ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS Csanádpalota Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról A beszámolót készítette: Besenyi Ildikó igazgatási csoportvezető A beszámoló elkészítéshez adatot, információt szolgáltattak: - dr. Juhász László gyámügyi és titkársági ügyintéző, - Huszár Kálmánné titkársági ügyintéző, - Szabóné Székely Renáta Csanádpalota Térségi Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, - Verébné Sulyok Éva Csanádpalota Térségi Napsugár Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény vezetője 2013.
Bevezető A gyermekvédelmi és gyámügyi rendszer szabályait a nemzetközi egyezményekkel összhangban született, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendezi. A Gyvt. nem más, mint az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai feltételekhez igazodó alaptörvénye. Mint ilyen, bár tartalmában a gyermekekre és családjaikra irányuló szociális védelmet, ellátásokat szabályozza, több annál, mint a rászoruló gyermekek egyszerű védelme. Alapvetően minden gyermek jólétét, megfelelő védelmét biztosítja. Ennek érdekében a törvényi szabályozás a korábbinál jobban és hangsúlyosabban állítja a középpontba a gyermeket és a családot, továbbá korlátozza az állam beavatkozási lehetőségeit, szabályozva ennek módját és formáit. A szűken értelmezett gyermekvédelmi felfogással szemben jóval tágabban értelmezi a megelőzés, kezelés és gondozás kereteit, és szektor semlegessé teszi ellátás szinte valamennyi formáját. A gyermekek védelme során a lehető legszélesebben értelmezi a Gyvt. elsősorban a szolgáltatást és az önkéntességet. Kiemelten kezeli továbbá a családjukból kiemelt, illetve a családjukat elvesztett gyermekek ügyét, akik esetében az államnak többet és mást kell vállalnia, mint a családban élő gyermekeknél, ezért az állam számukra nem csak segítséget nyújt, hanem garantálja a megfelelő életkörülmények biztosítását és segíti az önálló élet megkezdését. A hatósági feladatok egy részének központosítása, a gyámhatósági munka önállóságának növelése, szakszerűbbé tétele erősíti a szolgáltató és ügyfélbarát megoldások lehetőségét. A gyermekvédelem működése úgy biztosítható, hogy annak - törvényben rögzített - elemei horizontálisan és vertikálisan is egymásra, illetve egymás mellé épülnek, különválasztva a szolgáltatást és a hatósági munkát, valamint az alapellátás és a szakellátás rendszerét. Magyarországon ezért tehát több alrendszerből tevődik össze a gyermekjólét - gyermekvédelem ellátórendszere, amely kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészről a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, valamint a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül a gyermekek családban történő nevelkedését segíti elő, továbbá megelőzi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget, a családban keletkezett problémákat. Másrészről a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül a valamilyen okból családban nem nevelhető gyermekek számára nyújt családpótló ellátást nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban. A Gyvt. 96. (6) bekezdése alapján a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést a képviselő-testület általi megtárgyalást követően meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Az értékelés szempontjait a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete határozza meg a következők szerint: 2
1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 5. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). Az elmúlt években az értékelés részét képezte a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedésekről szóló beszámoló. 2013. január 1-jével a gyámhatósági rendszer átalakult, a jegyző már nem lát el gyámhatósági feladatokat, így az erre vonatkozó adatokról már jelen átfogó értékelés részeként nem kell beszámolnunk. A könnyebb átláthatóság érdekében a beszámolót a feladat- és hatásköröket megállapító jogszabályi rendelkezések, valamint a személyi és tárgyi feltételek bemutatásával kezdem, majd a fenti szempontok figyelembe vételével szeretnék átfogó képet adni a 2013. évben, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen végzett munkáról. 3
A gyermekvédelem rendszere a feladat- és hatáskörök megoszlása A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket - a helyi önkormányzat képviselő-testülete, - a települési önkormányzat jegyzője, illetve - a gyámhivatal gyakorolja. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják, a következők szerint: Pénzbeli és természetbeni ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (jegyzői hatáskör), - óvodáztatási támogatás (jegyzői hatáskör). - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (önkormányzati hatáskör), - gyermektartásdíj megelőlegezése (járási gyámhivatali hatáskör), - otthonteremtési támogatás (járási gyámhivatali hatáskör), A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása, - gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: - otthont nyújtó ellátás, - utógondozói ellátás, - területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések (gyámhivatali hatáskör): - védelembe vétel, - családbafogadás, - ideiglenes hatályú elhelyezés, - átmeneti nevelésbe vétel, - tartós nevelésbe vétel, - nevelési felügyelet elrendelése, - utógondozás elrendelése, - utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása is. A Gyvt. alapján gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében 4
