáját a szentmiséken az evangélium olva-sásánál, ahol még az ajkunkat és a szívünk tájékát is érintjük, jelezve ezzel azt, hogy értelmünkkel felfogjuk, ajkunkkal hirdetjük és szívünkbe fogadjuk az Úr örömhírét. A középkorban vált általánossá a keresztvetés mai formája, tehát ujjainkkal homlokunkat, mellünket, és két vállunkat érintjük. Több módja is létezik. A keleti egyház (görögkatolikusok, ortodoxok) a hüvelyk, a mutató és a középsõ ujjukat összefogva, a gyûrûs és a kisujjukat a tenyerükbe hajtva vetnek keresztet, úgy, hogy a homlok és a mellkas érintése után a jobb majd a bal válluk következik. A három ujj együtt a Szentháromságot jelképezi, a további két ujj Krisztus isteni és emberi természetére emlékeztet. Az öt ujjal való keresztvetés a római egyházban általános, ami Jézus öt szent sebére utal. Érdemes elgondolkodni e szép szimbólum jelentésén. Keresztvetésnek hívjuk, tehát szoros kapcsolata van a kereszttel, amely üdvösségünk legfõbb tárgya volt. Rajta ment végbe a legszentebb áldozat, a legnagyobb szeretet jele, mely személyek között létrejöhet. A teljes odaadás, a szerelmes feláldozottság jele. Ez Krisztus gyõzelmének fája, a mi gyõzelmünk jelképe. Ezt minden esetben érdemes felidéznünk, ha keresztet rajzolunk magunkra, másokra. Az a brutális kivégzõeszköz lett a nagy Király trónja, melyrõl örökké uralkodik, amelyre örökké felszegezte magát, amelytõl el nem válik soha. Így az Õ láthatatlan teste, az Egyház is magán viseli ezt a jegyet mindvégig. Másrészrõl nagyon fontos az is, hogy mit mondunk keresztvetés közben. Az Atya, és a Fiú és a Szentlélek nevében. Ritkán teszünk az Atya és a Fiú neve közé és kötõszót, pedig ez a szócska vallja meg, hogy a Szentháromság személyei egyenrangúak. (A latin eredetiben természetesen megtaláljuk: In nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti.) Gesztusunk, tehát az egyik legõsibb és legegyszerûbb hitvallásunk. A zsidók a mai napig õriznek egy csodálatos szokást, miszerint egy tartóba helyezett kicsi papírtekercset erõsítenek fel otthonuk ajtófélfájára. Ez a pici tekercs tartalmazza Izrael hitvallását, melyet a Második Törvénykönyvben találunk: Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyébõl, minden erõddel! Ezeket a parancsokat, amelyeket ma szabok neked, õrizd meg szívedben, és vésd gyermekeidnek is az eszébe, beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz s amikor úton vagy, amikor lefekszel s amikor fölkelsz. Igen, jelként kösd õket a kezedre, legyenek ék a homlokodon. Írd fel õket házad ajtófélfájára és kapujára! (MTörv 4-9) A választott nép igyekezett ezt a hitvallást, amely az Isten különleges szerelmes üzenete, valóban a szívébe vésni, utódokra hagyományozni, minden helyzetben felidézni. Így kell legyen a mi keresztvetésünkkel is. Az isteni szeretet jelét vesszük magunkra, a háromszemélyû egy Istenét. A Szentháromságba vetett hitünket ma is nagy gonddal kell õriznünk és vallanunk, hiszen a gonosz igyekszik ezt kikezdeni. Keresztvetésünket soha ne kapkodjuk el. Minden mozdulata legyen méltóságteljes és õszinte. Ne legyen színpadias, csupán áhítattal teljes. Jól válasszuk meg az alkalmat, amikor élünk vele, de gondoljuk át, mikor lehet szükségtelen. Közvetlenül áldozás elõtt, a szentmisén az átváltoztatás alatt például talán nincs akkora szükség rá, ám amikor egy út menti feszülettel találkozunk, felébredünk, lefekszünk, étkezünk, bajban vagyunk, vagy csak az Isten áldását kérjük, mindenképpen vessünk keresztet. Hegede László fotó: Hegede Márti 7
