L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

Célok és feladatok A gimnázium 9-10/11. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el, műszereket és számítógépet is használnak a kísérletek, mérések során. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Alkalmazzuk és alkalmaztatjuk a 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról előírásait. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. Az üzemlátogatásoknak fontos szerepe van a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientáció előkészítésében. Élményt és megerősítést jelent a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül elsősorban a természettudományos kulcskompetenciák kialakításában vesz részt, de fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompetencia (pl. hétköznapi életből vett számolási feladat révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok, projektek), a digitális kompetencia (pl. anyaggyűjtés, a digitális tananyagbázis használata, a korosztályi adottságoknak megfelelő 2. oldal

poszter- és prezentációkészítés), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. A tantárgy lehetőséget ad a szociális és állampolgári kompetencia (pl. a tudomány és a technika fejlődése), a kezdeményezőképesség, a kifejezőkészség fejlesztésére is. Kiemelendő: a tanítás során differenciáltan kell elvárni a tananyag elsajátítását. A legjobbak rendelkezzenek az érettségihez nélkülözhetetlen biztos ismeretekkel, viszont a gyengébbektől nem várjuk el a számukra nehezen elsajátítható, elvont ismereteket. Ez utóbbiak esetében elsősorban a természettudományos nevelésre kell koncentrálni, s a környezettudatos szemlélet kialakítására. A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozását átgondolt szervezőmunkával a tanórákon, illetve szakköri foglalkozásokon végezzük. A kollégák ismerjék és használják a kémia érettségi részletes követelményrendszerét. A gyengébbek számára készüljön minimális követelményrendszer. Ez tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket minden tanulónak teljesítenie kell. Fejlesztési követelmények A kémia tantárgynak meghatározó szerepe van a környezettudatosságra és a testi és lelki egészségre nevelésben. A környezettudatosságra neveléshez kapcsolódjon a környezettudatos fogyasztásra nevelés. Fejlesszük a tanulók kritikus fogyasztói magatartását, hívjuk fel a figyelmet a fogyasztóvédelem kérdéseire. A fenntartható fejlődés egyéni és közösségi érdek. Fejlesszük felelősségtudatukat ebben a kérdésben is. A hazai, európai és Európán kívüli tudósok kiemelkedő eredményeinek bemutatásával a honés népismereti, az európai azonosságtudattal és az egyetemes kultúrával kapcsolatos ismeretek bővülnek. A látványos, szép kísérletekkel, színes modellekkel a tanulók esztétikai érzéke fejleszthető. A megfelelő, a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal ( háztartáskémia ) gazdasági nevelést végezhetünk. Ismeretszerzés és alkalmazás Mutassuk be és értelmezzük a tudomány szerepét a technikai és társadalmi folyamatokban. Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok valamint szülők segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. 3. oldal

Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Alakítsuk ki a helyes gyógyszerszedés kultúráját, törekvésüket az aktív és tudatos egészségvédelemre. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Legyenek képesek a tanulók a vegyületek képződésével és bomlásával kapcsolatos egyszerű számítások elvégzésére, a tömegmegmaradás törvényének tudatos alkalmazására, egyszerű kémiai egyenletek felírására, valamint a szerves vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések tanulmányozására. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel az élő szervezet működése szempontjából leglényegesebb ismeretekkel a molekulák térbeli alakjával kapcsolatban. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a 4. oldal

tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. A kémia tantárgy óraszámai évfolyam Hatosztályos/négyosztályos képzés Ötosztályos képzés matematika és informatika specializációval 9. Heti 2 óra (évi 74 óra) Heti 1 óra (évi 37 óra) 10. Heti 2 óra (évi 74 óra) Heti 1,5 óra (évi 55,5 óra) 11. Heti 2 óra * (évi 74 óra) Heti 1,5 óra (évi 55,5 óra) 12. Heti 2 + 2 óra * (évi 64 + 64 Heti 2 óra * (évi 74 óra) óra) 13. - Heti 2 + 2 óra * (évi 64 + 64 óra) Ötosztályos képzés német nemzetiségi és HHTAJTP/angol nyelvi specializációval - Heti 2 óra (évi 74 óra) Heti 2 óra (évi 74 óra) Heti 2 óra * (évi 74 óra) Heti 2 + 2 óra * (évi 64 + 64 óra) * felkészítés emelt szintű érettségire A tananyag felosztása A 9. évfolyam anyaga az atomszerkezeti ismeretek bővítését követően az általános kémiai ismeretekkel foglalkozik. Megismerteti a diákokat a termokémia és a reakciókinetika alapfogalmaival, azok gyakorlati kérdéseivel. A 10. évfolyam a szerves kémia ismeretkörével zárul. A kémiai fogalomrendszer a négy év alatt (2 év általános iskola, 2 év gimnázium) lineárisan épül fel, de ez nem zárja ki a legfontosabb ismeretek ismételt megjelenését, fogalmi jegyeik fokozatos gazdagodását, magasabb szintézisét a tanulók életkorának megfelelően. Négyosztályos és hatosztályos képzés: Az általános iskolai képzésre építve megegyezik a 9-10. osztály tananyaga Ötosztályos képzés: A kémia tananyaga megegyezik a négyosztályos képzés 9. és 10 évfolyam tananyagával, természetesen az eltérő óraszámok miatt más felosztásban 9. évfolyam (hat- és négyosztályos képzés); 9. évfolyam és a 10. évfolyam első féléve (ötosztályos képzés matematika és informatika specializáció); 10. évfolyam (ötosztályos képzés német nemzetiségi és HHTAJTP/angol nyelvi specializáció) 5. oldal

Évi óraszám: 74 óra illetve 37-37 óra (ötosztályos képzés matematika és informatika specializáció) Belépő tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. A megfigyeléssel, méréssel és a médiából összegyűjtött információk összehasonlítása, szelektálása, csoportosítása. Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévő elsőrendű és másodrendű kötések alapján. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szereplő anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszerű esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszerű számítási feladatok megoldása (egyszerű sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú ph); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az eredmények nagyságrendjének ellenőrzése fejben. 6. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet Tájékozódás a részecskék világában A kémiai reakciók változatossága A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Atomszerkezet: Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Molekulaszerkezet: Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Anyagmennyiség-százalékos és térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm 3 ). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok. Termokémia: Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő. Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly: A reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Redoxireakciók: Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Galvánelemek: A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében) Faraday-törvények.Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise). Sav-bázis reakciók Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge savak és bázisok.a víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, ph. 7. oldal

A továbbhaladás feltételei Az anyagok atomos szerkezetének ismerete. Alkalmazza a tömeg-darabszámanyagmennyiség kapcsolatát. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára. Említsen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerje. Szerkessze meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítse el önállóan és értelmezze alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerje a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezze a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezze. A használati utasítás alapján készítse el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszen egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. 10. évfolyam (hat- és négyosztályos képzés); 10. évfolyam második félév és a 11. évfolyam (ötosztályos képzés matematika és informatika specializáció); 11. évfolyam (ötosztályos képzés német nemzetiségi és HHTAJTP/angol nyelvi specializáció) Évi óraszám: 74 óra illetve18,5-55,5 óra (ötosztályos képzés matematika és informatika specializáció); Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelő kísérletekkel. Egyszerűbb majd összetettebb kérdések megválaszolására kísérletek tervezése és végzése segítséggel majd önállóan. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből. A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. internet, levelező, szövegszerkesztő, függvény- és diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. Távolsági kommunikációs technikák (elektronikus levelezés, telefon, fax) szakszerű használata. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. 8. oldal

A mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében a különböző (nem csak természettudományi) tantárgyakban tanult ismeretek alkalmazása. Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, a személyiségre és a társadalomra irányuló veszélyeiről. Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életből, összetevőik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetőleg az oldhatóság között. Egy vegyületben előforduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszerű szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló vegyületre. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minőségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése. Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó Legfontosabb műanyagaink A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Szerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a kőolaj: Keletkezésük. A metán (részletesen), szénhidrogén, égése, hőbomlása, halogénszubsztitúciója, PB-gáz, környezetkímélő autógáz. Kőolajfeldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, a szerves vegyületek nagy számának oka, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, cikloalkánok, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. Halogén-szubsztitúció. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. Telítetlen szénhidrogének: Alkének. Az etén (részletesen), égése, addíciós reakciói (halogén-, hidrogénhalogenid- víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). 9. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig Konformáció, polipropilén (PP), sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz) izomerek.diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett szénhidrogének: A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, élettani és környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. Alkohol - alkoholok: Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, éghetősége, enyhe oxidációja, reakciója nátriummal, vizes oldatának kémhatása. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége. Aceton- ketonok. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége. Ecet - karbonsavak: Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol oxovegyület karbonsav redoxi átalakulások. Illatok, ízek, fűszerek - karbonsavészterek: Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk. Zsírok, olajok - gliceridek: Zsírok és olajok, margaringyártás, elszappanosítás, főbb sajátságaik. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek. Szappanok, mosószerek: Szappangyártás régen és ma, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, micella, szennyvíz, eutrofizáció. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: Monoszacharidok, funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehlingreakció). Poliszacharidok. 10. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A biológia határán A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya. Tej, tojás, hús - fehérjék: Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, ikerion, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. Nukleinsavak: A ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, piridin (részletesen), pirimidin, pirrol, imidazol, purin, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok.nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés).reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések. A teától a heroinig A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. Környezeti szerves kémia Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Egyéb műanyagok: Szintetikus és természetes eredetű műanyag, termoplasztikus és termoreaktív, illetve polimerizációs és polikondenzációs műanyag (egy-egy példa), le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az elég a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban. A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.). Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szerves vegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket, értelmezze szerkezetüket, összetevőiket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti 11. oldal

eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát. Tankönyvek 9/10. osztály Dr. Siposné Dr. Kedves Éva-Horváth Balázs - Péntek Lászlóné: Kémia 9. (MS-2616) 10/11. osztály Dr. Siposné Dr. Kedves Éva-Horváth Balázs - Péntek Lászlóné: Kémia 10. (MS-2620) Kétszintű érettségire készítés tankönyvei Villányi tankönyv-család: Feladatgyűjtemény Tesztgyűjtemény Kémiai összefoglaló Kísérletgyűjtemény Értékelés minden évfolyamon: Szóban (egyénileg és közösen) Témák végén szóbeli összefoglalás, majd azt követően írásbeli számonkérés. Tesztek, feladatok megoldásának értékelése. Önálló írásbeli munkák készítése szakirodalom felhasználásával. Kísérletek végzése, leírt kísérletek értelmezése grafikon, diagramm készítése A kémia tantárgyat osztályozzuk 1-5-ig terjedő osztályzattal. Tantárgyi feltételek Kémia szakos egyetemi végzettségű tanár A tanári és tanulói kémiai kísérletekhez szükséges alapeszközökön és alapanyagokon túl speciális igények nincsenek, de feltétlen igényli a tanulókísérleti munkát előkészítő, segítő, és a környezetvédelmi szabályok - 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról előírásait - betartását, fenntartását ellátó labor asszisztens alkalmazását. A tanulói kísérletezést csoportbontásban célszerű megvalósítani Megfelelően felszerelt előadóterem Laborgyakorlatok végzésére alkalmas terem Multimédiás lehetőség, CD-k, videófilmek Írásvetítő, vetítővászon Modell készletek Falitáblák Laboreszközök Vegyszerek Fénymásolási lehetőség Továbbképzési lehetőségek 12. oldal

