A DIÁKSPORT EGYESÜLET ÉS TAGSÁGA A DIÁKSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY 1. A diáksport egyesület neve: Tiszaújvárosi DSE székhelye: 3580 Tiszaújváros, Deák Ferenc tér 16. színe: kék jelvénye: tagsági igazolvány alapításának éve: 1987. 2. Felügyelő szerve: Tiszaújváros Önkormányzati Testülete 3. Működési területe: Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4. Célja: tagjainak rendszeres helyi intézményen belüli, intézmények közötti játék, turisztikai versengés, és versenylehetőség tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; a sportcsoportok működésének segítése, öntevékenységük kibontakoztatásának és kiterjesztésének ösztönzése, segítése; az állami és társadalmi erőforrások szervezése; sporttanfolyamok működtetése, stb. 5. Tagsága c.) Az intézményi jelleggel működő diáksport egyesület tagja lehet az adott intézmény valamennyi nappali tagozatos tanulója. Az intézményi diáksport egyesület tagja lehet pl. az intézménnyel azonos helységen lakó, de máshol tanuló diákok. (Egy tanuló csak egy diáksport egyesületnek lehet tagj A diáksport egyesület pártoló tagja lehet bármely magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatását. A diáksport egyesületbe jogi tagként beléphet minden jog személyként működő intézmény, gazdálkodó és egyéb szervezet, amely tagdíjának mértékét belépéskor együttműködési megállapodásban vállalja. (A gazdálkodó szervezete jog tagsági díjukat a Pénzügyminisztérium 8004/1995./Pk.2./PM. VIII. sz. tájékoztatójában meghatározott mértékig a gazdálkodó szerv központi irányításának költségei között számolhatjuk el.) 6. A diáksport egyesületbe való be- és az ebből történő kilépés önkéntes. A diáksport egyesületi tagság, pártolótagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, ill. a tagdíj fizetésének elmulasztása esetén törléssel, fegyelmi büntetésként kizárással szűnik meg. 7. Intézményi diáksport egyesület akkor működhet, ha az intézmény nappali tagozatos tanulóinak, hallgatóinak legalább 20 százaléka a tagja kíván lenni. 8. A diáksport egyesületi tagok jogai és kötelezettségei: A diáksport egyesületi tag jogai: - a diáksport egyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint rész vehet a sportcsoportok munkájában, edzéseken, versenyeken, használhatja a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket, igényelheti a diáksport egyesület szakembereinek segítségét; - a diáksport egyesület képviseletében részt vehet a diáksport versenyeken; - részesülhet a diáksport egyesület által nyújtott kedvezményekben;
2 - részt vehet a diáksport egyesület küldöttközgyűlésén, 10. életéve betöltése után pedig az elnökség tagjainak és tisztségviselőinek, valamint a számvizsgáló bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában; - 10 éves kor felett tisztségre választható (képviselettel járó tisztségre csak 18 éves kor fölött); - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a diáksport egyesületet érintő bármely kérdésben, a diáksport egyesület felügyelő szervénél indítványozhatja a diáksport egyesület jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését; - az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A diáksport egyesületi tag kötelességei: - rendszeres sporttevékenységet folytasson; - tartsa be a diáksport egyesület alapszabályát, hajtsa végre a diáksport egyesület vezető szerveinek reá vonatkozó határozatait; - magatartása mindig sportszerű legyen; - legjobb tudásának megfelelően képviselje diáksport egyesületét; - fizesse a diáksport egyesület tagsági díját, óvja meg vagyonát. 9. A diáksport egyesületi pártoló tagok jogai és kötelességei: A diáksport egyesületi pártoló tag jogai: - használhatja a diáksport egyesület saját tulajdonát képező létesítményeit; - javaslatokat, észrevételeket tehet a diáksport egyesület működésével kapcsolatban; - részesülhet a diáksport egyesület által nyújtott kedvezményekben; - az elnökség megbízásával felügyeletet tarthat, foglalkozásokat vezethet, elláthat technikai és egyéb feladatokat; - választható olyan tisztségre, amelynek előfeltétele a nagykorúság. A diáksport egyesületi pártoló tag kötelességei: - az alapszabály betartása; - a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása - sportszerű magatartás. 10. A diáksport egyesület jogi tagjainak jogai és kötelességei: A jogi tag jogai: - a diáksport egyesület elnökségével kötött megállapodás alapján használhatja az egyesület tulajdonát képező létesítményeket; - jogi tagként csatlakozó intézmény, gazdálkodó vagy egyéb szervezet dolgozói használhatják annak létesítményeit (külön szerződés szerint). A jogi tag kötelessége a diáksport egyesület céljainak erkölcsi, anyagi támogatása. A DIÁKSPORT EGYESÜLET SZERVEZETE 11. A diáksport egyesület legfőbb szerve a küldöttközgyűlés. Küldöttközgyűlést kell összehívni minden 200 tagnál többet számláló intézményi diáksport egyesületekben. A küldöttgyűlés küldötteinek aránya: minden 15 fős DSE tag után 1 fő. 12. A küldöttközgyűlés szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. Küldöttközgyűlést kell összehívni a tagok egyharmadának a cél megjelölése mellett történő kívánságára, vagy ha a felügyelő szerv, írásban azt indítványozza.