- az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, - a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, - a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, - a rendőrség, - az ügyészség, - a bíróság, - a pártfogó felügyelői szolgálat, - az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, - a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, - a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, valamint - a munkaügyi hatóság. Az előbb felsorolt intézmények és személyek kötelesek - egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni, - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A települési önkormányzat kötelező feladata, hogy biztosítsa a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezze és közvetítse a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint a gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról szóló 2/1998. (I. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ÖR) megalkotásával gondoskodott a helyi szinten szabályozandó ellátások meghatározásáról. A Gyvt. kimondja, hogy az a települési önkormányzat, amelynek területén 10.000-nél több állandó lakos él, bölcsődét köteles működtetni. Városunk tehát önként vállalt feladataként tartja fenn a Bölcsődét, így biztosítva a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését. 5
A gyermekvédelmi feladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételei a Polgármesteri Hivatalban Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének gyermekvédelmi hatósági feladatait átruházott hatáskörben a Polgármester látta el. A Polgármester döntött rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében, akinek a munkáját az említett ügytípus tekintetében 2013. 01. 02. 28-áig Gráf Józsefné, majd 2013. 03. 01-től dr. Juhász László, a Polgármesteri Hivatal ügyintézői segítették. A jegyzői hatáskörben megállapítandó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság döntésre előkészítését 2013. 01. 02. 28-áig szintén Gráf Józsefné segítette, majd 2013. 03. 01-től dr. Juhász László, a Polgármesteri Hivatal ügyintézője végzi. Az ügyintézőnek a Polgármesteri Hivatalban, a titkársági ügyintézővel közös irodája van, ahol saját interneteléréssel rendelkező számítógépet és telefont használhat. Nyomtatási és fénymásolási lehetősége a szomszéd irodában megoldott. Jogszabályokhoz való hozzájutását közvetlen felettese, az igazgatási csoportvezető biztosítja. Az ügyintézőnek kiadmányozási joga nincs, minden kimenő iratot az igazgatási csoportvezető ír alá. Az ügyintéző a postázó munkát maga végzi, közfoglalkoztatott munkavállaló segítségével. Az ügyiratok iktatását, a kereskedelmi ügyintéző és ügykezelő végzi, aki a kimenő iratokat is iktatja. A korábban írtaknak megfelelően a jogszabályok és a hatáskörök változása miatt a gyámhatósági feladatok 2013. évi ellátásának alakulása a továbbiakban nem szerepel a beszámolóban. Csanádpalota demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira Csanádpalota város lélekszáma Magyarország legtöbb településéhez hasonlóan folyamatosan csökken. 1949-ben még 5826 fő lakott a településen, 1960-ban 5266 fő, 1990-ben 3549 fő és 2005-ben 3293 fő. 2006-tól valamelyest lelassult, de nem állt meg a népesség fogyása, 2014. január 1-én 3025 fő. A csökkenés több tényező együttes hatásának eredménye, melyből kiemelkedő fontosságú a munkalehetőségek szűkössége. A fiatalabb korosztály elvándorlása a városból az utóbbi évek jellemző és állandósulni látszó tendenciájává vált. A fiatalok minden lehetőséget megragadnak, hogy versenyképes szakmát tanuljanak. Már középiskolai tanulmányaik ideje alatt a várostól távol tanulnak, felsőoktatási intézménybe pedig még messzebb kényszerülnek eljárni. Tanulmányaik végeztével kevesen térnek vissza szülővárosukba, igyekeznek tanulmányaik helyszínén elhelyezkedni, családot alapítani. 6
