Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület"

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület" Győr, 2011. szeptember 2.

1 ALAPSZABÁLY < HAJNAL ISTVÁN KÖR - TÁRSADALOMTÖRTÉNETI EGYESÜLET > (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) I. Az Egyesület neve, címe, működési területe, hivatalos nyelve, pecsétje, felügyeleti szerve 1. Az Egyesület neve: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület; 2. Székhelye: 9700 Szombathely, Hefele M. u. 1. sz.; 3. Működési területe: Magyarország; 4. Hivatalos nyelve: magyar; 5. Pecsétje: bélyegző, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület. 1. Az Egyesület célja: II. Az Egyesület célja, feladatai a társadalomtörténeti szemlélet és a társadalomtörténeti módszerek terjesztése, elfogadtatása, népszerűsítése; a társadalomtörténettel foglalkozó kutatók összefogása, érdekközösségének megteremtése és megfelelő képviselete; a kapcsolatok kiépítése és ápolása a történetírás és a társtudományok (szociológia, jogtudomány, közgazdaságtudomány, gazdaságföldrajz, néprajz, antropológia, pszichológia, pedagógia, statisztika, demográfia stb.) művelőivel, illetve azok intézményeivel. 2. Az Egyesület feladatai: A magyar társadalomtörténetírás feladatainak megfogalmazása és a társadalomtörténetírás fejlődésének elősegítése, többek között: Hajnal István életművének ápolásával; vitaülések, előadás-sorozatok rendezésével az elért kutatási eredményekről, kutatási programokról, a külföldi iskolákról, irányzatokról, a társadalomtörténet kimagasló hazai képviselőinek munkásságáról; konferenciák rendezésével (egy-két éves gyakorisággal egy-egy problémakör vagy korszak társadalomtörténeti kutatásairól);

2 kisebb munkacsoportok kialakításával; a társtudományok művelőivel közös fórumok kialakításával; az Egyesület programjairól, híreiről, valamint a társadalomtörténeti kutatásokról rövid információkat tartalmazó körlevelek elektronikus küldésével; honlap működtetésével; a megrendezett konferenciák anyagának megjelentetésével; a történettudományi intézményekkel, intézetekkel (levéltárakkal, múzeumokkal, a területi akadémiai bizottságokkal, szakmai egyesületekkel) való szoros együttműködés révén országos hálózat kiépítésével; hasonló indíttatású külföldi egyesületekkel, fórumokkal történő nemzetközi kapcsolatok felvételével; lehetőségeihez mérten szakmai elismerések nyújtásával. 1. Az Egyesület vagyona: III. Az Egyesület vagyona az Egyesület céljait támogató alapítványok, magánszemélyek, intézmények, vállalkozások adományai; az Egyesület által elnyert pályázatok bevételei; az Egyesület tulajdonát képező kiadványokból származó bevételek; az Egyesület tagjai által fizetett tagdíjak, adományok; az Egyesület rendezvényeinek bevételei. 1. Az Egyesület tagjai: - rendes tagok; - tiszteletbeli tagok. IV. Az Egyesület tagjai, azok jogai és kötelességei 2. Rendes tagjai lehetnek az Egyesületnek mindazon társadalomtörténet iránt érdeklődő, azt művelő és az Egyesület céljait elfogadó természetes személyek, akik az egyesület alakulásakor tagsági szándékukat személyesen vagy írásban kifejezték (alapító tagok), illetve felvételüket az alakulást követően írásban kérik. A rendes tagok tagdíjat fizetnek, melynek mindenkori mértékét és a fizetés módját a közgyűlés határozza meg. A rendes tagságnak nem előfeltétele a magyar állampolgárság. 3. Tiszteletbeli tagok a társadalomtörténetírás azon természetes személy művelői közül választhatók, akik nem tagjai ugyan az Egyesületnek, de eddigi eredményeik alapján bizonyították, hogy előmozdítói lehetnek a hazai társadalomtörténetírásnak. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek, de támogatást adhatnak az Egyesületnek. A tiszteletbeli tagságnak szintén nem előfeltétele a magyar állampolgárság.