kamilla XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele Mint kamilla a réten A kamilla kicsiny, egyszerû virág. Megbújik szerényen a többi közt, nem hivalkodó. De üres lenne a rét nélküle. Sokoldalú a felhasználása, nélkülözhetetlen a mindennapi életünkben. Rovatunkban olyan virágszálakat, egyéniségeket mutatunk be, akik templomunk közösségét erõsítik. Akik dolgoznak értünk, a közösségünkért, mégis a háttérben maradnak, szinte láthatatlanul, egyszerûen, akár a kamilla. Számos elfoglaltságunk miatt emailben értekeztünk Hammer Attilával és feleségével, Reisz Reginával. Attila a cserkészcsapat parancsnoka, Regina is tevékenyen részt vesz a feladatokban. Nyáron tábor szervezése és lebonyolítása, karácsonykor betlehemi játék betanítása, szombatonként cserkészgyûlés a Plébánián. Emellett még dolgoznak, és nem mellesleg öt gyermeket nevelnek. - Úgy tudom, Attila, hogy a nevedhez fûzõdik a cserkészcsapat újjáélesztése itt Gyöngyösön. Hogyan jött az ötlet, és mi történt pontosan? - Elõször is azt tudni kell rólam, hogy Regivel együtt a plébánián több közösségben is megfordultunk, egymásról még akkor mit sem sejtve. Itt mindketten otthon éreztük magunkat, akármelyik plébániai közösség életébe kapcsolódtunk be (akár hittan csoport, énekkar, ministráns hittan, akár a cserkészet). Amikor a rendszerváltást követõen '89-ben, Gyöngyösön is újjászervezõdött a cserkészet, mindketten elsõk között csatlakoztunk a csapathoz. Hatalmas volt mindenkiben a lelkesedés, a tenni akarás, a közösséghez való tartozás vágya. Nagyon sok élménnyel, baráttal lettünk a cserkészet által gazdagabbak, és ami legfontosabb, hogy a plébániához való kötõdésünket is nagyban meghatározta. Sokat köszönhetünk az akkori vezetõknek, mint pl. Pócsy Adalbert Béla bának és Kertay Szilvinek, akik éveken át, fáradságot, szabad idõt nem sajnálva foglalkoztak velünk, vittek kirándulni, táborozni. Az egyetemi tanulmányaim és a családalapítás miatt a cserkészettõl egy jó ideig távol maradtam. A cserkészet idõ közben meg is szûnt mûködni itt a plébánián, aminek nagy hiányát éreztem, különösen amikor gyerekeim már nagyobbacskák lettek. Palkó fiunk egyre 8 komolyabban érdeklõdött a cserkészet iránt. Vele együtt bennem is kezdett érlelõdni a gondolat, hogyan tudnám visszaadni mindazt, amit a cserkész-otthonon keresztül a plébánián kaptam. Így jött az ötlet és ezt szeretném, illetve szeretnénk megvalósítani. - Számomra és minden család számára példaértékû az életetek, és az az energia, szeretet, szorgalom és alázat, amellyel minden nap helyt álltok a cserkészcsapatban és a családon belül is. Mi a titkotok? Honnan merítetek erõt? - Nem gondoljuk azt, hogy különlegesek lennénk. Mindketten vallásos nagycsaládban nõttünk fel, aminek nagyon sok elõnyeit érezzük, tapasztaljuk a mai napig. A cserkészethez is kapunk innen támogatást, például a nagyszülõkre mindig számíthatunk, a cserkészvezetõk szintén sokat tesznek és készségesen segítenek a csapat vezetésében. - Hogy telik egy napotok? - Ahhoz, hogy minden nap mindenki számára gördülékenyen menjen végig, év elején komoly tervezés szükséges. Mindenkinek az igényeihez, külön óráihoz igazodva kell megtervezni a logisztikai folyamatokat, amit Regi tökéletesen szokott összeállítani. Reggelente én szoktam vinni a gyerekeket iskolába, óvodába, de a