ÁLTALÁNOS DR. KÁDAS GÉZA ORSZÁGOS NYELVÉSZETI TANÁCSKOZÁS 2001. április 17-19-én Pécs vendégszeretetét élvezhette a magyar nyelvészek legrangosabb fóruma, a XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. A rendezvénynek különös jeletőséget adott, hogy a Nyelvek Európai Évében rendezték. A szervezők A nyelv nevelő szerepe címet adták a kongresszusnak, az előadók így e témakör köré csoportosították mondanivalójukat. A nyitó plenáris ülésen megemlékeztek a számítógépes nyelvészet hazai úttörőjéről, a közelmúltban elhunyt Papp Ferencről. A plenáris ülés előadásait Alexander Guiora A nyelvtudomány - a jövő kihívásai és Péntek János Nyelv és ethosz címmel tartotta. A kongresszus gazdag tematikáját bizonyítja a szekcióülések címének felsorolása: 1. Nyelvészet és informatika, internet az idegennyelv-oktatásban. 2. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvi jogok. 3. Interkulturális kommunikáció és EU-nyelvhasználat. 4. Szociolingvisztika. 5. Pszicholingvisztika. 6. Két- és többnyelvűség. 7. Alkalmazott szövegnyelvészet. 8. Nyelvművelés és stilisztika. 9. Lexikográfia. 10. Kontrasztív nyelvészet. 11. Nyelvpedagógia. 12. A szaknyelvek és oktatásuk. 13. Fordítás, tolmácsolás. 14. Magyar mint idegen nyelv, magyar nyelvoktatás határainkon túl. 15. Alkalmazott nyelvészet az anyanyelvi nevelésben. A szekcióüléseken kívül a szakemberek kerekasztal-beszélgetéseken és műhelyvitákon is részt vehettek. Ezek témája a következő volt:
1. Nyelvi és irodalmi nevelés egysége - különös tekintettel a szövegnyelvészetre. 2. Az anyanyelvi nevelés, a nemzetiségi nevelés és az idegennyelv-oktatás közös feladatai. 3. A nyelvi műveltség tartalma. 4. A magyartanárok főiskolai és egyetemi (tovább)képzésének megújításáról. 5. A nyelv nevelő szerepe - határon innen, határon túl. A Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem Nyelvi Intézete és Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központja hét előadással járult hozzá a kongresszus munkájának gazdagításához, s egyben az egyetemünkön folyó nyelvészeti tudományos kutatómunka országos szintű megismertetéséhez. A következő cikkekben az elhangzott előadásokat olvashatjuk. Az előadók: dr. Kádas Géza, dr. Kovácsné dr. Nábrádi Márta, Lukácsné Budai Judit, dr. Soproni András, dr. Szász Erika. ÚJ TREND A KATONAI SZAKNYELV OKTATÁSÁBAN Napjaink egyik meghatározó jelensége a globális, regionális és helyi szinten zajló integráció. Hazánk NATO csatlakozása sürgető szükségszerűséggel igényelte ezt a katonai szaknyelvoktatás területén is. Az elmúlt évtizedben az angol nyelvtudás hiánya, illetve alacsony szintje miatt a kívánatos katonai szaknyelvi integrációs folyamat nem indulhatott be. Szakmai közhelynek számít, hogy a szaknyelvoktatás alapja a középfokú nyelvtudás. Az ezredfordulóra megteremtődtek azok a feltételek, melyek ma már lehetővé teszik a katonai szaknyelvoktatás magasabb szintjét. Ez elsősorban a nagyfokú szakosodást, a katonai szaknyelv egyes rétegeinek a felhasználó igényei szerinti oktatását jelenti. Az oktatás során a hazai nyelvoktatási tapasztalatok és lehetőségek felhasználásával kellett alkalmazkodnunk a NATO katonai szaknyelvi igényeihez. Az általános angol nyelvi alapok megteremtésének érdekében kialakult a Magyar Honvédség regionális nyelvképzési rendszere. Azokban a városokban, ahol megfelelő nyelvtanári kapacitás volt, kiscsoportos, intenzív, egy éves általános angol nyelvtanfolyamok indultak. A végzett hallgatók ezt követően középfokú állami nyelvvizsgát tettek, majd három hónapos intenzív katonai szaknyelvi tanfolyamon vettek részt a Békepartnerségi Katonai Nyelvképző Központban. Az általános nyelvi alapok növekvő színvonala lehetővé tette, hogy egyre több időt