3 4. Az Egyesületbe való be- és kilépés önkéntes, az egyesületi tagok a belépési nyilatkozatban vállalják az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és (rendes tagság esetén) anyagi támogatását. Az egyesületi rendes és tiszteletbeli tagság a Választmány egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése alapján a belépési nyilatkozat aláírásával, valamint rendes tag esetében az esedékes tagdíj befizetésével keletkezik. A Választmány az új tagok felvételéről évente legalább 1 (egy) alkalommal, a tagfelvételi kérelem beérkezését követő első ülésekor határoz. A tagfelvételi kérelem benyújtásától kezdődően a tagként részt venni szándékozó személy az Egyesület rendezvényein meghívott vendégként részt vehet, kivéve ha a Választmány egyhangú határozatával ezt az adott személy részére megtiltja. 5. A tagsági jogviszony megszűnik: - a tag halálával, - kilépéssel, - kizárással, - törléssel. A kilépési szándékot az Egyesület Elnökének címzett ajánlott levélben kell bejelenteni. A kilépő tag tagsági viszonya a bejelentést követő hónap 1. (első) napjával szűnik meg. Kizárásnak van helye azzal a taggal szemben, aki megsérti a jelen alapszabályt, vagy az Egyesület tagjához nem méltó magatartást tanúsít és érdemtelen arra, hogy az Egyesület tagja lehessen. A kizárás felől a Választmány javaslata alapján a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Azt a rendes tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének két egymást követő évben nem tesz eleget és az elmaradását az Elnök vagy a Titkár írásbeli felhívásra 15 (tizenöt) nap alatt sem pótolja, a Választmány javaslata alapján a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával kizárja az Egyesületből. A tagsági viszony megszűnésével a tagdíjfizetési kötelezettség is megszűnik, de a már befizetett tagdíj visszafizetésének nincs helye. Tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása következményeként megszűnt rendes tagság után ugyanazon természetes személy csak akkor léphet be ismételten rendes tagként az Egyesületbe, ha a belépési nyilatkozat aláírásáig az elmaradt tagdíjat megfizeti az Egyesület részére. 6. Az éves tagdíj összegét a Választmány javaslata alapján a Közgyűlés határozza meg. Az Egyesület tagjainak jogai: 7. Az Egyesület rendes tagja: - aktív választójogot és szavazati jogot élvez a közgyűléseken, és amennyiben magyar állampolgár három évi rendes tagság után választható az Egyesület bármely tisztségére;

4 - joga van részt venni az Egyesület Közgyűlésein, nyilvános rendezvényein külön regisztrációs díj fizetése nélkül; - részesül az egyesületi írásos tájékoztatókban, körlevelekben; - részt vehet az Egyesület munkájában és hozzájárulhat az Egyesület feladatainak teljesítéséhez; - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesületet érintő kérdésekben. 8. Az Egyesület tiszteletbeli tagja: - a Közgyűlésen tanácskozási, javaslattételi joggal rendelkezik; - részesül az Egyesület írásos tájékoztatóiból, körleveleiből; - részt vehet az Egyesület munkájában és hozzájárulhat az Egyesület feladatainak teljesítéséhez; - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesületet érintő kérdésekben. Az Egyesület tagjainak kötelezettségei: 9. Az Egyesület minden tagja köteles: - a jelen alapszabály célkitűzéseiben és feladataiban megfogalmazott alapelvek megvalósításában és az alapszabály egyéb elveinek betartásában hathatósan közreműködni; - rendes tagság esetében az éves tagdíjat az adott év közgyűlését legalább 8 (nyolc) nappal megelőzően megfizetni (új belépő esetén, ha az adott rendes tag az éves Közgyűlés után lépett be az Egyesületbe, úgy az év végéig köteles teljesíteni a tagdíjbefizetési kötelezettségét); - lehetőség szerint folyamatosan részt venni az egyesület által szervezett rendezvényeken és eseményeken, az egyesület céljaiban foglaltaknak megfelelően; - személyes részvételükkel hozzájárulni az egyesület eredményes működéséhez; - végrehajtani az Egyesület Közgyűlésének, illetőleg Választmányának rájuk vonatkozó határozatait; - az Egyesület vagyonát óvni; - az Egyesület Közgyűlésein részt venni. 1. Közgyűlés; 2. Elnökség; 3. Választmány; 4. Ellenőrző Bizottság. V. Az Egyesület vezető testületei és szervei

