Fodor József, a jeles közegészségügyi és élelmiszer-egészségügyi szakember nevét 1967-ben vette fel az intézmény. A jelenlegi iskolaépület 1978-ra készült el előtte az Élelmiszeripari Főiskolával egy épületben működtek, így itt 40 éve egy tömbben folyik az elméleti és a gyakorlati oktatás. Időközben többször bővült az iskola képzési kínálata: 1987-ben indult az élelmiszeripari gépésztechnikusok, majd 1989-ben az élelmiszeripari technológusok képzése. 2007-ben az iskola területén található, azzal szerves egységet alkotó kollégium beolvadt a Szeged Városi Kollégium intézményébe, 2009-ben pedig a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola tagintézménye lett. 1. oldal (összes: 9)
Dombovári Tamás: az iskola kezdettől fogva tiszta profilú Az iskola 2013 őszén az agrártárca fennhatósága alá került, és jelenleg is az Agrárminisztérium 2. oldal (összes: 9)
Agrárszakképző Iskolák Hálózatának (ASZIH) tagjaként oktatja a jövő élelmiszeriparának szakembereit. A térségben mindig is meghatározó szerepet betöltő intézmény folyamatosan arra törekedett, és arra törekszik ma is, hogy végzett diákjai az ipar változó igényeinek megfelelő képzettséggel, felkészültséggel rendelkezzenek, és így léphessenek ki a munka világába, vagy akár önálló vállalkozást is indíthassanak. Az iskola képzési kínálatáról, a beiskolázásról és más aktuális kérdésekről Dombovári Tamás igazgatóval beszélgettünk. Az iskola tanulóinak száma jelenleg 130 fő körül van, de ennél jóval többet tudnának fogadni, kollégiumi elhelyezést is biztosítva. Remélhető, hogy a pék-cukrász szakma ismételt, 2018 2019-es tanévi engedélyezésével és elindításával a szakma keresettségét és a szakemberek iránti igényt figyelembe véve a jelentkezések, és így a tanulók száma növekedésnek indul. Az iskola kezdettől fogva tiszta profilú vagyis a fenntartó profiltisztítása nem érintette, itt mindig élelmiszeripari szakembereket képeztek, és képeznek ma is. A szakgimnáziumi képzésre (4+1 év) évek óta egyre kevesebben jelentkeznek (inkább azok jönnek ide, akik nem bírták a sima gimnáziumot). Általában az itteni ágazati képzésben érettségit szerzők tanulnak tovább még egy évet, és szereznek élelmiszeripari technikusi szakképzettséget. További egyéves tanulással hús- és baromfiipari, sütő és cukrászipari, tejipari, illetve molnár és keveréktakarmány-gyártó szaktechnikusi végzettséget lehet erre építeni. Az élelmiszeripari gépésztechnikus szakot is meghirdetik ugyan, de ezt megfelelő számú jelentkező hiányában évek óta nem tudják elindítani. Fodor Gábor, a pék tanműhely vezetője is az iskolában végzett, itt szerezte és szerette meg a szakmát, majd több diploma begyűjtése után ide jött vissza tanítani, 2018. szeptembere óta 3. oldal (összes: 9)
vezeti az egységet. Az oktatáshoz és a termeléshez szükséges alapfelszereltség megvan, és folyamatosak a kisebb fejlesztések, de a modernizálást, az eszközök fejlesztését (pl. egy sütőkemence cseréje, új forgókocsis kemence beszerzése stb.) elkerülhetetlennek tartja. Ezért a tanműhelyt kiemelt fejlesztési területté nyilvánították az iskolában. Fodor Gábor a pék-cukrász szakma újbóli elindításától a tanulók számának növekedését várja. A szakmai (szakmunkás) képzés sokkal keresettebb, és jól bevált náluk a 3+2-es rendszer: a szakmunkásvizsga utáni 2 éves, érettségire való felkészítés. A 3 éves szakközépiskolai képzésben a pék, a pék-cukrász és a húsipari termékgyártó a legkeresettebb szakmák ezekre van elég jelentkező. Lehetőség van még tejtermékgyártó, molnár, tartósítóipari szakmunkás és kistermelői élelmiszer-előállító szakmák megszerzésére is, de tapasztalataik szerint ezekre nincs vagy alig van jelentkező. A felnőttoktatás keretében 2 éves tanulással pék-cukrász, pék és húsipari termékgyártó, 1 éves tanulással pedig élelmiszeripari technikus szakképzettség szerezhető. A fizetős, 3-400 órás tanfolyam keretében nyújtott felnőttképzésben úgynevezett részszakképesítést lehet szerezni: zöldség-gyümölcs-feldolgozó-, sajtkészítő-, csontozó-, húskészítménygyártó-képzések vannak igény szerint, illetve a munkaügyi központ(ok) finanszírozásában. Az iskola mindig erős volt a gyakorlati oktatásban, és ma is keresettek készségszintű gyakorlati tudással felvértezett végzős diákjai, szakemberei. Az itteni gyakorlati oktatás három alapja az élelmiszervizsgáló laboratórium az iskola központi tanügyi épületében, a mellette levő épületekben található pék- és a cukrásztanműhely, valamint a hústanműhely. Az oktatás elsődlegessége mellett a tanműhelyek termelő üzemek is. A Hús-tanműhely 1996-ban épült 4. oldal (összes: 9)