3 13. A küldöttközgyűlés határozatképes: ha a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott küldöttközgyűlés 10-20 napon belül történő másodszori összehívása során az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. 14. A küldöttközgyűlés határozathozatala: nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén a küldöttközgyűlés elnökének szavazata dönt. A megjelentek kétharmados többsége szükséges azonban a diáksport egyesület megalakulásának, egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához. 15. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a diáksport egyesület megalakulásának, feloszlásának a Magyar Diáksport Szövetséghez való csatlakozásának, valamint más diáksport egyesülettel történő egyesülésének kimondása; az alapszabály és a fegyelmi szabályzat megállapítása, elfogadása; c.) az elnökség, az elnök, az elnökhelyettes, a számvizsgáló bizottság és annak elnöke egy évre történő megválasztása, illetve az elnökség és a számvizsgáló bizottság tagjai sorába kooptált személyek tisztségükben történő megerősítése; d.) sportcsoportok felvételének megerősítése; e.) a diáksport egyesület tartalmi tevékenységének meghatározása, éves munkatervének, eseménynaptárának elfogadása; f.) a költségvetés bevételi főösszegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának éves ütemezésében történő megállapítsa, az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása; g.) az elnökség tevékenységéről való beszámoltatás; h.) fegyelmi jogkör gyakorlása az elnökség tagjai felett; i.) a tagok tagdíjának, a pártoló tagsági díj, valamint a fizetés módjának megállapítása. 16. A diáksport egyesület működését 7 tagú elnökség irányíthatja, melynek elnöke csak nagykorú magyar állampolgár lehet. Az elnökségben a diákok képviseletét 3 fő biztosítja. Az elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően erről írásban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább 4 tag, köztük az elnök jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az elnökség ülései nyilvánosak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni, az eredeti meghívóban szerepelt napirendi pontokkal. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott elnökségi ülés is csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább 4 tag, köztük az elnök jelen van. 17. Az elnökség feladata és hatásköre: a diáksport egyesület tevékenységének közvetlen irányítása; a küldöttközgyűlés előkészítése; c.) a tagok, pártoló tagok, jogi tagok felvétele; d.) a diáksport egyesület sportfejlesztési tervének költségvetésének kidolgozása, az éves program, a munka- és ülésterv, valamint a versenynaptár jóváhagyása; e.) a diáksport egyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, a testedzéshez, a természetjáráshoz szükséges feltételek megteremtése, koordinálása; f.) a sportcsoportok, bizottságok létrehozása, megszüntetése, átadása és beszámoltatása; g.) csoport- és foglalkozásvezetők meghívása; h.) a diáksport egyesületet megillető egyetértési és véleményezési jogok gyakorlása; i.) sportfegyelmi fellebbviteli feladatok ellátása.