fordítsunk a katonai szaknyelv oktatására. Ideális esetben, megalapozott középfokú általános nyelvtudásra építve minden rendelkezésre álló időt teljes egészében a katonai szaknyelvi tudás fejlesztésére lehet fordítani. Ez azonban még mindig csak a katonai szaknyelvi oktatás második lépcsőjét jelenti. Az oktatás csúcsa az azonos szakmai kérdések iránt érdeklődő hallgatók szűk szakmai ismeretek alapján végzett oktatása. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szaknyelvi oktatás akkor igazán eredményes, ha minél közelebb áll a hallgatók valós szakmai igényeihez. Ennek egyik példája a katonaorvosok vagy a béketámogató hadműveletekben részt vevő tisztek nyelvi felkészítése. Ezekben a csoportokban csak és kizárólag szaknyelvi ismereteket oktattunk a hallgatók nyelvi felkészültségétől függő színvonalon. Még egy lépést jelentett a szakmai képzés területén, amikor intézetünk Légi hadművelet angol tanfolyam elnevezéssel NATO közreműködéssel és NATO felkérésre nemzetközi szaknyelvi tanfolyamot indított a NATO és a Békepartnerségi országok pilótái és repülésirányítói részére. Az ilyen szakosított nyelvtanfolyam megtartása tanári szempontból igen sok problémát vet fel, és nagyon alapos nyelvtanári felkészülést igényel. A légi hadművelet tanfolyam oktatására két évig készültek tanáraink. A nyelvtanárok mindegyike először hallgatóként vett részt egy kéthetes Légi hadművelet angol tanfolyamon. Ezt követően a tanárok szakmai konzultáció céljából felkeresték a hazai katonai szakmai központokat és gyakorló helyszíneket, amit egy NATO katonai repülési központ látogatása és az ott folyó nyelvi anyaggyűjtés követett. A tanfolyam eredményes oktatását segítette, hogy a munkában két angol anyanyelvű pilóta is részt vett, mint a szakmai kérdések oktatója és a felmerülő problémák konzulense. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az erősen szakosított katonai anyagok oktatása csak akkor igazán hatékony, ha a nyelvtanárok mellett a szakmai kérdéseket alaposan ismerő, ugyanakkor az adott nyelvet magas szinten beszélő szakemberek is részt vesznek a nyelvoktatás folyamatában. A fent említett különleges követelmények következtében az elmúlt tíz évben hazánkban igen kevés magas szintű katonai szaknyelvi tanfolyamot szerveztek. Mivel a katonai szaknyelvnek, mint minden szaknyelvnek, rendkívül sok rétege létezik, lehetetlen egy-egy nyelvoktató intézménynek valamennyi katonai szaknyelvi réteg oktatására szakosodnia. A probléma megoldásának két kézenfekvő módszere kínálkozik:
1. a katonai szaknyelvet oktató intézmények szakosodása a NATO-n belül; vagy 2. a távoktatás lehetőségeinek felhasználása a differenciált katonai szaknyelvi oktatás igényeinek kielégítésére. A szakosodás szervezés és költségigényes, hiszen azt jelenti, hogy a tanfolyam résztvevőit különböző országokból kell, előre meghatározott terv szerint a fogadó országba küldeni. Ennek a módszernek megvan az a kétségkívüli előnye, hogy a résztvevők személyesen találkoznak egymással, ami lehetőséget teremt az informális információcserére, olyan személyes kapcsolatok kialakítására, melyek közismerten fontos szerepet játszanak minden közös tevékenységben, különösen, ha az harci feladat teljesítése közben történik. Ez a módszer ugyanakkor magában hordja pénzügyi és szakmai korlátait is. A hallgatók utaztatása, elhelyezése és oktatási feltételeik megteremtése jelentős anyagi ráfordítást igényel. Szakmailag alig képzelhető el olyan katonai szaknyelv oktatására szakosodott nyelviskola, amelyik folyamatosan képes lenne akár csak tucatnyi erősen differenciált szaknyelvi anyagot oktatni. A másik megoldás a távoktatás egyre bővülő lehetőségeinek igénybevétele. Megfelelő szervezéssel záros határidőn belül létrehozható és az Interneten távoktatási formában közzétehető minden katonai szakterület legfontosabb nyelvi anyaga. Ezt követően már csak az időközben bekövetkező változások figyelemmel kísérése és a szükséges korrekciók elvégzése a feladat. A Légi hadművelet angol tanfolyam tulajdonképpen a két módszer kombinációját jelenti. A tanfolyamot megelőzően négy hónappal minden hallgatóhoz eljuttatunk egy oktatócsomagot. Ebben a tanfolyam nyelvi anyagának elsajátítását elősegítő nyomtatott anyag, hangkazetták, videokazetták és nyelvi feladatlapok találhatók. A tanfolyam kezdetén a hallgatók nyelvi