komolyabb kihívás Regire marad, amikor délután egyik külön óráról a másikra kell szállítmányoznia a fiúkat. A hétköznapok elég egyhangúak: iskola, zeneiskola, munka és készülés másnapra. Estére mindenki kellõ képen elfárad. - Mikor és hogyan tudtok kikapcsolódni? - Hétvégén próbáljuk a hét fáradalmait a lehetõségeinkhez mérten kipihenni. Ez abból állhat, hogy a Mátrában egy jót sétálunk, vagy akár Szlovákiába, a Felvidéken kirándulva. Ez utóbbit persze csak ritkábban tehetjük meg. - Nem sokára megszületik a kisbabátok, akihez szeretnék gratulálni. Mit szóltak a testvérek az új családtaghoz? Természetesnek veszik és izgatottan várják a megszületését. Hegede Márta fotó: Hammer Palkó a legidõsebb gyermek
XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele ajándék Kézzel készített ajándék ötletek Filc karácsonyfadísz Hozzávalók: színes filc, gombok, tû, cérna, selyem szalag Toboz emberke Hozzávalók: toboz, filc, ragasztó, ecset, kör habszivacs, hajlítható pálcika Egyszerû trüffel Saját készítésû édesség Hozzávalók: 30 dkg étcsokoládé, 5 evõkanál tej, 12 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 4 tojássárgája, kakaópor Elkészítés: A csokoládét darabold fel, és tejben állandó kevergetés mellett, alacsony hõfokon olvaszd meg, majd keverj bele 10 dkg porcukrot, és add hozzá a tojássárgáját. A vajat is olvaszd meg, majd keverd a csokoládéba. Hûvös helyen 2-3 óráig pihentesd, majd a masszából formálj kis golyókat. Körülbelül 30 golyó lesz, a felét kakaóporba, a felét porcukorba hempergesd. A trüffeleket mignonpapíron tedd hûtõbe, s onnan tálald. A legegyszerûbb, ha kakaóba hempergetjük a trüffeleket. Forrás: http://ilovemom.blog.hu/ http://www.mindmegette.hu 9
ünnepi hangulatban Karácsonyi asztal XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele Boldog az a nép, amely tud ünnepelni, és arcod fényében járhat Uram. (Zsolt 88,16) Kislány voltam még, így emlékeim néhol megkoptak, mégis nagy melegség önti el a szívemet, ha azokra a karácsonyokra gondolok. Emlékszem, mindig úgy vártam szentestére a hóesést, hogy lefekvés elõtt még egy külön Miatyánkot is besuvasztottam a mondanivalóm mellé. Biztos vagyok benne, hogy imámat kegyesen vette a jó Isten, de a hõn áhított hóesést csak igen ritka esetben adta meg. Édesanyám mindig azt mondta: -A fehér karácsonyt ki kell érdemelni az embereknek! - ha ez így van, akkor azért nincs mostanság, gondoltam magamban. Lehettem olyan 9-10 éves, amikor karácsonyböjt reggelén anyukám szigorú tekintettel marasztalt a konyhában. Talán ott éreztem meg elõször, mennyire fontos a tradíció egy család életében és mennyire izgalmas dolog tud lenni annak átadása. Karácsonyböjtje, szigorú böjti nap. A régi öregek ezen a napon egy pohár vizet és három szem búzát vettek magukhoz. Jóllakni csak az esti vacsoránál volt szabad. A mi családunk azért nem ennyire drasztikusan böjtölt, de az ebédnél mi is bab vagy lencselevest ettünk, második fogásként pedig mákos csíkot (mákos tésztát). Ehhez egy kedves hagyomány is párosult. Az eladósorban lévõ lány, ha a mákos csíkkal kiballagott karácsonyböjtén a kapuba és ott falatozott az ételbõl, akkor 10 rajz: Mátrai Bálint 2.c megtudta a jövendõbeli férjének a nevét, mert olyan nevû emberrel találkozott. A karácsonyi asztal, a házi oltár a hálaadás és a könyörgés eszköze volt, ezért nagy elõkészületet igényelt. A régi öregek három terítõvel terítették le az asztalt, ami a