Civil szervezetek 2018.
Érintett szervezetek és szabályozásuk Civil szervezetek: Egyesületek Alapítványok Szabályozásuk: A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
Könyvvezetés és beszámoló-készítés A szervezeteknek nemcsak a Számviteli törvény, hanem a 350/2011. (XII.19.) Kormányrendelet előírásait is figyelembe véve kell az éves beszámolóját elkészíteni. A beszámolóban az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység megbontásra kerül. A beszámoló lehet: - egyszeres könyvvezetés esetén egyszerűsített beszámoló, - kettős könyvvezetés esetén egyszerűsített éves beszámoló, - az egyéb szervezet választása alapján a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló. Az egyszerűsített éves és éves beszámolónak része a kiegészítő melléklet.
Kiegészítő melléklet A beszámoló kiegészítő mellékletében a közhasznú szervezet bemutatja: a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként a visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) összegeket támogatásonként a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat
Közhasznúsági melléklet A beszámolóval egyidejűleg a civil szervezet köteles elkészíteni (közhasznú és nem közhasznú egyaránt!) a közhasznúsági mellékletet. A közhasznúsági melléklet tartalmazza: a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznúság feltételeinek való megfelelés megállapításához szükséges adatokat, mutatókat vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását.
Könyvvizsgálati kötelezettség Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál a szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevétel adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt, és- ha van- a megelőző üzleti évi (ár)bevételt kell figyelembe venni.
Társasági adó A Társasági adótörvény 5. (8a)..A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig nyilatkozatot tesz az egyéb szervezet, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a ráfordításokat,..(vagy) ha vállalkozási tevékenységet nem folytat. Adómentes az alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet adókedvezménye 20. (1)a), 6. számú melléklet szerint: ha a vállalkozási tevékenységének a bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 10 százalékát és nem éri el a 10 millió forintot, illetve ha végez ingatlan-hasznosítási tevékenységet is, akkor az abból származó egyébként alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként elszámolt összeget a vállalkozási tevékenységből származó bevétele részének tekintve, az így számított együttes bevétel nem haladja meg az összes bevételének a 10 százalékát.
ÁFA és Helyi iparűzési adó ÁFA tv. 85. (4) b)és d) bekezdés szerint az alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, civil társaság a alapszabályban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban megjelölt tevékenysége tekintetében adómentes. Helyi adókról szóló Tv 3. (3) szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett... bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.