4 18. A diáksport egyesület elnökének jogai és feladatai vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli a sportegyesületet; irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét, irányítja a sportegyesület gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol (utalványozási jogait az érvényes jogszabályok figyelembevételével átruházhatja); c.) munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint; d.) két elnökségi ülés között eljár az elnökség nevében, erről soros ülésen beszámolni köteles; e.) intézkedik és dönt a küldöttközgyűlés, vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben; f.) együttműködik az illetékes állami ás társadalmi szervekkel. 19. A diáksport egyesület elnökségi tagjainak jogai és feladatai: c.) rendszeresen és tevékenyen részt vesz - a diáksport egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában; - a határozatok előkészítésében és meghozatalában; - a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatainak, valamint a Magyar Diáksport Szövetség felsőbb szervei iránymutatásainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtás ellenőrzésében; jogosult és köteles a diáksport egyesület tevékenységét figyelemmel kísérni, azzal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni; felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta, és azt maradandóan kinyilvánította. 20. A diáksport egyesület gazdálkodását elnökből és két tagból álló bizottság felügyeli: 21. A számvizsgáló bizottság (tagja csak nagykorú magyar állampolgár lehet) feladata: c.) d.) a diáksport egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata; a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése; a tagsági díj fizetésének ellenőrzése; a lemondott vagy tisztségétől egyéb okból megvált számvizsgáló bizottsági tag helyére a sportegyesület tagjai sorából új személy behívása (kooptálása). A számvizsgáló bizottság tevékenységéért a küldöttközgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik. A számvizsgáló bizottságnak nem lehet tagja, aki a diáksport egyesület alkalmazásában áll, vagy a diáksport egyesületben gazdasági feladatokat lát el. A számvizsgáló bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a diáksport egyesület elnökségét, szükség esetén felügyelő szervét. A számvizsgáló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, mely nem lehet ellentétes az egyesület alapszabályával. Az számvizsgáló bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha mindhárom bizottsági tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A számvizsgáló bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülése helyét, idejét, a tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogató és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a számvizsgáló bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
5 22. A diáksport egyesületben helyi lehetőségek figyelembe vételével a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a vezetőség határozata alapján általános vagy sportági sportcsoportok működhetnek. 23. A sportcsoportok feladatai: c.) d.) e.) f.) rendszeres játék-, gyakorlási és versenyzési lehetőségek biztosítása; az intézményen belüli játékok, vetélkedések, versenyek megszervezése; turisztikai események szervezése; a sportcsoport hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása (pl. aktívaképzés, önköltségek tanfolyamok szervezése, st; a csoport munkájának népszerűsítése, a mozgósítás; a kibontakozó tehetségeket kísérjék nagyobb figyelemmel. A DIÁKSPORT EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 24. A diáksport egyesület éves költségvetés alapján, az egyesületekre vonatkozó pénzügyi előírásoknak megfelelően gazdálkodik. 25. A diáksport egyesület bevétele: - rendes, a pártoló és jogi tagok által fizetett tagdíj; - állami, társadalmi, szövetkezeti szervek anyagi támogatása (szerződések szerint); - rendezvény, tanfolyam és egyéb bevételek; - az MOSZ Országos Központ támogatása; - intézményi diáksport egyesület esetében a sporttevékenységet szolgáló, tanulóként, hallgatóként évente biztosított állami támogatás jogszabályban megállapított 60 %-a. 26. A diáksport egyesület kiadásai: - sportszakemberek, technikai személyzet, pénzügyi szakemberek bérjellegű kiadásai; - sport- és egyéb turisztikai eszközök beszerzése; - egyéb kiadások (utazás, étkezés, versenyeztetés, st 27. A diáksport egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A diáksport egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. 28. A diáksport egyesület megszűnése esetén vagyonáról a küldöttközgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról a küldöttközgyűlés nem rendelkezett, továbbá, ha a sportegyesület feloszlatással szűnt meg, vagy a felügyelő szerv annak megszűnését megállapítja, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azzal a megszűnt diáksport egyesület felügyelő szerve rendelkezik. VEGYES RENDELKEZÉSEK 29. A diáksport egyesület jogi személy, amelyet a diáksport egyesület elnöke képvisel. E jogkört esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség vagy az elnök más személyre átruházhatja. 30. Az egyesület a sportról szóló 2001. évi I. törvény, valamint a sportfegyelmi felelősségről szóló 34/2001. (III. 5.) Korm. rendelet, a 99/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően fegyelmi bizottságot hoz létre. Az Egyesület fegyelmi bizottsága 3 főből áll. A fegyelmi bizottság tagjait határozatlan időre az elnökség kéri fel az egyesületi tagok köréből, a tagok indokolt esetben visszahívhatóak. A fegyelmi bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az alapszabállyal.