Csanádpalota állandó lakosainak száma 2006-tól az alábbiak szerint alakult: Év Állandó lakosok száma (fő) 2006 3.277 2007 3.182 2008 3.194 2009 3.076 2010 3.136 2011 3.093 2012 3.080 2013 3058 A következő diagram látványosan szemlélteti a népesség alakulását az elmúlt években: 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 Népesség alakulása 1949-2013. 5826 5266 3539 3293 3136 3093 3080 3058 1949 1960 1990 2005 2010 2011 2012 2013 Év Lakos (fő) Az állandó lakosság száma korcsoportonkénti bontásban 2006 2013. évekre vonatkozóan: 18 év alattiak (fő) 18 év alattiak aránya a teljes népességhez (%) 18-59 év közöttiek (fő) 18-59év közöttiek aránya a teljes népességhez (%) 60 év felettiek (fő) 60 év felettiek aránya a teljes népességhez (%) 2006 3.277 647 19,74 1.845 56,31 785 23,95 2007 3.182 580 18,23 1.825 57,35 777 24,42 2008 3.194 583 18,25 1.823 57,08 788 24,67 2009 3.076 534 17,36 1.751 56,92 791 25,72 2010 3.136 549 17,51 1.799 57,37 788 25,12 2011 3.093 541 17,48 1.778 57,48 785 25,38 2012 3.080 537 17,44 1.768 57,40 775 25,16 2013 3.058 524 17,13 1.778 58,14 756 24,72 7
A születések és halálozások száma az alábbiak szerint alakult: Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Születés 25 28 25 30 28 22 19 23 24 21 Halálozás 56 49 52 60 47 53 64 51 54 36 Születések számának alakulása 35 30 25 20 25 28 25 30 28 22 19 23 24 21 15 10 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A városunkból elköltözött személyek száma az alábbiak szerint alakult: Év Csanádpalotáról elköltözött személyek száma 2006 79 2007 65 2008 85 2009 79 2010 70 2011 58 2012 53 2013 40 Az adatokból megállapítható, hogy településünk lélekszáma évről évre csökken. A csökkenéssel egyidejűleg lassan folytatódik a 18 éven aluliak arányának csökkenése is. 8
Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A Gyvt. a gyermeki jogok között elsőként említi azt, hogy a gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez. A gyermeki jogokat védeni kell, mely minden olyan természetes és jogi személy kötelezettsége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A törvény kimondja továbbá azt is, hogy a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek, családok védelmét a korábban írtaknak megfelelően a következő pénzbeli, illetve természetbeni ellátások biztosítják: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - 2013. december 31-éig -, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és óvodáztatási támogatás. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, - meghatározott pénzbeli támogatásnak, - külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A gyámhatóság (jegyző) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át (39.900,- Ft), aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a jogszabályban meghatározott értéket. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (570.000,- Ft), vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (1.995.000,- Ft) meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. 9
A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. 2013. évben az esetenként nyújtott támogatás 5.800,- Ft/fő volt, így az év folyamán 2.963.800,- Ft értékben adtunk utalványt a rászoruló családoknak. Az alábbi táblázatból a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2009-2013. évi adatai hasonlíthatók össze: Adatok 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Támogatott gyermekek száma Korosztály bontásban : 0-2 év 3-5 éves 6-14 éves 15-17 éves 18 év felett szerinti Elutasított kérelmek száma Pénzbeli támogatás összege (Ft) 255 263 294 267 279 24 38 108 56 29 13 48 113 54 35 28 41 122 64 39 11 35 114 51 56 25 33 126 58 50 0 0 5 0 9 2.923.000 3.004.000 3.213.200 3.021.800 2.963.800 2013-ben 9 alkalommal, a kérelmezők jövedelmi viszonyai miatt került elutasításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem. A támogatásra jogosultak magas száma abból adódik, hogy Csanádpalotán kevés a munkalehetőség, a legtöbb családban csak az egyik törvényes képviselő rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Az egyedülálló szülő, több esetben csak az anyasági segélyből és a gyermek után járó családi pótlék összegéből tartja fenn a családot. Az elvált szülők esetében gyakori, hogy a tartásdíjra kötelezett szülő nem fizet tartásdíjat gyermekei után. 2013. évben az egy főre jutó jövedelem megoszlása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családoknál Összeg / fő 10.000,- Ft alatt 10.250-28.500,- Ft között 28.500,- Ft felett Családok száma 13 87 45 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításához kapcsolódó jövedelemvizsgálat során megállapítható, hogy sok családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a 28.500.-Ft-ot. Ezeknél a családoknál általában a szülők egyike, vagy nem egy esetben egyike sem rendelkezik munkahellyel és a gyermek(ek) után járó családtámogatás összegéből élnek. 10
