Géeleek iiu kéleek GÉÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIARI GÉÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. A egyes igéybevéelek haásáa kialakuló fesülségek:. A egee fesülség válasása: R eh 3. A alakéyeő és a gáláséyeő fogala kifáaásál: K ax évl. A biosági éyeő ééke isélőő igéybevéel eseé: O K KRa Da ON K f a 5. A eeeelkeési sög össefüggése: g K évl 6. A csavaaya vagy osó fogaásáho (húásáho, ill. laíásáho) sükséges yoaék agysága a aya vagy csavafej felfekvési felüleé kelekeő yoaékkal együ: g( '), a a 7. Csavaköés éeeése húása: A 3 8. Csavaköés éeeése össee igéybevéele:,3 e A 9. Csavaköés éeeése yíása: R 0, 65 ax K f D D ' K f D D ' 0. A felülei yoás haáoása csavaeeekél: A. Csasegköésél a felülei ehelés a úfeje: D. Csasegköésél a felülei ehelés a heveee: s l 3. Keesseg köés yíófesülsége: y
. A egellyel áhuaosa seel biosíóseggel áviheő yoaék: l 5. A eesköés alásyoása a agyba: l ( h ) 6. A eesköés yíófesülsége: l b 7. A boasáú boásköés álal áviheő yoaék: D 0,75 f l k 8. sáú, k yíkeeseseű segecs yíófesülsége: 9. A sajolóeő siláillesésű köésél: 0. A sükséges hőésékle sáíása silá illesésű köésél: 0,000. A iiális feés haáoása silá illesésű köésél: f k k i. A hegesési vaa keesesee: süks 0 3. A hegese köés húósilásága:. A sükséges álaolási hoss foaso köésél: 5. A agaso köések yíófesülsége: 6. A egely fesülsége és áéőjéek haáoása (öö egelyél) saikus húó vagy yoó igéybevéel eseé: A 7. A egely fesülsége és áéőjéek haáoása (öö egelyél) saikus yíó igéybevéel eseé: A
8. A egely fesülsége és keesesei éyeőjéek haáoása (öö és csőegelyél) saikus hajlíó igéybevéel eseé: M h K 9. A egely fesülsége és oláis keesesei éyeőjéek haáoása (öö és csőegelyél) saikus csavaó igéybevéel eseé: 30. A egely áéőjéek haáoása (öö egelyél) össee igéybevéel eseé a eukál yoaék alajá: 3. A kö vagy kögyűű keeseseű egyees ú elcsavaoása: 3. A ugó eevség és ugó állaó: 33. A ugóba a külső ehelés haásáa felhaloóó eegia: 3. A aiális siklócsaágy iiális egelycsa áéője: b 35. A axiális siklócsaágy ehelőeejéek sáíása: 36. A göülőcsaágyak éleaaa illió foulaba, ill. üeóákba: 38. Raiális göülőcsaágyak egyeéékű ehelése: fü ( X Ya ) 39. Göülőcsaágyak saikus egyeéékű ehelése: L C i 0 3600 0 6 L 37. A göülőcsaágyak éleaaa illió kiloéebe: L D L k ; [illió k] 000 h [ illió foula] 0. A éékaó yoaék: o =X o +Y o a
. A keülei eő:. A ácsa feleke össesoíó eő eev egelykacsolóál eőáó kiviel eseé: a kö 3. A ugó külső felüleée haó alásyoás guiugós egelykacsoló eseé: k a. Dösácsás és leees egelykacsolóál a axiális össesoíó eő: ( k b ) a 5. A áviheő keülei eő áhuaos egelyű öshajásál: 6. A sükséges össeyoó eő öshajásál: S k cs k 7. A áfogási sög síjhajásál: a 8. A ugalas csúsás vagy sli: 9. A haásfok: 50. A valóságos áéel (sliel): 5. A láckeék osóköáéője: 5. A keülei sebesség: 53. A hajás áéele: 5. A fogsávisoy: 55. A osóköáéő: s i éval v v v si v i u v v ac l l ( s) 0 80 si s a
56. A osóköi osás: 57. A ivolu sög: iv g o 80 58. A alakö sugá: b 59. A alaosás: b 60. A egelyávolságok: a és a w w w 6. A egelyávok kööi össefüggés: aw w a 6. A eljes fogagasság: h ha hf,5, 5 63. A fejköáéő elei fogaaál: a ( ) 6. A lábköáéő elei fogaaál: ( * c ) (,5) f 65. A egelyáv: ( ) a 66. A osóköi fogvasagság: s 67. A osóköi fogvasagság ofilelolás eseé: s x g 68. A ofil kacsolósá: g AE b 69. Haáfogsá egyees fogaaál: 7 70. A aláesés elkeüléséhe sükséges ofilelolás-éyeő: li x li li 7. A göülőkö áéők: aw aw w w u u 7. A egelyávolság belső fogaa eseé: a li u
73. A holokosás fee fogaaál: 7. A holokoul fee fogaaál: 7. A osóköáéő fee fogaaál: 75. A alaköáéő fee fogaaál: b 76. A egelyáv fee fogaaál: a 77. A osókúhoss: R e és R e si si 78. A áéel és osókúsög össefüggése: i u g 79. A osóköáéő a csigáál: q 80. A eeeelkeési sög: acg q q 8. A elei egelyávolság csigahajásál: a q 8. A egelyávolság váloása ofilelolással: a w a x x 83. A csavaóyoaék a beeő egelye: 8. A csavaóyoaék a kieő egelye: 85. A keülei eő a göülőköö: w w