5 VI. A Közgyűlés 1. Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, amely az Egyesületet érintő legfontosabb kérdésekben dönt. A Közgyűlésen kizárólag az Egyesület rendes és tiszteletbeli tagjai vehetnek részt. 2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Elnökség tagjainak, valamint az Egyesület Választmányának és Ellenőrző Bizottságának megválasztása, illetve visszahívása (bármely választott tisztségviselő visszahívásának kezdeményezésére a tagság egyharmadának írásbeli javaslata szükséges, amely a Választmány elé terjesztendő, így bekerül a napirendi pontok közé, és a visszahívásról a Közgyűlés dönt); az Egyesület működési és gazdálkodási irányelveinek meghatározása; az Elnökség és Ellenőrző Bizottság beszámolójának jóváhagyása; az Egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása; az Egyesület más szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása; döntés az Egyesület feloszlása esetén vagyona felhasználásáról, hovafordításáról; az Elnökség és a Választmány által hozott, de a jelen alapszabály alapján megfellebbezhető határozatok felülbírálata; az egyesületi tagdíj megállapítása. 3. Az Egyesület Közgyűlését szükség szerint, de legalább évente 1 (egy) alkalommal (a tisztújító Közgyűlést három évente) össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelésére, az előző évi zárszámadás elfogadására és a következő időszak feladatainak, költségvetésének meghatározására, valamint a vezetőség beszámoltatására. A Közgyűlést a Választmány hívhatja össze írásban, a napirendi pontok megjelölése mellett. Írásbeli meghívásnak számít az elektronikus úton eszközölt, a tag nyilvántartott e-mail címére történő kézbesítés is. Az Egyesület Közgyűlését össze kell hívni akkor is, ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével az Elnökségnél írásban indítványozza, vagy ha a felügyeleti szerv elrendeli azt. A meghívót mindkét esetben a Közgyűlés időpontját megelőzően legalább 14 (tizennégy) nappal kell a tagok részére írásban eljuttatni. A Közgyűlés napirendi pontjait a Választmány határozza meg. 4. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés 30 (harminc) napon belüli időpontra történő másodszori összehívása során az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megjelentek számára való tekintet nélküli határozatképességről a tagok az eredeti közgyűlés meghívójában tájékoztatásra kerültek. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti Közgyűlés napjára is összehívható; ha azonban a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés másik (későbbi) napra kerül összehívásra, úgy a tagok részére ismételten írásbeli meghívót kell küldeni.

