A LOVAS JÖVŐJÉÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A LOVAS JÖVŐJÉÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése alapján a mai nappal, létrehozták a Lovas Jövőjéért Egyesületet. A Lovas Jövőjéért Egyesület alakuló közgyűlése a 2009. 05. 23-i közgyűlésen elfogadott módosításokkal, az alábbi Alapszabályt fogadta el. I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Lovas Jövőjéért Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8228 Lovas, Fő u. 8. 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország 4. Közhasznúsági fokozata: Közhasznú. Az Egyesület közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult. 1. Az Egyesület céljai: II. 1. Az Egyesület célja és tevékenysége - A népművészet helyi és a Balaton-felvidék hagyományainak felkutatása, éltetése. A népi hagyományok megőrzésének segítése, ismertetése az európai integrációra tekintettel is - Tehetséges gyermekek és fiatalok támogatása, az idősek felkarolása és képzése. - Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, egészséges táplálkozás és mozgáskultúra fejlesztése, egészséges életmódra nevelés. - Közösségi élet fejlesztése - Szabadidőben végezhető tömegsport szervezése, tárgyi feltételeinek biztosítása. - Az ökoturizmus és környezetvédelmi tevékenységek támogatása - Az esélyegyenlőség biztosítása a faluközösségben. - Kulturális és művészeti tevékenységet folytató önképző körök támogatása. - Konferencia szervezés, kiadványok készítése és kiadása - Testvértelepülési kapcsolatok ápolása - Kulturális és történelmi értékeinek feltárása, megőrzése és fejlesztése - Kulturális élet fejlesztése - Település rendezvényeinek szervezése - Település fejlesztés 2. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és alapítvánnyal, melyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírása szerinti gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági

társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 4. Az Egyesület feladata, hogy céljai minél teljesebb körű megvalósítására szervezze tagjai tevékenységét. Szolgáltatásaiból, tevékenységének eredményeiből bárki részesülhet. 5. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenységek az 1997. évi CLVI. tv. 26. c) bekezdése alapján: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása 3. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 4. kulturális tevékenység 5. kulturális örökség megóvása 6. környezetvédelem 7. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet 8. emberi és állampolgári jogok védelme 9. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével 10. euroatlanti integráció elősegítése III. Az Egyesület tagsága 1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a belépési nyilatkozatban elfogadja az Egyesület Alapszabályát és vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek. Az Egyesület rendes tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz amennyiben jogi személy kéri felvételét mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökéhez kell benyújtani. A kérelmet az elnök az Elnökség elé terjeszti. Az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Elnökség döntésével szemben a Közgyűléshez lehet fellebbezni, amely szerv a kérdésben a jelenlévők egyszerű többségével határoz. Az Egyesület rendes tagjának jogai: - részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban - a tag előterjesztést tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására - felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni - választhat, illetve választható az életkorának megfelelő tisztségre - indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira - betekinthet az Egyesület irataiba

- a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezheti rendkívüli Közgyűlés és Elnökségi ülés összehívását - Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel 2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tagokéval. 3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. 4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. 5. A tagsági viszony megszűnik: - a tag halálával - az Egyesület megszűnésével - a tag kilépésével - a tag kizárásával 6. Az Elnökség kizárja az Egyesült tagjai közül - azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmaradása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat - azt, akit a Bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott - azt, aki súlyosan vét az Egyesület érdekei ellen, így különösen alapszabály ellenes, vagy egyébként az egyesületi tagsággal összeegyeztethetetlen, ahhoz méltatlan magatartást tanúsít A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A kizárásra vonatkozó részletes szabályokat az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában kell megállapítani. A tagsági viszony megszüntetése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépés bejelentésével a tagsági viszony azonnal megszűnik. 7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg, első ízben a megalakuláskor.