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők kor szerinti megoszlását a következő diagram mutatja: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők kor szerinti megoszlása 20% 17% 20% 43% (0-5) 58 (6-13) 126 (14-17) 58 (18- ) 50 Itt kell említést tennünk a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről. 2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazta. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben azonban e fogalom már nem szerepel. 2013. augusztus 31-éig hatályos jogszabály értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, akit a jegyző védelembe vett, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A törvényes képviselő évente a rendszeres gyermekvédelmi kérelem benyújtásával egy időben nyilatkozik a gyermek halmozottan hátrányos helyzetéről. A nyilatkozatban közölt adatokat a jegyző kizárólag a halmozottan hátrányos helyzet meghatározására, az óvodai, iskolai körzethatároknak a jogszabályban előírtak szerinti kialakításához használhatja fel, továbbá a szülő írásbeli hozzájárulása esetén a nyilatkozatot megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike, a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A törvény értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: - a szülő, a családba fogadó gyám (a továbbiakban: gyám) iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség; - a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága; - az elégtelen lakáskörülmények; 11
- a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek- (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény az integrált településfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány által megállapítható. ) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során- az ügyfél erre irányuló kérelme esetén - megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet új szemlélettel történő meghatározása nem érinti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő kedvezményeket. Így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek- függetlenül attól, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű- továbbra is jogosult az ingyenes tankönyvre, a bölcsődében, az óvodában és az iskola 1-8. évfolyamán az ingyenes gyermekétkeztetésre, a szociális nyári gyermekétkeztetésben való részvételre és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó minden egyéb juttatás, kedvezmény igénybevételére. 12
Nyilvántartásunk alapján, a Csanádpalotán élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát az alábbi táblázat mutatja be, 2013. évre vonatkozóan: Adatok 2013. Hátrányos helyzetű gyermekek (rendszeres 144 fő gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összesen: - kor szerinti megoszlás: - óvodás 17 fő - általános iskolás 45 fő - középiskolás 21 fő A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket különböző kedvezmények, juttatások, pályázati lehetőségek illethetik meg. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mutatószámainak alakulása 2009-2013. között: Adatok 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Támogatottak (fő) száma 106 110 140 109 97 - ebből egy alkalommal 57 43 70 34 40 - két alkalommal - három, vagy 22 29 21 33 18 több alkalommal 27 38 49 42 39 Támogatás összege (Ft) 369.500 520.000 532.000 345.000 305.000 13
39 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek számának alakulása a támogatási alkalmak száma alapján 40 1 2 18 3 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg alakulása 520000 532000 390000 412500 344000 369500 345000 305000 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás teljes összege, az önkormányzat költségvetését terheli. A támogatásra irányuló kérelmek indokoló részében a törvényes képviselők a leggyakrabban élelmiszerre, gyógyszer kiváltására, orvosi kezelésekre, illetve az orvosi kezelések útiköltségére, nyelvkönyvvásárlásra, étkezési díj befizetésre, kollégiumi ellátásra kértek segítséget. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: 2013. március 31-éig kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó volt jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka (6.270,- Ft) volt. 2013. április 1. napjától hatályos jogszabályváltozás során a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összevonásra került oly módon, 14
hogy a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - pénzbeli ellátás elnevezéssel - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egyik, speciális jogosulti kör számára nyújtható komponensévé vált. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására 2013-ban nem került sor. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányadó szabályok 2013. szeptember 1-jei hatálybalépése miatt módosultak az óvodáztatási támogatásra vonatkozó szabályok is. Óvodáztatási támogatásra ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek törvényes képviselői jogosultak. Az óvodáztatási támogatás megállapítása iránt 2013.szeptember 1-je után benyújtott kérelem esetén a jogosultság akkor állapítható meg, ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének fennállását a jegyző megállapította, és a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig (tárgyév augusztus 31-ig), amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. A támogatásra 2013. szeptember 1-jét követően a gyermek részére a gyámhivatal által kirendelt gyám is jogosult. 15