6 5. A Közgyűlés a határozatait (jogszabály vagy a jelen alapszabály ettől eltérő rendelkezésének hiányában) nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A tagok többségének jelenléte és a jelenlévők kétharmadának titkos szavazata szükséges minden esetben az alapszabály módosításához, az Egyesület más szervezettel való egyesülésének kimondásához, az Egyesület feloszlatásához, továbbá a Választmány, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásához. A Közgyűlésen megjelentek legalább felének kívánságára titkos szavazással kell a határozatokat meghozni. A Választmány, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása minden esetben titkos szavazással történik. 6. A Közgyűlésen valamennyi rendes és tiszteletbeli tagnak javaslattételi joga van. Amennyiben a javaslat az alapszabály módosítására irányul, úgy azt a Közgyűlés csak akkor tárgyalhatja, ha a javaslatot a tag a Közgyűlés tervezett időpontját legalább 30 (harminc) nappal megelőzően írásban benyújtotta a Választmánynak (ellenkező esetben a javaslatról nem a 30 napon belül megtartott Közgyűlés, hanem az ezt követő legközelebbi Közgyűlés jogosult dönteni). Minden egyéb javaslat szóban is előterjeszthető a Közgyűlésen. 7. A Közgyűlés elnöke az Egyesület Elnöke, annak távolléte esetén bármely választmányi tag megválasztható erre a posztra a Közgyűlés által. 8. A Közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van. A rendes tagok a szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják (képviseletnek a szavazás során helye nincs). 9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza annak lényeges mozzanatait, valamint a meghozott határozatokat (beleértve a határozati javaslatot támogató és elutasító, valamint a szavazástól tartózkodó személyek számát is). A jegyzőkönyv vezetésére egy főt és annak hitelesítésére két főt bármely tag jelölhet a Közgyűlés megkezdésekor, akiket a Közgyűlésnek el kell fogadnia e megbízatásukban. A jegyzőkönyvet az Egyesület Elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a két arra megválasztott résztvevő hitelesíti. VII. A Választmány 1. A Választmány a Közgyűlés által 3 (három) évre titkosan választott szerv, amely gondoskodik a jelen alapszabályban, valamint a Közgyűlés határozataiban foglaltak végrehajtásáról. A Közgyűlések közötti időszakokban a Választmány dönt továbbá az Egyesületet érintő mindazon ügyekben, amelyeket a jelen alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 2. A Választmány amelynek az Elnökség választott tisztségviselői is tagjai legalább 8 (nyolc), legfeljebb pedig 16 (tizenhat) tagból áll. Amennyiben valamelyik tagjának visszahívása vagy egyesületi tagságának megszűnése esetén a Választmány létszáma 8 (nyolc) fő alá csökkenne, úgy a következő Közgyűlésen helyére új tag választandó a Választmány megbízatásának időtartamára.

7 A Választmány tagjává bármely egyesületi tag jelölhet magyar állampolgársággal rendelkező egyesületi rendes tagot a Közgyűlés előtt akár szóban, akár írásban. A jelöléseket a hivatalban levő Ellenőrző Bizottság gyűjti össze és tárja a Közgyűlés elé. 3. A Választmány jogköre és feladatai: elkészíti az Egyesület éves munkatervét és pénzügyi tervét; megállapítja az Egyesület évi költségvetését; a Közgyűlés elé terjeszti a napirendi pontokat; javaslatot tesz a Közgyűlésnek a tagfelvételre, illetőleg a tag kizárására; a taglétszámtól és az anyagi erőforrásoktól függően az Egyesület keretében szakterületi szervezeteket (szekciókat) létesíthet, illetve azok létesítését engedélyezi; állandó és ideiglenes bizottságokat alakíthat; megtárgyalja az Elnökség éves beszámolóját; dönt az Egyesület által alapított szakmai elismerések odaítéléséről. 4. A Választmány üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. A Választmány ülését indokolt esetben 3 (három) választmányi tag javaslata alapján bármikor össze lehet hívni. A Választmány a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza (szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni), kivéve a szakmai elismerések odaítélésének esetét, amikor kétharmados döntés szükséges. Ha a Választmány határozatai az Egyesület alapszabályával összhangban állnak, úgy azok az Egyesület valamennyi tagjára a következő Közgyűlésig kötelezőek. A Választmány ülésének határozatképességére a jelen alapszabály VI. 4. pontjában foglaltak irányadóak azzal azonban, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt ülés is csak akkor határozatképes, ha azon a Választmány tagjainak több, mint fele megjelent. A Választmány üléseiről a Titkár jegyzőkönyvet készít, és azt minden választmányi tagnak megküldi. 1. Az Egyesület Elnökségének tagjai: az Elnök; az Alelnök(ök), legfeljebb két fő; a Titkár. VIII. Az Elnökség 2. Az Elnök, az Alelnök(ök) és a Titkár nem állhatnak egymással alá-fölérendeltségi viszonyban, valamint nem lehetnek egymás hozzátartozói (Ptk. 685. b./ pont), és ugyanarra a funkcióra egymás után legfeljebb két ciklusra válaszhatók meg.

