A Magyar Orvosok Sportegyesületének alapszabálya 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület neve: Magyar Orvosok Sportegyesülete Székhelye: 1068 Budapest, Szondi u. 100. sz. Működése kiterjed az ország egész területére. Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult 2. AZ EGYESÜLET CÉLJA 2.1. Az Egyesület célja A Sportegyesület célja: tagjai és azok hozzátartozói sporttevékenységének biztosítása, versenyek szervezése; a rendszeres testedzés és sportolás lehetőségének biztosítása; a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása; sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 2.2. Az Egyesület alapvető feladatai: a) tagjai tekintélyének, szakmai színvonalának folyamatos növelése; b) tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme; c) tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása; d) a szövetségek, valamint más sportegyesületek által megrendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken való részvétel; e) tagjai munkájának segítése, egyes feladatainak közös szervezetben történő ellátása;
2 f) a Sportegyesületben tagsági viszonnyal rendelkezők sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása, házi és nyílt sportesemények, versenyek, bajnokságok szervezése; g) tagjai és a sportban érdekelt gazdálkodó szervezetek szorosabb kapcsolatának elősegítése; h) együttműködés olyan oktatási és sportszervezetekkel, amelyek célja az egész magyar sport előmozdítása; i) az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a sportegyesület hagyományainak ápolása; j) információszerzés és -közlés a tagok részére, a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása; k) kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató külföldi sportegyesületekkel, szervezetekkel; l) a közös célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási, oktatási, marketing és egyéb tevékenység folytatása; m) az országos sportági szakszövetség, valamint a helyi és területi szövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása; n) a sportági bajnoki, illetve kuparendszerben kiírt sporteseményeken való részvétel, ezek támogatása. 2.3. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. 2.4. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. 2.5. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. törvény 26. c) bekezdésében foglaltakon belül: 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.
3 3. A TAGSÁGI VISZONY 3.1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik rendes és tiszteletbeli tagként azok a természetes, illetőleg pártoló tagként azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik. Az egyesületi tagság formái: a) rendes tagság, b) tiszteletbeli tagság, c) pártoló tagság. 3.2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti, a kérelemről a Közgyűlés dönt, egyszerű szótöbbséggel. Az Egyesület rendes tagjainak jogai: a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén; b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen; c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók; d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket; f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak. Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei: a) kötelesek megtartani az Alapszabály, és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. 3.3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az Elnökség felkérése alapján az a kiemelkedő oktatási, tudományos vagy sporteredményeket elért személy, aki a sport, illetőleg az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egye-
4 sület célkitűzéseit támogatja. A tiszteletbeli taggá választásra akár az Egyesület Elnöksége, akár az Egyesület tagjai jogosultak a Közgyűlés számára javaslatot tenni. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök). 3.4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes, illetve jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt.. A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, szavazati joga nincs, tisztség viselésére nem választható. 3.5. A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni; b) törléssel a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt, elnökségi határozattal, amennyiben a tag írásbeli felhívása a hátralékos tagdíj megfizetésére eredménytelennek bizonyul; c) a tag halálával. 4. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI 4.1. Az Egyesület szervezete: Az Egyesület testületi szervei: a) a Közgyűlés, b) az Elnökség, c) a Felügyelőbizottság
5 Az Egyesület tisztségviselői: a) az elnök, b) az alelnökök, c) az elnökségi tagok, d) a felügyelőbizottsági tagok. 4.2. A Közgyűlés A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli. A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több, mint a fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkorábban két napon túli, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatóak, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület elnökségéhez beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.
6 A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a 4.3. k) pontjában foglalt egyesülést, illetve feloszlást, amelyet kétharmados többséggel, illetve az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést, amelyet egyhangúlag fogadnak el. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 4.3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörében: a) megválasztja az Egyesület vezető testületeit, azaz az Elnökséget, a Felügyelőbizottságot, valamint az Egyesület tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket, az elnökségi tagokat és a felügyelőbizottsági tagokat; b) a tagok 10%-a, vagy a Felügyelőbizottság kezdeményezésére dönt az a) pont szerint megválasztott tisztségviselők visszahívásáról, c) határoz az Elnökség által előterjesztett, és egyéb, az Egyesületet érintő ügyekben, d) jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait; e) dönt a tagfelvételi kérelmekről az Elnökség előterjesztése alapján; f) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét; g) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat; h) dönt az Elnökség javaslata alapján a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztásáról; i) dönt az Elnökség éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról;
7 j) megtárgyalja a 2004. évi I. törvény 17. (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót; k) megállapítja az éves költségvetést; l) határoz az egyesülésről más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondásáról. Az a) pontjában meghatározott választások előkészítésére a Közgyűlés jelölőbizottságot küld ki, melynek személyi összetételére a Közgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot. 4.4. Az Elnökség Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öt tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja négy évre. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnökök, és két elnökségi tag. Az elnökségi ülésre annak tárgykörére figyelemmel esetenként további személyek hívhatóak meg. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás
8 akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább 3 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 18 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon az Elnökség tagjaiból 3 fő jelen van. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. 4.5. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület tisztségviselői: az Egyesület elnöke, az alelnökök, az elnökség és a Felügyelőbizottság valamennyi tagja. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától négy évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható. Az elnök feladatai: a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése; b) konferenciák és más rendezvények szervezése; c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés; d) az Egyesület működésének irányítása; e) az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása; f) utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen. Az alelnök feladatai: a) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést; b) az elnök távollétében vezeti az elnökségi ülést; c) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról; d) előkészíti a közgyűlés üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
9 4.6. A Felügyelőbizottság Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelőbizottság, amely 3 főből áll. A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja négy évre. A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával. A Felügyelőbizottság tagjai: Dr. Sipos Andrea Dr. Kasza Géza Dr. Csitáry Ferenc Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: a) az Elnökség elnöke, alelnöke vagy tagja; b) az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; e) Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Felügyelőbizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A Felügyelőbizottság szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. A Felügyelőbizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni. A tagok tanácskozási joggal részt vehetnek a Közgyűlés ülésén, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. A Felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
10 A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelőbizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelőbizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. A Felügyelőbizottság működése során: a) ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; b) a Felügyelőbizottság tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet; c) a Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel; d) az intézkedésre jogosult szervet a Felügyelőbizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra a Felügyelőbizottság is jogosult; e) ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 5.
11 AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE Az egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult. Kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők, olyan módon, hogy legalább az egyik tag az elnök, vagy az egyik alelnök legyen. 6. AZ EGYESÜLET NYILVÁNTARTÁSAI, A DÖNTÉSEK, BESZÁMOLÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATA- LA A Közgyűlés, az Elnökség, és a Felügyelőbizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. A nyilvántartás folyamatos kezelését az Egyesület erre kijelölt alelnöke látja el. A Közgyűlés, az Elnökség, és a Felügyelőbizottság döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. A Közgyűlés az Orvosok Lapja nevű folyóiratban nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmaipénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 7. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA 6.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi
12 tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. 6.2. Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az egyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A tagsági díjakat az egyesület elsősorban - fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. 6.3. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig. 6.4. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv az egyesület megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A sportegyesületre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni. 6.5. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. 6.6. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. 6.7. Az egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet.
13 8. VEGYES RENDELKEZÉSEK Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. (1) bekezdése alapján az ügyészség gyakorolja. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései az irányadók. Ezt az alapszabályt a módosításokkal az Egyesület 2004. július 23. napján öszszehívott közgyűlésén fogadta el. Budapest, 2004. július 23. Ellenjegyezte: Dr. Jerémiás Attila sk. elnök