Óvodáztatási támogatás megállapítására 2013-ban, 21 fő részére, 240.000,- Ft összegben került megállapításra. A Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatások: A Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatások nyújtására önkormányzatunknak nehéz gazdasági helyzete miatt alig van lehetősége. Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete első alkalommal 2001-ben csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) és az azt követő években folyamatosan részt vesz az Ösztöndíjrendszerben. Az Ösztöndíjrendszer célja, hogy az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok számára is elérhetővé tegye a felsőoktatásban való részvételt, jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szolgál. Az Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: 1.) települési önkormányzatok által nyújtott támogatás 2.) megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás önkormányzati ösztöndíjrész 3.) intézményi támogatás intézményi ösztöndíjrész Az ösztöndíj időtartama: - A típusú pályázat esetén 10 hónap, a már felsőoktatásban tanulók számára - B típusú pályázat esetén 3x10 hónap, azok számára, akik felsőoktatási tanulmányaikat a következő tanévben kezdik meg. Az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történhet. Az önkormányzat havi 1.000-5.000,- Ft közötti összeggel támogatta az ösztöndíjasokat, így 2002-2013. között az önkormányzati ráfordítás (kötelezettségvállalás) összege a következők szerint alakult: 2002-2003 2004-2005 2006-2007 2008 2009-2013 200.000 Ft 300.000 Ft 500.000 Ft 550.000 Ft 500.000 Ft 16
Gyermekétkeztetés: A bölcsödében, az óvodában és az iskolában az önkormányzattal szerződött vállalkozó, Túri Kálmánné egyéni vállalkozó biztosítja az ételt. Az intézményi térítési díjat minden esetben a képviselő-testület állapítja meg, mely 2013- ban a következők szerint alakult: Korcsoport Bölcsőde 20 hetes 3 éves Óvoda 3 6 éves Általános iskola napközi 6 14 éves Általános iskola menza 6 14 éves Ellátás tízórai, ebéd, uzsonna tízórai, ebéd, uzsonna tízórai, ebéd, uzsonna Nyersanyagköltség Ft / nap 2013.01.01-2014.03.31. Nyersanyagköltség Ft / nap 2013.04.01-2013.12.31. 440,- 431,- 380,- 381,- 450,- 447,- ebéd 260,- 258,-,- A térítési díj napi összege a nyersanyagköltség napi összegének ÁFÁ-val növelt összege. A gyermekétkeztetés Gyvt-ben foglaltak szerint kedvezményesen vehető igénybe, meghatározott feltételek megvalósulása esetén, ezek a következők: Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani. 17
Az alábbi tábla a 2013-ban gyermekétkeztetésben (napköziben és menzán) részt vevők számát és az általuk fizetett térítési díjak megoszlását mutatja: Intézmény Térítésmentes (fő) 50%-ot fizet (fő) 100%-ot fizet (fő) Összesen (fő) Bölcsőde 13 2 7 22 Óvoda 62 10 23 95 Általános Iskola 93 23 23 139 Összesen (fő) 168 35 53 256 A gyermekétkeztetés kapcsán meg kell említeni a nyári gyermekétkeztetést is. 2013-ban az önkormányzat 2.652.320,- Ft állami támogatást használt fel és ezt az összeget nem kellett önrésszel kiegészíteni. Ebből az összegből 137 fő gyermek napi egyszeri meleg étkeztetése volt biztosítható. A pályázat pénzügyi lebonyolítását a Hivatal Pénzügyi csoportja végezte. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása Gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Csanádpalota Térségi Szociális és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás által fenntartott Csanádpalota Térségi Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. A társuláshoz tartozó települések: Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Nagyér, Nagylak, Pitvaros. A Csanádpalota Térségi Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti és Szociális Alapellátási Egységén belül működik a Gyermekjóléti Szolgálat. Az intézmény vezetője által készített, a 2013. évben végzett munkájukról szóló beszámolót változtatás nélkül tájékoztatómhoz csatolom. Gyermekek napközbeni ellátása: Az iskolában mindenki számára elérhető a napközi. Az indítható napközis csoportok számát 2013. évben már nem a Képviselő-testület határozta meg, mivel az iskola fenntartója 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Csanádpalota Város Önkormányzata a Csanádpalota Térségi Napsugár Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény önálló szakmai egységeként, tagintézményeként a Szent István u 64. szám alatt 30 férőhelyes bölcsődét 18