8 3. Elnöknek, Alelnöknek, illetőleg Titkárnak bármely egyesületi tag jelölhet magyar állampolgársággal rendelkező egyesületi rendes tagot a Közgyűlés előtt akár szóban, akár írásban. A jelöléseket a hivatalban levő Ellenőrző Bizottság gyűjti össze és tárja a Közgyűlés elé. Ha a hároméves megbízatás ideje alatt bármely elnökségi tag visszalép a posztjáról vagy megszűnik a tagsága, úgy a következő Közgyűlésen a fennmaradó időtartamra új elnökségi tag választandó. 4. Az Elnök jogköre és feladatai: képviseli az Egyesületet a hatóságok és egyéb jogi személyek előtt; vezeti a Közgyűlés, a Választmány és az Elnökség üléseit; biztosítja a jelen alapszabályban foglaltak és az Egyesületet érintő jogszabályok rendelkezéseinek megtartását; irányítja és koordinálja az egyesületi rendezvények szervezését; felügyeli az egyesületi kiadványok publikálását; összehangolja a szakterületi szervezetek tevékenységét; ellátja az Egyesület nemzetközi képviseletét. 5. Az Alelnök(ök) jogköre és feladatai: helyettesíti(k) az Elnököt annak akadályoztatása esetén; képviseli(k) az Egyesületet az Elnökség felhatalmazása alapján a szakmai intézményeknél, társulatoknál; irányítjá(k) és koordináljá(k) az egyesületi rendezvények szervezését; gondozzák az egyesületi kiadványokat; összehangoljá(k) a szakterületi szervezetek tevékenységét. 6. A Titkár feladatai: a tagság folyamatos tájékoztatása az Egyesület működéséről; a vagyonkezeléssel és a tagság nyilvántartásával, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos információk összegyűjtése, adatváltozások vezetése; a tagok kérdéseinek megválaszolása, megkereséseik, javaslataik továbbítása a Választmány felé; előterjesztések, javaslatok összeállítása a Választmány és a Közgyűlés számára; az egyesületi rendezvények szervezésének koordinálása; az egyesületi kiadványok gondozása. IX. Az Ellenőrző Bizottság 1. A Közgyűlés az Egyesület vagyonának, illetve ügyvitelének évenkénti vizsgálatára 3 (három) évre 3 (három) tagú Ellenőrző Bizottságot választ. Az Ellenőrző Bizottság tagjai nem lehetnek sem az Elnökségnek, sem pedig a Választmánynak tagjai. 2. Az Ellenőrző Bizottság munkájáról évente a Közgyűlésnek tartozik beszámolni, illetve évente tájékoztathatja a Választmányt, ha az azt kéri.