IV. Az Egyesület szervezete 1. Az Egyesület testületi szervei: - Közgyűlés - Elnökség - Ellenőrző bizottság - Csoportok Az Egyesület tisztségviselői: - Elnök - Alelnök - Elnökségi tagok - Ellenőrző Bizottság Elnöke - Ellenőrző Bizottsági tagok 2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. Ülései nyilvánosak. A Közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont, a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt! A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes. A megismételt közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az Elnök 30 napon belül köteles azt összehívni. 3. A közgyűlést össze kel hívni: - ha a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban azt kéri - ha az Elnökség rendkívüli közgyűlés összehívását tartja szükségesnek - ha a bíróság a közgyűlés összehívását elrendeli 4. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. 5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, erre a 2. pont szerinti meghívóban utalni kell. 6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök és egy, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. 7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása - az Alapszabály elfogadása, módosítása - tisztségviselők megválasztása és visszahívása - az éves tagdíj mértékének megállapítása - az Elnökség éves beszámolójának elfogadása

- az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés döntése alapján történik - döntés minden olyan kérdésben, melyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal - új csoportok megalakítása és csoportok megszüntetése 8. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. 9. A jelenlévő tagok 2/3-os többsége szükséges: - az Alapszabály elfogadásához - az Egyesület feloszlásához, más egyesülettel történő egyesülés kimondásához - tag kizárásával kapcsolatos határozathoz 10. A Tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki legalább az érvényes szavazatok több mint 50 %-át megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzet személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. A Tisztségviselő visszahívására az alábbi esetekben kerülhet sor: - ha a tisztségéhez kapcsolódó feladatait önhibájából nem látja el - ha a tisztségéhez kapcsolódó feladatait saját hibáján kívül eső okból nem képes ellátni - ha tisztsége ellátására méltatlanná válik A fenti visszahívási okok valamelyikének fennállásáról az Elnökség határoz. Ha a visszahívási okok valamely elnökségi taggal szemben merülnek fel, úgy az érintett az ügy elintézéséből ki van zárva. Amennyiben az elnökség döntése alapján valamely tisztségviselővel szemben visszahívásra okot adó körülmény áll fenn, úgy az Elnökség köteles az Elnöknél rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni. A visszahívásról a közgyűlés dönt, a Tisztségviselők megválasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. 11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak azokon bárki megjelenhet. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy a közérdek ezt szükségessé teszi. 12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és magánszemélyeket. 13. Az elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685. -ában meghatározott közeli hozzátartozói. 14. A tisztségviselők mandátuma 3 évre szól és meghosszabbítható. 15. Elnökség Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban a kizárólagos hatásköröket kivéve gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal korábban

írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapna. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén az Elnökséget újra össze kell hívni. Határozatképtelenség esetén összehívott ülések csak akkor határozatképesek, ha azon legalább három elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire annak tárgykörének figyelembe vételével esetenként további tagok, így különösen a csoportvezetők hívhatók meg. A meghívott tagok az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesznek részt. 16. Az 5 (öt) tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagja sorából 3 (három) éves időtartamra. Az Elnökség tagjai, az Elnök, az Alelnök és az Elnökségi Tagok. 17. Az Elnökség feladata és hatásköre: - tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás - a Közgyűlés összehívásával és működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység - az Egyesület gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása - az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása - az Elnök éves beszámolójának elfogadása - személyzeti munka irányítása - tisztségviselők beszámoltatása, döntés a velük szemben felmerülő visszahívási ok fennállásáról - az Egyesület tagjainak kizárásával kapcsolatos eljárás - minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyet az Elnökség a hatáskörébe von Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától, és az Egyesület tagja. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. Az Elnökség üléseiről a IV/6 pont szerint tartalommal jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni. Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek. 18. Az Elnök és Alelnök feladata és hatásköre: Az Egyesület képviseleti joggal rendelkező tisztségviselője az Egyesület Elnöke. Az Egyesület Elnökét 3 éves időtartamra a Közgyűlés választja, tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök feladata és hatásköre: - az Egyesület tevékenységének irányítása - a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése - döntés és intézkedés az Elnökség ülései közti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben - a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának ellenőrzése és irányítása - kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel - irányítja az Elnökség munkáját - vezeti az Elnökség üléseit