Kétszintű érettségire való felkészítés: Célunk, hogy az alaptantervi tananyag elvégzése során az érdekelt tanulók megfelelő felkészítést kapjanak a középszintű érettségire. Ennek érdekében a tanmeneteket az érettségi követelményrendszernek megfelelően dolgozzuk ki. (Emellett azonban fontosnak tartjuk, hogy a gyengébbek számára készüljön minimális követelményrendszer. Ez tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket minden tanulónak teljesítenie kell.) Az előrehozott érettségi lehetőségét minden diáknak biztosítani szeretnénk, függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályban tanul, s milyen felosztásban tanulja a gimnáziumi kémiát. Ezért nagyon fontos, hogy a tantárgyat oktató tanárok ismerjék a követelményrendszert, s következetesen ennek alapján tanítsák a tantárgyat. Ezt segítheti, hogy közös témazáró dolgozatokat íratunk egy-egy jelentősebb témakör végén. Az előrehozott érettségire készülőknek szervezni kell egy olyan érettségi előkészítőt, ahol a követelményrendszerben előírt kísérletek elvégzésére, valamint az érettségin elvárt, de csak 8. osztályban tanult szervetlen kémiai ismeretek rendszerező áttekintésére nyílik lehetőség. ű érettségire (11/12/13. évfolyamon) felkészítő csoportokat megfelelő számú jelentkező esetén indítunk. (Pedagógiai Program). Azoknak a tanulóknak, kiknek továbbtanulási szándékukhoz szükség van a kémiai érettségire, feltétlenül javasoljuk, hogy vegyen részt a képzésben, még akkor is, ha a pontszámítási rendszernek köszönhetően esetleg elegendő csak középszintű érettségi vizsgát tenniük. Hiszen az egyetemi elvárások sikeres teljesítéséhez szükség lesz mélyebb kémiai ismeretekre, amelyek megszerzésére az emelt szintű érettségire történő felkészítés nagyszerű lehetőség. Egyéb foglalkozások: A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, Irinyi, környezetvédelmi pályázat) történő felkészítéseket tartunk. A középszintű érettségire készülő 10-11. osztályos tanulók számára egy előkészítő foglalkozást tervezünk. Ennek szükségességét az indokolja, hogy az óraszám csökkentés miatt a kémia egy teljes fejezete (szervetlen kémia) kimaradt a tananyagból, ugyanakkor a kétszintű érettségi követelményrendszerében jelen van azzal az indokkal, hogy 8. osztályos tananyag érinti e fejezetét a kémiának, valamint az előírt kísérletek elvégzésére is ekkor kerülhet sor. Megjegyzés Az ötosztályos képzésben a német nemzetiségi és az AJTP/angol specializációjú osztályokban a 9. évfolyamon Természetismeret néven fizikát, biológiát, földrajzot és kémiát tanítunk. A kémia tanítás célja ebben a két osztályban, hogy fejlesszük a természettudományos kompetenciát. Az általános iskolában tanultak rendszerező áttekintése után - a négy/hatosztályos képzésben 9. osztályban, illetve az ötosztályos képzésben az informatika és matematika specializációjú osztályokban tanított kémiához képest- lassúbb tempóban, sok-sok gyakorlással, elkezdjük a tantervben a 9. osztályokra előírt kémia oktatását. Így lehetőség nyílik arra, hogy a humán érdeklődésű, valamint az Arany János tehetséggondozó programban tanuló diákok is úgy elsajátíthassák a kémiát, hogy később évfolyamtársaikhoz hasonló esélyekkel teljesíthessék az előírt továbbhaladási feltételeket, s akár előrehozott érettségi vizsgát is tehessenek. 13. oldal

A tantervi követelmények teljesítése elegendő feltétele a középszintű érettségi vizsgának, természetesen feltételezve az általános iskolák tananyagának ismeretét is. Így ajánlható a tanulók számára az előrehozott középszintű érettségi vizsga letétele. Ehhez kell a már említett felkészítést biztosítani számukra. Az emelt szintű vizsgára készülőknek szükséges a tantervi anyag elmélyítésén felül a szervetlen kémia témakör beiktatása az utolsó két tanév valamelyikébe, hiszen az óraszámcsökkentés következtében e fejezete a kémiának kimaradt az alaptantervi anyagból. A tananyag és a követelményrendszer minden osztály típusnál ugyanaz E tantervnek mindenkori melléklete a kétszintű érettségi követelményrendszere. A tanterv kidolgozója: Oktatási Minisztérium. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Dr. Szalainé Tóth Tünde 14. oldal

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, egyszerű kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása, az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése, az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata, grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés. Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges: az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése, a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, egyszerű kémiai kísérletek tervezése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése, a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése. 15. oldal

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Általános kémia TÉMÁK 1.1 Atomszerkezet Atom Fogalmi szint az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. az atom semlegességét. alkalmazni az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. Elem Fogalmi szint az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. 21. oldal a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot. alhéj és héj fogalma; spin. Elektronszerkezet Fogalmi szint atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet., értelmezze az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján.

A periódusos rendszer Az atomok mérete felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. Fogalmi szint az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és mezők (s-, p-, d-, f-mező). csoport, főcsoport és mellékcsoport. az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. Fogalmi szint az atommag és az atom méretviszonyai. alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a d-mező elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban. az atomméret változásait a periódusos rendszer periódusaiban. összehasonlítani a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek atomsugarát. Az ionok Fogalmi szint kation fogalma, anion fogalma. ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége., értelmezze a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id). az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. Elektronegativitás Fogalmi szint elektronegativitás fogalma (Pauling). (EN) az EN változását a periódusos rendszerben. változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint. összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét. 22. oldal