A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges műszerekkel jól felszerelt élelmiszervizsgáló laboratórium a szakmunkástanulók oktatását is szolgálja, a technikusjelöltek azonban a fél életüket itt töltik, hiszen az élelmiszerek vizsgálatával kapcsolatos feladatok (beltartalom, zsír-, cukor-, nitráttartalom stb. mérése), a műszeres ismeretek teszik ki szakmai képzésük nagy részét. Egyszerűen megfogalmazva, a műszeres vizsgálatnál bemegy például a kolbász, és kijön a papírcsík, amiről leolvasható, hogy mi volt a kolbászban. A péktanműhelyben reggel 6 órakor kezdődik a műszak (fiatalkorúaknak előbb nem kezdődhet), amikorra az oktató és a fizikai dolgozók, szakmunkások már elvégzik az előkészítést. A napi termelés után a diákok az egyik gyártóvonalon úgynevezett gyakorlótésztát készítenek, a másik vonalon pedig mélyhűtésre készítik elő a termékeket. A munkával 11-12 óra körül végeznek a tanulók, majd szükség esetén a raktári kisegítő feladatokban is részt vesznek, illetve a morzsagyártást (zsemlemorzsa) végzik. Ugyancsak itt adják át a gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó elméleti ismereteket, illetve főleg az utolsó évben a itt zajlik a vizsgára való felkészítés, a tételek önálló kivitelezésének begyakorlása szaktanári segítséggel. Gyakorlaton a péktanműhelyben A péktanulók első évfolyamon heti 6, a második és harmadik évfolyamosok heti 12-12 órát töltenek gyakorlaton. A pék-cukrász tanulóknál az első évfolyamon heti 5 pék és 4 cukrász, a második és harmadik évfolyamon heti 5-5 és 6-6 pék, illetve cukrász gyakorlati órát tartanak. Az összefüggő nyári gyakorlat 4 hetes, és tulajdonképpen a tanév gyakorlatának meghosszabbítása. A gyakorlathoz a tanműhely minden feltételt biztosít, beleértve az üzemi körülményeket is. Alapvetően a tanuló és az iskola között kötött tanulószerződés keretében folynak a gyakorlatok, vagy együttműködési megállapodás alapján lehetőség van külső cégnél (pl. a diák 5. oldal (összes: 9)
lakóhelyén) is eltölteni a gyakorlatot, ilyen azonban egyre ritkábban fordul elő. A 11. évfolyamos, vagyis végzős péktanuló Szép Noémi édesanyja javaslatára választotta az iskolát, hogy tanuljon valami rendes szakmát. A szakma megszerzése után először is érettségit tervez, és bár széles körű ismeretekkel rendelkezik, elsősorban humán beállítottságú, úgy gondolja, hogy az itt eltöltött évek, az itt szerzett szakmai tudás csak a javára válhat, hiszen a több lábon állás a kor követelménye. Szakmai tanulmányai alatt maga a folyamat érdekelte a legjobban, az, hogy hogyan készülnek a termékek. Megszerette a kézzelfogható munkát, a tésztával való kísérletezést, pl. a négyes-kalácsfonást. Nem bánta meg, hogy ezt az iskolát és ezt a szakmát választotta. A tanműhelyben mintegy 40 féle termék készül (kenyerek, péksütemények stb.), amelyeket vagyis az iskolán belüli fogyasztáson felüli részüket szállítási szerződés alapján értékesítenek a közeli boltokban. Fontos szempont, hogy csak olyan üzletekkel tudnak szerződést kötni erre, amelyek elfogadják, hogy reggel 8-9 óra között tudnak szállítani, ennél korábban nem. A pék-cukrász szakma újbóli elindításával a cukrász tanműhely ismét használatba került, bőven van jelentkező erre a szakra. A hústanműhely 1996-ban épült az iskola saját pénzéből, illetve szakképzési hozzájárulásból amelynek megszűnése nagy érvágás volt az összes szakképző iskolának!, és a legkorszerűbb műszerekkel, eszközökkel van felszerelve, minden uniós előírásnak megfelel. A teljes vertikumban dolgoznak (felvágottak, sonkafélék, töltelékáru stb.), itt a hentes szakma minden fogását, műveletét megtanulhatják és gyakorolhatják a tanulók. Az oktatáson túl bérmunkát is végeznek hat kft.-nek, amelyek közül ötnek a tulajdonosa itt végzett, vagyis pontosan tudják, hogy a tanműhelytől 6. oldal (összes: 9)