Szentháromságot szimbolizálta. Mi az étkezést mindig imával kezdtük, aztán Édesanyám azt mondta: - Ádám, Éva, Benedek, gyertek gyerekek egyetek! Étkezés elõtt mézes fokhagymás pálinkát ittunk, hogy ne fájjon a torkunk jövõre. A méz Isten kegyelmét jelképezte. Az asztalra került: alma, dió, szõlõ, búza, kukorica, cukor, só, ecet, méz, bor, fokhagyma, pálinka, kenyér. Minden egyes ételnek meg volt a maga jelentése. Az alma, a család egységét jelképezte. Anyukám annyi cikkelyre vágta ahány tagú a család és szigorúan meg kellett enni! A dió az egészséget jelentette. Ha épp volt a dióbél, akkor nem lett beteg az ember, de ha romlott, bizony beteges év elé nézhetett, sõt halált jósolt. Osztott tálba tettünk lisztet, kukoricát, búzát, A karácsonyi ételeknek, az asztalra került tárgyaknak mágikus erejük volt, késõbb egész évben elõ lehetett venni õket a baj elhárítása vagy megelõzése érdekében, sõt gyógyítottak is vele. Bár a hiedelem berögzõdött a régiségben, fõleg palóc vidéken, de mi már nem õriztük a karácsonyi morzsát szentelményként. A maradékot valóban nem illett kidobni, összegyûjtöttük és a malacok moslékjába kevertük, vagy a kertben szórtuk szét, hogy jövõre bõ legyen a termés. Sok helyen már nem tartják számon ezeket a nagyon értékes szokásokat. A régi világban meg volt mindennek a hogyanja és miértje. Egy szokás sem hasztalan. Tudták, hogy a Teremtõ mindennek egy rendszert adott és azt is, hogy mind a hétköznapok és mind az ünnepek azért vannak, hogy tudjuk értékelni a munka utáni ünneplés örömét. Megkérdeztünk második osztályos gyerekeket, miért várják a karácsonyt: Szabolcs: Mert együtt van a család Petra: Mert együtt van a család. Sok ajándékot kapok. Mert akkor született Jézus. István: Mert nagyon szeretem a karácsonyt, sokat játszom. Kamilla: Mert együtt van a család. Megszületik Jézus. Sok ajándékot kapok. Jóvá tesszük, ami rosszat csináltunk. Réka: Mert együtt van a család. Sok ajándékot kapok. És Istenre gondolunk. Dávid: Várom a karácsonyfáért, ünneplésért, szeretetért, boldogságért, izgalomért cukrot, sót. Ezek mind a bõ termést szimbolizálták. A Luca-napkor sarjasztott búza is az asztalközepére került, világoskék szalaggal átkötve, ami a Szûzanya ölét, az istenszülõt jelenítette meg. Egy szenteltgyertyát helyeztünk a közepére, ami Jézus kiáradó szeretetét szimbolizálta. Az ételek házanként változtak. Nálunk a húsleves makacsul tartotta magát, bár minden hétvégén ezt ettük, de a tradicionális menü a halászlé, töltött káposzta és a mákos bejgli volt. Mindenbõl enni kellett egy kicsit, és az asztaltól nem állhatott fel senki, mert az nem jót jelentett. Elõházi Rita Gyermekszáj Márton: Azért várom a karácsonyt, mert várom a téli szünetet, meg a havat és a karácsonyfát és még az ajándékokat. Barbara: Jézus születése miatt. Kapunk ajándékokat, díszíthetjük a karácsonyfát Roland: Jézuska hoz ajándékot. Anna Gabriella: Várom a téli szünetet, kíváncsi vagyok, mit hoz Jézuska, és azért mert az egész család összegyûlik. Patrícia: Mert a Jézuskának lesz a születésnapja. Bálint: Ajándékot kapok. És szünet van. (A segítséget köszönöm Hendrik Andinak.) Szerk: Hegede Márta