- képviseli az Egyesületet - intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben - összehívja az Elnökség üléseit - irányítja az Egyesület gazdálkodását - utalványozási jogot gyakorol, a bankszámla felett azonban csak az Alelnökkel, vagy valamely elnökségi taggal közösen jogosult - gyakorolja a munkáltatói jogokat - minden olyan feladat ellátása, melyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal - Az Egyesület Alelnöke Az egyesület alelnökét a közgyűlés választja 3 (három) éves határozott időtartamra. Az Elnök akadályoztatása esetén Őt az Alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az Alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, gyakorolja az Elnök jogait. A helyettesítés rendjét, valamint az Elnökség tagjainak munkamegosztását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 19. Ellenőrző bizottság - az Egyesület felügyelő szerve az ellenőrző bizottság, amely 3 főből áll. Az ellenőrző bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatók. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. - A bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. - Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Működésére az Elnökség üléseinek szabályait kell alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és pénzügyi gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást kérhet az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. - Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke, vagy tagja az elnökség elnöke, vagy tagja, az egyesület alkalmazottja, továbbá az, aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást valamint ezen személyek hozzátartozója - Az ellenőrző bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. - A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát.a jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők száma megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az ellenőrző bizottság ülésein a résztvevők aláírják. Az ellenőrző bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja 3 (három) éves határozott időtartamra. 20. Csoportok Az Egyesületen belül tevékenységi körönként különböző csoportok működnek, melyek az azonos érdeklődésű tagokat tömörítik. A csoportok élén a csoporttagok által választott csoportvezetők állnak.

A csoportok működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az Egyesületben megalakuláskor az alábbi csoportok működnek: - Nyugdíjas - Tömegsport - Környezetvédő és öko turisztika - Ifjúsági - Település fejlesztés és kulturális épített örökség - Települési rendezvények szervezése - Település történelmi és kulturális örökség V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról a költségvetés teljesítéséről az Elnökség évente beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt. 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: - tagsági díjak - pártoló tagok, valamint más magán és jogi személyek támogatásai - az Egyesület vállalkozási, gazdálkodási tevékenységéből származó bevétel - rendezvény bevétel - egyéb bevételek, Önkormányzati, Állami támogatások 3. az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért a befizetett tagdíjon túl nem felelnek. 4. az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 5. az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. VI. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik: - ha a közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja - ha a bíróság feloszlatja - ha más szervezettel egyesül - ha megszűnését megállapítják Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve, az Elnökség jár el.

VII. Egyéb rendelkezések. 1. Az Elnökség által megalkotandó Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az Ellenőrző Bizottság által megalkotott ügyrend nem lehet ellentétes az Alapszabályban foglaltakkal, azokat a megalakulástól számított 3 hónapon belül el kell fogadni. 2. Az Egyesület pártokat nem támogat, és azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat. 3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 4. Az Egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b./ pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 5. Az Egyesület közgyűlésének, elnökségének döntéseivel kapcsolatosan nyilvántartás kell vezetni. 6. Az Egyesület közgyűlésének, elnökségének működése során hozott határozatokat, döntéseket írásba kell foglalni és folyamatos sorszámmal kell ellátni. A döntések, határozatok melléklete, a testületi-szerv ülésről készült emlékeztető. Az emlékeztető tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a jelenlévők felsorolását, aláírását, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (lehetőleg személyét is), a döntés hatályát. A döntéseket, határozatokat kézbesíteni kell személyesen, vagy postai úton azoknak, akiket az érint. Ezen túl a döntésekről, határozatról hirdetményt kell elhelyezni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. 7. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést a személyiségi jogok sérelme nélkül bárki számára biztosítani kell. A betekintés biztosításával kapcsolatos feladatokért az Egyesület elnöke felel. Az érdeklődő megkeresi az elnököt, aki egy egyeztetett időpontban lehetővé teszi az iratok megtekintését. 8. Az Egyesület közhasznú működéséről, szolgáltatásairól évente egy éves beszámoló és közhasznúsági jelentés készül. Egyebekben az Egyesület közhasznú működéséről, szolgáltatásiról hirdetményt kell elhelyezni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. Az érdeklődők ezen kívül megkereshetik az elnököt, aki egy előre egyeztetett időpontban tájékoztatást ad a közhasznú működésről, szolgáltatásokról. 9. Az Egyesület tevékenységéről szóló éves beszámoló, jelentés, szabadon megtekinthető a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, ahol ezzel kapcsolatosan hirdetményt kell

elhelyezni. Ezen túl a tagok is gondoskodnak arról, hogy az érdeklődők tudomást szerezzenek a beszámolóról, jelentésről. VIII. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 1. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. A megszűnéssel kapcsolatosan az elnökség jár el. Vagyonát csak céljaival összhangban lehet felhasználni. 2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Ptk., az Etv. és a Khv., valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok az irányadóak. Kelt: Lovas, 2009. 05. 23 Nagy Tünde Jegyzőkönyvvezető Hull Zita.. Egyesület Elnöke Pap Huba.. hitelesítő