tart fenn. A bölcsőde napos bölcsődeként működik, nyitvatartási ideje 06.00 órától 16.30 óráig tart. A bölcsőde vezetője: Kovács Jánosné Az intézményben 2013-ban a képviselő-testület döntése alapján 4 fő gyermekgondozónő, 1 fő gondozási munkát segítő, 1 fő bölcsődevezető dolgozik. A dolgozók a feladatokat 2 műszakban, összehangoltan, egymás munkáját kisegítve teljesítik. 2014. január 1-től 2 fő kisgyermeknevelővel bővült a dolgozók létszáma. A bölcsődébe felvett gyermekek létszáma 2013-ban éves átlagban 26 fő volt. Természetesen ebben a korosztályban a többszöri betegeskedés miatt a hiányzások száma jelentős, így a férőhelyszámot nem lépjük túl. A felvétel egész évben folyamatos. Rövidebb-hosszabb várakozási idő van, de sürgős és indokolt esetben alkalmazkodnak a felmerült igényekhez (azonnali munkalehetőség, szociális rászorultság, védőnői, orvosi javaslat, veszélyeztetettség stb.). Jelenleg 3 csoportban folyik gondozás: Brumi, Mókus és Katica. A bölcsődei gyermekcsoportok létszámát jogszabály határozza meg, jelenleg maximum 12, illetve 2 év feletti gyermekekből álló csoport esetén 14 főben. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, ugyanis a megengedettnél több gyermek nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem így a csoportban nagyobb a zaj, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra, túlzsúfoltság tapasztalható és nagyobb a fertőzés veszélye is. 2012. január 1-től megváltozott a bölcsődei intézményi térítési díj számításának rendszere. Lényeges változás, hogy míg 2011. december 31-ig csak az étkeztetésért lehetett térítési díjat megállapítani, 2012. január 1-től gondozásra is megállapítható intézményi térítési díj. A Gyvt. 147. (2) bekezdése értelmében, a bölcsődében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (gondozására), valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A képviselő testület döntése értelmében nem került bevezetésre gondozásra megállapított térítési díj. Intézményünkben személyi térítési díj a Gyvt-ben meghatározott normatív kedvezmények figyelembe vételével - csak az étkezésért kérhető. A településen családi napközi és házi gyermekfelügyelet nem működik. A Bölcsődében 2013. május 31-ig a beíratott gyermekek létszáma 32 fő volt, ebből 17 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, ingyenesen étkező, 50%-os díjkedvezményben 3 család gyermeke részesült. Intézményünkben külön szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet biztosítunk. Az év folyamán e szolgáltatást 3 kisgyermek vette igénybe. Gyermekek átmeneti gondozása: A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni. A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, 19
gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. Ez a lehetőség legközelebb Makón vehető igénybe. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2013-ban a Bölcsödében végzett ellenőrzést. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adom: 1.) A Csanádpalotai Bölcsődei Tagintézményben gondozott gyermekek napi iratai az átadó helyiségben lévő kulccsal zárható szekrényben kerültek elhelyezésre. A bölcsődei ellátásból kikerült gyermekek lezárt iratanyaga a fenntartó székhelyén, a városháza épületében lévő irattárba került át, ahol azok tárolása elkülönítetten, a bölcsődevezető által lezárt dobozban történik. A bölcsődei alkalmazottak munkaköri leírásának aktualizálása 2013. május 17-én megtörtént. 2.) A Bölcsődei Tagintézmény szakmai programjának módosítása az intézmény névváltozásából eredően megtörtént, a módosítást Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 113/2013. (V. 29.) Kt.h. számú határozatával fogadta el. 3.) A Tagintézményben a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú mellékletében előírt szakmai létszám teljesítése érdekében a kisgyermeknevelői munkakör betöltésére a pályázat az intézményvezető által kiírásra került, a bölcsődébe 2014. január 1. napjától 2 fő kerül felvételre. 4.) A két fő kisgyermeknevelő kinevezési okiratának, munkaköri leírásának és képesítésüket igazoló iratoknak 1-1 példányát fénymásolatban megküldtük a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak, 2014. január 15-én, a megadott határnapig, amely 2014. január 31-ei volt. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. A településen bűnmegelőzési program nem készült. A bűnmegelőzés szervezetrendszerének (rendőri szervek, polgárőrség, a hivatal, oktatási intézmények, ifjúsági és civil szervezetek, gyermekjóléti szolgálat) feladatai között szerepel az, hogy az oktatási intézményekben hatékony felvilágosító és ismeretterjesztő tevékenységet kell folytatni a bűnelkövetéstől való visszatartás motivációinak kialakítása, a bűnelkövetővé válás irányába ható magatartási formák visszafogása, megszüntetése, a törvénytisztelő magatartás kialakítása, az áldozattá válás elkerülése érdekében. A Makó Város Rendőrkapitányság Pitvarosi Rendőrőrse minden évben beszámol a képviselő-testület előtt a város közrend - közbiztonság helyzetéről. 20