XVIII. évfolyam 4. szám - 2013. tele eseménynaptár Szentmisék rendje: vasárnap: 7.00; 9.00; 10.30 és 18.00 hétköznap: 7.00 és 18.00 Gyöngyöspüspökiben: vasárnap 9.00 Mátraházán: vasárnap: 10.30 Állandó programok: minden hétköznap 6.30-kor és 18.30-kor énekes zsolozsma a szerzetesekkel a templomban (kiv. elsõpéntek reggel, és szombatonként este) Bizánci liturgia: minden hónap második és utolsó szombatján 9.45-tõl Minden hónap elsõ vasárnapján a templomban délután fél 4-tõl 5 óráig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, 5 órától szentségimádás, majd a Rózsafüzér Társulat titokcseréje. A hónap többi vasárnapján délután 4-tõl fél 6- ig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, utána litániát tartunk. Minden elsõ kedden 16.30-kor nyugdíjas összejövetel a Karitász csoport vezetésével. Minden elsõ csütörtökön 16.30-kor szentségimádás a Jézus Szíve Család vezetésével. Minden elsõ pénteken a reggeli szentmise után elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát. A nap folyamán fölkeressük a bejelentett betegeket. Minden hónap elsõ szombatján a reggeli szentmise után papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. A Ferences Világi Rend Közössége imaórát tart minden hónap elsõ kedden 16.30 órától a templomban; illetve rendi gyûlést tart a hónap harmadik keddjén 16.00 órától. A Szent Mónika Közösség imaórát tart minden hónap 27-én 16.30-kor a tanácsteremben. A baba-mama klub kedden és pénteken 10.00 órától várja az érdeklõdõket. Minden páros hét péntekjén katekézist tartunk felnõttek számára a Tanácsteremben 19 órai kezdettel. Programok: nov. 30. szombat 9.00 gyerekek lelki napja, 10.00 adventi koszorúkészítés a plébánián dec. 1. Advent elsõ vasárnapja, az egyházi év kezdete dec. 7. vasárnap: Adventi szeretetvendégség a hajléktalan szállón (16.00) és a Családok átmeneti otthonában (18.00) a Máltai Szeretetszolgálat Gyöngyösi Csoportjának szervezésében dec. 11. szerda 20.00: Kiáltás - Imádság Magyarország lelki megújulásáért dec. 13. péntek 18.00: Imádságok átadása a bérmálkozásra készülõ fiataloknak dec. 14. szombat 18.00: Jótékonysági koncert a Kolping Házban a gyöngyösi Autista Segítõ Központ javára dec. 15. vasárnap: Egymillió csillag a szegényekért - jótékonysági gyûjtés a templom bejáratánál dec. 16. hétfõ: a betegek karácsonyi gyóntatása, áldoztatása dec. 19. csütörtök 14.00: Idõsek, magányosok, egyedül élõk karácsonya (gyóntatás, szentmise, karácsonyi mûsor, agapé) dec. 17-21-ig és dec. 23. egész napos gyóntatási ügyelet dec. 14-tõl 23-ig hétköznapokon 15.00-16.30 Szállást keres a Szent Család imakilenced a Szent Ferenc teremben. dec. 22. vasárnap 16.00: A Cantare Városi Vegyeskar karácsonyi hangversenye dec. 23. hétfõ 19.00: A Szállást keres a Szent Családot végzõ csoportok közös imádsága a templomban dec. 24. kedd: 15.00 Betlehemes játék (az esti mise elmarad), 22.30 gyóntatás, 23.00 olvasmányos imaóra (matutinum), a kis Jézus jászolba helyezése (martirologium), 24.00 Barátok Templomában, Püspökiben és Mátraházán éjféli mise. dec. 25. szerda: Karácsony, ünnepi miserend (7.00; 9.00; 10.30; 18.00; Püspöki 9.00; Mátraháza 10.30) dec. 27. péntek: Szent János apostol ünnepe, 18.00 borszentelés a szentmise végén dec. 28. szombat: Aprószentek ünnepe, 18.00 szentmise a megölt magzatokért dec. 29. vasárnap: Szent Család vasárnapja dec. 31. kedd: év végi hálaadás Püspökiben 17.00; Barátok templomában: 18.00-kor jan. 1. szerda: Szûz Mária, Isten Anyja (újév) - parancsolt ünnep, a béke világnapja. Szentmisék: 7.00; 9.00; 10.30;18.00; Püspöki 9.00; Mátraháza 10.30 jan. 5. vasárnap: Délután házszentelés Püspökiben azoknál, akik jelentkeznek. A következõ 1-2 héten