6 A fegyelmi bizottság eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre: a) az eljárás alá vont sportoló, sportszakember közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont]; b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg; c) akinek a sportfegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik; d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el; e) a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban a fegyelmi bizottság elnöke, tagja volt. Az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető az összeférhetetlenséget köteles a fegyelmi bizottságnak bejelenteni, és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a fegyelmi bizottság az elnököt, a tagot, illetve a jegyzőkönyvvezetőt az eljárásból kizárja, és az eljárást az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető tevékenységével érintett részben megismétli. A fegyelmi bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. A fegyelmi bizottság sportfegyelmi eljárást folytat le az egyesület tagjával szemben akkor, ha a tag vétkesen megszegi: a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség játék-, verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket; a tagsági vagy szerződéses jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeit. Az eljárás lefolytatását első fokon a fegyelmi bizottság elnöke kezdeményezheti írásban. Sportfegyelmi eljárás a kötelezettségszegéstől számított egy éven belül indítható. Az eljárás kezdeményezéséről a fegyelmi bizottság elnöke nyolc napon belül írásban értesíti az egyesület elnökségét és az eljárás alá vont személyt. Az értesítésben meg kell jelölni: a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját, a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt, a rendelkezésre álló bizonyítékokat, az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás időpontját. Ha a sportfegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a sportfegyelmi eljárásban. Mellékelni kell továbbá az eljárás elrendelésének alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokat is. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapják. A sportfegyelmi eljárást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megtartani. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani, és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A fegyelmi bizottság határozatképes, ha tagjainak 2/3-a, köztük az elnök, jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Határozatképtelenség esetén, vagy ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, az új tárgyalást nyolc napon belül kell kitűzni. A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az eljárás alá vont az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe.
7 Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat, továbbá azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését írásban terjessze elő. Az elsőfokú eljárást a megindításától számított legfeljebb 30 napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén a fegyelmi bizottság elnöke az eljárást egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani. A fegyelmi bizottság első fokú határozatában ha a kötelezettségszegést megállapítja, büntetést szab ki, az eljárás alá vont személyt felmenti, vagy az eljárást megszüntetheti. A sportfegyelmi kötelezettségek vétkes megszegéséért büntetésként kiszabható: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás, kedvezmények megvonása (csökkentése), az egyesületből való kizárás. Meg kell szüntetni a sportfegyelmi eljárást, ha annak tartama alatt az eljárás alá vont személy egyesületi tagsága megszűnik, és a megszűnéstől számított egy éven belül abban a sportágban, amelyben a kötelezettségszegést elkövette, új tagsági jogviszonyt nem létesít; az eljárás alá vont a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható; annak tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik. A fegyelmi bizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a bizottság határozatát írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni. A sportfegyelmi határozat tartalmazza: - a sportfegyelmi büntetést, annak mértékét, időtartamát; - a határozat indoklását; - valamint az eljárás alá vont tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségéről. E feltételek együttes megléte hiányában a fegyelmi határozat semmis. Az első fokú sportfegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A jogorvoslati kérelmet az első fokú sportfegyelmi határozatot hozó bizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt 15 napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a sportfegyelmi fellebbviteli bizottsági feladatokat ellátó szerv (elnökség) vezetőjének. A másodfokú eljárás során a sportfegyelmi fellebbviteli bizottság az első fokú határozatot: - helybenhagyja, - megváltoztatja, vagy - megsemmisíti és az első fokon eljárt fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja. A sportfegyelmi fellebbviteli bizottság szervezetére, eljárására, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. Az egyesület fegyelmi bizottságának és a fellebbviteli bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a fegyelmi bizottság ügyrendje tartalmazza.
8 A fegyelmi bizottság működésére egyebekben a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet, 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény az irányadó. 30. A diáksport egyesület megszűnik, ha feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, c.) feloszlatással, d.) megszűnésének megállapításával. Tiszaújváros, 2011. október 28. Tiszaújvárosi DSE Az alapszabályt egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte: Tiszaújváros, 2011. október 28. Hollóné Dr. Baranyi Zita ügyvéd