9 Az Egyesület gazdálkodására vonatkozó információkat az Ellenőrző Bizottság tagjai a Választmánytól és az Elnökségtől szerzik be. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízatásuk idején az Egyesületben más funkciót nem tölthetnek be. 3. Az Ellenőrző Bizottság tagjává bármely egyesületi tag jelölhet magyar állampolgársággal rendelkező egyesületi rendes tagot a Közgyűlés előtt akár szóban, akár írásban. A jelöléseket a hivatalban levő Ellenőrző Bizottság gyűjti össze és tárja a Közgyűlés elé. Ha a hároméves megbízatás ideje alatt bármely Ellenőrző Bizottsági tag visszalép a posztjáról vagy megszűnik a tagsága, úgy a következő Közgyűlésen a fennmaradó időtartamra új Ellenőrző Bizottsági tag választandó meg. 4. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az Elnökség és a Választmány tagjaitól jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Ellenőrző Bizottság feladatai különösen: a vagyonkezelés ellenőrzése és felülvizsgálata; a pénztár ellenőrzése; az évi zárszámadás és a pénzkezelés vizsgálata a költségvetési év lejártával, valamint a teljes ügyvitel vizsgálata részletes módon, illetőleg ezek eredményéről a Közgyűlés részére írásbeli jelentés tétele; az éves beszámoló írásbeli véleményezése. 5. Az Ellenőrző Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és döntését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé; az Elnökség, illetőleg a Választmány tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel. Amennyiben a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 6. Az Elnökség tagjaival kötendő szerződések esetén, valamint az Elnökség tagjai ellen indítandó perekben az Egyesületet az Ellenőrző Bizottság kijelölt tagja képviseli. 7. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de legalább évente ülést tart. Az ülést az Ellenőrző Bizottság tagjai közül választott elnök hívja össze. Az Ellenőrző Bizottság ülése akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. X. Az Egyesület gazdálkodása, ügyvitele

10 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, bevételeit saját bankszámláján tartja. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két erre feljogosított személy együttes aláírása szükséges. 2. Az Egyesület bevételei: - rendes tagok által fizetendő tagdíj, amelynek évenkénti mértékét a Közgyűlés határozza meg; - állami vagy önkormányzati hozzájárulás; - az Egyesület tagjaitól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól (természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) az Egyesület céljaira, valamint működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; - az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; - pályázatokon elnyert támogatások; - az Egyesület vállalkozási tevékenységéből (rendezvények, kiadványok, stb.) származó bevételek; - egyéb bevételi források. 3. Az egyesület kiadásai: - az Egyesület működéséhez és irányításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; - az Egyesület céljainak elérése érdekében tett intézkedésekkel kapcsolatosan felmerülő költségek. 4. Az Egyesület önálló vagyonnal rendelkezik, amelyről a Közgyűlés dönt. Az Egyesület megszűnésével a megszűnést kimondó Közgyűlésnek kell a meglévő vagyon felosztásáról rendelkeznie; eltérő rendelkezés hiányában, illetve ha a Közgyűlés ilyen határozat meghozatalára bármilyen okból nem képes, úgy a megszűnő Egyesület vagyona Magyar Tudományos Akadémiát illeti meg. 5. Az Egyesület tartozásaiért a saját vagyonával felel. A rendes tagok csak a tagdíjakat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. 6. Kötelezettségvállalási jog az Elnököt, az Alelnökö(ke)t és írásbeli jóváhagyásukkal a Titkárt illeti meg. Az utalványozási jog az Elnököt és egy, általa írásban felhatalmazott Választmányi tagot illet meg. 7. Az Egyesület ügyviteli teendőit a Titkár látja el, amelybe a Választmány jóváhagyása esetén egyesületi rendes tagokat vagy adminisztrátort is bevonhat. XI. Nemzetközi kapcsolatok

11 1. Külföldi szervezetekkel, szervekkel megállapodást kötni a Választmány jóváhagyásával csak az Elnök jogosult, aki azonban a megállapodást utólag köteles a Választmánynak bemutatni és arról a Közgyűlést tájékoztatni. XII. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik: - ha a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja az Egyesület feloszlását; - ha az arra jogosult szerv az Egyesületet feloszlatja vagy megszűnését megállapítja; - más társadalmi szervezettel történő egyesülés esetén. Az alapszabály módosításáról a 2011. szeptember 2. napján megtartott 25. Közgyűlés döntött. A jelen okirat a 2011. szeptember 2. napján elhatározott módosításoknak az eddigi alapszabállyal egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza. Kelt: Győr, 2011. szeptember 2.. Dr. Valuch Tibor, az Egyesület Elnöke