minőségi árut kapnak. A duális képzés úgy valósul meg náluk, hogy teljesítési megbízotti szerződéssel állnak kapcsolatban a Pick Szeged Zrt.-vel és a tataházai Novoth Hús Kft.-vel, amelyeknél egy-egy részfeladat elvégzését tanulhatják meg, gyakorolhatják a tanulók. A nagyüzemi termelés körülményeivel a Picknél ismerkedhetnek meg, a vágással pedig a tataházai üzemben. Gyakorlaton a hústanműhelyben Gondot jelent a tanműhelynél a vágó rész hiánya (egyáltalán az, hogy a korábbi lehetőség az út túloldalán levő Picknél megszűnt a nagy mohácsi vágóhíd beüzemelésével!), így egy elsődleges 7. oldal (összes: 9)
feldolgozóműhely (vágópont) nagy segítség lenne. Ugyancsak szükség lenne az elöregedett hűtőrendszer cseréjére, modernizálására. A hústanműhely vezetője, Kádár-Németh János szintén az iskolában végzett, itt tanulta ki a szakmát. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola elvégzése után tért vissza az iskolába, a húsos szakmához. A tanműhely a legkorszerűbb gépekkel és eszközökkel felszerelt termelő üzemük, ahol szigorú élelmiszerhigiéniai követelményeknek (HACCP) kell megfelelni. Itt minden húsos munkát megtanulhatnak a tanulók, termelő üzemi körülmények között dolgoznak. Termékeikben adalékanyagot nem használnak, húskészítményeik keresettek. A tanulók munkája itt is reggel 6 órakor kezdődik, és egész délelőtt tart. A 9. évfolyamosok csak tanműhelyi gyakorlaton vannak, a 10., illetve 11. évfolyam tanulói gyakorlatuk kétharmad részét a tanműhelyben, egyharmadát külső cégeknél töltik. A tanműhely minden munka- és munkavédelmi eszközt biztosít a tanulóknak. Ebben az évben a húsipari termékgyártó (hentes) hiányszakma, ezért az itt tanulók a tanulószerződésben biztosított ösztöndíjon túl Szabóky Adolf-ösztöndíjban is részesülhetnek, és így akár havi 65 ezer forintot kaphatnak. Ennek ellenére kevés a tanuló és a jelentkező a fizikai munka nem igazán vonzza a fiatalokat, annak ellenére sem, hogy az elhelyezkedésük és a tisztes jövedelem is biztosítva lenne. Az iskola tanulói finnországi és franciaországi gyakorlaton vehetnek részt (nyelvtudásuk és kiválasztás alapján), amelynek során 6 hetes iskolai és üzemi gyakorlatra van lehetőségük. A csíkszeredai Venczel József szakközépiskolával is diákcsere-kapcsolatban állnak. Az iskola elismertségét és jó hírét mutatja, hogy Finnországból például őket keresték meg, illetve az is, hogy ahhoz a hét iskolához tartoznak Magyarországon, amelyeknek nem kell pályáznia az Erasmus+ programra, hanem az általuk elnyert nemzetközi tanúsítványnak köszönhetően elég, ha csupán benyújtják az igénylésüket. 8. oldal (összes: 9)
A diákok szakmai versenyekre való felkészítése be van építve a munkatervbe ebbe a legjobb tanulók kerülhetnek be, és ennek eredményeként az országos a Szakma Kiváló Tanulója (SZKT) versenyeken rendszeresen első, második és harmadik helyezést szereznek, akik az iskola dicsőségfalára is kikerülnek, az általuk elnyert díjak, kupák, serlegek pedig vitrinben tekinthetők meg. Az iskolának jó, éppen most megújuló kapcsolata van a SZTE Mérnöki Karával, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, utóbbi szakmabemutató rendezvénysorozatába a Fodor is részt vesz. Az iskolával közösen szervezett szakmai nyári tábor szintén hozzájárul az általuk oktatott szakmák népszerűsítéséhez. A beiskolázás érdekében az iskola minden lehetőséget megragad (Középiskolák Börzéje, Szakmák Éjszakája, kitelepülés általános iskolákba, interaktív pályaválasztási bemutatók stb.) Az érdeklődők az iskola honlapján (http://fjk.sulinet.hu [1]) folyamatosan tájékozódhatnak a képzésekről, az iskola életének eseményeiről, a jelentkezés feltételeiről. Terveik, fejlesztési elképzeléseik között a tanműhelyek korszerűsítésének elsődlegessége mellett egy saját tanbolt létesítésével próbálkoznak, ahol saját termékeiket értékesítenék. Kiemelten kezelik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítését: részt vesznek például az Arany János Szakközépiskolai Kollégiumi Programban. Az iskolában egyszerre adott a színvonalas szakmai oktatás, a termelés, a hátrányos helyzetűek felkarolása, támogatása, a külföldi gyakorlatszerzés lehetősége, amelyek így komplexen ritkán találhatók meg egyetlen iskolában vagy képzőhelyen. Szerző: Szekeres Béla Közzététel ideje: 2019. 03. 04., hétfő, 09:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/03/04/az-elelmiszeripari-szakkepzesbazisa 9. oldal (összes: 9)