1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések Másodrendű kémiai kötések összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében. Fogalmi szint ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. Értelmezze az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. Fogalmi szint diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. Értelmezze a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket. 23. oldal

1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula Fogalmi szint molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. A kovalens kötés Fogalmi szint σ- és π-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált π-kötés. A molekulák térszerkezete, értelmezze Fogalmi szint a σ- és a π-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált π-kötést a benzol molekulája alapján. ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. Értelmezze egyszerű molekulák téralkatát (pl. H 2 O, NH 3, CO 2, SO 2, SO 3, CH 4, CCl 4, CH 2 O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását. kötéstávolság fogalma. a π-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit. a molekula alakját meghatározó tényezőket: a ligandumok száma, a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma. megállapítani a molekulák téralkatát, megállapítani adott képletű molekula polaritását. 24. oldal

Összetett ionok Fogalmi szint összetett ion fogalma. komplex ion fogalma. összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) a NH + 4 és a H 3 O + szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét. komplex ion képződését a réz(ii)ion akva- és amminkomplexének példáján. megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében. 1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz Fogalmi szint anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. Állapotjelzők Fogalmi szint jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 C ( standardállapot ). Halmazállapotok, Fogalmi szint gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, halmazállapotváltozásolyos szilárd halmazállapot, amorf és kristá- állapot, halmazállapotváltozások. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint. standard nyomás és 0 C. a folyadékok további általános jellemzői (felületi feszültség, viszkozitás). 25. oldal

1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristályrácsok Ionrács os kristály ok, értelmezze a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. Fogalmi szint rácsenergia. elemi cella, koordinációs szám. az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba. besorolni Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő., az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit. értelmezze Atomrácsos Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. 26. oldal

kristályok, értelmezze a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit. a SiO 2 rácsának szerkezetét. Fémrácsos kristályok Molekularácsos kristályok 1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rácstípusok között 1.4.2 Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1 Csoportosítás 1.4.2.2 Diszperz rendszerek Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő., a fémrácsos anyagok jellemzőit. értelmezze értelmezni Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő., értelmezze értelmezni a molekularácsos anyagok jellemzőit. a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján. a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. Értelmezze a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait. a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján. Fogalmi szint homogén, heterogén és kolloid rendszer. Fogalmi szint a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete). a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). 27. oldal

1.4.2.3 Kolloid rendszerek 1.4.2.4 Homogén rendszerek Tudjon értelmezni besorolni Fogalmi szint, értelmezze Tudjon Fogalmi szint elegy, oldat. egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület. példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből. a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit. értelmezni a szol gél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján. a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). túltelített oldat, oldáshő fogalma. Oldatok Fogalmi szint oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. Értelmezze az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmérsékletfüggésének felhasználását az anyagok átkristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kapcsolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával. 28. oldal

Egyéb Tudjon használni alkalmazni a hasonló hasonlót old elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat. az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció Fogalmi szint kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon. Képlet Fogalmi szint összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). megadni a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. Kémiai egyenlet Fogalmi szint sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvé- 1.5.1 Termokémia, értelmezze nye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. 29. oldal oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében. az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését. felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit.

1.5.2 Reakciókinetika 1.5.2.1 Reakciósebesség 30. oldal a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségeit. 1.5.1.1 A folyamatok Fogalmi szint endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. energiavi- szonyai a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. ábrázolni 1.5.1.2 Reakcióhő Fogalmi szint reakcióhő fogalma, jelölése (Δ r H), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshőadatok alapján. ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon. felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján. Fogalmi szint a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre. Értelmezze a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, elemezni a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. 1.5.2.2 Katalízis Fogalmi szint katalizátor fogalma. Értelmezze a katalizátor hatását. ábrázolni a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén. 1.5.3 Egyensúly a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását.

1.5.3.1 Megfordítható a megfordítható folyamat lényegét. reakciók 1.5.3.2 Egyensúly Fogalmi szint dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (K c ), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). Értelmezze a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N 2 + 3 H 2 2 NH 3 és a H 2 (g) + I 2 (g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján. értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében. 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav bázis reakciók Fogalmi szint, értelmezze sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség. a Brönsted-féle sav bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget. savállandó és bázisállandó (K s, K b ), disszociációfok. K s és K b kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a K s és K b kapcsolatát. 31. oldal