azoknál, akik a portán feliratkoznak. jan. 6. Vízkereszt - az idei évtõl parancsolt ünnep, bármilyen napra is esik!!! Szentmisék 7.00; 10.30 és 18.00 jan. 8. szerda 20.00: Kiáltás - Imádság Magyarország lelki megújulásáért jan. 19. vasárnap 9.00: Imádságok átadása az elsõáldozásra készülõk részére, 10.30: Exorcizmus szertartása a bérmálásra készülõknek jan. 19-26 Ökumenikus imanyolcad jan. 25. szombat 16.00: ökumenikus imaóra a protestáns testvérekkel a Barátok templomában jan. 26. vasárnap Gyöngyöspüspökiben egész napos szentségimádás: 9.00 szentmise, majd ünnepélyes szentségkitétel. 17.00-kor közös szentségimádás, litánia. Lourdes-i ájtatosságokat február 10-én, hétfõn kezdjük és március 1-én szombaton körmenettel fejezzük be. Minden hétköznap a Szent Ferenc teremben délután 3 órától 5-ig tartjuk. febr. 2. vasárnap Gyertyaszentelõ Boldogaszszony ünnepe gyertyaszentelés és körmenet a 10.30-kor kezdõdõ szentmise elején 18.00 szerzetesi fogadalom megújítása 19.00 Keresztény Farsangi Bál - Kolping Ház febr. 3. hétfõ: A szentmisék után és a következõ vasárnap a szentmisék után Balázs-áldás febr. 5. szerda 20.00: Kiáltás - Imádság Magyarország lelki megújulásáért febr. 8. szombat 15.00 fargangi bál gyerekeknek febr. 14. péntek 18.00: bérmálásra készülõk, felnõtt katekumenek hitük megvallásának szertartása (reddíció, effata) febr. 16. szombat: jegyes-suli kezdete - jegyesoktatás febr. 15. szombat: Barangolás a Mátrában febr. 16. vasárnap 9.00 Az elsõáldozásra készülõk kiválasztási szertartása márc. 2-4. (vasárnap, hétfõn és kedden) a Szent Bertalan Fõtemplomban farsangi szentségimádás és lelkigyakorlat. Délelõtt 9 és 11 órakor, valamint 17 órakor szentmisék. Mindhárom nap délután 16-17 óráig az alsóvárosi hívek imaórája. Ezért templomunkban vasárnap elmarad a délutáni rózsafüzér és a litánia. márc. 5. hamvazószerda, a nagyböjt kezdete. A szentmisék után és a következõ vasárnap hamvazkodás. Hamvazószerda napján hétköznapi miserend. Nagyböjtben minden pénteken 17.00 keresztút márc. 5. szerda 20.00: Kiáltás - Imádság Magyarország lelki megújulásáért márc. 16. vasárnap 9.00: bérmálásra készülõk, felnõtt katekumenek kiválasztási szertartása ápr. 3-5. (csütörtök, péntek, szombat) az esti miséken lelkigyakorlatos szentbeszédek ápr. 5. szombat 9.00-12.00 lelki nap gyermekek számára ápr. 6. Nagyböjt 5. vasárnapja, 10.30: Betegek szentmiséje, utána a szent kenet feladása, melynek feltételei: szentgyónás, szentáldozás ápr. 7. hétfõ A betegek felkeresése otthonaikban. Jelentkezés a portán. ápr. 13. Virágvasárnap Szentmisék: 7.00; 10.00; 18.00; Püspöki 9.00; Mátraháza 10.30, 10.00- kor ünnepélyes virágvasárnapi barkaszentelés és körmenet a templom elõtti keresztnél. 11
Barangolás a Mátrában - 2013. október 12. Látogatás a Mátrai Erõmûben és a visontai báõnyában - 2013. november 16. Cserkészek fogadalomtétele - 2013. október 27. KIADÓ: Gyöngyösi-Alsóvárosi Ferences Egyházközség (Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2., Telefon/Fax: (37) 311-971, e-mail: gyongyos_pleb@ofm.hu, honlap: www.gyongyos.ofm.hu) FELELÕS KIADÓ: fr. Kárpáti Kázmér ofm FELELÕS SZERKESZTÕ: Hegede Márta MUNKATÁRSAK: Lehotai Katalin, Török Julianna, Elõházi Rita, Lehotai Gusztáv SZERKESZTÕSÉG: eletunk@gmail.com FOTÓK és KÉPSZERKESZTÕ: Hegede László Tördelés és nyomdai elõkészítés: Garamond Grafikai Mûhely Bt. Megjelenik évente 4 alkalommal, 600 példányban. 2013/4. szám