tesztet írnak, amelynek alapján beosztjuk őket a katonai együttműködésben szindikátusoknak nevezett gyakorló csoportokba. A tanfolyam a lehető legjobban igyekszik megközelíteni a valóságos katonai helyzetet, melyben különböző országok tisztjei kell, hogy együttműködjenek egy közös cél elérése érdekében. Az első két tanfolyamot 1998-ban Budapesten, majd a következő kettőt 1999-ben, Prágában rendezte a NATO. A Nemzetvédelmi Egyetem Békepartnerségi Katonai Nyelvképző Központja ezt követően kapott felkérést a tanfolyamsorozat folytatására, immár saját szervezésben, de NATO kód alatt. Eddig három tanfolyamot tartottunk nemzetközi hallgatóságnak. Nyelvoktatási szempontból a tanfolyamok két csoportba sorolhatók. Ha a hallgatók nyelvi felkészültsége megfelelő, a tanfolyam nevében a hangsúly a légi hadműveleten, ellenkező esetben az angol tanfolyam szavakon van. A katonai
szaknyelvoktatás jövője szempontjából véleményem szerint akkor járunk helyes úton, ha a hangsúlyt egyre jobban a katonai szakmai részre helyezzük. A tanfolyami jelentkezés feltétele a NATO-ban használt STANAG 6001-es nyelvi követelmény alábbi szintjeinek teljesítése: 1. hallás utáni értés: 2,5; 2. beszédkészség: 2,5; 3. olvasáskészség: 2; 4. íráskészség: 2. A fenti követelményekről csupán annyit, hogy a 2,5-es szint körülbelül a középfoknak, míg a 2-es szint az erős alapfoknak felel meg. A nyelvi követelmények differenciált meghatározása egyben mutatja a STANAG 6001-es követelmények alapján folytatott vizsga előnyeit is. A négy nyelvi alapkészségnek a valós követelmények szerinti, egymástól eltérő szintű meghatározása gazdaságosabbá és rövidebbé teszi a nyelvi felkészítést, ugyanakkor szavatolja az adott katonai feladatok elvégzéséhez szükséges nyelvi szintet. A tanfolyam hat katonai szakterületet ölel fel: 1. a repülőtér és a repülőgépek; 2. a meteorológiai körülmények; 3. navigáció; 4. a légi irányítás és a légtér; 5. vészhelyzetek; 6. helyzetjelentés. A tanfolyam nyelvi céljai a következőképp határozhatók meg: 1. nyelvi és nyelvtani ismétlés; 2. nyelvi gyakorlás; 3. nyelvhasználat megfigyelése; 4. a katonai szakszövegek megértésének gyakorlása; 5. katonai helyzetjelentések tartalmának és formájának gyakorlása. A katonai szakterületek részletezésétől azok túlságosan is szakmai jellege miatt eltekinthetünk. Előadásom lényege, hogy a katonai szaknyelvoktatás jövőjét tapasztalataink szerint egyre inkább az olyan szakmai tanfolyamok képezik, amelyeken a nyelv elsősorban a szakterület nélkülözhetetlen eszközként szerepel.
FELHASZNÁLT IRODALOM BERÉNYI P.: Szaknyelv és szubjektivitás. Magyar Nyelvőr, 1998, 112. évf., 1. sz. GÁRDUS J.: A szóbeli szakmai kifejezési készség fejlesztésének nyelvészeti, lélektani és módszertani alapjai. In: Fordításelméleti füzetek. Külkereskedelmi Főiskola, 1985. HÁRI L.: A magyar katonai nyelvezet fejlesztésének néhány elvi kérdéséről. Akadémiai Értesítő, 1965/5. sz. HELL Gy.: A szaknyelvek helye a nyelv egészében és vizsgálatuk néhány kérdése. Magyar Nyelv-őr, 1985, 109. évf. KARCSAY S.: Szaknyelveinkről és többjelentésű szavainkról. Magyar Nyelvőr, 1997/2. sz. KLAUDY K.: Van-e a magyarban általános tudományos nyelv? Fordításelméleti füzetek, Külkereskedelmi Főiskola, Budapest, 1985. KOVÁCSNÉ NÁBRÁDI M.: Az amerikai angol nyelvoktatás bevezetése, megszervezése és perspektívája a magyar tisztképzésben. Egyetemi doktori értekezés, 1994. KOVÁCSNÉ NÁBRÁDI M.: Az angolnyelv-oktatás jelene és jövője a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Új Honvédségi szemle, 1999/7. sz. MÓRICZ L.: Katonai nyelvünk fejlődése. Honvédelem, 1962/2. sz. NAGY J.: A magyar katonai nyelv problémái. Akadémiai Értesítő, 1967/4. sz. PONGRÁCZ J.: A szaknyelvi kutatások önállósága és interdiszciplináris törekvései. Magyar Nyelvőr, 1987, 111. évf., 3. sz. SZÁSZ E.: A magyar katonai nyelv vizsgálata nyelvhelyességi szempontból. Egyetemi doktori értekezés, 1989. VÁRNAINÉ K. I.: Az angol nyelvi követelmények - a NATO STANAG 6001 vizsga. Új Honvédségi Szemle, 2002/3. sz.